95
-
endrev #95 Bocsi, nem szeretnék feltétlenül vitatkozni, de a gravitáció nem hasonlít az elektromágnesességre, persze lehet hogy csak azért, mert már meg is szólalt. Az elektromágnesességet le tudod árnyékolni vezető anyagokkal (tehát pl. műanyaggal nem). Ráadásul, ha egy rádióadót 10x annyi rádióvevő vesz, akkor ez mérhető az adónál, mert jobban szívja a tápellátást. Ha ezer rádióvevőt összepakolsz egy helyre, annyira leesik a térerő, hogy romlik a vétel (adott adóteljesítménynél, adott más paramétereknél).
Ha ezt átültetjük a gravitációra, akkor egyrészt a Földnek energiát kellene veszítenie azért, mert vonza a Holdat, ehelyett mozgási energiát kapnak a vizei, a kéreglemezei, a magmája. Aztán ha holnap befognánk egy újabb holdat, akkor a Föld kevésbé vonzaná őket, mint addig azt az egyet, és egyéb hasonló, elektromágnesességszerű jelenségeket is mérnénk.
Persze ilyet nem mérhetünk, mert nincs kéznél másik holdunk próbaképpen, így honnan tudjuk, hogy nem történne ez valójában? Egyrészt onnan, hogy a gravitációs képleteinkből ez hiányzik, mégis jól használhatóak, lásd: űrutazás. (Jó, mondjuk egy tömeg sohasem viselkedik pontszerűen, különben mindegy lenne hogy a napunk nap-e vagy feketelyuk, de ez teljesen más tészta.) Másrészt azért, mert létezik a FAJSÚLY fogalma, ami pont azért létezik, mert mondjuk az ólomgolyó ("gravitációs vezető", ugye) külseje nem tudja leárnyékolni a belsejét a gravitációs mező elől, ahogy tenné ezt egy elektromos vezető az elektromágneses mezővel, lásd: Faraday-kalitka. Ekkor ugyanis a dupla mennyiségű anyagtömeg nem lenne dupla súlyú, mivel a belsejére kevésbé hatna a gravitáció, lévén a külse árnyékolja. Nem létezne így a fajsúly fogalma. De létezik, a két liter víz két kiló és nem másfél, stb.
Tehát a gravitációnak semmi köze az elektromossághoz, és így kevéssé valószínű az is, hogy a szupravezetők a mágnesességhez hasonlóan a gravitációt is képesek lennének taszítani. Ezért valójában a gravitáció sérti az energiamegmaradás törvényét, mivel nem lehet megosztani, nem lehet leárnyékolni, mégis mindenhol hat, a Hold mögött is, hiába takar a Hold, és mert ergo így egy tömegnek nem okoz nehezséget akárhány másik tömeget vonzanija, nem fogy semmilyen energiája, nincs szüksége tömegpótlásra hozzá (nagyob betáp az elektromágnes fogalmak szerint). Ez a tény egyben megsemmisíti a gravitronok elméletét is.
Tudom, kicsit eltávolodtunk az angol csészekoptertől... :) -
Epikurosz #94 A múltkor nem találtam, de megvannak az antigravitációs motorok! -
RatJack #93 T. Aerodinamikai Szakértők!
A helikopterek rotoragyát jelen pillanatban csak az alábbi típusoktnál billentik el:
- súlypontáthelyezéses ultrakönnyű helikopterek
- ultarkönnyű autogirok
Az ÖSSZES többi helikopternél fix a rotoragy.
A helikopter egy adott irányba történő haladását a rotorlapátok ciklikus állásszög változtatásával, a függőleges irányú mozgást a rotorlapátok kollektív állássögének a változtatásával szabályozzák.
A cikkben említett szerkezet meghajtásának kicsi propulziós hatásfoka miatt zabálja az üzemanyagot ezért nem valószínű, hogy UAV méretnél nagyobban el fog tarjedni. További probléma, hogy a mérettel hatványozottan nő a meghajtórendszer precessziója, emiatt elképzelhető, hogy nagyobb méretben nem lesz képes aerodinamikailag ellensúlyoszni a meghajtás nyomatékát.
Ajánlott tanulmányok:
- Aerodinamika 1.
- Repülőgép szerkezettan 3.
- Fizika óra: centripetális erők ébredése, giroszkópikus hatás, felhajtóerő keletkezése
-
#92
Ez hihetetlen, komolyan... Az SG nem vállal felelősséget az oldalon megejelenő cikkekért? Ja és a legjobb, hogy ha ezt szóvá teszed, akkor büntipontot kapsz, bannolnak, de minimum leb@sznak, hogy hogyan jössz te ehhez, és különben is más oldalakról vannak a cikkek. OK: és ha más oldalakon ilyen cikkek jelennek meg, azt feltétlenül át kell venni? :( -
#91
Erre írtam, hogy az aerodinamika inkább tapasztalati jellegű tudomány.
Adott szárnyprofil esetén ha csak az szárny alatt és felett mozgó levegő sebesség különbségéből fakadó nyomáskülönség keltette erőt nézzük, akkor az a szükséges és tapasztalt felhajtóerő kb 10%-át teszi ki! Pedig ezt tartják ugye a felhajtóerő fő forrásának.
Ott van még ugye a szárny állásszőgéből fakadó a szárny alatt keletkező torlónyomás, illetve a szárny felső felületét lekövető áramlást jellemző Coanda-effektus, ami egyfajta szívóerőt fejt ki. Aztán vannak még a manapság széleskörűen alkalmazott különböző aerodinamikai elemek, amelyek különbőző vertexeket keltenek a szárny/törzs felett (pl LERX).
Helikopterek aerodinamikájához nem értek annyira, de szerintem ott is a lefelé áramló levegő impulzusának kell legalább akkorának lenni, hogy a gép súlyát kompenzálja. -
#90
Mintha a II. Vh-ban a nácik csináltak volna ilyen repülő szerkezeteket... vagy ez csak urban legend, és a pentagon kitalált terveken üldögél? -
Epikurosz #89 Tényleg nem volt megfelelő a hangnem.
Az ugye eszedbe sem jutott, hogy mindenkinek lehetnek jó és rossz napjai, és egy icipici megértéssel az emberi kapcsolatok kellemesebbé tehetők? És a te vasárnapod sem lesz olyan cikis. -
Neutr@lizer #88 a mai helikoptereknek igenis dontheto a tengelyuk illetve a rotoragy doleszszoge ezzel elosegitve az elorehaladast illetve a hirtelen megallast, esetleg hatramenetet vagy fordulast. fo elohaladas celjabol ma mar gazturbinak hajtjak elore a helikoptert (mint a repulogepeknel), a rotor csak fenntartja. a rotorlapatok dolesszoge kizarolag csak a felhajtoerore hat, minel laposabbak annal kissebb illetve minel meredekebbek annal nagyobb a felhajtoero. rotorok doleszzoge mar a masodik vuilaghaboruban ismert teny volt, a benzinmotoros, propelleres repulogepeken alkalmaztak (ugyanaz az elv mint ma a helikoptereknel), legiharcban, pl zuhanobombazasnal nem a motor fordulatszamat vettek le hanem a lapatok dolesszoget, ezzel megakadalyozva zuhanas kozban azt h a motor tulporogjon az ellenszeltol. -
Su0my #87 igen, 1részt erre próbáltam célozni, másrészt arra, hogy akárki volt is, akár Balázs Richárd, akár nem, én a cikkírónak címeztem. még ha nem is megfelelő hangnemben. -
Villanypásztor #86 A szupravezetős lebegtetés kizárólag a mágneses erőkkel operál. A szupravezető felett lebegő mágnes a szupravezetőben olyan örvényáramokat indukál, amik éppen a lebegtetett mágnes elmozdulása ellen hatnak. ( Lenz törvény ) Tehát mágneses erő tart ellen a gravitációsnak. (ami meg nem változott) -
dez #85 Mondjuk lehetséges, hogy maga a szerző, Balázs Richárd sem értett egyet ezekkel a kijelentésekkel, csak az volt a feladata, hogy szó szerint lefordítson egy cikket. Én nem vállaltam volna a helyében, ha ellentétes a meggyőződésemmel. -
Su0my #84 
-
dez #83 Illetve gondolom, úgy is lehetett volna, ha a tengely jobbra-balra-előre-hátra dönthető. (Tudtommal a mai helikoptereknek sem dönthető a tengelye, hanem a rotorlapátok dőlésszögét "modulálják" forgás közben.) -
Su0my #82 s*ggfejkém én a cikk írójának címeztem... úgyhogy hallgass 
-
dez #81 Az leginkább azért nem vált be, mert nem lehetett irányítani, csak felemelkedni vele. Illetve úgy lehetett volna, ha több oldalirányú légcsavart is rászerelnek, de akkor már egyszerűbb a rotoros megoldás.
Ez a cucc még beválhat, viszonylag egyszerűen irányítható. Az egy dolog, hogy a modell aksija gyorsan lemerül. -
teddybear #80 Egyébként repülős körökben közismert, hogy ezt a fajta akármit időnként előveszik, leporolják, azután egy darabig lelkendeznek rajta, majd szép csöndben elfelejtik.
Hasonló elven működött az Asbóth-féle fixtengelyes helikopter is, bár azon nem volt burkolat, de épp így nem vált be. Pedig az már emberrel is repült, útvonalat is. -
teddybear #79 A legnagyobb különbség az, hogy a helikopter repülését a főrotor síkjának döntésével, illetve ha van, a farokrotor fordulatszám-szabályzásával tudjuk befolyásolni.
Ennek a repülő bilinek a vezérlését a lefele áramló levegőben elhelyezett áramlás-vezérlő lapokkal intézik el. -
dez #78 A rotor esetén maga a rotor két oldalán létrejövő légnyomáskülönbség adja a felhajtóerőt (az előbb én is rosszul írtam); ennél a cuccnál a légcsavar szerepe éppen a légmozgatás, és a "harang" két oldalán létrejövő légnyomáskülönbség adja a felhajtóerőt. -
archkoven #77 Miért más a működési elv? A helikoptereknél a forgószárny fölött és alatt keletkező légnyomáskülönbség adja a felhajtóerőt és nem a levegő mozgási energiája, mint azt itt valaki előbb írta.
Ennél a szerkezetnél a lényeg tök ugyan az. -
Epikurosz #76 Igen, de itt vki csodálkozott, hogy miért említik meg emberek a szupravezetőket egyáltalán.
Én viszont, mint a titkos irodalom szorgos olvasója, pusztán csak lexikális alapon, azt tapasztalom, hogy a szupravezető szó majdnem kötelezően előfordul az antigravitációs értekezésekben.
A
Wájdkipédia csak egy példa erre. -
dez #75 Nem, ez nem igaz. A helikopternél a rotorok által keltett légmozgás emeli fel a gépet. Itt egy kicsi propeller van, ami önmagában nem tudná ezt elérni. Így a működési elv más. -
archkoven #74 Magyarázza már el nekem valaki, hogy ebben a szerkezetben mi az a kurva különleges! A működési elve teljes mértékben megegyezik a helikopterekével, az egyetlen különbség, hogy a rotor le van burkolva.
Mi a fene ez, ha nem helikopter? -
#73
> Egészen másért gyártottak, és gyártanak kettős főrotorral is helikoptereket.
Teddy, ezert tettem oda zarojelbe az "is" kotoszot. Utana - mas szavakkal - de ugyanazt irtad le amit en is.
Ka-26-t meg CH-47-t magam is vezettem, az Osprey pedig repulogep nem helikopter. (tilt rotor aircraft) -
dez #72 Most te ugyanazt mondtad el... :) (Egyrotorú gép farokrésze megsérül: menthetetlenül forogni kezd.) -
dez #71 De az nem azért volt, mert "a szupravezető leárnyékolja a gravitációt/elnyeli a gravitációs erővonalakat". Ennél kicsit többre van szükség. -
teddybear #70 "Pont ezert (is) van az, hogy az oroszok pl. szamos mentesi feladatokra is rendszeresitett helikopterjuket kettos forotorral epitettek, mert ha lebegeskor egy ilyen incidens elofordul es megsemmisul a farok, a gepnek nagyobb eselyei vannak egy epseges foldeteresre."
Egészen másért gyártottak, és gyártanak kettős főrotorral is helikoptereket. Amúgy ezeket koaxiális (közös tengelyű) rotorú helikoptereknek hívták, ha a két rotor egymás felett helyezkedett el. Nem csak az oroszok gyártanak ilyen elrendezésű helikoptereket, de mások is.
Egyszerűen azért, mert főrotor forgásával ellentétes nyomaték ébred a helikopter törzsén, amit valahogy semlegesíteni kell. Ezért a klasszikus elrendezésű helikoptereknél farokrotort építenek be, amely ellensúlyozza ezt a nyomatékot, illetve kormányszervként is funkcionál. Van még egy újabb fejlesztés, a NOTAR, amely a farokrotor helyett kompresszorral összesűrített levegőt présel ki a farkon elhelyezett fúvókákon, ezzel hozza létre a szükséges ellen-nyomatékot.
A koaxiális rotorú helikoptereknél két egymás felett elhelyezett, de ellentétesen forgó főrotor van. Ezek semlegesítik egymás forgató-nyomatékát, így nincs szükség farokrotorra. Jellegzetes példája a KA-26 -os többcélú helikopter, a "permet-szóró".
Létezik azonban más elrendezésű, egymás mögött, vagy egymás mellett elhelyezett rotorú helikopter is. Az első elhelyezésűre példa az orosz JAK-24, vagy az amerikai Chinook, az utóbbira pedig az orosz V-12, illetve az amerikai Osprey, bár az nem egészen helikopter. -
Epikurosz #69 Amit én olvastam: egy ruszki fizikus valami szupravezetős cuccot mutatott be Amerikában, és a mérések szerint a gravitáció (a testre ható g) 10%-kal csökkent. -
dez #68 Ha nem lett volna egyértelmű, azért emeltem ki a gravitációs részt, mert arra reagáltam.
Átnéztem a linkelt oldalt, egy szó sincs ott a gravitációról.
Nem akármilyen anyagok tudnak lebegni egy szupravezető felett, csak mágnesek (tudtommal). -
Caro #67 Fényelhajlás alatt nem a diffrakciót értem, hanem a gravitáció által okozott eltérülést. Mielőtt még valaki belekötne :) -
Caro #66 Nem elfogadott nézet, de én meg vagyok róla győződve, hogy ugyanaz lesz a két kölcsönhatás! Ez is azt támasztaná alá. És ha igaz, akkor annak is igaznak kell lennie, hogy nem csak a gravitáció képes eltéríteni az elektromos és mágneses tereket (fényelhajlás), hanem fordítva is működnie kell.
Kíváncsian várom a fejleményeket :) -
valaé valaé ná #65 Pedig de. -
#64
Javitanek, a gravitacios ter kizarasahoz meg jonehany mas tenyezo is kell, igy az elobbi kep nem a legjobb pelda. -
#63
"A GFS, azaz Geoff's Flying Saucer (Geoff Repülő Csészealja) azonban mindkét kritériumot teljesítette. A gép úgy néz ki, mint egy lefelé fordított tál, tetején egy propellerrel. A légcsavar forgásával a levegő lefelé nyomódik a "tál" külső felülete mentén. Ennek hatására alul nagyobb, felül kisebb légnyomás alakul ki, létrehozva a függőleges felhajtóerőt."
Hát ezt nem tom, honnan sikereült befordítani, de jó nagy marhaságnak tűnik.;)))
Monnyuk tegyük hozzá, hogy az aerodinamika jelenleg is még sokkal inkább tapasztalati mint sziklaszilárd elméleti alapokkal megáldott tudomány.
A repülés dinamikájának hagyományos nyomáskülönbségekre alapuló magyarázata, mellett az említett Coanda-effektusnak is hatalmas szerepe van, pláne ebben az esetben. A Coanda-effektuson alapuló magyarázat lényege, hogy a viszkózus közegbe helyezett aerodinamikai test eltéríti az áramlást, a kialakuló erő/impulzus, nem annyira a nyomások szerint hanem az áramlásban résztvevő anyag tömegével és sebességével arányos.
Ez a kialakítás valószínűleg akkor előnyös, ha tényleg a tömegközéppont alatt akarunk a terhet elhelyezni.
Egy jó bizonyíték a Coanda-effektusra, de nem jelent lényeges felhajtóerő növelést. Hidrodinamikai elven működő tolóerő/felhajóerő növelést lehetne alkalmazni, ha extra aerodinamikai felületekkel, réselt szárnyelemekkel látnák el a testet, kb olyasmikkel mint a F1 kocsik "szárnyai", csak természetesen, körszimmetrikus kialakítás szerint. -
#62
> A mágneses tér kiszorul belőlük, a gravitációs viszont NEM.
-
Emmegki #61 A mágneses tér kiszorul belőlük, a gravitációs viszont NEM. -
Caro #60 Fenét lehet. Mágneses teret nem lehet árnyékolni. Elvezetni esetleg ferromágneses anyagokkal, de az != vezető. -
trogi #59 "A földönkívüliek körében közkedvelt eszköz mindeddig rengeteg fejtörést okozott a földi mérnököknek."
Ez nagyon aranyos mondat!
Hogy-hogy senki sem vette észre?!
Amúgy nem tudom, hogy mendemonda, vagy valóság volt-e a V7, de az is helikopter volt, nem? -
HUmanEmber41st #58 Én úgy értelmeztem, h a Bose-Einstein koncentrátum épp azért jó, mert szobahőmérsékleten szupravezet ( elméletben)
Mert akkor nem vacakolnának vele annyit a GCT-ben, hanem csináltak volna 1 nagy hűtőházat, és meg is lenne a szupravezetés. Gondolom, azzal a nagy cuccal meg nem tudnának repülni..
A másik érdekes kérdésem: ugyan miből áll az a bizonyos Einstein-i "tér",
ami ugye elgörbíti a fénysugarakat? -
Akuma #57 Egyébként ilyesmit én is megkérdeztem főiskolai tanártól, és azt mondta, hogy vezetővel lehet mágneses teret árnyékolni... Gondolom azért csak ért már annyira hozzá, hiszen ezt (is) tanítja többek között. -
Akuma #56 Ha kevés a szufla a csészealjhoz, akkor talán atommeghajtással kéne próbálkozni, mint a tengeralattjárókban... Persze ez jelentősen megnövelné a súlyát, nade a teljesítményét is. Szóval elméletben meg lehetne csinálni, gyakorlatban meg jönnének a Greenpeace-esek, hogy nem engedik be egyik országba se, mert mi van ha lezuhan, vagy lelövik...