141
-
#141
Csak ámulok és bámulok, hogy mennyi atomfizikus van itt a fórumban és most ne értsetek félre, ez nem szurkálódás akart lenni, hanem komolyan gondoltam!!!
Tényleg elhiszem, hogy értitek amit leirtok és amit mások leirnak, kiváncsi lennék, hogy ki hol dolgozik, vagy tanul. -
#140
de ez mind nem feltetele a nuklearis robbanasnak, hanem annak csupan a hatekonysagat fokozza."
Tévedés, mert feltétele. Ha a hasadóanyag nem éri el a kritikus tömeget, akkor nem robban. A kritikus tömeg pedig függ a tisztaságtól, és sűrítéssel csökkenthető. Magyarul, kevesebb is elég, ha tudsz nagyon (NAGYON) pontosan robbantani. Igazából ez a trükkös rész, ez az amin a szuperszámítógépek dolgoznak, ha atom/hidrogénbombát akar valaki gyártani. A összeroppantás dinamikája.
Csernobilban reaktorfűtőanyag volt, ami szétszóródott. Legrosszabb esetben jó sokáig erősen izzani tud, ahogy az a katasztrófa után is történt.
Az atombombában nagytisztaságú plutónium ill. u235/238 van, ami összepréselődik.
Egy atomreaktorban az üzemi hőmérséklet néhány száz fok. Csernoblban a baleset idején háromezerig ment fel.
Egy atombombában néhány tízmillió.
Érezhető a különbség, ugye? -
#139
A szemelyeskedest leszamitva a tobbi korrekt. Utananeztem es en emlekeztem rosszul. -
#138
> Tudtommal a fegyver tisztaság az 40%-nél kezdőik urániumnál
Ha "fegyver tisztasagrol" beszelunk akkor van az 90% is. Mas kerdes, hogy ennel szennyezettebb uranium is berobbanhat/berobbanthato, csak a szennyezes az moderatorkent is mukodik, igy minel szennyezettebb annal kevesbe intenziv - meg meg sok mas tenyezotol is fugg a hatekonysaga. Ezert van az, hogy a hadiipar arra torekszik, hogy minel tisztabb hasadoanyagot alkalmazzon.
> A másik, hogy a mai atomfegyverekben kritikus tömeg alatti hasadóanyag van és implóziós módszerrel összerobbantják egy gömhéjszerkezetben belfele a hasadóanyagot és így megnő a sűrűsége amivel fordítottan arányos a kritikus tömeg.
Tiszta sor, de ez mind nem feltetele a nuklearis robbanasnak, hanem annak csupan a hatekonysagat fokozza. -
AranyKéz #137 << A lancreakciot az egysegnyi ido alatt atommagba utkozo neutronok szama tartja fent, nem a sebessege. >>
IGEN, és a lassú neutronok nagyobb eséllyel ütköznek az atommaggal, mint a gyorsak.
<< Az a neutron amelyik a moderatorral el van nyeletve az nem utkozik atommagba, igy azt nem hasitja szet. >>
NEM, a moderátornak az a feladata, hogy lelassítsa ("moderálja") a neutronokat. A neutronok ahogy ütköznek a moderátorral, átadják mozgási energiájuk egy részét, ezáltal lelassulnak. Az már pech hogy a könnyűvíz el is nyeli ezeket a neutronokat, és dúsított uránium kell hozzá üzemanyagként.
-
flimo #136 Na ez az, amikor a hülyeség önbizalommal párosul. Az urán csak a lassú neutronokat fogja be, mivel nem szó szerinti hasításról van szó, hogy jön a neutron, és kettévágja a magot, mint egy kés, hanem az urán magja _befogja_ a neutront, amely lehetővé teszi, hogy maghasadással alacsonyabb energiaszintre kerüljön, a különbség a kisugárzott energia. A gyors neutronok elszáguldanak a mag mellett, vagy ütköznek vele és visszapattannak. A moderátor meg nem elnyel, hanem lassít. -
#135
> A lassú neutronok tartják fent a láncreakciót, nem a gyorsak.
A lancreakciot az egysegnyi ido alatt atommagba utkozo neutronok szama tartja fent, nem a sebessege. Az a neutron amelyik a moderatorral el van nyeletve az nem utkozik atommagba, igy azt nem hasitja szet.
Az eromuvekben hasznalt reaktorokban stabil allapotban atlagosan egy neutron utkozik atommagba. Ez alatt szubkritikus allapot jon letre es leall, ez felett pedig szuprekritikus es felgyorsul a lancreakcio. -
#134
Tudtommal a fegyver tisztaság az 40%-nél kezdőik urániumnál és uránbomba nem nagyon van már vagy 40-50 éve, mert a plutóniumot sokkal könnyebb előállítani, az urán tiszítása hihetetlenül körülményes, míg a Pu "szinte magától" termelődik, a reakotorokban bekövetkező folyamatok mellékterméke tudommal. A kritikus tömegük sem ugyanaz gyanítom. 40%-os tisztasáú uránnál is asszem 13kg kell belőle. (vagy egy 90%-ra vonatkozna?)
A másik, hogy a mai atomfegyverekben kritikus tömeg alatti hasadóanyag van és implóziós módszerrel összerobbantják egy gömhéjszerkezetben belfele a hasadóanyagot és így megnő a sűrűsége amivel fordítottan arányos a kritikus tömeg. -
AranyKéz #133 << Ha egy reaktorban nincs moderator kozeg ami fekezze a neutronokat akkor a lancreakcio nem leall, hanem felgyorsul. >>
A lassú neutronok tartják fent a láncreakciót, nem a gyorsak.
-
#132
> Egy atomreaktorban nem következhet be nukleáris robbanás már csak abból kifolyólag, hogy a reaktorba való urán 3-4%-os dúsítottságú, ami pedig a fegyverekbe kell minimum 20%
Ez tiszta sor, ezert all ott, hogy "akar legrosszabb esetben". A 3-4% elsosorban biztonsagi megfontolasbol adodik - ami valjuk be oszinten nem a csernobili eromu erossege volt.
Kulonos tekintettel arra, hogy a Szovjet eromuvek ebben az idoben kiestek a NAB ellenorzese alol. Nem azt allitom, hogy a szovjetek nem tartottak be ezt, de a fentiek szellemeben nem tartom kizartnak sem.
> gőzbuborékok keletkeznek, amik már nem fékezik a neutronokat, így az egész reaktor elkezd hülni
Azert ezt gondold vegig megegyszer. Ha egy reaktorban nincs moderator kozeg ami fekezze a neutronokat akkor a lancreakcio nem leall, hanem felgyorsul.
-
#131
Azért az orszok sem olyan buta gyerekek, csak egyes dolgokat máslépp látnak. Ez a történlrmük sajátos volta miatt ilyen. -
AranyKéz #130 A szovjeteknek szerintem még egy darab vasgolyót is sikerült volna úgy felrobbantaniuk, hogy abból globális katasztrófa legyen.
-
flimo #129 Igaz, az R-re emlékeztem, meg hogy valami "hátsó" betűről van elnevezve. Rég volt már, és nekem csak két év :) -
#128
Már 6 évet lehúztam a BME-n, de U épületről nem tudok. A D és R épület melletti kert közepén van a H és T épülettel szemben. -
#127
De sokkal egyszerűbb a transzformátor állomást szétkapni, mint a többrétegű épületet. Egy szimpla bomba nem vagyok benne biztos, hogy túl sok gondot okozna. Maga az áramtermelés taccsra menne, mert a reaktoron kívüli dolgok megsínylenék, de a reaktor egy kb. 5-6 rétetgű acél-beton-ólom és még mittomén így fejből, hogy mi és nem pár tonnás cucc. Ez olyan, mintha a Hoover gátatat akarnád a beton felőli oldalról lebombázni. Hát nem nagyon van olyan fegyver aminek ez siekrülne.. -
kogasom #126 Konkrétan a KFKI-ra lett osztva az ITER projekt egy igen fontos része, méghozzá a plazma stabilizálása, azon belül a mágneses szigetek megelőzése illetve eltüntetése (amik megbontják és instabillá tezsik a plazmát). De ez csak a publikus. -
kogasom #125 "En ezt zagyvasagnak latom, mert pontatlan es eppen a lenyeget nem irja, hogy bizony a szabalyzorudak nem megakadtak, hanem a rudazatot mozgato mechanika szepen belepreselte a gorbe szabalyzorudakat ami eltorte a futoelemek koruli hutokopenyt es a hutoviz beomlott a reaktorba!"
A legtöbb helyen az szerepel, hogy a rudak mivel elhajlottak, megakadtak, és így nem tudták megfogni a túlfutó reakciót. Ez később fontos lesz.
" Mert eppen ezen van a hangsuly, hogy itt egy gozrobbanas volt (az elso fazisban) belul a reaktorban, nem pedig a hutokopenyben - kulonben nem a tobbtonnas reaktorfedelet tepte volna fel a nyomas es lovi ki a teton, hanem valahol a hutorendszer ehhez kepest joval vekonyabb csoveit tepi szet es a nyomas mashol szabadul ki. "
A probléma abbol adódott, hogy a csernobili reaktor egy igen szerencsétlen típus volt. A probléma lényege a gőzbuborékok megjelenése volt. Kis fizika: A legtöbb reaktorban gyakorlatilag az egyetlen közeg ami lassítja a neutronokat, a víz. Így ha a reaktor túlmelegszik, gőzbuborékok keletkeznek, amik már nem fékezik a neutronokat, így az egész reaktor elkezd hülni. A csernobili blokkban azonban a víz mellett gyakorlatilag fixen volt grafit modulátor, így víz nélkül is volt elég (sőt, mint kiderült, túl sok) lassú neutron. És itt jön a probléma.
Túlfutott a reakció, és elkezdett leolvadni a mag. A csövek szétrepedtek, és mivel nem voltak bent a leállító rudak (mivel elakadtak), ebbe az irányba szabadon távozhatott a gőz. Miután lerobbant a tető, volt még egy probléma: forró hasadóanyag, grafitpor, és mostmár oxigén-> egy második robbanás.
Ugyanakkor a beszabadulo viz nem hutotte volna vissza a tulhevult futoelemeket, a szuperkritikus allapot megmaradt volna es akkor ma mar nem csak kemiai robbanasrol beszelnenk Csernobil kapcsan, hanem - akar legrosszabb esetben - nuklearisrol is.
naneee. Egy atomreaktorban nem következhet be nukleáris robbanás már csak abból kifolyólag, hogy a reaktorba való urán 3-4%-os dúsítottságú, ami pedig a fegyverekbe kell minimum 20% (éppen használható) de inkább 85-90%-os.
Ami inkább probléma volt, hogy az éppen elfolyt reaktor még jópár napig izzott, folydogált. -
kogasom #124 1.Földrengés???? Szeretnék addig élni amíg Magyarországon olyan erős földrengés lessz, hogy kárt tegyen egy komoly atomerőműben/reaktorban.
A Paksi atomerőmű konkrétan azért ott van ahol, mert egy nagy kiterjedésű homokpad van alatta, ami elnyeli a kisebb földrengések erejét, nagyobb pedig nincs magyarországon.
3.Háború? Nem hinném hogy egy atomerőmű katonai célpontlenne, főleg mivel általában messze van a komoly településektől és a katonai létesítményeknek álltalában saját energiaforrásuk van, a sugárzás pedig a támadó katonákra nézve is káros. Ha a pusztítás a cél, akkor meg az atomerőmű felrobbantása lessz a legkissebb gondod.
A háború céljai közt _mindig_ szerepel az infrastruktúra megbénítása, ilyen szempontból az atomerőmű kifejezetten vonzó célpont, lévén ahol van, ott az szolgáltatja az elektromos áram nagyrészét.
-
#123
Na, most ledöbbentem egy kicsit!!! Részecskegyórsító??? Itt??? Mondjuk a pénzhiányon nem lepődök meg, a többin annál inkább.
Azért kiváncsi lennék arra is, hogy a KFKI még mit tudhat (kísérletek, kutatások, eredmények), ami egyébként titkos. -
flimo #122 A Petőfi híd budai hídfőjénél van egy, ami a BME-é, ha jól emlékszem az U épület udvarán. A KFKI-é Csillebércen van, a KFKI telephelyén. Egy "kétésfeledikről" tudok, az ELTE lágymányosi épületében, a Fizika Intézet -3 szintjén van bebetonozva egy reaktorkamra, valahol a gömbaula alatt, de pénzhiány és beázás(!!) miatt nem építették tovább, ahogy a -4-re tervezett részecskegyorsítóból se lett semmi. -1 alá le se lehet menni, ELTE vezetése évekkel ezelött lezáratta, mikor pár diák fényképezett arrafelé. -
#121
4??? Én csak egyről tudok,amit a KFKI felügyel és valahol a Lánchíd budai hidfője közelében van. Egyáltalán ez az infóm helyes?
Melyik a többi? -
flimo #120 "Budapesten összesen 4 (NÉGY!!!) atomreaktor működik, sokan egyről sem tudnak."
Melyik a másik kettő? -
#119
Nem kerdeztel "marhasagot".
Most volt egy kis idom, megneztem a wikipediat es az esetleirast kisse hianyosnak/illogikusnak latom ime az elso:
"A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve [...] az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt. Ez gőzrobbanást eredményezett, ami megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe."
En ezt zagyvasagnak latom, mert pontatlan es eppen a lenyeget nem irja, hogy bizony a szabalyzorudak nem megakadtak, hanem a rudazatot mozgato mechanika szepen belepreselte a gorbe szabalyzorudakat ami eltorte a futoelemek koruli hutokopenyt es a hutoviz beomlott a reaktorba! Mert eppen ezen van a hangsuly, hogy itt egy gozrobbanas volt (az elso fazisban) belul a reaktorban, nem pedig a hutokopenyben - kulonben nem a tobbtonnas reaktorfedelet tepte volna fel a nyomas es lovi ki a teton, hanem valahol a hutorendszer ehhez kepest joval vekonyabb csoveit tepi szet es a nyomas mashol szabadul ki. Ugyanakkor a beszabadulo viz nem hutotte volna vissza a tulhevult futoelemeket, a szuperkritikus allapot megmaradt volna es akkor ma mar nem csak kemiai robbanasrol beszelnenk Csernobil kapcsan, hanem - akar legrosszabb esetben - nuklearisrol is.
> a kettő nem ugyanarra a dologra és teljesítményre vonatkozik, ugye?
A 30GW-os ertek IMHO a wikipedian lehet helyes, mivel a villamosenergia-termelesre hasznalt reaktorok valoban olyan 1-4 GW kornyeken uzemelnek normal esetben. -
#118
> A nagybani termelés teljesen egyértelmű okokból olcsóbb
Mert az olcsosagot penzzel merik, nem pedig rendelkezesre allo eroforrasokkal.
> nem kell semmit "sorvasztani", hogy a kis gazdaságok ne legyenek árban versenyképesek.
Elegendo csak Ausztriabol, Hollandiabol, Franciaorszagbol megrendelni az alacsony si'ke'r tartalmu gabonat, folias izetlen zoldseget, vagy a vizkoto tappal etetett allatokat es maris ott rohad a magyar gazda foldjen a minosegi gabona, gyumolcs zoldseg, stb. Igy mukodik az "olcsosag". -
nobses #117 hali. bocs, ha marhaságot kérdezek, mindenesetre kérdésem a következő lenne: a 113. hsz-ben megnéztem az első linket, ebből idéznék "1:23:45. A hőteljesítmény már 3 GW. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetőségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad. " ezt pedig a wikipédiában olvastam("Csermobili atomkatasztrófa"):"A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte. A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve, és nem voltak képesek leállítani a reakciót. 1:23:47-re a reaktor teljesítménye 30 GW-ra ugrott, a normális teljesítmény tízszeresére. Az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt."
Először csak a teljesítmény szócska maradt meg, és azthidtem elírták, kíváncsi lettem volna hogy most akkor 3GW vagy 30GW. Aztán megpillantottam a "hő" szócskát a 3GW-os teljesítmény előtt =). Elég álmoskás vagyok(megint/még mindíg), szoval megerősítésképpen, a kettő nem ugyanarra a dologra és teljesítményre vonatkozik, ugye?=) vagy akkor mivan? xD. Bocs ha marhaságot kérdezek, nem igazán vagyok otthon az ilyen dolgokban amúgy sem=). -
#116
> Csak sajna ez ellen nem lehet mit tenni illetve nem sokat.
Dehogynem lehet. A nep mindig nagyobb letszamban van mint barmely kormanyaparatus. Felre kell tenni a szemelyes ellenteteket, mert az erdek kozos es osszehangoltan ellehetetleniteni oket mindenfele eroszak nelkul. Ha ez ma igy volna, holnap mar mas szamokkal irnank a datumot is. -
L3zl13 #115 Jajj ez a demagóg duma.
Szegény kis gazdaságokat elsorvasszák.
A nagybani termelés teljesen egyértelmű okokból olcsóbb, nem kell semmit "sorvasztani", hogy a kis gazdaságok ne legyenek árban versenyképesek.
Minőségben versenyezhetnének, de ahhoz meg túl igénytelen népség vagyunk. Erről sem a csúnya gonosz tőkések tehetnek. -
#114
> Sajna ilyen ez a fenejó demokrácia.
Ez kapitalizmus nem demokracia.
> mi aartuk, tudtuk, bevállaltuk.
Mi szabadsagot akartunk, mert ugy lettunk nevelve, hogy nem vagyunk szabadok. Ha szabadsagban lettunk volna nevelve nyilt elnyomas helyett, akkor nem akartunk volna szabadok lenni, s sajat magunk valtoztatni, ezert nyiltan elnyomasban kellett tartani bennunket.
Es elertek a celjukat? Hat persze, rohognek a markukban:
1. a csapat megmaradt,
2. az orszagot lefegyvereztek,
3. "vegre" gyarmat let,
4. a nep pedig lehatja a fejet, meghunyazkodik, meglapul, mert azt hiszi, hogy o valasztotta.
Ne becsuljetek ala magatokat, ne alazkodjatok meg es ne legyetek hiszekenyek, hogy a Ti hibatok! Nem minden olyan egyszeru mint amilyennek latszik.
Ti azt az utat valasztottatok amerre tereltek benneteket. -
#113
Ideírom a szokásos közhelyeimet, paks és csernobil kapcsán, bár lassan már én is kezdem unni. Szóval, én támogatom, zárjuk be paksot most. >:)Sőt, én magam önként vállalom, hogy kiválasztom, ki legyen az a három millió ember magyarországon, aki attól kezdve nem használ áramot, és kútról hordja a vizet. gy.k.: a szivattyúk, is árammal mennek ám, hélo'!:P Ja, meg a szennyvíztisztitó művek is, úgyhogy sajnos a szarukkal is nekik kell majd kezdeni valamit.
Sokan írtak le itt részleteket a csernobili balesetről, összefoglalva itt:
idővonal és korrekt eseményleírás:
http://www.atomeromu.hu/tortenelem/balesetek3.htm
a baleset alapját képző xenonlengés jelensége:
http://www.atomeromu.hu/tortenelem/hanford.htm -
dez #112 Azokról nem tudok linket, most kezdték gyártani, én a forgalmazó egy ismerősével beszéltem. A hatékonységa részben azon alapul, hogy a kiképzése által a napfényt tág szögtartományból tudja értékesíteni. -
#111
Sajna ilyen ez a fenejó demokrácia. mi aartuk, tudtuk, bevállaltuk.
Olyan jó, hogy itthon tilos a disznót halliszttel etetni, de az import disznó az ugye azzal van etetve...
Meg a többi finomság.
Csak sajna ez ellen nem lehet mit tenni illetve nem sokat. -
#110
> és a gazdatulajdonosok által igazgatott családi gazdaságok max. egyik évről tengődnek a másikba.
Azert azt tegyuk hozza, hogy tudatosan olyan rendelkezeseket hoznak kormanyszinten, hogy ezek a gazdasagok mielobb tonkremenjenek, ellehetetlenedjenek, kolcsonre kenyszeruljenek, majd ha a kolcsont nem tudjak fizetni, akkor a szuleik, nagyszuleik, dedszuleik altal kemeny munkaval megszerzett paranyi foldek nagytokes penzintezetek tulajdonaba kerul, amelyet elarvereznek es igy vegul tokeeros nagytermelok kezere kerul.
A jelenseg okozoja pedig, hogy ez egy tudatos elszegenyites, kisemmizes, kizsakmanylas, amelyet nemzetkozi szinten muvelnek a tokesek altal szponzoralt kormanyok. Nos ezert olyan "eletkepes" a nagytermeles. -
Epikurosz #109 hagy ezeket a szélfarmokat. inkább a minimális napfénnyel működö kollektorokról szúrj be linket. -
dez #108 Ezért kell majd az űrbe telepíteni, csak az energia hatékony Földre juttatását kell még megoldani. De csak sikerül pár évtized alatt...
Amúgy épp tegnap hallottam a ma elterjedteknél sokkal hatékonyabb napkollektorokról (ha azoknak a neve ez), amik -10 fokban, minimális napfény mellett is hatékony működésre képesek. Pár m2 elláthatja egy családi ház téli fűtését, melegvízét.
A szélerőműveket meg a magaslégkörbe kell telepíteni: link -
Epikurosz #107 nem igaz, hogy ennyire gyenge a felfogásod.
asze, hogy én mezőgazdasági őstermelőkről írtam. jaj.
a paraszt, az paraszt. -
ZoliJ #106 Hát igen, a csodálatos napenergia, amivel csak az a gond, hogy a légkörben marha szar a hatásfoka.
A vízi erőművekről meg ennyit: http://index.hu/gazdasag/vilag/alb070920/ -
L3zl13 #105 "Példát mondok: amikor Amerikában volt egy nagy hurrikán, már nem emlékszem a nevére, talán Charlie, az amcsik - akik amúgy nagyon szeretik a gyomrukat! - döbbenten tapasztalták, hogy a hűtőszekrényben felhalmozott sok finom kaja elromlott, mert nem volt áram."
Bezzeg ha lett volna mindenkinek házi szélerőműve...
Akkor azok is mind tönkre mentek volna, és nem csak 1-2 napig nem lett volna áram egyes helyeken, hanem hetekig, hónapokig, míg mindet pótolni tudják...
Nagyvárosokban lehetetlen megvalósítani az általad említett önálló rendszereket. Legyen az energia ellátás, vagy hulladékfeldolgozás. Egyszerűen nincs rá hely.
Ha pedig városon kívülre helyezed akkor meg nincs értelme, szeparáltan megvalósítani. Sokkal logikusabb, hatékonyabb (és ezért környezetkímélőbb!) központosítottan.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy vajon mi történne a napelemmel és a hozzá tartozó akkumlátorokkal és elektronikával ha a közvilágítás ilyenekről üzemelne...
Szép magyar hagyomány szerint másnapra lába kelne.
Szerintem semmi baj a központosítással, ha az jól van megtervezve. És kiegészítésként meg nyugodtan építhet hozzá mindenki olyan házi rendszert amilyet csak akar. -
puppetmast3r #104 Rigidusnal a pont. -
teddybear #103 "ja, és ez illeszkedik ama politikai KONCEPCIÓMBA, hogy az önálló "parasztgazdaság" az igazi, amely nincs kiszolgáltatva a pártok és egyéb hatalmak (az állam) kénye-kedvének, képes önállóan gondolkodni, és a demokrácia intézményeiben részt venni. Kb. mint a szabad székelyek a középkorban."
Csak az abaj ezzel a romatikus elképzeléssel, hogy életképtelen. Per pillanat a mezőgazdaságban is kialakult az ipari struktúra(sajnos nem nálunk!), és a gazdatulajdonosok által igazgatott családi gazdaságok max. egyik évről tengődnek a másikba. -
#102
> Nemtudom mennyire volt titkos
Evtizedekre volt titkositva es a csernobili katasztrofa utan szuntettek meg a titkositast. Ha ezt nem teszik akkor az oroszok is megismerhettek volna a jelenseg okozojat, ami egyben azt is jelenti, hogy nem epitenek RBMK reaktorokat evtizedekkel kesobb (30 ev!).
> a xenonmergezesre egy magyar tudos Wigner Jeno jott ra.
Wigner es John Wheeler Hanfordban dolgoztak az elso atomreaktornal ahol egyik nap a reaktor varatlanul leallt, masnap viszont varatlanul magatol elindult - amikor is magatol elbomlott a reaktormereg es ujbol tudtak a neutronok mozogni.
(Ez volt az amikor Csernobilban kihuztak a szabalyzorudakat mert nem akartak, hogy lealljon a reaktor, igy amikor elbomlott a reaktormereg, hirtelen elkezdett emelkedni a teljesitmeny mivel kint voltak a rudak. Megszaladt a reaktor, majd ezt amikor eszrevettek, visszatoltak a rudakat amik az akkor mar a homerseklet hatasara eldeformalodtak es eltortek a szabalyzohuvely.)
A xenon-mergezest egyebkent Wheeler fejtette meg viszont Wigner is tanuja volt a jelensegnek.
> nemmelsleg pedig Ot tartjak a reaktorbiztonsag atyjanak.
Ez Teller volt. O volt a Nemzetkozi Atomenergia Bizottsag alapitoja es elnoke. Biztonsagi kerdesekben rendkivul szigoru volt es uldozte az RBMK reaktorokat. Igy ragadt rajta a gunynev is, hogy "a reaktorellenzo". :-)