382
Föld hőjének hasznosítása, hőszivattyú, termálvíz
  • Kepek
    #382
    "A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gondozásában kiadvány jelent meg Magyarország geotermikus felmérése 2016 címmel."

    magyarorszag_geotermikus_felmerese_2016.pdf (PDF / 27,0 MB)
  • Desiderata #381
    Új geotermia cég indul - Versenytársat kap a PannErgy?
  • Desiderata #380
    A sós hulladékvíz dilemma
  • Desiderata #379
    Lézerrel fúrnak a föld mélyére
  • EndiP
    #378
    Köszi!
  • Lazarus
    #377
    tessék
  • EndiP
    #376
    Sziasztok!
    A geotermikus energia hasznosításáról írom a szakdolgozatom.
    Ha tudtok ezzel kapcsoltos könyveket, weboldalakat küldjetek róla infót!
    Előre is köszi!:)
  • Desiderata #375
  • forrai
    #374
    (Remélem az előbbi már nem spam, és nem is off, pusztán, mert tréfálkozok is? Azt pedig ami "á"-val kezdődik, rapál-al folytatódik, y-al végződik, és a csillagászok nem használják, sőt- nekem is tilos, most meg sem említettem!)
  • forrai
    #373
    Meghallgattam a linket, nagyon tárgyilagos, megalapozottnak tűnik. Mondjuk ugyanannyit én fele idő alatt adnék elő, viszont ő emiatt érthetőbb is.

    Egy két apróság azért rámutat, hogy nem kalorikus mérnök, pl. hogy a stockholmi tengervíz hőszivattyú COP>1....
    Erről tudnék több adatot is: 6 gépegység, 30MW/db hő, 8MW/db áram, vagyis COP=3,75, +2,5/+0,5oC tengervíznél. Az elpárologtató -3 oC (ebből következtetni lehetne a tengervíz sótartalmára, hiszen nem fagyhat be!)

    Érdekesebb az igen nagy kondenzátor hőmérséklet: 82 oC, így a távfűtés 80/57 oC.
    Maguk a gépek monstrumok, van felvételem, ha érdekes.

    Nekem persze a Balaton, a Velencei tó, a Fertő tó, és a városligeti műjégpálya juthat csak az eszembe. Mi a véleményetek, meg lehetne oldani pl. Siófokon? Ott ugyanis van távfűtés, és rengeteg tóparti szálloda! A víz persze édes, s így megfagyhat~legfeljebb +0,5 oC elpárologtatási hőmérséklet megengedhető. Viszont erősebb, vastagabb jég képződne sokkal előbb, és azt is mondhatnánk, hogy a Balaton környezettudatos is.
    A vizet a Sióból lehetne elvezetni, vissza azonban legalább 500 m-re a parttól.
    (Persze ez éppen a Környezetvédelemnél megakadna, mert a kishalaknak meleg alsót, a nagyobbacska ikrás halaknak meg nercbundát írnának elő, ami ellen viszont az állatvédők tiltakoznának.)
    Nagyon sok egyéb érdekes dologról is beszélt.
  • Molnibalage
    #372
    http://www.youtube.com/watch?v=DEO3XAC1J-s&feature=player_embedded
  • Molnibalage
    #371
    Nem igazán értem a kérdést. A talaj hőmérséklete még évszakok között is alig változik bizonyos mélységben.
  • Desiderata #370
    vízszintes talajszondánál ajánlott a minél kevesebb árnyék és a nagy füves terület
    de ha valaki rendszeresen öntözi a füvét azzal nem hűti le azt amit a nap a talajra sugároz?
  • drevil666
    #369
    Most így visszaolvasva a települések méretével sokat kínlódtatok.
    Mint azóta is látható a kisebb 3-10 ezer lakosú települések is ki tudnak alakítani keringtető rendszereket, ami fűtési célra hasznosítanak, majd visszapumpálják a föld alá.

    A másik a pénz: mint látható megnyirbálnak mindenféle olyan forrást amire nem is gondoltunk (magánnyugdíjak). Valamit valamiért. Inkább a fűtésrendszerek és villamos energia fejlesztésbe nyomják az 1000 milliárdokat mint metroba, autópályába, hadseregbe stb.
    ez a jövő (többek között):



  • forrai
    #368
    Sejtem, hogy maradni fognak.
    És persze, korszerübbé is válnak. Szuper kritikus hőmérsékletűvé. Azonban a honlapomon van egy áramlástani elemzés is, talán téged érdekelne.
    Az egyidejü kényszer és szabadáramlásról szól, amelynek egyes megjelenési formái nagyon cikik lehetnek a hőcserélőkre. Remélem, hogy mások is tudnak róla.
    Mert Csernobilban nem tudtak. És kicsit közelebb se.
    Pontosabban talán csak az nem hallott róla, akinek kellett volna?
    Így a hőcserélő, mielőtt még "elmérgesedett" volna magfizikai okokból, áramlási okokból már régen tönkrement.
    Olvastál valahol erről valamit? Egy keveset a honlapomon lehet.
  • drevil666
    #367
    Az atomerőművek maradni fognak.
    A fejlődő országokban nagyobb hangsúlyt fognak kapni mint valaha.
    Már látom Indiát, ahogy akár 100 új reaktort állít üzembe a következő 50-60 évben.
  • forrai
    #366
    Molnibalage becslése reálisabb, én szélsőséget mondtam.
    Gazdálkodni kellene a primer energiaforrásokkal. Különben nem működhetnek majd a hőszivattyúk se.
    Illetve maradnak az atomerőművek? A fúziós erőmű még hol van, a jobb hatásfokú szuperkritikus (SCWR) üzeműtől meg minél távolabb álljak...
  • forrai
    #365
    A geotermikus energiának többféle forrása van.
    1. Az árapály, amit a Föld forgása táplál, és ami lassan lassul (még jó sokáig). Ennek nagyságrendje 10^19-20 Joule/ év.
    2. A Föld mélyének a hőárama.

    Magyarországon ez átlagosan ~0,05 W/m^2, vagyis négyzetkilométerenként 50 kW/km^2, éves szinten ~450 MW/évkm^2, ~45000 m3/év/km2 földgáz. Helyenként pld. Somogyban ez nagyobb is lehet.
    Magyarországra vonatkoztatva ez évi 4,5*10^9 m3 földgáz, ami a hazai igénynek csak ~30%-a. Ne feledd el, ~15 Mrd m3/év földgáz fogy, egy leropbbant ipar mellett! Vagyis az összes igényt egyenletesen nem fedezné ma sem. Ha persze kizsákmányoljuk, hőszivattyúkkal például túlhűtjük, akkor fedezhetné, egy ideig az egészet is.
    Hasonló, jobb vagy rosszabb arány van bárhol, Izlandon pld. nagyon jó az arány.
    Azonban a tengerekbe érkező hő csak a vizet melegíti.
    A földhő tehát általában nem használható közvetlenül energetikai célra, csak kivételes helyeken.
    Ugyanakkor bárhol használható hőtárolásra.
    Például, ha nyáron hűtesz, hőt viszel a talajba, amit télen elvonsz belőle. Így nem zsákmányolod ki a földhőt annyira.
    Mert amit télen elveszel, azt nyáron visszatáplálod.
    A geotermikus szondák azok, amelyeket csak 100-200 m-ig mélyitenek, és amelyekből egyenként 4-8 kW hő vehető ki óránként hőszivattyúval. Ami nem kevés, elég lehet egy jól szigetelt házikó fűtéséhez. Nyáron, mikor hűtesz, a hőt visszavezetheted.
    A hőszivattyú, amivel ez elérhető, lehet villamos, vagy hőbázisú. De valamilyen arányú primer energiaforrás is kell mind a kettőhöz. A földhő se adja ingyen magát.
    Vannak más problémák is.
    A 100 oC tartomány pld. csak 1500-2000 m mélyen érhető el. A rétegvizek ugyan melegek, de tartalmaznak oldott anyagokat, amiket vissza kell sajtolni, hogy a környezetet ne szennyezzék.
    Vagyis a geotermikus energia önmagában szerintem hosszutávon nem old meg minden problémát, csak helyenként.

  • Molnibalage
    #364
    Egyszámjegyű százalék ott, ahol van egyáltalán forrás. Világszinten szerintem még ennyi sem.
  • Koppixer
    #363
    Végül is mindkettőt. Az áram és a fűtés is hasznos.
  • Molnibalage
    #362
    Az energia alatt villamos áramot vagy fűtést értesz? Mert az országok teljes energiafelhasználását erre a kettőre szokták vetíteni.
  • Koppixer
    #361
    Nem olvastam végig még a topikot, lehet, h volt már ilyen kérdés, de azért felteszem:

    Szerintetek, ha a világ kormányai, ilyen-olyan vezetői stb. gőzerővel elkezdenének dolgozni azon, h minél nagyobb legyen a geotermikus energia felhasználás az élet minden területén, ahol szükség lehet rá (tegyük fel azt az extrém esetet, h az olajlobbi egyáltalán nem szólna bele), akkor mekkora részarányt lehetne vele elérni a világ energiatermelésében? Az egész ehhez kapcsolódó technológia mennyire fejlett, már csúcspontján van, és csak szélesebb körben kéne alkalmazni, vagy azért van még mit fejlődni?
  • forrai
    #360

    Ez egy aktuális reklám, no komment...

    Az .... fűtőpanelben nem izzószál van, melyet napjainkban megszoktunk, hanem egy speciális fémötvözetű fűtőbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hőmérsékleten működik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fűtésteljesítményt még gazdaságosabbá teszi a precíz elektronikus vezérlés. Ha az ADAX önálló fűtésként üzemel, az óránkénti fogyasztása általánosságban a fűtésteljesítmény harmadának megfelelő kWh.
    Ez nem azt jelenti, hogy nem veszi fel a teljesítménye maximumának megfelelő áramot, hanem azt, hogy a vezérlő, mely méri a fűtendő helyiség hőmérsékletét csak akkor enged a fűtőbetétnek hőt közölni, amikor az feltétlenül szükséges.
    Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, ki-be kapcsol.

    ...

    A fűtésteljesítményének harmadának megfelelő áramot fogyaszt.
    ....
    Érdemes kihasználni a vezérlő adta takarékossági lehetőségeket, ugyanis ezekkel 15-20% energiamegtakarítás érhető el."

    Életem egy szakaszában alkalmazott kutatói alkalmazott voltam, radiátorokat is mértem.
    Különösen az "Energiatakarékos radiátor" reklám tetszett.
  • forrai
    #359
    Valahol az előző, távfűtéses hozzászolásom is arról szól, amiért te tüzeltél a sorozatvetődből. Majd meglátod, hogy ha majd drágul az áram, azt fogják mondani, "mert sokan kiléptek a távfűtésből". És akkor az ellenérdekeltek, a nem távfűtésesek fognak tiltakozni az ellen, hogy a távfűtésesek kiléphessenek, hogy azt meg kell nekik tiltani!
    Jó módszer ez: miközben mi pattogunk, valaki mindig jól jár.
  • forrai
    #358
    Ha valahol működhet egy hőszivattyú hőbázisú (adszorpciós, abszorpciós)berendezéssel, mert olcsó megujuló, vagy hulladékhő van, akár geotermikus hőbevezetéssel az elpárologtatóban, ahol a hőjét átadja, akkor miért készülne kompresszoros? Télen fűt, nyáron hűt ugyanúgy. A legjobban akkor hűt, amikor legjobban süti a nap a kollektorokat. 1kWh napsütés 0,6-0,7 kWh hűtést ad. Ingyér. Nyáron.
    Télen meg 1 kWh 90 oC kazánvíz adhat 1,7 kWh fűtési vizet, a geotermikus kutakból kiegészítve. Ez jobb, mint egy kondenzációs kazán, vagy a kompresszoros hőszivattyú hatásfoka, ha annak a 30% áramtermelési hatásfokát is figyelembe vesszük.
  • forrai
    #357
    Hát igen, de akkor különítsük el a villamos hatásfokot ami kisebb, a kapcsolt energiatermelésétől, ami tényleg lehet 80 % is!.
    Alapvető kérdés, hogy mi valósuljon meg gáz, villamos, és megujuló (hulladék) energia forrásból, és hogyan?

    Ehhez kellenek megfelelő eszközök, eljárások.
    A kompresszoros hűtő, hőszivattyú technológiát többnyire már ismerjük, tudjuk: áram kell hozzá. Emellett a szükséges berendezések is fejlettek, nagy sorozatban gyártottak, relatív olcsók is.
    A hőbázisúak viszont kevésbé ismertek (abszorberek, adszorberek), pedig esetenként kedvezőbb, olcsóbb hővel üzemelnek. Viszont kis sorozatban gyártják őket, drágák.

    Mindenesetre problémának látom, hogy még csak nem is beszélnek róluk. Ezért akartam többet írni azokról is.
    Mert hűtésre, hőszivattyúzásra ugyanúgy alkalmazhatók lennének.
    Végül is nincs rendben, hogy az erőművek részben a kapcsolt áramtermelésnek köszönhetően adhatnak olcsóbban áramot a hőszivattyúknak, miközben a távfűtés meg a drágább elosztó hálózat költségeit is meg kell, hogy fizesse.
    Ha a távfűtés kiállna az erőművek mögül, nyilván megdrágulna az áram is, hiszen a hulladékhővel mit kezdene az erőmű?
    Nem is beszélve a többlet környezetszennyezésről, és annak költségeiről.
    Megszoktuk, hogy mi szemetelünk, mások meg eltakarítják. De ma már az eltakarítást is jól meg kell fizetnünk.
    Miért csak a távfűtéses fogyasztóknak kellene ingyen, sőt többletpénzért eltakarítaniuk az erőművek hulladékhőjét?

    Mikor a hőszivattyú előnyeiről beszélünk, ne feledkezzünk meg az áramtermelési oldal problémáiról se, amit most szépen a távfűtés nyakába varnak...
    Ki a fenének kell majd a CCGT erőművek hője, ha érte fenn kell, hogy tartson egy költséges, veszteséges hálózatot? Inkább megveszi az olcsó hőszivattyút, vagy gázkazánt, amitől viszont a hő a CCGT nyakán marad. És bizony az áram ára is nőni fog!
    Ezért beszélek a megfelelő forrásarányokról.
  • Molnibalage
    #356
    Én azt mondtam, hogy duplája is. A bőven 40% feletti egy n+1 éves erőmű kalapálgatása lesz csak. A modern zöld mezös CCGT erőművek lazán 80% felett vannak. A CCGT problémája az, hogy hőfogyasztó is kell mellé, de erőművet meg nem szeretnek a lakóterületek közelébe lakni. Hő meg elsősorban oda kel...
  • forrai
    #355
    A jó hőszigetelés koncepciója a tömbházakban, (például panel is) szinte automatikusan megvalósul, hiszen körbeépített. Ha mindjárt szigetelték volna jól a panelt, akkor ilyen probléma fel se merülhetett volna. Most utólagosan hőszigetelik, nagyon eredményesen, pedig sajnos, alig tesznek rájuk hőszigetelést. Egy régi építésű ház homlokzatának hőszigetelése, ablakcsere, tető stb. fajlagosan többe kerül, sőt esetenként el is lehetetlenül. Mégis a panelesek fajlagosan többet fizetnek azonos komfort esetén, pedig már szinte mindenütt csak a máshol "hulladéknak tekintett" hőt (kapcsoltan termelt) hasznosítják.
    Normális szomszédokkal "panelfóbiát" csak a távhőszámla, és a szokásos társasházi problémák okoznak. (én panelben lakom). A panel távfűtés- amit az energetika állatorvosi beteg lovának állitanak be, valójában nem rossz üzlet...
    Kivéve a fogyasztóinak.


  • forrai
    #354
    A kombinált ciklus hatásfoka 45-55%, nem a duplája az átlagosnak..
    Ehhez képest egy korszerű gázmotoros blokkfütőerőmű villamos hatásfoka (amelyből összesen ~500 MW van, vagy volt?) 40-45%. Ilyenből vagy 25 MW-ot (az elsőket is)én terveztem, ezt a techonológiát tehát ismerem. Ez az un. kapcsolt energiatermelés alapja-mert itt a fejlődő hő is hasznosítható, pld. a távfűtésben. Akik úgy termeltek energiát vele, hogy 75% hő hasznosul (koogeneráció, vill+hő), azokra volt érvényes (némelyikre ma is) a KÁT, ami egy támogatási rendszer. Pont ezért terjedt el a "trigeneráció" (Villany+hő+hőbázisú hűtés) Ma már léteznek egész kis egységteljesítményü gázmotorok is.
    Sőt,kazánok is (20 kW-os) amelyek 1 kW áramot termelnek, hőbázison, stirling motorral. Nem tévesztendő össze a spilling gőzmotorral- ami lényegében modulrendszerű gőzmozdony.
    Így kirajzolodhat több lobbista törekvés:
    -Mindent villannyal (valaki mondott valaha valamit a villamosításról, hogy hova vezet, már nem emlékezem, hogy ki)
    - Mindent gázzal
    - Mindent megújuló energiával

    Ha mondjuk egy emberi szervezetet energiarendszereit vizsgáljuk, abban valamilyen, gondolom optimális arányban szintén többféle energiakoncepció érvényesül. Van anyagcsere, idegrendszer, stb.
    Bizonyára az oemberi társadalom is megtalálja majd a neki megfelelő optimumot. Ami valószínüleg nem lesz egy szélsőség.

  • drevil666
    #353
    Nem kell berágni. én nagyon szeretném, Ha pl. ez a hőszigeteléses lakás koncepció megvalósulna. Talán 1 db ha van ilyen Magyarországon.....
    Nem tom ott a szobák szellőztetését(konyha nem is volt említve) igen kis teljesítményű ventilátorokkal oldották meg az energia a napk-ból jött.

    A lényeg amit még böfögni akarok: nem az számít, hogy mennyire modern cuccot telepítenek Magyarországra, hanem az, hogy milyen etikával használják fel....
    pl. most bevezetik ezt a sok energiatakarékos izzót. Mindenki azt hiszi kevesebb lesz a villanyszámla pedig azt jól képzett szakemberek szabják meg mennyivel lehet lehúzni a lakosságot. Amit megspórol valaki a fogysztott kW-ban, azt befizeti a kW/Ft-ban
    Ez valahol hazaárulás...
  • drevil666
    #352
    majd kiverjük belőled.
  • Molnibalage
    #351
    A kombinált ciklussal kb. simán dupla ekkora is elérhető. Persze abból nincs itthon többszáz MW-os méretben...

    Egy nagyobb erőmű fejleszése tervbe van véve. Gázzal megy. 40% felett lesz a hatásfoka bőven. (Sajnos nem mondhatok többet.)

    Gönyű kapcsán is részben érintett vagyok.
  • forrai
    #350
    Jól van, Dr. Evil
    A vitát én itt befejezem. Legyen igazad az EER-ben is, , hiszen zseniális vagy. Azonban ebben az ügyben a legnagyobb eredményt mégsem a mérnökök, hanem a villamos lobby tudatossága, és a konkurens eljárások nemtörődömsége okozza.
    Persze jó lenne elfelejteni a tüzelést is.
    Csak megjegyzem, hogy a legtöbb hőt a környezetbe épp az atomerőművek hűtése bocsátja ki, pld. a Dunába. Hiszen azok alacsony hőfokon üzemelnek. A szuperkritikus hőmérsékletűeket pedig még csak tervezik, és remélem nem ide.

  • forrai
    #349
    Kétségkivül, a hőszigetelés jó dolog, és a szellőztetést is jogosan emlegeted.
    A jövő talán a "szervezett szellőztetésé".
    Ami megtervezett légbefúvást, és elszívást jelent, hővisszanyerővel.
    A hővisszanyerő nem hőszivattyú, mert csak egy hőcserélő, amely az elszívott levegőből átvezeti a hőt a befúvottba.
    Amikor maguk a légáramok találkoznak a hőcserélő felület mellett, "levegő-levegő" rekuperátoroknak nevezzük őket.
    De lehet közvetitőközeges (glykol víz) hővisszanyerő rendszer is, amikor előbb egy kaloriferben a vizet melegítjük fel az elszívott levegővel, az meg átadja a hőjét egy másikban a hideg levegőnek. Még többféle ilyen készülék is létezik.
    Ilyen készülékek egész kis méretben is kaphatok, és a távozó levegő hőjének 40-70%-t képesek hasznosítani.
    Megjegyzem: 1 m3 levegő felmelegítéséhez ~10 W teljesítmény szükséges. Bármely lakás WC, szoba stb. szellőzéséhez viszont legalább 80-100 m3/h levegőt tervezhetünk, ami önmagába 1 kW. Ha meg konyhai elszívónk is van, az még 200-400 m3/h, 2-4,0 kW ot igényel a beáramló levegő melegítésére! Ezen csak úgy "takaríthatunk meg", ha jól záró ablakaink vannak, akkor viszont nem szellőztetünk? Másfelől ez életveszélyes akkor, ha nyilt égésterű, kéménybe kötött készülékünk, kazánunk van, hiszen akkor visszaszívjuk a füstöt!
    Ezzel senki ne is próbálkozzon!
    Szóval-egy lakás szellőztetése nem is olyan egyszerű, hogy biztonságos, gazdaságos is legyen.
    Én úgy látom, ezzel is többet kellene foglalkozzunk.

  • drevil666
    #348
    Engem ez a sok elméleti hablaty nem igazán érdekel bocs.
    Amit én leírtam az működő technika. Optimalizálása, gazdaságosabbá tétele az olyan zseniális mérnökök feladata, mint amilyen ÉN.
    Az EER szint mind a hűtésnél mint a fűtésnél használatos.
    Tavaly télen itt Békés és hajdú megyében igencsak fújt a szél bocs.

    A geotermikus energia kihasználása projektfeladat, amiben az állam kell, hogy legyen a fő szerepvállalónak.
    Még min 4 db atomreaktornak épülnie kell ebben az országban egyenként 1-2 ezer MW teljesítménnyel.
    Felejtsük már el a tüzelést!
  • forrai
    #347
    Örülök, hogy válaszolsz.
    Hogy kié a jövő, arról lehet beszéljünk!

    De először arról, hogy ezen a területen óriási hozzánemértő dumák folynak, amire friss példát hozok:

    "A.. csúcskészülék (hőszivattyú!!!) egyedülálló, 5,1-es EER értékkel rendelkezik, mely A9-es energiaosztályba repíti!"
    Nos-az EER az tipikusan hűtési mutatószám, a hőszivattyúra COP-t alkalmaznak. Ha ezt se tudja a hirdető, mit hihetünk el neki?

    Másodszor nem kell nekem a név "levegőkazán". Mondjuk, azt rá, hogy "hőszivattyú". Mert a kazán tud termelni 90 oC vizet is, ez meg inkábbcsak 40-45- oC-t. Persze azzal is lehet fűteni, csak másképpen.

    Másodszor megnehezíti a tárgyalásunkat, hogy csak azonos peremfeltételekkel hasonlíthatók az eljárások össze, amelyeknek többféle "névlegese" használatos.
    Nem hasonlíthatók közvetlenül össze olyanok, amelynek elpárolgási hőmérséklete -25, vagy csak 0 fok?
    Márpedig a levegő kazán így kell, hogy üzemeljen, -25 oC elpárolgási hőérséklettel legalább. Egy helyen, egy ilyen levegős hőszivattyú mellett fél méteres jégdombon csúszkáltam, még tavasszal is. És olyankor, hidegben nincsen meg az EER(COP)= 5,1...!
    Szóval, nehézkes vita indulhat, érzem. Sok mindent kellene tisztázni, pontosítani, hogy túllépjünk a reklámszövegen. Kissé vissza is riadok tőle.

    Hogy honnét veszem a gőzt? Az abszorberek 80 oC-on, az adszorberek már 60 oC-on elindulnak, persze rosszabb hatásfokkal. De kollektor, pellett, stb. is elegendő a működéshez. És honnan veszel télen és szélcsendben villamos energiát te, a "légkazánoddal?" Pont amikor kéne az? És mi a biztositéka, hogy három év múlva is olcsó lesz az áram? Az erőművi hatásfok itthon mamég csak 31-34%. Gönyü mellett épül ugyan egy jobb hatásfokú erőmű, de az átlag még sokáig kicsi lesz. Úgyhogy a hőszivattyúd csak azt a hőt szivattyúzza vissza, amit az erőmű az előállításakor korábban a légkörbe kibocsátott! Akkor mitől hasznosít "megújuló energiát" a légkazánod?
    Miért jár érte a fogyasztónak kedvezmény?
    Ezekre, és még sok másra kellene válaszolj,ha igazolni akarod az állitásod.
    Persze a hőbázisú technológiának is vannak buktatói. Például, hogy nagyon drága. Majd azokról is írok.

  • drevil666
    #346
    és honnét veszed a gőzt?
    A levegőkazáné a jövő, nem kell furkálni árammal megy.
    Az áramfelvétel függvényében kiegészítő napelemekkel szélerőművekkel és persze állami támogatással: olcsóbb áram (szegény Kapolyi), beruházás támogatása stb, jó alternatíva lenne.

    Én még talán abban hiszek, hogy 100%-ra burkolják a házat min 40 cm szigetelés. Ekkor fűtés nem kell, nagyon minimális. itt viszont a szellőztetés okoz gondot. Ezt szintén lehet pótolni napkollektorral...
  • forrai
    #345
    Hőbázisúnak nevezem, ha nem árammal, hanem hővel (gázzal, forróvízzel hajtjuk meg a körfolyamatot. Ez ma még drága technológia, de az üzemanyaga lehet olcsóbb. Egyelőre ennyit.
  • forrai
    #344
    Szervusztok.
    Tudhatjátok, ha valamihez nem értek, hogy milyen sokat írok?
    Na, ehhez meg kicsit értek is, tervezem is...
    Félelmetes tudnék lenni most! De ígérem nem flammmezek sem trollozok -jó leszek.
    Szívesen írnék a hőbázisú hőszivattyús technológiákról, (abszorbciós, adszorpciós), de a kompresszorosról is.
  • birdo #343
    Nekem a Pelletkazán tetszik a legjobban.....nagy és drága ))