Föld hőjének hasznosítása, hőszivattyú, termálvíz
-
forrai #365 A geotermikus energiának többféle forrása van.
1. Az árapály, amit a Föld forgása táplál, és ami lassan lassul (még jó sokáig). Ennek nagyságrendje 10^19-20 Joule/ év.
2. A Föld mélyének a hőárama.
Magyarországon ez átlagosan ~0,05 W/m^2, vagyis négyzetkilométerenként 50 kW/km^2, éves szinten ~450 MW/évkm^2, ~45000 m3/év/km2 földgáz. Helyenként pld. Somogyban ez nagyobb is lehet.
Magyarországra vonatkoztatva ez évi 4,5*10^9 m3 földgáz, ami a hazai igénynek csak ~30%-a. Ne feledd el, ~15 Mrd m3/év földgáz fogy, egy leropbbant ipar mellett! Vagyis az összes igényt egyenletesen nem fedezné ma sem. Ha persze kizsákmányoljuk, hőszivattyúkkal például túlhűtjük, akkor fedezhetné, egy ideig az egészet is.
Hasonló, jobb vagy rosszabb arány van bárhol, Izlandon pld. nagyon jó az arány.
Azonban a tengerekbe érkező hő csak a vizet melegíti.
A földhő tehát általában nem használható közvetlenül energetikai célra, csak kivételes helyeken.
Ugyanakkor bárhol használható hőtárolásra.
Például, ha nyáron hűtesz, hőt viszel a talajba, amit télen elvonsz belőle. Így nem zsákmányolod ki a földhőt annyira.
Mert amit télen elveszel, azt nyáron visszatáplálod.
A geotermikus szondák azok, amelyeket csak 100-200 m-ig mélyitenek, és amelyekből egyenként 4-8 kW hő vehető ki óránként hőszivattyúval. Ami nem kevés, elég lehet egy jól szigetelt házikó fűtéséhez. Nyáron, mikor hűtesz, a hőt visszavezetheted.
A hőszivattyú, amivel ez elérhető, lehet villamos, vagy hőbázisú. De valamilyen arányú primer energiaforrás is kell mind a kettőhöz. A földhő se adja ingyen magát.
Vannak más problémák is.
A 100 oC tartomány pld. csak 1500-2000 m mélyen érhető el. A rétegvizek ugyan melegek, de tartalmaznak oldott anyagokat, amiket vissza kell sajtolni, hogy a környezetet ne szennyezzék.
Vagyis a geotermikus energia önmagában szerintem hosszutávon nem old meg minden problémát, csak helyenként.