138
-
Epikurosz #98 Rodostó!
Szerintem feküdj neki a gimnáziumi fizika tankönyveknek, mert ezeket neked itt elmagyarázni, szerintem annyira nem fórumtéma. Bár, ráérős tudománynépszerűsítők mindig akadnak. -
Rodostó #97 Ez a Vénusz kérdés engem is érdekel, de még nem néztem utána. Annyit tudok, hogy a görögben más szót használtak az állócsillagokra, és mást a bolygó csillagokra, de ennek nem az az oka, hogy tudták volna, hogy bolygók. Az viszont, hogy egyes ókori ábrázolásokon talán nem a Hold szerepel, amikor sarlóalakú égitestet rajzoltak egy nőalak mellé, lehet, hogy őrzi ennek a nyomát. De ez most nekem túl időigényes elfoglaltság lenne. Azért nem felejtem el.
Ami a fénytörést illeti, én a dolog elemi szintjére vagyok kíváncsi. Azt írod, hogy "a hullámok úgy terjednek az átlátszó közegben". Én, bár tapasztalatból tudom, milyen az átlátszó közeg, de elemi szinten nem. Az atomok (elnézést, de az én tudományos szintem tényleg gyenge, ezért csak kérdezek) "között" mi van? Üres tér? Erőtér? Vagyis a vas miért nem átlátszó? Persze tudom: átlátszó, attól függ, milyen elektromágneses hullámmal nézzük. Engem pont ez érdekel, hogy az "atomszerkezet" és a hullámtartományok viszonya hogy "néz ki", anélkül, hogy kíváncsi lennék a dolog matematikájára. Nem csak azért, mert hülye vagyok a matematikához, hanem mert azzal csak a dolog mikéntjét lehet leírni, a tartalmát (vagyis miért pont "ez" van, és nem valami "az") azt nem. Mert arra gyanakszom, az a bámulatosan szabályos jelenség, hogy a fény (is)fókuszálható, valami ilyesmivel függ össze. Ismét elnézést a bárgyúságomért, de olyasmire gondolok, mintha a Periódusos Táblában lehetne még egy rubrika, ami arra vontakozik, hogyan állnak kapcsolatban az atomok az energiahullámokkal. Adott esetben az elektromágneses hullámokkal. (Vagy lehet, hogy az nem is energiahullám, bocs, nem tudom.) (Ez az egész anyag-energia kérdés a korábbi levelezésünkre emlékeztet, de most más szempontból érdekel.)
Na most egy egészen bődületes dolgot fogok kérdezni, nem csak azért, hogy a butaságomat érzékeltessem, hanem mert ezt én nem értem. A Nap átmérője sok milliószor(?) nagyobb a Földénél. Vagyis minden pontjából (végtelen) érkeznek "párhuzamos fénysugarak" a Föld minden pontjára. Ha nem lenne "optika", mint az anyagi világ egy a tudatunktól független formája (információ-halmaza), az egész égbolton a Napot kéne "látnunk" (nappal). - Persze, ha nem lenne optika, akkor nem is beszélhetnénk látásról.- (Ez a kérdés egyébként azért foglalkoztatott régen, mert milyen jó lenne, ha gyakrabban láthatnánk napfogyatkozást...) Na most, mivel a fényben elképesztően sok információ van, ahogy arról egyre többet fedeznek fel - és amikről én az SG-n értesülök - milyen eszközökkel lehetne ezeket az információkat nem üvegkorszaki (egyfajta kőkorszak) eszközökkel "kinyerni"? Szóval ezért érdekel engem ennek az egésznek az elemi szintje, de nem én akarom megoldani a dolgot, csak szeretném tudni, hogy érdemes-s bedobni a köztudatba.
Rajtam ebben a felgyorsult világban ugyanis egyre gyakrabban vesz erőt az az érzés, hogy nagyon elavult világban élünk, percről-percre derül ki, hogy amit a csúcsnak tartottunk, csak egy primitív lépcsőfok volt.
Üdv -
DcsabaS #96 Mechanikai konstrukciok teren az eleink meglehetosen ugyesek voltak. Szoval bar tenyleg szamit a mechanikai stabilitas, biztosan nem ez volt a gyenge pont. (A Szaturnusz elnyujtott alakja meg egy kezben tartott tavcsovel is erzekelheto, ha a nagyitas egyebkent megfelelo.)
Amugy nem sok ertelme van a nagyitas tulzott hajszolasanak. Mert ugyan a formalis nagyitas novelheto szinte barmeddig, az optika es a legkori viszonyok behataroljak, hogy mekkora lehet a legjobb FELBONTAS. Ez pedig a legkor miatt jo esetben is kb. 1 szogmasodperc, mikozben az emberi szem natur felbontasa kb. 1 szogperc (60 szogmasodperc), ezert nagyjabol 60-szoros nagyitas folott uj reszleteket mar csak akkor vehet eszre egy egyebkent jo szemu ember, ha az eszleles szempontjabol a FENYERO volt a szuk keresztmetszet. Ekkor meg persze az igaz, hogy minel tobb fenyt celszeru begyujteni.
Tovabbra is erdekesnek tartom, hogy akik a Szaturnuszt korulmetelt csillagnak mondtak, mit mondtak a Venuszrol.
A FENYTORESROL:
Kozegben (pl. uvegben) megvaltozik (konkretan lecsokken) a feny terjedesi sebessege. Az interferencia reven _EZ_ okozza a feny toreset es masik iranyban a reflexiojat is, ugyanis az elektromagneses hullamok ugy terjednek az atlatszo kozegben, hogy kozben az energia, impulzus, impulzusmomentum, toltes is megmarad.
Hogy kulonbozo kozegek hatarfeluleten hogyan eredmenyez elterulest a kulonbozo nagysagu terjedesi sebesseg, ahhoz kis rajzot kellene kesziteni. Vagy gondolni a kovetkezo hasonlatra: kezenfogva megy egy emberpar, akik kozul az egyik egyszer csak kisebb sebessegre kapcsol. Ezzel akaratlanul is iranyt fog valtani a par. Addig kanyarodnak, amig a sebessegkulonbseg fennall. Ha megszunik a sebessegkulonbseg, akkor megszunik a kanyarodas is, es a legutobb ervenyes iranyban haladnak tovabb.
A toresnel eszlelheto iranyelterules tehat akkor es addig van, amig az interferenciaban resztvevo hullamok kulonbozo sebesseggel haladnak, mert kulonbozo kozegben haladnak. Tehat van egy tores amikor a feny belep a lencsebe, aztan a lencse belsejeben nincs tores, mert minden elemi hullam ujra azonos sebesseggel halad, csak eppen c helyett c/n nagysaguval, aztan a lencsebol valo kilepeskor ujra eloallhat az a helyzet, hogy az elemi hullamok egy resze hamarabb lepp ki (geometriai okokbol), amde ekkor a sebesseguk is ujra megno c-re, kovetkezeskepp megint fellep az elterules, mert mas elemi hullamok meg c/n-nel haladnak.
Nem tudom, hogy erre utaltal-e.
-
DcsabaS #95 Lenyegeben egyetertunk, en is valami hasonlora tippelek. Konkretan, ha lencsenek nem uveget, hanem csiszolt dragakoveket hasznaltak, akkor az eleve kizarta a "gyartast", igy viszont csak kevesek jatekszerekent maradhatott meg (egy darabig), amirol a kivulallok nyugodtan gondolhattak azt is, hogy "csupan mese habbal".
-
Epikurosz #94 "Marad meg az a kerdes, hogy ha egyszer rajottek a tacso keszites titkara, akkor miert maradhatott feledesbe."
Miért, miért? Feledésabe nem csak ez maradt, izé merült, hanem sok más egyéb is. Például, Alexandriai Herón már i.e. I. században készített gőzzel meghajtott forgó gömböt, de az csak játékszer maradt, a gőzgép feltalálására még kb. 1800 évet kellett várni. Ugyanez elmondható sok más egyébről is. Az antikyterai szerkezetről itt már volt szó, például.
Amíg egy találmány csak egy hóbortos tudós időtöltése, és nincs rá piaci igény, valamint nem épült ki mögé, köré a többi iparág, addig csak mutatványos darab marad, amivel fejedelmi udvarokban, cirkuszban stb. lehet hökkenteni az embereket. Mit gondolsz, ha én időgépet készítenék roliikával, mi lenne annak a sorsa?
-
Rodostó #93 Kedves Csaba!
Hiányoltalak is ebből a topicból, és köszönöm a hasznos infokat.Mentségemre legyen mondva, Galilei és a távcső viszonyában én csak a csillagászati távcsőre gondoltam, gyanúm, hogy a hollandok, mint kereskedő nép, inkább csak földi dolgokra voltak kíváncsiak (de persze ez előítélet). Galilei különben is etalon nekem, amióta megtudtam, hogy Archimedes híres fajsúly kísérletét ő értette meg először, 1500 évvel az eredeti után.
Én már láttam a Szaturnusz gyűrűjét egy nem túl fejlett távcsővel, és hát a tapasztalatom az volt, hogy ilyen optikai berendezésekkel, megfelelő mechanika nélkül (csillagkövetés) rendkívül macerás dolog észleléseket végezni. Ráadásul a Szaturnusz sapkájának távcsöves megfigyeléséhez 200-as nagyítás kéne (a bátyám szerint, aki ért a dologhoz, én meg azt is csak ilyen póriasan tudom előadni, amit ő mond), aminél az objektum követése mechanika nélkül lehetetlen.
Úgyhogy az egész kérdést beteszem abba a dobozba, amire az van írva, hogy a "saját hülyeségeim". De azért egy kérdésem van még, ami már nagyon régóta érdekel, és amire félek, hiába tudod a választ, úgyse fogom megérteni. De azért ha tudod, írd meg.
Mi történik a fénytöréskor. A két különböző közeg felülete "hol van"? Mármint abban a hullámtartományban, ami a látható elektromágneses sugárzásra érvényes. És ha mondjuk levegő/üveg felületről van szó, a töréstől kezdve a fény "sugár"-ral addig megint "nem történik semmi", amíg ki nem lép a közegből?
Üdv
K. Laci -
DcsabaS #92 Kivetiteses uzemmodban tenyleg keveske, de ha valakiben mar megfogant a gondolat, hogy a kivetitett kepet a tuloldalrol fogja megnezni egy nagyitoval (szemlencsevel), majd eszreveszi, hogy a kepet akkor is latja, ha elhagyja a vetito ernyot (meg jobban is), akkor a fenyero mar eleg lesz!
Pontosabban, a fenyesebb "csillagokra", mint pl. Jupiter, Szaturnusz, Venusz, Mars, illetve Vega, Sirius, stb. egyertelmuen eleg egy alig 1-2 cm atmeroju fenygyujto terulet! Mas kerdes, hogy mig a valodi csillagoknal a csillogason kivul nem eszlelhetunk szerkezetet, az elobb felsorolt bolygoknal igen. Tehat kb. 20-szoros nagyitas folott mar egyertelmuen lathato (foleg Fold kozelben), hogy ezek KITERJEDT egitestek (ha az optika minosege is megfelelo), tovabba pl. hogy a Venusznak a Holdehoz hasonlo fenyvaltozasai vannak. Olyan 4-5 cm objektiv atmero folott a Jupiternek mar a holdjai is latszanak, meg Budapesten is, ha az optika nem tul szinhibas.
Mindenesetre, aki egy ilyen tavcso szeruseggel megfigyelte es latta a Szaturnusz gyurujet, annak tutira MEG KELLETT FIGYELNIE A VENUSZ FENYVALTOZASAIT es a JUPITER KORONGJAT IS. Ezert kivancsi vagyok arra, hogy ahonnan elokerult a Szaturnusz kinezetere vonatkozo info, onnan nem kerult-e elo pl. az Esthajnal csillagra vonatkozoan is valami.
-
#91
azért egy ilyen kivetítő eszköznek a csillagok fénye sztem eléggé kevéske.. -
DcsabaS #90 Eppenseggel szinte biztosra veheto, hogy Galilei elott mar mas is csinalt tavcsovet, ugyanis Galilei PONT AZERT kezdett el tavcsovet fabrikalni, mert egy kereskedotol azt hallotta, HOGY EGY HOLLANDUS EMBER, UVEG LENCSEK FELHASZNALASAVAL, TAVOLBA LATASRA ALKALMAS ESZKOZT KESZITETT. Na most ami ezutan kovetkezett, az egy nagyon tanulsagos, mert szerfelett eredmenyes gondolkodasmod Galilei reszereol (ugyanis mar aznap(!!!) eloallitotta hires tavcsovenek elso verziojat!):
Galilei ismerte a homoru es a domboru uveglencseket. Utobbiakat mar regota hasznaltak amolyan szemuveg/nagyito celjara. Tavcsokent hasznalva is nagyitanak egy picit, de homalyos kepet adnak, ezert - gondolta Galilei - a hollandus tavcsove biztosan nem csak 1 db domboru lencsebol all. Ezzel szemben a homoru lencsek altalaban eles kepet adnak, csakhogy nagyitas helyett kicsinyitenek, igy tehat az is ki van zarva, hogy a hollandus tavcsove csak egyetlen homoru lencsebol allhatna.
Minimum tehat 2 lencse valamilyen kombinacioja johet szoba, pl. azon az alapon, hogy valahogyan parositani kell a domboru lencse nagyito kepesseget a homoru lencse tiszta kepet ado kepessegevel. Es lon! A domboru objektiv es homoru szemlencse kombinacioja egybol kiadott egy tavcsovet (a rola elnevezett fajtajut). Az eredmeny aztan annyira megtetszett Galileinek, hogy ezt a fajta tavcsovet tokeletesitgette tovabb, es nem jott ra (tudomasom szerint) hogy 2 db domboru lencsevel is lehet tavcsovet szerelni (ezt majd Kepler tette meg).
Ami a hollandus tavcsovet illeti, arrol nem tudjuk, hogy milyen volt, lehetett akar Kepler-fele is, joval Kepler elott (:-). Tovabba a hollandok tipikus kereskedo nepek voltak, tehat a tavcsovet vasarolhatta is mashonnan, akar a meses keletrol.
Technikailag nezve a dolgot, nem borzaszto nehez olyan tavcsovet szerkeszteni, amellyel eszlelheto a Szaturnusz gyuruje. 1-2 cm-es objektiv atmero es 30-40-szeres nagyitas (valamint jo latasi viszonyok) mellett mar eselyes a dolog, bar gyuru helyett inkabb csak ellipszis alaku bolygot latunk.
A kerdes tehat inkabb az, hogy milyen meggondolasbol, milyen gondolatmenet alapjan jutottak volna el korabbi civilizaciok a tavcso megvalositasaig. Erre csak tippjeim vannak, pl. a kovetkezo:
Naporat trivialis dolog alkotni, csinalt is szinte mindig, mindegyik civilizacio. A napfenyt viszont nemcsak valtozatlan formaban lehet kivetiteni, hanem uvegeken/kristalyokn keresztul is. Ezt pl. kulonfele indian kulturak ELOSZERETETTEL VEGEZTEK. Az ilyen fenytoro kozegen keresztul kivetitett napfenyt aztan konnyebb (es erdekesebb) vizsgalni, mint kozvetlenul a Napba nezni, ami ugyebar bajos. Amde a Nap kivetitett kepet is lehet vizsgalni mondjuk egy domboru kristalyon keresztul, amivel gyakorlatilag megerkeztunk a tavcsohoz, ezt mar csak a csillagok fele kell forditani.
Marad meg az a kerdes, hogy ha egyszer rajottek a tacso keszites titkara, akkor miert maradhatott feledesbe.
-
moscow7 #89 Halálcsillag béta... -
Epikurosz #88 Különbenis, a szaturnusz gyűrűje (-i) jóindulattal sem nevezhető körülmetélésnek. Glóriaként még elmegy. -
Epikurosz #87 hülyeség.
vmi banális term. jelenség lesz mögötte. -
Inquisitor #86 Az a bizonyos D betüs arc nem svájci véletlenül? -
Rodostó #85 Tisztelt Ismeretlenek!
(Nem akartam alieneket írni, bocs)
Egy csiga matematikai tudása alighanem magasan az enyém fölött áll. De ez se engem, se a csigát nem zavarja. Csakhogy a fizikai, fizikokémiai és egyéb dolgokkal még rosszabb a helyzet, de az vigasztal, hogy én vagyok a nagyobb.
Ennyit a bemutatkozásról. Ezt is csak azért írtam le, mert azt gyanítom, hogy ezt a valóban egyedülálló képződményt a Szaturnusz holdjainak és/illetve a bolygó forgásának, esetleges tömeg-eloszlás egyenetlenségeinek köszönhetjük. Mindenesetre elképzelhető, (ha így van), hogy tartósabb a jelenség 20 évnél.)
Ám mindezekről elég keveset tudunk. Csakhogy nem is ez az érdekes.
Én már húsz éve röhögök a saját viccemen, ami úgy hangzik, hogy i.e. 2000. körül azért tekintették a Szaturnuszt a zsidó nép "csillagának", mert ez az egyetlen KÖRÜLMETÉLT csillag. Eddig csak nevettem ezen, hiszen úgy gondoltam, hogy a Szaturnusz gyűrűit szabad szemmel nem látta senki. Most azonban kezdek félni. Kicsit túl nagy "véletlen", hogy pont a Szaturnuszon jelenik meg Dávid király jelvényének lényege, még akkor is, ha ezt a holdak és a bolygó kölcsönhatása hozta létre. (A "Dávid csillag" egyszerre tartalmazza azt az információt is, hogy itt egy "hatszögű" csillagról van szó, azért hosszabbították meg a szárakat. Külön érdekesség lenne, ha tudnám, nem fordult-e elő "véletlenül", hogy X ezer évvel ezelőtt majdnem merőlegesen látszott a Szaturnusz a Földről, s mit tesz Isten, pont az északi sarka...)
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy (hűűű!) istenbizonyítékot találtak. (Egy frászt.) De az, hogy a "hetedik bolyongó csillag" körül ennyi bibliai szimbólum van, óhatatlanul kikényszeríti azt a feltételezést, hogy valaki mégiscsak csinált távcsövet Galilei előtt. (Hetedik nap=hatszög, ugyanis a hetedik a középpont, hetedik csillag=Szaturnusz, gyűrű=körülmetélés)
Erre a távcsőre van-e valakinek ötlete?
Milőtt azt hinnétek, egy bizonyos német elvtárs vagyok, akinek D-vel kezdődik, és aenikenre végződik a neve:
tisztelettel:
Katona László
-
kristiaan #84 optikai csalodas -
knightbali #83 ha kör alakú lenne akkor még talán lehetne is, de egy tökéletes hatszögről van szó -
rhonkhan #82 olvasgattam a találgatásokat, de nekem van egy ötletem hogy mi lehetett ez.
Mi van ha belecsapódott egy meteor, és a szaturnusz bolygót alkotó gáztömeg, így reagált rá?
Mert ugye bár a jupiteren, van egy nagy folt, ami egy meteor miatt lehet, állítólag.
-
knightbali #81 vagy az agyaddal -
knightbali #80 igen, és ezt ki kérdőjelezte meg? -
kacsi01 #79 Lehet hogy tele van mézzel. -
Ecology #78 Nem ez a hatszög ami érdekes és az sem, hány éve van ott ahol hanem az, hogy a kozmosz a kozmosz része s nincs eleje se vége! Na ezen lehet elmélkedni! :-)) -
A1274815 #77 Pentagramma nem ötszög, hanem öt ágú csillag a közepén egy ötszöggel (pentagon), legalább is a DOOM-okban az volt. -
A1274815 #76 Nem lehet hogy egy óriási ki kristályosodott sziráld CO2, CH4, NH3 alkotja. -
valaé valaé ná #75 Lehet, hogy egy hatszögletű gyémántmag van alatta. -
Piel #74 Ha valami idegen lét kezenyoma lenne könnyebben el tudnám fogadni, de akkor minek hoznának létre ekkora valamit ami körül így örvénylik a légkör. 
Fel kellene küldeni az űrsiklóval Bruce Willist hátha ezt is meg tudja fúrni! -
Piel #73 Mindenesetre különös a hatszögletes forma, hiszen a természetben inkább a körforgás, tölcsér és a sprirális alakzatok alakulnak ki folyadékok és gázok örvénylései közben. Ha a patakban a kövek éleit gömbölyűre csiszolja a természet, akkor a Szaturnuszon ez a légköri jelenség miért lehet szögletes, ráadásul szinte szabályosan szögletes? Körülötte viszont érdekes módon kör alakú koncentrikus köröket látok. Vagy csak képzelem? 
-
Zolorado #72 Lol, egy hatszög.... naés? Én már nem lepődök meg semmin...
-
CsőKujts #71 Hú baker ha már eszetek nincs legalább humorotok lenne... -
Duncan Idaho #70 jaja ez egy kacsalábo forgó Pentagon -
Duncan Idaho #69 Főleg hogy ajupiter foltja már ott sincs! :D -
#68
Vagy 30000? Mittudomain. -
#67
az a vicc lényege h sátánt 5 szöggel lehet idézni
a hexagramma 6 szög -
loga #66 Na igen pont ez az ami nemlehet ahhoz fel kéne darabolnod. -
Epikurosz #65 "Tudom! - mondja az ördög és átlépte a HEXAGRAMMÁT."
Szomorú vagyok: nem vágom :-( -
loga #64 Igen de a földről van szó nem pedig arról, hogy feldarabolom és beleillesztem... -
oneman #63 szerintem még mindig ez a magyarázata, csak a hülye média felkapta... -
oneman #62 http://www.ajax.ehu.es/grupo/2002b.pdf -
sathinel #61 Szerintem valami szalacsifan csinált egy víztározó ojjektumot. De lehet hogy elértette ő is hogy hány literes:D -
knightbali #60 pentagon, pentagramma...penta=5
ez hatszög gyerekek, hatszög -
A1274815 #59 Melyik rész?