DcsabaS#92
Kivetiteses uzemmodban tenyleg keveske, de ha valakiben mar megfogant a gondolat, hogy a kivetitett kepet a tuloldalrol fogja megnezni egy nagyitoval (szemlencsevel), majd eszreveszi, hogy a kepet akkor is latja, ha elhagyja a vetito ernyot (meg jobban is), akkor a fenyero mar eleg lesz!
Pontosabban, a fenyesebb "csillagokra", mint pl. Jupiter, Szaturnusz, Venusz, Mars, illetve Vega, Sirius, stb. egyertelmuen eleg egy alig 1-2 cm atmeroju fenygyujto terulet! Mas kerdes, hogy mig a valodi csillagoknal a csillogason kivul nem eszlelhetunk szerkezetet, az elobb felsorolt bolygoknal igen. Tehat kb. 20-szoros nagyitas folott mar egyertelmuen lathato (foleg Fold kozelben), hogy ezek KITERJEDT egitestek (ha az optika minosege is megfelelo), tovabba pl. hogy a Venusznak a Holdehoz hasonlo fenyvaltozasai vannak. Olyan 4-5 cm objektiv atmero folott a Jupiternek mar a holdjai is latszanak, meg Budapesten is, ha az optika nem tul szinhibas.
Mindenesetre, aki egy ilyen tavcso szeruseggel megfigyelte es latta a Szaturnusz gyurujet, annak tutira MEG KELLETT FIGYELNIE A VENUSZ FENYVALTOZASAIT es a JUPITER KORONGJAT IS. Ezert kivancsi vagyok arra, hogy ahonnan elokerult a Szaturnusz kinezetere vonatkozo info, onnan nem kerult-e elo pl. az Esthajnal csillagra vonatkozoan is valami.