DcsabaS#90
Eppenseggel szinte biztosra veheto, hogy Galilei elott mar mas is csinalt tavcsovet, ugyanis Galilei PONT AZERT kezdett el tavcsovet fabrikalni, mert egy kereskedotol azt hallotta, HOGY EGY HOLLANDUS EMBER, UVEG LENCSEK FELHASZNALASAVAL, TAVOLBA LATASRA ALKALMAS ESZKOZT KESZITETT. Na most ami ezutan kovetkezett, az egy nagyon tanulsagos, mert szerfelett eredmenyes gondolkodasmod Galilei reszereol (ugyanis mar aznap(!!!) eloallitotta hires tavcsovenek elso verziojat!):
Galilei ismerte a homoru es a domboru uveglencseket. Utobbiakat mar regota hasznaltak amolyan szemuveg/nagyito celjara. Tavcsokent hasznalva is nagyitanak egy picit, de homalyos kepet adnak, ezert - gondolta Galilei - a hollandus tavcsove biztosan nem csak 1 db domboru lencsebol all. Ezzel szemben a homoru lencsek altalaban eles kepet adnak, csakhogy nagyitas helyett kicsinyitenek, igy tehat az is ki van zarva, hogy a hollandus tavcsove csak egyetlen homoru lencsebol allhatna.
Minimum tehat 2 lencse valamilyen kombinacioja johet szoba, pl. azon az alapon, hogy valahogyan parositani kell a domboru lencse nagyito kepesseget a homoru lencse tiszta kepet ado kepessegevel. Es lon! A domboru objektiv es homoru szemlencse kombinacioja egybol kiadott egy tavcsovet (a rola elnevezett fajtajut). Az eredmeny aztan annyira megtetszett Galileinek, hogy ezt a fajta tavcsovet tokeletesitgette tovabb, es nem jott ra (tudomasom szerint) hogy 2 db domboru lencsevel is lehet tavcsovet szerelni (ezt majd Kepler tette meg).
Ami a hollandus tavcsovet illeti, arrol nem tudjuk, hogy milyen volt, lehetett akar Kepler-fele is, joval Kepler elott (:-). Tovabba a hollandok tipikus kereskedo nepek voltak, tehat a tavcsovet vasarolhatta is mashonnan, akar a meses keletrol.
Technikailag nezve a dolgot, nem borzaszto nehez olyan tavcsovet szerkeszteni, amellyel eszlelheto a Szaturnusz gyuruje. 1-2 cm-es objektiv atmero es 30-40-szeres nagyitas (valamint jo latasi viszonyok) mellett mar eselyes a dolog, bar gyuru helyett inkabb csak ellipszis alaku bolygot latunk.
A kerdes tehat inkabb az, hogy milyen meggondolasbol, milyen gondolatmenet alapjan jutottak volna el korabbi civilizaciok a tavcso megvalositasaig. Erre csak tippjeim vannak, pl. a kovetkezo:
Naporat trivialis dolog alkotni, csinalt is szinte mindig, mindegyik civilizacio. A napfenyt viszont nemcsak valtozatlan formaban lehet kivetiteni, hanem uvegeken/kristalyokn keresztul is. Ezt pl. kulonfele indian kulturak ELOSZERETETTEL VEGEZTEK. Az ilyen fenytoro kozegen keresztul kivetitett napfenyt aztan konnyebb (es erdekesebb) vizsgalni, mint kozvetlenul a Napba nezni, ami ugyebar bajos. Amde a Nap kivetitett kepet is lehet vizsgalni mondjuk egy domboru kristalyon keresztul, amivel gyakorlatilag megerkeztunk a tavcsohoz, ezt mar csak a csillagok fele kell forditani.
Marad meg az a kerdes, hogy ha egyszer rajottek a tacso keszites titkara, akkor miert maradhatott feledesbe.