DcsabaS#96
Mechanikai konstrukciok teren az eleink meglehetosen ugyesek voltak. Szoval bar tenyleg szamit a mechanikai stabilitas, biztosan nem ez volt a gyenge pont. (A Szaturnusz elnyujtott alakja meg egy kezben tartott tavcsovel is erzekelheto, ha a nagyitas egyebkent megfelelo.)
Amugy nem sok ertelme van a nagyitas tulzott hajszolasanak. Mert ugyan a formalis nagyitas novelheto szinte barmeddig, az optika es a legkori viszonyok behataroljak, hogy mekkora lehet a legjobb FELBONTAS. Ez pedig a legkor miatt jo esetben is kb. 1 szogmasodperc, mikozben az emberi szem natur felbontasa kb. 1 szogperc (60 szogmasodperc), ezert nagyjabol 60-szoros nagyitas folott uj reszleteket mar csak akkor vehet eszre egy egyebkent jo szemu ember, ha az eszleles szempontjabol a FENYERO volt a szuk keresztmetszet. Ekkor meg persze az igaz, hogy minel tobb fenyt celszeru begyujteni.
Tovabbra is erdekesnek tartom, hogy akik a Szaturnuszt korulmetelt csillagnak mondtak, mit mondtak a Venuszrol.
A FENYTORESROL:
Kozegben (pl. uvegben) megvaltozik (konkretan lecsokken) a feny terjedesi sebessege. Az interferencia reven _EZ_ okozza a feny toreset es masik iranyban a reflexiojat is, ugyanis az elektromagneses hullamok ugy terjednek az atlatszo kozegben, hogy kozben az energia, impulzus, impulzusmomentum, toltes is megmarad.
Hogy kulonbozo kozegek hatarfeluleten hogyan eredmenyez elterulest a kulonbozo nagysagu terjedesi sebesseg, ahhoz kis rajzot kellene kesziteni. Vagy gondolni a kovetkezo hasonlatra: kezenfogva megy egy emberpar, akik kozul az egyik egyszer csak kisebb sebessegre kapcsol. Ezzel akaratlanul is iranyt fog valtani a par. Addig kanyarodnak, amig a sebessegkulonbseg fennall. Ha megszunik a sebessegkulonbseg, akkor megszunik a kanyarodas is, es a legutobb ervenyes iranyban haladnak tovabb.
A toresnel eszlelheto iranyelterules tehat akkor es addig van, amig az interferenciaban resztvevo hullamok kulonbozo sebesseggel haladnak, mert kulonbozo kozegben haladnak. Tehat van egy tores amikor a feny belep a lencsebe, aztan a lencse belsejeben nincs tores, mert minden elemi hullam ujra azonos sebesseggel halad, csak eppen c helyett c/n nagysaguval, aztan a lencsebol valo kilepeskor ujra eloallhat az a helyzet, hogy az elemi hullamok egy resze hamarabb lepp ki (geometriai okokbol), amde ekkor a sebesseguk is ujra megno c-re, kovetkezeskepp megint fellep az elterules, mert mas elemi hullamok meg c/n-nel haladnak.