Ötletes találmányok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#82
hülyeségeket mondasz nem az a baj hogy a földet vagy a tárgyakat éri a fény hanem hogy a levegõ elnyeli
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#81
de ha a sivatagokat rakjuk tele napenemekkel akkor anak hõmérsékletre és szélcsatornára is komoj kõvetkezményekel járhat. Hisz a jobb napelemek mind sötét szinûek ami mint tudjuk tõbb hõt termel. Ezáltal ismét nõveljük a föld átlag höm. Nem ezt kéne elkerülni???
#80
Igen tudjuk, de kezdünk eltérni a topik lényegétõl.
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#79
Nincs értelme, mert ha megvan a megoldás, hogy az ûrbõl az energiát rentábilisan lejuttassuk a Földre, akkor arra is megvan, hogy a sivatagot telerakjuk napelemmel, és onnan osszuk szét ugyanazzal a módszerrel, tehát ezért nem kell az ûrbe menni. Nem megoldáa, sokkal inkább az atomok és/vagy a különbözõ elemek közötti erõkbõl lehetne leszüretelni valami energiát, a legprimitívebb formája ennek az atomenergia. (ott csak egy töredéke alakul át a tömegnek energiává, ennek lehetnek jobb hatásfokú változatai is)
#78
Az oda-vissza mászkálással az a baj, hogy 1 db fellövés és misszió is túl költséges ahhoz, hogy megérje. Túl fejletlen az emberiség hogy ezt az energiát ÍGY leszállítsa a földre.
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#76
A legjobb tudomásom szerint még nem szerepelt ez az ötlet semijen sci-fi-ben. De ha mégis az sem baj. Amugy a drotkötélel kapcsolatban ha jol tudom már léteznek ojan szén nanocsõvek amejek elég erõsnek bizonyulnak. Az energia kapcsán van egy ujabb ötletem mi lenne ha sûritett levegõs tartályokban szálitanánk az energiát nyomásá alakitva?
#75
Látom van itt egy csomó ezermester, van valaki , aki egy egyszerû kapcsolást össze tudna nekem rakni egy kísérlethez?
Egy 4szögjelgenerátor kellene, ami 50%-os (vagy kisebb, de precízen állítható) kitöltési tényezõjû jelet tud elõállítani, ainek a tetején szinuszhullámok vannak, ami szintén állítható. Külön-külön a kettõ megvan, de nem tudom összerakni, a cél egy ilyen jelalak lenne:
(4szögjel :1-100KHz között, a színuszjel :1-1KHz között)
(aki képes rá, annak el tudom küldeni a 2 különálló rajzot, csak össze kellene a kettõt hoznia valahogy, bónusz megegyezés szerint)
ESETLEG a JOBB FELSÕ SAROKBAN LÁTHATÓ JELALAK IS JÓ LENNE, magában, vagy szintén egy 4szögjel tetején, erre is van 1-2 rajz:
Egy 4szögjelgenerátor kellene, ami 50%-os (vagy kisebb, de precízen állítható) kitöltési tényezõjû jelet tud elõállítani, ainek a tetején szinuszhullámok vannak, ami szintén állítható. Külön-külön a kettõ megvan, de nem tudom összerakni, a cél egy ilyen jelalak lenne:
(4szögjel :1-100KHz között, a színuszjel :1-1KHz között)
(aki képes rá, annak el tudom küldeni a 2 különálló rajzot, csak össze kellene a kettõt hoznia valahogy, bónusz megegyezés szerint)
ESETLEG a JOBB FELSÕ SAROKBAN LÁTHATÓ JELALAK IS JÓ LENNE, magában, vagy szintén egy 4szögjel tetején, erre is van 1-2 rajz:
#74
szerintem akkor lehet majd ezen igazán elgondolkodni ha sikerül áramot wifi szerûen tehát rezgésen keresztül átvinni jó hatásfokkal.
#73
Szerintem pedig ehhez az emberiség túl fiatal.
A te általad felsorolt 3 lehetõség közül szerintem egynek lenne reális haszna, a másik kettõnek nem.
Mégpedig annak, ha egy kutatóbázist hozunk létre a gyûrûn, és ott helyben az elfogyasztja az áramot.
Az akkumulátorokkal az a baj, hogy túl sokat kellene túl sokszor szállítani, amihez a jelenlegi fejlettségünk nem elég.
A gyûrû-Föld közötti drót pedig kissé groteszk ötlet, elõször is szükségünk lenne olyan erõs drótra, ami kibírja azt, hogy a föld keringésével együtt húzza magával azt a nagy gyûrût. Aztán olyan épületre, ami kibírja, hogy a dróttal együtt a Föld húzza magával a nagy gyûrût.
Ekkor viszont kialakulna az a helyzet, hogy a mágneses térrel együtt forogna a gyûrû, vagyis áramot nem igazán termel.
Szerintem jobban járnánk elõször a "napkollektorokat a sivatagba!" felkiáltás megvalósításával.
Mindezek ellenére ez a gyûrûs dolog szerintem nem rossz ötlet, nem szerepelt ez már valaha valamilyen sci-fi regényben vagy filmben? :)
A te általad felsorolt 3 lehetõség közül szerintem egynek lenne reális haszna, a másik kettõnek nem.
Mégpedig annak, ha egy kutatóbázist hozunk létre a gyûrûn, és ott helyben az elfogyasztja az áramot.
Az akkumulátorokkal az a baj, hogy túl sokat kellene túl sokszor szállítani, amihez a jelenlegi fejlettségünk nem elég.
A gyûrû-Föld közötti drót pedig kissé groteszk ötlet, elõször is szükségünk lenne olyan erõs drótra, ami kibírja azt, hogy a föld keringésével együtt húzza magával azt a nagy gyûrût. Aztán olyan épületre, ami kibírja, hogy a dróttal együtt a Föld húzza magával a nagy gyûrût.
Ekkor viszont kialakulna az a helyzet, hogy a mágneses térrel együtt forogna a gyûrû, vagyis áramot nem igazán termel.
Szerintem jobban járnánk elõször a "napkollektorokat a sivatagba!" felkiáltás megvalósításával.
Mindezek ellenére ez a gyûrûs dolog szerintem nem rossz ötlet, nem szerepelt ez már valaha valamilyen sci-fi regényben vagy filmben? :)
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#72
A földre juttatás lenne a legegyszerûbb. Egy sima drottal a minek az egyik vége a "generátorhoz" van rõgzitve.
Vagy ha fejlettebb jobb energiamegtartásu akumlátorok leszenk akor ez is egy modja.
De akár az ûrálomások méretét is jelentõsen meg lehet növelni enyi plusz energiával.
Szóval a felhasználásra és az oda juttatására az anergiának ahova kell szinte végtelen lehetõség nyilik.
Vagy ha fejlettebb jobb energiamegtartásu akumlátorok leszenk akor ez is egy modja.
De akár az ûrálomások méretét is jelentõsen meg lehet növelni enyi plusz energiával.
Szóval a felhasználásra és az oda juttatására az anergiának ahova kell szinte végtelen lehetõség nyilik.
#71
Ezt a baromi sok megtermelt áramod hogy kívánod a földre juttatni?
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#70
Hello. Én uj vagyok és azt az õtletem szeretném veletek megosztani a mi a mágneseségel és az örökmozgokal kapcsolatos.A földnek mivel forrgo test van mágneses tere, ugyebár ez köztudott. Akorr ezt a teret kihasználva a földet egy nagy mozgó dinamoként képzeljûk el és az ûrben a föld körûl mint egy gyûrût elhejezûnk rézhuzalokat. Ha a sejtésem igaz akkor ezel egyenáram termelõdne? Igaz hogy a beruházás hatalmas õszegbe kerûlne de az elsõdleges számitásaim alapján a megtermelt energia a jelenlegi energiafogyasztást számba véve fél europát azaz az Eu 5/4-ét el lehetne látni energiával. Attol sem kellene félni hogy a szerkezet a "fejûnkre esne" hisz a sajásuja és az hogy kõrbekerûli a fõldet megtartja, valamint a föld gravitácoja nem engedi sem egyik sem a másik irányban nagy elmozdulásokba.
#69
"nem létezik örökmozgó, amit leírsz, pedig ez lenne. A hajszálcsövek esetén is megvan a nyomáskülönbség, ettõl indul meg a folyadék felfelé. Ha a folyadék eléri a csõ tetejét, akkor ott megáll, hiszen a felületi feszültsége hirtelen lecsökken, márpedig a folyadékoszlopot a felületi feszültségbõl származó erõ tartja meg folyadék felszíne és az edény találkozási vonala mentén."
ezt a "lefûzõdés"-nek hívott jelenséget úgy oldottam meg, h 3 üveglapot használtam a kisérlethez. 2 db normál téglalap formájú volt, 1 db -nak pedig az egyik függõleges oldala alacsonyabb volt. a folyadék emelkedési magasságát úgy állítottam be az üveglapok egymáshoz közelítésével, h a középsõ üveglap ferde felsõ felületén jött létre az üveglapok között felemelkedett víz lefûzõdési jelensége - azaz vízcseppek képzõdtek a középsõ lap felsõ /ferde/ élén. a vízcseppek pedig ahogy egymáshoz értek, egyesülve lefolytak az alacsonyabbik oldal irányába (mint ahogy az ablaküvegen a páracseppek). Vissza abba a tálkába ahonnan elindultak. <- így lett a kisérlet eredménye körfolyamat :D
lehet hitetlenkedni és otthon kipróbálni. :)
nem csak üveglappal és vízzel müxik...
ezt a "lefûzõdés"-nek hívott jelenséget úgy oldottam meg, h 3 üveglapot használtam a kisérlethez. 2 db normál téglalap formájú volt, 1 db -nak pedig az egyik függõleges oldala alacsonyabb volt. a folyadék emelkedési magasságát úgy állítottam be az üveglapok egymáshoz közelítésével, h a középsõ üveglap ferde felsõ felületén jött létre az üveglapok között felemelkedett víz lefûzõdési jelensége - azaz vízcseppek képzõdtek a középsõ lap felsõ /ferde/ élén. a vízcseppek pedig ahogy egymáshoz értek, egyesülve lefolytak az alacsonyabbik oldal irányába (mint ahogy az ablaküvegen a páracseppek). Vissza abba a tálkába ahonnan elindultak. <- így lett a kisérlet eredménye körfolyamat :D
lehet hitetlenkedni és otthon kipróbálni. :)
nem csak üveglappal és vízzel müxik...
AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.
#68
és arra nem gondolsz hogy a tekercsekben indukálódott áram erõssége adja ki az indukáló tekercs áramerõssége-a veszteséget? Ezt mint elektromossághoz nem nagyon értõ mondom, de az R=u/I -re azért még emlékszem ált. iskolából.. a zárt dobozos helikopteres dolog... a helikopter motorjának a munkájának energiája elvész szépen a doboz falára nyomódó levegõ nyomásának az elõállítására.. olyan van, hogy ha egy olyan motort mint pl. a mobiltelókban a rezgetést csinálót beépítesz áramforrással együtt egy dobozba, az külsõ hatás nélkül elindul, de ez se örökmozgó, hanem simán az impulzusokkal játszó dolog.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#67
#63 ha a zárt rendszert nézed, akkor ahogy Blackgamer is írja, nem csinálsz mást, mint levegõt forgatsz meg egy zárt térben. A helikopter erõt fejt ki a talajra, mikor felemelkedik.
#64 nem létezik örökmozgó, amit leírsz, pedig ez lenne. A hajszálcsövek esetén is megvan a nyomáskülönbség, ettõl indul meg a folyadék felfelé. Ha a folyadék eléri a csõ tetejét, akkor ott megáll, hiszen a felületi feszültsége hirtelen lecsökken, márpedig a folyadékoszlopot a felületi feszültségbõl származó erõ tartja meg folyadék felszíne és az edény találkozási vonala mentén.
#65 ez nekem kissé zavaros...
#64 nem létezik örökmozgó, amit leírsz, pedig ez lenne. A hajszálcsövek esetén is megvan a nyomáskülönbség, ettõl indul meg a folyadék felfelé. Ha a folyadék eléri a csõ tetejét, akkor ott megáll, hiszen a felületi feszültsége hirtelen lecsökken, márpedig a folyadékoszlopot a felületi feszültségbõl származó erõ tartja meg folyadék felszíne és az edény találkozási vonala mentén.
#65 ez nekem kissé zavaros...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#66
szerintem az erõk kiegyenlítik egymást és nem mozdul meg a doboz, csak a levegõt keringeti
#65
végeztem 1 érdekes eredménnyel záruló kisérletet 3db állandó mágnes maggal rendelkezõ tekercsel.
a kisérlet az volt, hogy az 1-ik tekercset kineveztem primer tekercsnek és váltóáramot vezettem bele. a másik két tekercset szekunderként használva rögzítettem a primer tekercstõl egyenlõ távolságra 1 kör alakú karton lapra. a geometriailag = távolság miatt mindkét szekunder tekercsben ugyanakkora feszültség indukálódott. az érdekesség az, hogy közel annyi volt az indukálódott feszkó a szekunder tekercsekben mintha csak egyedül lettek volna a primer tekercsel szemben!!!
a veszteség szerintem a tekercsek anyagi elektromos ellenállása lehetett. a kisérlet számomra azt bizonyította be, hogy 1 indukáló tekercs energiája nem oszlik meg a szekunder tekercsek között, hanem ugyanakkora indukciós energiát fejt ki mindeggyikre.
(nem úgy mint pl.: folyadékok esetében a nyomás)
a kisérlet az volt, hogy az 1-ik tekercset kineveztem primer tekercsnek és váltóáramot vezettem bele. a másik két tekercset szekunderként használva rögzítettem a primer tekercstõl egyenlõ távolságra 1 kör alakú karton lapra. a geometriailag = távolság miatt mindkét szekunder tekercsben ugyanakkora feszültség indukálódott. az érdekesség az, hogy közel annyi volt az indukálódott feszkó a szekunder tekercsekben mintha csak egyedül lettek volna a primer tekercsel szemben!!!
a veszteség szerintem a tekercsek anyagi elektromos ellenállása lehetett. a kisérlet számomra azt bizonyította be, hogy 1 indukáló tekercs energiája nem oszlik meg a szekunder tekercsek között, hanem ugyanakkora indukciós energiát fejt ki mindeggyikre.
(nem úgy mint pl.: folyadékok esetében a nyomás)
AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.
#64
1 másik 1szerûbb 5let:
a cél: folyadékemelõ energiabefektetés nélkül.
az elmélet a hajszálcsövesség alapvetõ tulajdonságait használja ki.
hcs esetén kellõen vékony csõ vagy lapos felületek között folyadék "emelkedik" fel. (nem találtam rá jobb szót)
ha a vcsõ vagy lf-tek rövidebbek vagy alacsonyabbak mint a folyadék emelkedésének a szintje akkor úgy nevezett lefûzõdés jelensége jön létre. azaz csöppek formájában a folyadék összegyûlik a vcsõ v. lf-tek tetején.
ebbõl úgy lesz a folyadékemelõ, hogy 1részt nagyon sok vcsövet v. lf-tet teszünk 1más mellé, másrészt meg kihasználva, hogy 1 folyadékcseppnek is van magassága, az ezen magasságban elhelyezett következõ "szint" tovább emeli a folyadékot.
mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz.
a cél: folyadékemelõ energiabefektetés nélkül.
az elmélet a hajszálcsövesség alapvetõ tulajdonságait használja ki.
hcs esetén kellõen vékony csõ vagy lapos felületek között folyadék "emelkedik" fel. (nem találtam rá jobb szót)
ha a vcsõ vagy lf-tek rövidebbek vagy alacsonyabbak mint a folyadék emelkedésének a szintje akkor úgy nevezett lefûzõdés jelensége jön létre. azaz csöppek formájában a folyadék összegyûlik a vcsõ v. lf-tek tetején.
ebbõl úgy lesz a folyadékemelõ, hogy 1részt nagyon sok vcsövet v. lf-tet teszünk 1más mellé, másrészt meg kihasználva, hogy 1 folyadékcseppnek is van magassága, az ezen magasságban elhelyezett következõ "szint" tovább emeli a folyadékot.
mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz.
AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.
#63
azt tudjuk, hogy egy helikopter zárt térben, (pl: a hangárja) is fel tud emelkedni. az én 5letem arra vonatkozik, hogy ha ezt a zárt teret rögzítem a röpképes jármûhöz akkor (ha a jármû elég erõs) elmozdítja az egészet.
erre a legegyszerûbb példa a dobozba zárt rotorral ellátott motor.
zárt rendszer energiája állandó. de az erõkarok iránya nem mindegy, hogy milyen irányba hatnak. mert szerintem ha a doboz formája egyszerû kúp akkor: míg a lapos felületre ható felhajtó erõ teljes egésszében kifejti hatását. addig a zárt tér miatt visszaforduló levegõ/gáz a ferde felületre kifejtett ellenereje nem ellentétes a felhajtó erõvel.
ha az eszköz müködik akkor bármely közegben használható. pl: földön, vízen -alatt, levegõben, de még a világürben is. mivel a berendezés mozgásának ténye független az õt körülvevõ közeg milyenségétõl.
erre a legegyszerûbb példa a dobozba zárt rotorral ellátott motor.
zárt rendszer energiája állandó. de az erõkarok iránya nem mindegy, hogy milyen irányba hatnak. mert szerintem ha a doboz formája egyszerû kúp akkor: míg a lapos felületre ható felhajtó erõ teljes egésszében kifejti hatását. addig a zárt tér miatt visszaforduló levegõ/gáz a ferde felületre kifejtett ellenereje nem ellentétes a felhajtó erõvel.
ha az eszköz müködik akkor bármely közegben használható. pl: földön, vízen -alatt, levegõben, de még a világürben is. mivel a berendezés mozgásának ténye független az õt körülvevõ közeg milyenségétõl.
AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.
#62
cép :)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#60
Hello mindenkinek!
Nagyon jó a topic...azt hiszem valamelyik projektet kipróbálom:P..
megy a fav-ba:P
Nagyon jó a topic...azt hiszem valamelyik projektet kipróbálom:P..
megy a fav-ba:P
#59
#58
6 jáátékososba belehalnék :D
\"Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Egyedül ő az, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.\" Mark Twain
#57
Ezt a variációt egyszerûen 3 személyes sakknak nevezik, amit 1972-ben talált fel Robert Zubrin (szabadalmaztatta). Bõvebben, még bõvebben.
#56
Ennek a variációnak a szabályaira kiváncsi lennék :)
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#55
ez érdekes
már a klasszikus 8x8-as sakknak is akkora a játéktere, hogy a legjobb számítógépek se tudják az összes lehetséges mérkõzést lejátszani
és a legjobb sakkmestereknek is sok-sok évet kell gyakorolni és tapasztalni
hát még ezeknél, lehet kipróbálok majd párat...
már a klasszikus 8x8-as sakknak is akkora a játéktere, hogy a legjobb számítógépek se tudják az összes lehetséges mérkõzést lejátszani
és a legjobb sakkmestereknek is sok-sok évet kell gyakorolni és tapasztalni
hát még ezeknél, lehet kipróbálok majd párat...
#53
ilyen tényleg létezik? <#wow1>
#52
ez szuper :O kezdhetnek örülni azok akik elvesztették a nemiszervük :D közel a cél XD
\"Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Egyedül ő az, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.\" Mark Twain
#50
#48
ááágec áááá XD ez kuvvajóóó XD
\"Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Egyedül ő az, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.\" Mark Twain
#47
hát szerintem meg ha szabadalmazott már akkor nyugodtan írd le a lényegét, mivel a befektetõ felé neked el kell adnod a találmányt... szóval?
#46
Itt az sg-n kevés feltaláló rohangál, nem hiszem, hogy tud valaki segíteni.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#45
Sziasztok! A segitsegeteket szeretnem kerni. Van egy talalmanyom, ez egy gyalogosvedelmi szabadalom. Levedettem itthon, ezt kovetoen megszereztem ra a nemzetkozi vedettseget. A PCT-m AAA minositesu. Azt szeretnem kerdezni, tudnatok-e barmilyen modon segiteni; befektetot, uzlettarsat keresek. Sajnos surgos az ugy.
A szabadalomrol keszult egy uzleti terv, azt at tudom kuldeni, ha valaki erdeklodik.
Aki barmit tud, kerem ne ide irjon, mert eleg ritkan vagyok fenn, hanem az e-mail cimemre: [email protected] Innen kuldenem az infokat is. Elore is koszonom a segitseget! Gyuri
A szabadalomrol keszult egy uzleti terv, azt at tudom kuldeni, ha valaki erdeklodik.
Aki barmit tud, kerem ne ide irjon, mert eleg ritkan vagyok fenn, hanem az e-mail cimemre: [email protected] Innen kuldenem az infokat is. Elore is koszonom a segitseget! Gyuri
#44
olcsó dvd playernek composite bemenetet hackeltek ebben az írásban
árulnak manapság C64-et joysticba intergrálva ha azzal együtt használod akkor kész a buszon játszható verzió :) biztos érdekesen néznének az utasok :)
árulnak manapság C64-et joysticba intergrálva ha azzal együtt használod akkor kész a buszon játszható verzió :) biztos érdekesen néznének az utasok :)
#43
Ha engedtek ennyi szpemet: ez baromi jó és mókás dolognak tûnik! :D
Sosem voltam az FPS játékok rajongója, de ez... :D
Sosem voltam az FPS játékok rajongója, de ez... :D
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#42
Beyond Tomorrow adásában láttam járópadra egy alternatívát, egy gömb amiben lépked az ember, vezetéknélküli sisakban
elvileg bármilyen fps játék vagy alkalmazás futtatható vele
a gyorsulás lassulás a gömb tehetetlensége miatt nem azonnali, de egy kalandjátékot simán lehetne vele játszani
Virtusphere a cucc neve, ez a weblapja
a gömb görgethetõ egyhelyben, mert alatta több görgõ van
elvileg bármilyen fps játék vagy alkalmazás futtatható vele
a gyorsulás lassulás a gömb tehetetlensége miatt nem azonnali, de egy kalandjátékot simán lehetne vele játszani
Virtusphere a cucc neve, ez a weblapja
a gömb görgethetõ egyhelyben, mert alatta több görgõ van
#39
webkamerás gépi pong játékos
a számítógép webkamerán keresztül "látja" a játékot és az alapján mozgatja az ütõt
a számítógép webkamerán keresztül "látja" a játékot és az alapján mozgatja az ütõt
#38
USB driver hacking
usb eszköz (pl egér) adatfolyamába belepiszkálva új funkciót hozhatunk be
elég csak megmozgatnod az kisujjadat és máris halott az ellenfél, gyorsabb mint kattintani az egérrel
usb eszköz (pl egér) adatfolyamába belepiszkálva új funkciót hozhatunk be
elég csak megmozgatnod az kisujjadat és máris halott az ellenfél, gyorsabb mint kattintani az egérrel
#37
ötletes találmány a Semapedia
annyi a lényege, hogy nevezetes helyszínekre kódolt matricát ragasztanak amit lefényképezve mobillal felismerõ szoftver felismer és az adott wikipedia cikket jeleníti meg a telefonon
kérdéses lehet hogy mûemléknél ez mennyire elõnyös, de mindenesetre érdekes kezdeményezés
annyi a lényege, hogy nevezetes helyszínekre kódolt matricát ragasztanak amit lefényképezve mobillal felismerõ szoftver felismer és az adott wikipedia cikket jeleníti meg a telefonon
kérdéses lehet hogy mûemléknél ez mennyire elõnyös, de mindenesetre érdekes kezdeményezés
#36
http://webcsatorna.hu/filmek/wamp_070426
#34
Plazmával szemétégetõ (30000 K-en elégeti a szilárd, illetve a folyékony
hulladékot, kivéve a hasadóanyagokat, energia szempontjából önfenntartó)
http://www.popsci.com/popsci/science/873aae7bf86c0110vgnvcm1000004eecbccdrcrd.html
http://peswiki.com/index.php/Directory:StarTech_Environmental_Corp
http://www.startech.net/
hulladékot, kivéve a hasadóanyagokat, energia szempontjából önfenntartó)
http://www.popsci.com/popsci/science/873aae7bf86c0110vgnvcm1000004eecbccdrcrd.html
http://peswiki.com/index.php/Directory:StarTech_Environmental_Corp
http://www.startech.net/
