124
hibák - problémák a középiskolákban, felsőoktatásban
-
gulyasandras #124 Érdekes.
Thirty-nine years after Peter Higgs identified the Higgs boson particle, he won the 2013 Nobel prize. Here he reveals he has never sent an email or browsed the web – and reckons no one would employ him nowadays -
gulyasandras #123 „A konzervatív külső vonja el a legkevésbé a figyelmet arról, amit mondunk” – mondja Görög Ibolya protokollszakértő, aki szerint elengedhetetlen, hogy a vizsgákra rendesen felöltözzenek a diákok. „Ezzel önmagukra is hatnak, mert az ember máshogy beszél, ha megadja a módját. A ruha visszahat ránk”. A vizsgaidőszakra és a különböző ceremóniákra kötelező visszafogottság azonban az egyetem dolgozóira, és legfőképp tanárokra a hétköznapokban is vonatkozik a szakértő szerint: „ők a tudást képviselik, ha egy férfi tanár pólóban és bermudában áll a katedrára, akkor ne csodálkozzon, ha nem veszik komolyan, nem figyelnek az órájára”.
-------------------------------------
Érdekes, nekem több tantárgyat (fizika, neurális hálók, digitális technika, szabályozástechnika stb., sőt még a jogtörténet szemináriumok is eszembe ötlenek) is alulöltözve tanítottak, de nem emlékszem, hogy bármelyik oktatót az öltözködése miatt minősítettük volna.
Egyedül akkor nem tudsz figyelni, ha nincs mire: „ööööööööööööööööööööööööööööööööööizéööööööööööööööööööööööööööhátháthátööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööömitisakartammondaniöööööööööööööööööööööööizéizéhát” -
kamionosjoe #122 
-
gulyasandras #121 Rozgonyi Zoltán figyelmébe ajánlanám:
"Hány diplomás használja ma Magyarországon munkavégzése során a tanult idegen nyelvet? Kutatott-e már valaki idegen nyelven? Ha igen, a kutatáshoz szükséges szintet, hány év alatt, és milyen módszerekkel szerezte meg?
Miért nem az a téma, hogy magyartanár-jelölteknek "olvasásóra" van az egyetemen, mert gyakorlatilag írni, olvasni nem tudnak? (Ez más karokra is igaz) Miért nem szakmai követelményeket támasztanak, a felesleges, és használhatatlan diplomát ontó intézmények, és miért egy külső, tőlük független fékkel, próbálnak gátat vetni?
Miért gondoljuk, hogy a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás szinonimái egymásnak?
Miért mondják ki az egyetemek, hogy vesszen inkább egy Semmelweis, egy Einstein stb. mert mondjuk tényleg képtelen használható nyelvtudást szerezni? Az ne legyen agysebész akinek pl. hangképzési problémái vannak? (Ja, hogy az csináljon egynyelvű írásbelit.) És a diszgráfiásak? Azoknak nem jár diploma?Használható nyelvtudást szerezni megtanítanak-e? Vagy csak egy öncélú nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, legyen az bármilyen nyelvből?
Ki az az átlagember - vagy diplomás - aki idegen nyelven néz televíziót, hallgat rádiót, olvas könyvet? Hányan lehetnek? Országos jelenség? (Még nem láttam demonstrálni senkit, hogy nem jön tisztán a BBC News)
Az évi 140-150 000 hallgató közül ki fog elhelyezkedni a szakmájában? És ha nem ennek milyen összefüggése van a nyelvvizsgával?
Aki ezekre a kérdésekre őszinte választ ad magának, de valóban őszinte választ, az rögtön rájön arra, hogy milyen álságos állapotok uralkodnak a felsőoktatásban. 3 diploma után kijelenthetem, hogy abból az örvényből, amibe az utolsó 20 évben kerültünk, kerültek hallgatóink, nem a nyelvtudás, hanem az egyenes beszéd, a gondolkodás, a problémák feltárása, és valós megoldásának hiánya, valamint a következetes nevelés hiánya vezetett. El lehet verni a port a fiatalokon, mert valóban lusták, és nem tanulnak, és csak nyekeregnek, és teszetoszák. De ezek is, mint a fentiek, mind általánosítások. Valamiért azok lettek. És erről mi, másként diplomázók is tehetünk. Én lennék a legboldogabb, ha nem életunt koravén 20 évesek ülnének a padokban, hanem valóban nyelveket, belső meggyőződésből elsajátító hallgatók keresnék a külföldi ösztöndíjakat, kutatási lehetőségeket. Én nem a nyelvvizsga bizonyítvány kivasalását látom, az egyedüli üdvözítő megoldásnak. Pályaalkalmassági vizsgálat. Ez lenne a lényeg. Egy szint felállítása, ami átmenetileg talán sok egyetem, sok oktató zsebére menne, de később visszaállna a tanulás presztízse. Mert aki tanulna, elhelyezkedne, és még meg is fizetnék, kiváló példa lehetne a többieknek, és egészséges versenyszellem alakulna ki. Merni kell felvállalni, hogy ne a piac önszabályozása döntse el, hány öntudatos, diplomás munkanélkülit termeljünk ki. A világon nincs szükség ennyi diplomásra, aki ha nem vigyázunk, még tényleg elhiszi magáról, hogy értelmiségi. Aki haladni szeretne, nemzetközi, tudományos kutatásokban részt venni, azt mérjék más mércével, de én nyugodtabban aludnék, ha egy falusi tanítónő magyarul tudna rendesen, mint mondjuk angolul (is) rosszul.
Tessék lehet engem megkövezni!"
Arról már nem is beszélve, hogy az oktatók kb. 1%-a tud(na) előadást tartani pl. angolul. Rühelltem, amikor több alkalommal nekem kellett tolmácsolnom, mert a "PROFESSZOROK" (az állítólagos német felsőfokújuk ellenére) még köszönni sem tudtak a németeknek. -
gulyasandras #120 Itt már a tudatos szétverésről van szó. (1989 óta tart ez, most egy kicsit rákapcsoltak.) Lányom tankönyveiben lassan teljesen kiszorítják a képek a szöveget. A tanárai engem még le is szidnak, hogy miért akarom túlterhelni!!! Mi van? (Vagy vegyük a szakiskolásokat: 5 óra testnevelés + összesen heti 7 óra - az osztályfőnöki óra, a nyelvi órák is beleértendők - a többi nem szakmai tárgyra...)
Egyébként lenne helyünk az élvonalban, de amíg SZÉNSZÜNETEK vannak, amíg haveri összefonódásokon kell az embernek keresztülverekednie magát, amíg csak úgy "osztogatják" a péhádék többségét, addig itt eredmény nem lesz. -
commissioner #119 Ennek az összevetésnek így nincs sok értelme, mert az amcsik az egész világot verik, nem csak minket, gondolom ez egyértelmű és az okai is.
Inkább a hozzánk hasonló, pl. a szomszédos országok felsőoktatásával kéne összehasonlítani a mienket.
És e mellett, ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, akkor a globalizáció és az EU kérdésköréhez jutunk. A vállalatok esetében is a bőrünkön érezzük a globalizáció pozitív és negatív hatásait, ez egyre inkább érvényesül a világ oktatásában is, ami ellen nem biztos, hogy sokat tudunk tenni, már ha kell ellene tenni. -
gulyasandras #118 Egyetemek világrangsora (ez most a legújabb, de a többi is ezt mutatja)
1. MIT 100 pont
2. Harvard 99,2
3. Cambridge 99,0
4. University College London 98,9
5. Imperial College London 98,8
6. Oxford 98,7
7. Stanford 96,8
8. Yale 96,5
9. Chicagói Egyetem 96,2
10. Kaliforniai Műszaki Egyetem 96,1
501–550. Szegedi Tudományegyetem
551–600. ELTE
601–650. Debreceni Egyetem
651–700. Budapesti Corvinus Egyetem
Most hallgatom a rádióban valamelyik idiótát (a fenti lista adta a beszélgetés apropóját), hogy 2020-ra mindenképpen lesz magyar egyetem az első 200 között.
A 200. eredménye: 52,4 pont
A 400. eredménye: 33,2 pont
Háppersze. (Úgy megsimogatnám a kis buksiját...)
Gyakorlatilag az összes tehetséges oktatótól lassan teljesen megszabadulnak intézményeink*, a leendő műszaki (és természettudományos) elit tagjai közül idén már szinte mindenki külföldön kezdte meg tanulmányait. Meg valami pénz nevű dolog is kellene...
Az sg.hu-n jó lenne interjút olvasni pl. Surányival, Simon Péterrel, Hegedűs Pállal (de akár Táborné is megtenné), hogy miként látják a helyzetet (pl. KöMal: magára hagyták, több program is elbukott stb.)
*Egy maroknyi ember tartja a köztudatban Magyarország nevét (matematikusok, fizikusok, biológusok + 2 orvos). -
polarka #117 Persze, Magyarország pontosan ezen egy szál ember miatt tart itt. -
gulyasandras #116 Magyarország ezért tart itt. Tarthatna máshol is...
"Felmerül a kérdés: hogyan tud eljutni a professzorságig (sőt, 2010-től az MTA tagja) egy olyan ember, akinek mindösszesen egy, azaz egyetlen egy darab publikációja van nemzetközi szakfolyóiratban, amit összesen ketten idéztek? (Ez a szám egyébként megegyezik az összes idegen nyelven írt publikáció számával). Írt hét darab magyar nyelvű könyvet, aminek a tudományos hatása 10 darab hivatkozás. A kb. 40 éves munkássága során összegyűjtött konkrétan 0 impakt faktort.
Szeretném jelezni, hogy mondjuk az ELTE matematika doktoriskolában kell legalább kettő nemzetközi folyóiratban megjelent, referált cikkednek lennie ahhoz, hogy egyáltalán elindíthassad a doktori eljárást.
(Btw, érdemes megnézni az mtmt-ben a részletes listát, ahol néhol magyar nemzet és élet és tudomány “cikkek” is be vannak jelölve hivatkozásként.)
Ennek az embernek véleménye van a tudományról és a felsőoktatásról." -
gulyasandras #115 A bemenet SOKKOLÓ; a kimenetről van valakinek infója? -
polarka #114 Újabb kritika az oktatás-bizniszről ill. oktatás-iparról? -
polarka #113 Lehet, h antiszociális személyiségzavarom van, mivel engem nem nagyon hatnak meg az élőben látni/hallani érvek. Ha gondolod kifejtheted, h téged miben segít, ha élőben ott vagy. Én szerintem jóval több hátrányt tudok felsorolni egy olyan előadáshoz képest, amit teljesen a netre szántak és aszerint igényesen készítik el. Már linkeltem hasonlókra példákat.
E-mailt vagy videó alatti kommenteket meg gyak mindenkinek lehet írni és ha ráérnek és észreveszik, akkor előbb vagy utóbb válaszolnak is. Sőt, a hallgatóságból is tanulhatnak a kérdésedből illetve ők is segíthetnek.
Van olyan ország, ahol csak 6hét a nyári szünet.
1ébként milyen felzárkóztató?
Olyan embereket hiába próbáltok tanítani, akik nem akarnak tanulni. Először meg kell őket győzni, rá kell őket venni arra, h akarjanak tanulni. Addig hiábavaló minden, csak néhány random dolog ragad rájuk, az meg nem tanulás. Annál már az is jobb, ha bicikliszerelést tanítanának nekik vagy focizni vagy akármit, ami tényleg érdekli őket.
"A kiesik sok gyereknek minden"-t sosem értettem... Kifejtenéd? -
gulyasandras #112 Azért más élőben látni/hallani egy Czeizelt, egy Gerőcsöt, egy Szerényit stb. Ők ráadásul el sem rohannak a 1,5-2 órás előadás után, hanem még lehet velük beszélgetni, tanácsot kérni.
De többször próbáltunk (hiába) nyárra szervezni ingyenes felzárkóztatókat, mert sok gyereknek már májustól kiesik minden. A felháborodott szülők szerint a gyerekektől vennénk el a nyarat. -
Tsol #111 Köszönöm. 
-
polarka #110 A térgörbülést laikusoknak nem lehet jobban elmagyarázni. Nagyobb fokú előismeret szükségeltetik lineáris algebrából és differenciál geometriából. -
polarka #109 ism terj előadásokról volt szó, akkor lássuk mik jutnak eszembe:
TV-ben
- vannak ugye a mindenki által ismert amcsi csatornák, amcsi műsorokkal, a Spektrumon van néha magyar is, azért azok közt is van jobb és rosszabb is.
- A Da Vinci Learningen szoktak egész jó európai műsorok lenni, de mivel teljes korosztályt fednek le, ezért napközben gyakran vannak már túlságosan gyerekes műsorok.
- Mindentudás Egyetemét is leadják többfelé, még neten is nézhető
- Az OzoneNetworkön is van néha vmi jó. Az Egyenlítő című műsorukban is előfordul, h vmi érdekes téma merül fel.
- Ritkán m1 és dunán is van vmi érdekes. pl Magyarország története sorozat, a Deltát nem szoktam nézni (vhogyan mindig olyankor van, amikor úgysem váltok oda)
Neten
- Galileowebcast, ott érdemes az archívumot is megnézni. Ott van Atomoktól a csillagokig előadássorozat, néhány szkeptikus társaságnál tartott előadás, meg székesfehérváriak is.
- Különféle Wikimedia szolgáltatások, mondjuk ugye a wikipedia a legkiforrottabb
- egyéb weblapok:Origo tudományrovatába is van néha, h kutató ír; űrvilág.hu, hírek.csillagászat.hu, szertár (itt kísérletek vannak), critical biomass (itt biológusok írogatnak), phys.org (többnyire fizikával kapcsolatos hírek és van egy elég népszerű fórum, ahol nem csak marhaságokról van szó)
- videók: a mo-i szkeptikusoknál is előfordulnak jó cikkek vagy előadások, TED-en aztán van mindenféle előadás, sajna legtöbbjük vagy semmitmondó vagy nem érdekes a téma (de el kell ismerni, h néha elhangzanak kihagyhatatlan előadások is), ESO youtube channel, scamschool bűvésztrükkök, Steve Spangler olyan, mint nálunk Magic Karcsi a BME-ről (néha alapvető kísérletet mutat be, néha meg kevésbé ismertet) Sick Science!, SpanglerScienceTV, Wigner Jenő szakkoli, (ebből nem tudom, h lesz-e még több),
Oktatás:
Fizipedia (bal oldalt kísérleti videók és a témák között rendes tananyag is található) Bár ez még nem teljes, de ha érdekelne vmi, akkor lehet tudnék bizonyos tárgyakhoz anyagot találni jegyzetekre elérési linkeket adni. Ugye a gugli nem nagyon keres az egyetemek oldalain...
MIT youtube channelen is van többféle kurzus (vmit már kínai nyelven is feltettek)
Cousera.org-ot annyira nem ismerem, de elvileg lehet rendes ingyenes kurzusokat is felvenni és hivatalos papírt is kapsz róla, h elvégezted
video.bme.hu-ra is feltették néhány kurzus videóit.
tudasbazis.sulinet.hu középiskolai tananyagok (nemtom a régi sdt.sulinetről mennyit mentettek már át)
khanacademy.org Itt van mindenféle témakör az ált isktől a fősuliig -
Tsol #108 "Én neten és TV-ben rengeteget nézek"
Linket plíz, ezek érdekelnének.
#107-re: Én is szívesen látnék egy olyan csatornát, ahol nem a natgeo szintjén terjesztik az ismeretet, pl. a gravitációt nem a lepedővel meg a golyóval magyarázzák...
-
polarka #107 Ez is azon igényre utal, h egyeseknek nem elég a csak ism terjesztő szintet megütő műsorok.
És nem is helyes, h csak az van, mert itt a fórumon is elég sok emberrel találkozni, aki azt hiszi ha úgy érvelget, mint ahogyan egy ism terj-ben a kutatók mesélnek azzal ők vmilyen tudományt művelnek. -
polarka #106 Miért van az, h minden nyár végén megy a hiszti a drága TK-ek miatt és közben mindenki nagyon jól tudja, h valójában a TK maffiát pénzelik? -
polarka #105 "Szerveztünk ingyenes ismeretterjesztő előadásokat (fizika, matek, csillagászat, irodalom stb.)"
Én neten és TV-ben rengeteget nézek. Ha van online felvétel és hallhatok érdekességet benne, akkor hajrá. Még bűvészmutatványokat is youtube-ról nézem. Annyi a szerencsém, h jól megtanultam angolul és ki tudnak szolgálni nyugatról. Mert idehaza ennyiféle igényes műsor, honlap, tankönyv soha sem lesz. Túl kicsi a populáció hozzá az utópisztikus társadalomra meg várhatunk...
Megjegyzem itt még abban is megnyilvánul a műveletlenség, h mindent szinkronizálnak, ahelyett, h feliratoznának és ezzel is segítenék nyelvtanulást.
"Panaszkodik benne (jaj, egyre hülyébbek a hallgatók, a gimnáziumi oktatás egy katasztrófa stb.), de az nem jutott az eszébe, hogy valamit lépni is kellene. 50 év alatt nem tett semmit sem."
Erről egyik egyetemi tanárom jutott eszembe... Ő is ilyen. Sosem értettem, h mit hitt, miért ment az egyetemre tanítani? Ha a társadalomban a színvonalat kívánná növelni, akkor azt a közoktatásban teheti és az pedig általános és középiskola. Legjobban a középiskolában tehetne az általános műveletlenség ellen.
Ilyen az élet. Mindig vmit vmiért. Ő többet keres így (azzal sem elégedett), de kevesebb befolyással lehet a fiatalokra.
Egyébként nekem mindig jól ment mások oktatása, valszeg mégsem leszek tanár, mert nem fizetik meg és nem is tisztelik meg. De ki tudja még mit hoz a jövő... :D -
#104
De gustibus non est disputandum.
Amennyit nem mozognak az emberek, ezért kompenzáció szempontjából azt is előrehelyezni kéne, mert az még az egészséget is befolyásolja.
Másrészt régen csak könyvek voltak érdekes tartalommal, most meg már sokkal több minden, ez most egy ilyen kor. (az élet úgyis fenntartja azt ami érdemes rá) -
gulyasandras #103 Nem bírom elfogadni, hogy az emberek többségét kielégíti az, hogy csak ezekről a témákról beszélgetnek: ki kivel kefél, időjárás, bulvár.
72% már könyvet sem vesz a kezébe. 72%.
Valamerre mozdulni kellene. Fel kellene kelteni az érdeklődést.
Heti nyolc órát tudnak szakítani fűnyírásra, de olvasásra egyet sem? Sorozatokra (híradókra, fészbúkra stb.) van naponta 2-3 órájuk?
Vagy mondják ki nyíltan, hogy nem akarunk tanulni, művelődni. Amikor 80-90%-os leárazás mellett világirodalmi remekművek évekig nem kelnek el, talán ki sem kell mondani. Pedig egy novelláskötetet anélkül is lehet élvezni, hogy előtte szenvedne az ember (lásd pl. fizika). Igaz, nincs benne mamipornó. Lehet, ez a baj.
Mindenki csak szidja az oktatási rendszert, de tenni érte nem tesz senki. Nemrég jelent meg egy egyetemi tanár (matek) visszaemlékező könyve. Panaszkodik benne (jaj, egyre hülyébbek a hallgatók, a gimnáziumi oktatás egy katasztrófa stb.), de az nem jutott az eszébe, hogy valamit lépni is kellene. 50 év alatt nem tett semmit sem. -
#102
Azt is látni kell hogy az anyagok nagy arányát illetően a felejtésnek tanulunk. Mivel valaki biztos hogy nem használja azon anyagok nagy részét, ami később nem kell a munkájához, a hobbija meg más, ezért lehet a hobbija könyvolvasás, de nem a számára lényegtelen dolgok újra-felidézése. -
gulyasandras #101 A legnagyobb probléma az, hogy az emberek elsöprő többsége nem hajlandó tanulni.
Olyan furcsán néznek (rokon, ismerős, munkatárs) az emberre, ha az mondja, hogy tegnap pl. matekozott, biológiakönyvet olvasott, hogy csak na. (A filozófiát már meg sem említem.) Épeszű ember a többség szerint ilyesmit nem csinál. Rendes történelemkönyvek helyett a Nemere-féle bulvárt olvassák ...
Vérlázító, amikor azt hallom, hogy ezt ő tanulta x évvel ezelőtt, mára pedig elfelejtette. Összedőlne a világ, ha néha tankönyveket venne kézbe?
Apámnak vagy 15 évig könyörögtem, hogy ha már azt hajtogatja állandóan, hogy imádja a történelmet, akkor jöjjön el, válasszon a könyveim közül. Nem jött. Nincs ideje.
Szerveztünk ingyenes ismeretterjesztő előadásokat (fizika, matek, csillagászat, irodalom stb.) A legnagyobb "sikere" Zacher Gábornak volt, 18 érdeklődő jelent meg ...
Ami a felsőoktatást illeti: a körülbelül 20000 oktató/kutató közül világszínvonalon 40-50 alkot. Oktatni talán 300 tud. Ez van.
Gyermekeim mellé állandóan le kell ülni segíteni (szerencsére most még engedik :) ), mert olyan keveset tanulnak a suliban (és azt a keveset is rosszul). Ne kelljen már azokhoz igazodni, akik még olvasni sem tudnak! -
polarka #100 TED Talks, Daphne Koller: What we're learning from online education -
polarka #99 Miért nem alkalmazzák a hazai oktatásban azon technikai megoldásokat, amiket tőlünk nyugatabbra is már egyre jobban terjednek? -
polarka #98 Az állam által támogatott tankönyvek anyaga elérhető valahol elektronikus és szerkeszthető formában? Ha nem, akkor miért? Az üzlet fenntartása miatt? -
polarka #97 Miért nincsen Oktató/Education TV csatorna? -
#96
na de ha egy rendszer felépítését kell megértetni egy tanulóval, vagyis ezt tanítod meg, az is része mert amikor az idő 99%-a arra megy el hogy a részleteket sulykolod a tanulókba, ne arra ébredjen rá hogy már csak az összefüggéseket nem érti azok között amit mondtál. Tehát ahogy te mondtad: lehet időt tölteni azzal hogy kibogozd amit ő tanított (amely agymunka még egy egyetemi hallgatót sem segít), de le is lehet egyszerűsíteni. -
#95
Na nem, azért a felsőoktatásban az én időmben nem cirkuszi majmokat oktattak, hanem (részint) értelmes embereket. Egyértelmű, hogy az egyetemen, főiskolán nem úgy megy,hogy a tanár a szádba adja megrágva az anyagot, az már a gimi szerepe sem szvsz. De kötelessége lenne jól prezentálni az alapot, aztán rajtad múlik, hogy hogyan gazdálkodsz tudományos forrásokból. Ennyi, és nem több. Ja és persze legyen fogadóórája a profnak, ahol segítséget kérhetsz. Meg hát itt a XXI. század, email van.
Értem, amit mondasz, de az egésznek az a lényege, hogy te magad fedezed fel az összefüggéseket. Illetve ez lenne a lényeg. -
#94
Én személy szerint kiadnék a tanulóknak egy rendszer-vázlat diagramot, hogy vizuálisan egyszerűen befogadható módon mi mivel függ össze (leágazások, kapcsolatrendszerek, stb.), hiszen én tudom azt hogy milyen anyagnak melyik részét hogyan foglalom rendszerbe.
Mindenről lehet készíteni ilyen ábrázolást, és sokkal könnyebbé tenne egy összetett anyagra való visszaemlékezést, csak ált. nekik 8, rakja össze külön még egyszer a tanuló... -
polarka #93 Khanacademy: Value of KA in India -
SgtPepper #92 Nálaunk az még a jobbik eset, ha a tanár táblára ír és egyáltlán tud jegyzetelni az ember az órán. Én már egyenesen örüllök annak, ha lehet jegyzetelni órán (ugyanis a legtöbb esetben nincs írásos segédanyag, vagy ha van, akkor az vagy többezer oldalas vagy semmi köze a számonkéréshez).
Szerintem a probléma forrása az, hogy a felsőoktatásból tömegoktatás lett. Az oktatás szempontjából nem egészséges, ha túl sok embert kell egyszerre oktatni. Ebben a félévben felvettem egy tárgyat, összesen 6-an vagyunk az órán és eglepően gyorsan haladunk és nem is érzem megterhelőnek az anyagot. (Ugyanis az alacsony létszám miatt a tanár megengedheti, hogy megálljon egy pillanatra és hagyja, hogy mi is törjük a fejünket a tételeken és a bizpnyításokon.) És nincs szükség se könyvre, se nyomtatott jegyzetre és így is megértem a tananyagot.
Tehát a probléma az, hogy túl sokan vagyunk ebben a felsőoktatásban. Ezt úgy is lehetne fogalmazni, hogy kevés a jó tanár, de erre már nem nagyon van energiám kitérni. -
#91
A felsőoktatásban sokszor az is baj, hogy az adott tanár, akár prof. hihetetlen nagy koponya az adott területén, de tanításra alkalmatlan. Persze tudom, hogy az egyetem nem arról szól, hogy a fejedbe verjék a tudást, azt neked kell kikutatni, de akkor is nagyon zavaró lehet. Nyelvszakon pl. az adott ország törijét oktató tanár egy két lábon járó tudástár volt, de az előadásokon folyamatosan csapongott. Elkezdte az órát ott, ahol tartottunk, pl. a XI. sz eseményeinél, és akor egy "Érdekes, hogy hasonló helyzet alakult ki az 1600-as évek második felében is..." felkiáltással átugrott 500 évet, és azt kezdte mondani fél órán keresztül, aztán vissza. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette a jegyzetelést, és használhatatlanná a jegyzeteket, maradtak a könyvek. Mindig érdekes volt, amit mondott, de strukturálisan egy katasztrófa volt minden előadása. -
polarka #90 erre válaszoltam alább
Az ilyen esetekre kell a több számon kérés (megj.: mi anno középsuliban a 4 év alatt fizikából 3szor ismételtük át teljesen az érettségi anyagot, h tényleg mindent tudjunk és ne felejtsük el. Ezt nem lehet máshogy csinálni. Akik nem autisták, azoknak hosszabb időközönként ismételni kell és akkor tudnak véglegesen megjegyezni vmit.)
No, de alapvetően az a konzultációs dolog, amit kiragadtál az arra vonatkozott, h sok helyen az megy rendszeresen, h a tanár gyakorlatilag gyorsan lehadarja az anyagot és felírja a táblára. Ezzel az is a baj, h előfordulnak olyan részek, amiket ott helyben nem látom részleteiben hogyan jött ki, de ha volna 5percem, h levezessem magamnak, akkor minden rendben volna, de 5 percig nem áll meg az óra. Vagy vmi eszembe jut, h az úgy nem volna okés vmiért, de rájövök, h tévedtem ezért és ezért... de addig meg lemarad az ember az anyaggal, mert a tanár már a következő táblát írja. Órán nincsen idő az anyag rendes megemésztésére, mert annyi az anyag. Ugye az iskola színvonalát nem a jobb oktatással kívánják növelni, hanem a tananyaggal való elhalmozással, ahol még a legjobbak is szenvednek.
Viszont, azt akartam ott mondani, h az ilyen katasztrofálisan összekörmözött jegyzetből még tanulni sem lehet rendesen és nem azért szeretnék órára bejárni, h gyakoroljam a gyorsírást, hanem h tanuljak is vmit. Ehelyett én legalábbis több hasznát venném még az önálló otthon átolvasom, bemegyek, kérdezek módszernek is.
Az előző mondatom szintén rávilágít egy fontos dologra: nem teremtenek lehetőséget az egyénre szabott tanulási módszerre. Lehet vkinek ez a leghatékonyabb tanulási módszer, h gyorsan irkálja, firkálja a tananyagot, de nekem ez még sosem jött be, akárhogyan erőltették (még középsuliban sem). -
SzocsA #89 az lehetséges hogy kirúghatnak egy 17 éves lányt az iskolából azért mert kirúgták a gyakorlati helyéről? 1hetet adtak neki a suliban hogy keressen mást vagy kirúgják!
elvileg 17 év a korhatár!
szakácsnak tanult, de a gyakorlati helyén többségben csak takarított mosogatott!
már mondta az iskolában, hogy ezt csinálják vele, de nem csináltak semmit!
3 éve oda lesz! -
evacskakiss #88 sziasztok, látom nagyon halott a beszélgetés, de lenne egy problémám.
Érettségizni fogok jövőre és egy csomó tárgyból kéne korrepetálásra járnom. Nem tudom, hogy van-e még értelme, de mindent meg akarok tenni, hogy felhozzam kicsit magam, ha már eddig ennyire ellazultam a dolgot. Még nem tudom, h szinkronban tanulok majd mindent egyszerre, vagy egymás után, hónapokra bontva.
A másik, hogy van sok tanár, aki egyszerre több tárgyat is tanít: érdemes ilyeneknél, vagy minden tanár inkább csak egyvalamihez ért? Ja meg nem hiszem, hogy időm engedni fogja azt, h eljárkáljak hozzájuk. Tapasztalatotok szerint sokkal drágább, ha ők jönnek házhoz?
Köszönöm a válaszokat. -
#87
Kiváncsi lennék arra,hogy mitől függ az oktatóhelyen,hogy engem fel-e vesznek?
(pl félévi osztályzatok??? stb... van még más,amit néznek?) -
#86
akkor most mi a kérdés? -
#85
Hi
5 éves villanszerelő szakmám 2. évét végzem juni-ban a fennmaradó 3 évben oktatóhelyre meek,nem lessz matek,sztech stb...(eddig volt)
Kiváncsi lennék arra,hogy mitől függ az oktatóhelyen,hogy engem fel-e vesznek?
(már voltam az oktatásban és az oktatási igazgató kezett fogott velem,h biztos lehetek benne,hogy felvesznek!ez volt a válasza a fenti kérdésre)