218
-
Epikurosz #58 Akkor kérdezek:
Mit jelent nálad az, hogy "a mutáció ésszel történik"? -
juzosch #57 Légyszíves ne képzelj hülyeségeket a mondanivalómban. Ha ennyire nem érted a hozzászólásomat, akkor kérdezz, vagy hallgass. -
Epikurosz #56 "Persze <b>ész</b> nélkül nem történhet a mutáció" - csak ülök, és ámulok. 
ez lenne az intelligens tervezés? -
dez #55 Ebben teljesen biztos vagy, vagy csak úgy mondod? :) Logikus lenne (úgy értem, törvényszerűen így kellett volna alakulnia), hogy az alapvető fontosságú gének jobban legyenek védve, mint a szabályozók. Sőt, csodálkoznék, ha nem lenne valamilyen mechanizmus, ami a szabályozó géneket külön variálja is, mutáció nélkül is. -
dez #54 Tudom, hogy ez alapvetően így van, de vannak esetek, amiknél megáll a tudomány... :) -
juzosch #53 Persze ész nélkül nem történhet a mutáció, mert gyorsan kihalnánk. A hibajavítás célja az, hogy pont a megfelelő mértékben történjen a mutáció. Tehát folyamatosan, de ne túlzottan. -
#52
Nincsenek kevésbé védve, egyszerűen az ilyen tulajdoinságokat (alak, testméret, szín stb.) nagyon sok gén együttes hatása szabja meg, és több génnel a mutáció lehetősége is nagyobb(ugyanakkor a mértéke viszont csökken) -
#51
Nem, már bizonyították, hogy ilyen nincsen. Ha lenne, akkor valóban sokkal gyorsabb lenne az evolúció folyamata. Valamennyi állatfajban az ivarsejtek kezdeményei már néhány sejtes állapotban elkülönülnek, tehát még az embrionális fejlődés esetén. Vagyis már embriókorban meghatározott, hogy az adott egyed milyen géneket ad majd tovább a saját utódainak. Persze ezek a gének ios módosulhatnak valamely külső hatás eredményeképp, de semmiképpen sem irányított módon! A szerzett tulajdonságok(Sokat használom a lábam ezért erősebb lesz) nem okoznak genetikai változást. Ha te mától napi 10 órát intenzíven eddzel és pár év múlva két köbméternyi izom lesz rajtad, vagy esetleg ma kómába esel és az izmaid teljesen elsorvadnak-egyiik esetben sem változott meg a DNS-ed!
Nem az egyed, hanem a populáció rendelkezik az összes lehetséges lábverzióval, vagy legalábbis annak lehetőségével. A populáció azon egyedei, amelyek az adott helyzetben a legmegfelelőbb verzióval rendelkeznek előnyt élveznek a többivel szemben. Ha ez az előny nem túlságosan nagy(amíg nincs ott a ragadozó) addig a többi verziuó is fennmaradhat, amolyan tartalékként, hogy a későbbiekben egy másik változáshoz alkalmazkodjanak(Például ha csak a föld alatt lehet táplálékot találni, akkor azok kerülnek előnybe, akiknek olyan lába van amivel jól lehet ásni.) -
#50
Olvass vissza, hogy mire írtam a hozzászólásomat válaszként. Ugyanazt állítottam mint te...:) -
dez #49 egyik szülő -
dez #48 Én azért tudok néhány példát, amikor történt ilyen. Pl. terhesség alatt az anya sérülést szenved, és ezután megjelenik, majd tovább is öröklődik azon a helyen egy jellegzetes anyajegy. Persze ez igen ritka eset, de pl. barátnőm családjában is történt ilyen. Más most nem jut az eszembe, de vannak még hasonlók. -
dez #47 Bizony, vagy egy "alap láb-alak géncsoport", és vannak szabályozó gének, úgy mint hossz, vastagság, stb. Lehetséges, hogy a szabályozó gének "szándékosan" kevésbé vannak védve. -
dez #46 Én is feltételezek valami ilyesmit (meg még 1-2 dolgot). Persze ha van is ilyen, sokára fogják bizonyítani szerintem. -
dez #45 Ne felejtsd el, hogy a két szülő génkészlete is sokmindenben különbözik, és ezekből új variáció jön létre. Egyébként tényleg nagyon komoly, több szintű mutáció-ellenes hibajavítás van: azonnali javítási kísérlet, vagy megtermékenyítéskor az egyik hibátlan[abb] génjei kiütik a másik szülő hibás[abb] génjeit, stb. Máskülönben generációról generációra rohamosan egyre több genetikai probléma lenne, ami az esetek nagy részében betegség képében jelenik meg. -
metaljesus #44 te meg azt hagytad figyelmen kívül, hogy először a rövidebb lábúakat eszik meg a ragadozűk, azaz a hosszabb lábúaknak nagyobb esélyük lesz továbbadni a génjeiket, így nyilván az utódok között is több lesz a hosszú lábú. nem pedig a szerzett tulajdonságokat örökítik.
ami viszont tényleg érdekes, az a 6-6 hónap. nem tudom milyen gyíkok ezek, de szerintem több nemzedéken keresztül kéne vizsgálódni, és nem hiszem hogy ennyi időbe ez beleférne. -
irkab1rka #43 Csak ne felejtsék el a kisérlet után visszaállitani az eredeti állapotot a kedves kutató elvtársak...
Ez igy egyfajta környezetszennyezés, lásd még: DODO -
#42
Ez mind szép és jó, kár, hogy nem igaz... A szerzett tulajdonságok nem öröklkődnek, ezt már nagyon régen bebizonyították. Egy egyed lába valóban megerősödhet, ha sokat használja, még akár meg is nyúlhat (A cikkben mellesleg ezt is figyelmen kívül hagyták) de az utódainak ez nem fog átadódni. -
assdf #41 Hát igen, ez a cikk egy kicsit tényleg médiahack izü, mivel például köztudomású hogy az embereknél is, generációról generációra kicsit nő az átlagmagasság (1-2cm). Igy aztán mindenki tanulhatta töriórán a suliban, hogy őseink Árpád korában, olyan 150-160 centiméteres átlagmagasságot értek el (férfiak) miközben ma ez már 175-185 között ingadozik.Tehát ezer év alatt és kb. 25 generációváltással kb. 20 centit nőtt az áltagmagasság. És ahogy ezt lejebb irták, ez teljességgel a generációváltás sebességén múlik épp ezért szoktak a biológusok például patkányokon kisérletezni, mert egy év alatt akár 10-20 gerencióváltás is bekövetkezhet (ha jól emlékszem, lehet nem pont a patkány ez de valami ilyen állat). A továbbiakban érdekelne hogy ennek az állatnak milyen gyakori a nemzedékváltás és hogy mennyi ideig figyelték meg, mert erre utalást seholsem találtam, de én is gyanitom hogy ezzel fog összefüggni. -
JTBM #40 De igen, be van programozva, méghozzá a teljes "lábkészlet", amit az adott faj eddig kipróbált. Mivel lábat csak egyfajtát lehet növeszteni, ezért az egyed születéskor mindig "választ" egy lábat a milliónyi közül, ami bele van kódolva a génjeibe. -
JTBM #39 Nem tudom, pontosan hogyan történik, a genetikára épített számítástechnika egyenlöre még fényévekkel a miénk elött jár... -
juzosch #38 Egyszerre nem lehet beprogramozva a hosszú és a rövid láb is. Főleg, mert nem úgy van, hogy van egy gén ami a hosszú lábért, meg egy ami rövid lábért felelős, hanem egy rakás gén összessége határozza meg a láb növekedésre hajlamosságát.
Tehát egy egyed agy hosszú, vagy rövid lábúnak születik (illetve a kettő közötti átmenet bármelyikének). -
juzosch #37 És ezt e teóriát mire alapozod? Hogyan adja át az élete során szerzett tapasztalatokat annak a sejtnek, amiből később az utód lesz, és amely sejt már születésekor is létezik? -
JTBM #36 Az evolució nem úgy müködik, hogy minden esetben újra feltalálja a "hosszú lábat", hanem úgy, hogy mind a hosszú, mint a rövid láb bele van kódolva a génekbe és ha hosszú láb kell, akkor azt veszi elö, ha rövid, akkor pedig azt.
Az én theóriám szerint az egyed életében gyüjtött tapasztalatai is befolyásolják a születendö utód tulajdonságait, tehát ha egy állat egész életében arra vágyott, hogy hosszabb lába legyen, akkor az utódnak nagyobb eséllyel lesz hosszabb a lába.
Tehát van egy közvetlen visszacsatolás is, nem csak a szelekción alapul a egyedfejlödés.
Ez egyébként megmagyarázza a fejlödés sebességét is... -
juzosch #35 Hát ilyen rövid távon tényleg esélyes, hogy úgymond egy eleve létező génnel rendelkezett a populáció kis %-a, majd elszaporodtak. -
juzosch #34 Lehet védenek, de nem eléggé. Mert az tény, hogy minden egyes új egyed génkészletet kicsit más, mint a szülők génkészleteti. Ezt hívjuk mutációnak. -
dez #33 Ilyesmire gondoltam én is. -
dez #32 Uhh, te aztán tudod, a pár hónapos tagságoddal. De még a megfigyelőképességeddel is baj lehet. Ha csak ennyit tudsz hozzáfűzni a topikhoz, inkább maradj csöndben... -
dez #31 Nem jól értetted. -
dez #30 Nem értelmezem félre, tudom, mi az a mutáció. De - úgy látszik veled ellentétben - azt is tudom, hogy komoly hibajavító mechanizmusok védenek a mutációktól, legnagyobb részük nem megy át ezen a szűrőn. Amitől ugyancsak megfeledkezel, az az előnyös tulajdonsággal rendelkező szülőktől származó utód, amikben az tovább erősödik. -
#29
Mivel egy baromi nagy időintervallumból gyakorlatilag semmilyen lelet nincs ezért kb. mindenki azt hisz a témában amit akar... Van még ezen kívül is sok érdekes elméléet, de az igazság kiderítése még a jövő zenéje.
Akár az Őrodösszeának is igaza lehet, és nagy fekete hasáboktól lettek okosak a csimpik :D -
juzosch #28 Na elolvastam, nagyon jó, és objektív cikk. Ezek alapján leginkább most úgy gondolom, hogy a szavanna-elmélet áll közelebb az igazsághoz, de elég sok víz lehetett a környékükön (pl szigetvilág). -
juzosch #27 Egyébként sztem ez az elmélet többé-kevésbé megfér a hagyományos elszavannásodós-fáról lemászós elmélet mellett. -
juzosch #26 Hát igen az evolúciós elmélet attól elmélet, hogy még nem tudjuk, hogy milyen úton is történt a fejlődés. Szal akár ez is lehet. -
#25
Vízimajom elmélet Egyébként sok dolgot meghökkentően jól magyaráz. -
juzosch #24 ööö, erről még nem is hallottam. Link?
Egyébként én a ráknépség-elméletben hizek:D -
#23
Episztázisra gondolsz? Az nem igazán így működik, sokkal konkrétabb kiváltó ok kellene.
Ugyanakkor az nagyon is lehetséges, hogy a "hosszú láb" kódoló gének már eredetileg is jelen voltak a populációban, mivel alapvetően semleges tulajdonságot hordoztak.(Amíg nem kell elfutni senki elől, addig majdnem mindegy milyen hosszú a lábad) és a ragadozó megjelenésekor egyszerűen ez a semleges tulajdonság vált hirtelen előnyössé. Ez valóban az evolúció egyik részfolyamata, de semmiképpen sem a teljes egész. A gyíkokban nem jelent meg megállapíthatóan új tulajdonság, csupán egy méretbeli változás. Ráadásul amint már írtam már régóta volt egy hasonló megfigyelés:az angliai szövőlepkék színváltozása a légszennyezés hatására. Szóval a cikk számomra meglehetősen "feltaláltuk a spanyolviaszt" ízűnek tűnik. -
Epikurosz #22 ezexeszerint te nem hiszel a vízimajom elméletben? -
juzosch #21 Persze, ismert volt, de most élő egyenesben meg tudták figyelni.
Egyébként az emberré válást is egy hasonló gyors átalakulásnak tulajdonítják. A legismertebb elmélet szerint valmelyik afrikai hegység kimelkedésekor a tőle kelere eő terület kiszáradt, a fák helyett szavanna lett, és ahhoz kellett gyorsan alkalmazkodni. Sikerült:) -
AranyKéz #20 Nejlonevő baci: http://en.wikipedia.org/wiki/Nylon_eating_bacteria -
Epikurosz #19 Ez a jelenség eddig is tudott volt a biológusok körében, én már legalább 3 éve láttam erről dokumentumfilmet, meg olvastam valamelyik fórumon, talán épp itt az SG-n egy hozzászólásban.
Az idea akkor is az volt, hogy az evolúció (jobban mondva a természetes szelekció) néha nagyon fel tud gyorsulni, persze ebben benne van az is, hogy egy faj - ha a képességeit túlzottan meghaladó kihívással találja szembe magát, akkor - elveszíti a versenyt, és ezzel teret nyit más fajok fejlődésének. Az, hogy mi emberek kezdjük megérteni ezeket a folyamatokat abban lehet segítségünkre, hogy fennmaradjunk, a fajunkra nézve katasztrofális hatással bíró körülményekhez jobban alkalmazkodjunk, illetve megváltoztassuk azokat, közben persze saját magunkat is. Eddig a környezetünk módosításában remekeltünk, magának az emberi fajnak a továbbfejlődése elég lassan zajlott eddig. A XIX. században Nietzsche és Schopenhauer német filozófusok firtatták ugyan az Übermensch (a felsőbbrendű ember) eszméjét, de aztán - érthető okokból - ellaposodott ez a téma. Az űrkutatás fejlődésével azonban, megint napirendre kerül, bár a hangsúlyok eltolódnak.