218
-
#1
WOW.. 
azért nem gondoltam volna hogy ez ilyen gyorsan megy... Gondolom bizonyos esetekben ahol az életük nem függ tőle, nagyon lassan mennek az átalakulások, de ahol a faj fennmaradása a tét, ott teljesen felgyorsul az egész.. nagyon érdekes.. 
-
#2
Aha, oké mondjuk a cikkben azért kényelmesen elhallgatják, hogy a sebesség ugye elsősorban a nemzedékváltakozások sebességétől függ, valamint attól, hogy eredetileg mennyire volt diverz genetikailag az adott populáció és ugye sokat számít, hogy alapból mennyire változatos az adott faj(ez esetben a viselkedése). Ha nem lettek volna eredetileg is olyan gyíkok(talán csak néhány darab) amik a fára mászást favorizálták, akkor bizony kipusztul az összes. Ugyanez a helyzet, ha mondjuk évente egyszer szaporodó fajról van szó. Szvsz nem kellene ennyire általánosítani, hanem más körülményeket is hozzá kellene íri.
A másik pedig, hogy maga a kísérlet semmi újat nem hozott, az angliai ipari forradalom idején már megejtett szövőlepkés megfigyelésekhez képest, szóval nem igazán értem miért lenne ennyire korszakalkotó... -
#3
jah,érdekes... -
dez #4 Nem tudom, mi ebben az evolúció. Nem történt genetikai átalakulás, csak az egyik tulajdonság (hosszabb láb) először jobban elterjedt, majd visszaszorult közöttük. Ilyen hihetetlen bonyolult következtetések levonásához még nem kell evolúcióbiológusnak lenni. Ez a pali inkább médiahacker (a média számára felkapott látványos eredmény 0 munkával). -
dez #5 Illrtve inkább látványosnak tűnő. -
#6
Ahhoz, hogy a lábuk hosszabb legyen muszáj, hogy történjen genetikai változás... -
juzosch #7 A cikk címében benne van a 'lehet' szó. Tehát ők sem titkolják, hogy ez csak egy érdekes, kirívó eset. -
juzosch #8 A lábuk hossza a génekben van eltárolva. Ez maga a színtiszta evolúció. -
djukel #9 lófasz -
dez #10 Szerintem itt genetikailag eleve kódolt a különféle hosszúságú lábnövesztési képesség, és láb hosszát szabályozó géneket a külső tényezők befolyásolják. (És akár a "aktuális beállítás" öröklődhet is.) Tehát nem mutációk általi genetikai változásról van szerintem szó... Ahhoz ez túl gyors. Ha mégis alapvető genetikai módosulás történik, akkor az nem véletlenszerű... -
dez #11 #10 -
dez #12 Szóval ez kb. olyan, mintha mondjuk célszerűen megváltozna egy program működése, és azt gondolnánk, véletlenszerűen átíródott bájtok következménye, holott csak konfigurációs beállítások változtak. -
Cat #13 én ugytudom a jegesmedvék párezer év alatt alakultak ki, váltott a színük fehérre, nőtt szőr a tappancsukon stb., szóval alapvetően megváltoztak alig pár száz nemzedék alatt. Szóval a gyorsaság eddig se volt kérdéses. -
juzosch #14 Félreértelmezed a mutációt. Ez nem egy ritka, nagy változást jelentő esemény. Mutáció mindig van. Minden egyes új egyed génállománya kicsit más, mivel mutálódott. Ezen mutációk összessége okozza, hogy egy kicsit nagyobb lesz az új egyed, más a színe kicsit, vagy a lábai kicsit rövidebbek/hosszabbak.
Atól függően, hogy a génállomány milyen fontosságú részén történik, lehet semmi hatása nincs, lehet csak kicsit más lesz az egyed, de lehet, hogy akkora változást idéz elő, hogy akár teljesen életképtelen lesz. -
juzosch #15 A jegesmacihoz elég egy albínó barnamaci:) -
juzosch #16 Ha jól értem arra gondolsz, hogy csak azért más a lábuk, mert pl a fára-mászástól máshogy erősödtek meg.
Ezzel az a gond, hogy a ,mai technikával már könnyen megvizsgálható, hogy a gén változott, vagy csak a körülmények hatása.
Másrészt ezt az elképzelést lövi az, hogy a fán élők első nemzedékei más tulajdonságokal rendelkeztek, mint a későbbiek. Holott tökugyanott nőttek föl. -
Loverman #17 semmi gond, dez általában mindig a hitetlen fikázó szerepében tündököl:D ettől lesz még rosszabb és rosszabb a róla kialakult kép, mindent indulattal fikáz:) -
darph #18 nincs is olyan hogy evolucio -
Epikurosz #19 Ez a jelenség eddig is tudott volt a biológusok körében, én már legalább 3 éve láttam erről dokumentumfilmet, meg olvastam valamelyik fórumon, talán épp itt az SG-n egy hozzászólásban.
Az idea akkor is az volt, hogy az evolúció (jobban mondva a természetes szelekció) néha nagyon fel tud gyorsulni, persze ebben benne van az is, hogy egy faj - ha a képességeit túlzottan meghaladó kihívással találja szembe magát, akkor - elveszíti a versenyt, és ezzel teret nyit más fajok fejlődésének. Az, hogy mi emberek kezdjük megérteni ezeket a folyamatokat abban lehet segítségünkre, hogy fennmaradjunk, a fajunkra nézve katasztrofális hatással bíró körülményekhez jobban alkalmazkodjunk, illetve megváltoztassuk azokat, közben persze saját magunkat is. Eddig a környezetünk módosításában remekeltünk, magának az emberi fajnak a továbbfejlődése elég lassan zajlott eddig. A XIX. században Nietzsche és Schopenhauer német filozófusok firtatták ugyan az Übermensch (a felsőbbrendű ember) eszméjét, de aztán - érthető okokból - ellaposodott ez a téma. Az űrkutatás fejlődésével azonban, megint napirendre kerül, bár a hangsúlyok eltolódnak. -
AranyKéz #20 Nejlonevő baci: http://en.wikipedia.org/wiki/Nylon_eating_bacteria -
juzosch #21 Persze, ismert volt, de most élő egyenesben meg tudták figyelni.
Egyébként az emberré válást is egy hasonló gyors átalakulásnak tulajdonítják. A legismertebb elmélet szerint valmelyik afrikai hegység kimelkedésekor a tőle kelere eő terület kiszáradt, a fák helyett szavanna lett, és ahhoz kellett gyorsan alkalmazkodni. Sikerült:) -
Epikurosz #22 ezexeszerint te nem hiszel a vízimajom elméletben? -
#23
Episztázisra gondolsz? Az nem igazán így működik, sokkal konkrétabb kiváltó ok kellene.
Ugyanakkor az nagyon is lehetséges, hogy a "hosszú láb" kódoló gének már eredetileg is jelen voltak a populációban, mivel alapvetően semleges tulajdonságot hordoztak.(Amíg nem kell elfutni senki elől, addig majdnem mindegy milyen hosszú a lábad) és a ragadozó megjelenésekor egyszerűen ez a semleges tulajdonság vált hirtelen előnyössé. Ez valóban az evolúció egyik részfolyamata, de semmiképpen sem a teljes egész. A gyíkokban nem jelent meg megállapíthatóan új tulajdonság, csupán egy méretbeli változás. Ráadásul amint már írtam már régóta volt egy hasonló megfigyelés:az angliai szövőlepkék színváltozása a légszennyezés hatására. Szóval a cikk számomra meglehetősen "feltaláltuk a spanyolviaszt" ízűnek tűnik. -
juzosch #24 ööö, erről még nem is hallottam. Link?
Egyébként én a ráknépség-elméletben hizek:D -
#25
Vízimajom elmélet Egyébként sok dolgot meghökkentően jól magyaráz. -
juzosch #26 Hát igen az evolúciós elmélet attól elmélet, hogy még nem tudjuk, hogy milyen úton is történt a fejlődés. Szal akár ez is lehet. -
juzosch #27 Egyébként sztem ez az elmélet többé-kevésbé megfér a hagyományos elszavannásodós-fáról lemászós elmélet mellett. -
juzosch #28 Na elolvastam, nagyon jó, és objektív cikk. Ezek alapján leginkább most úgy gondolom, hogy a szavanna-elmélet áll közelebb az igazsághoz, de elég sok víz lehetett a környékükön (pl szigetvilág). -
#29
Mivel egy baromi nagy időintervallumból gyakorlatilag semmilyen lelet nincs ezért kb. mindenki azt hisz a témában amit akar... Van még ezen kívül is sok érdekes elméléet, de az igazság kiderítése még a jövő zenéje.
Akár az Őrodösszeának is igaza lehet, és nagy fekete hasáboktól lettek okosak a csimpik :D -
dez #30 Nem értelmezem félre, tudom, mi az a mutáció. De - úgy látszik veled ellentétben - azt is tudom, hogy komoly hibajavító mechanizmusok védenek a mutációktól, legnagyobb részük nem megy át ezen a szűrőn. Amitől ugyancsak megfeledkezel, az az előnyös tulajdonsággal rendelkező szülőktől származó utód, amikben az tovább erősödik. -
dez #31 Nem jól értetted. -
dez #32 Uhh, te aztán tudod, a pár hónapos tagságoddal. De még a megfigyelőképességeddel is baj lehet. Ha csak ennyit tudsz hozzáfűzni a topikhoz, inkább maradj csöndben... -
dez #33 Ilyesmire gondoltam én is. -
juzosch #34 Lehet védenek, de nem eléggé. Mert az tény, hogy minden egyes új egyed génkészletet kicsit más, mint a szülők génkészleteti. Ezt hívjuk mutációnak. -
juzosch #35 Hát ilyen rövid távon tényleg esélyes, hogy úgymond egy eleve létező génnel rendelkezett a populáció kis %-a, majd elszaporodtak. -
JTBM #36 Az evolució nem úgy müködik, hogy minden esetben újra feltalálja a "hosszú lábat", hanem úgy, hogy mind a hosszú, mint a rövid láb bele van kódolva a génekbe és ha hosszú láb kell, akkor azt veszi elö, ha rövid, akkor pedig azt.
Az én theóriám szerint az egyed életében gyüjtött tapasztalatai is befolyásolják a születendö utód tulajdonságait, tehát ha egy állat egész életében arra vágyott, hogy hosszabb lába legyen, akkor az utódnak nagyobb eséllyel lesz hosszabb a lába.
Tehát van egy közvetlen visszacsatolás is, nem csak a szelekción alapul a egyedfejlödés.
Ez egyébként megmagyarázza a fejlödés sebességét is... -
juzosch #37 És ezt e teóriát mire alapozod? Hogyan adja át az élete során szerzett tapasztalatokat annak a sejtnek, amiből később az utód lesz, és amely sejt már születésekor is létezik? -
juzosch #38 Egyszerre nem lehet beprogramozva a hosszú és a rövid láb is. Főleg, mert nem úgy van, hogy van egy gén ami a hosszú lábért, meg egy ami rövid lábért felelős, hanem egy rakás gén összessége határozza meg a láb növekedésre hajlamosságát.
Tehát egy egyed agy hosszú, vagy rövid lábúnak születik (illetve a kettő közötti átmenet bármelyikének). -
JTBM #39 Nem tudom, pontosan hogyan történik, a genetikára épített számítástechnika egyenlöre még fényévekkel a miénk elött jár... -
JTBM #40 De igen, be van programozva, méghozzá a teljes "lábkészlet", amit az adott faj eddig kipróbált. Mivel lábat csak egyfajtát lehet növeszteni, ezért az egyed születéskor mindig "választ" egy lábat a milliónyi közül, ami bele van kódolva a génjeibe.