228
  • BaltásRém
    #68
    és hogy egyáltalán van-e eleje, és hátulja, mint a botos példánál. hiszen akkor már elméletben részekre is osztottuk...
  • Magiszter
    #67
    "nem pedíg alaptalan képzelgéseket meglovagoló időutazó antianyag részecskék egyveleg idióta elméletek szerint"

    Teljesen kiforgatod és félre értelmezed a szavaim. Amúgy akkor Stephen Hawking is egy alaptalan időutaző antianyag részkékről beszélne? Mert ezek tudományos tények. 1.Virtuális részecskepárok léteznek és valós hatással bírnak a környezetükre. Ezek tudományos kisérletek által alátámasztott tények és nem képzelgések.
    2.Egy szóval nem említettem antianyagot. És nem beszéltem időutazó részecskékről. Mert az idő utazás szerintem lehetetlenség a fizika/tudomány mai állása szerint, és elméleti síkon is túl sok a bizonytalanság e téren. (Elméletekbe szivesen bocsáltkozom.)
    De persze ha monumentális gondolataim manifesztációi, melyek mondatok formájában realizálódnak, limitált mentális képességeid számára nem mindt akcetibillisek, akkor tessék utána olvasni (google, vagy Az idő rövid története). :)
  • Inquisitor
    #66
    Igazán kíváncsi vagyok ki mit tart "legkisebb részecskének". :)
  • szivar
    #65
    A relativitáselmélet szerint maximum csak megközelítheti bármely anyagi test a fénysebességet, el nem érheti azt, mert iszonyat sop energia kell hozzá, ha ragaszkodunk a rel. elm. álltal megalkotott képlethez, ez közelít a végtelenhez. Tehát egy részecske sem érheti el a fénysebességet semmilyen lökés álltal. Ezt bizonyítottnak látom a részecskegyorsítók miatt, ahol annyi energiaát adnak egy atomnak, hogy a sebessége megközelíti a fénysebességet - de el nem éri- és a kinetikus energiája kb annyi mint egy repülő szúnyogénak. Tehát összegezve: igen.
  • windoki
    #64
    Tesla.hu
    Itt egész korrekt leírás található mindenről.
  • Korner83
    #63
    Akkor most bot helyett beszéljünk a legkisebb elemi részecskéről ami nem bontható további részekre. Ennek az elmozdítása a részecske "másik felén" nem jelentkezik azonnal "csak" fénysebességgel?


    Balogh G megközelítése tetszik, de mivan, ha egy másik boton kapod a visszajelzést, hogy mi történt odaát:) A lényeg, hogy nem az a lényeg, hogy Te megtudod, e hanem hogy az ottlévőhöz az informázió milyen gyorsan jutott át.
  • Inquisitor
    #62
    Ha valaki meg tudna dobni pár linkkel (magyar lenne a legjobb, de jobb híjján jó lesz ánglius is) erről az "anyag" teleportációs kísérletről, akkor megköszönném, mert az Indexes cikk szinvonala vetekszik egy búlvárlapéval ... és szeretném megérteni, hogy mit is sikerült átvinni?
    (Bár nekem nagyon úgy tűnik, hogy információt.)
  • Inquisitor
    #61
    Most én nem vagyok ott fizikában (se) nagyon, de állatira nem értem a botos példát, mert ha csak egy sima gépkocsit veszünk alapúl, vagy akár egy gyufás dobozt, ott sincs azonnali reakció ... csak ott még kicsi a diferencia, viszont már ott is mérhető.
  • BaltásRém
    #60
    Olyan érdekes hogy egyesek amit nem tudnak elképzelni, az kizártnak tartják.
    Biztos is hogy a tudományt nem az ilyen szkeptikus ember viszik előre, akiknek semmi fantáziája....A főnököm mondta jól : "nem arról kell beszélni hogy hogy nem lehet valamit megcsinálni, hanem hogy hogy lehet".
    Itt olyanok egyesek mint anno az egyház : "olyan nincs ! hülye aki ilyeneket beszél...le kell ugatni, ki kell nevetni az olyat, mert ez elképzelhetetlen dolgokat beszél"

    Amúgy meg úgy is el lehet képzelni ezt pl hogy a hurrikán közepén szélcsend van. Ott nem hat a hatalmas gravitációs erő, a fény kijön. Vagy mittomén.
    Mit kell rögtön lázadni ? :)


  • BCS CORPS
    #59
    szerintem tök felesleges ilyen bizonytalan képzelgésekkel magyarázni az anyag kiáramlást

    nagyobb vagy akár kisebb erőknél átlag mindíg szokott lenni olyan hogy vannak apróbb részei a jelenségnek ahol az anyag más irányba áramol mint a többi,
    és ezek átlag , mozgásból, mindenféle egycerü vonzást meg taszítást előídéző egycerü fizika törvények alapján müxik, ( nem pedíg alaptalan képzelgéseket meglovagoló időutazó antianyag részecskék egyveleg idióta elméletek szerint)
  • plamex
    #58
    Sőt. Már azt is lemérték hogy a gravitáció (vagy graviton) sem terjedhet gyorsabban mint a fény. Tehát ha most hirtelen eltünne a nap akkor annak hatását max 8 perc mulva éreznénk :-)
  • Balogh G
    #57
    Ööööö, a(z összenyomhatatlan) botos témához: ha megmozdítod, persze egyből arrébbmegy a vége, csak jó sokáig kell várnod még ott ahonnan meglökted, hogy meglásd mi történt másik végén...
  • L3zl13
    #56
    Szóval azt mondod, hogy ha belerúgsz egy olyan botba, amit olyannak tételezel fel, hogy a fizikai valósághoz semmi köze nincs, mert se tömege, se nem hajlik, se össze nem nyomható az anyaga, akkor annak az 1000 fényévnyire levő része azonnal elmozdul?
    Hát persze, hogy azonnal elmozdul! Mert pont ilyennek "alkottad" meg a botot. Az már más kérdés, hogy ilyen bot nem létezhet pont azon fizikai törvények miatt, amelyek miatt a lökéshullám nem terjedhetne fénysebességnél gyorsabban, éppen ezért egy ilyen feltételezés nem cáfolja a fény, mint határsebesség létezését.
  • Magiszter
    #55
    Előre leszögezem hogy nem olvastam el az összes hsz-t (60%-ot igen kb), de én úgy tudom hogy a fekete lyuknak van részecske sugárzása mert vannak úgynevezett virtuális részecskepárok amelyek keletkeznek és kioltják egymást. Az egyik fele az időben előre fele haladő (továbbiakban:"pozitív") részecske, a másik meg időben előre felé haladő részecske ami viszont az általunk mért időnek visszafele halad (nem mennék bele)(továbbiakban:"negatív"), a fekete lyuknak az "pozitív" részecskén van hatása és magába vonza, ezért a "negatív" negatív részecske nem tud kioltódni és az időben viszsafele haladva kiszabadul a fekete lyuk vonzáskörzetéből, ott a virtuális részecske, valós részecskévé alakul és eltávolodik a fekete lyuktól. Ezért mérhető bizonyos mértékü részecskesugárzás a fekete lyukból.

    Arra meg hogy 3x-os fénysebességgel mozgő részecske:
    Elméletben ha valami gyorsabban mozog mint a fény akkor az már az időben visszafele is képes haladni. Éppen ezért a jelenben sosem lenne mérhető hatása(az már más hogy hogy ha a jelenben nem lehet mérni akkor a múltban igen aminek kihatása van a jelenre és ezért a jelenben lehetséges hogy meg sem kezdődne a kisérlet mert már ismernék a hatását. viszont ha a jelenben nem kezdődik meg a kisérlet akkor az nem hat vissza a múltra tehát nincs hatása se a multban se a jelenben, tehát nincs kisérlet sem... De ebbe megint nem mennék bele mert ez már időutazás-elmélet, és az bonyolult.)

    Amúgy az olyanoknak akit tényleg érdekel az e-féle tudomány tudom ajánla Stephen Hawking műveit. (az idő rövid története szerintem alapmű)
  • rolika
    #54
    az oké, hogy lehetséges, csak képtelen vagyok elképzelni :)
  • L3zl13
    #53
    Rosszul fogalmaztam, munkásságának azt a részét értettem ez alatt, amelyben vákuum energiáról és hasonlókról van szó (Ha jól tudom ez munkásságának a kései része.), és amelyeknek valódisága a mai napig nem bizonyítható.
  • L3zl13
    #52
    Tudok róla, de ő konkrétan a fény mint részecske létezését kérdőjelezte meg, és én erre reagáltam. Tudom, hogy minden részecskének (sőt testnek is) vannak hullám tulajdonságai is.
  • Korner83
    #51
    Igazából a botos példával arra lettem volna kíváncsi, hogy szerintetek, itt miért kéne érvényesülni a fény határsebességének. Hiszen a lökés amit közvetít lehet hogy csak 1m/s-os ujjlökés. Köze nincs a 300000 km/s-hoz.
  • Sadist
    #50
    Ha meg felkapcsolná a lámpáját bekövetkezne egy fényrobbanás
  • waterman
    #49
    naná, hogy a vége legkorábban 1000 fényév múlva fog megmozdulni, mivel ott a vége egy 1000 fényév hosszú rúdnak.. mert a fényév távolság. :)
  • csorfab
    #48
    Newton idejében még szó sem volt elemi részecskékről, így azoknak létezését nem tudta figyelembe venni az elméleteiben. Az általa végzett kisérleteknél, és az azoknál használt eszközökkel nem lehetett olyan pontosan mérni, hogy ez a probléma felmerüljön.

    De igenis úgy van, hogy ha meglökünk egy 1000 fényév hosszú rudat, akkor a vége legkorábban 1000 fényév múlva fog elmozdulni. És Newton amúgy erről egy szót sem írt...

    Bizonyított továbbá, hogy ha minél nagyobb egy tárgy hozzánk mért relatív sebessége, az annál jobban összezsugorodva látjuk.

    Tehát ha közel fénysebességgel haladna el előttünk egy vonat, sokkal rövidebbnek látnánk, mint nyugalmi állapotban.
  • bvalek2
    #47
    Először is szeretnék gratulálni az SG új fazonjához. Kicsit szokni kell a színeket, talán egy sötétebb tónus jobb lett volna, de a formai megoldások, és a hangulat el van találva, le a kalappal a készítők előtt.

    Kétszer kellett elolvasnom a cikket, mert annyira értelmetlen zagyvaság. Ahhoz már hozzászoktam, hogy a csillagászati téma nem fekszik a cikkíróknak, de ez most mindent alul múl. Kedves Richárd Balázs, én szeretem az írásaidat, általában jók, de ez nagyon gyenge lett. De ahogy látom, az angol eredetiben is sok sületlenség van, szóval igazán heroikus erőfeszítés lehetett ezt a sok marhaságot magyarra lefordítani. Javukra legyen mondva, még a fizikusok nagy része sem ismeri igazán a relativitáselméletet. Így aztán nem kell csodálkozni a vad elképzeléseken.

    A "nyugalmi tömeg" nem "tömeg nyugalomban"-t jelent. Fény természetesen sosincs nyugalomban, nem is ezért mondjuk, hogy a nyugalmi tömege nulla.

    A fénysebesség határsebesség, és bármilyen gyorsan mozogsz, hozzád képest mindíg ugyanannyi lesz a fény sebessége.

    Ha meglököd azt az ideális botot, akkor max. fénysebességgel haladhat végig rajta a lökéshullám. Ha lehetséges lenne a fénynél gyorsabban információt közvetíteni, akkor az is lehetséges lenne, hogy a múltba üzenjünk. Az egyik közvetlen következménye a másiknak, és fordítva.

    Einstein elméletének nincs semmilyen kvantummechanikai vonatkozása, az általa használt matematika a XIX. században alakult ki. Kvantummechanikai dolgokhoz nem tudok hozzászólni, csak a relativitáselmélethez értek (egy picit).

    Ami a belinkelt Youtube videót illeti, tudtommal Einstein elméletének egy későbbi változatában levezeti hasonló kaszás alakok megjelenését fekete lyukak környékén, tehát biztos vagy egy a közelünkben, és el vagyunk veszve. Na, hónom alá kapom a Galaktikus Útikalauzt, és a törülközőmet, és megyek stoppolni :)
  • dez
    #46
    Volt idő, amikor az energiára is azt mondták, hogy csak egy fogalom, egy számolt érték, önmagában, anyag nélkül nincs. Már nem csak ezen vagyunk túl, hanem azon is, hogy az információ ilyen dolog.
  • archkoven
    #45
    Roliika, az "információ" egy fogalom és a fogalmaknak általában nincs tömegük:)
    Így aztán az eszmefuttatásaidnak is pontosan zérus a tömege, szóval itt a földön nincs súlya. Talán a szíriuszon...
  • immovable
    #44
  • dez
    #43
    Egyébként Schrödinger kevésbé kedvelte a részecske-hullám kettősség elvet, szerinte minden alapvetően hullám-állapotú, a többi csak látszat. Részben ezért találta ki azt a bizonyos macskás paradoxont.
  • dez
    #42
    Őőő, a részecske-hullám kettősségre gondolsz? Az inkább De Broglie-hoz köthető. Persze Schrödinger és mások munkájára alapozva. Én azt emeltem ki, hogy az a hullám-állapotban a "hullám" nem a megszokott hétköznapi hullám.
  • waterman
    #41
    ha belerúgok egy 1000 fényév hosszú botba (köze nincs az impulzusnak a fénysebességhez), valamint nem görbül, és mondjuk elhanyagoljuk a tömegét, mert különben nehéz lenne mozdítani, akkor a másik fele is azonnal mozdul, mert ilyen feltételekkel ez már sima newtoni fizika.
  • tpeterr
    #40
    látom dez, hogy tisztában vagy Schrödinger részecske-kettősság elvével :-D
  • roliika
    #39
    Azta...bocs a sok hibáért, 3 helyre írok 1*re...
  • roliika
    #38
    De most az hogy a fénysebesség határsebesség szúrja a csőröm...éss hajnalban..vagy tegnaőp hajnalban jelentették be, hogy tudtak teleportálni 1 "Bárium...vagy Czécium" atomot...de ha csak a fény infóját teleportálját amit műár rég megtettek, az sem fénysebességel terjedő infó hanem azonnali. Persze próbálják kimagyarázni, hogy ez nemis az aminek láttszik, meg belefér a fizikába...de ez csak magyarázkodás, nehogy kiútálják őket.
  • dez
    #37
    "mert nem maradt fenn a munkássága."

    De, a munkásságának nagy része fennmaradt. Úgy tűnik, nem sokat tudsz róla, pl. hogy az iparosodás egyik legnagyobb alakjaként tartják számon, és rendeteg meghatározó találmánya és újítását használják ma is. Többek között neki köszönhetjük a 3-fázisú váltóáramos egyközök nagy részét.
  • dez
    #36
    Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem mindenre vonatkozik. A kvantummechanikai koherens szuperpozicióban lévő dolgok között egy idő nélküli kapcsolat van, és egy mérés egyszerre az ejti egész rendszert vissza normál állapotba. (Tehát a mérés ilyetén hatása nem fénysebességgel terjed.)

    Ezek alapján működik pl. a kvantumszámítógép is. (Igen, már vannak néhány qubites kísérleti gépek.)
  • dez
    #35
    De ugye tudod, hogy a fénynek (és igazából mindennek) nem csak részecskeállapota lehet, hanem hullám is. És ez nem olyan egyszerű hullám, mint a víz felszínén lévők, hanem egy nagyon speciális állapot, amit a kvantumfizika vizsgál.
  • dez
    #34
    Ami azt illeti, a te hasonló hírekre tett reagálásaid sem túl változatosak. :) Azt nem írod le, mi alapján mondod, hogy hülyeség, stb.
  • L3zl13
    #33
    Nem biztos, hogy káosz. Lehet, hogy csak neked túl bonyolult. :D
  • Vorpal
    #32
    Ha találkoznátok egy csoportnyi japánnal - megértenétek az egészet,))
    Totális káosz:D
  • L3zl13
    #31
    "pl. Bohr alkotta meg a kvantumfizikát stb. "

    Amennyire tudom a relativitáselméletnek nem sok köze van a kvantumfizikához. Sőt tudtommal az egyik legnagyobb probléma a fizikában ezt a két alapelméletet összekapcsolni.
  • L3zl13
    #30
    A nyugalmi tömege 0, amennyire tudom. Persze definíció szerint, mert nyugalomban lévő foton nem létezik.
  • L3zl13
    #29
    "ő maga mondta, és sosem hazudott"

    Ez aztán a tudományos érv! :D
    Lehet, hogy nem hazudott, hanem csak tévedett. Ezt ugye nem tudhatjuk meg, mert nem maradt fenn a munkássága.

    "Einsteintől hatalmas nagy felelőtlenség azt állítani (csak mert ő így számolta ki, és a mai kor matematikája még bizonyítottnak látja), hogy a fénysebességnél semmi sem terjedhet gyorsabban"
    Mivel Einstein relativitás elmélete egy elmélet ezért nem felelőtlenség az állítani.
    Az hogy azóta rengeteg ez alapján megjósolható dolgot sikerült mérésekkel is igazolni az elméletet igazolja.

    Eleinte ki is nevették a dolgot, majd később, mikor a jóslatai beigazolódtak, akkor kezdték csak elfogadni.