Új korszak a fekete lyukak kutatásában

"Gondolj bele:ha az arnyek gyorsabban halad a fenynel ,tehat a feny nem tudja "visszafoglalni" a bearnyekolt teruletet mert az arnyek gyorsabban halad."

Teljesen rosszul értetted. Próbáld meg magad elé képzelni a fényforrás elõtt mozgó testet, és az ernyõt.
Vegyük a test síkját. Ebben ugyan õ szépen megy fénysebesség alatt, és közben egy területen kitakarja a fénysugarakat. Mievl a fénysugarak széttartóak, az ernyõre vetülõ árnyák nagyobb, mint a test. Ezt eddig gondolom nem nehéz elképzelni. Na akkor most gondold végig, mi történik, ha a test mozog (egyelõre a fénynél sokkal lasabban). Nem nehéz belátni, hogy ha az egész képet nagyítva látod, akkor a mozgások is arányosan gyorsabbak.
A relativisztikus eset annyiban különbözik, hogy a fény sebességével is számolni kell. Tehát a fényforrástól az ernyõig valamennyi idõ alatt ér el a fény, nem azonnal. Ez viszont nem érdekes a jelenség szempontjából, mivel minden fénysugár kb. azonos utat tesz meg az ernyõig és a testig, így az ernyõn látható kép nem torzul, csak késik egy kicsit. Tehát, ha a test mondjuk fél fénysebességgel megy, és az ernyõ 4x messzebb van a fényforrástól, mint a test, akkor az árnyék 4x nagyobb lesz a testnél, és 4x gyorsabb, tehát 2x fénysebességgel fog menni.

Tisztelt SG Szerkesztõsége!

Sürgõsen kellene írni magyar kutatók ama felfedezésérõl, hogy nem is volt õsrobbanás, hanem csak egy pukkanás (magyarán az átmenet simább volt, mint gondoltuk).

ÉS: a magyar kutatók azt mondják, hogy párszáz számítógép sürgölõdött a kutatáson, és lehet, hogy mások is kutatnak e téren, csak nekik még nem sikerült befejezniük a számításokat. Emellett, mi magyarok huncutok voltunk, mert egyszerûsítettünk dolgokat.

KÉRDÉSEM: A magyar kutatók mér' nem használják azt a módszert, amit a SETI-nél, de rákkutatásnál is megismertünk, vagyis több számítógép kapacitásának a kihasználása az interneten?

Mielõbbi válaszukat várva, maradok tisztelettel,

"Tehát nem az információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél"

De hát ez nem is igaz. Épp errõl beszélgettünk itt BiroAndrassal: bizonyos (kvatnumfizikai) információk számára nincs idõ és tér (csak mi emberek nem tudunk így információt átvinni, legalábbis jelenleg).

"Az nem kérdés, hogy van-e olyan. Tudjuk, hogy van."

Nem mindenki tudja, épp azért lett megkérdezve. És ha te pl. tudtad, akkor miért nem mondtad? Miért nekem kellett mondani, utólag?

"De tudjuk azt is elég biztosan, hogy információ küldésre nem tudjuk használni."

Ezt inkább úgy kellene mondani, hogy a tudomány mai állása szerint nem lehet, vagy úgy gondoljuk, hogy nem lehet. De mindegy, mert nem ez volt a kérdés (valaki kérdése).

Visszaterve a terjedesi sebesseghez...
az arnyekolassal az a problema hogy igaz a felteves ha az arnyekolo test el nem eri a fenysebesseget."egy fényforrás elõtt 1 méterre egy 250 000 km/s-os sebességû tárgy elhalad, akkor a fényforrástól 2 méterre lévõ falon 500 000 km/s-mal halad az árnyék." Ez nem igaz mert ha az ernyon az arnyek 500 000km/s-al terjedne, akkor egy ido utan az ernyot teljesen "bearnyekolna" az arnyek meg akkor is ha nincs ami arnyekoljon. Gondolj bele:ha az arnyek gyorsabban halad a fenynel ,tehat a feny nem tudja "visszafoglalni" a bearnyekolt teruletet mert az arnyek gyorsabban halad. Ha a fenyforrast forgatjuk egy ido utan az ernyo teljesen be lessz arnyekolva, holott az arnyekolo test csak egy kis reszet arnyekolna be az ernyonek...
"Einstein szerint semmilyen információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél."
"Tehát nem az információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél, hanem a fény sem terjedhet gyorsabban az információnál. Belátható, a kijelentés ebben a formában már teljes mértékben logikus. Ha az információ terjedési sebessége determinált, világos, hogy annál gyorsabban semmi sem terjedhet, hiszen még a jelenlét is szükségképpen tartalmaz információt."-Benkõ László.

Az nem kérdés, hogy van-e olyan. Tudjuk, hogy van.
De tudjuk azt is elég biztosan, hogy információ küldésre nem tudjuk használni.

Megbeszéltük, mint azt is, hogy nem az volt a kérdés, fel tudjuk-e (most) használni, hanem hogy van-e olyan...
Tudtommal vannak már kísérleti igazolások.

Megbeszéltük azt is. Egyelõre elméleti lehetõség sincs a felhasználására.
Szerintem ennek oka hasonló, mint az árnyékok esetén, vagyis valójában az információ nem is úgy terjed, ahogy mi látjuk. Ilyesmi van leírva a már emlegetett Schrödinger Kiscicái c. könyvben is.

aha. biztos. Sajnos én ehhez már kicsi vagyok

Nagyon leragadtatok a botnál. :P A koherens szuperpozíció furcsaságaival meg nem foglalkozik senki. Mellesleg azt hiszem, a hullámfüggvényben sincs idõhöz kötve a változások terjedése.

Attól függ, milyen formában küldessz információt. Ha mechanikai jellegõ, akkor hangsebességgel terjed (a bot-beli hangsebességgel).

akkor minden ok
Visszatérve a botos témára. Most akkor a botban az információ fénysebességgel, vagy a hang azon sebességével terjed, amivel a hang a fában?

Mivel a késleltetés kb. állandó a mozgás közben, nem befolyásolja az eredményt.

Jaja, ez csak természetes. Amennyi idõ alatt a fény odaér.

Ja, persze, persze, csak hozzá kell tenni, hogy nem azonnal jelenik meg az árnyék ott a falon, hanem késleltetve.

Dehogynem nagyobb lesz. De mivel az árnyék gyakorlatilag semmi, ahogy már írtam, ezért tényleg nem megy semmi gyorsabban a fénynél. Ha úgy, ahogy BiroAndras írta, egy fényforrás elõtt 1 méterre egy 250 000 km/s-os sebességû tárgy elhalad, akkor a fényforrástól 2 méterre lévõ falon 500 000 km/s-mal halad az árnyék. De persze csak látszólag, hiszen az árnyék tényleg csak a fény sebessége. Tudom, relativitás elmélete, két 200 000 km/s sebesség nem adódik össze, csak úgy, hogy fénysebesség alatt marad, saccperkábé 270 000 km/s lesz belõle. De az árnyék más. Az csak látszat.

"A felületre vetett árnyék sebessége nagyobb lesz a fénysebességnél"

Dehogy lesz nagyobb.

"Az arnyek sebessege nem lehet akarmekkora mert feny nelkul nincs arnyek tehat az arnyek sebessege megeggyezik a feny sebessegevel..."

Azt képzeld el, hogy egy fényforrás és egy felület közt, a fényforráshoz közel átrepül valami majdnem fénysebességgel. A felületre vetett árnyék sebessége nagyobb lesz a fénysebességnél, mert a széttartó fénysugarak miatt az árnyék nagyobb a forrásánál.
Ugyanezt lencsékkel is meg lehet csinálni. Ha egy közel fénysebességgel menõ tárgy képét felnagyítod duplájára, a látszólagos sebessége is dupla lesz.
De mindkét jelenség csupán illúzió, információ továbbításra nyílvánvalóan alkalmatlan.

"Ha a feny tovabbithat informaciot akkor az arnyek is tovannithat informaciot csak nem praktikus az alkalmazasa..."

Csak a fényforrástól a felületig, de ez esetben nem lépi át a fénysebességet.

Nem, persze, igazad van. Az árnyék csak egy fogalom, de nem is ilyen dolgora gondoltam, mert ez triviális. Olyanra, amit már asszem említettek is itt, hogy egy fényforrás meg egy test körbeforog a fényforrás körül. A test árnyéka egy nagyobb köríven látszódik. És így, ha nagyon nagy a körív meg a test és fényforrás távolsága, elvileg látszatra az árnyék gyorsabban terjed, mint a fény. De mivel ez tényleg csak egy fogalom, és nem konkrét dolog (legalábbis a fénynél sokkal kevésbé konkrét dolog, kivéve az ember számára, mert az embernek szvsz ugyanolyan konkrétak<#vigyor2>), ezért nem is mérhetõ meg a sebesség és tényleg semmi ( azaz SEMMI ) nem lépte túl a fény sebességét.

Hogy terjedhet az arnyek gyorsabban a fenynel(csak 1 peldat kerek)? Gondolj bele:az arnyek nem is letezik, az egy ember altal kitalalt fogalom es az a szerepe hogy egyszerubb legyen kifejezni a feny reszleges vagy teljes hianyat.
Tegyuk fel van egy fenyforrasunk (pl. a nap). Tudjuk hogy a feny kb 8.3 perc aladt er ide a naptol, ha hirtelen egy nagy atlatsztalan lemezt helyeznenk a nap es a fold koze kozvetlenul a nap kozeleb akkor szerinted az arnyek 8.3 percnel hamarabb erne a feny ide mert ha az arnyek gyorsabban terjed akkor a feny is mert a ketto eggyut nem letezik. Tehat ha az arnyek akarmekkora sebesseggle tud terjedni akkor a feny 0 s allat er ide(ami helytelen).
Vagyis az arnyek az ami nem feny es amilyen gyorsan terjed a feny, olyan gyorsan kozeti az arnyek a fenyt(a ketto elvalaszthatatlan es egyik sem elozi meg a mesikat es egyik se lassul le a masikhoz kepest).

Igen, mivel az árnyék nem egy konkrét anyag. Nem úgy terjed, mint a fény vagy más anyag. Viszont információként felfogható. Tehát terjedhet gyorsabban a fénynél. Bár, nem tudom, hogy gyakorlatilag hogyan lehetne vele információt eljuttatni egyik pontról a másikra?!?

' magyarázni nekem, hogy tudja magával vonszolni az idõt???'

Az einsteini terido elemi esemenyekbol all. Nem azt a teret irja le, amit te ternek nevezel. Az elemi esemenyek a fotonok elnyelodesei.
Egy csillag mellet gorbul a terido. Ez annyit jelent, hogy a fenysugar el fog hajlani melette. Ezt meg is figyeltek napfogyatkozaskor, a Nap melletti csillag nem ott latszik ahol egyebkent. Nem az ido gorbul, mert olyan onmagaba nincs is. Az csak a mozgas egyik jellemzoje.

-en

ha megforgatsz 1 kor/masodpercen szogsebesseggel egy lezermutatot, annak a fenypontja egy 200 fenyev atmeroju gombfeluleten mennyi ido alatt megy vegig, szerinted?????????

Biro Andrasnak:1.Az arnyek sebessege nem lehet akarmekkora mert feny nelkul nincs arnyek tehat az arnyek sebessege megeggyezik a feny sebessegevel...
2.Ha a feny tovabbithat informaciot akkor az arnyek is tovannithat informaciot csak nem praktikus az alkalmazasa...

A természet törvényeit nem kell betartatni, azok adottak. Vagy ha mégsem, akkor az ami betartatja õket, nem része a mi világegyetemünknek, így nem vonatkozik rá a sebességkorlátozás sem.
Az viszont nem világos számomra, hogy a szingularitások hogy jönnek a képbe.

Én azért valamit nehezen tudok megérteni.

Mert az addig ok, hogy hasznos információt nem lehet továbbítani a fénynél gyorsabban.

Ezt el is tudom hinni, mindaddig amíg itt földi léptékkel gondolkodunk.

Akkor válik érdekessé amikor nagy léptékekben próbáljuk a világra ráerõltetni az elméleteinket.

Vagyis: ok okozati összefüggések fenntarthatóak e a relativisztikus fénysebesség határain belül ha mondjuk téridõ szingularitásokról beszélünk.

Honnan tudja itt egy részecske vagy épp sokezer vagy millió fényévre innen hogy épp itt egy ugyanolyannak, mint õ mekkora lehet a töltése, tömege....stb.

Tehát mi az ami betartattja a fizikai törvényszerûségeket mindenhol?

Én gondolnék arra is: ha a fény sebessége állandó, akkor bizony nagy léptékekben a kozmosz tulajdonságainak változnia kell az itt tapasztaltakhoz képest, mert a lehetõség akkor megvan rá a téridõ szingularitások miatt, hogy a világegyetem egyik zárt irányú térségébõl egy másikra csak korlátozott mennyiségû hasznos információ juthat el, akkor pedig az itt tapasztalt leírása a világunknak inkább lokális természetû és egy esetleges szingularitás kizárja, hogy a törvényszerûségeinket alkalmazzuk a világmindenségre.

"Bármilyen fizikai módon átvitt információról."

És ez nem energiacsomagokat jelent végsõ soron? Akár anyagról van szó, akár csak elektronokról, vagy fotonokról.

"De nagyonis számít, mert ez alapján nem lehet általánosítani."

A lényegen azt értettem, hogy van a fénysebességnél gyorsabban terjedõ (legalábbis látszólag így tûnõ, mélyebben meg úgy tûnõ, mintha nem lenne távolság) hatás. Aztán hogy ezt mi fel tudjuk-e használni, már egy másik kérdés.

"Elenyészõ a valószínûsége. Matematikailag bizonyítható, hogy nem mûködik (azonnal utánnaszámoltam, amint elõször hallottam róla)."

Ugyan, ugyan, hányszor mondtak már ilyet, aztán mégis az ellenkezõje derült ki.

"Szerintem inkább energiacsomagok képében átvitt információról."

Bármilyen fizikai módon átvitt információról.

"Ez a lényeg szempontjából nem számít."

De nagyonis számít, mert ez alapján nem lehet általánosítani.

"És ki tudja, talán egyszer rájönnek, hogyan lehet mégis felhasználni."

Elenyészõ a valószínûsége. Matematikailag bizonyítható, hogy nem mûködik (azonnal utánnaszámoltam, amint elõször hallottam róla).

"Konkrétan információról volt szó. Bár ez szorosan összefügg az anyaggal, és energiával."

Szerintem inkább energiacsomagok képében átvitt információról. Én viszont nem ilyen információról beszéltem.

"Összesen 1 féle információ. Mint már sokszor írtam, nem lehetséges ezen a módon saját üzenetünket elküldeni."

Ez a lényeg szempontjából nem számít. És ki tudja, talán egyszer rájönnek, hogyan lehet mégis felhasználni.

"Jah, de ne felejtsük el, hogy a relativitás elmélete is csak egy elmélet."

Jajj, ne kezdjük már ezt megint. A tudományokban az "elmélet" kifejezést a bizonyított dolgokra is használják.

"Sok helyen már bizonyították, de attól még nem biztos, hogy teljes mértékben igaz."

Egész pontosan arról van szó, hogy bizonyos körülmények közt pontosan leírja a természet mûködését, ezt annyi kísérlet igazolja, hogy kétségnek gyakorlatilag nincs helye. Ma már azt is tudjuk, hogy mik a határai az elméletnek (kvantumgravitáció).

"Ti továbbra is csak a tömeg, illetve az energia mozgásának sebességérõl beszéltek."

Konkrétan információról volt szó. Bár ez szorosan összefügg az anyaggal, és energiával.

"De már kiderült, hogy az információ gyakorlatilag végtelen sebességgel "terjedhet""

Összesen 1 féle információ. Mint már sokszor írtam, nem lehetséges ezen a módon saját üzenetünket elküldeni.

Jah, de ne felejtsük el, hogy a relativitás elmélete is csak egy elmélet. Sok helyen már bizonyították, de attól még nem biztos, hogy teljes mértékben igaz.
Eszembe jutott, hogy azt a bizonyos botot nem egy körbe kéne rakni, hiszen akkor "rugó" tulajdonsága miatt látványosan elmozdul már 1m átmérõjû körnél is. Helyette inkább venni 2 db fényév hosszúságû botot, egymás mellé tenni és az egyik végére egy libikókát tenni. Amikor az egyiket megnyomjuk, akkor libikóka a másikat rögön visszalöki felénk. A másik végén csak le kell mérni, hogy mennyi volt az idõkülönbség. Még talán kísérletben is meg lehetne próbálni, de nemtomm...

Az idõ ugyanúgy nem abszolút, mindentõl függetlenül létezõ, mint ahogy a tér sem az. És összefüggésben áll a gravitációval. Részleteket majd talán ír más.

"a központi fekete lyuk gyorsan forog, magával vonszolva a teret és az idõt"

meg tudná vki magyarázni nekem, hogy tudja magával vonszolni az idõt???
nekem ez 1 kicsit (nagyon) magas... <#help><#fejvakaras>

Ti továbbra is csak a tömeg, illetve az energia mozgásának sebességérõl beszéltek. De már kiderült, hogy az információ gyakorlatilag végtelen sebességgel "terjedhet", de inkább úgy néz ki, számára nincs távolság. Azt már a relativitás-elméletbõl tudjuk, hogy a tér, így a távolság képzetes dolgok. Józan paraszti ésszel persze nehéz felfogni, elfogadni ezt. (Ugye wanek? :)) Pedig a kvantumfizikában vannak ennél hajmeresztõbb dolgok is. (Nem csak elméleti, hanem gyakorlati, kísérleti szinten is.)

"Attól függ. Ha a természet viselkedését akarod elõrejelezni, akkor sok esetben hasznos model a newtoni fizika. Ha viszont a természet megértése a célod, akkor jó kiindulási alap, de önmagában nagyon kevés."

Hát persze. Az egyiket úgy hívják, alkalmazott tudományok, a másikat meg úgy, hogy kutatás.

Kértelek, hogy olvasd el a #167-et. Akkor majd megérted a mondatot. Te valami másról beszélsz.

"Ha minden végtelen, akkor pont a sebesség ne lenne az?"

Mi minden végtelen?
Az, hogy a fénysebesség nem átléphetõ, szigorú matematikai következménye jól ismert, és mérésekkel alaposan igazolt tényeknek. És azt is rengeteg kísérlet igazolja, hogy a fénysebességet nem lehet csakúgy átlépni. A részecskegyorsítókban pl. rutinszerûen gyorsítanak mindenféle részecskét óriási energiákkal. A newtoni fizika szerint már rég sok nagyságrenddel gyorsabbaknak kellene lenniük a fénynél, mégis a valóságban lassabbak még mindíg egy hajszállal (pontosan ahogy a rel.elm. megjósolta).
A csillagászok is óriási energiájú jelenségeket figyelnek meg, de õk se láttak még a fénynél gyorsabb mozgást.

"volt egy kísérlet melyben egy 12 cm kis "alagutban" microhullámokkal 12x fénysebbeséget értek el."

Az ilyen eredmények általában félreértésen alapulnak. Sokminden lehet látszólag gyorsabb a fénynél, de a lényeg, hogy információt küldeni, vagy utazni nem lehet ilyen módon.

"Sok olvasván a kommenteket, annyira ragaszkodnak egy olyan tudományos világ elméleteihez, mely egyik nap azt mondja a csoki árt a fogakat másnap cáfolja, hogy használ."

Nem egy súlycsoport a kettõ. Az egyik arról szól, hogy traktorral gyorsabban lehet szántani, mint ökörrel, a másik arról, hogy melyik cég gyártja a legjobbat.

"bekéne már látni, hogy nem életszerû ragaszkodni a "régi" fizikai iskolákhoz, és mindent tényként kezelni, gondolok most erre, hogy a fénysebbeségnél nincs gyorsabb..."

A tapasztalat az, hogy érdemes egy kicsit konzervatívnak lenni (de nem nagyon).

"ZGH-54-12-8 galaxisra gondolok és már ott is vagyok, a fény meg kb 36168880369689689688 év múlva ér oda... Nos, szerintem a gondolat sebbesége gyorsabb."

Az egyik fizikai sebesség, a másik nem. De ha ez megnyugtat, a téridõ változásának nincs sebességkorlátja (jelenlegi ismereteink szerint). Ezt kihasználva elvileg bármekkora sebességgel lehet utazni.

"Nem tud valaki egy jó könyvet az általános relativitás elmélet megértéséhez?"

Nekem a legérthetõbb az a könyv, amit Einstein maga írt. A neten sajnos csak angolul láttam eddig. Pl.: http://www.bartleby.com/173/

"Volt régen az sg-n egy cikk valami hiperhajtómû építésérõl, és abban egy elméletrõl ami szerint erõss mágneses mezõben gyorsabban terjed a fény mint egyébként.Fõleg Biró Andráshoz: Ez most kamu, vagy igaz?Esetleg csak annyira elméleti szintû, hogy a kisérletek még nem tudtak rá megfelelõen reagálni?"

Konkrétan ez az elmélet szerintem hibás (de nem emlékszem, pontosan melyikre gondolsz). Vannak reális lehetõségek, de egyelõre még elméleti szinten is csak vázlatosan vannak kidolgozva. Sok részletet még nem értünk eléggé.

"Csak a kiegészítés az, hogy mélyebben (kvantumszint) és "magasabban" (relativisztikusság) egész más a világ, és az csak egy elég felületes látszat."

Attól függ. Ha a természet viselkedését akarod elõrejelezni, akkor sok esetben hasznos model a newtoni fizika. Ha viszont a természet megértése a célod, akkor jó kiindulási alap, de önmagában nagyon kevés.

"Mérés nélkül van átvíve az információ (így nem mehet pl. adatként vezetéken), mégpedig fénysebességgel."

Nem egészen értem a mondatot.
Leegyszerûsítve az történik, hogy az információ nulla idõ alatt átmegy, de a dekódolásához kell egy kulcs, amit legfeljebb fénysebességgel tudunk küldeni.

A mikrohullám is fény.Nem tudom hol olvastad de erõssen szkeptikus vagyok ezzel szemben.Egy link vagy valami azért csak jobb lenne.
A fény sebbességével kapcsolatban: A modern fizika tanárom pl úgy kezdte a témát hogy

"Jelenlegi tudásunk szerint a fénysebesség határsebbesség, soha el nem érhetõ. Tapasztalati eredményeken alapul. Ha majd valaki képes lesz nagyobb sebességet elõállítani valószínûleg nobeldíjat kap érte.Addig fogadjuk el hogy ez így van"

Nem mondjuk azt hogy soha nem is lesz nagyobb sebesség nála, de eddig senki sem tapasztalt mást.És valószínüleg nem mi fogjuk megoldani az évszázad problémáját.

Akkor a világon a leggyorsabb dolog a .... SZAR!!!!
A fény 4 év alatt ér a legközelebbi csillaghoz,gondolatban viszont már ott is vagyok.DE!!! Multkor hamarabb beszartam mint GOndoltam!!!<#vigyor2><#vigyor2><#awink><#nevetes1><#nevetes2>

A fénysebesség valójában nem egy részecske sebessége, hiszen a fény hullám (a klasszikus fizika szerint elektromágneses, a kvantummechanika szerint meg egyfajta különleges állapot). Úgy mondanám, itt valamiféle hatás áramlási sebességének van maximuma (az adott vonatkozási rendszeren belül).

Nos a relativitás-elméletben is az van, hogy csak inerciarendszeren belül érvényes ez a fénysebességi maximum... Ha végtelen inerciarendszer létezik...

Azt meg már írtam, hogy a kvantummechanikai szuperpozicióban lévõ dolgok között idõtlen kapcsolat van, azaz bizonyos információk közöttük végtelen sebességgel áramlanak. De ez talán csak a látszat: olyan, mintha nem is lenne közöttük távolság. Ez nem olyan "nagy dolog", mióta tudjuk, hogy a tér nem abszolút, hanem úgymond képzetes (relativitás-elmélet).

Ha minden végtelen, akkor pont a sebesség ne lenne az?!:) Sajnos, nem tudok adni linket, vagy video file-t, de volt egy kísérlet melyben egy 12 cm kis "alagutban" microhullámokkal 12x fénysebbeséget értek el. Sok olvasván a kommenteket, annyira ragaszkodnak egy olyan tudományos világ elméleteihez, mely egyik nap azt mondja a csoki árt a fogakat másnap cáfolja, hogy használ. Elnézést a szélsõséges példáért, de ezt bekéne már látni, hogy nem életszerû ragaszkodni a "régi" fizikai iskolákhoz, és mindent tényként kezelni, gondolok most erre, hogy a fénysebbeségnél nincs gyorsabb... és aki azt mondja az, hülye.:)

Még egy buta példa, aztán alszom:) ZGH-54-12-8 galaxisra gondolok és már ott is vagyok, a fény meg kb 36168880369689689688 év múlva ér oda... Nos, szerintem a gondolat sebbesége gyorsabb. A hangsuly azon van, hogy szerintem, és a sebbeség is végtelen nekem. a Tévedés jogát fenn tartom, nem ugy mint egyesek:)

Jó éjt!

Az ugyebár fel sem merül a kemény materialista fejedben, hogy esetleg a világ más, mint amilyennek képzeled, vagy szeretnéd, hogy legyen. Te jól ellehetsz az elavult világképeddel, még a környezetedre, családodra is rákényszerítheted, viszont a tudósoknak szembe kell nézniük a valósággal, hogy érdemi kutató munkát végezhessenek, ne csak szajkózzák a régi tételeket.

Hú de sokan nem értenek a speciális relativitás elmélethez! (a giroszkópos eset után még a klasszikus fizikához se):)

Nem tud valaki egy jó könyvet az általános relativitás elmélet megértéséhez?(elektronikus lenne a legjobb, vagy egy link) Úgy tudom hogy az elején a legnehezebb a Bólyai féle(asszem Bólyai...) geometria megértése a fõ gond.Esetleg egy ehez kapcsolódó könyvet is szivesen látnék.:)(a matekkal nem lesz gond:)

Volt régen az sg-n egy cikk valami hiperhajtómû építésérõl, és abban egy elméletrõl ami szerint erõss mágneses mezõben gyorsabban terjed a fény mint egyébként.Fõleg Biró Andráshoz: Ez most kamu, vagy igaz?Esetleg csak annyira elméleti szintû, hogy a kisérletek még nem tudtak rá megfelelõen reagálni?

Ha azóta megszüntek értelmesen gondolkodni, akkor igen.