Új korszak a fekete lyukak kutatásában
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#128
"Pontként nyílván a "másik fele" nulla távolságra van, így nincs gond. A húrok meg olyan picikék, hogy a bizonytalansági reláció miatt nincs jelentõssége a kiterjedésüknek."
Attól, hogy valamit nem tudunk kimérni, még nem biztos hogy valóban nulla. Legfeljebb 1/végtelen. De ez sem nulla! Elvileg nincs legkisebb távolsag. (Az más kérdés, hogy gyakorlatilag (számunkra)van)
Attól, hogy valamit nem tudunk kimérni, még nem biztos hogy valóban nulla. Legfeljebb 1/végtelen. De ez sem nulla! Elvileg nincs legkisebb távolsag. (Az más kérdés, hogy gyakorlatilag (számunkra)van)
#127
"Csak az információ sebessége haladja meg a fény sebességét, de ez nem fizikai sebesség."
Pont hogy az információ nem haladhat gyorsabban a fénynél. És ennek semmi köze a tömegéhez. Arról van szó, hogy az információt mindenképp valamilyen anyag, energia, vagy erõ hordozza, aminek a terjedési sebessége limitált.
Viszont vannak olyan jelenségek, melyek gyorsabban mozoghatnak a fénynél, de nem szállíthatnak információt. Például egy árnyék sebessége akármekkora lehet, de üzenni nem tudsz vele a fénynél gyorsabban.
Pont hogy az információ nem haladhat gyorsabban a fénynél. És ennek semmi köze a tömegéhez. Arról van szó, hogy az információt mindenképp valamilyen anyag, energia, vagy erõ hordozza, aminek a terjedési sebessége limitált.
Viszont vannak olyan jelenségek, melyek gyorsabban mozoghatnak a fénynél, de nem szállíthatnak információt. Például egy árnyék sebessége akármekkora lehet, de üzenni nem tudsz vele a fénynél gyorsabban.
#126
az információnak nincs tömege.
Jó dolog lenne egy olyan számítógép, amiben az infó végtelennel halad.
Jó dolog lenne egy olyan számítógép, amiben az infó végtelennel halad.
#125
"Javaslom felfrissiteni a fizika tudásod (közelebbrõl: perdület megmaradás). A giroszkóp pontosan a newtoni törvényeknek megfelelõen viselkedik." Perdület megmaradás persze.... és ha lezárnám azt a kis izét amiben pörög a lemez, akkor Newton 1 már nem érvényes...merthogy nincs KÜLSÕ befolyásoló erõhatás.
A kiskocsinál meg a lényeg, hogy 1 súly van rajta amit lassan hátrahúznak, majd gyorsan 1 lemeznek csapják, ettõl megindul a kocsi. Csakhogy ebben az esetben Newton 3 nem stimmel /hatás-ellenhatás/...mert ha így lenne, meg sem moccanhatna.
Az utólsó mondatod nem értem. Mert ha ez ilyen egyszerû, akkor miért nincsenek ezen elven mûködõ repülõ ezközök, vagy miért kiterjedõ elégõ gázok hajtják az ûrhajókat, repcsiket?
A kiskocsinál meg a lényeg, hogy 1 súly van rajta amit lassan hátrahúznak, majd gyorsan 1 lemeznek csapják, ettõl megindul a kocsi. Csakhogy ebben az esetben Newton 3 nem stimmel /hatás-ellenhatás/...mert ha így lenne, meg sem moccanhatna.
Az utólsó mondatod nem értem. Mert ha ez ilyen egyszerû, akkor miért nincsenek ezen elven mûködõ repülõ ezközök, vagy miért kiterjedõ elégõ gázok hajtják az ûrhajókat, repcsiket?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#124
"A botos ügy elég érdekes. Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erõ hullámként terjed tova? Szvsz ezt kéne eldönteni, mert ha igen, akkor az információ sem terjedhet gyorsabban, mint a fény. De szerintem nem ez a helyzet, és a bot vége ugyanakkor megmozdulna el."
Az erõ a részecskék közt hat. Minden elmozduló részecske erõt fejt ki a szomszédaira, amitõl azok is mozogni kezdenek, de kis késéssel. A hatás így véges sebességgel terjed (a részecskék tömege, távolsága, és az erõ alapján pontosan ki is számolható).
A lényeg az, hogy szigorúan nézve nem létezik merev test.
Az erõ a részecskék közt hat. Minden elmozduló részecske erõt fejt ki a szomszédaira, amitõl azok is mozogni kezdenek, de kis késéssel. A hatás így véges sebességgel terjed (a részecskék tömege, távolsága, és az erõ alapján pontosan ki is számolható).
A lényeg az, hogy szigorúan nézve nem létezik merev test.
#123
Ez meg a mozgó autóból kijövõ fény sebességének a tipikus esete:) Nem adódik hozzá...
#122
"Ráadásul ha vissza lenne gyorsítva, visszaállna egyenesbe! Mert giroszkóp..."
Nem állna vissza. A giroszkóp az aktuális irányát akarja megtartani. Ha hirtelen felgyorsítod, akkor csak annyi történik, hogy a precesszió lelassul. De akár ferde helyzetben meg is lehet állítani (igazából nem áll meg ilyenkor, csak olyan lassan dõl, hogy nem lehet látni).
Nem állna vissza. A giroszkóp az aktuális irányát akarja megtartani. Ha hirtelen felgyorsítod, akkor csak annyi történik, hogy a precesszió lelassul. De akár ferde helyzetben meg is lehet állítani (igazából nem áll meg ilyenkor, csak olyan lassan dõl, hogy nem lehet látni).
#121
"A levezetésedben benne is van a megfejtés. A lökés fix sebességgel terjed. Ha hosszabb a bot, lassabban ér a másik végére"
Miért érne lasabban a másik végébe. A bot meglökésének a sebessége, csak azt határozza meg, hogy a túoldalon milyen gyorsan fog mozogni a bot másik vége. Magát az információ átjutási sebességét nem befolyásolja. Magyarul az elmozdulás elsõ pillanatát nem befolyásolja a bot mozgási sebessége, csak az elmozdulás mértékét. Pl 1/10000000000000 m/s-os és 1m/s sebesség esetén a különbség csupán az, hogy mennyire mozdul el a túloldalon a bot vége egységnyi idõ alatt, nem pedig az, hogy mikor fog elkezdeni mozogni a bot a túloldalon.
Miért érne lasabban a másik végébe. A bot meglökésének a sebessége, csak azt határozza meg, hogy a túoldalon milyen gyorsan fog mozogni a bot másik vége. Magát az információ átjutási sebességét nem befolyásolja. Magyarul az elmozdulás elsõ pillanatát nem befolyásolja a bot mozgási sebessége, csak az elmozdulás mértékét. Pl 1/10000000000000 m/s-os és 1m/s sebesség esetén a különbség csupán az, hogy mennyire mozdul el a túloldalon a bot vége egységnyi idõ alatt, nem pedig az, hogy mikor fog elkezdeni mozogni a bot a túloldalon.
#120
Te úgy látom profi vagy fizikában ezért lenne két laikus kérdésem!!
Szóval mi van akkor ha egy testet egy nagy tömeg pl egy fekete lyuk felé próbálok meg gyorsítani ha megközelítem a fénysebességet akkor a test tömege el kezd növekedni de ezáltal a rá ható erõ is ami a fekete lyuk felé vonza tehát könnyebb lesz a fekete lyuk felé gyorsítani! Ilyen módon elérhetõ a fénysebesség, vagy a test is egy fekete lyukká változik??
Vagy ha két testet pl a fénysabesség 80% ára gyorsítanék úgy hoga egymással szembe haladna egymás felé! Tehát ha ilyenkor az egyik testet állónak tekintem akkor a másik test a fénysebesség 160% ával közeledne az általam állónak tekinett test felé???
Szóval mi van akkor ha egy testet egy nagy tömeg pl egy fekete lyuk felé próbálok meg gyorsítani ha megközelítem a fénysebességet akkor a test tömege el kezd növekedni de ezáltal a rá ható erõ is ami a fekete lyuk felé vonza tehát könnyebb lesz a fekete lyuk felé gyorsítani! Ilyen módon elérhetõ a fénysebesség, vagy a test is egy fekete lyukká változik??
Vagy ha két testet pl a fénysabesség 80% ára gyorsítanék úgy hoga egymással szembe haladna egymás felé! Tehát ha ilyenkor az egyik testet állónak tekintem akkor a másik test a fénysebesség 160% ával közeledne az általam állónak tekinett test felé???
#119
"Azért megemlíteném, hogy ezeknél a "kütyüknél" a fizika mûködik és méretezhetõ minden, csak épp 1-2 szabály egymásba ütközik...fõleg a régiek. vagyis nem a szabályok ellen vét, hanem a szabályokat állítja egymással szembe."
Ezt kifejtenéd bõvebben?
Ezt kifejtenéd bõvebben?
#118
Pontosabban "egységnyi idõ" alatt nem tudjuk mérni, mert egység idõ csak 1 pontban mérhetõ szabályosan.A botnak két vége van, bonyolítja a helyzetet.És talán ez az, ami minket összezavar...
#117
"Igen. 1 sima korong...pörgettyû...giroszkóp. Ha 1 motor fordulatszámon tartaná. akkor ez akármeddíg ilyen szépen és meghökkentõn forogna körbe-körbe megalázva a fizikát."
Semmi olyat nem csinál, ami akár egy picikét is ellentmondana a newtoni fizikának.
Semmi olyat nem csinál, ami akár egy picikét is ellentmondana a newtoni fizikának.
#116
Tudom, hogy a kvarkot egy maszatként "látjuk" és nem akartam annyira a kvantummechanikába meg a valószínûségi dolgokba belefolyni. (Tudom hogy az egész irreális mivel ezek a gyakorlatban mérhetetlen és kivitelezhetetlen dolgok, de hátha akad valamilyen ötlet, ami ezen az elvont elméleti síkon alapul és késöbb mégis kamatoztatható a valóságban is)
#115
"Barátnõm tõlem 340 méterre lakik. Át akarom hívni estére :), és megbeszélem vele, hogy ha jelzek neki, indulhat hozzám. (Ez a jelzés lesz az információ ugyebár) Namost ha átkiabálok neki, hogy indulhat, akkor a hang terjedési sebessége miatt ez az információ kb. 1 másodperc alatt ér át hozzá. Ha viszont van kettõnk között egy 340 méteres bot, akkor azt megpöckölve a hang sebességének többszörösével fogja megkapni ugyan ezt az információt. Ezt remélem belátjátok. Pedig a pözkölésem a botot csupán 1 km/órás sebességre gyorsítottam fel, mégis az 1200km/h hangsebességet is túllépte az infórmációm terjedése! Na most akkor mi a helyzet? (A távolság lehetne 3400 m is csak akkor 10 mp lenne az idõ a hangjelzésnek míg megteszi az utat, a bot viszont most is ugyan olyan gyorsan jelez.)"
A levezetésedben benne is van a megfejtés. A lökés fix sebességgel terjed. Ha hosszabb a bot, lassabban ér a másik végére.
A levezetésedben benne is van a megfejtés. A lökés fix sebességgel terjed. Ha hosszabb a bot, lassabban ér a másik végére.
#114
"ha belerúgok egy 1000 fényév hosszú botba (köze nincs az impulzusnak a fénysebességhez), valamint nem görbül, és mondjuk elhanyagoljuk a tömegét, mert különben nehéz lenne mozdítani, akkor a másik fele is azonnal mozdul, mert ilyen feltételekkel ez már sima newtoni fizika."
Ennél a sornál ötlött fel bennem valami...Esetleg könnyebb lenne eldönteni a vitát ha építenénk egy 1000 fényév kerületû kört, amin csinálunk 1 cm bevágást.
És figyeljük a bevágás nagyságát, amikor mozgatjuk a kört.
Szerintem mindenkinek elkerülte a figyelmét hogy eleve egy botnak a két vége közötti táv miatt idõeltolódás lesz méréskor. A másik, hogy van a botnak, vagy éppen a legkisebb elemi részecskének tömege. Ez már önmagában is felvet olyan dolgokat, amiket bele kell számolni. Sztem se nem hullámmozgás nem történik, és se nem deformáció (ha tökéletesen szilárd a rúd).
Egész egyszerûen az eltéréseket nem tudjuk mérni, a relativitáselmélet léte miatt.:)
Ennél a sornál ötlött fel bennem valami...Esetleg könnyebb lenne eldönteni a vitát ha építenénk egy 1000 fényév kerületû kört, amin csinálunk 1 cm bevágást.
És figyeljük a bevágás nagyságát, amikor mozgatjuk a kört.
Szerintem mindenkinek elkerülte a figyelmét hogy eleve egy botnak a két vége közötti táv miatt idõeltolódás lesz méréskor. A másik, hogy van a botnak, vagy éppen a legkisebb elemi részecskének tömege. Ez már önmagában is felvet olyan dolgokat, amiket bele kell számolni. Sztem se nem hullámmozgás nem történik, és se nem deformáció (ha tökéletesen szilárd a rúd).
Egész egyszerûen az eltéréseket nem tudjuk mérni, a relativitáselmélet léte miatt.:)
#113
"Amúgy gond van az eddíg tanított fizikával, nem is kicsi. Elavult. Newtonnak nem voltak fejlett mérõ eszközei szegény tuti örült volna párnak..."
A Newtoni fizika nem elavult csak nem elég pontos minden esetben. Ezért van relativitás elmélet és kvantumfizika.
"de sajnos még mindíg elfogadottak a szabályai, mert nagyjából jól leírják a környezetet...nagyjából."
Sokakl egyszerûbbek ezek a szabályok, mint a késõbbi elméleteké, így sokkal könnyebb velük számolni. Te sem örülnél, ha a középiskolás fizika feladatokat kvantumfizikával kéne megoldanod (amihez keményen egyetemi szintû matek kell).
"Itt egy videó, amin 1 nyeles giroszkóp, vagy pörgettyû látható, maga a giroszkóp körülbelül 150éves szerkentyû. Ha a forgó részt 1 dobba tennénk, akkor zárt mechanikai rendszerrõl beszélhetünk. Érthetõ, hogy miért így mozog, csak az a baj, hogy a Newton-i szabályok szerint ennek el kéne dõlnie mint 1 könek és nem foroghatna körbe körbe, mintha valamin fel lenne güggesztve."
Javaslom felfrissiteni a fizika tudásod (közelebbrõl: perdület megmaradás). A giroszkóp pontosan a newtoni törvényeknek megfelelõen viselkedik.
"De EZ sem mûködhetne, a középiskolai...és úgy egyébként tanult fizika szerint."
A videó olyan szar minõségû, hoyg semmi se látszik rajta a kütyübõl. Nem mondanak konkrét infót a mûködésérõl. Viszont ami vicces, hogy számítógépes szimulációt emlegetnek. Hogy a francba szimulálták, ha ismeretlen törvények alapján mûködik???
"De már régrbben említettem, hogy láttam olyan mechanikus kütyüt ami 100kg-os terhet képes volt megemelni, szintén giroszkopikus elven...zárt rendszer."
Ha elég tárolt energia van benne, akkor gond nélkül.
A Newtoni fizika nem elavult csak nem elég pontos minden esetben. Ezért van relativitás elmélet és kvantumfizika.
"de sajnos még mindíg elfogadottak a szabályai, mert nagyjából jól leírják a környezetet...nagyjából."
Sokakl egyszerûbbek ezek a szabályok, mint a késõbbi elméleteké, így sokkal könnyebb velük számolni. Te sem örülnél, ha a középiskolás fizika feladatokat kvantumfizikával kéne megoldanod (amihez keményen egyetemi szintû matek kell).
"Itt egy videó, amin 1 nyeles giroszkóp, vagy pörgettyû látható, maga a giroszkóp körülbelül 150éves szerkentyû. Ha a forgó részt 1 dobba tennénk, akkor zárt mechanikai rendszerrõl beszélhetünk. Érthetõ, hogy miért így mozog, csak az a baj, hogy a Newton-i szabályok szerint ennek el kéne dõlnie mint 1 könek és nem foroghatna körbe körbe, mintha valamin fel lenne güggesztve."
Javaslom felfrissiteni a fizika tudásod (közelebbrõl: perdület megmaradás). A giroszkóp pontosan a newtoni törvényeknek megfelelõen viselkedik.
"De EZ sem mûködhetne, a középiskolai...és úgy egyébként tanult fizika szerint."
A videó olyan szar minõségû, hoyg semmi se látszik rajta a kütyübõl. Nem mondanak konkrét infót a mûködésérõl. Viszont ami vicces, hogy számítógépes szimulációt emlegetnek. Hogy a francba szimulálták, ha ismeretlen törvények alapján mûködik???
"De már régrbben említettem, hogy láttam olyan mechanikus kütyüt ami 100kg-os terhet képes volt megemelni, szintén giroszkopikus elven...zárt rendszer."
Ha elég tárolt energia van benne, akkor gond nélkül.
#112
"Szerintem teljesen egyértelmü hogy lehet a fénynél gyorsabban menni, ezt minden este érzem amikor felnézek az égre és azt látom hogy minden végtelen, nem tudom elképzelni hogy pont egy kis fix sebesség vagy gyorsulás lenne a határ"
A valóság gyakran felülmúlja a képzeletet. A határsebesség léte alposan bizonyított tény. Lehetséges, hogy ki lehet játszani (különféle térgörbítésekkel), de alapvetõen érvényes.
"Szóval adva van a fénysebesség ami ugye állandó elvileg. Minnél jobban megközelited, annál nagyobb lesz a tömeged annál nehezebb lesz gyorsitani stb és elvileg ezért nem lehet sosem elérni, és ezért nem lehet a fénynél gyorsabban menni. Ez eddig stimm, de mi van akkor ha más körülmények között a fény sebessége eltérõ?"
A vákuumbeli fénysebesség számít. Anyagban valamivel lassabban terjed a fény, és így adott esetben egy részecske megelõzheti. Ekkor a hangrobbanáshoz hasonló jelenség következik be (Cserenkov sugárzás).
"Márpedig ha eltérõ akkor simán lehet hogy specko körülmények között akár lehet 10x 100x 1000x gyorsabb is mint a mi általunk vélt 300ezer km/s"
Nem lehet.
"egyébként csillagászok fedeztek fel olyan galaxisokat amik a fénysebesség töbszörösével száguldottak"
Errõl tudsz valami bõvebbet? Esetlen link?
A valóság gyakran felülmúlja a képzeletet. A határsebesség léte alposan bizonyított tény. Lehetséges, hogy ki lehet játszani (különféle térgörbítésekkel), de alapvetõen érvényes.
"Szóval adva van a fénysebesség ami ugye állandó elvileg. Minnél jobban megközelited, annál nagyobb lesz a tömeged annál nehezebb lesz gyorsitani stb és elvileg ezért nem lehet sosem elérni, és ezért nem lehet a fénynél gyorsabban menni. Ez eddig stimm, de mi van akkor ha más körülmények között a fény sebessége eltérõ?"
A vákuumbeli fénysebesség számít. Anyagban valamivel lassabban terjed a fény, és így adott esetben egy részecske megelõzheti. Ekkor a hangrobbanáshoz hasonló jelenség következik be (Cserenkov sugárzás).
"Márpedig ha eltérõ akkor simán lehet hogy specko körülmények között akár lehet 10x 100x 1000x gyorsabb is mint a mi általunk vélt 300ezer km/s"
Nem lehet.
"egyébként csillagászok fedeztek fel olyan galaxisokat amik a fénysebesség töbszörösével száguldottak"
Errõl tudsz valami bõvebbet? Esetlen link?
#111
"Namost a fentiekbõl épül fel minden, akármi is legyen az. Így ha 1 frankón merev qwa hosszú valamit megtolunk és benézünk az ismeretlen szintjére, láthatjuk, hogy a hatás azonnali"
Az elemi részecskékbõl (mem ami alattuk van), nem építhetõ merev test. Nem lehet õket összeragasztani. Csak különféle erõk hathatnak köztük, azok meg mind rugalmasak.
Az elemi részecskékbõl (mem ami alattuk van), nem építhetõ merev test. Nem lehet õket összeragasztani. Csak különféle erõk hathatnak köztük, azok meg mind rugalmasak.
#110
Jajaj mindjárt én jövök :)!!!
#109
"A világûr bizonyos részeiben máshogy viselkedik a fizika."
Nem egészen. A mérések szerint ugyanúgy mûködik, csak esetleg a fénysebesség volt nagyobb akkor amikor a távoli galxisok fénye, amit ma látunk elindult felénk.
"Ha a földi viszonyokat veszed akkor igen nem lehet fénysebességre anyagot gyorsítani, de ez néha mégis megtörténhet.Pl a feketejukat is úgy tartják mindent elnyel, de mégis naprenszerek alakulhatnak ki a belõle. Ami kicsit ellentmondásos."
Valamit félreérthettél.
Nem egészen. A mérések szerint ugyanúgy mûködik, csak esetleg a fénysebesség volt nagyobb akkor amikor a távoli galxisok fénye, amit ma látunk elindult felénk.
"Ha a földi viszonyokat veszed akkor igen nem lehet fénysebességre anyagot gyorsítani, de ez néha mégis megtörténhet.Pl a feketejukat is úgy tartják mindent elnyel, de mégis naprenszerek alakulhatnak ki a belõle. Ami kicsit ellentmondásos."
Valamit félreérthettél.
#108
"Akkor most bot helyett beszéljünk a legkisebb elemi részecskérõl ami nem bontható további részekre. Ennek az elmozdítása a részecske "másik felén" nem jelentkezik azonnal "csak" fénysebességgel?"
A bizonytalansági reláció miatt ez a kérdés elég bonyolult. A részecske nem egy szilárd golyó, hanem egy kirejedés nélküli pont (illetve rettenetesen pici húr az újabb elméletekben), aminek nincs konkrét helye, hanem egy függbvény írja, le, hogy hol milyen valószínûséggel lehet megtalálni. Tehát valamiféle valószínûségi paca a részecske (és még az sem biztos, hogy összefüggõ).
Pontként nyílván a "másik fele" nulla távolságra van, így nincs gond. A húrok meg olyan picikék, hogy a bizonytalansági reláció miatt nincs jelentõssége a kiterjedésüknek.
A bizonytalansági reláció miatt ez a kérdés elég bonyolult. A részecske nem egy szilárd golyó, hanem egy kirejedés nélküli pont (illetve rettenetesen pici húr az újabb elméletekben), aminek nincs konkrét helye, hanem egy függbvény írja, le, hogy hol milyen valószínûséggel lehet megtalálni. Tehát valamiféle valószínûségi paca a részecske (és még az sem biztos, hogy összefüggõ).
Pontként nyílván a "másik fele" nulla távolságra van, így nincs gond. A húrok meg olyan picikék, hogy a bizonytalansági reláció miatt nincs jelentõssége a kiterjedésüknek.
#107
Ne ragadjunk le ennél a kérdésnél, hogy lehetséges-e olyan botot csinálni ami nem deformálódik!
A kérdés itt sztem az, hogy ha van egy olyan bot ami nem deformálódik akkor megjelenik-e az információ a másik oldalon vagy nem.
A kérdés itt sztem az, hogy ha van egy olyan bot ami nem deformálódik akkor megjelenik-e az információ a másik oldalon vagy nem.
#106
Nem is terjed!!!
Az összenyomhatattlan bot minden egyes atomja bõven 10 m/s alatt sebességen mozog.
Csak az információ sebessége haladja meg a fény sebességét, de ez nem fizikai sebesség.
Kivéve, ha meg tudod mondani egy információnak a tömegét.
Példa:
Információ: "A kutya az ugat."
Kérdés mennyi ennek az információnak a tömege?
Információ: Egy bot 10 cm-rel odébb lett pöckölve.
Kérdés megint csak az, hogy mennyi ennek az információnak a tömege.
"NonsenS" kérdése:
"Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erõ hullámként terjed tova?"
A válasz: igen DE
ideális esetben NEM!!!
Ideális eset, hogy a bot teljesen rugalmatlan, összenyomhatatlan, stb.
Az összenyomhatattlan bot minden egyes atomja bõven 10 m/s alatt sebességen mozog.
Csak az információ sebessége haladja meg a fény sebességét, de ez nem fizikai sebesség.
Kivéve, ha meg tudod mondani egy információnak a tömegét.
Példa:
Információ: "A kutya az ugat."
Kérdés mennyi ennek az információnak a tömege?
Információ: Egy bot 10 cm-rel odébb lett pöckölve.
Kérdés megint csak az, hogy mennyi ennek az információnak a tömege.
"NonsenS" kérdése:
"Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erõ hullámként terjed tova?"
A válasz: igen DE
ideális esetben NEM!!!
Ideális eset, hogy a bot teljesen rugalmatlan, összenyomhatatlan, stb.
#105
"ha belerúgok egy 1000 fényév hosszú botba (köze nincs az impulzusnak a fénysebességhez), valamint nem görbül, és mondjuk elhanyagoljuk a tömegét, mert különben nehéz lenne mozdítani, akkor a másik fele is azonnal mozdul, mert ilyen feltételekkel ez már sima newtoni fizika."
Nem feltételezhetsz olyat, ami nem igaz, és épp a vizsgált esetben alapvetõ fontosságú. A bot deformálódik mindenképp, és a deformáció szépen végigterjed rajta a fénysebességnél jóval lassabban. Kicsi és elég merev botoknál ez elhanyagolható a legtöbb esetben, de ilyenkor nem.
Nem feltételezhetsz olyat, ami nem igaz, és épp a vizsgált esetben alapvetõ fontosságú. A bot deformálódik mindenképp, és a deformáció szépen végigterjed rajta a fénysebességnél jóval lassabban. Kicsi és elég merev botoknál ez elhanyagolható a legtöbb esetben, de ilyenkor nem.
#104
A "botot megmozdítjuk" mechanikus hatás. Mechanikus hatás roncsolás nélkül nem fog gyorsabban terjedni, mint a hang az adott anyagban (ahogyan a részecskék egymásnak továbbítják a mechanikai impulzusokat.)
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#103
Na, a botos témához egy kis Wikipedia. Wiki szerint: "Semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumbeli fénysebességnél.".
Hatást mond. Tehát, ha a botot megmozdítjuk, akkor a hatás, vagy információ, vagyishogy megmozdítottuk, nem terjed(het) gyorsabban a fénynél.
Hatást mond. Tehát, ha a botot megmozdítjuk, akkor a hatás, vagy információ, vagyishogy megmozdítottuk, nem terjed(het) gyorsabban a fénynél.
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
#102
Akkor gondolj mondjuk a földrengésre (a föld elég szilárd anyagnak tûnik) szeizmikus hullámok vannak, (jól kimutatható ha tetszik mérhetõ) terjedési sebességgel, és nem azonnali hatások.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#101
Abben nincs igazad, hogy a fény a vízben lassabban terjed. Csupán törik ide, oda, gyakorlatilag a sebessége nem változik, csak cikk-cakk-ban több utat tesz meg. Ezért lassabb a vízben és a vákuumban mérhetõ a "normál" sebessége.
Mondjuk ez nem zárja ki, hogy a fény sebessége változzon bizonyos körülmények között, de sztem ez nem így van.
Mondjuk ez nem zárja ki, hogy a fény sebessége változzon bizonyos körülmények között, de sztem ez nem így van.
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
#100
Ez az egész idõutazás egy fikció. Semmilyen reális alapja nincs.
Még ha valaki a fénysebesség többszörösével is tudna haladni valahova, akkoris csak azt érné el, hogy ahova ment, az ottani dolgokról hamarabb értesül, mint ha ott maradt volna, ahonnan elindult. De ez mitõl lenne idõutazás?
Még ha valaki a fénysebesség többszörösével is tudna haladni valahova, akkoris csak azt érné el, hogy ahova ment, az ottani dolgokról hamarabb értesül, mint ha ott maradt volna, ahonnan elindult. De ez mitõl lenne idõutazás?
#99
Ha gyorsabban mozgok, mint a körülöttem lévõ tárgyak, akkor tényleg gyorsabban is haladok az idõben, csakhát ez egy igen pici eltérés lenne. Mert ugye ahogyan a tér, úgy az idõ is rugalmas. Azt lehet, hogy lassan mozogsz, hogy lassabban menj az idõben, de akkor sem mész visszafelé. Hogy az idõ múlásának elõjelét megváltoztasd, ahhoz a fénysebességnél gyorsabban kéne menni, és akkor ténylegesen vissza haladnánk az idõben. De akkor tényleg fellépnek a paradoxonok, úgymint pl ha a szüleid befolyásolod, nem születsz meg, nem tudsz visszamenni és befolyásolni õket bla bla bla.... gondolom nem kell ragoznom. Ha erre van vmi épkézláb megoldás, akkor jó lenne. Amit itt írt vki, hogy az mind más idõ és más világ lenne, jónak tûnik, de akkor is végig kéne gondolni az egészet alaposan.
A botos ügy elég érdekes. Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erõ hullámként terjed tova? Szvsz ezt kéne eldönteni, mert ha igen, akkor az információ sem terjedhet gyorsabban, mint a fény. De szerintem nem ez a helyzet, és a bot vége ugyanakkor megmozdulna el.
A botos ügy elég érdekes. Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erõ hullámként terjed tova? Szvsz ezt kéne eldönteni, mert ha igen, akkor az információ sem terjedhet gyorsabban, mint a fény. De szerintem nem ez a helyzet, és a bot vége ugyanakkor megmozdulna el.
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
#98
Vasból meg nem lehet hajót építeni...
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#97
Véleményem szerint csak "visszatekinteni" lehetne a múltba,
tehát ha úgy tetszik iformációt szedni........
(ténylegs fizikai utazásról szó sem lehet<#szomoru1>
tehát ha úgy tetszik iformációt szedni........
(ténylegs fizikai utazásról szó sem lehet<#szomoru1>
#96
Ráadásul ha vissza lenne gyorsítva, visszaállna egyenesbe! Mert giroszkóp...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#95
:) Itt a korong tömege és a forgatási eneria a lényeg. Ha nagyobb a tömege a korongnak mint a motornak akkor nem dõl az el...pláne ha gyorsan forog...jójó az hogy gyors elég tág fogalom....mondjuk 10 000 ford/sec. 2kg korong, fél kg motor...esetleg 1 kg.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#94
A levegõben a hang (kifejezetten) lassan terjed, fõleg a szilárd dolgokhoz képest. Az acélrúdnan kb. 5100 m/s-mal ez több mint 10szerese a levegõének. Egy megpöckölt acélrúd esetén ez lenne a terjedési sebessége az információnak. Hangsebesség
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#93
Gondolkozom, de sztem nem maradna stabilan villanymotorral. Mert kölcsönhatás van a korong, meg az egész mozgásrendszer között, megtartva az egyensúlyt. A villanymotor önkényesen forogna, és felborulna az egész rögtön sztem.
#92
ez jó .. teccik.. <#smile>
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#91
Kérdésem: Milyen sebességgel terjed a fában végig a törés???
Nyílván semmilyennel.
Az általa okozott rezgés a fa ép részeiben a fában
érvényes hangsebességgel. Pont azért, mert ha valami ennél gyorsabban akarna terjedni benne akkor roncsolást okozna (pl. ha belelövünk). Ez a terjedni akaró valami (esetünkben a töltény) gyorsabban terjedhet a fában mint a hangja. A fa másik oldalán elõbb is fog kiérni (feltéve, hogy átmegy) mint az általa okozott rezgés.
Nyílván semmilyennel.
Az általa okozott rezgés a fa ép részeiben a fában
érvényes hangsebességgel. Pont azért, mert ha valami ennél gyorsabban akarna terjedni benne akkor roncsolást okozna (pl. ha belelövünk). Ez a terjedni akaró valami (esetünkben a töltény) gyorsabban terjedhet a fában mint a hangja. A fa másik oldalán elõbb is fog kiérni (feltéve, hogy átmegy) mint az általa okozott rezgés.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#90
Azért megemlíteném, hogy ezeknél a "kütyüknél" a fizika mûködik és méretezhetõ minden, csak épp 1-2 szabály egymásba ütközik...fõleg a régiek. vagyis nem a szabályok ellen vét, hanem a szabályokat állítja egymással szembe. :D
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#89
Igen. 1 sima korong...pörgettyû...giroszkóp. Ha 1 motor fordulatszámon tartaná. akkor ez akármeddíg ilyen szépen és meghökkentõn forogna körbe-körbe megalázva a fizikát.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#88
Elõzõmben: Az információ terjedési sebességéregondoltam.
Mondok egy egyszerû példát.
Barátnõm tõlem 340 méterre lakik. Át akarom hívni estére :), és megbeszélem vele, hogy ha jelzek neki, indulhat hozzám. (Ez a jelzés lesz az információ ugyebár) Namost ha átkiabálok neki, hogy indulhat, akkor a hang terjedési sebessége miatt ez az információ kb. 1 másodperc alatt ér át hozzá. Ha viszont van kettõnk között egy 340 méteres bot, akkor azt megpöckölve a hang sebességének többszörösével fogja megkapni ugyan ezt az információt. Ezt remélem belátjátok. Pedig a pözkölésem a botot csupán 1 km/órás sebességre gyorsítottam fel, mégis az 1200km/h hangsebességet is túllépte az infórmációm terjedése! Na most akkor mi a helyzet? (A távolság lehetne 3400 m is csak akkor 10 mp lenne az idõ a hangjelzésnek míg megteszi az utat, a bot viszont most is ugyan olyan gyorsan jelez.)
Mondok egy egyszerû példát.
Barátnõm tõlem 340 méterre lakik. Át akarom hívni estére :), és megbeszélem vele, hogy ha jelzek neki, indulhat hozzám. (Ez a jelzés lesz az információ ugyebár) Namost ha átkiabálok neki, hogy indulhat, akkor a hang terjedési sebessége miatt ez az információ kb. 1 másodperc alatt ér át hozzá. Ha viszont van kettõnk között egy 340 méteres bot, akkor azt megpöckölve a hang sebességének többszörösével fogja megkapni ugyan ezt az információt. Ezt remélem belátjátok. Pedig a pözkölésem a botot csupán 1 km/órás sebességre gyorsítottam fel, mégis az 1200km/h hangsebességet is túllépte az infórmációm terjedése! Na most akkor mi a helyzet? (A távolság lehetne 3400 m is csak akkor 10 mp lenne az idõ a hangjelzésnek míg megteszi az utat, a bot viszont most is ugyan olyan gyorsan jelez.)
#87
A legkisebb elemi részecskére is azt állítjátok, hogy ha elmozdul adott irányba, akkor ez az információ ezen részecske "másik felén" (akárcsak a botnál) nem azonnal fog jelentkezni, "csak" fénysebességgel terjed át? Szerintem azonnal. Semmi nem mozgott fénysebességgel és nem áll fenn a hullám jelenség sem, ami a bot részecskéire jellemzõ volt és amire hivatkoztatok. Így az információ viszont átlépi a fénysebességet.
A legkisebb elemi részecske ezen esetben legyen egy kvark.
A legkisebb elemi részecske ezen esetben legyen egy kvark.
#86
a videón valami forog a rúd tetején a gömbben ??? érdekes felvétel !
#85
"Amúgy az elektronok vándorlása is meckanikai jellegû, ..."
Ühüm?
Ühüm?
#84
Amúgy gond van az eddíg tanított fizikával, nem is kicsi. Elavult. Newtonnak nem voltak fejlett mérõ eszközei szegény tuti örült volna párnak...de sajnos még mindíg elfogadottak a szabályai, mert nagyjából jól leírják a környezetet...nagyjából.
Itt egy videó, amin 1 nyeles giroszkóp, vagy pörgettyû látható, maga a giroszkóp körülbelül 150éves szerkentyû.
Ha a forgó részt 1 dobba tennénk, akkor zárt mechanikai rendszerrõl beszélhetünk. Érthetõ, hogy miért így mozog, csak az a baj, hogy a Newton-i szabályok szerint ennek el kéne dõlnie mint 1 könek és nem foroghatna körbe körbe, mintha valamin fel lenne güggesztve.
De EZ sem mûködhetne, a középiskolai...és úgy egyébként tanult fizika szerint. De már régrbben említettem, hogy láttam olyan mechanikus kütyüt ami 100kg-os terhet képes volt megemelni, szintén giroszkopikus elven...zárt rendszer.
Itt egy videó, amin 1 nyeles giroszkóp, vagy pörgettyû látható, maga a giroszkóp körülbelül 150éves szerkentyû.
Ha a forgó részt 1 dobba tennénk, akkor zárt mechanikai rendszerrõl beszélhetünk. Érthetõ, hogy miért így mozog, csak az a baj, hogy a Newton-i szabályok szerint ennek el kéne dõlnie mint 1 könek és nem foroghatna körbe körbe, mintha valamin fel lenne güggesztve.
De EZ sem mûködhetne, a középiskolai...és úgy egyébként tanult fizika szerint. De már régrbben említettem, hogy láttam olyan mechanikus kütyüt ami 100kg-os terhet képes volt megemelni, szintén giroszkopikus elven...zárt rendszer.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#83
"Teslához semmi különöset nem fûznék fozzá..."
Érdekes, hogy ezekrõl a fantasztikus kutatási eredményekrõl azonben semmi olyan részlet nem maradt fent, ami alapján reprodukálhatóak lennének.
Ezek után pedig nem alkalmazhatóak tudományos vitákban.
Tudod hány híres, precíz tudós vétett hatalmas számítási hibákat az elméleteiben? Ha meg lennének Tesla számításai, akkor utánna lehetne számolni, és lehetne ez alapján valamit mondani a jelenlegi elméletek igazságára vonatkozóan, de ezek hiányában nem.
Tesla precíz volt meg korrekt mások leírása alapján? A sorozatgyilkosok meg általában rendesek, és kedvesek az ismerõseik szerint.
Érdekes, hogy ezekrõl a fantasztikus kutatási eredményekrõl azonben semmi olyan részlet nem maradt fent, ami alapján reprodukálhatóak lennének.
Ezek után pedig nem alkalmazhatóak tudományos vitákban.
Tudod hány híres, precíz tudós vétett hatalmas számítási hibákat az elméleteiben? Ha meg lennének Tesla számításai, akkor utánna lehetne számolni, és lehetne ez alapján valamit mondani a jelenlegi elméletek igazságára vonatkozóan, de ezek hiányában nem.
Tesla precíz volt meg korrekt mások leírása alapján? A sorozatgyilkosok meg általában rendesek, és kedvesek az ismerõseik szerint.
#82
Mint azt AgentKis is írta. A bot részecskéi nem mozognának fénysebességgel, de az adott példában az infoemáció sem, mert az anyag összenyomható bizonyos mértékben. Te ezt nem érzékeled egy normál botnál, de ettúl még a lökés egy lökéshullámként fog végighaladni a boton, ami már pont elég lesz ahhoz, hogy az "információ" se lépje túl a fénysebességet.
Persze eltekinthetsz az anyag összenyomhatóságától, de mivel ez az adott példában számottevõ tényezõ, ezért a példa már nem lesz valós. -> Ezért aztán nem is tudsz következtetéseket levonni a mi univerzumunkban mûködõ szabályokra vonatkozóan.
Persze eltekinthetsz az anyag összenyomhatóságától, de mivel ez az adott példában számottevõ tényezõ, ezért a példa már nem lesz valós. -> Ezért aztán nem is tudsz következtetéseket levonni a mi univerzumunkban mûködõ szabályokra vonatkozóan.
#81
Naaaaaa! És mikor letörök 1 ágat bekövetkezik a hangrobbanás? Amúgy az elektronok vándorlása is meckanikai jellegû, mégsem hangsebességgel terjed.
Valaki írta itt a múltat. Szerintem oda is vissza lehet menni, és nem sérül semmi az égvilágon, mert mikor visszamész, ettõl az idõsíktól eltérõ idõsíkba csöppensz, ahol a jövõ másképp néz ki mint itt, és nem csak te alakítod /bár azt hiszed/, hanem mindenki...ahogy most is...pontosabban az utak megvannak elõre, hogy ki merre és mikor megy, tesz-vesz, de a csomópontokat kilehet választani amibõl újabb csomópontok, lehetõségek ágaznak le, attól függ melyiket választod, arra mész, de alapjábanvéve elõre lejáccott mecss.
/Hú de kikaptunk máltától wazze ritkán nézek focit mert útálom, de most megint elegem lett pár évre/.
Valaki írta itt a múltat. Szerintem oda is vissza lehet menni, és nem sérül semmi az égvilágon, mert mikor visszamész, ettõl az idõsíktól eltérõ idõsíkba csöppensz, ahol a jövõ másképp néz ki mint itt, és nem csak te alakítod /bár azt hiszed/, hanem mindenki...ahogy most is...pontosabban az utak megvannak elõre, hogy ki merre és mikor megy, tesz-vesz, de a csomópontokat kilehet választani amibõl újabb csomópontok, lehetõségek ágaznak le, attól függ melyiket választod, arra mész, de alapjábanvéve elõre lejáccott mecss.
/Hú de kikaptunk máltától wazze ritkán nézek focit mert útálom, de most megint elegem lett pár évre/.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#80
Amennyiben a bot anyagból van, benne a mechanikai hatások az anyagra jellemzõ hangsebességgel fognak terjedni. Ha vákuumból akkor lökéshullám nem terjed benne, csak pl. a fény.
Egyes hatások fénysebességnél gyorsabban szállítanak informásiót, de azokra nem mondanám, hogy terjednek, mivel az utat nem járják be a mi 3 dimenziónkban a 2 adott pont között, tehát pl. félúton nem lehet megfigyelni õket.
Egyes hatások fénysebességnél gyorsabban szállítanak informásiót, de azokra nem mondanám, hogy terjednek, mivel az utat nem járják be a mi 3 dimenziónkban a 2 adott pont között, tehát pl. félúton nem lehet megfigyelni õket.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#79
Ha az almát visszaküldenéd 1 perccel akkor hirtelen ott teremne ahol 1 perce volt, vagy visszafelé kezdene mozogni vele együtt...de akkor már nem emlékeznél hogy visszaküldted.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!