228
-
Korner83 #148 Hát pedig akkor sincs annak az információnak tömege, hogy ha megmondom most neked hogy 23 éves vagyok. Az más kérdés már hogy mi közvetíti az infót. De magának az információnak nincs tömeg ilyen szempontból.
A fénysebességgel terjedő gravitációt hogyan bizonyították? (valami rémlik, de nem emlékszem már rá) -
assdf #147 "A valóság gyakran felülmúlja a képzeletet. A határsebesség léte alposan bizonyított tény. Lehetséges, hogy ki lehet játszani (különféle térgörbítésekkel), de alapvetően érvényes."
az elméletek jellemzője hogy megdőlnek.az hogy mennyire jol vagy kevéssé van alátámasztva egy elmélet általában mindig a fizikai törvényekről való hiányos tudásunk miatt van. Általánosággban véve a kutatok is fingja sincs az ilyen szélsőséges esetőkről csak ők képesek ezt olyan tudományos köritéssel elmondani hogy azt hiszed van. Azt tudom hogy a világegyetem végtelen (legalábbis a tudomány képtelen ennek az ellenkezőjét bebizonyitani) igy aztán nyugodtan feltételezhetem hogy van a fénynél sokkal nagyobb sebesség is.
"A vákuumbeli fénysebesség számít. Anyagban valamivel lassabban terjed a fény, és így adott esetben egy részecske megelőzheti. Ekkor a hangrobbanáshoz hasonló jelenség következik be (Cserenkov sugárzás)."
Mi az hogy a vákumbeli fénysebesség számit? Azért mert mi nem ismerünk olyan közeget ahol ennél gyorsabban terjedhet... ez már megint csak a hiányos fizikai tudásunkat bizonyitja... (és sajnos hajlamosak vagyunk a nem ismertet nem létezőnek tekinteni mint ahogy ez zajlott a tudomány történetében több ezer éven keresztül)
""Márpedig ha eltérő akkor simán lehet hogy specko körülmények között akár lehet 10x 100x 1000x gyorsabb is mint a mi általunk vélt 300ezer km/s" " Nem lehet."
Ez már a hülyeség netovábbja. Miért is nem lehet? A fizika tanárom kb. pont ezzel a dumával jött... nem lehet... miért nem? csak... nem kéne ez a sok csőlátás... Arról sincs fingunk hogy egy feketelyukban mi zajlik, akkor meg ilyet kijelentei hogy nem lehet... hát nagyon nagy böszmeség...
"egyébként csillagászok fedeztek fel olyan galaxisokat amik a fénysebesség töbszörösével száguldottak"
"Erről tudsz valami bővebbet? Esetlen link?"
Nem tudok linket adni, keress rá google-n, valamikor régebben olvastam. Talán a kvazároknál már nem tudom pontosan. A lényeg az volt, hogy a hagyományos módszerekkel adott galaxisok 4-5szörös fénysebeséggel közeledtek egymás felé, ezután a tudósok fogták magukat, kijelentették hogy nem jó az eddig alkalmazott elmélet és gyártottak egy újabbat, ami kb. egy olyan elmélet volt hogy minden állatnak max 2 lába van, akkor ha 100... Ezután már nem közeledtek olyan gyorsan a galaxisok egymás felé, csak hát... -
szivar #146 Ha nincs ami hordozza az információt (energia, anyag), akkor nincs számunkra elérhető információ, mondhatni hogy nem is létezik. -
szivar #145 Viszont a térnek - a gumiágyhoz hasonlóan- szüksége van bizonyos időre hogy 'kiegyenesedjen'. -
szivar #144 A gravitációs hullámokra nem tudom hogy van-e bizonyíték, de a fénysebességgel terjedő gravitációra igen. -
Csepesz #143 Ha csak a nyugalmi test tömeg számítana akkor szerintem a gyorsulásnál is csak ez számítana!! -
szivar #142 Jelen pillanatban nem nem ismerünk fénysebességnél gyorsabb mozgást vagy információ átviteli technikát||jelenséget. Bizonyos spec esetekben összefonódott fotonpárok felhasználásával sikerült rövidebb idő alatt megtetetni az egyik fotonnal az utat, mint ahogy várható lett volna. Viszont a másik foton az csak fénysebeséggel haladt. Ami lentebb említve lett, ott sem az információ vagy a jel nem ment fénysebességnél gyorsabban, hanem a jel 'csúcsa'. Végül is csak deformálódott az eredeti jelalak. -
Csepesz #141 "Az általános relativitás elmélet egyik következménye épp az, hogy a grav. sem gyorsabb a fénynél. Ebből adódik a gravitációs hullámok létezése is."
Ez nem igaz hiszen Einsein szerint ha egy test gravitációja ha megszünik akkor az az univezum másik végén is azonnal érezhető hatású!!Mivel a gravitáció meghajlítja a teret és az időt valahogy úgy mint a gumiágyra álló gyerek!! Minnél messzebb van annál kisebb a hatása de mihelyst kivesszük a rendszerből azonnal érezető! -
szivar #140 Nah. Akkor a botos példával kezdem. Majd ha valaki készít egy olyan botot, ami semmilyen mértékben nem összenyomható és nem deformálható, a tömege elhanyagolható és belerúgás vagy egyébb mechanikai hatást lehet rá közölni, akkor visszatérhetünk erre a témára.De amíg a kölcsönhatások mérhető része (em, gravitáció) bizonyíthatóan fénysebességgel terjed -így feltételezhetően a hasonszőrű kollegái is-, az anyagi részecskék csak megközelíteni tudják a fény sebeségét, addig hanyagolható ezen téma. Gyakorlatilag és elméletileg kivitelezhetetlen.
Kis bigyók esetében (atomok, kvarkok,stb) biztosan megoldható lenne a dolog, ha tudnánk hogy melyik fele az egyik és melyik a másik, meg hogy hol van és hol lesz :D. Ez jelenleg még igencsak kivitelezhetetlen dolog és nem is valószínű hogy változni fog a közeljövőben. -
Korner83 #139 "Szerintem az a megoldás, hogy a gravitációnál csak a nyugalmi tömeg számít."
Szerintem nem. Az épp aktuális tömeg számít, hiszen ha más a test tömege, akkor más az energiája is. Magyarán a gyorsulással a testnek áttadott energia növeli a test tömegét (és energiáját E=m*c2). A gravitáció pedig a tömegtől függ, ezért az is nő.
"Az általános relativitás elmélet egyik következménye épp az, hogy a grav. sem gyorsabb a fénynél. Ebből adódik a gravitációs hullámok létezése is."
Szerintem még nincs közvetlen bizonyítéka a gravitációs hullámok létezésének, ezért ezt nem szabadna így kijelenteni. -
BiroAndras #138 "Ezen felül minél gyorsabban halad a jel, annál gyengébb és torzabb lesz, így elméletben semmilyen használható információ nem küldhető a fény sebességénél gyorsabban"
Idpzet a cikkből:
"Ezen felül minél gyorsabban halad a jel, annál gyengébb és torzabb lesz, így elméletben semmilyen használható információ nem küldhető a fény sebességénél gyorsabban"
Itt is arról van szó, hogy információ nem haladhat a fénynél gyorsabban. A jel csúcs, amiról a cikkben szó van, csak egy interferenciakép, olyasmi mint, egy árnyék. Az információ a jelben a csoportsebességgel terjed, ami nem ugyanaz, mint a csúcs sebessége. -
BiroAndras #137 "Attól, hogy valamit nem tudunk kimérni, még nem biztos hogy valóban nulla. Legfeljebb 1/végtelen. De ez sem nulla! Elvileg nincs legkisebb távolsag. (Az más kérdés, hogy gyakorlatilag (számunkra)van)"
Nem biztos, hogy nincs legkisebb távolság (Planck hossz).
De itt egyébként is arról van szó, hogy a részecskék valóban kiterjedés nélküliek. Ezen a szinten egyébként elég nehéz pontosan definiálni ezeket a fogalmakat, mérni meg gyakorlatilag lehetetlen. -
BiroAndras #136 "és ha lezárnám azt a kis izét amiben pörög a lemez, akkor Newton 1 már nem érvényes...merthogy nincs KÜLSŐ befolyásoló erőhatás."
Te miről beszélsz? Milyen külső erőhatás? Csak egy külsö erőhatás van, a garvitáció, azt meg nem fogod leárnyékolni semmivel.
"A kiskocsinál meg a lényeg, hogy 1 súly van rajta amit lassan hátrahúznak, majd gyorsan 1 lemeznek csapják, ettől megindul a kocsi."
Ez esetben a trükk a súrlódás. A súrlódási erőnek ugyanis van egy maximuma, így minél gyorsabban csúszunk (gurulunk), relatíve annál kevésbbé számít (ezért lehet kipörgetett kerékkel helyben megfordulni). Amikor lassan húzzuk hátra a súlyt, akkor a kerekek súrlódása helyben tartja a kocsit, a kioldás utáni gyors mozgásnál viszont már nem. Próbáld ki ezt a szerkezetet kerekek helyett légpárnával, nem fog haladni semerre (még jobb vákuumban mágneses lebegtetéssel).
Az űrhajósok is tapasztalják ezt, a múltkor volt itt is egy cikk, amiben erről is volt szó.
"Az utólsó mondatod nem értem. Mert ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nincsenek ezen elven működő repülő ezközök, vagy miért kiterjedő elégő gázok hajtják az űrhajókat, repcsiket?"
Mert ezzel nem lehet repülni. A perdület megmaradás csak a test elfordulását akadályozza meg. Ha a pörgettyűdet leejted, az ugyanúgy fog esni, mint bármelyik test. Az előbbi esetben viszont támaszkodik a földön. -
BiroAndras #135 "Miért érne lasabban a másik végébe. A bot meglökésének a sebessége, csak azt határozza meg, hogy a túoldalon milyen gyorsan fog mozogni a bot másik vége. Magát az információ átjutási sebességét nem befolyásolja."
Nem a meglöklés sebességéről van szó, hanem a lökés terjedésének sebességéről, ami a botbeli hangsebesség (most látom, hogy te nem erről írtál, én értettem félre). -
BiroAndras #134 "Szóval mi van akkor ha egy testet egy nagy tömeg pl egy fekete lyuk felé próbálok meg gyorsítani ha megközelítem a fénysebességet akkor a test tömege el kezd növekedni de ezáltal a rá ható erő is ami a fekete lyuk felé vonza tehát könnyebb lesz a fekete lyuk felé gyorsítani! Ilyen módon elérhető a fénysebesség, vagy a test is egy fekete lyukká változik??"
Szerintem az a megoldás, hogy a gravitációnál csak a nyugalmi tömeg számít. De ebben nem vagyok teljesen biztos. Az viszont tuti, hogy ilyenkor sem lépi át a test a fénysebességet, mivel nem látjuk ennek nyomát a fekete lyukak környékén.
"Vagy ha két testet pl a fénysabesség 80% ára gyorsítanék úgy hoga egymással szembe haladna egymás felé!"
Erre vonatkozik a lorentz tranzformáció. A sebességek összeadása a relativitás elméletben nem lineáris, hanem olyan, hogy az eredmény mindíg fénysebességnél kisebb. -
Korner83 #133 Itt ha jól emlékszem azért jött ki ez az érték, mert féremérték a hullámfüggvényt. (Más fázisban figyelték mint kellett volna) -
Korner83 #132 Akit komolyan érdekel a fizika, olvassa ezt a két írást el és kérem, hogy fejtse ki nekem erről a véleményét:
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko/index.htm
Ha lehet csak olyan aki tényleg végigolvasta és érti is. Kell hozzá pár óra:)
Szerintem NAGYON NAGYON ígéretes elmélet!!! Szeretné látni az esetleges hibáit, hiányosságait.
A válaszokat előre is köszi!
-
Kutuvoz #131 SG-n...[/URL]Egyszerű felszereléssel lépték át a fénysebességet
Itt egy cikk az SG-ről. -
Korner83 #130 "Például egy árnyék sebessége akármekkora lehet, de üzenni nem tudsz vele a fénynél gyorsabban."
Mármint hogyan lenne nagyobb a sebessége a fénynél. És miért ne tudnék vele üzenni? -
BiroAndras #129 "Ne ragadjunk le ennél a kérdésnél, hogy lehetséges-e olyan botot csinálni ami nem deformálódik!"
a nem ragadunk le, akkor már nem a valós világról beszélünk. -
Korner83 #128 "Pontként nyílván a "másik fele" nulla távolságra van, így nincs gond. A húrok meg olyan picikék, hogy a bizonytalansági reláció miatt nincs jelentőssége a kiterjedésüknek."
Attól, hogy valamit nem tudunk kimérni, még nem biztos hogy valóban nulla. Legfeljebb 1/végtelen. De ez sem nulla! Elvileg nincs legkisebb távolsag. (Az más kérdés, hogy gyakorlatilag (számunkra)van) -
BiroAndras #127 "Csak az információ sebessége haladja meg a fény sebességét, de ez nem fizikai sebesség."
Pont hogy az információ nem haladhat gyorsabban a fénynél. És ennek semmi köze a tömegéhez. Arról van szó, hogy az információt mindenképp valamilyen anyag, energia, vagy erő hordozza, aminek a terjedési sebessége limitált.
Viszont vannak olyan jelenségek, melyek gyorsabban mozoghatnak a fénynél, de nem szállíthatnak információt. Például egy árnyék sebessége akármekkora lehet, de üzenni nem tudsz vele a fénynél gyorsabban. -
Korner83 #126 az információnak nincs tömege.
Jó dolog lenne egy olyan számítógép, amiben az infó végtelennel halad. -
roliika #125 "Javaslom felfrissiteni a fizika tudásod (közelebbről: perdület megmaradás). A giroszkóp pontosan a newtoni törvényeknek megfelelően viselkedik." Perdület megmaradás persze.... és ha lezárnám azt a kis izét amiben pörög a lemez, akkor Newton 1 már nem érvényes...merthogy nincs KÜLSŐ befolyásoló erőhatás.
A kiskocsinál meg a lényeg, hogy 1 súly van rajta amit lassan hátrahúznak, majd gyorsan 1 lemeznek csapják, ettől megindul a kocsi. Csakhogy ebben az esetben Newton 3 nem stimmel /hatás-ellenhatás/...mert ha így lenne, meg sem moccanhatna.
Az utólsó mondatod nem értem. Mert ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nincsenek ezen elven működő repülő ezközök, vagy miért kiterjedő elégő gázok hajtják az űrhajókat, repcsiket? -
BiroAndras #124 "A botos ügy elég érdekes. Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erő hullámként terjed tova? Szvsz ezt kéne eldönteni, mert ha igen, akkor az információ sem terjedhet gyorsabban, mint a fény. De szerintem nem ez a helyzet, és a bot vége ugyanakkor megmozdulna el."
Az erő a részecskék közt hat. Minden elmozduló részecske erőt fejt ki a szomszédaira, amitől azok is mozogni kezdenek, de kis késéssel. A hatás így véges sebességgel terjed (a részecskék tömege, távolsága, és az erő alapján pontosan ki is számolható).
A lényeg az, hogy szigorúan nézve nem létezik merev test. -
Korner83 #123 Ez meg a mozgó autóból kijövő fény sebességének a tipikus esete:) Nem adódik hozzá... -
BiroAndras #122 "Ráadásul ha vissza lenne gyorsítva, visszaállna egyenesbe! Mert giroszkóp..."
Nem állna vissza. A giroszkóp az aktuális irányát akarja megtartani. Ha hirtelen felgyorsítod, akkor csak annyi történik, hogy a precesszió lelassul. De akár ferde helyzetben meg is lehet állítani (igazából nem áll meg ilyenkor, csak olyan lassan dől, hogy nem lehet látni). -
Korner83 #121 "A levezetésedben benne is van a megfejtés. A lökés fix sebességgel terjed. Ha hosszabb a bot, lassabban ér a másik végére"
Miért érne lasabban a másik végébe. A bot meglökésének a sebessége, csak azt határozza meg, hogy a túoldalon milyen gyorsan fog mozogni a bot másik vége. Magát az információ átjutási sebességét nem befolyásolja. Magyarul az elmozdulás első pillanatát nem befolyásolja a bot mozgási sebessége, csak az elmozdulás mértékét. Pl 1/10000000000000 m/s-os és 1m/s sebesség esetén a különbség csupán az, hogy mennyire mozdul el a túloldalon a bot vége egységnyi idő alatt, nem pedig az, hogy mikor fog elkezdeni mozogni a bot a túloldalon. -
Csepesz #120 Te úgy látom profi vagy fizikában ezért lenne két laikus kérdésem!!
Szóval mi van akkor ha egy testet egy nagy tömeg pl egy fekete lyuk felé próbálok meg gyorsítani ha megközelítem a fénysebességet akkor a test tömege el kezd növekedni de ezáltal a rá ható erő is ami a fekete lyuk felé vonza tehát könnyebb lesz a fekete lyuk felé gyorsítani! Ilyen módon elérhető a fénysebesség, vagy a test is egy fekete lyukká változik??
Vagy ha két testet pl a fénysabesség 80% ára gyorsítanék úgy hoga egymással szembe haladna egymás felé! Tehát ha ilyenkor az egyik testet állónak tekintem akkor a másik test a fénysebesség 160% ával közeledne az általam állónak tekinett test felé??? -
BiroAndras #119 "Azért megemlíteném, hogy ezeknél a "kütyüknél" a fizika működik és méretezhető minden, csak épp 1-2 szabály egymásba ütközik...főleg a régiek. vagyis nem a szabályok ellen vét, hanem a szabályokat állítja egymással szembe."
Ezt kifejtenéd bővebben? -
BaltásRém #118 Pontosabban "egységnyi idő" alatt nem tudjuk mérni, mert egység idő csak 1 pontban mérhető szabályosan.A botnak két vége van, bonyolítja a helyzetet.És talán ez az, ami minket összezavar... -
BiroAndras #117 "Igen. 1 sima korong...pörgettyű...giroszkóp. Ha 1 motor fordulatszámon tartaná. akkor ez akármeddíg ilyen szépen és meghökkentőn forogna körbe-körbe megalázva a fizikát."
Semmi olyat nem csinál, ami akár egy picikét is ellentmondana a newtoni fizikának. -
Korner83 #116 Tudom, hogy a kvarkot egy maszatként "látjuk" és nem akartam annyira a kvantummechanikába meg a valószínűségi dolgokba belefolyni. (Tudom hogy az egész irreális mivel ezek a gyakorlatban mérhetetlen és kivitelezhetetlen dolgok, de hátha akad valamilyen ötlet, ami ezen az elvont elméleti síkon alapul és késöbb mégis kamatoztatható a valóságban is) -
BiroAndras #115 "Barátnőm tőlem 340 méterre lakik. Át akarom hívni estére :), és megbeszélem vele, hogy ha jelzek neki, indulhat hozzám. (Ez a jelzés lesz az információ ugyebár) Namost ha átkiabálok neki, hogy indulhat, akkor a hang terjedési sebessége miatt ez az információ kb. 1 másodperc alatt ér át hozzá. Ha viszont van kettőnk között egy 340 méteres bot, akkor azt megpöckölve a hang sebességének többszörösével fogja megkapni ugyan ezt az információt. Ezt remélem belátjátok. Pedig a pözkölésem a botot csupán 1 km/órás sebességre gyorsítottam fel, mégis az 1200km/h hangsebességet is túllépte az infórmációm terjedése! Na most akkor mi a helyzet? (A távolság lehetne 3400 m is csak akkor 10 mp lenne az idő a hangjelzésnek míg megteszi az utat, a bot viszont most is ugyan olyan gyorsan jelez.)"
A levezetésedben benne is van a megfejtés. A lökés fix sebességgel terjed. Ha hosszabb a bot, lassabban ér a másik végére. -
BaltásRém #114 "ha belerúgok egy 1000 fényév hosszú botba (köze nincs az impulzusnak a fénysebességhez), valamint nem görbül, és mondjuk elhanyagoljuk a tömegét, mert különben nehéz lenne mozdítani, akkor a másik fele is azonnal mozdul, mert ilyen feltételekkel ez már sima newtoni fizika."
Ennél a sornál ötlött fel bennem valami...Esetleg könnyebb lenne eldönteni a vitát ha építenénk egy 1000 fényév kerületű kört, amin csinálunk 1 cm bevágást.
És figyeljük a bevágás nagyságát, amikor mozgatjuk a kört.
Szerintem mindenkinek elkerülte a figyelmét hogy eleve egy botnak a két vége közötti táv miatt időeltolódás lesz méréskor. A másik, hogy van a botnak, vagy éppen a legkisebb elemi részecskének tömege. Ez már önmagában is felvet olyan dolgokat, amiket bele kell számolni. Sztem se nem hullámmozgás nem történik, és se nem deformáció (ha tökéletesen szilárd a rúd).
Egész egyszerűen az eltéréseket nem tudjuk mérni, a relativitáselmélet léte miatt.:)
-
BiroAndras #113 "Amúgy gond van az eddíg tanított fizikával, nem is kicsi. Elavult. Newtonnak nem voltak fejlett mérő eszközei szegény tuti örült volna párnak..."
A Newtoni fizika nem elavult csak nem elég pontos minden esetben. Ezért van relativitás elmélet és kvantumfizika.
"de sajnos még mindíg elfogadottak a szabályai, mert nagyjából jól leírják a környezetet...nagyjából."
Sokakl egyszerűbbek ezek a szabályok, mint a későbbi elméleteké, így sokkal könnyebb velük számolni. Te sem örülnél, ha a középiskolás fizika feladatokat kvantumfizikával kéne megoldanod (amihez keményen egyetemi szintű matek kell).
"Itt egy videó, amin 1 nyeles giroszkóp, vagy pörgettyű látható, maga a giroszkóp körülbelül 150éves szerkentyű. Ha a forgó részt 1 dobba tennénk, akkor zárt mechanikai rendszerről beszélhetünk. Érthető, hogy miért így mozog, csak az a baj, hogy a Newton-i szabályok szerint ennek el kéne dőlnie mint 1 könek és nem foroghatna körbe körbe, mintha valamin fel lenne güggesztve."
Javaslom felfrissiteni a fizika tudásod (közelebbről: perdület megmaradás). A giroszkóp pontosan a newtoni törvényeknek megfelelően viselkedik.
"De EZ sem működhetne, a középiskolai...és úgy egyébként tanult fizika szerint."
A videó olyan szar minőségű, hoyg semmi se látszik rajta a kütyüből. Nem mondanak konkrét infót a működéséről. Viszont ami vicces, hogy számítógépes szimulációt emlegetnek. Hogy a francba szimulálták, ha ismeretlen törvények alapján működik???
"De már régrbben említettem, hogy láttam olyan mechanikus kütyüt ami 100kg-os terhet képes volt megemelni, szintén giroszkopikus elven...zárt rendszer."
Ha elég tárolt energia van benne, akkor gond nélkül. -
BiroAndras #112 "Szerintem teljesen egyértelmü hogy lehet a fénynél gyorsabban menni, ezt minden este érzem amikor felnézek az égre és azt látom hogy minden végtelen, nem tudom elképzelni hogy pont egy kis fix sebesség vagy gyorsulás lenne a határ"
A valóság gyakran felülmúlja a képzeletet. A határsebesség léte alposan bizonyított tény. Lehetséges, hogy ki lehet játszani (különféle térgörbítésekkel), de alapvetően érvényes.
"Szóval adva van a fénysebesség ami ugye állandó elvileg. Minnél jobban megközelited, annál nagyobb lesz a tömeged annál nehezebb lesz gyorsitani stb és elvileg ezért nem lehet sosem elérni, és ezért nem lehet a fénynél gyorsabban menni. Ez eddig stimm, de mi van akkor ha más körülmények között a fény sebessége eltérő?"
A vákuumbeli fénysebesség számít. Anyagban valamivel lassabban terjed a fény, és így adott esetben egy részecske megelőzheti. Ekkor a hangrobbanáshoz hasonló jelenség következik be (Cserenkov sugárzás).
"Márpedig ha eltérő akkor simán lehet hogy specko körülmények között akár lehet 10x 100x 1000x gyorsabb is mint a mi általunk vélt 300ezer km/s"
Nem lehet.
"egyébként csillagászok fedeztek fel olyan galaxisokat amik a fénysebesség töbszörösével száguldottak"
Erről tudsz valami bővebbet? Esetlen link? -
BiroAndras #111 "Namost a fentiekből épül fel minden, akármi is legyen az. Így ha 1 frankón merev qwa hosszú valamit megtolunk és benézünk az ismeretlen szintjére, láthatjuk, hogy a hatás azonnali"
Az elemi részecskékből (mem ami alattuk van), nem építhető merev test. Nem lehet őket összeragasztani. Csak különféle erők hathatnak köztük, azok meg mind rugalmasak. -
Kutuvoz #110 Jajaj mindjárt én jövök :)!!! -
BiroAndras #109 "A világűr bizonyos részeiben máshogy viselkedik a fizika."
Nem egészen. A mérések szerint ugyanúgy működik, csak esetleg a fénysebesség volt nagyobb akkor amikor a távoli galxisok fénye, amit ma látunk elindult felénk.
"Ha a földi viszonyokat veszed akkor igen nem lehet fénysebességre anyagot gyorsítani, de ez néha mégis megtörténhet.Pl a feketejukat is úgy tartják mindent elnyel, de mégis naprenszerek alakulhatnak ki a belőle. Ami kicsit ellentmondásos."
Valamit félreérthettél.