228
-
BiroAndras #188 "Csak a kiegészítés az, hogy mélyebben (kvantumszint) és "magasabban" (relativisztikusság) egész más a világ, és az csak egy elég felületes látszat."
Attól függ. Ha a természet viselkedését akarod előrejelezni, akkor sok esetben hasznos model a newtoni fizika. Ha viszont a természet megértése a célod, akkor jó kiindulási alap, de önmagában nagyon kevés. -
BiroAndras #187 "Mérés nélkül van átvíve az információ (így nem mehet pl. adatként vezetéken), mégpedig fénysebességgel."
Nem egészen értem a mondatot.
Leegyszerűsítve az történik, hogy az információ nulla idő alatt átmegy, de a dekódolásához kell egy kulcs, amit legfeljebb fénysebességgel tudunk küldeni. -
Wampire1 #186 A mikrohullám is fény.Nem tudom hol olvastad de erőssen szkeptikus vagyok ezzel szemben.Egy link vagy valami azért csak jobb lenne.
A fény sebbességével kapcsolatban: A modern fizika tanárom pl úgy kezdte a témát hogy
"Jelenlegi tudásunk szerint a fénysebesség határsebbesség, soha el nem érhető. Tapasztalati eredményeken alapul. Ha majd valaki képes lesz nagyobb sebességet előállítani valószínűleg nobeldíjat kap érte.Addig fogadjuk el hogy ez így van"
Nem mondjuk azt hogy soha nem is lesz nagyobb sebesség nála, de eddig senki sem tapasztalt mást.És valószínüleg nem mi fogjuk megoldani az évszázad problémáját. -
Wampire1 #185 Akkor a világon a leggyorsabb dolog a .... SZAR!!!!
A fény 4 év alatt ér a legközelebbi csillaghoz,gondolatban viszont már ott is vagyok.DE!!! Multkor hamarabb beszartam mint GOndoltam!!!
-
dez #184 A fénysebesség valójában nem egy részecske sebessége, hiszen a fény hullám (a klasszikus fizika szerint elektromágneses, a kvantummechanika szerint meg egyfajta különleges állapot). Úgy mondanám, itt valamiféle hatás áramlási sebességének van maximuma (az adott vonatkozási rendszeren belül). -
dez #183 Nos a relativitás-elméletben is az van, hogy csak inerciarendszeren belül érvényes ez a fénysebességi maximum... Ha végtelen inerciarendszer létezik...
Azt meg már írtam, hogy a kvantummechanikai szuperpozicióban lévő dolgok között időtlen kapcsolat van, azaz bizonyos információk közöttük végtelen sebességgel áramlanak. De ez talán csak a látszat: olyan, mintha nem is lenne közöttük távolság. Ez nem olyan "nagy dolog", mióta tudjuk, hogy a tér nem abszolút, hanem úgymond képzetes (relativitás-elmélet). -
Fenjoy #182 Ha minden végtelen, akkor pont a sebesség ne lenne az?!:) Sajnos, nem tudok adni linket, vagy video file-t, de volt egy kísérlet melyben egy 12 cm kis "alagutban" microhullámokkal 12x fénysebbeséget értek el. Sok olvasván a kommenteket, annyira ragaszkodnak egy olyan tudományos világ elméleteihez, mely egyik nap azt mondja a csoki árt a fogakat másnap cáfolja, hogy használ. Elnézést a szélsőséges példáért, de ezt bekéne már látni, hogy nem életszerű ragaszkodni a "régi" fizikai iskolákhoz, és mindent tényként kezelni, gondolok most erre, hogy a fénysebbeségnél nincs gyorsabb... és aki azt mondja az, hülye.:)
Még egy buta példa, aztán alszom:) ZGH-54-12-8 galaxisra gondolok és már ott is vagyok, a fény meg kb 36168880369689689688 év múlva ér oda... Nos, szerintem a gondolat sebbesége gyorsabb. A hangsuly azon van, hogy szerintem, és a sebbeség is végtelen nekem. a Tévedés jogát fenn tartom, nem ugy mint egyesek:)
Jó éjt!
-
dez #181 Az ugyebár fel sem merül a kemény materialista fejedben, hogy esetleg a világ más, mint amilyennek képzeled, vagy szeretnéd, hogy legyen. Te jól ellehetsz az elavult világképeddel, még a környezetedre, családodra is rákényszerítheted, viszont a tudósoknak szembe kell nézniük a valósággal, hogy érdemi kutató munkát végezhessenek, ne csak szajkózzák a régi tételeket. -
Wampire1 #180 Hú de sokan nem értenek a speciális relativitás elmélethez! (a giroszkópos eset után még a klasszikus fizikához se):)
Nem tud valaki egy jó könyvet az általános relativitás elmélet megértéséhez?(elektronikus lenne a legjobb, vagy egy link) Úgy tudom hogy az elején a legnehezebb a Bólyai féle(asszem Bólyai...) geometria megértése a fő gond.Esetleg egy ehez kapcsolódó könyvet is szivesen látnék.:)(a matekkal nem lesz gond:)
Volt régen az sg-n egy cikk valami hiperhajtómű építéséről, és abban egy elméletről ami szerint erőss mágneses mezőben gyorsabban terjed a fény mint egyébként.Főleg Biró Andráshoz: Ez most kamu, vagy igaz?Esetleg csak annyira elméleti szintű, hogy a kisérletek még nem tudtak rá megfelelően reagálni? -
wanek #179 Ha azóta megszüntek értelmesen gondolkodni, akkor igen. -
dez #178 "Pl. a newtoni fizika sem dőlt meg, csak kiegészült."
Csak a kiegészítés az, hogy mélyebben (kvantumszint) és "magasabban" (relativisztikusság) egész más a világ, és az csak egy elég felületes látszat.
-
dez #177 Mérés nélkül van átvíve az információ (így nem mehet pl. adatként vezetéken), mégpedig fénysebességgel. Lásd #167. Szal én is rosszul emlékeztem. (De legalább rémlett, hogy itt nem időtlen dologról van szó mégsem.) -
dez #176 Hát mondom, hogy te le vagy ragadva a XIX.sz.-i fizikánál és világképnél... -
Kutuvoz #175 "NonsenS" kérdése:
"Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erő hullámként terjed tova?"
Szóval a válasz még mindig az, hogy igen. Sőt mondjuk egy acélrúd esetén a hullám csak néhány km/s sebességű (botnál nem tom).
DE...
Na mindegy feladom
-
BiroAndras #174 "ki tud olyan botot csinálni ami 1000 fényév hosszú és képes átvinni ezen a távon információt?"
Nem szükséges. 1 méteres botra is ugyanaz érvényes, csak nehezebb mérni, mert 1/300.000 másodperc alatt elér a fény az egyik végétől a másikig. -
BiroAndras #173 "Azt nem tudom, miért nem lehet ezt kívánt információ átvitelére használni."
Azért, mert a teleportációhoz információt kell átvinni, valamilyen más csatornán (ami értelem szerűen lassabb a fénynél). -
BiroAndras #172 "az elméletek jellemzője hogy megdőlnek."
Pont hogy nem. A kellően bizonyított elméletek nem szoktak megdőlni. Pl. a newtoni fizika sem dőlt meg, csak kiegészült.
"az hogy mennyire jol vagy kevéssé van alátámasztva egy elmélet általában mindig a fizikai törvényekről való hiányos tudásunk miatt van."
Az alátámasztás nem tudás, hanem kísérlet kérdése.
"Általánosággban véve a kutatok is fingja sincs az ilyen szélsőséges esetőkről"
Miért ne lenne? Ez a cikk is arról szól, hogy ilyeneket is tudnak mérni.
"Azt tudom hogy a világegyetem végtelen"
Honnan tudod?
"igy aztán nyugodtan feltételezhetem hogy van a fénynél sokkal nagyobb sebesség is."
A kettőnek semmi köze egymáshoz.
"Mi az hogy a vákumbeli fénysebesség számit? Azért mert mi nem ismerünk olyan közeget ahol ennél gyorsabban terjedhet..."
Nézz utánna a vonatkozó elméletnek. Garantált, hogy semmilyen közegben nem nagyobb a fénysebesség (a csoportsebesség!).
"Ez már a hülyeség netovábbja. Miért is nem lehet?"
1. Az összes létező elmélet határozottan tiltja. És ezek nem olyan elméletek, amik idővel meg fognak dőlni.
2. Az összes elvégzett kísérlet is ezt igazolja.
Eleget tudunk már a világ működéséről ahhoz, hogy teljes bizonyossággal kijelenthessük, hogy ilyen módon nem lehet átlépni a fénysebességet (más mód viszont lehet rá).
"Nem tudok linket adni, keress rá google-n, valamikor régebben olvastam."
Kerestem, nem találtam. Kvazárral viszont jobb:
http://www.astronomycafe.net/anthol/expan.html
Nem tudom, erre gondoltál-e. Itt mindössze arról van szó, hogy ilyen sebességeknél a newtoni mechanika már nem érvényes, és a relativitás elméletet kell hsználni. Abban viszont a doppler effektus képlete is más, így a vöröseltolódásból számolt sebesség már értelmes lesz. -
BiroAndras #171 "Szerintem nem. Az épp aktuális tömeg számít, hiszen ha más a test tömege, akkor más az energiája is. Magyarán a gyorsulással a testnek áttadott energia növeli a test tömegét (és energiáját E=m*c2). A gravitáció pedig a tömegtől függ, ezért az is nő."
Itt le van írva minden képlet hozzá : http://en.wikipedia.org/wiki/Special_relativity
A mozgásegyenletből látszik, hogy nem olyan egyszerű a helyzet.
Ráadásul itt a gravitáció is bejátszik, úgyhogy az Általános relativitás elmélet kell, ami még bonyolultabb. Ha van kedved, át lehet rágni a képleteket. Nekem erre most nincs időm. Az eredmény az lesz, hogy a fekete lyukba zuhanó anyag látszólag lassul, és végül az eseményhorizonton megáll, az idő torzulása miatt (viszont az erős vöröseltolódás miatt ekkor már nem látjuk).
A megfigyelések ebben is igazolják az elméletet.
"Szerintem még nincs közvetlen bizonyítéka a gravitációs hullámok létezésének, ezért ezt nem szabadna így kijelenteni."
Közvetetten kimutatták már őket. És a rel.elm. egyéb jóslatai szépen beigazolódtak, így elenyésző az esélye, hogy pont ez nem fog bejönni. -
szivar #170 Csak azért, mert ha eltalálod is hogy mire gondoltam, addig nem tudod meg hogy igazad van-e, amíg el nem mondom neked. Nagyjából és nagyon egyszerűsítve ezért nem sikerült még közvetlenül feldolgozható információt átvinni.
Áááá. Ez olyan rosz egy példa hogy az életben nem mosakszom ki belőle... -
szivar #169 Mire gondoltam? Vízszintes vagy függőleges? -
Inquisitor #168 Köszi szépen. Mondjuk nem is vártam semmi olyat, de a múlkroi több kilóméteres "fénysugár" teleportáció után nem igazán értem, miért ne lehetne információt átvinni? :)
Ugyebár az információ léte és nemléte (1, 0) is információ ... -
morgo #167 http://news.yahoo.com/s/nm/20061004/sc_nm/science_teleportation_dc_1
"between light and matter, two different objects. One is the carrier of information and the other one is the storage medium"
http://science.slashdot.org/article.pl?sid=06/10/04/2026231
"This is not 'traditional' teleportation -It works at the speed of light, there's nothing strange going on here, although it is related to what you might have heard referred to as 'spooky action at a distance' With quantum teleportation you aren't teleporting a THING, you're teleporting a property of that thing without actually measuring that property. Sounds crazy but here's an example: suppose you have two helium atoms and using light you are somehow able to give the second atom the momentum and spin of the first atom but in the process you change the momentum/spin of the first atom. You've basically changed the second atom to be exactly like the first but they call that teleportation. And effectively it is. The reason its so nifty is you don't have to measure or know these properties to transfer them." -
#166
Ajánlom figyelmedbe S. Hawking-tól az "Idő rövid története" és a "A világmindenség dióhéjban" című könyveket, talán ha figyelmesen elolvasod nem fogsz ilyen butaságokat beszélni. -
Inquisitor #165 "Az információról egy dolog: van egy olyan dolog, hogy kvantumteleportáció. Ilyenkor nem egy részecskét teleportálnak, csak a tulajdonságait viszik át egy másikra."
Erről megint eszembe jutt, tudna valaki linket adni az utolsó nagy teleportációs kísérlet leírásaihoz, értelmes cikkekhez, mert nem értem/hiszem el, hogy nem búlvársajtós elírás az atomok teleportálása ... -
L3zl13 #164 Értsétek már meg, hogy ha olyan dolgot feltételezünk, ami nyilvánvalóan lehetetlen (tökéletes "bot") akkor semmilyen következtetést nem lehet levonni az eredményből!
Ez a baj a botos példával.
Ti eleve úgy definiáljátok a botot, hogy nem összenyomható, nem hajlik stb. Tulajdonképpen definíciószerűen meghatározzátok, hogy a bot két vége együtt kell, hogy mozogjon. Így persze, hogy azt az eredményt kapjátok, hogy a két vége együtt mozog, ha megmozdítjátok.
A lényeg, hogy pont ugyanazok a fizikai törvények akadályozzák meg ennek a botnak a létezését, amelyek miatt létezik a fény, mint határsebesség.
Pl: Tételezzük fel, hogy csinálok, egy örökmozgót, ami több energiát ad le, mint amennyit a környezetből felvesz. Ebből az következik, hogy téves az energiamegmaradás törvénye, csak azért mert olyan dolgot feltételeztem, ami ennek ellentmond? -
csibra #163 Végül is... ha az akkréciós korong is benne van akkor ok. -
Korner83 #162 Lazításként:
http://www.youtube.com/watch?v=XB5O0THpn_A
:) -
Korner83 #161 Ez tetszik
-
Kutuvoz #160 "Kutuvoz"
Ne ragadjunk le ennél a kérdésnél, hogy lehetséges-e olyan botot csinálni ami nem deformálódik!"
"BiroAndrás"
"ha nem ragadunk le, akkor már nem a valós világról beszélünk."
Mi itt végig csak egy elméletről (ami nem a valós világ) beszélünk mert:
ki tud olyan botot csinálni ami 1000 fényév hosszú és képes átvinni ezen a távon információt? mi rögzíti? mitől nem törik el? miért nem ütközik bele semmibe? mekkora a tömege? hogy lehet megmozdítani? miért nincs űrruhám? hol van Anetka?
és kapásból még legalább 50 kérdést le tudnék írni.
szóval, Te is elrugaszkodtál a valóságtól mikor elkezdtél foglalkozni a témával.
Írhattad volna azt is, hogy ez egy baromság ilyen nincs akár a fent említett kérdések miatt.
Sztem az a kérdést is simán bele tudom illeszteni a fentiek közé, hogy "miért nem deformálódik?" -
szivar #159 Nem lehet hogy ebbe bele lett kalkulálva fekete lyuk szőröstül&bőröstül? Eseményhorizontal, akréciós koronggal meg mindennel? -
csibra #158 elszámoltam valamit...
269,677 milliárdszoros naptömegű csak... -
csibra #157 Ezt: "Tömegük a Napénak akár több milliárdszorosát is meghaladja, nagyjából egy Naprendszer által felölelt területre zsúfolódva be." át kéne gondolni egy kicsit...
Számoljunk csak:
nap térfogata: d=1,392*10^6 km -> 1,4122 millió km^3
a naprendszer által felölelt területet gömbnek számítva, a neptunuszig: d=8993,2*10^6 km -> 380,838 milliárd km^3
azaz ha az a bizonyos fekete lyuk 380,383 milliárdszoros naptömegű, akkor egyezik meg a sürüsége a napéval.
Namost azért egy fekete lyuk jóval nagyobb sürüségű.
(adatok a négyjegyű függvénytáblázatok c. könyvből). -
dez #156 (Lehet, hogy a 2. téves.) -
dez #155 Az információról egy dolog: van egy olyan dolog, hogy kvantumteleportáció. Ilyenkor nem egy részecskét teleportálnak, csak a tulajdonságait viszik át egy másikra. De a hatás az, mintha többszöröznék az elsőt. 1. Ilyenkor végülis maga a tiszta információ ugrik át egyik helyről a másikra. 2. Tudtommal zéró idő alatt történik meg az ugrás. 3. Azt nem tudom, miért nem lehet ezt kívánt információ átvitelére használni. De a lényeg, hogy roliika által korábban leírt dolog is lehet valami hasonló.
De amúgy pl. miért ne teleportálódhatna ki energia is? Hol van az előírva, hogy csak egy - tömeggel rendelkező - részecske formájában mozoghat az energia? Persze a lyuktól egy bizonyos távolságra részecskeként jelenik meg. (Lehet, hogy közelebb is jelenik meg, csak azokat már magához tudja vonni.) -
szivar #154 3C345
3C273
3C120
3C279
3C179
Egypár kvazár és rádiógalaxis. -
dez #153 Ezt a számítógépet úgy hívják, hogy kvantumszámítógép. A kvantummechanikai koherens szuperpozición alapul a működése. Ilyen állapotban az qubitek között egy idő nélküli kapcsolat jön létre, és az összes számítási variáció egyszerre van jelen, amenyek közül méréskor kiválasztódik a helyes eredmény. Ezért ennek a gépnek a teljesítménye sok nagyságrenddel nagyobb, mint a szokásos gépeké, amik egyszerre egy variációval foglalkoznak, pl. egy kereséses algoritmusnál. -
szivar #152 Kimaradt egypár szó :(. Álltalunk használható...
-
dez #151 "Jelen pillanatban nem nem ismerünk fénysebességnél gyorsabb mozgást vagy információ átviteli technikát||jelenséget."
Ez így nem egészen igaz. Lásd pl. amit korábban a kvantummechanikai szuperpozíció-összeomlásról írtam. Csak mi nem tudunk ezzel információt átvinni.
"Bizonyos spec esetekben összefonódott fotonpárok felhasználásával sikerült rövidebb idő alatt megtetetni az egyik fotonnal az utat, mint ahogy várható lett volna. Viszont a másik foton az csak fénysebeséggel haladt."
Ennek (ha egyre gondolunk) nem az a lényege, hogy a fotonok gyorsabbak legyenek, hanem hogy az egyik oldali mérés azonnal kifejti a hatását a másik oldalon. (A fotonpárok is szuperpozícióban vannak, amíg az egyiket nem detektálják.) -
szivar #150 "Megmérték a gravitáció terjedési sebességét?
2003. január 7-én Seattle-ben, az American Astronomical Society éves közgyűlésén két kutató bejelentette, hogy a világon elsőként sikerült megmérniük a gravitáció terjedési sebességét. Az eredmény Einstein relativitáselméletével összhangban megegyezett a fény sebességével. Nincs tehát szenzáció, továbbra is jó a relativitáselmélet, ennek ellenére a bejelentés gyorsan az írott és elektronikus napilapok vezető tudományos híre lett. A gyors és nagy sajtóvisszhang miatt a kritikai észrevételek sem késtek sokáig, ezeket azonban már hiába keresnék a napisajtóban, itt a Nature-ben és a Science-ben közreadott észrevételeket idézzük.
A gravitáció sebességének megmérésére lehetőséget adna a gravitációs hullámok észlelése. Egyre érzékenyebb kísérleti berendezések épülnek, de eddig még a legnagyobb kozmikus kataklizmákat kísérő gravitációs hullámokat sem sikerült észlelni. Sergei Kopeikin elméleti fizikus (University of Missouri) más utat keresett. Nagyjából évtizedenként egyszer a Jupiter a Földről nézve elhalad egy kvazár, a rádióhullám tartományban intenzíven sugárzó égi objektum előtt. A Jupiter gravitációs tere kissé eltéríti a rádióhullámokat. Kopeikin számításai szerint az eltérítés mértéke függ a gravitáció sebességétől. Méréssel lehet tehát tisztázni, hogy Newtonnak volt-e igaza, amikor az azonnali távolhatást tételezte fel, vagy Einsteinnek, aki a gravitációs hatás fénysebességgel való terjedésével számolt. (Ha a Nap egy pillanat alatt eltűnne a Naprendszer középpontjából, és a gravitáció fénysebességgel terjed, akkor a Föld még tizennyolc percig változatlanul keringene pályáján. Tizennyolc perc után, a gravitációs erőhatás megszűntével egyenes vonalban kilőne a világűrbe. Ez a lehetőség szerencsére csak gondolatkísérlet formában létezik.)
A Jupiter 2002. szeptemberben haladt el egy rádióhullámokat sugárzó kvazár előtt. Kopeikin és Edward Fomenton csillagász (National Radio Astronomy Observatory, Charlottesville, Virginia) összegyűjtötte a rádióteleszkópok mérési adatait, és Kopeikin formulája alapján ebből számították ki a terjedési sebességet. A gravitáció sebessége a fénysebesség 1,06-szorosának adódott, kb. 20%-os hibával. A végtelen nagy sebességű terjedést tehát egyértelműen kizárhatták, a gravitáció és a fény sebessége a mérés hibahatárán belül megegyezik.
Asada Hideki (Hirosaki Egyetem, Japán) már hetekkel az égi esemény előtt amellett érvelt az Astrophysical Journal Letters hasábjain, hogy a tervezett módon nem a gravitáció, hanem a fény sebességét fogják megmérni. A gravitációelmélet egyik tekintélyes művelője, Clifford M. Will szerint a Kopeikin által mérni vélt jelenség csak olyan kis másodrendű hatást okoz, ami ma mérésekkel nem mutatható ki. Mások azt emelik ki, hogy az általános relativitáselméletben a fénysebesség és a gravitáció olyan szoros kapcsolatban állnak egymással, hogy még elvi különválasztásuk lehetősége és módja is vitatott. Ezért vitatják Kopeikin formuláját, amelyet az általános relativitáselméletből vezetett le. John Baez (University of California, Riverside) szerint, jó esetben a mérés megerősíti azt az elméletet, amelyben eddig sem kételkedtünk, rossz esetben pedig egy új, rendkívül pontatlan módszert kaptunk a fénysebesség mérésére. Kopeikin és Fomenton kitart eredeti állítása mellett." -
szivar #149 Az információnak lehet hogy nincs, de az ami tartalmazza, annak mindenféleképpen van. Legalábbis az én ismereteim szerint.
Valami olyasmi rémlik hogy egy kvazár álltal kibocsátott sugárzás alakját vizsgálták a jupiter gravitációs mezejének segítségével. De most hirtelen...