Új korszak a fekete lyukak kutatásában

"Pl. a newtoni fizika sem dõlt meg, csak kiegészült."

Csak a kiegészítés az, hogy mélyebben (kvantumszint) és "magasabban" (relativisztikusság) egész más a világ, és az csak egy elég felületes látszat.

Mérés nélkül van átvíve az információ (így nem mehet pl. adatként vezetéken), mégpedig fénysebességgel. Lásd #167. Szal én is rosszul emlékeztem. (De legalább rémlett, hogy itt nem idõtlen dologról van szó mégsem.)

Hát mondom, hogy te le vagy ragadva a XIX.sz.-i fizikánál és világképnél...

"NonsenS" kérdése:
"Tehát ha meglökök egy tárgyat, akkor az az erõ hullámként terjed tova?"

Szóval a válasz még mindig az, hogy igen. Sõt mondjuk egy acélrúd esetén a hullám csak néhány km/s sebességû (botnál nem tom).
DE...

Na mindegy feladom <#sir>

"ki tud olyan botot csinálni ami 1000 fényév hosszú és képes átvinni ezen a távon információt?"

Nem szükséges. 1 méteres botra is ugyanaz érvényes, csak nehezebb mérni, mert 1/300.000 másodperc alatt elér a fény az egyik végétõl a másikig.

"Azt nem tudom, miért nem lehet ezt kívánt információ átvitelére használni."

Azért, mert a teleportációhoz információt kell átvinni, valamilyen más csatornán (ami értelem szerûen lassabb a fénynél).

"az elméletek jellemzõje hogy megdõlnek."

Pont hogy nem. A kellõen bizonyított elméletek nem szoktak megdõlni. Pl. a newtoni fizika sem dõlt meg, csak kiegészült.

"az hogy mennyire jol vagy kevéssé van alátámasztva egy elmélet általában mindig a fizikai törvényekrõl való hiányos tudásunk miatt van."

Az alátámasztás nem tudás, hanem kísérlet kérdése.

"Általánosággban véve a kutatok is fingja sincs az ilyen szélsõséges esetõkrõl"

Miért ne lenne? Ez a cikk is arról szól, hogy ilyeneket is tudnak mérni.

"Azt tudom hogy a világegyetem végtelen"

Honnan tudod?

"igy aztán nyugodtan feltételezhetem hogy van a fénynél sokkal nagyobb sebesség is."

A kettõnek semmi köze egymáshoz.

"Mi az hogy a vákumbeli fénysebesség számit? Azért mert mi nem ismerünk olyan közeget ahol ennél gyorsabban terjedhet..."

Nézz utánna a vonatkozó elméletnek. Garantált, hogy semmilyen közegben nem nagyobb a fénysebesség (a csoportsebesség!).

"Ez már a hülyeség netovábbja. Miért is nem lehet?"

1. Az összes létezõ elmélet határozottan tiltja. És ezek nem olyan elméletek, amik idõvel meg fognak dõlni.
2. Az összes elvégzett kísérlet is ezt igazolja.

Eleget tudunk már a világ mûködésérõl ahhoz, hogy teljes bizonyossággal kijelenthessük, hogy ilyen módon nem lehet átlépni a fénysebességet (más mód viszont lehet rá).

"Nem tudok linket adni, keress rá google-n, valamikor régebben olvastam."

Kerestem, nem találtam. Kvazárral viszont jobb:
http://www.astronomycafe.net/anthol/expan.html
Nem tudom, erre gondoltál-e. Itt mindössze arról van szó, hogy ilyen sebességeknél a newtoni mechanika már nem érvényes, és a relativitás elméletet kell hsználni. Abban viszont a doppler effektus képlete is más, így a vöröseltolódásból számolt sebesség már értelmes lesz.

"Szerintem nem. Az épp aktuális tömeg számít, hiszen ha más a test tömege, akkor más az energiája is. Magyarán a gyorsulással a testnek áttadott energia növeli a test tömegét (és energiáját E=m*c2). A gravitáció pedig a tömegtõl függ, ezért az is nõ."

Itt le van írva minden képlet hozzá : http://en.wikipedia.org/wiki/Special_relativity
A mozgásegyenletbõl látszik, hogy nem olyan egyszerû a helyzet.
Ráadásul itt a gravitáció is bejátszik, úgyhogy az Általános relativitás elmélet kell, ami még bonyolultabb. Ha van kedved, át lehet rágni a képleteket. Nekem erre most nincs idõm. Az eredmény az lesz, hogy a fekete lyukba zuhanó anyag látszólag lassul, és végül az eseményhorizonton megáll, az idõ torzulása miatt (viszont az erõs vöröseltolódás miatt ekkor már nem látjuk).
A megfigyelések ebben is igazolják az elméletet.

"Szerintem még nincs közvetlen bizonyítéka a gravitációs hullámok létezésének, ezért ezt nem szabadna így kijelenteni."

Közvetetten kimutatták már õket. És a rel.elm. egyéb jóslatai szépen beigazolódtak, így elenyészõ az esélye, hogy pont ez nem fog bejönni.

Csak azért, mert ha eltalálod is hogy mire gondoltam, addig nem tudod meg hogy igazad van-e, amíg el nem mondom neked. Nagyjából és nagyon egyszerûsítve ezért nem sikerült még közvetlenül feldolgozható információt átvinni.

Áááá. Ez olyan rosz egy példa hogy az életben nem mosakszom ki belõle...

Mire gondoltam? Vízszintes vagy függõleges?

Köszi szépen. Mondjuk nem is vártam semmi olyat, de a múlkroi több kilóméteres "fénysugár" teleportáció után nem igazán értem, miért ne lehetne információt átvinni? 😊
Ugyebár az információ léte és nemléte (1, 0) is információ ...

http://news.yahoo.com/s/nm/20061004/sc_nm/science_teleportation_dc_1
"between light and matter, two different objects. One is the carrier of information and the other one is the storage medium"

http://science.slashdot.org/article.pl?sid=06/10/04/2026231
"This is not 'traditional' teleportation -It works at the speed of light, there's nothing strange going on here, although it is related to what you might have heard referred to as 'spooky action at a distance' With quantum teleportation you aren't teleporting a THING, you're teleporting a property of that thing without actually measuring that property. Sounds crazy but here's an example: suppose you have two helium atoms and using light you are somehow able to give the second atom the momentum and spin of the first atom but in the process you change the momentum/spin of the first atom. You've basically changed the second atom to be exactly like the first but they call that teleportation. And effectively it is. The reason its so nifty is you don't have to measure or know these properties to transfer them."

Ajánlom figyelmedbe S. Hawking-tól az "Idõ rövid története" és a "A világmindenség dióhéjban" címû könyveket, talán ha figyelmesen elolvasod nem fogsz ilyen butaságokat beszélni.

"Az információról egy dolog: van egy olyan dolog, hogy kvantumteleportáció. Ilyenkor nem egy részecskét teleportálnak, csak a tulajdonságait viszik át egy másikra."

Errõl megint eszembe jutt, tudna valaki linket adni az utolsó nagy teleportációs kísérlet leírásaihoz, értelmes cikkekhez, mert nem értem/hiszem el, hogy nem búlvársajtós elírás az atomok teleportálása ...

Értsétek már meg, hogy ha olyan dolgot feltételezünk, ami nyilvánvalóan lehetetlen (tökéletes "bot") akkor semmilyen következtetést nem lehet levonni az eredménybõl!
Ez a baj a botos példával.
Ti eleve úgy definiáljátok a botot, hogy nem összenyomható, nem hajlik stb. Tulajdonképpen definíciószerûen meghatározzátok, hogy a bot két vége együtt kell, hogy mozogjon. Így persze, hogy azt az eredményt kapjátok, hogy a két vége együtt mozog, ha megmozdítjátok.

A lényeg, hogy pont ugyanazok a fizikai törvények akadályozzák meg ennek a botnak a létezését, amelyek miatt létezik a fény, mint határsebesség.

Pl: Tételezzük fel, hogy csinálok, egy örökmozgót, ami több energiát ad le, mint amennyit a környezetbõl felvesz. Ebbõl az következik, hogy téves az energiamegmaradás törvénye, csak azért mert olyan dolgot feltételeztem, ami ennek ellentmond?

Végül is... ha az akkréciós korong is benne van akkor ok.

Lazításként:
http://www.youtube.com/watch?v=XB5O0THpn_A

😊

Ez tetszik<#nevetes1>

"Kutuvoz"
Ne ragadjunk le ennél a kérdésnél, hogy lehetséges-e olyan botot csinálni ami nem deformálódik!"

"BiroAndrás"
"ha nem ragadunk le, akkor már nem a valós világról beszélünk."


Mi itt végig csak egy elméletrõl (ami nem a valós világ) beszélünk mert:
ki tud olyan botot csinálni ami 1000 fényév hosszú és képes átvinni ezen a távon információt? mi rögzíti? mitõl nem törik el? miért nem ütközik bele semmibe? mekkora a tömege? hogy lehet megmozdítani? miért nincs ûrruhám? hol van Anetka?
és kapásból még legalább 50 kérdést le tudnék írni.

szóval, Te is elrugaszkodtál a valóságtól mikor elkezdtél foglalkozni a témával.

Írhattad volna azt is, hogy ez egy baromság ilyen nincs akár a fent említett kérdések miatt.
Sztem az a kérdést is simán bele tudom illeszteni a fentiek közé, hogy "miért nem deformálódik?"

Nem lehet hogy ebbe bele lett kalkulálva fekete lyuk szõröstül&bõröstül? Eseményhorizontal, akréciós koronggal meg mindennel?

elszámoltam valamit...
269,677 milliárdszoros naptömegû csak...

Ezt: "Tömegük a Napénak akár több milliárdszorosát is meghaladja, nagyjából egy Naprendszer által felölelt területre zsúfolódva be." át kéne gondolni egy kicsit...
Számoljunk csak:
nap térfogata: d=1,392*10^6 km -> 1,4122 millió km^3
a naprendszer által felölelt területet gömbnek számítva, a neptunuszig: d=8993,2*10^6 km -> 380,838 milliárd km^3
azaz ha az a bizonyos fekete lyuk 380,383 milliárdszoros naptömegû, akkor egyezik meg a sürüsége a napéval.
Namost azért egy fekete lyuk jóval nagyobb sürüségû.
(adatok a négyjegyû függvénytáblázatok c. könyvbõl).

(Lehet, hogy a 2. téves.)

Az információról egy dolog: van egy olyan dolog, hogy kvantumteleportáció. Ilyenkor nem egy részecskét teleportálnak, csak a tulajdonságait viszik át egy másikra. De a hatás az, mintha többszöröznék az elsõt. 1. Ilyenkor végülis maga a tiszta információ ugrik át egyik helyrõl a másikra. 2. Tudtommal zéró idõ alatt történik meg az ugrás. 3. Azt nem tudom, miért nem lehet ezt kívánt információ átvitelére használni. De a lényeg, hogy roliika által korábban leírt dolog is lehet valami hasonló.

De amúgy pl. miért ne teleportálódhatna ki energia is? Hol van az elõírva, hogy csak egy - tömeggel rendelkezõ - részecske formájában mozoghat az energia? Persze a lyuktól egy bizonyos távolságra részecskeként jelenik meg. (Lehet, hogy közelebb is jelenik meg, csak azokat már magához tudja vonni.)

3C345
3C273
3C120
3C279
3C179

Egypár kvazár és rádiógalaxis.

Ezt a számítógépet úgy hívják, hogy kvantumszámítógép. A kvantummechanikai koherens szuperpozición alapul a mûködése. Ilyen állapotban az qubitek között egy idõ nélküli kapcsolat jön létre, és az összes számítási variáció egyszerre van jelen, amenyek közül méréskor kiválasztódik a helyes eredmény. Ezért ennek a gépnek a teljesítménye sok nagyságrenddel nagyobb, mint a szokásos gépeké, amik egyszerre egy variációval foglalkoznak, pl. egy kereséses algoritmusnál.

Kimaradt egypár szó 😞. Álltalunk használható...

"Jelen pillanatban nem nem ismerünk fénysebességnél gyorsabb mozgást vagy információ átviteli technikát||jelenséget."

Ez így nem egészen igaz. Lásd pl. amit korábban a kvantummechanikai szuperpozíció-összeomlásról írtam. Csak mi nem tudunk ezzel információt átvinni.

"Bizonyos spec esetekben összefonódott fotonpárok felhasználásával sikerült rövidebb idõ alatt megtetetni az egyik fotonnal az utat, mint ahogy várható lett volna. Viszont a másik foton az csak fénysebeséggel haladt."

Ennek (ha egyre gondolunk) nem az a lényege, hogy a fotonok gyorsabbak legyenek, hanem hogy az egyik oldali mérés azonnal kifejti a hatását a másik oldalon. (A fotonpárok is szuperpozícióban vannak, amíg az egyiket nem detektálják.)

"Megmérték a gravitáció terjedési sebességét?

2003. január 7-én Seattle-ben, az American Astronomical Society éves közgyûlésén két kutató bejelentette, hogy a világon elsõként sikerült megmérniük a gravitáció terjedési sebességét. Az eredmény Einstein relativitáselméletével összhangban megegyezett a fény sebességével. Nincs tehát szenzáció, továbbra is jó a relativitáselmélet, ennek ellenére a bejelentés gyorsan az írott és elektronikus napilapok vezetõ tudományos híre lett. A gyors és nagy sajtóvisszhang miatt a kritikai észrevételek sem késtek sokáig, ezeket azonban már hiába keresnék a napisajtóban, itt a Nature-ben és a Science-ben közreadott észrevételeket idézzük.

A gravitáció sebességének megmérésére lehetõséget adna a gravitációs hullámok észlelése. Egyre érzékenyebb kísérleti berendezések épülnek, de eddig még a legnagyobb kozmikus kataklizmákat kísérõ gravitációs hullámokat sem sikerült észlelni. Sergei Kopeikin elméleti fizikus (University of Missouri) más utat keresett. Nagyjából évtizedenként egyszer a Jupiter a Földrõl nézve elhalad egy kvazár, a rádióhullám tartományban intenzíven sugárzó égi objektum elõtt. A Jupiter gravitációs tere kissé eltéríti a rádióhullámokat. Kopeikin számításai szerint az eltérítés mértéke függ a gravitáció sebességétõl. Méréssel lehet tehát tisztázni, hogy Newtonnak volt-e igaza, amikor az azonnali távolhatást tételezte fel, vagy Einsteinnek, aki a gravitációs hatás fénysebességgel való terjedésével számolt. (Ha a Nap egy pillanat alatt eltûnne a Naprendszer középpontjából, és a gravitáció fénysebességgel terjed, akkor a Föld még tizennyolc percig változatlanul keringene pályáján. Tizennyolc perc után, a gravitációs erõhatás megszûntével egyenes vonalban kilõne a világûrbe. Ez a lehetõség szerencsére csak gondolatkísérlet formában létezik.)

A Jupiter 2002. szeptemberben haladt el egy rádióhullámokat sugárzó kvazár elõtt. Kopeikin és Edward Fomenton csillagász (National Radio Astronomy Observatory, Charlottesville, Virginia) összegyûjtötte a rádióteleszkópok mérési adatait, és Kopeikin formulája alapján ebbõl számították ki a terjedési sebességet. A gravitáció sebessége a fénysebesség 1,06-szorosának adódott, kb. 20%-os hibával. A végtelen nagy sebességû terjedést tehát egyértelmûen kizárhatták, a gravitáció és a fény sebessége a mérés hibahatárán belül megegyezik.

Asada Hideki (Hirosaki Egyetem, Japán) már hetekkel az égi esemény elõtt amellett érvelt az Astrophysical Journal Letters hasábjain, hogy a tervezett módon nem a gravitáció, hanem a fény sebességét fogják megmérni. A gravitációelmélet egyik tekintélyes mûvelõje, Clifford M. Will szerint a Kopeikin által mérni vélt jelenség csak olyan kis másodrendû hatást okoz, ami ma mérésekkel nem mutatható ki. Mások azt emelik ki, hogy az általános relativitáselméletben a fénysebesség és a gravitáció olyan szoros kapcsolatban állnak egymással, hogy még elvi különválasztásuk lehetõsége és módja is vitatott. Ezért vitatják Kopeikin formuláját, amelyet az általános relativitáselméletbõl vezetett le. John Baez (University of California, Riverside) szerint, jó esetben a mérés megerõsíti azt az elméletet, amelyben eddig sem kételkedtünk, rossz esetben pedig egy új, rendkívül pontatlan módszert kaptunk a fénysebesség mérésére. Kopeikin és Fomenton kitart eredeti állítása mellett."

Az információnak lehet hogy nincs, de az ami tartalmazza, annak mindenféleképpen van. Legalábbis az én ismereteim szerint.

Valami olyasmi rémlik hogy egy kvazár álltal kibocsátott sugárzás alakját vizsgálták a jupiter gravitációs mezejének segítségével. De most hirtelen...

Hát pedig akkor sincs annak az információnak tömege, hogy ha megmondom most neked hogy 23 éves vagyok. Az más kérdés már hogy mi közvetíti az infót. De magának az információnak nincs tömeg ilyen szempontból.

A fénysebességgel terjedõ gravitációt hogyan bizonyították? (valami rémlik, de nem emlékszem már rá)

"A valóság gyakran felülmúlja a képzeletet. A határsebesség léte alposan bizonyított tény. Lehetséges, hogy ki lehet játszani (különféle térgörbítésekkel), de alapvetõen érvényes."

az elméletek jellemzõje hogy megdõlnek.az hogy mennyire jol vagy kevéssé van alátámasztva egy elmélet általában mindig a fizikai törvényekrõl való hiányos tudásunk miatt van. Általánosággban véve a kutatok is fingja sincs az ilyen szélsõséges esetõkrõl csak õk képesek ezt olyan tudományos köritéssel elmondani hogy azt hiszed van. Azt tudom hogy a világegyetem végtelen (legalábbis a tudomány képtelen ennek az ellenkezõjét bebizonyitani) igy aztán nyugodtan feltételezhetem hogy van a fénynél sokkal nagyobb sebesség is.

"A vákuumbeli fénysebesség számít. Anyagban valamivel lassabban terjed a fény, és így adott esetben egy részecske megelõzheti. Ekkor a hangrobbanáshoz hasonló jelenség következik be (Cserenkov sugárzás)."
Mi az hogy a vákumbeli fénysebesség számit? Azért mert mi nem ismerünk olyan közeget ahol ennél gyorsabban terjedhet... ez már megint csak a hiányos fizikai tudásunkat bizonyitja... (és sajnos hajlamosak vagyunk a nem ismertet nem létezõnek tekinteni mint ahogy ez zajlott a tudomány történetében több ezer éven keresztül)

""Márpedig ha eltérõ akkor simán lehet hogy specko körülmények között akár lehet 10x 100x 1000x gyorsabb is mint a mi általunk vélt 300ezer km/s" " Nem lehet."
Ez már a hülyeség netovábbja. Miért is nem lehet? A fizika tanárom kb. pont ezzel a dumával jött... nem lehet... miért nem? csak... nem kéne ez a sok csõlátás... Arról sincs fingunk hogy egy feketelyukban mi zajlik, akkor meg ilyet kijelentei hogy nem lehet... hát nagyon nagy böszmeség...

"egyébként csillagászok fedeztek fel olyan galaxisokat amik a fénysebesség töbszörösével száguldottak"

"Errõl tudsz valami bõvebbet? Esetlen link?"
Nem tudok linket adni, keress rá google-n, valamikor régebben olvastam. Talán a kvazároknál már nem tudom pontosan. A lényeg az volt, hogy a hagyományos módszerekkel adott galaxisok 4-5szörös fénysebeséggel közeledtek egymás felé, ezután a tudósok fogták magukat, kijelentették hogy nem jó az eddig alkalmazott elmélet és gyártottak egy újabbat, ami kb. egy olyan elmélet volt hogy minden állatnak max 2 lába van, akkor ha 100... Ezután már nem közeledtek olyan gyorsan a galaxisok egymás felé, csak hát...

Ha nincs ami hordozza az információt (energia, anyag), akkor nincs számunkra elérhetõ információ, mondhatni hogy nem is létezik.

Viszont a térnek - a gumiágyhoz hasonlóan- szüksége van bizonyos idõre hogy 'kiegyenesedjen'.

A gravitációs hullámokra nem tudom hogy van-e bizonyíték, de a fénysebességgel terjedõ gravitációra igen.

Ha csak a nyugalmi test tömeg számítana akkor szerintem a gyorsulásnál is csak ez számítana!!

Jelen pillanatban nem nem ismerünk fénysebességnél gyorsabb mozgást vagy információ átviteli technikát||jelenséget. Bizonyos spec esetekben összefonódott fotonpárok felhasználásával sikerült rövidebb idõ alatt megtetetni az egyik fotonnal az utat, mint ahogy várható lett volna. Viszont a másik foton az csak fénysebeséggel haladt. Ami lentebb említve lett, ott sem az információ vagy a jel nem ment fénysebességnél gyorsabban, hanem a jel 'csúcsa'. Végül is csak deformálódott az eredeti jelalak.

"Az általános relativitás elmélet egyik következménye épp az, hogy a grav. sem gyorsabb a fénynél. Ebbõl adódik a gravitációs hullámok létezése is."
Ez nem igaz hiszen Einsein szerint ha egy test gravitációja ha megszünik akkor az az univezum másik végén is azonnal érezhetõ hatású!!Mivel a gravitáció meghajlítja a teret és az idõt valahogy úgy mint a gumiágyra álló gyerek!! Minnél messzebb van annál kisebb a hatása de mihelyst kivesszük a rendszerbõl azonnal érezetõ!

Nah. Akkor a botos példával kezdem. Majd ha valaki készít egy olyan botot, ami semmilyen mértékben nem összenyomható és nem deformálható, a tömege elhanyagolható és belerúgás vagy egyébb mechanikai hatást lehet rá közölni, akkor visszatérhetünk erre a témára.De amíg a kölcsönhatások mérhetõ része (em, gravitáció) bizonyíthatóan fénysebességgel terjed -így feltételezhetõen a hasonszõrû kollegái is-, az anyagi részecskék csak megközelíteni tudják a fény sebeségét, addig hanyagolható ezen téma. Gyakorlatilag és elméletileg kivitelezhetetlen.

Kis bigyók esetében (atomok, kvarkok,stb) biztosan megoldható lenne a dolog, ha tudnánk hogy melyik fele az egyik és melyik a másik, meg hogy hol van és hol lesz 😄. Ez jelenleg még igencsak kivitelezhetetlen dolog és nem is valószínû hogy változni fog a közeljövõben.

"Szerintem az a megoldás, hogy a gravitációnál csak a nyugalmi tömeg számít."

Szerintem nem. Az épp aktuális tömeg számít, hiszen ha más a test tömege, akkor más az energiája is. Magyarán a gyorsulással a testnek áttadott energia növeli a test tömegét (és energiáját E=m*c2). A gravitáció pedig a tömegtõl függ, ezért az is nõ.

"Az általános relativitás elmélet egyik következménye épp az, hogy a grav. sem gyorsabb a fénynél. Ebbõl adódik a gravitációs hullámok létezése is."

Szerintem még nincs közvetlen bizonyítéka a gravitációs hullámok létezésének, ezért ezt nem szabadna így kijelenteni.

"Ezen felül minél gyorsabban halad a jel, annál gyengébb és torzabb lesz, így elméletben semmilyen használható információ nem küldhetõ a fény sebességénél gyorsabban"

Idpzet a cikkbõl:
"Ezen felül minél gyorsabban halad a jel, annál gyengébb és torzabb lesz, így elméletben semmilyen használható információ nem küldhetõ a fény sebességénél gyorsabban"

Itt is arról van szó, hogy információ nem haladhat a fénynél gyorsabban. A jel csúcs, amiról a cikkben szó van, csak egy interferenciakép, olyasmi mint, egy árnyék. Az információ a jelben a csoportsebességgel terjed, ami nem ugyanaz, mint a csúcs sebessége.

"Attól, hogy valamit nem tudunk kimérni, még nem biztos hogy valóban nulla. Legfeljebb 1/végtelen. De ez sem nulla! Elvileg nincs legkisebb távolsag. (Az más kérdés, hogy gyakorlatilag (számunkra)van)"

Nem biztos, hogy nincs legkisebb távolság (Planck hossz).
De itt egyébként is arról van szó, hogy a részecskék valóban kiterjedés nélküliek. Ezen a szinten egyébként elég nehéz pontosan definiálni ezeket a fogalmakat, mérni meg gyakorlatilag lehetetlen.

"és ha lezárnám azt a kis izét amiben pörög a lemez, akkor Newton 1 már nem érvényes...merthogy nincs KÜLSÕ befolyásoló erõhatás."

Te mirõl beszélsz? Milyen külsõ erõhatás? Csak egy külsö erõhatás van, a garvitáció, azt meg nem fogod leárnyékolni semmivel.

"A kiskocsinál meg a lényeg, hogy 1 súly van rajta amit lassan hátrahúznak, majd gyorsan 1 lemeznek csapják, ettõl megindul a kocsi."

Ez esetben a trükk a súrlódás. A súrlódási erõnek ugyanis van egy maximuma, így minél gyorsabban csúszunk (gurulunk), relatíve annál kevésbbé számít (ezért lehet kipörgetett kerékkel helyben megfordulni). Amikor lassan húzzuk hátra a súlyt, akkor a kerekek súrlódása helyben tartja a kocsit, a kioldás utáni gyors mozgásnál viszont már nem. Próbáld ki ezt a szerkezetet kerekek helyett légpárnával, nem fog haladni semerre (még jobb vákuumban mágneses lebegtetéssel).
Az ûrhajósok is tapasztalják ezt, a múltkor volt itt is egy cikk, amiben errõl is volt szó.

"Az utólsó mondatod nem értem. Mert ha ez ilyen egyszerû, akkor miért nincsenek ezen elven mûködõ repülõ ezközök, vagy miért kiterjedõ elégõ gázok hajtják az ûrhajókat, repcsiket?"

Mert ezzel nem lehet repülni. A perdület megmaradás csak a test elfordulását akadályozza meg. Ha a pörgettyûdet leejted, az ugyanúgy fog esni, mint bármelyik test. Az elõbbi esetben viszont támaszkodik a földön.

"Miért érne lasabban a másik végébe. A bot meglökésének a sebessége, csak azt határozza meg, hogy a túoldalon milyen gyorsan fog mozogni a bot másik vége. Magát az információ átjutási sebességét nem befolyásolja."

Nem a meglöklés sebességérõl van szó, hanem a lökés terjedésének sebességérõl, ami a botbeli hangsebesség (most látom, hogy te nem errõl írtál, én értettem félre).

"Szóval mi van akkor ha egy testet egy nagy tömeg pl egy fekete lyuk felé próbálok meg gyorsítani ha megközelítem a fénysebességet akkor a test tömege el kezd növekedni de ezáltal a rá ható erõ is ami a fekete lyuk felé vonza tehát könnyebb lesz a fekete lyuk felé gyorsítani! Ilyen módon elérhetõ a fénysebesség, vagy a test is egy fekete lyukká változik??"

Szerintem az a megoldás, hogy a gravitációnál csak a nyugalmi tömeg számít. De ebben nem vagyok teljesen biztos. Az viszont tuti, hogy ilyenkor sem lépi át a test a fénysebességet, mivel nem látjuk ennek nyomát a fekete lyukak környékén.

"Vagy ha két testet pl a fénysabesség 80% ára gyorsítanék úgy hoga egymással szembe haladna egymás felé!"

Erre vonatkozik a lorentz tranzformáció. A sebességek összeadása a relativitás elméletben nem lineáris, hanem olyan, hogy az eredmény mindíg fénysebességnél kisebb.

Itt ha jól emlékszem azért jött ki ez az érték, mert féremérték a hullámfüggvényt. (Más fázisban figyelték mint kellett volna)

Akit komolyan érdekel a fizika, olvassa ezt a két írást el és kérem, hogy fejtse ki nekem errõl a véleményét:
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko/index.htm

Ha lehet csak olyan aki tényleg végigolvasta és érti is. Kell hozzá pár óra😊
Szerintem NAGYON NAGYON ígéretes elmélet!!! Szeretné látni az esetleges hibáit, hiányosságait.

A válaszokat elõre is köszi!

SG-n...[/url]Egyszerû felszereléssel lépték át a fénysebességet

Itt egy cikk az SG-rõl.

"Például egy árnyék sebessége akármekkora lehet, de üzenni nem tudsz vele a fénynél gyorsabban."

Mármint hogyan lenne nagyobb a sebessége a fénynél. És miért ne tudnék vele üzenni?

"Ne ragadjunk le ennél a kérdésnél, hogy lehetséges-e olyan botot csinálni ami nem deformálódik!"

a nem ragadunk le, akkor már nem a valós világról beszélünk.