287
-
HUmanEmber41st #47
Egy két kérdésecske:
-kiszámították-e már egy olyan test mozgását, amely ugyan geoszinkron pályán van, ám több kilométer "kötél" lóg rajta lefele ( mert még nem ért le a Földig)
-milyen hatással lesz ez a méretes villámhárító ( mert ugye a nanocső elektromos vezető) a különböző légköri rétegekre?
-a kész kötélnek hajlékonynak kell lennie, h arról a bizonyos geoszinkr. pályáról le tudják engedni.
( felcsévélve lövik fel ugye). Később, mikor liftként üzemel már nem jó tulajdonság a kötél hajlékonysága. Milyen módszerrel merevítik ki?
( Csak képzeljétek el, amint a rakomány a fele úthoz ér, oldalra és lefele is teljes súlyával húzni fogja a kötél másik végén lévő tömeget ) -
juzosch #46 Az ellensúlyról beszélt, nem a kábelről. Egy kisbolygó jó is lenne:)
De a kábel is jópár100-1000 tonna, azse megy fel csak úgy űrsiklóval. -
L3zl13 #45 Pedig nagyon egyszerű. Ugyanúgy, csak az első darabot kell feljuttatni, aztán a többi már mehet magán a kábelen, egyre növekvő tömegű darabokban. :D -
juzosch #44 Vagy ami mégrosszabb, parittyaként elrepül:)
Egyébként elvileg geostac pályán ottmarad, de qrvára nem mindegy, hogy hol szakad a kötél. Ha a földközelben szakad, egész más erők hatnak, mint ha a másik vége felé.
A veszély pedig valós, mert folyamatosan repkednek a meteorok és a terroristák. -
fourgee #43 Ha ez ilyen bazi magasra kinyúlik, akkor nem fog nekimenni az űrállomás? :) Vagy bármilyen űrszemét... Ha olyan 300 km-en lenne valami, ami tartja, akkor nyugodtan fel mernék menni, de ha csak 100 ezer kilométeren, akkor... De akkor meg azt kellene megoldani, hogy ne zuhanjon vissza 300km-ről :) -
juzosch #42 Emiatt tartom halott 5letnek az egészet. Drága megépíteni és könnyű lerombolni.
Mire bejönne az ára, könnyen lehet, hogy sokkal jobb technológiákkal járunk majd az űrbe. -
juzosch #41 "Amugy hogy szamoljatok ki a kotel sulyat? csak mert ugye a suly=m*a de itt az "a" nem allando ertek!! hanem csokken."
Egyenletesen csökken a súlya, tehát az egyenlet még így is elég egyszerű. -
#40
És hogy juttatunk fel több tízezer tonnát az űrbe, ráadásul geostac pályára, az építés első lépéseként? Gondolom hagyományos rakéta technológiával.
Az olyan 500-1000 Saturn5 rakéta indítás lehet.
Asszem nincs is több kérdésem. -
L3zl13 #39 És mi akadályoz meg abban h 200-300km után már ne 200km/h órával mennyen hanem pl 10x ennyivel?
A surlódás? Ugyebár még mindig egy lift szerkezetről van szó.
Én is gonsoltam arra, hogy túlnyúlik a szál a GEO-n, de egy sima súly mégis jóval olcsóbb, mint a szükségesnél majd 3x hosszabb ultraköltséges kábel...
De amennyire tudom az ellensúly egyébként sem csak egy sima vasgolyó lenne, hanem egyfajta űrállomás, aminek az ellensúly funkción kívül némi további haszna is van. -
Achilles #38 És mi akadályoz meg abban h 200-300km után már ne 200km/h órával mennyen hanem pl 10x ennyivel?
amugy szerintem a 100000km ugy jon ki a szalra h a geo. palyan tul kell hogy nyuljon a szal nem? (ez egyszerubb lenne mint az ellensuly)
Amugy hogy szamoljatok ki a kotel sulyat? csak mert ugye a suly=m*a de itt az "a" nem allando ertek!! hanem csokken. -
L3zl13 #37 ~36000km(GEO)/200kmph=180h -> 7,5 nap nálam. -
#36
Ahhoz hogy hülyeséget csináljunk, própálkozzunk vele nem kell hülyének lenni. -
#35
Ha LEO-ra 3 óra (200 km-el számoltam), akkor nekem geostacra olyan 22 nap jön ki. -
Sepu #34 még jo hogy nem rézkábelből készül, mert ellopnák -
L3zl13 #33 Bazz, lyuttatását? Erre még a péntek sem lehet mentség... 
-
L3zl13 #32 Egyébként én a műholdak pályára lyuttatását úgy gondolnám, hogy felviszik olyan magasságba, ahol a kerületi sebesség megegyezik annak a pályának az egyensúlyi kerületi sebességével, ahova el akarják juttatni a tárgyat, és ott "ledobják".
Ekkor elvileg különösebb plusz energia nélkül páyára kellene állnia, nem? -
L3zl13 #31 Ha jól számolom egy hét a geostat pálya, és ha jól vettem ki, akkor ez a minimum, aminél érdemesnek gondolják a megvalósítást. -
#30
milyen király horgászzsinór lehetne nanoszálból :) -
L3zl13 #29 Hogyhogy miért esne vissza?
Azért mert alacsony földkörüli pályán maradáshoz jóval kissebb keringési idő párosul, mint 1 nap (geostac pálya)
Tehát ha ezen az alacsony fölkörüli pályán valami lekapcsolódik a felvonó kábeléről, és izzít be valami rekétameghajtást, akkor elkezd zuhanni. -
L3zl13 #28 Szerinted melyik anyag nem képes hajlani 100e km hosszúságnál? -
#27
sztem a kötél körül lenne a világ legszigorúbban ellenőrzött légtere. :) -
#26
A föld sugara ~6300 km. +100 km nem oszt nem szoroz sem tömegvonzásban, sem "kerületi sebességben". -
#25
Ez egy merev valami vagy hajlani is tud? és mi lesz ha rálőnek nem esik szét stb... -
#24
Hát én ezt az egészet máshogy tudom. A BME Polomertechnika tanszék vezetője közölte, hogy még a közelébe se vagyunk annak a szilrádságnak ami kell és az eddigi ehhez hasonló nanocsöves cuccokból még miliméteres nagységrendben sem tudnak előállítani stabilat és sokat. A felvonó így is többe kerülne valszeg, mint a leggazdagabb orászágok éves GDP-je... Szóvel ez még NAGYON, NAGYON messze van. -
menpe #23 
ez is 20 év múlva fog megvalósulni.
Pont, mint a Mars-expedíció, a Holdállomás, a magyar euró... -
csibra #22 Miért is esne vissza?
100 km körüli magasságban már nincs akkora tömegvonzása a földnek, hogy csak úgy visszaessen. Nem beszélve arról, hogy ugyanakkor van elég komoly kerületi sebessége az adott tárgynak mondjuk 500km magasságban.
Aszondja, hogy geostacionárius pálya. Az ha jól emléxem 36000 km. Tehát nem 100000.
-
brueni #21 "Es semmi teher nincs, csak a szal sulya."
"a felvonó egy bázisból, egy irdatlan hosszúságú kábelből és egy geostacionárius pályán elhelyezett ellensúlyból tevődik össze" -
brueni #20 és mekkora ellensúlyról van szó?
a szenet csak a példa kedvéért írtam, a lényeg, hogy nem elhanyagolható súlyról van szó, amit a másik végén "rögzíteni" kell.
ne kössetek bele a "rögzíteni" szóba!!
-
#19
Az elso szalnal csak egy kisebb motorral huznak fel a masodik szalat, amit el kell birnia. Meg gondolom a muholdon lesz a motor, hogy annak a sulyat se kelljen cipelni. Es amikor felment egy dupla hoszu szal, leert a foldre, akkor a szalra magara raraknak egy masikat, es szepen megy felfele....
Es semmi teher nincs, csak a szal sulya.
-
#18
Lehet ,hogy egy kábel egy ceruzavastagságú és azokból épül fel az 1m nem? -
#17
De ez nem szenrud, ember :D
A szen az jo hogy nehez, de nem a koszenet kell nezni, lol :DDDD
-
#16
de izé, minek olyan hosszu kábel? :) nem 100000 méterről van szó? -
brueni #15 nanocső szálakból felépülő, 1 méter széles szalagból készülő, ceruza vastagságú, áttetsző kábel.
ezt látja maga előtt valaki? nekem valahogy nem áll össze, hogy is nézhet ki. -
#14
Biztos megtudják oldani,elvégre a NASA-nál azért nem hülye gyerekek dolgoznak. -
brueni #13 egy egy cm átmérőjő, 100000km hosszú szén rúd súlya:
17796 tonna !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
brueni #12 " több mint 100 000 kilométer hosszú szálhoz "
???
ez a sok vékony kábel hossza?
vagy az egy vastagé?
ez a hold-föld távolság majdnem negyede...
-
wanek #11 Ezt a marhaságot még hányszor akarja a cikkíró elsütni? -
Reyes #10 Ha ilyen erős ez a kötél, akkor ennyi erővel rácsomózunk egypárat a Holdra, aztán közelebb húzzuk, hogy jobban lehesse vizsgálni, meg hogy ne kerüljön annyiba egy Hold exopedíció 
-
brueni #9 "Az első szálat egy műhold vinné fel, melyhez újabb szálakat adnának már a kábel kezdeményen felmászó egységek alkalmazásával, egészen addig, míg el nem érik a kívánt vastagságot."
és már az első szál elbírná a felmászó eszközöket?
milyen súlya lehet egy ilyen kötélnek?
micsoda előnye lehetne a hídépítésben és sok más területen?
-
brueni #8 égig érő nanobab...
