Húsz éven belül elkészülhetne az űrfelvonó

Én válalkoznék az alapzsinorletételre. 😊

Ja aztán onnan leengedni. 😊
Már olvastak nekem kiskoromban valami paszujról. 😊)

Szvsz ez inkább valami értelmezési hiba lehet a riporterek részérõl.

Mellesleg az iteni hírben is ceruza vastagságút írtak az eredeti hírben szereplõ ceruzahegy vastagságú szál helyett... 😞

újraolvastam a cikket...

"Az elsõ szálat egy mûhold vinné fel..."
hahaha<#nevetes1><#nevetes1>

Nem a költséghatékonyságról volt szó, hanem arról ,hogy hogy juttatjuk fel a kötelet. Egyben túl sok. darabokban jó, de össze is kell illesztenni, és annak ugyan olyan erõsnek kell lenni mint a kötélnek.Ezért lenne jobb talán ott helyben létrehozni.:-)

Majd az Atlantisról leeresztenek egy damilt, vagy valami erõsebbet, és fölhúzzák az uzsonnáskosarat, mint ahogy a kõmûvesek a maltert, vagy a téglát. Elõre látom. 😊))

"Elégne a légkörben. Mint ahogy a mûholdak is szoktak."
Ezzel mégis mi a bajod?

Többezer tonna nyersanyagról beszélünk. És még messze nem az olcsó áron, hanem a mai asszem 20k$/kg áron. Tehát az amit megspórolnak az ûrlifttel, elmegy az építésre.

A súlya elhanyagolható a földtömeghez képest ,szóval nem változtatna semmit.

És hogy hova rögzítik? Egy 1km magas épületet tervezgetnek, ahhoz.

Naja, amiket eddig olvastam cikket, mind arról szól, hogy egy ilyen rendszer képes mûködni, és olcsón is mûködik. Arról még egy szót sem olvastam, hogy hogy a fenébe rakják az egészet össze.

Annyi elég, hogy mérnöknek tanulok. Szóval tudom mire jó egy modell, és mikor használható mire.

"Elégne a légkörben. Mint ahogy a mûholdak is szoktak."

A többi ok, de ezzel nem tudom mi a baj... :F

Ez a hírtopity mehet a bash.hu-ra😊 Jókat röhögtem rajta..😊

"Így elsõ ránézésre valszeg tömeges fajkipusztulást okozna"

"Elégne a légkörben. Mint ahogy a mûholdak is szoktak."

"azért gondoljatok bele, hogy kb 8 (nyolc) földátmérõvel kilógna a földbõl.
na meg hova fogják rögzíteni? leöntenek egy kis betont? (felkapja, mint a huzat)"

"csak nehogy megváltoztassa a föld pályályát.
kicsit bemozgatja , aztán jól nézünk ki."

Köszönöm nektek😊))

Az a perverz ötlet jutott eszembe, most hogy elkezdtem morfondírozni ezen a kötélen ,hogy mégis hogy viszik fel, hogy senki se állítota, hogy fel kell vinni a kötelet. Nem értek a nanocsövek gyártásához, de elvileg járható út lenne ott helyben geostac pályán legyártani, ha lehet annyira automatizálni, és minõségileg megfelelõen legyártani. Ezesetben csak a nyersanyagot kell felvnni, ami súlyra biztos nem kisebb, viszont nincs gond a kötéldarabok illesztésével és egyéb problémákkal.

A másik probléma ami most felötlött bennem, hogy kieresztésnél bizony a coriolis erõ szépen felcsvarná a kötelet útközben a föld felé, illetve a geostac pályától kifelé, és bár lehet idõvel kifeszülne, de nem rövid ideig tartana az biztos.

Kisérletezzenek csak. Majd a végén lesz egy elszakíthatatlan hegymászóktél vagy vontatókötél belõle több millió dolláros fejlesztéssel. <#falbav>

Olvass figyelmesebben LEO-t éri el 3 óra alatt. Ami 200-2000km közötti földfelszintõl mért magasságot/távolságot jelent.

Hogy is van ez? 100000 km-t 3 óra alatt tesz meg egy 200km/h sebességû test. Szerintem inkább 3 hét alatt!

"ha szabad végével lefele leengeded , mit tapasztalsz? cibálja a szél mit állat. ha könnyû és vékony, akkor azért nem jó, vastag és nehéz meg nem lehet."
És ha raksz a végére egy kisebb súlyt, akkor már nem olyan vészes. Bár nyilván nem lesz egyszerû, de szerintem nem kivitelezhetetlen.

"ja, azonkívül már az elsõ kábelnek ugyanazt kell tudni elviselni (teherviselésbõl), mint a végeredménynek. elbírni a saját súlyát megtartani a mûholdot a túlvégen, stb..."
Ez nem igaz. A kábel minden egyes szálának csak a saját súlyánál valamivel többet kell megtartania.
Az ellensúlynak nem kell már kezdetben ugyanakkorának lennie. (Ráadásul a GEO-hoz való közelítéssel/távolítással könnyen szabályozhatják az ellensúly felfelé húzó erejét, anélkül, hogy magát a tömeget változtatnák.)

Minél nagyobb ez a plusz teherbírás, annál hatékonyabb a felvonó, és egyszerûbb a megépítés.

Igen, ez nyilván nagy probléma. Ha ezt nem tudják megoldani, akkor az egész csak egy elmélet marad.

"azért gondoljatok bele, hogy kb 8 (nyolc) földátmérõvel kilógna a földbõl."
A Hold "némileg" nagyobb hatást gyakorol ennél a földre, és még élünk.

"na meg hova fogják rögzíteni? leöntenek egy kis betont? (felkapja, mint a huzat)"
Valamiért úgy gondolom, hogy ez a legkissebb probléma. Elõbb szakad el a szál, mint hogy kikapjon egy mondjuk 100k tonnás betontömböt a helyérõl, mert eleve bizonyos teherbírásra tervezik az ûrfelvonót.

Na, még agyalj rajta egy kicsit.

egyébként felõlem csinálhatják, ha nincs jobb dolguk.
csak nehogy megváltoztassa a föld pályályát.
kicsit bemozgatja , aztán jól nézünk ki.

azért gondoljatok bele, hogy kb 8 (nyolc) földátmérõvel kilógna a földbõl.

na meg hova fogják rögzíteni? leöntenek egy kis betont? (felkapja, mint a huzat)

nagyon kipihenhették magukat a tervezõk!

Érdekes cikk. Azt tudtátok, hogy a nanocsõ kiszámított (és sok helyen hivatkozott) szakítószilárdsága csak akkor valós, ha minden szénatom megfelelõ helyre kerül? Ha csak egy atom is hibádzik, akkor az a szakítószilárdságra drasztikus hatással van, akár a tizedrésze is lehet a hivatkozott értékeknél...

Te juzosch mennyi idõs vagy hogy így osztod az észt ezerrel?

heh... menj fel egy k.rva magas kilátóba, és vigyél magaddal egy guriga cérnát.
ha szabad végével lefele leengeded , mit tapasztalsz? cibálja a szél mit állat. ha könnyû és vékony, akkor azért nem jó, vastag és nehéz meg nem lehet.
az ûrben lévõ részével szerintem sincs baj, de ami földközelben van az már gázosabb.
elkapják, ha már kilóg a felhõk alól?

szerintem ezy csak elméleti cikk. a megvalósítás kidolgozásán még jó páran meg fognak izzadni. még a nagyrabecsült nasas szakértõk is.

ja, azonkívül már az elsõ kábelnek ugyanazt kell tudni elviselni (teherviselésbõl), mint a végeredménynek. elbírni a saját súlyát megtartani a mûholdot a túlvégen, stb...

Már miért ne esne le a légkörön kívüli rész? Ha 1000km-en szakadna a cucc, akkor mind az 1000km visszahullik a földre, mivel közelébe sincs a kötél sebessége az elsõ kozmikus sebességnek.Egyedül a szakadástól kifelé esõ rész nem fog tudni visszaesni, mert az elszáll a fenébe ha nem helyezik vissza a súlypontot geostac pályára. Bár ez se jó megoldás, mert a kötél feszes volt, és amikor elszakad, akkor a kötél vége "kilõ a fenébe" és ott fog össze vissza csapkodni az ûrben amíg a gravitáció hatására újra meg nem nyugszik.

"A gravitációs vonzóerõ a lift minden egyes pontjában megegyezne a mozgás sebességébõl adódó sugárirányú erõvel."
Ez nem így van. Csak egy bizonyos magasságban egyezik meg a kettõ, ha a felszínhez viszonyítva állandó helyzetû a keringõ test poziciója. Épp ettõl speciális a GEO.

"csak örülnek, hogy a nanocsõ szalag amibe miliárdokat ölnek talán jó lesz valamire"
Szvsz a nanocsõ felhasználási lehetõségeivel, ha sikerül viszonylag olcsón elõállítani nem lesz semmiféle baj.
Függõhidak fõ tartókábelének is ideális volna, vagy magas házak felvonóinak mozgatására.
Mindkettõ olyan terület, ahol már igencsak végén járnak az acél nyújtotta lehetõségeknek, és ezért kompromisszumokra szorulnak.

csak érdekességként:

ha 1mm-es kábelvastagságról beszélhetünk az elsõ szál kibocsátásakor, akkor az 78,5 m3 térfogatot jelent.

ja, és egyben, mert nem tudom elképzelni, hogy 100km-nként megállnak megcsomózni...

Mondom "MIT".
Azt értem, hogy arrébb fújná a kötél alsó (légköri) részét, de nem értem milyen átfordításról beszélsz.

"Az egész tömegközéppontja geostat pályán van, tehát 0 gravitáció. De az alsó részét lefelé húzza a gravitáció, a felsõ tészét meg kifelé húzza a centripetális erõ. Azaz két ellentétes erõ hat a két végére, így tulképp húzza szét a kötelet."
Ez mi? Pont a két ellentétes erõ miatt létezik olyan hogy geostacionárius pálya. A gravitációs vonzóerõ a lift minden egyes pontjában megegyezne a mozgás sebességébõl adódó sugárirányú erõvel.
Az említett magaslégköri szelek igazából azért "fújnak" mert a Föld elfordulását a légréteg nem követi teljesen. Ez szerintem is lehet probléma, viszont elégni baromira nem égnek el. A másik: a légkörön kívül esõ rész nem tud lezuhanni, hacsak valami meg nem változtatja a kerületi sebességét. Azon a részen amit lassít a légkör, ott kell a brutál szakítószilárdság, de gondolom jo elõre számolnak azzal az eshetõséggel, hogy mi van ha eszakad a cucc. (szvsz baj 😄)
Sionnach meg szerintem jót ír, a cikkben is ilyesmi van megfogalmazva: "A kábelt súlyának mozgása tartaná feszesen", azaz valóban a feszességet az egyensúlyi állapottól való csekély eltérés biztosíthatja.
Végül még annyi, hogy mivel pályázatokat várnak a témára, egyelõre senki nem tudja hogyan lehet megcsinálni, csak örülnek, hogy a nanocsõ szalag amibe miliárdokat ölnek talán jó lesz valamire 😊

Milyen nehéz lenne ez a kábel?

Az én meglátásom szerint a következõ módszerrel lehetne megépíteni:
Fellövik a mûholdat, benne a kábellel (vagy egy részével), geostac pályára állítják lakatlan terület(pl óceán) fölött, elkezdik leengedni a kábelt, közben feljebbviszik a mûholdat, hogy a gravitációs támadáspontja (súlyközéppontja) maradjon a geostac pályán. Miután leért a földi rögzítõ ojjektumra és lefogatták, hogy ne fújja el a szél, meg a terroristák, a mûholdat feljebb viszik, hogy a centrifugális erõ nagyobb legyen mint a gravitációs. Azaz a mûhold el nem dobott parittyaként funkcionálva kifeszíti a kötelet. Ráteszik a liftet és örülnek. 😊

Hát akkor nézz utána mi az a modellezés (nem játékmodellezés).
Megtudhatod, hogy pont ugyanazok az erõk hatnak, csak más méretekben.

Nem, nem tudom mi az a modellezés... az elmúlt 20 évben amióta modellezem repülõvel sem jöttem rá biztos...<#gun>
Ott pl. megtanulhatod, nem ugyanazok az erõk hatnak egy repülõ modellre méretarányosan mint nagy testvérére..

Mondom a magaslégköri szelek .Azok akár 400kmh-val is fújhatnak. És állandó nyugati irányuk van.

Mit fordítana át?

És mi az elvi különbség?
Tudod mi az a modellezés?

De ott vannak a magaslégköri szelek, amik elég erõsek. Lhet az átfordítaná.

2 méteren nem kellett áthidalni semmit.

Mondjuk a 100 000 000 m és a 2m között van 50 millioszoros különbség...

A felsõbb részek szvsz elégnének. Az alsóbb pár száz km valószinûleg szép egyenesen "elfeküdne" forgásirányba, ezért érdemes volna valamelyik kontinens keleti partján felállítani.
A kábel nagy tömegébõl adódó nagy tehetetlenség miatt talán még menekülésre is volna idõ a veszélyzónában.

Elégne a légkörben. Mint ahogy a mûholdak is szoktak.

Csak hogy tovább kötözködjek, érdemes lenne kiszámolni, milyen energiával zuhanna a Földre a "kötél", ha mondjuk olyan 10 000 km magasan elszakadna.

Így elsõ ránézésre valszeg tömeges fajkipusztulást okozna'
😉))

Aki nincs teljesen tisztában hogy milyen egy geostat pálya annak ajánlom az Orbiter topikot, akár ki is próbálhatja. Elég szemléletes, hogy a Föld azonos pontjával mozog az adott "ojjektum" 😊

bocsnánat igazad van ... az árapály erõk is jelentõs feszültséget generálnak ...

pont most tértem volna ki erre a kérdésre ... én értem NEXUS6 kolléga fenttartásait, csak nem értek velük egyet. A probléma tényleg bonyolult, hogy építés közben, hogyan kell betáplálni a perdületet a kötélbe, de egyáltalán nem lehetetlen. A 3 test probléma valszeg fennál egy ilyen helyzetben, akármilyen modellt is választunk, de még így is tetszõleges pontossággal tudunk számolni mechanikai problémákat ... girbe gurba hullámokkal beszámíthatatlan vibrációkkal meg nem hiszem hogy számolni kell mert ha pörög a szál az feszûl is rendesen, egy nagyon durván kifeszített húrhoz lesz hasonló a végén, a kisebb erõhatások ebben az esetben nem játszanak be (leszámítva a rezonanciát) ... az ürben pont az a jó hogy kiszámítható, nincs benne sok szeszély ...

"a nagy szakítószilárdságra nem a gravitáció miatt van szükség, hanem a perdületbõl adodó feszültséget kell kibírnia a kötélnek. "
Mind2 miatt. Az egész tömegközéppontja geostat pályán van, tehát 0 gravitáció. De az alsó részét lefelé húzza a gravitáció, a felsõ tészét meg kifelé húzza a centripetális erõ. Azaz két ellentétes erõ hat a két végére, így tulképp húzza szét a kötelet.

a nagy szakítószilárdságra nem a gravitáció miatt van szükség, hanem a perdületbõl adodó feszültséget kell kibírnia a kötélnek. Az lift gravitációs támadáspontja (ami nem feltétlenül a tömegközéppont) geostacinárius pályára van állítva ennyi stimm volt majdnem mindenkinek, de az már nem volt mindenki számára egyértelmû, hogy az egész rendszernek geostat magasságban lévõ ponton áthaladó a pályára merõleges tengely körül kell forgómozgást végeznie. Hogy a föld középponjához viszonyítva sugárirányban egyensen állhasson a kötél (a felszínre merõlegesen), pontosan 1 nap alatt kell megtennie egy teljes fordulatot ...

Én értem mire gondolsz, de szerintem pont a kábel hosszúsága fogja megoldani a kérdést.
Ugyanis már párezer km-re kieresztett kábelné (mert valószinûleg folyamatosan eresztik ki a GEO-tól fölfelé és lefelé) a kábel földközeli végére jóval nagyobb gravitáció hat mint a távolabbi végére, ezért ez állandóan pont a föld középpontja felé állítja be a kötelet, és ha a tömegközéppontja pont GEO-n helyezkedik el körpályán az egyenlítõ fölött, akkor a kötél földközeli vége pontosan egy adott pontra fog mutatni már leeresztés közben is.

Inkább az elemi fizikai ismretek hiánya okozza, ezt a rengeteg blõdséget.
Azért ez nem atomfizika. 😊

Nafigyi sok fizikatudor, azért beszél majdnem mindenki hülyeséget, mert nezen bírkózik meg agyban azzal az abszurd dologgal, hogy valami forog is meg nem is, földön áll, meg kering is ...

És a rendszer mûködõképes volt? Kellett áthidalni bármit is?