287
-
#207
Az a jó dolog ebben, hogy ha felmegy a végéig(vagy mittoménmeddig,kikellszámolni) egy űrhajó, és ott elenedik, akkor akár elrepülhet a már alig 284e km-re lévő holdra parittyaként, meg talán egy kis rakétás rásegítéssel, de mindenképpen nagyon olcsón (ha nem számítjuk a felvonó építését). De ott van még mindíg az az oriási gond, hogy a nem egyenlítő fölött repülő műholdak, keringésenként 2x átrepülnek az egyenlítő fölött, és előbb utóbb találkoznak a felvonóval :\ -
lokko #206 100000 km azzért kellhet, mert az is szóba jöhet hogy az ellensúly maga is kötél lesz a geostat pályán túl, ami nem hülyeség, mert minnél feljebb mászol annál nagyobb lesz a kezdősebességed ... -
brueni #205 ha nagyon kitolják az ellensúlyt, akkor ugye nagyobb lesz a feszítés mértéke, és ha mégjobban kitolja alami terrorista, akkor kihúzza a földet a helyéről? 
-
lokko #204 az előző bejegyzésemből az is kederűl hogy nyíró irányba ható kényszererő fogja gyorsítani a hasznos terhet ... ez a kényszererő a felmászás sebességével arányos, tehát a felmászás max sebesség a kötél nyíró irányú terhelhetőségétől függ -
brueni #203 akkor minek a 100000km-es hosszúság? -
#202
Arról volt szó, hogy merevítik. És nem úgy fog keringeni mint egy sima geostat műhold, mert jóval távolabb lesz. Egyébként valamennyire merevítéssel mér korrekció sem kellene, mert menne az magától. -
lokko #201 csak geostat pályán lehet a súlypont, ellenkező esetben vagy a föld felé kezdene zuhanni a rendszer vagy el akarna szállni a földtöl ... az ellensúly megfelelő mozgatásával lehet helyén tartani a súlypontot, de nem csak ilyen problémák adódnak liftezés közben. A rendszer perdületéből is bőségesen kivesz a hasznos teher, ha az elhagyja a liftet, mivel pályára álláshoz elegendő mozgási energiáját az utazó nem a felmászásba befektett energiából nyeri hanem a lift forgásából ... nagyon bonyulut balett lesz ez ha egyszer megvalósul ... -
#200
LEO (alacsony földkörül pálya): 200-2000km
MEO (közepes földkörüli pálya: 2000-35786km
GSO (Geoszinkron pálya): 35786km
Mindegyik tengerszinttől számítva. A Föld átlag sugara pedig 6372km. -
stremix #199 Erre is gondoltam. Szerintem ha épp ki van egyensúlyozva a kábel, vagyis az ellensúly csak a kábelt tartja, akkor ha a földfelszínen "elvágjuk", akár kézzel is meg lehetne tartani. Sőt kísérletezni is lehetne :-) Ha felemelem a kábelt nagyobb erő lenne rajta és ha elég nagyot ugranék (néhány kilométert felfelé) akkor el is repülnék a súllyal együtt. -
juzosch #198 Másik lehetőség a túlfeszítés. Azaz instabillá teszik, kijjebb viszik a tömegközéppontot. Így elbírja a liftet is. Csak így nagyobb az esély arra, hogy elrepüljön a fenébe. -
stremix #197 Igazatok van. 6000 a sugara (gondolom, mert 40000 a kerülete). Ezt akkor úgy is el tudom képzelni, hogy a kábel hosszabb lenne, mint ahol a súly van és amikor felvisznek egy rakományt akkor súlyt feljebb emelnék, amennyivel kell. -
juzosch #196 Szerintem a kábel a nyíróerőt nem nagon fogja bírni, legalábbis a mai állás alapján. Szóval egy repülő és annyi. És akkor az egésznek annyi. Az egyik fele lezuhan, a másik fele a műholddal együtt elrepül. Vagy talán nem, ha elég alacsan szakad, akkor megmarad az egyensúly. -
juzosch #195 "kábelt valahogy merevítik, így a föld forgatja a kábelt, és a rajta lévő dolgokat is"
Nem merevítik, 'sima' kötél lesz. És nem is a föld forgatja. Simán csak keringeni fog a föld körül, mint a többi geostat műhold. Így nem is kell 'forgatni' azaz hajtani. Maximum az eltéréseket korrigálni. -
stremix #194 Ja igen. Az egyenlítő környékén lévő szélviharok, zivatar esetén villámok, a légkör és a világűr közötti hőmérséklet- és nyomáskülönbségek, a levegő nedvességtartalma, a magaslégköri jet-stream-ek (futóáramlások, sebességük 500km/h is lehet), összetett szélnyírások, amelyek szintén gyilkolják a kábelt.
A repülőforgalmat más felé kell majd terelni, vagyis egy állandó tiltott légtér lenne körülötte, ami azt jeleni, hogy a helyszín közelében nem lehetne pl helikopteres mentést végezni, permetezni, tüzet oltani stb. Egy váratlan esemény miatt (vihar miatt, vagy egy túlbuzgó pilóta motoros sárkánnyal, vitorlázórepcsivel) beleütközehet a kábelbe és vagy csak a gép törik össze, vagy ha nagyobb gép, akkor a kábel is. Jó lesz utána javítani.
Mi van ha épp üzem közben sérül meg a kábel? Lesz egy ejtőernyő az űrhajón? Miért is ne? -
juzosch #193 Alacsony földközeli páya az 100-500km, ahol a siklók repülnek. A cikkben geostacionárius pályáról van szó, ami 36000km(se több, se kevesebb). Az ellensúlynak ennél távolabb kell lennie, hogy mennyire, attól függ mekkora a súly. A föld átmérőja (vagy sugara?)pedig csak ~6000km. -
juzosch #192 Bocs, de amíg azt se tudod mi a modellezés lényege, ne oktass ki, mert ez alapján még iskolapadban sem jártál.
Ja és van tapasztalatom, mert nem csak magolásból áll az egyetem, hanem egy rakás gyakorlati feladatból is.l -
#191
A kábelt valahogy merevítik, így a föld forgatja a kábelt, és a rajta lévő dolgokat is. Geostat pálya alatti súlyponttal lehúzná a gravitáció, geostat pályán lévő súlyponttal pont egyensúlyban lenne, geostat pálya feletti súlyponttal, már ki "akarna" repülni az űrbe a geostat pályán kívül lévő tömeg mert a föld gyorsabban forgatja mint az ottani pályasebesség, de a kötél visszatartja, ezért megfeszíti a kötelet. Minél távolabb van a kötél vége annál jobban feszül a kötél, de viszont nagyobb tömegű dolgot vihetnek fel, mert kevésbé tudja lehúzni. Ha geostat pályán lenne a súlypont, akkor csak önmagát bírná el. Minél kintebb van, annál nagyobb tömeget tud egyszerre felhúzni. -
#190
Már leírták neked hogy szögsebesség. Az egész teljesen érthető, logikus, nem kell semmit áthidalni, csak te nem érted meg. -
stremix #189 A helyzet az, hogy a szerkezet tömege a Földéhez viszonyítva elenyészően kicsi. A kábel (nevezzük így) az ellensúly nélkül pont a föld felé zuhanna a saját súlya miatt, az elensúly akkora erőt fejt ki ellentétes irányban (a gravitációval ellentétesen), hogy a kábel egyreész feszes maradjon, másrészt elbírja a rakomány súlyát.
A Földátmérő 8-szorosa? A cikk szerint az alacsony Föld-körüli pályán lenne a súly, ami 10-40000 km magasságban van tudomásom szerint, de semmiképp sem a Föld-Hold távolság felénél. A bolygót nem téríti ki a pályájáról, az biztos. -
Godefroy #188 Annyi elég, hogy most tanulsz annak.
Majd ha valami tapasztalatod is lesz akkor oszd már az észt ne akkor amikor mégcsak az iskolapadot koptatod.
-
#187
Én válalkoznék az alapzsinorletételre. :) -
#186
Ja aztán onnan leengedni. :)
Már olvastak nekem kiskoromban valami paszujról. :)) -
L3zl13 #185 Szvsz ez inkább valami értelmezési hiba lehet a riporterek részéről.
Mellesleg az iteni hírben is ceruza vastagságút írtak az eredeti hírben szereplő ceruzahegy vastagságú szál helyett... :( -
brueni #184 újraolvastam a cikket...
"Az első szálat egy műhold vinné fel..."
hahaha
-
#183
Nem a költséghatékonyságról volt szó, hanem arról ,hogy hogy juttatjuk fel a kötelet. Egyben túl sok. darabokban jó, de össze is kell illesztenni, és annak ugyan olyan erősnek kell lenni mint a kötélnek.Ezért lenne jobb talán ott helyben létrehozni.:-) -
#182
Majd az Atlantisról leeresztenek egy damilt, vagy valami erősebbet, és fölhúzzák az uzsonnáskosarat, mint ahogy a kőművesek a maltert, vagy a téglát. Előre látom. :))) -
juzosch #181 "Elégne a légkörben. Mint ahogy a műholdak is szoktak."
Ezzel mégis mi a bajod? -
juzosch #180 Többezer tonna nyersanyagról beszélünk. És még messze nem az olcsó áron, hanem a mai asszem 20k$/kg áron. Tehát az amit megspórolnak az űrlifttel, elmegy az építésre. -
juzosch #179 A súlya elhanyagolható a földtömeghez képest ,szóval nem változtatna semmit.
És hogy hova rögzítik? Egy 1km magas épületet tervezgetnek, ahhoz. -
juzosch #178 Naja, amiket eddig olvastam cikket, mind arról szól, hogy egy ilyen rendszer képes működni, és olcsón is működik. Arról még egy szót sem olvastam, hogy hogy a fenébe rakják az egészet össze. -
juzosch #177 Annyi elég, hogy mérnöknek tanulok. Szóval tudom mire jó egy modell, és mikor használható mire. -
L3zl13 #176 "Elégne a légkörben. Mint ahogy a műholdak is szoktak."
A többi ok, de ezzel nem tudom mi a baj... :F -
#175
Ez a hírtopity mehet a bash.hu-ra:) Jókat röhögtem rajta..:)
"Így első ránézésre valszeg tömeges fajkipusztulást okozna"
"Elégne a légkörben. Mint ahogy a műholdak is szoktak."
"azért gondoljatok bele, hogy kb 8 (nyolc) földátmérővel kilógna a földből.
na meg hova fogják rögzíteni? leöntenek egy kis betont? (felkapja, mint a huzat)"
"csak nehogy megváltoztassa a föld pályályát.
kicsit bemozgatja , aztán jól nézünk ki."
Köszönöm nektek:))) -
#174
Az a perverz ötlet jutott eszembe, most hogy elkezdtem morfondírozni ezen a kötélen ,hogy mégis hogy viszik fel, hogy senki se állítota, hogy fel kell vinni a kötelet. Nem értek a nanocsövek gyártásához, de elvileg járható út lenne ott helyben geostac pályán legyártani, ha lehet annyira automatizálni, és minőségileg megfelelően legyártani. Ezesetben csak a nyersanyagot kell felvnni, ami súlyra biztos nem kisebb, viszont nincs gond a kötéldarabok illesztésével és egyéb problémákkal.
A másik probléma ami most felötlött bennem, hogy kieresztésnél bizony a coriolis erő szépen felcsvarná a kötelet útközben a föld felé, illetve a geostac pályától kifelé, és bár lehet idővel kifeszülne, de nem rövid ideig tartana az biztos. -
seritomi #173 Kisérletezzenek csak. Majd a végén lesz egy elszakíthatatlan hegymászóktél vagy vontatókötél belőle több millió dolláros fejlesztéssel. 
-
L3zl13 #172 Olvass figyelmesebben LEO-t éri el 3 óra alatt. Ami 200-2000km közötti földfelszintől mért magasságot/távolságot jelent. -
seritomi #171 Hogy is van ez? 100000 km-t 3 óra alatt tesz meg egy 200km/h sebességű test. Szerintem inkább 3 hét alatt! -
L3zl13 #170 "ha szabad végével lefele leengeded , mit tapasztalsz? cibálja a szél mit állat. ha könnyű és vékony, akkor azért nem jó, vastag és nehéz meg nem lehet."
És ha raksz a végére egy kisebb súlyt, akkor már nem olyan vészes. Bár nyilván nem lesz egyszerű, de szerintem nem kivitelezhetetlen.
"ja, azonkívül már az első kábelnek ugyanazt kell tudni elviselni (teherviselésből), mint a végeredménynek. elbírni a saját súlyát megtartani a műholdot a túlvégen, stb..."
Ez nem igaz. A kábel minden egyes szálának csak a saját súlyánál valamivel többet kell megtartania.
Az ellensúlynak nem kell már kezdetben ugyanakkorának lennie. (Ráadásul a GEO-hoz való közelítéssel/távolítással könnyen szabályozhatják az ellensúly felfelé húzó erejét, anélkül, hogy magát a tömeget változtatnák.)
Minél nagyobb ez a plusz teherbírás, annál hatékonyabb a felvonó, és egyszerűbb a megépítés. -
L3zl13 #169 Igen, ez nyilván nagy probléma. Ha ezt nem tudják megoldani, akkor az egész csak egy elmélet marad. -
L3zl13 #168 "azért gondoljatok bele, hogy kb 8 (nyolc) földátmérővel kilógna a földből."
A Hold "némileg" nagyobb hatást gyakorol ennél a földre, és még élünk.
"na meg hova fogják rögzíteni? leöntenek egy kis betont? (felkapja, mint a huzat)"
Valamiért úgy gondolom, hogy ez a legkissebb probléma. Előbb szakad el a szál, mint hogy kikapjon egy mondjuk 100k tonnás betontömböt a helyéről, mert eleve bizonyos teherbírásra tervezik az űrfelvonót.
Na, még agyalj rajta egy kicsit.