287
-
blackgamer #287 ![]()
forrás -
upload6 #286 bicikliutat a holdra! -
Epikurosz #285 Én nem olvastam a könyvet. röviden el tudnád mondani, hogy mivel járna, ha az űrlift kötele a bolygó köré tekeredne? -
KRoby #284 
-
KRoby #283 ennyi erővel építsenek HALOT a föld köré és a föld védelmére használják
-
duracotus #282 Kim Stanley Robinson: Vörös Mars c. könyvét érdemes fellapozni. Clarke előtt "tisztelegve" nagyon korrekt módon van megjelenítve az "űrlift"- Ráadásul egy igen érzékletes leírás van benne arról, mivel jár ha egy ilyen "kötél" a bolygó köré "tekeredik" (egy szabotász eredményeként, ha jól emlékszem). -
HUmanEmber41st #281 Viszont az induló rakéta hajtómű tömegét ~2/3-ad részével csökkenteni lehet... -
#280
Még mindig megvan a probléma, hogy gyakorlatilag a légkör legsűrűbb részén kell ágyugolyó módjára átjuttatni a tárgyat.Míg rakétánál pont a legsűrűbb részen még kicsi a sebesség, így nem nagyon kell problémázni a jelentős hőterhelésen, és hasonló apróságokon. -
#279
Mint írtam:"Használható scramjetről" .Igen, egy rakétára szerelt apró hmű model működött úgy pár másodpercig. Ettől még nem lesz űrhajóba szerelhetű hművünk hosszú évekig.
-
HUmanEmber41st #278 Mint írtam, ezzel csak az első rakétafokozatot lehetne kiváltani..a másik két fokozatra továbbra i szükség van, de azok már jóval kisebb tömegűek.. -
#277
Miért álmodnánk? Nemrég tesztelték egy rakétában, és jól működött, alig különbözik a ramjettől, amit kb már 50 éve próbáltak ki egy repülőbe építve. -
#276
EZ jó ,csak eddig ebből műszakilag a rakétát, és a sugráhajtóművet tudjuk használni. Használható scramjetről csak álmodunk, még jó sokáig. -
#275
Ez a mágneses gyorsító egy érdekes dolog, de pillanatnyilag nem kicsit hátrány a mostani rakétás indítással szemben, míg a rakéta a légkörön kívül is gyorsít, addig ez a mágneses kütyű ennek a töredéke távolságon. Ez rögtön megmutatkozik a gyorsulás nagyságában amit élő szervezet ügye nem bír ki, a másik pedig, hogy a gyorsítót elhagyva a rakétának jóval az első kozmikus sebesség felett kell lennie, ugyanis még elötte van a légkör nem éppen ritka része. Ami órási ellenállást, és méginkább óriási hőterhelést jelent, már a felszállásnál. A másik dolog, hogy ezzel nem lehetne pályára állítani a terhet, csak feljuttatni az űrbe, ahol még koránt sincs garantálva a fentmaradása, mert a sebességvektora igen csak eltér a kívánt iránytól, így korrekcióra szorul, amihez jobb hijján megint csak vmi rakétahműre van szükség (persze jóval kisebbre mint ha földről indulna).Szóval ezek az "új" technikák még legalább annni problémát vetnek fel, mint amennyit megoldanának. -
#274
Hát szerintem is más megoldás kell. Én egy űrsikló szerű repülőre szavaznék, ami rakétahajtóművel (vagy sugárhajtóművel, ha befér a keretbe a tömeg szempontjából) felszáll egy sima kifutópályáról, megfelelő sebességre gyorsulva, scramjet hajtóművel továbbgyorsít, amíg tud, aztán a végső, már nem sok gyorsítást újra rakétahajtóművel végzi, és pályára állt. Aztán ugyanúgy légkörbe lépne, és leszállna mint az űrsikló, feltöltik a folyékony üzemanyaggal, és mehet újra, és nem válik le semmi, nem kell újra rászerelni semmit, magát viszi fel, magától száll le. 100km-ig ott a légkör, miért ne lehetne kihasználi az űrutazásban is. -
HUmanEmber41st #273 Számolja ki valaki ( akinek van hozzá tudása és kedve) pls , h ténylegesen mekkora erők hatnak a lenti esetben..
Az én kedvenc űrbe juttatási módszerem a lieáris mágneses gyorsító.
Nem kell semmi újdonságot feltalálni, csak egy erőmű mellé beépíteni a hegyoldalba:) A drasztikus gyorsulást persze csak a tárgyak bírnák ki és szükség lenne II, III fokozatra. De a legnagyobb tömegű rakétafokozatot simán ki lehetne váltani. Így nagyobb tömegeket lehetne fellőni kisebb kockázattal, majd földkörüli pályán összeszerelve kész is a Holdkomp :) A személyzet pedig valami repülőről indítható űrsiklóval jutna fel a kész űrhajóba. Ennek van értelme, pl nem okoz katasztrófát egy kötél elszakadása stb stb.. -
#272
Hát nemtom, 7,6 km/seccel beleütközik egy pár tonnás műhold, azt nemtudom mi bírja ki :\ -
#271
Nem csak a kötél szakadás a probléma ,hanem hogy többmilliós műholdak mennek tropára, ha ütköznek a kötéllel. -
HUmanEmber41st #270 Olyan nevetséges ez a terroristák, meg műholdak majd elszakítják a kötelet..
Ha arra gondoltok, h egyszerre több tonnát is szeretnének felküldeni a lifttel, (nem csak 1 kg krumplit az ISS-re) akkor valaki számolja már ki légyszi, mekkora oldalirányú erő fog hatni kötelünkre, amikor a rakomány éppen félúton (~18 ezer km) van??? Ha sikerül leküzdeni a lejjebb vázolt építési nehézségeket és valami ( jelenlegi tudással csodának nevezném) csoda folytán helyére kerülne a kötél, simán elmetszené-összetörné az "útjába kerülő" műhódakat.. mert szerintem radiálisan is kb akkora terhelésre kell méretezni, mint axiálisan.. -
#269
igen, de az előbbi jobban hangzik 
-
lapaleves #268 brueni: nyugi egyre gondolunk. -
BiroAndras #267 A Napba teljes nyugalommal bele lehet dobálni mindent. Akár az egész Földet beledobhatod, az se látszik meg rajta. Viszont ennél olcsóbb és hatékonyabb megoldások is vannak a hulladék kezelésére. -
brueni #266 "kommunális hulladékot, veszélyes anyagokat, űrfegyvereket és még csomó hasznos holmit lehetne felvinni."
ha a kommunális hulladékot és a veszélyes anyagokat hasznos holminak ítéled, akkor tudok neked pár tonnát küldeni.
az agyam lángol az ilyenektől. mért kéne felvinni és ott szennyezni össze mindent. az emberek azt hiszik, hogy a környezetvédelem megáll a sztratoszféránál, és onnan már nem kell foglalkozni vele?
vagy egyszerűbb mindent belekúrni a napba? és innentől le van tudva az egész?
szánalmas és gyarló lény az ember. -
lapaleves #265 szvsz olyan mindegy mennyi műhold meg űrszemét van, ha 13 forintért feltolnak egy seprűt és összesöprik.
különbenis küzdenek a napelemes csupaszárny repcsikkel, 20 év múlva akár ki is válthatják a műholdakat. amiket pont akkorra ugyancsak 13 forint felküldeni lifttel, szóval ez elég ellentmondásos helyzet és talán nem tesz jót az ezirányú fejlesztéseknek.
a redundancia (több szál) meg szintén olcsóbb lesz, ha már a gombolyagot is (a még egy szálas)lifttel tudják cígölni. persze az anyagköltség megmarad. viszont simán visszajönne a lóvé további országok gombolyagjainak felküldésével (gondolom nem 100 dollárért adnák kilóját a tehernek az első időkben...)
a 10 milliárd dollár meg lol összeg, majd meglátjuk mennyi idő ketyeg el az ellenlobbi miatt. űrlift után viszont szabad a pálya, kommunális hulladékot, veszélyes anyagokat, űrfegyvereket és még csomó hasznos holmit lehetne felvinni. -
BiroAndras #264 A súlya (inkább tömege) nem számít. A gravitáció és a coriolis erő is arányos a tömeggel. -
brueni #263 viccet félretéve.
de ehhez a kábelnek kéne, hogy komolyabb súlya legyen nem?
ez meg egy ultrakönnyű, ultravékony cérnaszál lesz, tehát csak kell valamiféle súly a végére, nem?
a magaslégköri szelek így is meg fogják cibálni sztem... -
brueni #262 beugrott valami... az űrben kiengedném az egész cuccost, vagy ott helyben legyártani, mindegy.
de nem tekerném fel egy dobra, hanem szimplán kiengedném a nagy semmibe.
és amikor kint van az egész (ugye nem nagyon mozog, mert ahogy kiraktam, úgy marad.) raknék a végére egy kis rakétát, amit merólegesre állítanék a földre.
aztán hadd szóljon. egészen a légkörig, vagy ameddig le tud jönni.
:-) -
BiroAndras #261 Nem, én konkrétan a gravitációra gondoltam. Az a Föld középpontja felé húzza a kábelt. A coriolis erő a sebességgel arányos, így ha elég lassan engedjük le a kábelt, akkor a gravitáció elensúlyozni tudja. -
lokko #260 Arra gondolsz hogy az árapály erők húzzák föld felé a szálat, szal az lesz ami kifeszíti? -
BiroAndras #259 Ha elég lassan engedik le a kábelt, akkor a gravitáció egyenesen tartja. Persze közben a végét az eredeti pozíción kell tartani. -
Sionnach #258 Szerintem ha engednék fentről le a kábelt, biztos nem csak úgy szabadon mint egy cérnát, hanem valami visszatérő egységgel segítenének a kábel végén, ami tudná korrigálni a különféle fellépő erőhatásokat. -
#257
A surlódás csak csökkenti a coriolis hatását a meteorológiában. Emlékezz, Geosztrófikus, és geociklosztrófikus szelek. Magasban ahol a surlódásnak nincs hatása, a nyomásgradiensre merőleges irányra tereli a légáramlást a coriolis, míg ahol van surlódás, csak egy bizonyos szögig. Rémlik?
Coriolis gyorsulás pedig minden olyan forgó rendszerben létrejön, ahol a vizsgált test, anyagi pont, akármi úgy mozog, hogy van a sugárirányú sebességkomponense. Ha fellépne, ahogy fel is kell neki lépni, akkor a kötelet mint egy spirálvonalat feltekerné. A kész liften pedig az emelkedő, süllyedő teher megpróbálna "lemaradni" vagy előre "sietni", amit a kötélnek kéne megtartani. Valószínűleg ha kellően nagy feszítőerő van benne akkor képes is. -
#256
Meg persze az út során mindenki behányna;))) -
#255
Jé még működik a topik?;)))
Bocs hogy belepofizok, de úgy rémlik, hogy a coriolis erőnek, mint járulékos erőnek van egy csomó feltétele pl az hogy az adott közegben surlódás legyen? Nekem meteorológiából még valami ilyesmi rémlik, amikor a ciklonok mozgását számolgattuk. Itt meg elég elhanyagolható tényezőnek tűnik a surlódás.
Ráadásul nem a Föld forgó gömb felületén mozogna, hanem arra merőlegesen, és végül is azzal együtt. szal a felület, mint vonatkoztatási rendszer és a mozgó test inercia rendszere között nem igen keletkezik differencia. De ha fellépne szerintem valami olyasmit csinálna, hogy körbe körbe elkezdené csavargatni a járművet, a kötél meg szépen megtekeredne.;)))
Jó meló lenne kibogozni, bár lehet hogy amikor lefelé jönne a lift akkor vissza tekerné. -
juzosch #254 Okos 5let.
-
lokko #253 visszább NEXUS6 forumtársammal agyalogtunk ezen hogy milyen nehézségeket rejt magában a kábel kiengedése, hogy a kábel nem fog magától a föld felé fordulni, ahhoz pedületet kell tankolni a kábelbe ésatöbbi nyavaja hogy ez közel sem triviális feladat ... de végül is gondolhatunk úgy is a probléra mintha a kábel kitolása közben keletkező coriolis erőt kéne leküzdeni, úgy hogy a kábel közben egyenes maradjon, és a föld felé is mutasson ... végül is ez is egy relatív nézőpont, és az eredmény ugyan az ;) -
#252
Nem a kész liftről van szó, abban az esetben csak a már mozgó tehernél lépne fel. A kötélnél a probléma az építésnél lép fel, és ha belegondolsz még, akkor is gond ha felülről építjük.A "műhold amiről eresztenénk le a kötelet egy 36000km sugarú körpályán mozog, ha innen lefelé ereszted, akkor értelemszerűen a kötél minden pontja egyre kisebb sugarú körökre kerül, ami magával hozza a coriolis gyorsulást ha akarjuk ha nem.Ilyen értelemben van értelme a dologgal foglalkozni, és ráadásul a kezdeti szakaszon nincs is semmi ami ezt a hatást meggátolná, hacsak nem teszünk egy másik műholdat a végére, ami folyamtosan a megfelelő pályán húzza maga után a kötelet, de az meg nagy energiaigény. -
lokko #251 ohhh azt elfeljtettem hozzátenni hogy a liften érzehető coriolis féle erő természetesen tangenciális irányba hat, szal a kötélre merőlegesen, de erről írtam már sokat, hogy miért és hogyan és mér csak fel le érdekes ez ... de ha az ürliftet a rögzítési pontján a föld forgása cibálná maga után, akkor bizony magára csavarná a föld az egész kócerájt, de a lift saját perdületből forog a földdel szinkronban, és mivel geo pályán halad így még egy helyben áll a felszínhez képest, mint a cövek ... ez esetben nincs értelme úgy coriolis erőket számolnod ahogy most próbálkozol, de ha alulról kezdenénk építkezni, úgy már izgalmasabb lenne ezügyben nyomogatni a kalkulátort -
pipaxy #250 Ez nagy gond lehet. A ma fennt lévő eszközök vagy olcsóak és pótolhatóak, vagy ki tudják kerülni az űrszemetet. Az űrlift viszont nem igazán ilyen. Tehát csak idő kérdése, hogy el ne találja valami.
Az űrlift is ki tudja kerülni, csak annyi kell hozzá hogy a földfelszíni állomás mobil legyen. Olvastam olyan számítást miszerint a mostani űrszemét-megfigyelési technikák alkalmazásával kb. 14 óránként kellene megváltoztatni a kábel helyzetét kisebb-nagyobb mértékben. Pontosabb követési eljárással persze sokkal ritkábban.
-
#249
Hát félreértelmezed sztem a dolgot. A coriolis erő ahogy írod, a mozgó tehernél lépne fel, de nem gyorsítaná, vagy lassítaná lefelé, hanem folyamatosan megpróbálná kitéríteni oldalra. Ugyan ez lépne fel akkor amikor a kötelet eresztenék lefelé, és ezzel egyidőben felfelé (a geostac pályától kifelé), a coriolis gyorsulás hatására, ha az elég nagy, feltekeredne a kötél. -
lokko #248 a több szálat nem egyben sodorva képzeltem el, a redundáns szálakat nem is kell kifeszíteni, így nem is olyan sérülékenyek, és az áthidalás akár több tíz méterre is lehet a főszáltól hogyha az egyiket telibe kapja valami a többi még megússza ... de ez a redundancia kemény plusz költségeket jelent a projektnek
