Húsz éven belül elkészülhetne az űrfelvonó
Oldal 1 / 6Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#287
#286
bicikliutat a holdra!
#285
Én nem olvastam a könyvet. röviden el tudnád mondani, hogy mivel járna, ha az ûrlift kötele a bolygó köré tekeredne?
Kara kánként folytatom tanításom.
#284
<#violent><#alien>
#283
ennyi erõvel építsenek HALOT a föld köré és a föld védelmére használják
#282
Kim Stanley Robinson: Vörös Mars c. könyvét érdemes fellapozni. Clarke elõtt "tisztelegve" nagyon korrekt módon van megjelenítve az "ûrlift"- Ráadásul egy igen érzékletes leírás van benne arról, mivel jár ha egy ilyen "kötél" a bolygó köré "tekeredik" (egy szabotász eredményeként, ha jól emlékszem).
#281
Viszont az induló rakéta hajtómû tömegét ~2/3-ad részével csökkenteni lehet...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#280
Még mindig megvan a probléma, hogy gyakorlatilag a légkör legsûrûbb részén kell ágyugolyó módjára átjuttatni a tárgyat.Míg rakétánál pont a legsûrûbb részen még kicsi a sebesség, így nem nagyon kell problémázni a jelentõs hõterhelésen, és hasonló apróságokon.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#279
Mint írtam:"Használható scramjetrõl" .Igen, egy rakétára szerelt apró hmû model mûködött úgy pár másodpercig. Ettõl még nem lesz ûrhajóba szerelhetû hmûvünk hosszú évekig.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#278
Mint írtam, ezzel csak az elsõ rakétafokozatot lehetne kiváltani..a másik két fokozatra továbbra i szükség van, de azok már jóval kisebb tömegûek..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#277
Miért álmodnánk? Nemrég tesztelték egy rakétában, és jól mûködött, alig különbözik a ramjettõl, amit kb már 50 éve próbáltak ki egy repülõbe építve.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#276
EZ jó ,csak eddig ebbõl mûszakilag a rakétát, és a sugráhajtómûvet tudjuk használni. Használható scramjetrõl csak álmodunk, még jó sokáig.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#275
Ez a mágneses gyorsító egy érdekes dolog, de pillanatnyilag nem kicsit hátrány a mostani rakétás indítással szemben, míg a rakéta a légkörön kívül is gyorsít, addig ez a mágneses kütyû ennek a töredéke távolságon. Ez rögtön megmutatkozik a gyorsulás nagyságában amit élõ szervezet ügye nem bír ki, a másik pedig, hogy a gyorsítót elhagyva a rakétának jóval az elsõ kozmikus sebesség felett kell lennie, ugyanis még elötte van a légkör nem éppen ritka része. Ami órási ellenállást, és méginkább óriási hõterhelést jelent, már a felszállásnál. A másik dolog, hogy ezzel nem lehetne pályára állítani a terhet, csak feljuttatni az ûrbe, ahol még koránt sincs garantálva a fentmaradása, mert a sebességvektora igen csak eltér a kívánt iránytól, így korrekcióra szorul, amihez jobb hijján megint csak vmi rakétahmûre van szükség (persze jóval kisebbre mint ha földrõl indulna).Szóval ezek az "új" technikák még legalább annni problémát vetnek fel, mint amennyit megoldanának.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#274
Hát szerintem is más megoldás kell. Én egy ûrsikló szerû repülõre szavaznék, ami rakétahajtómûvel (vagy sugárhajtómûvel, ha befér a keretbe a tömeg szempontjából) felszáll egy sima kifutópályáról, megfelelõ sebességre gyorsulva, scramjet hajtómûvel továbbgyorsít, amíg tud, aztán a végsõ, már nem sok gyorsítást újra rakétahajtómûvel végzi, és pályára állt. Aztán ugyanúgy légkörbe lépne, és leszállna mint az ûrsikló, feltöltik a folyékony üzemanyaggal, és mehet újra, és nem válik le semmi, nem kell újra rászerelni semmit, magát viszi fel, magától száll le. 100km-ig ott a légkör, miért ne lehetne kihasználi az ûrutazásban is.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#273
Számolja ki valaki ( akinek van hozzá tudása és kedve) pls , h ténylegesen mekkora erõk hatnak a lenti esetben..
Az én kedvenc ûrbe juttatási módszerem a lieáris mágneses gyorsító.
Nem kell semmi újdonságot feltalálni, csak egy erõmû mellé beépíteni a hegyoldalba😊 A drasztikus gyorsulást persze csak a tárgyak bírnák ki és szükség lenne II, III fokozatra. De a legnagyobb tömegû rakétafokozatot simán ki lehetne váltani. Így nagyobb tömegeket lehetne fellõni kisebb kockázattal, majd földkörüli pályán összeszerelve kész is a Holdkomp 😊 A személyzet pedig valami repülõrõl indítható ûrsiklóval jutna fel a kész ûrhajóba. Ennek van értelme, pl nem okoz katasztrófát egy kötél elszakadása stb stb..
Az én kedvenc ûrbe juttatási módszerem a lieáris mágneses gyorsító.
Nem kell semmi újdonságot feltalálni, csak egy erõmû mellé beépíteni a hegyoldalba😊 A drasztikus gyorsulást persze csak a tárgyak bírnák ki és szükség lenne II, III fokozatra. De a legnagyobb tömegû rakétafokozatot simán ki lehetne váltani. Így nagyobb tömegeket lehetne fellõni kisebb kockázattal, majd földkörüli pályán összeszerelve kész is a Holdkomp 😊 A személyzet pedig valami repülõrõl indítható ûrsiklóval jutna fel a kész ûrhajóba. Ennek van értelme, pl nem okoz katasztrófát egy kötél elszakadása stb stb..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#272
Hát nemtom, 7,6 km/seccel beleütközik egy pár tonnás mûhold, azt nemtudom mi bírja ki :\
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#271
Nem csak a kötél szakadás a probléma ,hanem hogy többmilliós mûholdak mennek tropára, ha ütköznek a kötéllel.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#270
Olyan nevetséges ez a terroristák, meg mûholdak majd elszakítják a kötelet..
Ha arra gondoltok, h egyszerre több tonnát is szeretnének felküldeni a lifttel, (nem csak 1 kg krumplit az ISS-re) akkor valaki számolja már ki légyszi, mekkora oldalirányú erõ fog hatni kötelünkre, amikor a rakomány éppen félúton (~18 ezer km) van??? Ha sikerül leküzdeni a lejjebb vázolt építési nehézségeket és valami ( jelenlegi tudással csodának nevezném) csoda folytán helyére kerülne a kötél, simán elmetszené-összetörné az "útjába kerülõ" mûhódakat.. mert szerintem radiálisan is kb akkora terhelésre kell méretezni, mint axiálisan..
Ha arra gondoltok, h egyszerre több tonnát is szeretnének felküldeni a lifttel, (nem csak 1 kg krumplit az ISS-re) akkor valaki számolja már ki légyszi, mekkora oldalirányú erõ fog hatni kötelünkre, amikor a rakomány éppen félúton (~18 ezer km) van??? Ha sikerül leküzdeni a lejjebb vázolt építési nehézségeket és valami ( jelenlegi tudással csodának nevezném) csoda folytán helyére kerülne a kötél, simán elmetszené-összetörné az "útjába kerülõ" mûhódakat.. mert szerintem radiálisan is kb akkora terhelésre kell méretezni, mint axiálisan..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#269
igen, de az elõbbi jobban hangzik<#vigyor>
\"Nem vagyok én állat, hogy annyit igyak amennyi jólesik..\" \"A csokiautomata a legjobb barátom\"
#268
brueni: nyugi egyre gondolunk.
#267
A Napba teljes nyugalommal bele lehet dobálni mindent. Akár az egész Földet beledobhatod, az se látszik meg rajta. Viszont ennél olcsóbb és hatékonyabb megoldások is vannak a hulladék kezelésére.
#266
"kommunális hulladékot, veszélyes anyagokat, ûrfegyvereket és még csomó hasznos holmit lehetne felvinni."
ha a kommunális hulladékot és a veszélyes anyagokat hasznos holminak ítéled, akkor tudok neked pár tonnát küldeni.
az agyam lángol az ilyenektõl. mért kéne felvinni és ott szennyezni össze mindent. az emberek azt hiszik, hogy a környezetvédelem megáll a sztratoszféránál, és onnan már nem kell foglalkozni vele?
vagy egyszerûbb mindent belekúrni a napba? és innentõl le van tudva az egész?
szánalmas és gyarló lény az ember.
ha a kommunális hulladékot és a veszélyes anyagokat hasznos holminak ítéled, akkor tudok neked pár tonnát küldeni.
az agyam lángol az ilyenektõl. mért kéne felvinni és ott szennyezni össze mindent. az emberek azt hiszik, hogy a környezetvédelem megáll a sztratoszféránál, és onnan már nem kell foglalkozni vele?
vagy egyszerûbb mindent belekúrni a napba? és innentõl le van tudva az egész?
szánalmas és gyarló lény az ember.
#265
szvsz olyan mindegy mennyi mûhold meg ûrszemét van, ha 13 forintért feltolnak egy seprût és összesöprik.
különbenis küzdenek a napelemes csupaszárny repcsikkel, 20 év múlva akár ki is válthatják a mûholdakat. amiket pont akkorra ugyancsak 13 forint felküldeni lifttel, szóval ez elég ellentmondásos helyzet és talán nem tesz jót az ezirányú fejlesztéseknek.
a redundancia (több szál) meg szintén olcsóbb lesz, ha már a gombolyagot is (a még egy szálas)lifttel tudják cígölni. persze az anyagköltség megmarad. viszont simán visszajönne a lóvé további országok gombolyagjainak felküldésével (gondolom nem 100 dollárért adnák kilóját a tehernek az elsõ idõkben...)
a 10 milliárd dollár meg lol összeg, majd meglátjuk mennyi idõ ketyeg el az ellenlobbi miatt. ûrlift után viszont szabad a pálya, kommunális hulladékot, veszélyes anyagokat, ûrfegyvereket és még csomó hasznos holmit lehetne felvinni.
különbenis küzdenek a napelemes csupaszárny repcsikkel, 20 év múlva akár ki is válthatják a mûholdakat. amiket pont akkorra ugyancsak 13 forint felküldeni lifttel, szóval ez elég ellentmondásos helyzet és talán nem tesz jót az ezirányú fejlesztéseknek.
a redundancia (több szál) meg szintén olcsóbb lesz, ha már a gombolyagot is (a még egy szálas)lifttel tudják cígölni. persze az anyagköltség megmarad. viszont simán visszajönne a lóvé további országok gombolyagjainak felküldésével (gondolom nem 100 dollárért adnák kilóját a tehernek az elsõ idõkben...)
a 10 milliárd dollár meg lol összeg, majd meglátjuk mennyi idõ ketyeg el az ellenlobbi miatt. ûrlift után viszont szabad a pálya, kommunális hulladékot, veszélyes anyagokat, ûrfegyvereket és még csomó hasznos holmit lehetne felvinni.
#264
A súlya (inkább tömege) nem számít. A gravitáció és a coriolis erõ is arányos a tömeggel.
#263
viccet félretéve.
de ehhez a kábelnek kéne, hogy komolyabb súlya legyen nem?
ez meg egy ultrakönnyû, ultravékony cérnaszál lesz, tehát csak kell valamiféle súly a végére, nem?
a magaslégköri szelek így is meg fogják cibálni sztem...
de ehhez a kábelnek kéne, hogy komolyabb súlya legyen nem?
ez meg egy ultrakönnyû, ultravékony cérnaszál lesz, tehát csak kell valamiféle súly a végére, nem?
a magaslégköri szelek így is meg fogják cibálni sztem...
#262
beugrott valami... az ûrben kiengedném az egész cuccost, vagy ott helyben legyártani, mindegy.
de nem tekerném fel egy dobra, hanem szimplán kiengedném a nagy semmibe.
és amikor kint van az egész (ugye nem nagyon mozog, mert ahogy kiraktam, úgy marad.) raknék a végére egy kis rakétát, amit merólegesre állítanék a földre.
aztán hadd szóljon. egészen a légkörig, vagy ameddig le tud jönni.
:-)
de nem tekerném fel egy dobra, hanem szimplán kiengedném a nagy semmibe.
és amikor kint van az egész (ugye nem nagyon mozog, mert ahogy kiraktam, úgy marad.) raknék a végére egy kis rakétát, amit merólegesre állítanék a földre.
aztán hadd szóljon. egészen a légkörig, vagy ameddig le tud jönni.
:-)
#261
Nem, én konkrétan a gravitációra gondoltam. Az a Föld középpontja felé húzza a kábelt. A coriolis erõ a sebességgel arányos, így ha elég lassan engedjük le a kábelt, akkor a gravitáció elensúlyozni tudja.
#260
Arra gondolsz hogy az árapály erõk húzzák föld felé a szálat, szal az lesz ami kifeszíti?
#259
Ha elég lassan engedik le a kábelt, akkor a gravitáció egyenesen tartja. Persze közben a végét az eredeti pozíción kell tartani.
#258
Szerintem ha engednék fentrõl le a kábelt, biztos nem csak úgy szabadon mint egy cérnát, hanem valami visszatérõ egységgel segítenének a kábel végén, ami tudná korrigálni a különféle fellépõ erõhatásokat.
#257
A surlódás csak csökkenti a coriolis hatását a meteorológiában. Emlékezz, Geosztrófikus, és geociklosztrófikus szelek. Magasban ahol a surlódásnak nincs hatása, a nyomásgradiensre merõleges irányra tereli a légáramlást a coriolis, míg ahol van surlódás, csak egy bizonyos szögig. Rémlik?
Coriolis gyorsulás pedig minden olyan forgó rendszerben létrejön, ahol a vizsgált test, anyagi pont, akármi úgy mozog, hogy van a sugárirányú sebességkomponense. Ha fellépne, ahogy fel is kell neki lépni, akkor a kötelet mint egy spirálvonalat feltekerné. A kész liften pedig az emelkedõ, süllyedõ teher megpróbálna "lemaradni" vagy elõre "sietni", amit a kötélnek kéne megtartani. Valószínûleg ha kellõen nagy feszítõerõ van benne akkor képes is.
Coriolis gyorsulás pedig minden olyan forgó rendszerben létrejön, ahol a vizsgált test, anyagi pont, akármi úgy mozog, hogy van a sugárirányú sebességkomponense. Ha fellépne, ahogy fel is kell neki lépni, akkor a kötelet mint egy spirálvonalat feltekerné. A kész liften pedig az emelkedõ, süllyedõ teher megpróbálna "lemaradni" vagy elõre "sietni", amit a kötélnek kéne megtartani. Valószínûleg ha kellõen nagy feszítõerõ van benne akkor képes is.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#256
Meg persze az út során mindenki behányna😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#255
Jé még mûködik a topik?😉))
Bocs hogy belepofizok, de úgy rémlik, hogy a coriolis erõnek, mint járulékos erõnek van egy csomó feltétele pl az hogy az adott közegben surlódás legyen? Nekem meteorológiából még valami ilyesmi rémlik, amikor a ciklonok mozgását számolgattuk. Itt meg elég elhanyagolható tényezõnek tûnik a surlódás.
Ráadásul nem a Föld forgó gömb felületén mozogna, hanem arra merõlegesen, és végül is azzal együtt. szal a felület, mint vonatkoztatási rendszer és a mozgó test inercia rendszere között nem igen keletkezik differencia. De ha fellépne szerintem valami olyasmit csinálna, hogy körbe körbe elkezdené csavargatni a jármûvet, a kötél meg szépen megtekeredne.😉))
Jó meló lenne kibogozni, bár lehet hogy amikor lefelé jönne a lift akkor vissza tekerné.
Bocs hogy belepofizok, de úgy rémlik, hogy a coriolis erõnek, mint járulékos erõnek van egy csomó feltétele pl az hogy az adott közegben surlódás legyen? Nekem meteorológiából még valami ilyesmi rémlik, amikor a ciklonok mozgását számolgattuk. Itt meg elég elhanyagolható tényezõnek tûnik a surlódás.
Ráadásul nem a Föld forgó gömb felületén mozogna, hanem arra merõlegesen, és végül is azzal együtt. szal a felület, mint vonatkoztatási rendszer és a mozgó test inercia rendszere között nem igen keletkezik differencia. De ha fellépne szerintem valami olyasmit csinálna, hogy körbe körbe elkezdené csavargatni a jármûvet, a kötél meg szépen megtekeredne.😉))
Jó meló lenne kibogozni, bár lehet hogy amikor lefelé jönne a lift akkor vissza tekerné.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#254
Okos 5let.
Gracie Barra
#253
visszább NEXUS6 forumtársammal agyalogtunk ezen hogy milyen nehézségeket rejt magában a kábel kiengedése, hogy a kábel nem fog magától a föld felé fordulni, ahhoz pedületet kell tankolni a kábelbe ésatöbbi nyavaja hogy ez közel sem triviális feladat ... de végül is gondolhatunk úgy is a probléra mintha a kábel kitolása közben keletkezõ coriolis erõt kéne leküzdeni, úgy hogy a kábel közben egyenes maradjon, és a föld felé is mutasson ... végül is ez is egy relatív nézõpont, és az eredmény ugyan az 😉
#252
Nem a kész liftrõl van szó, abban az esetben csak a már mozgó tehernél lépne fel. A kötélnél a probléma az építésnél lép fel, és ha belegondolsz még, akkor is gond ha felülrõl építjük.A "mûhold amirõl eresztenénk le a kötelet egy 36000km sugarú körpályán mozog, ha innen lefelé ereszted, akkor értelemszerûen a kötél minden pontja egyre kisebb sugarú körökre kerül, ami magával hozza a coriolis gyorsulást ha akarjuk ha nem.Ilyen értelemben van értelme a dologgal foglalkozni, és ráadásul a kezdeti szakaszon nincs is semmi ami ezt a hatást meggátolná, hacsak nem teszünk egy másik mûholdat a végére, ami folyamtosan a megfelelõ pályán húzza maga után a kötelet, de az meg nagy energiaigény.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#251
ohhh azt elfeljtettem hozzátenni hogy a liften érzehetõ coriolis féle erõ természetesen tangenciális irányba hat, szal a kötélre merõlegesen, de errõl írtam már sokat, hogy miért és hogyan és mér csak fel le érdekes ez ... de ha az ürliftet a rögzítési pontján a föld forgása cibálná maga után, akkor bizony magára csavarná a föld az egész kócerájt, de a lift saját perdületbõl forog a földdel szinkronban, és mivel geo pályán halad így még egy helyben áll a felszínhez képest, mint a cövek ... ez esetben nincs értelme úgy coriolis erõket számolnod ahogy most próbálkozol, de ha alulról kezdenénk építkezni, úgy már izgalmasabb lenne ezügyben nyomogatni a kalkulátort
#250
Ez nagy gond lehet. A ma fennt lévõ eszközök vagy olcsóak és pótolhatóak, vagy ki tudják kerülni az ûrszemetet. Az ûrlift viszont nem igazán ilyen. Tehát csak idõ kérdése, hogy el ne találja valami.
Az ûrlift is ki tudja kerülni, csak annyi kell hozzá hogy a földfelszíni állomás mobil legyen. Olvastam olyan számítást miszerint a mostani ûrszemét-megfigyelési technikák alkalmazásával kb. 14 óránként kellene megváltoztatni a kábel helyzetét kisebb-nagyobb mértékben. Pontosabb követési eljárással persze sokkal ritkábban.
Az ûrlift is ki tudja kerülni, csak annyi kell hozzá hogy a földfelszíni állomás mobil legyen. Olvastam olyan számítást miszerint a mostani ûrszemét-megfigyelési technikák alkalmazásával kb. 14 óránként kellene megváltoztatni a kábel helyzetét kisebb-nagyobb mértékben. Pontosabb követési eljárással persze sokkal ritkábban.
#249
Hát félreértelmezed sztem a dolgot. A coriolis erõ ahogy írod, a mozgó tehernél lépne fel, de nem gyorsítaná, vagy lassítaná lefelé, hanem folyamatosan megpróbálná kitéríteni oldalra. Ugyan ez lépne fel akkor amikor a kötelet eresztenék lefelé, és ezzel egyidõben felfelé (a geostac pályától kifelé), a coriolis gyorsulás hatására, ha az elég nagy, feltekeredne a kötél.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#248
a több szálat nem egyben sodorva képzeltem el, a redundáns szálakat nem is kell kifeszíteni, így nem is olyan sérülékenyek, és az áthidalás akár több tíz méterre is lehet a fõszáltól hogyha az egyiket telibe kapja valami a többi még megússza ... de ez a redundancia kemény plusz költségeket jelent a projektnek
#247
coriolis erõk? ez akkor lenne érdekes ha valóban a földben kapaszkodna a rendszer, ha a föld tekerné, de a rendszernek magában megvan a perdülete és így követi a földet ... a coriolis féle erõ a szál mentén utazó teherre fog hatni, ez fog gyorsítani felfelé és lassítani lefelé ... vagy a coriolis erõk által hajtott szelekre gondolsz, mert az megfelelõ aerodinamikával minimalizálható, nem hiszem hogy probléma ... inkább félnék a van allen öv és az ionoszféra hatásaitól, ha túl nagy eregiaadagokat vesz fel ezekbõl vezetõ tulajdonságú szál, akár el is párologhat az egész.
#246
1. probléma a legmegoldottabb, az folyamatban van. Szerintem ez az egész csak kis hírverést csinál a technológia körül, de a liftet maguk sem gondolják komolyan.
2. Ne felejtsd ki a gazdasági kérdéseket. Mennyibe kerül, van-e rá pénz és hogy megéri-e?
3. Azért van több szál, hogy 1-1 szál szakadása ne legyen probléma. Vagyis pont úgy képzelik el, ahogy írtad, szal np.
A gond akkor van, ha az összes szakad (terror, meteor stb.)
2. Ne felejtsd ki a gazdasági kérdéseket. Mennyibe kerül, van-e rá pénz és hogy megéri-e?
3. Azért van több szál, hogy 1-1 szál szakadása ne legyen probléma. Vagyis pont úgy képzelik el, ahogy írtad, szal np.
A gond akkor van, ha az összes szakad (terror, meteor stb.)
Gracie Barra
#245
elhiszed hogy nem ez az elsõdleges probléma amiért lemondhatnak a lift megépítésérõl?
a fõ problémákat már felsorolták, amirõl te beszélsz az huszadrangú, bár sikerült meggyõznöd arról hogy igen sûrûn csapodnának bele kóbor mûholdak ha csak úgy kontroll nélkül hagynák õket repkedni.
a fõ problémák:
1. a kábel anyagának kifejlesztése
2. az építkezés minden csínyja bínja ...
3. a rendszer sérülékenysége (ha szakad repül a cdsába az egész)
az elsõ problémára csak reméljük hogy lesz megoldás, a második kettõ meg mérnöki probléma, amire akár be is lehet nyújtani pályázatot ...
én a biztonság kérdését szakaszokat áthidaló rednundáns szálakkal képzelem el, ha szakad akkor egy az érintett szakasz áthidaló szál/szálak veszik át ideiglenesen a terhelést, míg össze nem forrasztják újra a fõszálat
a fõ problémákat már felsorolták, amirõl te beszélsz az huszadrangú, bár sikerült meggyõznöd arról hogy igen sûrûn csapodnának bele kóbor mûholdak ha csak úgy kontroll nélkül hagynák õket repkedni.
a fõ problémák:
1. a kábel anyagának kifejlesztése
2. az építkezés minden csínyja bínja ...
3. a rendszer sérülékenysége (ha szakad repül a cdsába az egész)
az elsõ problémára csak reméljük hogy lesz megoldás, a második kettõ meg mérnöki probléma, amire akár be is lehet nyújtani pályázatot ...
én a biztonság kérdését szakaszokat áthidaló rednundáns szálakkal képzelem el, ha szakad akkor egy az érintett szakasz áthidaló szál/szálak veszik át ideiglenesen a terhelést, míg össze nem forrasztják újra a fõszálat
#244
Egyet kel értsek azokkal akik soadrendû problémának tartják ezt az egyenlítõ metszés dolgot. Elõször találjuk ki, hogy építsük fel, majd benyújtunk a NASA-nak egy SG-s pályázatot az ûrliftépítésre. :-)
Tegnap kicsit matekoltam, és vagy én hibáztam, vagy nemtom, de roppant kicsi coriolis gyorsulás érték jött ki a rendszerre. Bár eléggé hosszú ideig hat a dolog, szóval lehet ilyen tekintetben mégsem elhanyagolható. :-)
Tegnap kicsit matekoltam, és vagy én hibáztam, vagy nemtom, de roppant kicsi coriolis gyorsulás érték jött ki a rendszerre. Bár eléggé hosszú ideig hat a dolog, szóval lehet ilyen tekintetben mégsem elhanyagolható. :-)
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#243
http://orbit.medphys.ucl.ac.uk/orbit.html
Eleinte nehéz de bele lehet jönni, akkor aztán jöhetnek az apollo, ûrsikló, és a szojuz küldetések 😊
Eleinte nehéz de bele lehet jönni, akkor aztán jöhetnek az apollo, ûrsikló, és a szojuz küldetések 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#242
Szerinted hány mûholdnak vannak csak kerek egész körei PONT egy nap alatt? Hát nem soknak. Ráadásul ha egy mûholdnak egy fix magasság kell hogy végezhesse a dolgát, tehát nem tudják a napi egész számú keringési idõt elérni akkor mi van?
Nem kell lovagolni az elméleten, a gyakorlat kicsit más, nem valószínû hogy 20 év alatt lecserélik az összes mûholdat, hogy "felvonó kompatibilis" legyen, és van amit nem is lehetne, a feladatából adódóan. Pl egy kémmûhold, vagy bármilyen megfigyelõ mûhold hogy végezné a dolgát, ha sohasem repül át a célterület fölött? Ha meg átrepül minden felett, akkor meg már nem fix pontok fölött repül. És még ott van az alacsony földkörüli pályán a légkör lassítása, ami mindíg változtatja a pályát, és bármelyik többi pályán a nap, és a hold hatásai.
Nem kell lovagolni az elméleten, a gyakorlat kicsit más, nem valószínû hogy 20 év alatt lecserélik az összes mûholdat, hogy "felvonó kompatibilis" legyen, és van amit nem is lehetne, a feladatából adódóan. Pl egy kémmûhold, vagy bármilyen megfigyelõ mûhold hogy végezné a dolgát, ha sohasem repül át a célterület fölött? Ha meg átrepül minden felett, akkor meg már nem fix pontok fölött repül. És még ott van az alacsony földkörüli pályán a légkör lassítása, ami mindíg változtatja a pályát, és bármelyik többi pályán a nap, és a hold hatásai.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#241
bocsánat tévedtem ... a nap körüli keringéssel nem számoltam 😞
#240
Link?
Gracie Barra
#239
orbiter ide oda ... ez hülyeség ... próbáld ki az egész számú vagy tart hányadú keringési idõket, és nézzed hogy a föld melyik pontja felett fogják metszegetni az egyenlítõt ezek az orbitális eszközök ... de simán gondolj bele: pl pont 1/6-od nap a keringési idõ, az egyenlítõröl kezdünk számolni a köröket, 1 nap múlva zsír ugyan az a pont fölött lesz és addig 12 pont fölött metszette az egyenlítõt, és ugyan ez kezdõdik elölröl ... ugyan azon pontokat fogja érinteni.
#238
pontosan erre gondoltam, amikor fix egyenlítõ metszési pontokról beszéltem ... nem hard feladat a kontrolállt irányítható ûreszközöknek hogy soha ne közelítsék meg az ûrliftet 10 km-en belûl ...
Oldal 1 / 6Következő →