287
-
brueni #167 egyébként felőlem csinálhatják, ha nincs jobb dolguk.
csak nehogy megváltoztassa a föld pályályát.
kicsit bemozgatja , aztán jól nézünk ki.
azért gondoljatok bele, hogy kb 8 (nyolc) földátmérővel kilógna a földből.
na meg hova fogják rögzíteni? leöntenek egy kis betont? (felkapja, mint a huzat)
nagyon kipihenhették magukat a tervezők! -
szivar #166 Érdekes cikk. Azt tudtátok, hogy a nanocső kiszámított (és sok helyen hivatkozott) szakítószilárdsága csak akkor valós, ha minden szénatom megfelelő helyre kerül? Ha csak egy atom is hibádzik, akkor az a szakítószilárdságra drasztikus hatással van, akár a tizedrésze is lehet a hivatkozott értékeknél... -
Godefroy #165 Te juzosch mennyi idős vagy hogy így osztod az észt ezerrel?
-
brueni #164 heh... menj fel egy k.rva magas kilátóba, és vigyél magaddal egy guriga cérnát.
ha szabad végével lefele leengeded , mit tapasztalsz? cibálja a szél mit állat. ha könnyű és vékony, akkor azért nem jó, vastag és nehéz meg nem lehet.
az űrben lévő részével szerintem sincs baj, de ami földközelben van az már gázosabb.
elkapják, ha már kilóg a felhők alól?
szerintem ezy csak elméleti cikk. a megvalósítás kidolgozásán még jó páran meg fognak izzadni. még a nagyrabecsült nasas szakértők is.
ja, azonkívül már az első kábelnek ugyanazt kell tudni elviselni (teherviselésből), mint a végeredménynek. elbírni a saját súlyát megtartani a műholdot a túlvégen, stb...
-
#163
Már miért ne esne le a légkörön kívüli rész? Ha 1000km-en szakadna a cucc, akkor mind az 1000km visszahullik a földre, mivel közelébe sincs a kötél sebessége az első kozmikus sebességnek.Egyedül a szakadástól kifelé eső rész nem fog tudni visszaesni, mert az elszáll a fenébe ha nem helyezik vissza a súlypontot geostac pályára. Bár ez se jó megoldás, mert a kötél feszes volt, és amikor elszakad, akkor a kötél vége "kilő a fenébe" és ott fog össze vissza csapkodni az űrben amíg a gravitáció hatására újra meg nem nyugszik. -
L3zl13 #162 "A gravitációs vonzóerő a lift minden egyes pontjában megegyezne a mozgás sebességéből adódó sugárirányú erővel."
Ez nem így van. Csak egy bizonyos magasságban egyezik meg a kettő, ha a felszínhez viszonyítva állandó helyzetű a keringő test poziciója. Épp ettől speciális a GEO.
"csak örülnek, hogy a nanocső szalag amibe miliárdokat ölnek talán jó lesz valamire"
Szvsz a nanocső felhasználási lehetőségeivel, ha sikerül viszonylag olcsón előállítani nem lesz semmiféle baj.
Függőhidak fő tartókábelének is ideális volna, vagy magas házak felvonóinak mozgatására.
Mindkettő olyan terület, ahol már igencsak végén járnak az acél nyújtotta lehetőségeknek, és ezért kompromisszumokra szorulnak.
-
brueni #161 csak érdekességként:
ha 1mm-es kábelvastagságról beszélhetünk az első szál kibocsátásakor, akkor az 78,5 m3 térfogatot jelent.
ja, és egyben, mert nem tudom elképzelni, hogy 100km-nként megállnak megcsomózni... -
L3zl13 #160 Mondom "MIT".
Azt értem, hogy arrébb fújná a kötél alsó (légköri) részét, de nem értem milyen átfordításról beszélsz. -
Ceeph #159 "Az egész tömegközéppontja geostat pályán van, tehát 0 gravitáció. De az alsó részét lefelé húzza a gravitáció, a felső tészét meg kifelé húzza a centripetális erő. Azaz két ellentétes erő hat a két végére, így tulképp húzza szét a kötelet."
Ez mi? Pont a két ellentétes erő miatt létezik olyan hogy geostacionárius pálya. A gravitációs vonzóerő a lift minden egyes pontjában megegyezne a mozgás sebességéből adódó sugárirányú erővel.
Az említett magaslégköri szelek igazából azért "fújnak" mert a Föld elfordulását a légréteg nem követi teljesen. Ez szerintem is lehet probléma, viszont elégni baromira nem égnek el. A másik: a légkörön kívül eső rész nem tud lezuhanni, hacsak valami meg nem változtatja a kerületi sebességét. Azon a részen amit lassít a légkör, ott kell a brutál szakítószilárdság, de gondolom jo előre számolnak azzal az eshetőséggel, hogy mi van ha eszakad a cucc. (szvsz baj :D)
Sionnach meg szerintem jót ír, a cikkben is ilyesmi van megfogalmazva: "A kábelt súlyának mozgása tartaná feszesen", azaz valóban a feszességet az egyensúlyi állapottól való csekély eltérés biztosíthatja.
Végül még annyi, hogy mivel pályázatokat várnak a témára, egyelőre senki nem tudja hogyan lehet megcsinálni, csak örülnek, hogy a nanocső szalag amibe miliárdokat ölnek talán jó lesz valamire :) -
juzosch #158 Milyen nehéz lenne ez a kábel? -
Sionnach #157 Az én meglátásom szerint a következő módszerrel lehetne megépíteni:
Fellövik a műholdat, benne a kábellel (vagy egy részével), geostac pályára állítják lakatlan terület(pl óceán) fölött, elkezdik leengedni a kábelt, közben feljebbviszik a műholdat, hogy a gravitációs támadáspontja (súlyközéppontja) maradjon a geostac pályán. Miután leért a földi rögzítő ojjektumra és lefogatták, hogy ne fújja el a szél, meg a terroristák, a műholdat feljebb viszik, hogy a centrifugális erő nagyobb legyen mint a gravitációs. Azaz a műhold el nem dobott parittyaként funkcionálva kifeszíti a kötelet. Ráteszik a liftet és örülnek. :) -
juzosch #156 Hát akkor nézz utána mi az a modellezés (nem játékmodellezés).
Megtudhatod, hogy pont ugyanazok az erők hatnak, csak más méretekben. -
Godefroy #155 Nem, nem tudom mi az a modellezés... az elmúlt 20 évben amióta modellezem repülővel sem jöttem rá biztos... 
Ott pl. megtanulhatod, nem ugyanazok az erők hatnak egy repülő modellre méretarányosan mint nagy testvérére.. -
juzosch #154 Mondom a magaslégköri szelek .Azok akár 400kmh-val is fújhatnak. És állandó nyugati irányuk van. -
L3zl13 #153 Mit fordítana át? -
juzosch #152 És mi az elvi különbség?
Tudod mi az a modellezés? -
juzosch #151 De ott vannak a magaslégköri szelek, amik elég erősek. Lhet az átfordítaná. -
Godefroy #150 2 méteren nem kellett áthidalni semmit.
Mondjuk a 100 000 000 m és a 2m között van 50 millioszoros különbség... -
L3zl13 #149 A felsőbb részek szvsz elégnének. Az alsóbb pár száz km valószinűleg szép egyenesen "elfeküdne" forgásirányba, ezért érdemes volna valamelyik kontinens keleti partján felállítani.
A kábel nagy tömegéből adódó nagy tehetetlenség miatt talán még menekülésre is volna idő a veszélyzónában. -
juzosch #148 Elégne a légkörben. Mint ahogy a műholdak is szoktak. -
#147
Csak hogy tovább kötözködjek, érdemes lenne kiszámolni, milyen energiával zuhanna a Földre a "kötél", ha mondjuk olyan 10 000 km magasan elszakadna.
Így első ránézésre valszeg tömeges fajkipusztulást okozna'
;)))
-
smntms #146 Aki nincs teljesen tisztában hogy milyen egy geostat pálya annak ajánlom az Orbiter topikot, akár ki is próbálhatja. Elég szemléletes, hogy a Föld azonos pontjával mozog az adott "ojjektum" :) -
lokko #145 bocsnánat igazad van ... az árapály erők is jelentős feszültséget generálnak ... -
lokko #144 pont most tértem volna ki erre a kérdésre ... én értem NEXUS6 kolléga fenttartásait, csak nem értek velük egyet. A probléma tényleg bonyolult, hogy építés közben, hogyan kell betáplálni a perdületet a kötélbe, de egyáltalán nem lehetetlen. A 3 test probléma valszeg fennál egy ilyen helyzetben, akármilyen modellt is választunk, de még így is tetszőleges pontossággal tudunk számolni mechanikai problémákat ... girbe gurba hullámokkal beszámíthatatlan vibrációkkal meg nem hiszem hogy számolni kell mert ha pörög a szál az feszűl is rendesen, egy nagyon durván kifeszített húrhoz lesz hasonló a végén, a kisebb erőhatások ebben az esetben nem játszanak be (leszámítva a rezonanciát) ... az ürben pont az a jó hogy kiszámítható, nincs benne sok szeszély ... -
juzosch #143 "a nagy szakítószilárdságra nem a gravitáció miatt van szükség, hanem a perdületből adodó feszültséget kell kibírnia a kötélnek. "
Mind2 miatt. Az egész tömegközéppontja geostat pályán van, tehát 0 gravitáció. De az alsó részét lefelé húzza a gravitáció, a felső tészét meg kifelé húzza a centripetális erő. Azaz két ellentétes erő hat a két végére, így tulképp húzza szét a kötelet. -
lokko #142 a nagy szakítószilárdságra nem a gravitáció miatt van szükség, hanem a perdületből adodó feszültséget kell kibírnia a kötélnek. Az lift gravitációs támadáspontja (ami nem feltétlenül a tömegközéppont) geostacinárius pályára van állítva ennyi stimm volt majdnem mindenkinek, de az már nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy az egész rendszernek geostat magasságban lévő ponton áthaladó a pályára merőleges tengely körül kell forgómozgást végeznie. Hogy a föld középponjához viszonyítva sugárirányban egyensen állhasson a kötél (a felszínre merőlegesen), pontosan 1 nap alatt kell megtennie egy teljes fordulatot ... -
L3zl13 #141 Én értem mire gondolsz, de szerintem pont a kábel hosszúsága fogja megoldani a kérdést.
Ugyanis már párezer km-re kieresztett kábelné (mert valószinűleg folyamatosan eresztik ki a GEO-tól fölfelé és lefelé) a kábel földközeli végére jóval nagyobb gravitáció hat mint a távolabbi végére, ezért ez állandóan pont a föld középpontja felé állítja be a kötelet, és ha a tömegközéppontja pont GEO-n helyezkedik el körpályán az egyenlítő fölött, akkor a kötél földközeli vége pontosan egy adott pontra fog mutatni már leeresztés közben is.
-
catpool #140 Inkább az elemi fizikai ismretek hiánya okozza, ezt a rengeteg blődséget.
Azért ez nem atomfizika. :) -
lokko #139 Nafigyi sok fizikatudor, azért beszél majdnem mindenki hülyeséget, mert nezen bírkózik meg agyban azzal az abszurd dologgal, hogy valami forog is meg nem is, földön áll, meg kering is ... -
juzosch #138 És a rendszer működőképes volt? Kellett áthidalni bármit is? -
Godefroy #137 Én csak addig szeretnék élni egézségben amig ez a dolog el nem készül 
-
Godefroy #136 Nah kiprobáltam!
A szomszéddal csináltunk egy 1 méteres egy 2 méteres rudat.
Amikor az 1 méteres pörgettem nem ütött akkorát mint a 2 méteres petrence.
Kiprobáltam a parittyát is ahogy egyik mélyűri tudos barátunk kérte, a parittya elrepült vagy 200-al, pedig a kezem nem körözött annyival.
A szögsebesség nagyon jó dolog, kár hogy az nem a megtett utat méri.
-
p00h #135 végre ittvannak az sg fizikusai és űrkutatói :) -
catpool #134 Szögsebeség, mond ez neked valamit ?
-
juzosch #133 Hőmérsékletkülönbség meg nem számít azt sem kell áthidalni, hisz messze vannak egymástól. Olyan pont meg nincs, hogy egyik oldalán 1000fok, másikon meg -100 lenne, folyamatos az átmenet. -
#132
öreg, fogj egy madzagot, az egyik végére kötözz valami súlyt, aztán kezdj el egyhelyben pörögni és tartsd a kötelet, mintha egy parittyát lóbálnál. aztán majd mondd hogy mit tapasztaltál. -
juzosch #131 Nem kell azon semmit áthidalni. Forgass meg egy botot, az sem esik szét, mégis mekkora a sebességkülönbség a végei között. -
Godefroy #130 Tehát szerinted a fent lévő muholdak ugyanolyan sebességgel keringenek mintha a földön lennének?
Tehát a egyenlítő felett egyí mühold 1 nap altt kb 40 000 km et tesz meg? -
catpool #129 Szögsebeségről van értelme beszélni, a két vége között viszont nincs szögsebesség különbség.
-
Godefroy #128 Barátom!
Hogyan hidalják át a kötél 2 vége közti sebesség különbséget?
A hőmérsékletről nem beszélve?