Húsz éven belül elkészülhetne az űrfelvonó
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#137
Én csak addig szeretnék élni egézségben amig ez a dolog el nem készül<#mf1>
Baromi ronda ez az új dizájn!
#136
Nah kiprobáltam!
A szomszéddal csináltunk egy 1 méteres egy 2 méteres rudat.
Amikor az 1 méteres pörgettem nem ütött akkorát mint a 2 méteres petrence.
Kiprobáltam a parittyát is ahogy egyik mélyûri tudos barátunk kérte, a parittya elrepült vagy 200-al, pedig a kezem nem körözött annyival.
A szögsebesség nagyon jó dolog, kár hogy az nem a megtett utat méri.
A szomszéddal csináltunk egy 1 méteres egy 2 méteres rudat.
Amikor az 1 méteres pörgettem nem ütött akkorát mint a 2 méteres petrence.
Kiprobáltam a parittyát is ahogy egyik mélyûri tudos barátunk kérte, a parittya elrepült vagy 200-al, pedig a kezem nem körözött annyival.
A szögsebesség nagyon jó dolog, kár hogy az nem a megtett utat méri.
Baromi ronda ez az új dizájn!
#135
végre ittvannak az sg fizikusai és ûrkutatói 😊
#134
Szögsebeség, mond ez neked valamit ?
#133
Hõmérsékletkülönbség meg nem számít azt sem kell áthidalni, hisz messze vannak egymástól. Olyan pont meg nincs, hogy egyik oldalán 1000fok, másikon meg -100 lenne, folyamatos az átmenet.
Gracie Barra
#132
öreg, fogj egy madzagot, az egyik végére kötözz valami súlyt, aztán kezdj el egyhelyben pörögni és tartsd a kötelet, mintha egy parittyát lóbálnál. aztán majd mondd hogy mit tapasztaltál.
RF ONLINE Nethyrrea -LVL51 ARMOR RIDER - Novus server BlackTide L2- BDEyes Lvl 87 ISS/73necro EVE Online - Nethyrrean FGC/RAX
#131
Nem kell azon semmit áthidalni. Forgass meg egy botot, az sem esik szét, mégis mekkora a sebességkülönbség a végei között.
Gracie Barra
#130
Tehát szerinted a fent lévõ muholdak ugyanolyan sebességgel keringenek mintha a földön lennének?
Tehát a egyenlítõ felett egyí mühold 1 nap altt kb 40 000 km et tesz meg?
Tehát a egyenlítõ felett egyí mühold 1 nap altt kb 40 000 km et tesz meg?
Baromi ronda ez az új dizájn!
#129
Szögsebeségrõl van értelme beszélni, a két vége között viszont nincs szögsebesség különbség.
#128
Barátom!
Hogyan hidalják át a kötél 2 vége közti sebesség különbséget?
A hõmérsékletrõl nem beszélve?
Hogyan hidalják át a kötél 2 vége közti sebesség különbséget?
A hõmérsékletrõl nem beszélve?
Baromi ronda ez az új dizájn!
#127
Nemtudom mi bajod, nem az SG találta ki, hanem a NASA. És nem hülye 5let, megvalósítható, csak szerintem gazdaságilag életképtelen.
Gracie Barra
#126
Ekkora baromságot már rég hallottam!
100 000 km hosszu egyenes kötél
<#taps>
Apukám, ez az SG tényleg egyre jobb!
100 000 km hosszu egyenes kötél
<#taps>
Apukám, ez az SG tényleg egyre jobb!
Baromi ronda ez az új dizájn!
#125
Ezaz skacok, még több hülyeséget. Biz isten ha direkt kellene ennyi marhaságot leírni, mint itt amit egyesk összehordanak nem menne.
#124
Jó dolog lenne, akár az alacsony fölkörüli pályára szánt dolgokhoz is. Ha geostat pályán kiraknak egy ilyen jármûvet, ~1,5 km/s lassítással már alacsony földkörüli pályára tud ereszkedni, és további ~2,2 km/sec lassításal periapsisnál, körpályára áll. Azért ez összesen 3,8 km/sec sebességváltozás, mégiscsak sokkal kevesebb mint most a fölrõl kilõve az a 7,6 km/sec sebességváltozás, nem számítva a légkörbõl kiemelkedés közben elhasznált energiát, és a pályasebességre gyorsulás közben a gravitáció legyõzésére elhasznált energiát..
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#123
Amennyiben olcsóbban lehet elõállítani, mint az acélsodronyt...
De egyenlõre még 1 centiméteres darabot sem készítettek belõle, nem hogy 36 ezer kilométert..
De egyenlõre még 1 centiméteres darabot sem készítettek belõle, nem hogy 36 ezer kilométert..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#122
Ez, hogy "bevált", ez olyan dolog, hogy a mozikban a stereo is bevált, aztán jött a dolby meg akármilyen hangzás, szal... Arról nem is beszélve, hogy feltételezem ebbõl az anyagból vékonyabb madzag is elég volna, mint acélból. Persze fogalmam nincs, hogy az, hogy vékonyabb (vagy erõsebb), az hoz e magával valami hozadékot egy bányának. Meg nem is biztos, hogy a bánya lenne a legjobb felhasználás, de a lényeg az elterjesztése lenne (és nem a konkrét példák, mert azt mindenki ki tud találni még másikat és még másikat), hogy csökkenjen az elõállítási költsége.
(gyanítom elõször olyan felhasználását kell megkeresni, ahol irtózatosan erõs, de viszonylag rövid madzagokra van szükség, tehát aligha bányákkal kell kezdeni. de aztán szép fokozatosan akár ott is hasznos lehet. vagy nem 😊 )
(gyanítom elõször olyan felhasználását kell megkeresni, ahol irtózatosan erõs, de viszonylag rövid madzagokra van szükség, tehát aligha bányákkal kell kezdeni. de aztán szép fokozatosan akár ott is hasznos lehet. vagy nem 😊 )
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#121
Ezt úgy mondod, mintha ez holnapután megvalósulna 😄
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#120
Mostanában volt egy ûr kísérlet, amiben egy viszonylag hosszú kábelt lógattak ki, hogy megnézzék, mit szed össsze.
De ez átmegy a teljes ionoszférán, a Van-allen övön és mindezt szó szerint leföldeli.
Szal lehet hogy nem kell külön energiaforrás után nézni hozzá!😉
De ez átmegy a teljes ionoszférán, a Van-allen övön és mindezt szó szerint leföldeli.
Szal lehet hogy nem kell külön energiaforrás után nézni hozzá!😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#119
A töltés szerintem a legkisebb gond, tulajdonképp csak részletkérdés.
Gracie Barra
#118
Én is az építési állapot nehézségeire próbáltam a figyelmet felhívni az ellensúly-mûhold teljes mozdulatlaságban tartására a 36 ezer kilométerre levõ földi rögzítõponthoz képest...
Néhány töltés vándorol majd a szférák között??
Valaki ezt kiszámolta már, azért vagy ebben olyan biztos? Én csak azért kérdem, mert láttam már a villámlásnak nevezett jelenséget...
Néhány töltés vándorol majd a szférák között??
Valaki ezt kiszámolta már, azért vagy ebben olyan biztos? Én csak azért kérdem, mert láttam már a villámlásnak nevezett jelenséget...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#117
Jha... Hogy az építési állapotról beszéltél... Akkor kicsit elbeszéltem melletted, bocs, azt hittem a kész cuccal van bajod.
De azt ugye nem gondolog komolyan, hogy egy több ezer kilomteres kötél is ugyanúgy viselkedik, mint a horgászbotod, és hogy az elsuhanó, atmoszférát átszelõ kötél végét kell elkapni rögzítésnél?
Eleinte, amíg a kötél hossza nem túl nagy, de a perdületbe már beleszámít a tömege, még hajtómûvekkel korrigálható.
Késõbb meg már nem kell, mert amint elkezdene lelassulni a dolog forgása, a kötél meg eltérni a függõlegestõl, a gravitáció fogja függõlegesen tartani, ezáltal gyorsítani a rendszer forgását.
De azt ugye nem gondolog komolyan, hogy egy több ezer kilomteres kötél is ugyanúgy viselkedik, mint a horgászbotod, és hogy az elsuhanó, atmoszférát átszelõ kötél végét kell elkapni rögzítésnél?
Eleinte, amíg a kötél hossza nem túl nagy, de a perdületbe már beleszámít a tömege, még hajtómûvekkel korrigálható.
Késõbb meg már nem kell, mert amint elkezdene lelassulni a dolog forgása, a kötél meg eltérni a függõlegestõl, a gravitáció fogja függõlegesen tartani, ezáltal gyorsítani a rendszer forgását.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#116
Miért szakadna el? Épp ezért szupererõs, hogy ne szakadjon el. És nem is a leeresztés a gond, hanem hogy fel kell vinni, mert az ultrakönnyû szál is jópár tonna lesz.
Gracie Barra
#115
Ha látod a forgást akkor igencsak jó szemed van. Mivel ilyen messzirõl pontszerûnek látszik, így nem lehet látni, ha forog. És mivel nem árt, ha az antenna mindig a föld felé néz, nem is forognak, errõl a stabilizáló hajtómûvek gondoskodnak.
Gracie Barra
#114
Már az ultrakönnyû szál leeresztése geostac pályáról is szinte lehetetlen.
De sok sikert kívánok hozzá. De nem szeretnék a közelében lenni amikor elszakad.
De sok sikert kívánok hozzá. De nem szeretnék a közelében lenni amikor elszakad.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#113
Gondoltam, hogy problémák lesznek itt egyesek felfogásával.😉))
Pedig a helyzet pont az, mint amit nem akarsz elfogadni. A sarkcsillag és a geostacionárius mûholdak a te szemszögedbõl állnak, miközben mindenki más mászkál az égbolton, látszólag.
És itt jön a csoda, csiribi csiribá, ha a geostac mûhold nem végez forgást az álló csillagokhoz képest, akkor viszont te látod úgy hogy forog, és a csillagok pedig össze viszza mozognak körülötte, látszólag.
Pedig a helyzet pont az, mint amit nem akarsz elfogadni. A sarkcsillag és a geostacionárius mûholdak a te szemszögedbõl állnak, miközben mindenki más mászkál az égbolton, látszólag.
És itt jön a csoda, csiribi csiribá, ha a geostac mûhold nem végez forgást az álló csillagokhoz képest, akkor viszont te látod úgy hogy forog, és a csillagok pedig össze viszza mozognak körülötte, látszólag.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#112
Ha jól értelmezem szavaid miközben a Hold kering a Föld körül szerinted nincs tengely körüli forgása, ezért látjuk mindíg ugyan azt az oldalát????
LOL
Elárulom a Hold keringési ideje és tengely körüli forgása ugyan annyi.
LOL
Elárulom a Hold keringési ideje és tengely körüli forgása ugyan annyi.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#111
Gond legföljebb a legelsõ ultrakönnyû szál leeresztésekor lehet, amíg nem rögzítik. Utána már minden újabb szál az eredeti szálon felvontatva jut perdülethez (ugyanúgy, mint elkészülte után az ûrlift). Ennek feszességének a biztosítása az ellensúly dolga, ahol építés és üzemelés alatt, bizonyára jó adag üzemanyagot fognak elégetni.
#110
A Föld-kötél rendszer perdülete minimálisan fog változni mivel a föld tömege jópár milliószor nagyobb a kötélénél.
Gracie Barra
#109
"Nos itt jön a számodra nehezen érthetõ rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert."
Na itt basztad el. A sarkcsillag az egyetlen ami egy helyben áll látszólag. Az összes többi csillag ugyanúgy mozog az égbolton, mint a nap, mivel a föld forog. Tehát a geostat mûholdak egy pont felett álnnak, míg a csillagok szépen elkúsznak mellette.
Na itt basztad el. A sarkcsillag az egyetlen ami egy helyben áll látszólag. Az összes többi csillag ugyanúgy mozog az égbolton, mint a nap, mivel a föld forog. Tehát a geostat mûholdak egy pont felett álnnak, míg a csillagok szépen elkúsznak mellette.
Gracie Barra
#108
Édesem akkor valszeg nem fogtad fel még mindíg, de most csak és kizárólag a te kedvedért elmagyarázom:
Fogsz egy teleszkópos horgászbotot és felküldöd geostac pájára és örülhetsz neki, mert ugye miközben gyönyörködsz benne az éjszakai égbolton látszólag mindíg ugyan ott van.
Nos itt jön a számodra nehezen érthetõ rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert.
Szerencsére a geostac pályának megvan az a tulajdonsága, hogy ha mégis adsz megfelelõ forgást a botodnak és az pont egy nap, akkor a bot hegye mindíg feléd mutat.
De most jön a trükk. Ha a teleszkópos botodat monnyuk kinyújtod, akkor megváltozik a perdülete és mondjuk két nap alatt fordul, szal megint nem mutat rád állandóan.
Ha rendelkezel a megfelelõ absztrahációs képességgel, akkor pillanatok alatt felfoghatod (bár ebben nem reménykedek, mert eddig nem fogtad fel), hogy miközben építik ezt az ûr liftet a hozzá toldott új részeket ahogy végig viszik a meglevõ pályán és meghosszabítják, újra és újra megváltoztatják a rendszer perdületét, ami azért is gáz mert egy több ezer km-es kötélvékonyságú szerkezetnek nem tudsz egyszerre perdületet átadni, hogy visszaállítsd a neked kedvezõ forgási idõt. Ha volt már ugrókötél a kezedben akkor tudod miröl beszélek.
Ha elolvastad a wikipédiás ûrliftes cikket akor ott a végén írnak a katasztrófákról, hogy mi van pl akkor ha az ûrlift pályája elszakad. Ugyanezek az erõk, amik ott nagyon dúrva katasztrófákhoz vezetnek, eleve megakadályozzák az építést. De legalább is eszméletlenül megnehezítik.
Fogsz egy teleszkópos horgászbotot és felküldöd geostac pájára és örülhetsz neki, mert ugye miközben gyönyörködsz benne az éjszakai égbolton látszólag mindíg ugyan ott van.
Nos itt jön a számodra nehezen érthetõ rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert.
Szerencsére a geostac pályának megvan az a tulajdonsága, hogy ha mégis adsz megfelelõ forgást a botodnak és az pont egy nap, akkor a bot hegye mindíg feléd mutat.
De most jön a trükk. Ha a teleszkópos botodat monnyuk kinyújtod, akkor megváltozik a perdülete és mondjuk két nap alatt fordul, szal megint nem mutat rád állandóan.
Ha rendelkezel a megfelelõ absztrahációs képességgel, akkor pillanatok alatt felfoghatod (bár ebben nem reménykedek, mert eddig nem fogtad fel), hogy miközben építik ezt az ûr liftet a hozzá toldott új részeket ahogy végig viszik a meglevõ pályán és meghosszabítják, újra és újra megváltoztatják a rendszer perdületét, ami azért is gáz mert egy több ezer km-es kötélvékonyságú szerkezetnek nem tudsz egyszerre perdületet átadni, hogy visszaállítsd a neked kedvezõ forgási idõt. Ha volt már ugrókötél a kezedben akkor tudod miröl beszélek.
Ha elolvastad a wikipédiás ûrliftes cikket akor ott a végén írnak a katasztrófákról, hogy mi van pl akkor ha az ûrlift pályája elszakad. Ugyanezek az erõk, amik ott nagyon dúrva katasztrófákhoz vezetnek, eleve megakadályozzák az építést. De legalább is eszméletlenül megnehezítik.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#107
Ha elfordul az állomás, a kötél nem fogja csak úgy magától követni. A kötél ellenerõt fejt ki rá a tehetetlensége miatt, és mivel a kötélnek tetemes súlya lesz a forgatáshoz egy ûrhajó is kevés lenne. Plusz ehhez még jön, hogy ki is van az egész feszítve. Ráadásul a kötél hajlékony, nem pedig egy rúd.
Gracie Barra
#106
Ezt most miért címzed nekem? Nem én vagyok aki ezt nem érti.
Gracie Barra
#105
Az még igencsak sok idõ. Addigra már sokkal jobb módszerek is lesznek.
Gracie Barra
#104
Van három tengelyük a térben, ami körül foroghat az ûrállomás. Elvileg ezek bármerre állhatnának, ha egy szabadon keringõ mûholdat nézünk, de ebben az eseben a kötél tengelye lehet csak az egyik forgástengely, a másik kettõ erre, és egymásra merõleges. (azokat felveheted bármerre, lényegtelen)
Ha a kötélirányú tengely körül forog, akkor a kötél megcsavarodik, valószínûleg el is szakad. Ha a másik két tengely valamelyike körül kezd el forogni, akkor szépen felcsavarja magára a kötelet, és leesik.
De egyik irányban történõ forgás közben sem változik az ûrállomás Földhöz viszonyított sebessége, mert mint írtad, a saját tömegközéppontja körül forog, helyváltoztató mozgást nem végez, nem "lendül mozgásba a talajhoz képest", nem lesz több ezer km/h a sebessége. De még ha forogna, mint a helikopter rotorja(a kötél összecsavarása nélkül), akkor sem mozdulna meg a Földhöz képest.
De ez egyébként sem igazán valós a probléma, mert nincs olyan erõ, ami forgatná.
Másrészt nyilván nem úgy gondolják ennek a megvalósítását, hogy "fellõjük, azt' ha már ott van, szarhatunk is rá", ha kell korrekció, akkor biztosan végre is hajtanák.
A jelenlegi, geostac pályákon "álló" mûholdak is folyamatosan lassulnak, korrigálják a pályát, lassulnak, korrigálnak, amíg van hozzá üzemanyaguk. Ha elfogy, leesnek.
Ha a kötélirányú tengely körül forog, akkor a kötél megcsavarodik, valószínûleg el is szakad. Ha a másik két tengely valamelyike körül kezd el forogni, akkor szépen felcsavarja magára a kötelet, és leesik.
De egyik irányban történõ forgás közben sem változik az ûrállomás Földhöz viszonyított sebessége, mert mint írtad, a saját tömegközéppontja körül forog, helyváltoztató mozgást nem végez, nem "lendül mozgásba a talajhoz képest", nem lesz több ezer km/h a sebessége. De még ha forogna, mint a helikopter rotorja(a kötél összecsavarása nélkül), akkor sem mozdulna meg a Földhöz képest.
De ez egyébként sem igazán valós a probléma, mert nincs olyan erõ, ami forgatná.
Másrészt nyilván nem úgy gondolják ennek a megvalósítását, hogy "fellõjük, azt' ha már ott van, szarhatunk is rá", ha kell korrekció, akkor biztosan végre is hajtanák.
A jelenlegi, geostac pályákon "álló" mûholdak is folyamatosan lassulnak, korrigálják a pályát, lassulnak, korrigálnak, amíg van hozzá üzemanyaguk. Ha elfogy, leesnek.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#103
Hát nem majd akar forogni... Szerinted minden mûhold, ûrtávcsõ, meg ûrállomás forog a saját tömegközéppontja körül? Komolyan... Szerinted azokat nem tudták beállítani valahogy? A kötél vége meg rögzítve van a talajon kéremszépen, ez még senkinek sem esett le?! Akkor hogy mozogna?
Miért szerinted mi történik, ha "rövidrezárjuk"? Armageddon? Valószínûleg kósza töltések fognak járkálni a vezetékben majd jól leföldelik.
A gravitáció semlegesítésére meg annyit: szerinted ha ez az elmélet gyakorlatilag nehezen kivitelezhetõ, akkor csináljunk inkább valamit, ami jelenleg elméletileg sem kivitelezhetõ. Gratulálok.
Miért szerinted mi történik, ha "rövidrezárjuk"? Armageddon? Valószínûleg kósza töltések fognak járkálni a vezetékben majd jól leföldelik.
A gravitáció semlegesítésére meg annyit: szerinted ha ez az elmélet gyakorlatilag nehezen kivitelezhetõ, akkor csináljunk inkább valamit, ami jelenleg elméletileg sem kivitelezhetõ. Gratulálok.
#102
A bányákban már régóta megfelelõ vastagságú drótkötelet használnak. Eddig bevált😊 Még sose hallottam olyan szerencsétlenségrõl, melynél elszakadt volna a 16X biztonsággal méretezett acélsodrony..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#101
Az rendben van, h maga a kötéltartó (ûr) állomás geostat pályán "áll" a föld egy bizonyos ( egyenlítõi) pontja felett.
De be kell állítani, h az állomás a saját tömegközéppontja körül ne akarjon forogni, mert akkor a kötél vége is mozgásba lendül a talajhoz képest, és az egymáshoz viszonyított sebességük így tényleg több ezer km/h ra is nõhet.
( amikor a kötél vége eresztés közben beleng).
És mégegyszer: mi történik ha "rövidrezárjuk" a troposzférát, az ionoszférát és a bioszférát?
Inkább gondolkodhatnának azon, hogyan lehet valamiféle gravitáció semlegesítést létrehozni..
De be kell állítani, h az állomás a saját tömegközéppontja körül ne akarjon forogni, mert akkor a kötél vége is mozgásba lendül a talajhoz képest, és az egymáshoz viszonyított sebességük így tényleg több ezer km/h ra is nõhet.
( amikor a kötél vége eresztés közben beleng).
És mégegyszer: mi történik ha "rövidrezárjuk" a troposzférát, az ionoszférát és a bioszférát?
Inkább gondolkodhatnának azon, hogyan lehet valamiféle gravitáció semlegesítést létrehozni..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#100
Látom itt elég sok ember járt valami hittan-fizikára, vagy még arról is ellógótt.
Caronak, juzoschnak és különösképp Nexus6-nak a következõ egyszerû játékot ajánlom melegen:
Egy karó végébe üssetek egy szöget! A szögre valami visszahajlított kampóval rögzítsetek egy megfelelõ méretû kalapgumit, hogy könnyen forogjon! A kalapgumi végére rögzítsetek bármilyen nehezéket!
Helyezzétek kényelembe magatokat és a karónál fogva kezdjétek el pörgetni a nehezéket! Naponta 1 óráig csináljátok ezt, és közben gondolkodjatok azon, amit láttok!
Jó munkát!
Caronak, juzoschnak és különösképp Nexus6-nak a következõ egyszerû játékot ajánlom melegen:
Egy karó végébe üssetek egy szöget! A szögre valami visszahajlított kampóval rögzítsetek egy megfelelõ méretû kalapgumit, hogy könnyen forogjon! A kalapgumi végére rögzítsetek bármilyen nehezéket!
Helyezzétek kényelembe magatokat és a karónál fogva kezdjétek el pörgetni a nehezéket! Naponta 1 óráig csináljátok ezt, és közben gondolkodjatok azon, amit láttok!
Jó munkát!
#99
De ha az elõállítási költsége lecsökken, mert már a bányák és horgász (csak mondtam valamit) cégek rendeléseinek köszönhetõen nagyobb tömegekben állítják majd mondjuk elõ az ilyesfajta "kötelet", akkor az egyszeri óriási befektetés költsége is csökken. És ha meg több célra is fel tudják használni, akkor hamarabb megtérülhet a befektetés is.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#98
Én elolvastam, de ezek szerint pont te nem fogtad fel.
Amiket idéztem, azok ettõl még orbitális hülyeségek.
Nyilván nem mentem bele a bonyolultabb témákba, ha még a geostacionárius pályával, a forgás és keringés közi különbséggel stb. nem vagy tisztában.
Amiket idéztem, azok ettõl még orbitális hülyeségek.
Nyilván nem mentem bele a bonyolultabb témákba, ha még a geostacionárius pályával, a forgás és keringés közi különbséggel stb. nem vagy tisztában.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#97
Aki csak a fizika orakat logta el es az angolt nem, az itt olvashat tobbet:
http://www.elevator2010.org/site/primer.html
http://www.elevator2010.org/site/primer.html
#96
Te jo eg! 8. osztalyos fizika ismeretekkel rendelkezo emberek vitatkoznak a NASA tudosaival.
Katasztrofa....
Katasztrofa....
#95
Ezek mind hosszútávú bevételek. Hosszútávon pedig eleve nagyon olcsó. A gond ott van, hogy kell hozzá egy óriási befektetés. Több100 milliárdról van itt szó.
Gracie Barra
#94
A "kötél" költségén talán úgy lehetne faragni, ha nem egyetlen funkciós lenne. Tehát nem kizárólag ûrfelvonó, hanem egyszersmind tévéantenna, meg mobilátjátszó, villamoserõmû, meg amit el tudnak képzelni... Illetve még lehetne faragni azzal is, ha a kötél technológiájával készült a földön mindennap hasznosítható dolgokat hoznának létre. Mivel elég spéci dologról van szó, így elõször katonai és ipari felhasználásában lenne érdemes gondolkodni. Mit tudom én, horgászzsinór, bányafelvonókötele, stb. olyan helyek, ahol kötélre nagy hosszirányú erõ hat. Persze ilyenekbe biztos gondoldonak is... :/
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#93
Áááááááá!
Röviden válaszolok: vár szeretettel a wikipedia!
A köv címszavakat ajánlom: Van-allen belt, ionosphere, planetary orbit, meg amiket alattuk találsz linkeket.
SÕT!
Van egy Space elevator cikk is, egész jó. Ott mindent megtalálsz
Röviden válaszolok: vár szeretettel a wikipedia!
A köv címszavakat ajánlom: Van-allen belt, ionosphere, planetary orbit, meg amiket alattuk találsz linkeket.
SÕT!
Van egy Space elevator cikk is, egész jó. Ott mindent megtalálsz
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#92
De. Az egyetlen megfelelõ sebesség nagyság az elsõ kozmikus sebesség, és az egyetlen megfelelõ iránya pedig a "körpálya sugarára" merõleges irány. Ha ettõl eltér vmelyik irányba, akkor az már nem körpálya. Ha szabadon engeded el a testet, akkor az egy óriási ellipszis lesz, ami magától nem fog helyreállni.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#91
De az a korrekció annyi, mintha simán felgyorsítanád keringési sebességre. Számold ki, te is meglátod. A meteorok is azért állhatnak körpályára, mert nagy a sebességük.
Gracie Barra
#90
Elõször ellipszispálya, de simán korrigálható.
És ne 5 km/h-val számolj, ez hülyeség.
Egy minimális rakéta simán felgyorsítja legalább a felszíni hangsebességig.
És ne 5 km/h-val számolj, ez hülyeség.
Egy minimális rakéta simán felgyorsítja legalább a felszíni hangsebességig.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#89
Nem feltétlen.
Ha a megfelelõ helyen megfelelõ a sebesség, akkor nem.
Biztosan szükség van korrekciókra, de ez már megoldható.
Ha a megfelelõ helyen megfelelõ a sebesség, akkor nem.
Biztosan szükség van korrekciókra, de ez már megoldható.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#88
"Ha elég magasra viszik, és minimális sebességgel kidobják, akkor mire a Föld közelébe ér már nem a Földre merõleges lesz a sebessége"
A Föld mindíg a Föld középpontja felé gyorsítja nem? Mitõl kapna erre merõleges sebességet? A Földre merõleges sebesség komponens marad ugyan annyi! Persze ha monnyuk 1000 000 km -rõl meglökik oldalra, akkor mire a Föld közelébe ér akkor télleg elmászik esetleg 6500 km-t és elkerüli a Földet. Ami azt jelenti, hogy ha adsz neki olyan 5 km/h merõleges sebesség komponenst akkor ezt a 6500 km-t 54 nap alatt teszi meg. Mire ideér, az egy negyed keringésnek felel meg szal ezzel a módszerrel egy min 200 nap keringési idejû pályára lehet egy testet állítani. Na most a Hold 1 hónap alatt kerüli meg a Földet, akkor el tudod képzelni, hogy hol lehet ez a pálya. Meg honnan kéne indítani, nincs olyan ûrfelvonó a világegyetemben.
"...és így körpályára áll."
Ez soha!😉)) Ebbõl olyan elipszis lesz, hogy ihaj, bár még az is lehet hogy parabola pályán kilövöd a naprendszerbõl.😉))
Ezt hívják hintamanõvernek.
A Föld mindíg a Föld középpontja felé gyorsítja nem? Mitõl kapna erre merõleges sebességet? A Földre merõleges sebesség komponens marad ugyan annyi! Persze ha monnyuk 1000 000 km -rõl meglökik oldalra, akkor mire a Föld közelébe ér akkor télleg elmászik esetleg 6500 km-t és elkerüli a Földet. Ami azt jelenti, hogy ha adsz neki olyan 5 km/h merõleges sebesség komponenst akkor ezt a 6500 km-t 54 nap alatt teszi meg. Mire ideér, az egy negyed keringésnek felel meg szal ezzel a módszerrel egy min 200 nap keringési idejû pályára lehet egy testet állítani. Na most a Hold 1 hónap alatt kerüli meg a Földet, akkor el tudod képzelni, hogy hol lehet ez a pálya. Meg honnan kéne indítani, nincs olyan ûrfelvonó a világegyetemben.
"...és így körpályára áll."
Ez soha!😉)) Ebbõl olyan elipszis lesz, hogy ihaj, bár még az is lehet hogy parabola pályán kilövöd a naprendszerbõl.😉))
Ezt hívják hintamanõvernek.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs