287
-
juzosch #127 Nemtudom mi bajod, nem az SG találta ki, hanem a NASA. És nem hülye 5let, megvalósítható, csak szerintem gazdaságilag életképtelen. -
Godefroy #126 Ekkora baromságot már rég hallottam!
100 000 km hosszu egyenes kötél
Apukám, ez az SG tényleg egyre jobb! -
catpool #125 Ezaz skacok, még több hülyeséget. Biz isten ha direkt kellene ennyi marhaságot leírni, mint itt amit egyesk összehordanak nem menne.
-
#124
Jó dolog lenne, akár az alacsony fölkörüli pályára szánt dolgokhoz is. Ha geostat pályán kiraknak egy ilyen járművet, ~1,5 km/s lassítással már alacsony földkörüli pályára tud ereszkedni, és további ~2,2 km/sec lassításal periapsisnál, körpályára áll. Azért ez összesen 3,8 km/sec sebességváltozás, mégiscsak sokkal kevesebb mint most a fölről kilőve az a 7,6 km/sec sebességváltozás, nem számítva a légkörből kiemelkedés közben elhasznált energiát, és a pályasebességre gyorsulás közben a gravitáció legyőzésére elhasznált energiát.. -
HUmanEmber41st #123 Amennyiben olcsóbban lehet előállítani, mint az acélsodronyt...
De egyenlőre még 1 centiméteres darabot sem készítettek belőle, nem hogy 36 ezer kilométert.. -
#122
Ez, hogy "bevált", ez olyan dolog, hogy a mozikban a stereo is bevált, aztán jött a dolby meg akármilyen hangzás, szal... Arról nem is beszélve, hogy feltételezem ebből az anyagból vékonyabb madzag is elég volna, mint acélból. Persze fogalmam nincs, hogy az, hogy vékonyabb (vagy erősebb), az hoz e magával valami hozadékot egy bányának. Meg nem is biztos, hogy a bánya lenne a legjobb felhasználás, de a lényeg az elterjesztése lenne (és nem a konkrét példák, mert azt mindenki ki tud találni még másikat és még másikat), hogy csökkenjen az előállítási költsége.
(gyanítom először olyan felhasználását kell megkeresni, ahol irtózatosan erős, de viszonylag rövid madzagokra van szükség, tehát aligha bányákkal kell kezdeni. de aztán szép fokozatosan akár ott is hasznos lehet. vagy nem :) ) -
#121
Ezt úgy mondod, mintha ez holnapután megvalósulna :D -
#120
Mostanában volt egy űr kísérlet, amiben egy viszonylag hosszú kábelt lógattak ki, hogy megnézzék, mit szed össsze.
De ez átmegy a teljes ionoszférán, a Van-allen övön és mindezt szó szerint leföldeli.
Szal lehet hogy nem kell külön energiaforrás után nézni hozzá!;) -
juzosch #119 A töltés szerintem a legkisebb gond, tulajdonképp csak részletkérdés. -
HUmanEmber41st #118 Én is az építési állapot nehézségeire próbáltam a figyelmet felhívni az ellensúly-műhold teljes mozdulatlaságban tartására a 36 ezer kilométerre levő földi rögzítőponthoz képest...
Néhány töltés vándorol majd a szférák között??
Valaki ezt kiszámolta már, azért vagy ebben olyan biztos? Én csak azért kérdem, mert láttam már a villámlásnak nevezett jelenséget... -
#117
Jha... Hogy az építési állapotról beszéltél... Akkor kicsit elbeszéltem melletted, bocs, azt hittem a kész cuccal van bajod.
De azt ugye nem gondolog komolyan, hogy egy több ezer kilomteres kötél is ugyanúgy viselkedik, mint a horgászbotod, és hogy az elsuhanó, atmoszférát átszelő kötél végét kell elkapni rögzítésnél?
Eleinte, amíg a kötél hossza nem túl nagy, de a perdületbe már beleszámít a tömege, még hajtóművekkel korrigálható.
Később meg már nem kell, mert amint elkezdene lelassulni a dolog forgása, a kötél meg eltérni a függőlegestől, a gravitáció fogja függőlegesen tartani, ezáltal gyorsítani a rendszer forgását. -
juzosch #116 Miért szakadna el? Épp ezért szupererős, hogy ne szakadjon el. És nem is a leeresztés a gond, hanem hogy fel kell vinni, mert az ultrakönnyű szál is jópár tonna lesz. -
juzosch #115 Ha látod a forgást akkor igencsak jó szemed van. Mivel ilyen messziről pontszerűnek látszik, így nem lehet látni, ha forog. És mivel nem árt, ha az antenna mindig a föld felé néz, nem is forognak, erről a stabilizáló hajtóművek gondoskodnak. -
#114
Már az ultrakönnyű szál leeresztése geostac pályáról is szinte lehetetlen.
De sok sikert kívánok hozzá. De nem szeretnék a közelében lenni amikor elszakad. -
#113
Gondoltam, hogy problémák lesznek itt egyesek felfogásával.;)))
Pedig a helyzet pont az, mint amit nem akarsz elfogadni. A sarkcsillag és a geostacionárius műholdak a te szemszögedből állnak, miközben mindenki más mászkál az égbolton, látszólag.
És itt jön a csoda, csiribi csiribá, ha a geostac műhold nem végez forgást az álló csillagokhoz képest, akkor viszont te látod úgy hogy forog, és a csillagok pedig össze viszza mozognak körülötte, látszólag. -
#112
Ha jól értelmezem szavaid miközben a Hold kering a Föld körül szerinted nincs tengely körüli forgása, ezért látjuk mindíg ugyan azt az oldalát????
LOL
Elárulom a Hold keringési ideje és tengely körüli forgása ugyan annyi. -
Juszufka #111 Gond legföljebb a legelső ultrakönnyű szál leeresztésekor lehet, amíg nem rögzítik. Utána már minden újabb szál az eredeti szálon felvontatva jut perdülethez (ugyanúgy, mint elkészülte után az űrlift). Ennek feszességének a biztosítása az ellensúly dolga, ahol építés és üzemelés alatt, bizonyára jó adag üzemanyagot fognak elégetni. -
juzosch #110 A Föld-kötél rendszer perdülete minimálisan fog változni mivel a föld tömege jópár milliószor nagyobb a kötélénél. -
juzosch #109 "Nos itt jön a számodra nehezen érthető rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert."
Na itt basztad el. A sarkcsillag az egyetlen ami egy helyben áll látszólag. Az összes többi csillag ugyanúgy mozog az égbolton, mint a nap, mivel a föld forog. Tehát a geostat műholdak egy pont felett álnnak, míg a csillagok szépen elkúsznak mellette. -
#108
Édesem akkor valszeg nem fogtad fel még mindíg, de most csak és kizárólag a te kedvedért elmagyarázom:
Fogsz egy teleszkópos horgászbotot és felküldöd geostac pájára és örülhetsz neki, mert ugye miközben gyönyörködsz benne az éjszakai égbolton látszólag mindíg ugyan ott van.
Nos itt jön a számodra nehezen érthető rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert.
Szerencsére a geostac pályának megvan az a tulajdonsága, hogy ha mégis adsz megfelelő forgást a botodnak és az pont egy nap, akkor a bot hegye mindíg feléd mutat.
De most jön a trükk. Ha a teleszkópos botodat monnyuk kinyújtod, akkor megváltozik a perdülete és mondjuk két nap alatt fordul, szal megint nem mutat rád állandóan.
Ha rendelkezel a megfelelő absztrahációs képességgel, akkor pillanatok alatt felfoghatod (bár ebben nem reménykedek, mert eddig nem fogtad fel), hogy miközben építik ezt az űr liftet a hozzá toldott új részeket ahogy végig viszik a meglevő pályán és meghosszabítják, újra és újra megváltoztatják a rendszer perdületét, ami azért is gáz mert egy több ezer km-es kötélvékonyságú szerkezetnek nem tudsz egyszerre perdületet átadni, hogy visszaállítsd a neked kedvező forgási időt. Ha volt már ugrókötél a kezedben akkor tudod miröl beszélek.
Ha elolvastad a wikipédiás űrliftes cikket akor ott a végén írnak a katasztrófákról, hogy mi van pl akkor ha az űrlift pályája elszakad. Ugyanezek az erők, amik ott nagyon dúrva katasztrófákhoz vezetnek, eleve megakadályozzák az építést. De legalább is eszméletlenül megnehezítik. -
juzosch #107 Ha elfordul az állomás, a kötél nem fogja csak úgy magától követni. A kötél ellenerőt fejt ki rá a tehetetlensége miatt, és mivel a kötélnek tetemes súlya lesz a forgatáshoz egy űrhajó is kevés lenne. Plusz ehhez még jön, hogy ki is van az egész feszítve. Ráadásul a kötél hajlékony, nem pedig egy rúd. -
juzosch #106 Ezt most miért címzed nekem? Nem én vagyok aki ezt nem érti. -
juzosch #105 Az még igencsak sok idő. Addigra már sokkal jobb módszerek is lesznek. -
#104
Van három tengelyük a térben, ami körül foroghat az űrállomás. Elvileg ezek bármerre állhatnának, ha egy szabadon keringő műholdat nézünk, de ebben az eseben a kötél tengelye lehet csak az egyik forgástengely, a másik kettő erre, és egymásra merőleges. (azokat felveheted bármerre, lényegtelen)
Ha a kötélirányú tengely körül forog, akkor a kötél megcsavarodik, valószínűleg el is szakad. Ha a másik két tengely valamelyike körül kezd el forogni, akkor szépen felcsavarja magára a kötelet, és leesik.
De egyik irányban történő forgás közben sem változik az űrállomás Földhöz viszonyított sebessége, mert mint írtad, a saját tömegközéppontja körül forog, helyváltoztató mozgást nem végez, nem "lendül mozgásba a talajhoz képest", nem lesz több ezer km/h a sebessége. De még ha forogna, mint a helikopter rotorja(a kötél összecsavarása nélkül), akkor sem mozdulna meg a Földhöz képest.
De ez egyébként sem igazán valós a probléma, mert nincs olyan erő, ami forgatná.
Másrészt nyilván nem úgy gondolják ennek a megvalósítását, hogy "fellőjük, azt' ha már ott van, szarhatunk is rá", ha kell korrekció, akkor biztosan végre is hajtanák.
A jelenlegi, geostac pályákon "álló" műholdak is folyamatosan lassulnak, korrigálják a pályát, lassulnak, korrigálnak, amíg van hozzá üzemanyaguk. Ha elfogy, leesnek. -
Juszufka #103 Hát nem majd akar forogni... Szerinted minden műhold, űrtávcső, meg űrállomás forog a saját tömegközéppontja körül? Komolyan... Szerinted azokat nem tudták beállítani valahogy? A kötél vége meg rögzítve van a talajon kéremszépen, ez még senkinek sem esett le?! Akkor hogy mozogna?
Miért szerinted mi történik, ha "rövidrezárjuk"? Armageddon? Valószínűleg kósza töltések fognak járkálni a vezetékben majd jól leföldelik.
A gravitáció semlegesítésére meg annyit: szerinted ha ez az elmélet gyakorlatilag nehezen kivitelezhető, akkor csináljunk inkább valamit, ami jelenleg elméletileg sem kivitelezhető. Gratulálok. -
HUmanEmber41st #102 A bányákban már régóta megfelelő vastagságú drótkötelet használnak. Eddig bevált:) Még sose hallottam olyan szerencsétlenségről, melynél elszakadt volna a 16X biztonsággal méretezett acélsodrony.. -
HUmanEmber41st #101 Az rendben van, h maga a kötéltartó (űr) állomás geostat pályán "áll" a föld egy bizonyos ( egyenlítői) pontja felett.
De be kell állítani, h az állomás a saját tömegközéppontja körül ne akarjon forogni, mert akkor a kötél vége is mozgásba lendül a talajhoz képest, és az egymáshoz viszonyított sebességük így tényleg több ezer km/h ra is nőhet.
( amikor a kötél vége eresztés közben beleng).
És mégegyszer: mi történik ha "rövidrezárjuk" a troposzférát, az ionoszférát és a bioszférát?
Inkább gondolkodhatnának azon, hogyan lehet valamiféle gravitáció semlegesítést létrehozni.. -
Juszufka #100 Látom itt elég sok ember járt valami hittan-fizikára, vagy még arról is ellógótt.
Caronak, juzoschnak és különösképp Nexus6-nak a következő egyszerű játékot ajánlom melegen:
Egy karó végébe üssetek egy szöget! A szögre valami visszahajlított kampóval rögzítsetek egy megfelelő méretű kalapgumit, hogy könnyen forogjon! A kalapgumi végére rögzítsetek bármilyen nehezéket!
Helyezzétek kényelembe magatokat és a karónál fogva kezdjétek el pörgetni a nehezéket! Naponta 1 óráig csináljátok ezt, és közben gondolkodjatok azon, amit láttok!
Jó munkát! -
#99
De ha az előállítási költsége lecsökken, mert már a bányák és horgász (csak mondtam valamit) cégek rendeléseinek köszönhetően nagyobb tömegekben állítják majd mondjuk elő az ilyesfajta "kötelet", akkor az egyszeri óriási befektetés költsége is csökken. És ha meg több célra is fel tudják használni, akkor hamarabb megtérülhet a befektetés is. -
#98
Én elolvastam, de ezek szerint pont te nem fogtad fel.
Amiket idéztem, azok ettől még orbitális hülyeségek.
Nyilván nem mentem bele a bonyolultabb témákba, ha még a geostacionárius pályával, a forgás és keringés közi különbséggel stb. nem vagy tisztában. -
BlackVoid #97 Aki csak a fizika orakat logta el es az angolt nem, az itt olvashat tobbet:
http://www.elevator2010.org/site/primer.html -
BlackVoid #96 Te jo eg! 8. osztalyos fizika ismeretekkel rendelkezo emberek vitatkoznak a NASA tudosaival.
Katasztrofa.... -
juzosch #95 Ezek mind hosszútávú bevételek. Hosszútávon pedig eleve nagyon olcsó. A gond ott van, hogy kell hozzá egy óriási befektetés. Több100 milliárdról van itt szó. -
#94
A "kötél" költségén talán úgy lehetne faragni, ha nem egyetlen funkciós lenne. Tehát nem kizárólag űrfelvonó, hanem egyszersmind tévéantenna, meg mobilátjátszó, villamoserőmű, meg amit el tudnak képzelni... Illetve még lehetne faragni azzal is, ha a kötél technológiájával készült a földön mindennap hasznosítható dolgokat hoznának létre. Mivel elég spéci dologról van szó, így először katonai és ipari felhasználásában lenne érdemes gondolkodni. Mit tudom én, horgászzsinór, bányafelvonókötele, stb. olyan helyek, ahol kötélre nagy hosszirányú erő hat. Persze ilyenekbe biztos gondoldonak is... :/ -
#93
Áááááááá!
Röviden válaszolok: vár szeretettel a wikipedia!
A köv címszavakat ajánlom: Van-allen belt, ionosphere, planetary orbit, meg amiket alattuk találsz linkeket.
SŐT!
Van egy Space elevator cikk is, egész jó. Ott mindent megtalálsz -
#92
De. Az egyetlen megfelelő sebesség nagyság az első kozmikus sebesség, és az egyetlen megfelelő iránya pedig a "körpálya sugarára" merőleges irány. Ha ettől eltér vmelyik irányba, akkor az már nem körpálya. Ha szabadon engeded el a testet, akkor az egy óriási ellipszis lesz, ami magától nem fog helyreállni. -
juzosch #91 De az a korrekció annyi, mintha simán felgyorsítanád keringési sebességre. Számold ki, te is meglátod. A meteorok is azért állhatnak körpályára, mert nagy a sebességük. -
Caro #90 Először ellipszispálya, de simán korrigálható.
És ne 5 km/h-val számolj, ez hülyeség.
Egy minimális rakéta simán felgyorsítja legalább a felszíni hangsebességig.
-
Caro #89 Nem feltétlen.
Ha a megfelelő helyen megfelelő a sebesség, akkor nem.
Biztosan szükség van korrekciókra, de ez már megoldható. -
#88
"Ha elég magasra viszik, és minimális sebességgel kidobják, akkor mire a Föld közelébe ér már nem a Földre merőleges lesz a sebessége"
A Föld mindíg a Föld középpontja felé gyorsítja nem? Mitől kapna erre merőleges sebességet? A Földre merőleges sebesség komponens marad ugyan annyi! Persze ha monnyuk 1000 000 km -ről meglökik oldalra, akkor mire a Föld közelébe ér akkor télleg elmászik esetleg 6500 km-t és elkerüli a Földet. Ami azt jelenti, hogy ha adsz neki olyan 5 km/h merőleges sebesség komponenst akkor ezt a 6500 km-t 54 nap alatt teszi meg. Mire ideér, az egy negyed keringésnek felel meg szal ezzel a módszerrel egy min 200 nap keringési idejű pályára lehet egy testet állítani. Na most a Hold 1 hónap alatt kerüli meg a Földet, akkor el tudod képzelni, hogy hol lehet ez a pálya. Meg honnan kéne indítani, nincs olyan űrfelvonó a világegyetemben.
"...és így körpályára áll."
Ez soha!;))) Ebből olyan elipszis lesz, hogy ihaj, bár még az is lehet hogy parabola pályán kilövöd a naprendszerből.;)))
Ezt hívják hintamanővernek.