287
-
lokko #247 coriolis erők? ez akkor lenne érdekes ha valóban a földben kapaszkodna a rendszer, ha a föld tekerné, de a rendszernek magában megvan a perdülete és így követi a földet ... a coriolis féle erő a szál mentén utazó teherre fog hatni, ez fog gyorsítani felfelé és lassítani lefelé ... vagy a coriolis erők által hajtott szelekre gondolsz, mert az megfelelő aerodinamikával minimalizálható, nem hiszem hogy probléma ... inkább félnék a van allen öv és az ionoszféra hatásaitól, ha túl nagy eregiaadagokat vesz fel ezekből vezető tulajdonságú szál, akár el is párologhat az egész. -
juzosch #246 1. probléma a legmegoldottabb, az folyamatban van. Szerintem ez az egész csak kis hírverést csinál a technológia körül, de a liftet maguk sem gondolják komolyan.
2. Ne felejtsd ki a gazdasági kérdéseket. Mennyibe kerül, van-e rá pénz és hogy megéri-e?
3. Azért van több szál, hogy 1-1 szál szakadása ne legyen probléma. Vagyis pont úgy képzelik el, ahogy írtad, szal np.
A gond akkor van, ha az összes szakad (terror, meteor stb.) -
lokko #245 elhiszed hogy nem ez az elsődleges probléma amiért lemondhatnak a lift megépítéséről?
a fő problémákat már felsorolták, amiről te beszélsz az huszadrangú, bár sikerült meggyőznöd arról hogy igen sűrűn csapodnának bele kóbor műholdak ha csak úgy kontroll nélkül hagynák őket repkedni.
a fő problémák:
1. a kábel anyagának kifejlesztése
2. az építkezés minden csínyja bínja ...
3. a rendszer sérülékenysége (ha szakad repül a cdsába az egész)
az első problémára csak reméljük hogy lesz megoldás, a második kettő meg mérnöki probléma, amire akár be is lehet nyújtani pályázatot ...
én a biztonság kérdését szakaszokat áthidaló rednundáns szálakkal képzelem el, ha szakad akkor egy az érintett szakasz áthidaló szál/szálak veszik át ideiglenesen a terhelést, míg össze nem forrasztják újra a főszálat -
#244
Egyet kel értsek azokkal akik soadrendű problémának tartják ezt az egyenlítő metszés dolgot. Először találjuk ki, hogy építsük fel, majd benyújtunk a NASA-nak egy SG-s pályázatot az űrliftépítésre. :-)
Tegnap kicsit matekoltam, és vagy én hibáztam, vagy nemtom, de roppant kicsi coriolis gyorsulás érték jött ki a rendszerre. Bár eléggé hosszú ideig hat a dolog, szóval lehet ilyen tekintetben mégsem elhanyagolható. :-) -
#243
Eleinte nehéz de bele lehet jönni, akkor aztán jöhetnek az apollo, űrsikló, és a szojuz küldetések :) -
#242
Szerinted hány műholdnak vannak csak kerek egész körei PONT egy nap alatt? Hát nem soknak. Ráadásul ha egy műholdnak egy fix magasság kell hogy végezhesse a dolgát, tehát nem tudják a napi egész számú keringési időt elérni akkor mi van?
Nem kell lovagolni az elméleten, a gyakorlat kicsit más, nem valószínű hogy 20 év alatt lecserélik az összes műholdat, hogy "felvonó kompatibilis" legyen, és van amit nem is lehetne, a feladatából adódóan. Pl egy kémműhold, vagy bármilyen megfigyelő műhold hogy végezné a dolgát, ha sohasem repül át a célterület fölött? Ha meg átrepül minden felett, akkor meg már nem fix pontok fölött repül. És még ott van az alacsony földkörüli pályán a légkör lassítása, ami mindíg változtatja a pályát, és bármelyik többi pályán a nap, és a hold hatásai. -
lokko #241 bocsánat tévedtem ... a nap körüli keringéssel nem számoltam :( -
juzosch #240 Link? -
lokko #239 orbiter ide oda ... ez hülyeség ... próbáld ki az egész számú vagy tart hányadú keringési időket, és nézzed hogy a föld melyik pontja felett fogják metszegetni az egyenlítőt ezek az orbitális eszközök ... de simán gondolj bele: pl pont 1/6-od nap a keringési idő, az egyenlítőröl kezdünk számolni a köröket, 1 nap múlva zsír ugyan az a pont fölött lesz és addig 12 pont fölött metszette az egyenlítőt, és ugyan ez kezdődik elölröl ... ugyan azon pontokat fogja érinteni. -
lokko #238 pontosan erre gondoltam, amikor fix egyenlítő metszési pontokról beszéltem ... nem hard feladat a kontrolállt irányítható űreszközöknek hogy soha ne közelítsék meg az űrliftet 10 km-en belűl ... -
#237
Olyan pálya ami ugyanazokon a pontokon metszi az egyenlítőt mindíg, az csak olyan pálya lehet aminek a periódusideje pont egy nap, tehát a geoszinkron pálya magasságán, sehol máshol. Max folyamatos meghajtással lehetne ezen kívül elérni hogy mindíg ugyanott metssze a pálya az egyenlítőt. De ott az orbiter, ingyenes űrszimulátor, ki lehet próbálni mindent, sokat lehet tanulni belőle. -
juzosch #236 Nem tisztáztuk a viszonyítási pontot. Lehet a földhöz rögzített, vagy az űrhöz(azaz a föld forgásától eltekintünk.) -
L3zl13 #235 Bocs, a 'nem' szócska kimaradt. Nem önmagába záródó ra gondoltam.
-
juzosch #234 A másodikra gndoltam.
És az egyenlítői pálya is önmagába záródik -
L3zl13 #233 "Nem, mert nem arról a magasságról van szó."
Ha napjában kétszer keresztezi, akkor arról a magasságról volt szó vagy nem szabadon kering.
Ha pedig napjában többször haladna el a műhold az egyenlítőnek ugyanazon 2 pontja fölött az azt jelentené, hogy önmagába záródó pályát ír le a test a föld körül, ami viszont egyéb külső hatás, vagy plusz energia befektetés nélkül szerintem nem lehetséges. -
juzosch #232 "Ha mindig csak ugyanazon pontokon keresztezi az egyenlítőt napjában 2x akkor ez egy Geoszinkron pálya lenne, aminek egy speciális esete a geostat pálya."
Nem, mert nem arról a magasságról van szó.
"Gond szerintem az űrszeméttel lehet, amely a napszél, az árapály erők stb miatt folyamatosan változtatja a pályáját, tehát nem lehet teljesen fix pontokkal számolni."
Ez nagy gond lehet. A ma fennt lévő eszközök vagy olcsóak és pótolhatóak, vagy ki tudják kerülni az űrszemetet. Az űrlift viszont nem igazán ilyen. Tehát csak idő kérdése, hogy el ne találja valami. -
L3zl13 #231 Ha mindig csak ugyanazon pontokon keresztezi az egyenlítőt napjában 2x akkor ez egy Geoszinkron pálya lenne, aminek egy speciális esete a geostat pálya.
A Geoszinkron pályához viszont ugyanúgy meghatározott átlagmagasság kell, ezért nem lehet minden egyes műhold geoszinkron.
Ettől függetlenül a műholdak szerintem fix pontokon keresztezik az egyenlítőt, viszont nem feltétlenül csak két ilyen pont van egy keringési ciklus alatt, hanem a számuk attól függ vogy mennyi a legkissebb közös többszöröse a föld forgásának, és a saját keringési idejüknek. Mert ennyi időnként pontosan a kiindulási állapotba térnek vissza, és a ciklus kezdődik elölről.
Gond szerintem az űrszeméttel lehet, amely a napszél, az árapály erők stb miatt folyamatosan változtatja a pályáját, tehát nem lehet teljesen fix pontokkal számolni. -
juzosch #230 Nem pont poláris.
Pont polárisnál a pálya mozdulatlan, a föld elfordul alatta. Az egyenlítői pályánál pedig a műhold gyorsabb a föld forgásánál. A kettő között van átmenet. Na és ebben az átmenetben van egy ilyen pont, hogy pont együtt forognak (érdekes lenne, ha nem lenne:)).
De jobban nem tudom elmagyarázni, látni kéne. -
#229
Na jó szóval arra szeretnék kilyukadni, hogy ilyen pálya nincs amit írtál, vagyik poláris pálya létezik, és ugyanúgy forog alatta, szóval bár a sarkok fölött mindíg áthalad, a kettő között út már változik, mert a föld forog :) -
#228
Elképzeltem, de még mindíg nem értem mitől kéne elfordulnia, mi az ami a haladási vektorát, azt a rohadtnagy eneriát ellenkező irányba, majd visszafordítja :) -
juzosch #227 Képzelj el egy gyűrűt a föld körül, ami átmegy a két sarok fölött. És ez a gyűrű lassan elfordul, pont olyan sebességgel, mint a föld forgása. Na ez a gyűrű a pálya. -
juzosch #226 a probléma nem reális, mivel még a lift sem reális. -
#225
"Ha stabilan adott pályán kering (azaz mindig áthalad az adott pontok felett), akkor csak 2 állandó helyen keresztezi. És a föld forgását is követi."
Hát ezt rosszul tudod :) miért követné bármi is a föld forgását a geostat műholdakon kívül? Nem légkörben megy ami sodorná, nincs a felszínhez kötve sem. Ahhoz mindíg csak adott pontok fölött repüljön el egy műhold, ahhoz valami szuperhajtómű kéne ami tolja a megfelelő irányba az egészet nemgyengén, folyamatosan. Mindíg adott pontok felett csak a pontosan egyenlítő fölött repülő műholdak mennek, hiszen a föld forog a műholdak "alatt". Ez teszi lehetővé, hogy a pl a kémműholdak időnként minden fölött átrepüljenek. -
#224
Űrszemét miatt nemhiszem hogy korrigálnak. 1000 km-en belül a légkör maradékának lassító hatását korrigálják, azon felül pedig a hold, és nap gravitációjának zavaró hatásait. A legtöbb műhold nem kerülgetésre lett építve, bár képesek rá, de akkor a pályakorrekcióktól vonják el ezzel az üzemanyagot.
Most megnéztem Orbitronnal, pl az ISS halálpontosan a lakásom fölött a következő 90 napban egyszer fog átrepülni, és még 4 szer 2-3 km-re mellettem. Szóval amikor pontosan átrepül fölöttem, és egy tornyot építenék telibetalálná. Ugyan ez érvényes az egyenlítőre is. És ez csak egy 90 napos előrejelzés volt. Tehát a felvonót valószínűleg 1 évben többször is telibetalálná egy darab műhold ha nem téritik ki megfelelő időben újra és újra. Szóval nagyon reális probléma. Persze ha egy számítógépes rendszer figyeli az összes műholdat, és irányítja a kitérést, akkor nincs gond, csak kicsit több üzemanyaggal kell felküldeni a műholdakat. -
juzosch #223 Tehát létező és lehetséges megoldások tucatjai állnak rendelkezésre. íMiközben még kötelünk sincs. Szóval erre ne pazaroljuk a szót. -
juzosch #222 Ha stabilan adott pályán kering (azaz mindig áthalad az adott pontok felett), akkor csak 2 állandó helyen keresztezi. És a föld forgását is követi.
Szóval van ilyen pálya. Bár kb senki nem használja, szóval tulképp igazad van:)
DE: Ki figyei? Előszöris a műhold üzemeltetője. Másodszoris a nasa-nál minden kosárlabdánál nagyobb objektumot folyamatosan figyelnek.
Hidd el, ez már ma is bevett gyakorlat, szóval 0 módosítást kell csinálni mához képest, hogy elmenjen a kötél mellett. Sőt, könnyen előre kalkulálható a pályamódosítások pontos ideje a műhold teljes időtartamára.
De legrosszabb esetben a kötél is adhat ki rádiójelet amit észlelve a műholdak automatikusan kikerülik. -
#221
Mondj egy olyan pályát ami soha nem keresztezi! Elmondom, ilyen nincs, ha egy pálya keresztezi az egyenlítőt, márpedig mind keresztezi, akkor az találkozni fog a kábellel, kivéve a geostat pályán lévők, mert azok folyamatosan a kábellel azonos sebességgel keringenek. Minimális energiabefektetéssel el lehet kerülni igen, akár egy pillanatig működtetett RCS hajtóművel is, de jópár száz műhold kering a föld körül, ki figyeli ezeket mikor van veszély? -
juzosch #220 Igaz. De a műholdak most is folyamatosan korigálják a pályájukat az űrszemét miatt. Ráadásul a lift fix pozícióban van, szóval még könnyebb a helyzet.
Tehát ez a létező legutolsó probléma. -
lokko #219 Hidd el hogy ez közel sem durva probléma ... az tény hogy a lift útban van, mert minden magasságon ott van, és ráadsul pont az egyenlítő felett, de nem olyan bazi nagy objektum oldalról nézve, hogy ne lehessen minimális energia befektettéssel ekerülni, sőt minden műholdat lehet olyan pályára állítani, hogy az elvileg soha nem keresztezné a szál vonalát, csak bizonyos egyenlítő feletti pontok felett haladna el periodikusan -
#218
De nem az új műholdakról van szó. Teljes pályaváltoztatásról meg senki sem beszélt. De hogy tudd miről beszélek, tedd fel az orbitert, vagy az orbitront, és nézegesd egy ideig a hogy hol repked mondjuk az ISS, mi fölött megy el, stb. -
#217
Nem butaság, 100% hogy egyszer eltalálja, és nem párezen éven belül, sőt 10 éven belül. Mondom, szép lassan az egyenlítő minden centimétere fölött átrepked a műhold, egyszer telibe találja, akárhány méter. Arrébb lehet lökni, de ahány műhold van fent, elég gyorsan szükség lesz rá. Egy ilyen kis kerülésre akár RCS fúvóka is elég, de időként mindegyik műholdat el kell téríteni.
Az ürállomásra indítási ablakok is ilyenek, időnként megfelelő időben, a megfelelő helyen van az űrállomás, bár itt nem kell olyan pontosság, de az űrben időnként pont ilyen megfelelő helyen megfelelő időben lesz egy műhold, és placcs neki a kábelnek, ha nem változtatja meg egy kicsit a pályáját. De újra és újra elő fog állni ilyen eset. Nem azért nem törnek rommá a dolgok az űrben, mert olyan nagy, hanem azért, mert a dolgok különböző magasságú pályán, keringenek, és normális pályán keringenek. Ha két dolog ugyanolyan magasságú pályán kering, keresztezik egymás pályáját(tök mindegy milyen dőlésszögű pálya), csak ugye nincs egyszerre a keresztezésnél mind2 soha, mert ugyanannyi utat tesznek nem kerülnek közelebb egymáshoz ezért nem ütköznek. De ez a kábel nem normális pályán keringeni, de a műhold igen, úgyhogy el fogja találni. -
lokko #216 butaság amit beszélsz. valóban minden műhold átmegy az egyenlítő fölött legalább kétszer egy keringési időn belűl, de még ha nagyon sok műhold is kering alascony pályán, akkor is elhanyagolható az esélye annak, hogy az egyik pont telibe fog verni egy 1 méter átmérőjű merőleges kötelet az egyenlítő felett ... persze az esély megvan, de teljesen kiküszöbölhető a kockázat, mivel minden oda felküldött cuccnak ismerjük a pályadatait (még az ürszemetet is szemmel tartják, nem csak a kémműholdakat), és amelyik előreláthatóan necces közelségbe érhet az elkövetkezendő pár ezer éven belül, azokat egy hangyányit odébb kell lökni ... az űr nagyon nagy hely még a föld közelében is, és nagyon nagyon üres, ha nem így lenne minden rommá törne odafent az eszeveszett száguldásban ... -
Náza #215 Szerintem nem azt kéne fejtegetni miért nem jó az ötlet, úgyse fogjátok megdönteni az ottani fizikusok elméletét. Legfeljebb ha nektek van igazatok, akkor majd jöhettek a na én megmondtammal.
Én csak annyiból foglalkoztam ezzel a dologgal, hogy belegondoltam, ha ez sikerülne, és nem is omlana össze 10 percen belül, akkor az mekkorát tolhatna az űrfejlesztéseken, gyakorlatilag fillérekből. Nem kellene többet egy ennyire felkészülni a startokra, nem kerülne millárdokba a missziók küldése, hiszen jóval olcsóbban, és gyorsabban megépülhetnének az első komolyabb űrbázisok (esetleg űrhajók később) a GEO-n, pikk-pakk fillérekból fel lehetne juttatni az embereket a hajókra, ellátmányt, az eszközöket, nagyot dobna az ottani kisérletek tempóján, és jelentősen csökkenne a kockázat is. Én nézegettem az ajánlott olvasmányt, a projekt költségvetése 10 millárd dollár, ami 10-15 évre lebontva nem olyan hűde sok, és ha bevállna, és sok épülne, akkor nagyon durván előremozdítaná az amúgy és enélkül iszonyú költséges ipart. -
Sionnach #214 Nem tudom milyen nehéz lenne ez a kábel, de mint valaki mondta, talán megoldható az űrbéli gyártása egymenetben, felvitt nyersanyagból.
De ha kisebb darabokból rakják is össze, össze lehet fogatni őket, a liftnek meg le kell majd tudnia kezelni a csatlakozási pontokat (lehet zakatolni fog mint a vonat :) ) -
juzosch #213 Ha simán kiteszik a műholdat, akkor a lift mellett marad. Egy teljes pályaváltoztatáshoz meg nagyon sok üzemanyag kell. Ha meg teljesen pályátváltoztat, akkor már nem is lesznek egy pályán, szóval nem is ütközhetnek. -
#212
De ütköznek, a föld forog a keringő műhold "alatt", a műhold mindíg ugyanazon a pályán megy, ezért az egyenlítő minden centimétere fölött áterpül a műhold időnként. Max annyit lehetne csinálni, hogy mindíg amikor ütköznének, a műhold oldalazik egy kicsit, hogy éppen elkerülje de ehhez hajtómű kell minden műholdra. Miért keringenének egymás mellett? Nem csak geostat műholdak vannak. -
juzosch #211 Kicsit arrébb lököd a műholdat, és már nem ütköznek. De alapvetően egymás mellett fognak keringeni, amíg komoly sebességet nem adnak neki.
De nem hisze, hogy a műholdakra használnák, inkább egy űrközpont ellátására. Az űrlifttel fel lehetne vinni a marshajók darabjait is, meg mindent. -
juzosch #210 De le fogja. A föld-lift súlykülönbség arányában. De mivel a föld többmilliószor nehezebb a liftnél, ez a lassító hatás elhanyagolható. Sokkal jobban lassít most is az árapály jelenség. -
#209
Az atomórás dolog kicsit más. Amúgy egy pár százezer tonnás valami nem sokat fog hatni a sokhatvány tonnás földre :) amúgyis lassul a föld forgása a holdtól :) -
brueni #208 még valami! ez nem fogja lelassítani a föld forgását?
mer ugye ott van fizikából, hogyha kinyújtott kézzel pörög a jégtáncos, az nem olyan gyors, mintha behúzza a kezét.
jó tudom, nem olyan nagy a tömege, de azért valamennyit biztos számít.
ha abból indulsz ki, hogy bazi magas toronyházak legfelső szintjén nem úgy jár az atomóra, mint a pincében. minimális de akkor is.