Húsz éven belül elkészülhetne az űrfelvonó
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#237
Olyan pálya ami ugyanazokon a pontokon metszi az egyenlítõt mindíg, az csak olyan pálya lehet aminek a periódusideje pont egy nap, tehát a geoszinkron pálya magasságán, sehol máshol. Max folyamatos meghajtással lehetne ezen kívül elérni hogy mindíg ugyanott metssze a pálya az egyenlítõt. De ott az orbiter, ingyenes ûrszimulátor, ki lehet próbálni mindent, sokat lehet tanulni belõle.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#236
Nem tisztáztuk a viszonyítási pontot. Lehet a földhöz rögzített, vagy az ûrhöz(azaz a föld forgásától eltekintünk.)
Gracie Barra
#235
Bocs, a 'nem' szócska kimaradt. Nem önmagába záródó ra gondoltam.
#234
A másodikra gndoltam.
És az egyenlítõi pálya is önmagába záródik
És az egyenlítõi pálya is önmagába záródik
Gracie Barra
#233
"Nem, mert nem arról a magasságról van szó."
Ha napjában kétszer keresztezi, akkor arról a magasságról volt szó vagy nem szabadon kering.
Ha pedig napjában többször haladna el a mûhold az egyenlítõnek ugyanazon 2 pontja fölött az azt jelentené, hogy önmagába záródó pályát ír le a test a föld körül, ami viszont egyéb külsõ hatás, vagy plusz energia befektetés nélkül szerintem nem lehetséges.
Ha napjában kétszer keresztezi, akkor arról a magasságról volt szó vagy nem szabadon kering.
Ha pedig napjában többször haladna el a mûhold az egyenlítõnek ugyanazon 2 pontja fölött az azt jelentené, hogy önmagába záródó pályát ír le a test a föld körül, ami viszont egyéb külsõ hatás, vagy plusz energia befektetés nélkül szerintem nem lehetséges.
#232
"Ha mindig csak ugyanazon pontokon keresztezi az egyenlítõt napjában 2x akkor ez egy Geoszinkron pálya lenne, aminek egy speciális esete a geostat pálya."
Nem, mert nem arról a magasságról van szó.
"Gond szerintem az ûrszeméttel lehet, amely a napszél, az árapály erõk stb miatt folyamatosan változtatja a pályáját, tehát nem lehet teljesen fix pontokkal számolni."
Ez nagy gond lehet. A ma fennt lévõ eszközök vagy olcsóak és pótolhatóak, vagy ki tudják kerülni az ûrszemetet. Az ûrlift viszont nem igazán ilyen. Tehát csak idõ kérdése, hogy el ne találja valami.
Nem, mert nem arról a magasságról van szó.
"Gond szerintem az ûrszeméttel lehet, amely a napszél, az árapály erõk stb miatt folyamatosan változtatja a pályáját, tehát nem lehet teljesen fix pontokkal számolni."
Ez nagy gond lehet. A ma fennt lévõ eszközök vagy olcsóak és pótolhatóak, vagy ki tudják kerülni az ûrszemetet. Az ûrlift viszont nem igazán ilyen. Tehát csak idõ kérdése, hogy el ne találja valami.
Gracie Barra
#231
Ha mindig csak ugyanazon pontokon keresztezi az egyenlítõt napjában 2x akkor ez egy Geoszinkron pálya lenne, aminek egy speciális esete a geostat pálya.
A Geoszinkron pályához viszont ugyanúgy meghatározott átlagmagasság kell, ezért nem lehet minden egyes mûhold geoszinkron.
Ettõl függetlenül a mûholdak szerintem fix pontokon keresztezik az egyenlítõt, viszont nem feltétlenül csak két ilyen pont van egy keringési ciklus alatt, hanem a számuk attól függ vogy mennyi a legkissebb közös többszöröse a föld forgásának, és a saját keringési idejüknek. Mert ennyi idõnként pontosan a kiindulási állapotba térnek vissza, és a ciklus kezdõdik elölrõl.
Gond szerintem az ûrszeméttel lehet, amely a napszél, az árapály erõk stb miatt folyamatosan változtatja a pályáját, tehát nem lehet teljesen fix pontokkal számolni.
A Geoszinkron pályához viszont ugyanúgy meghatározott átlagmagasság kell, ezért nem lehet minden egyes mûhold geoszinkron.
Ettõl függetlenül a mûholdak szerintem fix pontokon keresztezik az egyenlítõt, viszont nem feltétlenül csak két ilyen pont van egy keringési ciklus alatt, hanem a számuk attól függ vogy mennyi a legkissebb közös többszöröse a föld forgásának, és a saját keringési idejüknek. Mert ennyi idõnként pontosan a kiindulási állapotba térnek vissza, és a ciklus kezdõdik elölrõl.
Gond szerintem az ûrszeméttel lehet, amely a napszél, az árapály erõk stb miatt folyamatosan változtatja a pályáját, tehát nem lehet teljesen fix pontokkal számolni.
#230
Nem pont poláris.
Pont polárisnál a pálya mozdulatlan, a föld elfordul alatta. Az egyenlítõi pályánál pedig a mûhold gyorsabb a föld forgásánál. A kettõ között van átmenet. Na és ebben az átmenetben van egy ilyen pont, hogy pont együtt forognak (érdekes lenne, ha nem lenne😊).
De jobban nem tudom elmagyarázni, látni kéne.
Pont polárisnál a pálya mozdulatlan, a föld elfordul alatta. Az egyenlítõi pályánál pedig a mûhold gyorsabb a föld forgásánál. A kettõ között van átmenet. Na és ebben az átmenetben van egy ilyen pont, hogy pont együtt forognak (érdekes lenne, ha nem lenne😊).
De jobban nem tudom elmagyarázni, látni kéne.
Gracie Barra
#229
Na jó szóval arra szeretnék kilyukadni, hogy ilyen pálya nincs amit írtál, vagyik poláris pálya létezik, és ugyanúgy forog alatta, szóval bár a sarkok fölött mindíg áthalad, a kettõ között út már változik, mert a föld forog 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#228
Elképzeltem, de még mindíg nem értem mitõl kéne elfordulnia, mi az ami a haladási vektorát, azt a rohadtnagy eneriát ellenkezõ irányba, majd visszafordítja 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#227
Képzelj el egy gyûrût a föld körül, ami átmegy a két sarok fölött. És ez a gyûrû lassan elfordul, pont olyan sebességgel, mint a föld forgása. Na ez a gyûrû a pálya.
Gracie Barra
#226
a probléma nem reális, mivel még a lift sem reális.
Gracie Barra
#225
"Ha stabilan adott pályán kering (azaz mindig áthalad az adott pontok felett), akkor csak 2 állandó helyen keresztezi. És a föld forgását is követi."
Hát ezt rosszul tudod 😊 miért követné bármi is a föld forgását a geostat mûholdakon kívül? Nem légkörben megy ami sodorná, nincs a felszínhez kötve sem. Ahhoz mindíg csak adott pontok fölött repüljön el egy mûhold, ahhoz valami szuperhajtómû kéne ami tolja a megfelelõ irányba az egészet nemgyengén, folyamatosan. Mindíg adott pontok felett csak a pontosan egyenlítõ fölött repülõ mûholdak mennek, hiszen a föld forog a mûholdak "alatt". Ez teszi lehetõvé, hogy a pl a kémmûholdak idõnként minden fölött átrepüljenek.
Hát ezt rosszul tudod 😊 miért követné bármi is a föld forgását a geostat mûholdakon kívül? Nem légkörben megy ami sodorná, nincs a felszínhez kötve sem. Ahhoz mindíg csak adott pontok fölött repüljön el egy mûhold, ahhoz valami szuperhajtómû kéne ami tolja a megfelelõ irányba az egészet nemgyengén, folyamatosan. Mindíg adott pontok felett csak a pontosan egyenlítõ fölött repülõ mûholdak mennek, hiszen a föld forog a mûholdak "alatt". Ez teszi lehetõvé, hogy a pl a kémmûholdak idõnként minden fölött átrepüljenek.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#224
Ûrszemét miatt nemhiszem hogy korrigálnak. 1000 km-en belül a légkör maradékának lassító hatását korrigálják, azon felül pedig a hold, és nap gravitációjának zavaró hatásait. A legtöbb mûhold nem kerülgetésre lett építve, bár képesek rá, de akkor a pályakorrekcióktól vonják el ezzel az üzemanyagot.
Most megnéztem Orbitronnal, pl az ISS halálpontosan a lakásom fölött a következõ 90 napban egyszer fog átrepülni, és még 4 szer 2-3 km-re mellettem. Szóval amikor pontosan átrepül fölöttem, és egy tornyot építenék telibetalálná. Ugyan ez érvényes az egyenlítõre is. És ez csak egy 90 napos elõrejelzés volt. Tehát a felvonót valószínûleg 1 évben többször is telibetalálná egy darab mûhold ha nem téritik ki megfelelõ idõben újra és újra. Szóval nagyon reális probléma. Persze ha egy számítógépes rendszer figyeli az összes mûholdat, és irányítja a kitérést, akkor nincs gond, csak kicsit több üzemanyaggal kell felküldeni a mûholdakat.
Most megnéztem Orbitronnal, pl az ISS halálpontosan a lakásom fölött a következõ 90 napban egyszer fog átrepülni, és még 4 szer 2-3 km-re mellettem. Szóval amikor pontosan átrepül fölöttem, és egy tornyot építenék telibetalálná. Ugyan ez érvényes az egyenlítõre is. És ez csak egy 90 napos elõrejelzés volt. Tehát a felvonót valószínûleg 1 évben többször is telibetalálná egy darab mûhold ha nem téritik ki megfelelõ idõben újra és újra. Szóval nagyon reális probléma. Persze ha egy számítógépes rendszer figyeli az összes mûholdat, és irányítja a kitérést, akkor nincs gond, csak kicsit több üzemanyaggal kell felküldeni a mûholdakat.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#223
Tehát létezõ és lehetséges megoldások tucatjai állnak rendelkezésre. íMiközben még kötelünk sincs. Szóval erre ne pazaroljuk a szót.
Gracie Barra
#222
Ha stabilan adott pályán kering (azaz mindig áthalad az adott pontok felett), akkor csak 2 állandó helyen keresztezi. És a föld forgását is követi.
Szóval van ilyen pálya. Bár kb senki nem használja, szóval tulképp igazad van😊
DE: Ki figyei? Elõszöris a mûhold üzemeltetõje. Másodszoris a nasa-nál minden kosárlabdánál nagyobb objektumot folyamatosan figyelnek.
Hidd el, ez már ma is bevett gyakorlat, szóval 0 módosítást kell csinálni mához képest, hogy elmenjen a kötél mellett. Sõt, könnyen elõre kalkulálható a pályamódosítások pontos ideje a mûhold teljes idõtartamára.
De legrosszabb esetben a kötél is adhat ki rádiójelet amit észlelve a mûholdak automatikusan kikerülik.
Szóval van ilyen pálya. Bár kb senki nem használja, szóval tulképp igazad van😊
DE: Ki figyei? Elõszöris a mûhold üzemeltetõje. Másodszoris a nasa-nál minden kosárlabdánál nagyobb objektumot folyamatosan figyelnek.
Hidd el, ez már ma is bevett gyakorlat, szóval 0 módosítást kell csinálni mához képest, hogy elmenjen a kötél mellett. Sõt, könnyen elõre kalkulálható a pályamódosítások pontos ideje a mûhold teljes idõtartamára.
De legrosszabb esetben a kötél is adhat ki rádiójelet amit észlelve a mûholdak automatikusan kikerülik.
Gracie Barra
#221
Mondj egy olyan pályát ami soha nem keresztezi! Elmondom, ilyen nincs, ha egy pálya keresztezi az egyenlítõt, márpedig mind keresztezi, akkor az találkozni fog a kábellel, kivéve a geostat pályán lévõk, mert azok folyamatosan a kábellel azonos sebességgel keringenek. Minimális energiabefektetéssel el lehet kerülni igen, akár egy pillanatig mûködtetett RCS hajtómûvel is, de jópár száz mûhold kering a föld körül, ki figyeli ezeket mikor van veszély?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#220
Igaz. De a mûholdak most is folyamatosan korigálják a pályájukat az ûrszemét miatt. Ráadásul a lift fix pozícióban van, szóval még könnyebb a helyzet.
Tehát ez a létezõ legutolsó probléma.
Tehát ez a létezõ legutolsó probléma.
Gracie Barra
#219
Hidd el hogy ez közel sem durva probléma ... az tény hogy a lift útban van, mert minden magasságon ott van, és ráadsul pont az egyenlítõ felett, de nem olyan bazi nagy objektum oldalról nézve, hogy ne lehessen minimális energia befektettéssel ekerülni, sõt minden mûholdat lehet olyan pályára állítani, hogy az elvileg soha nem keresztezné a szál vonalát, csak bizonyos egyenlítõ feletti pontok felett haladna el periodikusan
#218
De nem az új mûholdakról van szó. Teljes pályaváltoztatásról meg senki sem beszélt. De hogy tudd mirõl beszélek, tedd fel az orbitert, vagy az orbitront, és nézegesd egy ideig a hogy hol repked mondjuk az ISS, mi fölött megy el, stb.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#217
Nem butaság, 100% hogy egyszer eltalálja, és nem párezen éven belül, sõt 10 éven belül. Mondom, szép lassan az egyenlítõ minden centimétere fölött átrepked a mûhold, egyszer telibe találja, akárhány méter. Arrébb lehet lökni, de ahány mûhold van fent, elég gyorsan szükség lesz rá. Egy ilyen kis kerülésre akár RCS fúvóka is elég, de idõként mindegyik mûholdat el kell téríteni.
Az ürállomásra indítási ablakok is ilyenek, idõnként megfelelõ idõben, a megfelelõ helyen van az ûrállomás, bár itt nem kell olyan pontosság, de az ûrben idõnként pont ilyen megfelelõ helyen megfelelõ idõben lesz egy mûhold, és placcs neki a kábelnek, ha nem változtatja meg egy kicsit a pályáját. De újra és újra elõ fog állni ilyen eset. Nem azért nem törnek rommá a dolgok az ûrben, mert olyan nagy, hanem azért, mert a dolgok különbözõ magasságú pályán, keringenek, és normális pályán keringenek. Ha két dolog ugyanolyan magasságú pályán kering, keresztezik egymás pályáját(tök mindegy milyen dõlésszögû pálya), csak ugye nincs egyszerre a keresztezésnél mind2 soha, mert ugyanannyi utat tesznek nem kerülnek közelebb egymáshoz ezért nem ütköznek. De ez a kábel nem normális pályán keringeni, de a mûhold igen, úgyhogy el fogja találni.
Az ürállomásra indítási ablakok is ilyenek, idõnként megfelelõ idõben, a megfelelõ helyen van az ûrállomás, bár itt nem kell olyan pontosság, de az ûrben idõnként pont ilyen megfelelõ helyen megfelelõ idõben lesz egy mûhold, és placcs neki a kábelnek, ha nem változtatja meg egy kicsit a pályáját. De újra és újra elõ fog állni ilyen eset. Nem azért nem törnek rommá a dolgok az ûrben, mert olyan nagy, hanem azért, mert a dolgok különbözõ magasságú pályán, keringenek, és normális pályán keringenek. Ha két dolog ugyanolyan magasságú pályán kering, keresztezik egymás pályáját(tök mindegy milyen dõlésszögû pálya), csak ugye nincs egyszerre a keresztezésnél mind2 soha, mert ugyanannyi utat tesznek nem kerülnek közelebb egymáshoz ezért nem ütköznek. De ez a kábel nem normális pályán keringeni, de a mûhold igen, úgyhogy el fogja találni.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#216
butaság amit beszélsz. valóban minden mûhold átmegy az egyenlítõ fölött legalább kétszer egy keringési idõn belûl, de még ha nagyon sok mûhold is kering alascony pályán, akkor is elhanyagolható az esélye annak, hogy az egyik pont telibe fog verni egy 1 méter átmérõjû merõleges kötelet az egyenlítõ felett ... persze az esély megvan, de teljesen kiküszöbölhetõ a kockázat, mivel minden oda felküldött cuccnak ismerjük a pályadatait (még az ürszemetet is szemmel tartják, nem csak a kémmûholdakat), és amelyik elõreláthatóan necces közelségbe érhet az elkövetkezendõ pár ezer éven belül, azokat egy hangyányit odébb kell lökni ... az ûr nagyon nagy hely még a föld közelében is, és nagyon nagyon üres, ha nem így lenne minden rommá törne odafent az eszeveszett száguldásban ...
#215
Szerintem nem azt kéne fejtegetni miért nem jó az ötlet, úgyse fogjátok megdönteni az ottani fizikusok elméletét. Legfeljebb ha nektek van igazatok, akkor majd jöhettek a na én megmondtammal.
Én csak annyiból foglalkoztam ezzel a dologgal, hogy belegondoltam, ha ez sikerülne, és nem is omlana össze 10 percen belül, akkor az mekkorát tolhatna az ûrfejlesztéseken, gyakorlatilag fillérekbõl. Nem kellene többet egy ennyire felkészülni a startokra, nem kerülne millárdokba a missziók küldése, hiszen jóval olcsóbban, és gyorsabban megépülhetnének az elsõ komolyabb ûrbázisok (esetleg ûrhajók késõbb) a GEO-n, pikk-pakk fillérekból fel lehetne juttatni az embereket a hajókra, ellátmányt, az eszközöket, nagyot dobna az ottani kisérletek tempóján, és jelentõsen csökkenne a kockázat is. Én nézegettem az ajánlott olvasmányt, a projekt költségvetése 10 millárd dollár, ami 10-15 évre lebontva nem olyan hûde sok, és ha bevállna, és sok épülne, akkor nagyon durván elõremozdítaná az amúgy és enélkül iszonyú költséges ipart.
Én csak annyiból foglalkoztam ezzel a dologgal, hogy belegondoltam, ha ez sikerülne, és nem is omlana össze 10 percen belül, akkor az mekkorát tolhatna az ûrfejlesztéseken, gyakorlatilag fillérekbõl. Nem kellene többet egy ennyire felkészülni a startokra, nem kerülne millárdokba a missziók küldése, hiszen jóval olcsóbban, és gyorsabban megépülhetnének az elsõ komolyabb ûrbázisok (esetleg ûrhajók késõbb) a GEO-n, pikk-pakk fillérekból fel lehetne juttatni az embereket a hajókra, ellátmányt, az eszközöket, nagyot dobna az ottani kisérletek tempóján, és jelentõsen csökkenne a kockázat is. Én nézegettem az ajánlott olvasmányt, a projekt költségvetése 10 millárd dollár, ami 10-15 évre lebontva nem olyan hûde sok, és ha bevállna, és sok épülne, akkor nagyon durván elõremozdítaná az amúgy és enélkül iszonyú költséges ipart.
#214
Nem tudom milyen nehéz lenne ez a kábel, de mint valaki mondta, talán megoldható az ûrbéli gyártása egymenetben, felvitt nyersanyagból.
De ha kisebb darabokból rakják is össze, össze lehet fogatni õket, a liftnek meg le kell majd tudnia kezelni a csatlakozási pontokat (lehet zakatolni fog mint a vonat 😊 )
De ha kisebb darabokból rakják is össze, össze lehet fogatni õket, a liftnek meg le kell majd tudnia kezelni a csatlakozási pontokat (lehet zakatolni fog mint a vonat 😊 )
#213
Ha simán kiteszik a mûholdat, akkor a lift mellett marad. Egy teljes pályaváltoztatáshoz meg nagyon sok üzemanyag kell. Ha meg teljesen pályátváltoztat, akkor már nem is lesznek egy pályán, szóval nem is ütközhetnek.
Gracie Barra
#212
De ütköznek, a föld forog a keringõ mûhold "alatt", a mûhold mindíg ugyanazon a pályán megy, ezért az egyenlítõ minden centimétere fölött áterpül a mûhold idõnként. Max annyit lehetne csinálni, hogy mindíg amikor ütköznének, a mûhold oldalazik egy kicsit, hogy éppen elkerülje de ehhez hajtómû kell minden mûholdra. Miért keringenének egymás mellett? Nem csak geostat mûholdak vannak.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#211
Kicsit arrébb lököd a mûholdat, és már nem ütköznek. De alapvetõen egymás mellett fognak keringeni, amíg komoly sebességet nem adnak neki.
De nem hisze, hogy a mûholdakra használnák, inkább egy ûrközpont ellátására. Az ûrlifttel fel lehetne vinni a marshajók darabjait is, meg mindent.
De nem hisze, hogy a mûholdakra használnák, inkább egy ûrközpont ellátására. Az ûrlifttel fel lehetne vinni a marshajók darabjait is, meg mindent.
Gracie Barra
#210
De le fogja. A föld-lift súlykülönbség arányában. De mivel a föld többmilliószor nehezebb a liftnél, ez a lassító hatás elhanyagolható. Sokkal jobban lassít most is az árapály jelenség.
Gracie Barra
#209
Az atomórás dolog kicsit más. Amúgy egy pár százezer tonnás valami nem sokat fog hatni a sokhatvány tonnás földre 😊 amúgyis lassul a föld forgása a holdtól 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#208
még valami! ez nem fogja lelassítani a föld forgását?
mer ugye ott van fizikából, hogyha kinyújtott kézzel pörög a jégtáncos, az nem olyan gyors, mintha behúzza a kezét.
jó tudom, nem olyan nagy a tömege, de azért valamennyit biztos számít.
ha abból indulsz ki, hogy bazi magas toronyházak legfelsõ szintjén nem úgy jár az atomóra, mint a pincében. minimális de akkor is.
mer ugye ott van fizikából, hogyha kinyújtott kézzel pörög a jégtáncos, az nem olyan gyors, mintha behúzza a kezét.
jó tudom, nem olyan nagy a tömege, de azért valamennyit biztos számít.
ha abból indulsz ki, hogy bazi magas toronyházak legfelsõ szintjén nem úgy jár az atomóra, mint a pincében. minimális de akkor is.
#207
Az a jó dolog ebben, hogy ha felmegy a végéig(vagy mittoménmeddig,kikellszámolni) egy ûrhajó, és ott elenedik, akkor akár elrepülhet a már alig 284e km-re lévõ holdra parittyaként, meg talán egy kis rakétás rásegítéssel, de mindenképpen nagyon olcsón (ha nem számítjuk a felvonó építését). De ott van még mindíg az az oriási gond, hogy a nem egyenlítõ fölött repülõ mûholdak, keringésenként 2x átrepülnek az egyenlítõ fölött, és elõbb utóbb találkoznak a felvonóval :\
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#206
100000 km azzért kellhet, mert az is szóba jöhet hogy az ellensúly maga is kötél lesz a geostat pályán túl, ami nem hülyeség, mert minnél feljebb mászol annál nagyobb lesz a kezdõsebességed ...
#205
ha nagyon kitolják az ellensúlyt, akkor ugye nagyobb lesz a feszítés mértéke, és ha mégjobban kitolja alami terrorista, akkor kihúzza a földet a helyérõl?<#wilting>
#204
az elõzõ bejegyzésembõl az is kederûl hogy nyíró irányba ható kényszererõ fogja gyorsítani a hasznos terhet ... ez a kényszererõ a felmászás sebességével arányos, tehát a felmászás max sebesség a kötél nyíró irányú terhelhetõségétõl függ
#203
akkor minek a 100000km-es hosszúság?
#202
Arról volt szó, hogy merevítik. És nem úgy fog keringeni mint egy sima geostat mûhold, mert jóval távolabb lesz. Egyébként valamennyire merevítéssel mér korrekció sem kellene, mert menne az magától.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#201
csak geostat pályán lehet a súlypont, ellenkezõ esetben vagy a föld felé kezdene zuhanni a rendszer vagy el akarna szállni a földtöl ... az ellensúly megfelelõ mozgatásával lehet helyén tartani a súlypontot, de nem csak ilyen problémák adódnak liftezés közben. A rendszer perdületébõl is bõségesen kivesz a hasznos teher, ha az elhagyja a liftet, mivel pályára álláshoz elegendõ mozgási energiáját az utazó nem a felmászásba befektett energiából nyeri hanem a lift forgásából ... nagyon bonyulut balett lesz ez ha egyszer megvalósul ...
#200
LEO (alacsony földkörül pálya): 200-2000km
MEO (közepes földkörüli pálya: 2000-35786km
GSO (Geoszinkron pálya): 35786km
Mindegyik tengerszinttõl számítva. A Föld átlag sugara pedig 6372km.
MEO (közepes földkörüli pálya: 2000-35786km
GSO (Geoszinkron pálya): 35786km
Mindegyik tengerszinttõl számítva. A Föld átlag sugara pedig 6372km.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#199
Erre is gondoltam. Szerintem ha épp ki van egyensúlyozva a kábel, vagyis az ellensúly csak a kábelt tartja, akkor ha a földfelszínen "elvágjuk", akár kézzel is meg lehetne tartani. Sõt kísérletezni is lehetne :-) Ha felemelem a kábelt nagyobb erõ lenne rajta és ha elég nagyot ugranék (néhány kilométert felfelé) akkor el is repülnék a súllyal együtt.
#198
Másik lehetõség a túlfeszítés. Azaz instabillá teszik, kijjebb viszik a tömegközéppontot. Így elbírja a liftet is. Csak így nagyobb az esély arra, hogy elrepüljön a fenébe.
Gracie Barra
#197
Igazatok van. 6000 a sugara (gondolom, mert 40000 a kerülete). Ezt akkor úgy is el tudom képzelni, hogy a kábel hosszabb lenne, mint ahol a súly van és amikor felvisznek egy rakományt akkor súlyt feljebb emelnék, amennyivel kell.
#196
Szerintem a kábel a nyíróerõt nem nagon fogja bírni, legalábbis a mai állás alapján. Szóval egy repülõ és annyi. És akkor az egésznek annyi. Az egyik fele lezuhan, a másik fele a mûholddal együtt elrepül. Vagy talán nem, ha elég alacsan szakad, akkor megmarad az egyensúly.
Gracie Barra
#195
"kábelt valahogy merevítik, így a föld forgatja a kábelt, és a rajta lévõ dolgokat is"
Nem merevítik, 'sima' kötél lesz. És nem is a föld forgatja. Simán csak keringeni fog a föld körül, mint a többi geostat mûhold. Így nem is kell 'forgatni' azaz hajtani. Maximum az eltéréseket korrigálni.
Nem merevítik, 'sima' kötél lesz. És nem is a föld forgatja. Simán csak keringeni fog a föld körül, mint a többi geostat mûhold. Így nem is kell 'forgatni' azaz hajtani. Maximum az eltéréseket korrigálni.
Gracie Barra
#194
Ja igen. Az egyenlítõ környékén lévõ szélviharok, zivatar esetén villámok, a légkör és a világûr közötti hõmérséklet- és nyomáskülönbségek, a levegõ nedvességtartalma, a magaslégköri jet-stream-ek (futóáramlások, sebességük 500km/h is lehet), összetett szélnyírások, amelyek szintén gyilkolják a kábelt.
A repülõforgalmat más felé kell majd terelni, vagyis egy állandó tiltott légtér lenne körülötte, ami azt jeleni, hogy a helyszín közelében nem lehetne pl helikopteres mentést végezni, permetezni, tüzet oltani stb. Egy váratlan esemény miatt (vihar miatt, vagy egy túlbuzgó pilóta motoros sárkánnyal, vitorlázórepcsivel) beleütközehet a kábelbe és vagy csak a gép törik össze, vagy ha nagyobb gép, akkor a kábel is. Jó lesz utána javítani.
Mi van ha épp üzem közben sérül meg a kábel? Lesz egy ejtõernyõ az ûrhajón? Miért is ne?
A repülõforgalmat más felé kell majd terelni, vagyis egy állandó tiltott légtér lenne körülötte, ami azt jeleni, hogy a helyszín közelében nem lehetne pl helikopteres mentést végezni, permetezni, tüzet oltani stb. Egy váratlan esemény miatt (vihar miatt, vagy egy túlbuzgó pilóta motoros sárkánnyal, vitorlázórepcsivel) beleütközehet a kábelbe és vagy csak a gép törik össze, vagy ha nagyobb gép, akkor a kábel is. Jó lesz utána javítani.
Mi van ha épp üzem közben sérül meg a kábel? Lesz egy ejtõernyõ az ûrhajón? Miért is ne?
#193
Alacsony földközeli páya az 100-500km, ahol a siklók repülnek. A cikkben geostacionárius pályáról van szó, ami 36000km(se több, se kevesebb). Az ellensúlynak ennél távolabb kell lennie, hogy mennyire, attól függ mekkora a súly. A föld átmérõja (vagy sugara?)pedig csak ~6000km.
Gracie Barra
#192
Bocs, de amíg azt se tudod mi a modellezés lényege, ne oktass ki, mert ez alapján még iskolapadban sem jártál.
Ja és van tapasztalatom, mert nem csak magolásból áll az egyetem, hanem egy rakás gyakorlati feladatból is.l
Ja és van tapasztalatom, mert nem csak magolásból áll az egyetem, hanem egy rakás gyakorlati feladatból is.l
Gracie Barra
#191
A kábelt valahogy merevítik, így a föld forgatja a kábelt, és a rajta lévõ dolgokat is. Geostat pálya alatti súlyponttal lehúzná a gravitáció, geostat pályán lévõ súlyponttal pont egyensúlyban lenne, geostat pálya feletti súlyponttal, már ki "akarna" repülni az ûrbe a geostat pályán kívül lévõ tömeg mert a föld gyorsabban forgatja mint az ottani pályasebesség, de a kötél visszatartja, ezért megfeszíti a kötelet. Minél távolabb van a kötél vége annál jobban feszül a kötél, de viszont nagyobb tömegû dolgot vihetnek fel, mert kevésbé tudja lehúzni. Ha geostat pályán lenne a súlypont, akkor csak önmagát bírná el. Minél kintebb van, annál nagyobb tömeget tud egyszerre felhúzni.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#190
Már leírták neked hogy szögsebesség. Az egész teljesen érthetõ, logikus, nem kell semmit áthidalni, csak te nem érted meg.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#189
A helyzet az, hogy a szerkezet tömege a Földéhez viszonyítva elenyészõen kicsi. A kábel (nevezzük így) az ellensúly nélkül pont a föld felé zuhanna a saját súlya miatt, az elensúly akkora erõt fejt ki ellentétes irányban (a gravitációval ellentétesen), hogy a kábel egyreész feszes maradjon, másrészt elbírja a rakomány súlyát.
A Földátmérõ 8-szorosa? A cikk szerint az alacsony Föld-körüli pályán lenne a súly, ami 10-40000 km magasságban van tudomásom szerint, de semmiképp sem a Föld-Hold távolság felénél. A bolygót nem téríti ki a pályájáról, az biztos.
A Földátmérõ 8-szorosa? A cikk szerint az alacsony Föld-körüli pályán lenne a súly, ami 10-40000 km magasságban van tudomásom szerint, de semmiképp sem a Föld-Hold távolság felénél. A bolygót nem téríti ki a pályájáról, az biztos.
#188
Annyi elég, hogy most tanulsz annak.
Majd ha valami tapasztalatod is lesz akkor oszd már az észt ne akkor amikor mégcsak az iskolapadot koptatod.
Majd ha valami tapasztalatod is lesz akkor oszd már az észt ne akkor amikor mégcsak az iskolapadot koptatod.
Baromi ronda ez az új dizájn!