Challenger: mítoszok és a valóság

"Ha a kabin elvesztette nyomását, ami szinte biztos, akkor a légzés igen nehézzé vált, így a végsõ jelentés szerint "a legénység valószínûleg, de nem biztosan elvesztette eszméletét""

Egészen véletlenül nem ezért indulnak el a pilóták szkafanderben a felszálláskor?

Vajon ki érzi ettõl jobban magát, hogy csökönyösen ismételgeti, biztosan nem élték túl azt a 2 perc 46 másodpercet, ami magatehetetlenül az ülésbe szíjazva töltöttek, pontosan tudva, hogy meg fognak halni, mert erre a forgatókönyvre senki sem gondolt??

Idézek magamtól:

OK-1K1 "Buran" - 1988-ban járt a világûrben, személyzet nélkül. Ez a hajó volt a beomlott hangárban, az Enyergia hátán...
OK-2K1 "Ptichka" - Emberes ürrepülésre felkészítve, Bajkonur-ban tárolják.
OK-1K2 - Emberes ürrepülésre szánt modernizált változat, de nem készült el, Moszkvában tárolják.
OK-2K2 és OK-3K2 - Részben elkészültek, majd a 90-es évek elején szétszedték õket.

Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a tévhitekkel ellentétben a Moszkvai Gorkij-parkban látható "Buran" nem az a Buran (OK-1K1), amely a világûrben járt, hanem az OK-TVA jelölésû tesztjármû, amelyen statikus teszteket végeztek, és amelyre ráfestették a "Buran" nevet, mikor a Gorkij Parkba vitték.

Vagy az, de az persze, de az elsõ belegondolásra még nagyobb tömegek ûrbe vitelét jelentené vaszeg. A kiló meg ügye sok sok dollár. :-)

Koordinátákat 😄DDDD

A Buran most kávézóknént üzemel a moszkvai Gorkij Parkban. A Google Earth-al megnézheted, ha akarod.

" ha a tömegközéppontja lenne geostac pályán, csak ezzel az a gond, hogy akkor 2*36km kéne"

Vagy inkább ellensúly.

Ehh. Az O gyûrû ami a problémát okozta sosem jut ki a világûrbe...

Fullerrén a neve... Kíváncsi lennék mi lehet a Burannal... Valami hangárba rohad vagy mi?

Ez a georól lógatják gondolat is hibás, mert geo pályán csak a súly tudna megmaradni, a kötélzet nem, mert az lehúzná a súlyt. A megoldás az lenne sztem, ha a tömegközéppontja lenne geostac pályán, csak ezzel az a gond, hogy akkor 2*36km kéne... Az méghúzósabb... Bár saját vélemény, de én vhogy nem az ûrliftben képzelem el a jövõt.

A többiek "ötleteire" meg csak annyit, hogy per pill a rakéta technológia az egyetlen ami olyan stádiumban van, hogy használható legyen. Szóval aki itt antigravitációval jön, az vagy nem ezen a bolygón él, vagy fejben nincs ezen a világon.

Két megoldáson gondolkoznak: az egyik hogy geo-ról lógatnak, ami azért elég húzós (36 ezer kilóméter az egyenlítõnél), úgyhogy ez nem túl valószínû. A másik az, hogy a súly egy hajtómûvekkel ellátott ûrállomás (pl. plazma hajtómû), ami a geónál jóval közelebb áll, és mesterségesen marad a földfelszín egy pontja felett (hajtómû egyébként is kell, mert minden liftezés egy kissé lejjebb húzná az ûrállomást még geón is).
Ezek húzós problémák, de elméletileg megoldhatóak.

EZ marha érdekes, csak nem értem hogy. Ahhoz, hogy a súlyt fentartsa a centrifugális erõ, ahhoz pont az elsõ kozmikus sebességgel kéne haladnia a föld körül. Ami a geostacionárius pálya magasságát kivéve ne megyezik meg a föld szögsevességével. Szóval mondjuk 300km magasságban keringene a súly 7,9km/s-mal, míg alatta a föld (mondjuk az egyenlítõ) meg forog 0,46km/s-mal... Akkor hogy is állna meg az a lift? Mert sztem egyszerûen a hipererõs kötelet felcsavarná a földre.

Egyébként fura vagy. Egy olyan dolog mellett kiállsz, amit még senki sem látott mûködni (antigravitáció), viszont egy valóban létezõ dolgot elbagatelizálsz / kinevetsz. A nanocsövekkel megoldható az ûrlift, a szupravezetés szobahõmérsékleten, a tökéletes hõszigetelés, stb. Számomra ez sokkal csodálatosabb, lenyûgözõbb mint egy fiktív valami. Na mind1 😊

"Ûrlift...nálam pont ez az a kategória,hogy na neeeee.:-D"

Van egy C60-as nevezetû molekula, amely 60 db szénatom focilabdaszerû összerendezõdésébõl keletkezik. Ha ezt képzeletben félbevágod és a két fél közti részt feltöltöd szintén szén atomokkal (és ezt jó sokáig folytatod), akkor nanocsövet kapsz, sõt, akár tóruszt is csinálhatsz belõle, aztán ezeket a tóruszokat akár láncba is fûzheted... El is jutottunk egy olyan anyaghoz ami 100x erõsebb egy azonos tömegû acélszálnál és a világûrbõl lelógatva nem csak a saját tömegét bírja el, hanem fel is lehet rajta mászni (nem vicc). Ahonnan lelógatják az egy súly, amit a centrifugális erõ tart a magasban. Ami pedig felmászik a madzagon azt mikrohullámmal / lézerrel látják el árammal.
nanocsõ képek
Már van egy centi ilyen madzag 😊

:-D Na jól van! Akkor majd errõl az antigravitációs dologról még beszélünk! :-D De a 75%-ot ne felejtsd! :-D Emléxel az ûrliftes problémára?:-) lilájuk nincs mivel lehetne mozgatni a kabint,na és az állványzat mibõl készüljön. 1 millió dolcsit kap az a magánszemély aki kitalálja, bár lehet hogy felment azóta 2-re. :-)) Ûrlift...nálam pont ez az a kategória,hogy na neeeee.:-D

Hát ha már az Enterprise-t is elõhoztad, azzal együtt bizony hat siklóról van szó, még ha az Enterprise-t nem is szánták soha a világûrbe...

1.: Enterprise
2.: Challenger
3.: Columbia
4.: Discovery
5.: Atlantis
6.: Endeavour

Az alapelv az volt, hogy az Apollo-program esetén minden repüléshez újra le kellett gyártani minden egyes részelemet, hiszen semmi sem volt újrahasznosítható (a Saturn V. rakéta ára mai viszonylatban mintegy 3 milliárd $ lenne - ez sem az olcsóság mintaképe...). Az 1960-as és 70-es években több tucatnyi terv készült az ideális újrafelhasználható ûrjármûvet keresve. Alaphelyzetben egyébként éppen a Mercury / Gemini / Apollo trio volt mellékvágány, hiszen az 1950-es években még inkább repülõgépekre alapozva képzelték el a világûrbe jutást (és az X-15 ennek elõfutára lett volna). Csakhogy az orosz rakétaprogram elõrehaladottsága miatt végül az USA is a rakétákat választotta, amelyek ugye eredetileg stratégiai ballisztikus csapásmérésre készültek, nem pedig emberek ûrbe juttatására. Az Apollo program ellen éppen a hatalmas költségek szóltak, és ott volt elöttük az elképzelés, miszerint a jármû alkatrészeibõl minél többet újra lehessen felhasználni. Ha szigorúan ezt nézzük, az STS megfelel ennek, hiszen a külsõ üzemanyagtartályon kívül mindent újrahasznosítanak, az SSME hajtómûveket és az SRB gyorsítórakétákat is. A gond viszont ott volt, hogy iszonyatos költségeket jelentett a visszatérés utáni ellenõrzés és javítás, az egész STS-rendszert kiszolgáló gigászi háttérrendszer üzemeltetése. Itt bukott el az STS.

Ebbõl okulva álltak neki az 1990-es években egy olcsón üzemeltethetõ rendszer kifejlesztésének, aminek a vége az X-33 / Venture Star program lett volna, új rendszerû (aerospike) hajtómûvel, egyszerû kiszolgálórendszerrel, hogy letörjék az árakat.

A CEV, amit most akarnak összehozni, nem valószinû, hogy látványosan olcsóbb módja lesz az ûrbe való feljutásnak...

Csak 5 😊 A Pathfinder egy 75 tonnás "makett" volt a szállítási, tárolási, mozgatási kísérletekhez.

Milyen érdekes dolog: Az Enterprise a korábbi neve Constitution volt 😄 Tiszta Star Trek 😊

"Elégett gáz kijõn, kitágul, elõre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani"

Tudtommal a rakéták a hatás - ellenhatás elvén mûködnek, tehát nem a kitáguló gáz térfogata tolja el a rakétát, hanem a nagy sebességgel távozó részecskék az ellenkezõ irányba tolják a rakéta testét (mint amikor egy fegyver visszarúg).

"Eléggé idõszerû lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni"

Ha szállítod a bizonyítottan mûködõ tervrajzokat, esküszöm megcsinálom! A bevétel háromnegyede a tiéd lehet! 😊

"Amúgy azért a NASA is kísérletezget, pl létezett/létezik 1 projekt ahol hanggal lebegtettek 1 élõ békát...is, ezt láttam videón"

Stimm, kár hogy a béka másfél centis volt és kellett köré egy 20 köbméteres elektromágnes 😊
Az ûrhajót is fel lehetne így emelni, csak nem szabad fémbõl csinálni és köré kell építeni egy hold nagyságú elektromágnest (és persze azt is felemelni).

"Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák õket?!"

Szerintem ennek nagyon sok oka van, anyagi, technológiai, gazdaságossági stb. Biztos van némi létjogosultsága az összeesküvés elméleteknek, de a projektek leállása / lassúsága többnyire elég prózai okokra vezethetõ vissza.

Például a ramjet/scramjet meghajtás esetleg jó lenne a jövõben a terhek világûrbe szállításához, vagy az ûrlift is egy megvalósíthatónak tûnõ dolog, de ezek mind hihetetlen mennyiségû pénzbe és idõbe kerülnek majd, mire esetleg létrejönnek.

Ez nem hat véletlenül? 😊

Az Enterprise a légköri tesztrepülésekre készült, amelyben azt vizsgálták, hogy fog viselkedni a sikló a visszatérés utolsó fázisában, a leszállásánál.

# 56: Lenne, mivel ezeket pályára állították volna más hordozóeszközzel. És ha nem ez a drága, bonyolult, megbízhatatlan ürrepülõ-rendszer volna, hanem apró lépésekkel továbbhaladnak az Apollo program tapasztalatain, és nem harminc év kihagyás után veszik elõ újra az akkori bevált rendszereket és módszereket, akkor talán ma már volna olcsó hordozóeszköz, és közelebb állnánk egy valóban többször felhasználható, költséghatékony ürrepülõgéphez. Az oroszoknak volt modulûrállomásuk, vannak mûholdjaik, van mindenük, amire pénzt szántak, mindezt ürrepülõ nélkül. Bár végül a kivagyiság õket is belevitte ebbe a marhaságba is, szerencsére a szovjet gazdasági összeomlás meggátolta az erõforrások ilyen irányú elpocsékolását.

Amúgy nagyon szép az ürrepülõ, meg minden, csak nem jó, és nem hatékony.

Más. Nem tudja valaki, hogy az ürrepülõnek mekkora a törõszilárdsága a fõbb irányokban?

Egyetértek, tényleg tovább kellene lépni. Mégpedig azon a szinten, ahogyan a Mercury-tól eljutottak az Apollo programig. Természetesen ehhez politikai akarat, és sok-sok pénz kell.

Elégett gáz kijõn, kitágul, elõre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani.

Van jobb mûködõképes, kivitelezhetõ, megvalósítható megoldás? Nincs. Ezzel kell operálni. Amúgy nagyszerûen mûködik ez a megoldás, mint azt nap mint nap be is bizonyítja...

A sugárhajtómûves landolással gáz volt és a projektet leállították mert a függõleges leszállásnál, a támasztó talpacskák elolvadtak, felborult a repcsi és felrobbant az egész kóceráj.

Még véletlenül sem arról beszélsz, amirõl én. Én ahogy azt leírtam, az 1960-as évek ûrsiklóterveirõl beszéltem, amelyeknél a szárnyba, vagy a törzsbe, behúzhatóan terveztek használni sugárhajtómûveket, amelyek az ûrsikló leszállásának végsõ fázisában mûködhettek volna. Ezek a hajtómûvek végül lekerültek a tervbõl, és a NASA egy tisztán hajtómû nélküli vitorlázórepülés mellett döntött a leszállásnál.

Eléggé idõszerû lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni.

Van mûködõképes, megvalósítható megoldás antigravitációra? Nincs. Tehát nincs is mit alkalmazni...

.Lockhead 1-2 repcséjében van is állítólag de csak segédhajtómûként.

A Lockheed mely repcsijében van "állítólag" ilyen?

Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák õket?!

Talán azért, mert nem megvalósíthatóak a gyakorlatban?

Egyet értek igazad van! De 1 lépcsõfokkal feljebb kéne már lépni!

Valaki írta visszább a siklók számát.
Nos öt siklót építettek.
Az elsõ volt az Enterprise (OV-101) bár azt hiszem ezt csak leszállási, meg rendszertesztekre használták. Utánna jött sorban a Challenger (STA-099,/OV-99, elõször struktúrális tesztgép volt a Lockheadnél késöbb 1982. júliusában került szolgálatba.)
Columbia (OV-102 1981. elsõ orbitális repülés)
Discovery (OV-103 elsõ repülése: 08/30/84)
Atlantis (OV-104 elsõ repülése: 10/03/85)
Endeavour (OV-105 05/07/92)

Volt még korábban egy Pathfinder nevû (ha jól tudom személyzet nélküli) kísérleti gép.

Infomorzsák: http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/resources/orbiters/orbiters.html

A NASA-nál mindig is volt bizonyítási kényszer, gondoljunk csak az Apollo program beindítására. Az Apollo 1 katasztrófája után nem volt egyszerû ténylegesen elindítani a programot. Valami ilyesmi hajthatta õket a Challenger-nél is.

Mindenesetre fikázás helyett vegyük számba, hogy mi minden nem lenne, ha nincsenek ûrsiklók.

-Nem biztos hogy lenne mûholdas távközlés, TV, Internet...

-Nem lett volna ûrteleszkóp

És lehetne még sorolni.

Az ûrrepülõgép a fejlõdés egy lépcsõfoka. Nem szabad leszólni, megvan a maga szerepe az ûrrepülésben.

Na ja. Csak a technológia nem változott semmit. Elégett gáz kijõn, kitágul, elõre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani. A sugárhajtómûves landolással gáz volt és a projektet leállították mert a függõleges leszállásnál, a támasztó talpacskák elolvadtak, felborult a repcsi és felrobbant az egész kóceráj. Eléggé idõszerû lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni.Lockhead 1-2 repcséjében van is állítólag de csak segédhajtómûként. Amúgy azért a NASA is kísérletezget, pl létezett/létezik 1 projekt ahol hanggal lebegtettek 1 élõ békát...is, ezt láttam videón, vagy létrehozható olyan mezõ amivel nem mágnesezhetõ anyagokat mágnesezhetõvé lehet tenni, és a lebegtetés így is megoldható lenne, persze a nagy tömegek gyorsítása nem biztos. Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák õket?!

Majd ha akár az egyik cikkhez a primitíségeden kívül bármit is hozzátettél akkor pofázz.
Egyik elõzõ kommentedben azt állítottad hogy idõsebb vagy sokaknál a fórumon. Ez esetben szánalmasnak tartom hogy egy felnõtt ember a lejáratáson, belekötésen kívül semmilyen más gondolatot / észrevételt nem tud a többieknek átadni.
Mivel a hozzászólásaid 95%-a egy 'lol'-ban, vagy az SG becsmérlésében merül ki, én már rég kibannoltalak volna a francba.
Egyébként pedig keríts egy új példányt a 'Primítív és frappáns válaszok kézikönyve' -bõl, mert a homokozólapátos visszaszólások már kissé idejétmúltak (ja persze ha olyan idõs vagy akkor érthetõ).
Szerencsétlen.

Az angol nyelv rejtelmei... 😊))

a képen az elsõ sorban: Michael J. Smith, Francis "Dick" Scobee, Ronald McNair, a hátsó sorban: Ellison Onizuka, Christa McAuliffe, Gregory Jarvis,
és Judith Resnik

KakasGödör? <#idiota>

Namost ha a kocsidat pl 10000km-enként nem csak átszaglásznák a szervizben, hanem ripityomra szednék a fõbb részeit (természetesen nem az utasteret 😊 ), akkor az is megbízható lenne. Úgy emléxem, valami 2 héten át csak azzal van egy banda elfoglalva, hogy átnézi a csempéket, a hajtómûveket, mittommit. Meg már a teljes mûszerezettség is le van cserélve, szal gyakorlatilag csak a váz stimmel.

vajon a "cockpit" szó összetett szóként értelmezendõ? <#wow2>

És most komolyan: béke poraikra. Akár tudatában voltak az ûrutazás veszélyeinek, akár nem, mégiscsak meghaltak, és ez szomorú. A mi (elsõsorban az ûrjármûveket tervezõkre, üzemeltetõkre gondolok) feladatunk, hogy ne kövessük el ezeket a hibákat még egyszer.

Mert ez a gyórsító rakéták szigetelésérõl szól, melyek ugye még a légkörben levállnak...

Nos, szerintem elég nehéz lenne teljesen eltitkolni egy olyan projektet, amin ezrek dolgoznak. Úgy értem, ezrek dolgoznának, ha létezne. Haha.
Persze az is lehet, hogy az ufóktól zsákmányoltak valami cuccost, és most azt tesztelik az 51-es körzetben. Csak egy baj van, kimerülöben a dimetilén-bihidrogén-zaharid, márpedig az idegen ûrhajónak ez a hajtóanyaga. De talán az a fickó, aki feltalálta a 117%-os hatásfokú dinamót majd ötletel valamit.

Akár hiszed, akár nem, a fejlesztések még az usa-ban is pénzbe kerülnek. És abbõl most náluk egyre kevesebb van. Persze az az egyre kevesebb még így is rettenetesen sok, de érezhetõ egyre jobban, hogy meghúzzák a nadrágszíjat egyre több területen. Ma már nincs számolatlanul pénz mindenre. Egyes ágazatokban persze igen, mint pl. a hadiipar, de ott is rendesen visszavettek. Nagyon sokba kerül nekik pl. Irak, Afganisztán, stb, de már vége van annak a bevett szokásnak, hogy ahonnan elmennek, onnan nem visznek el semmit, mert többe kerül a szállítás... Inkább az illetõ országnak otthagyták, és persze az adminisztrációjukban ez támogatásként jelenik meg. Ismerjük azt is, mint pl. az Afganisztánban támogatásként ledobált lejárt szavatosságú élelmiszercsomagokat, meg a csak amerikai adót fogni tudó zsebrádiót...
Szóval manapság már nem ilyen "adakozóak".
Az amerikai gazdaság nem fejlõdik. Már a 911-es események elõtt is gondok voltak, de utána már õk is beismerték ezt, és persze a 911-re fogták. Azóta is bukdácsol az a gazdaság, persze mindig próbálják nagy csinnadrattával beharangozni, hogy most már aztán ívelnek felfele, de a tények rendre mást mutatnak. Ha nem emelnék állandóan felfele a kamatlábat, akkor a dollár stabil mélyrepülésbe kezdene.
Ilyen viszonyok mellett a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy repkedjenek, meg fejlesszenek ûreszközöket.
És akkor még nem is szóltam a távol-keleti gazdaságok elõretörésérõl, amitõl elég rendesen be vannak szarva (elsõsorban Kína, dél-Kórea és Japán miatt), de ott van India is.
Az EU is egyre inkább próbál elszakadni, és az oroszok is bontogatják ismét a szárnyaikat.
Még van pár évük, de ez már olyan, mint a vénasszonyok nyara.

"Amúgy én is kiváncsi lennék az elhalgatott NASA tervekre, mert ilyesmirõl én sem tudok..."

Ugyan Cifu, hagyd. Tudod jól, hogy mi fog most jönni: "szûklátókörûek vagytok, mindent elhisztek, amit a hivatalos szervek mondanak, amúgy is világméretû összeesküvés van, Egely rulez, etc..." Általában mindig ezek merülnek fel ultimate érvekként. Én most sem várok mást.😞

Az ûrsikló-õs tervei egészen az 1960-as évekig nyúlnak vissza, akkor még az sem volt biztos, hogy egyáltalán repülõgép alakú lesz-e, vagy például a leszállásnál gázturbinás sugárhajtómûvek segítették volna biztonságos földet érést.

Amúgy én is kiváncsi lennék az elhalgatott NASA tervekre, mert ilyesmirõl én sem tudok...

Lol. Egy hatalmas robbanas altal tobb darabra szakaditott repuloben, levego nelkul, egyyre gyorsabban a fold fele zuhanva "T+178: Az úr az én pásztorom...". Iggen! Egybol...
A legjobb a "T+127: Próbáljuk meg a vészleszállást!" rész. 2 perccel a robbanas utan rajottek, hogy valami nem stimmel. Gondolom azt, hogy viz felett vannak a kis kerek ablakon keresztul lattak, amirol persze elobb le kellett torolni a parat papirzsepivel, mert mar a legkondi sem mukodott.
Félelmetes mit el nem hisznek emberek.

20+ éves repülõgépek is repkednek, minden komolyabb gond nélkül, természetesen megfelelõ karbantartással, a kötelezõ nagyjavításokkal, miegyébbel. Az ûrsiklókat a 90-es években elkezdték alaposan felújítani, minek részeként gyakorlatilag darabjaira szétszerelték õket, átvizsgálták, a fedélzeti rendszerek egy részét teljesen kicserélték, stb.
Ha megnézed például a Columbia mûszerfaláról készült képeket (például ezt) feltünhet, hogy mindenhol szines kijelzõk láthatóak. Holott az elsõ ûrsiklórepülésnél még így nézett ki.

"Pont ebben nyilvánul meg az hogy a NASA folyamatosan elhallgattatja a projectjei egy részét"

Esetleg tudnál mondani konkrét példá(ka)t? Ugyan szerintem nem, de azért kíváncsian várom uraságod leleplezéseit...

Szánalmasak vagytok. Ha valamihez nem értetek, nem kell hozzászólni.

Pont ebben nyilvánul meg az hogy a NASA folyamatosan elhallgattatja a projectjei egy részét , ha végignézitek a NASA történetét mindig 20 évenként jön valami BAZI nagy újitás mint pl anno az ûrsikló , pedig szerintem az ûrtechnikában folyamatosak a fejlesztések nem ugy megy hogy kitalálok valamit ,20 évig azt használom aztán nuku fejlesztés és utána 2 év alatt összedobok egy totálisan más (esetünkben) ûrjármûvet. Szóval szó mi szó szerintem van már a NASA nak más ûralkalmatossága meg lehet nyugodni <#wink> csak mi még nem tudjuk...

Az...

Eyg 10 éves autó már nem megbízható. Ezek meg már 20+ évesek...

Ki kéne már valami újjat találni..

És ugyanaz a technika...szánalmas.Lehet hogy ez az ûrsiklósdi csak bábjáték. Marha nagy és jól néz ki ha repül, de semmi lényegi célja és a milliárdokat lehet hogy másra költik,talán létezik már régóta 1 vagy több technológia a célszerûbb ûrrepülésre és szállításra. Hihetetlen számomra, hogy ma is ezekkel a dögökkel szállítják a cuccost.:-/// Ez kétségbeejtõ, nem?

Az állítólagos transcript egy hoax, szerintem le lehetne zárni a témát, adjuk már meg a végsõ tiszteletet a hét ûrhajósnak.

http://www.snopes.com/horrors/gruesome/challenger.asp

Én is csak beírtam, szóval nmint mondtam nem biztos hogy igaz.

De egy óránként párszáz km sebességell zuhanó pörgõ, égõ roncsban ûlve valszeg nem sok szakszó jut eszembe.

Mez ez forítás. Szóval angolul ki tudja mit mondtak.

Mondjuk ilyen helyzetben én sem dölnék hátra nyugoddtan hanem ordítoznék, elbúcsúznék a szeretteimtõl és biztos ami biztos imádoznék is.

Ugyebár... "Egy zuhanó gépben nincsenek ateisták."

Lehet hogy igazi, de nekem a szakszöveg teljes hiánya tûnik fel benne.
Tök olyan, amit egy hállivúdi filmben szoktak az emberek mondani.

Keresd elõ a homokozólapátodat, azzal foglalkozzál, öcskös!

van itt egypár ütõs "utolsó mondat"

Lehet, hogy eredeti, de nekem nem tûnik túl életszerûnek.