180
-
#100
Ja azthittem hogy csak a kísérletről van szó, nem űrliftről :) így már ok. -
Zedas #99 Az űrlift mindenképpen azt feltételezi hogy egy helyben áll az egész kóceráj a földfelszín egy meghatározott pontja felett.
Én mondtam azt hogy az űrlift madzagból lehetne áramot nyerni, ami ha egyhelyben áll tényleg hülyeség. -
#98
Ki mondta hogy a vezeték együtt forog a földdel? Nem volt szó geostat pályáról szóval akkor nem forog együtt a földel :) -
#97
Volt már olyan hozzászólásod amiben nem kötöttél bele valakibe/valamibe? :) -
Zedas #96 Na még egy, aztán abbahagytam (ez a legjobb leírás eddig):
The Space Tether Experiment -
Zedas #95 Nah, megvan a kísérlet!
Elég komoly munka volt megtalálni :)
NASA kísérlet leírás
TSS The Tethered Satellite System -
Zedas #94 Igaz, indukció biztos nem lesz belőle. Keresem a vonatkozó kísérlet leírását. -
roliika #93 Ezt a linket most fáradt vagyok elolvasni de elolvasom ígérem.:-) Hogy termelődik áram a vezetékben ha együtt forog a Földdel? Jó legyen mikrohullám nekem mind1.:-) De ha kikapcsol akkor lift puff le. 1 Lifthez 1 atomerőművet...zöldek nem néznék jó szemmel a dolgot.:-)))Csak azért mondtam az antigravitációt mert sok módszerrel elérhető, működő modellek lézetnek,talán nem csak modellek, ez ez a lift...hát...modellben sem láttam, nekem kicsit abszurd. Talán mert helyhez kötött...vagy nem is tudom...
-
Zedas #92 Egyébként mindenképp olvasd el azt a cikket amit a #87-esben írtam. -
IoIa #91 Ezek szerint fogalmad sincs az indukcióról. -
Zedas #90 Uccsó bekezdés... most mást magyarul nem találtam:
Szupravezető nanocső
-
Zedas #89 "Bocs,hogy folyton leszóllak"
Nem gond, ha nem alpári módon teszed.
Egyébként a külső egység energiaellátását (ami a madzagot tartja) napelemekkel, illetve atomerőművel lehet fenntartani. Az ion hajtómű meg szintén baromira gyenge, de a rakétáknak nem sok létjogosultsága lenne az üzemanyagfelhasználás miatt.
Én nem azt mondom hogy most egyből ilyet fognak építeni de milliárdszor inkább ennek van jelenleg valóságalapja mint az antigravitációnak.
A lézer / mikrohullám csak a madzagon közlekedő egység mozgatásához kell, az út elején lentről, aztán pedig fentről kapná.
Egyébként szerintem itt már simán lehetne magát a madzagot is áramfejlesztésre használni (egy elég hosszú függőlegesen kihúzott vezetőben a föld mágneses mezeje miatt áram indukálódik). Volt is pár éve egy (európai?) műhold, amiről egy nagyon hosszú madzagot lógattak ki pont ennek a hatásnak a megmérésére, de ott valami probléma volt és asszem elszakadt a madzag és nem tudták kimérni a dolgot :) -
roliika #88 Ezt már megint nem értem.:-(( Folyékony nitrogén akkor folyékony ha -200fok körül van vagy magas nyomás alatt. Szénszálak ide hogy jönnek? És ha jól tudom, ilyen mélyfagyasztott szupravezetőket csak lap formában tudnak gyártani. De a maglev vasútaknál jelenleg is alkalmazzák ezeket. -
Zedas #87 Már a 80-as években is meg tudták csinálni a magashőmérsékletű szupravezetést (folyékony nitrogén hőmérsékletén) nanocsövekkel, és olyan két éve olvastam, hogy elméletileg megoldható a cső megfelelő szennyezésével hogy a cső közepén elektronok áramoljanak. Eléggé speciálisan kellene a csövet kialakítani (ez jelenleg elképzelhetetlen), de csak fizikai akadályai vannak a dolognak, elméletileg mennie kell.
Egyébként ezt szerintem mindenképpen érdemes elolvasni:
Nanouniverzum – parányperspektíva -
roliika #86 Bocs,hogy folyton leszóllak, de a plazma hajtómű nagyon gyenge! Gondolom az ion hajtóműre gondoltál. Csak 0 gravitációban ér valamit. És mi van ha a lézer vagy ionhajtómű leáll? Leesik a lift? Lifterről hallottál? J Naudin találta ki 1 ilyet én is építettem 1 éve. Magasfeszültségtől lebeg. Csak kicsi nagyon az ereje. Na ezt nagyban továbbfejleszve volna érdemes csinálni. Ez nem ionszél mert minden irányban működik itt a Földön. -
roliika #85 Megjegyezném nincs szupravezető szobahőmérsékleten. Ha lenne az nagy királyság lenne. -
roliika #84 Ja ezt énis tom csak 100 évig gyárthatnának ilyen maddzagokat, mire lenne elég. Fehérje alapú is létezik pl Copperfield is Ilyenekkel csinta a repülős mutatványait merthogy 1 szál 100KG-ot bír és hajszál vékony szó szerint. Afelől kétségeim vannak,hogy a lézer vagy mikrohullám akkora enerhiát szolgáltatna,hogy a kabin kijusson a világűrbe. Már csak a fénytörés miatt is. Ja és az erős lézer rendkívül sok ózont termel...már a lézernyomtatók is pedig az csak 1 szelén hengert pásztáz. -
#83
na ne marháskodj :) szerinted 30 km ilyen madzagot milyen árban mérnek? ha jelenleg egy centit tudtak belőle legyártani? szal van ennél a madzagnál olcsóbb ellensúly is, és ezt is fel kell oda vinni, ahhoz, hogy ellensúly lehessen -
#82
Fel van írva a téréképen is, de akkor itt van:
55 55 43 N 37 38 48 E -
mrzool #81 "Egészen véletlenül nem ezért indulnak el a pilóták szkafanderben a felszálláskor?"
Akkoriban nem használtak szkafandereket, a mai narancssárga ruhákat a baleset után rendszeresítették. Ha megnézed a cikkben lévő képet: gyakorlatilag abban a ruhában + bukósisakban szálltak fel. -
gyozo #80 "Ha a kabin elvesztette nyomását, ami szinte biztos, akkor a légzés igen nehézzé vált, így a végső jelentés szerint "a legénység valószínűleg, de nem biztosan elvesztette eszméletét""
Egészen véletlenül nem ezért indulnak el a pilóták szkafanderben a felszálláskor?
Vajon ki érzi ettől jobban magát, hogy csökönyösen ismételgeti, biztosan nem élték túl azt a 2 perc 46 másodpercet, ami magatehetetlenül az ülésbe szíjazva töltöttek, pontosan tudva, hogy meg fognak halni, mert erre a forgatókönyvre senki sem gondolt?? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79
Idézek magamtól:
OK-1K1 "Buran" - 1988-ban járt a világűrben, személyzet nélkül. Ez a hajó volt a beomlott hangárban, az Enyergia hátán...
OK-2K1 "Ptichka" - Emberes ürrepülésre felkészítve, Bajkonur-ban tárolják.
OK-1K2 - Emberes ürrepülésre szánt modernizált változat, de nem készült el, Moszkvában tárolják.
OK-2K2 és OK-3K2 - Részben elkészültek, majd a 90-es évek elején szétszedték őket.
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a tévhitekkel ellentétben a Moszkvai Gorkij-parkban látható "Buran" nem az a Buran (OK-1K1), amely a világűrben járt, hanem az OK-TVA jelölésű tesztjármű, amelyen statikus teszteket végeztek, és amelyre ráfestették a "Buran" nevet, mikor a Gorkij Parkba vitték. -
#78
Vagy az, de az persze, de az első belegondolásra még nagyobb tömegek űrbe vitelét jelentené vaszeg. A kiló meg ügye sok sok dollár. :-) -
#77
Koordinátákat :DDDDD -
#76
A Buran most kávézóknént üzemel a moszkvai Gorkij Parkban. A Google Earth-al megnézheted, ha akarod. -
BiroAndras #75 " ha a tömegközéppontja lenne geostac pályán, csak ezzel az a gond, hogy akkor 2*36km kéne"
Vagy inkább ellensúly. -
csibra #74 Ehh. Az O gyűrű ami a problémát okozta sosem jut ki a világűrbe... -
eke #73 Fullerrén a neve... Kíváncsi lennék mi lehet a Burannal... Valami hangárba rohad vagy mi? -
#72
Ez a georól lógatják gondolat is hibás, mert geo pályán csak a súly tudna megmaradni, a kötélzet nem, mert az lehúzná a súlyt. A megoldás az lenne sztem, ha a tömegközéppontja lenne geostac pályán, csak ezzel az a gond, hogy akkor 2*36km kéne... Az méghúzósabb... Bár saját vélemény, de én vhogy nem az űrliftben képzelem el a jövőt.
A többiek "ötleteire" meg csak annyit, hogy per pill a rakéta technológia az egyetlen ami olyan stádiumban van, hogy használható legyen. Szóval aki itt antigravitációval jön, az vagy nem ezen a bolygón él, vagy fejben nincs ezen a világon. -
Zedas #71 Két megoldáson gondolkoznak: az egyik hogy geo-ról lógatnak, ami azért elég húzós (36 ezer kilóméter az egyenlítőnél), úgyhogy ez nem túl valószínű. A másik az, hogy a súly egy hajtóművekkel ellátott űrállomás (pl. plazma hajtómű), ami a geónál jóval közelebb áll, és mesterségesen marad a földfelszín egy pontja felett (hajtómű egyébként is kell, mert minden liftezés egy kissé lejjebb húzná az űrállomást még geón is).
Ezek húzós problémák, de elméletileg megoldhatóak. -
#70
EZ marha érdekes, csak nem értem hogy. Ahhoz, hogy a súlyt fentartsa a centrifugális erő, ahhoz pont az első kozmikus sebességgel kéne haladnia a föld körül. Ami a geostacionárius pálya magasságát kivéve ne megyezik meg a föld szögsevességével. Szóval mondjuk 300km magasságban keringene a súly 7,9km/s-mal, míg alatta a föld (mondjuk az egyenlítő) meg forog 0,46km/s-mal... Akkor hogy is állna meg az a lift? Mert sztem egyszerűen a hipererős kötelet felcsavarná a földre. -
Zedas #69 Egyébként fura vagy. Egy olyan dolog mellett kiállsz, amit még senki sem látott működni (antigravitáció), viszont egy valóban létező dolgot elbagatelizálsz / kinevetsz. A nanocsövekkel megoldható az űrlift, a szupravezetés szobahőmérsékleten, a tökéletes hőszigetelés, stb. Számomra ez sokkal csodálatosabb, lenyűgözőbb mint egy fiktív valami. Na mind1 :) -
Zedas #68 "Űrlift...nálam pont ez az a kategória,hogy na neeeee.:-D"
Van egy C60-as nevezetű molekula, amely 60 db szénatom focilabdaszerű összerendeződéséből keletkezik. Ha ezt képzeletben félbevágod és a két fél közti részt feltöltöd szintén szén atomokkal (és ezt jó sokáig folytatod), akkor nanocsövet kapsz, sőt, akár tóruszt is csinálhatsz belőle, aztán ezeket a tóruszokat akár láncba is fűzheted... El is jutottunk egy olyan anyaghoz ami 100x erősebb egy azonos tömegű acélszálnál és a világűrből lelógatva nem csak a saját tömegét bírja el, hanem fel is lehet rajta mászni (nem vicc). Ahonnan lelógatják az egy súly, amit a centrifugális erő tart a magasban. Ami pedig felmászik a madzagon azt mikrohullámmal / lézerrel látják el árammal.
nanocső képek
Már van egy centi ilyen madzag :) -
roliika #67 :-D Na jól van! Akkor majd erről az antigravitációs dologról még beszélünk! :-D De a 75%-ot ne felejtsd! :-D Emléxel az űrliftes problémára?:-) lilájuk nincs mivel lehetne mozgatni a kabint,na és az állványzat miből készüljön. 1 millió dolcsit kap az a magánszemély aki kitalálja, bár lehet hogy felment azóta 2-re. :-)) Űrlift...nálam pont ez az a kategória,hogy na neeeee.:-D -
#66
Hát ha már az Enterprise-t is előhoztad, azzal együtt bizony hat siklóról van szó, még ha az Enterprise-t nem is szánták soha a világűrbe...
1.: Enterprise
2.: Challenger
3.: Columbia
4.: Discovery
5.: Atlantis
6.: Endeavour -
#65
Az alapelv az volt, hogy az Apollo-program esetén minden repüléshez újra le kellett gyártani minden egyes részelemet, hiszen semmi sem volt újrahasznosítható (a Saturn V. rakéta ára mai viszonylatban mintegy 3 milliárd $ lenne - ez sem az olcsóság mintaképe...). Az 1960-as és 70-es években több tucatnyi terv készült az ideális újrafelhasználható űrjárművet keresve. Alaphelyzetben egyébként éppen a Mercury / Gemini / Apollo trio volt mellékvágány, hiszen az 1950-es években még inkább repülőgépekre alapozva képzelték el a világűrbe jutást (és az X-15 ennek előfutára lett volna). Csakhogy az orosz rakétaprogram előrehaladottsága miatt végül az USA is a rakétákat választotta, amelyek ugye eredetileg stratégiai ballisztikus csapásmérésre készültek, nem pedig emberek űrbe juttatására. Az Apollo program ellen éppen a hatalmas költségek szóltak, és ott volt elöttük az elképzelés, miszerint a jármű alkatrészeiből minél többet újra lehessen felhasználni. Ha szigorúan ezt nézzük, az STS megfelel ennek, hiszen a külső üzemanyagtartályon kívül mindent újrahasznosítanak, az SSME hajtóműveket és az SRB gyorsítórakétákat is. A gond viszont ott volt, hogy iszonyatos költségeket jelentett a visszatérés utáni ellenőrzés és javítás, az egész STS-rendszert kiszolgáló gigászi háttérrendszer üzemeltetése. Itt bukott el az STS.
Ebből okulva álltak neki az 1990-es években egy olcsón üzemeltethető rendszer kifejlesztésének, aminek a vége az X-33 / Venture Star program lett volna, új rendszerű (aerospike) hajtóművel, egyszerű kiszolgálórendszerrel, hogy letörjék az árakat.
A CEV, amit most akarnak összehozni, nem valószinű, hogy látványosan olcsóbb módja lesz az űrbe való feljutásnak... -
#64
Csak 5 :) A Pathfinder egy 75 tonnás "makett" volt a szállítási, tárolási, mozgatási kísérletekhez.
Milyen érdekes dolog: Az Enterprise a korábbi neve Constitution volt :D Tiszta Star Trek :) -
Zedas #63 "Elégett gáz kijőn, kitágul, előre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani"
Tudtommal a rakéták a hatás - ellenhatás elvén működnek, tehát nem a kitáguló gáz térfogata tolja el a rakétát, hanem a nagy sebességgel távozó részecskék az ellenkező irányba tolják a rakéta testét (mint amikor egy fegyver visszarúg).
"Eléggé időszerű lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni"
Ha szállítod a bizonyítottan működő tervrajzokat, esküszöm megcsinálom! A bevétel háromnegyede a tiéd lehet! :)
"Amúgy azért a NASA is kísérletezget, pl létezett/létezik 1 projekt ahol hanggal lebegtettek 1 élő békát...is, ezt láttam videón"
Stimm, kár hogy a béka másfél centis volt és kellett köré egy 20 köbméteres elektromágnes :)
Az űrhajót is fel lehetne így emelni, csak nem szabad fémből csinálni és köré kell építeni egy hold nagyságú elektromágnest (és persze azt is felemelni).
"Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák őket?!"
Szerintem ennek nagyon sok oka van, anyagi, technológiai, gazdaságossági stb. Biztos van némi létjogosultsága az összeesküvés elméleteknek, de a projektek leállása / lassúsága többnyire elég prózai okokra vezethető vissza.
Például a ramjet/scramjet meghajtás esetleg jó lenne a jövőben a terhek világűrbe szállításához, vagy az űrlift is egy megvalósíthatónak tűnő dolog, de ezek mind hihetetlen mennyiségű pénzbe és időbe kerülnek majd, mire esetleg létrejönnek. -
#62
Ez nem hat véletlenül? :)
Az Enterprise a légköri tesztrepülésekre készült, amelyben azt vizsgálták, hogy fog viselkedni a sikló a visszatérés utolsó fázisában, a leszállásánál. -
Deus Ex #61 # 56: Lenne, mivel ezeket pályára állították volna más hordozóeszközzel. És ha nem ez a drága, bonyolult, megbízhatatlan ürrepülő-rendszer volna, hanem apró lépésekkel továbbhaladnak az Apollo program tapasztalatain, és nem harminc év kihagyás után veszik elő újra az akkori bevált rendszereket és módszereket, akkor talán ma már volna olcsó hordozóeszköz, és közelebb állnánk egy valóban többször felhasználható, költséghatékony ürrepülőgéphez. Az oroszoknak volt modulűrállomásuk, vannak műholdjaik, van mindenük, amire pénzt szántak, mindezt ürrepülő nélkül. Bár végül a kivagyiság őket is belevitte ebbe a marhaságba is, szerencsére a szovjet gazdasági összeomlás meggátolta az erőforrások ilyen irányú elpocsékolását.
Amúgy nagyon szép az ürrepülő, meg minden, csak nem jó, és nem hatékony.
Más. Nem tudja valaki, hogy az ürrepülőnek mekkora a törőszilárdsága a főbb irányokban?