Challenger: mítoszok és a valóság
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#130
Ja, a torony:
Acélból ha jól tudom max 5 km-est lehet építeni 😊
Kompozit anyagokból ez felmegy 100-130-ig.
Szóval az tényleg drága lenne.
Acélból ha jól tudom max 5 km-est lehet építeni 😊
Kompozit anyagokból ez felmegy 100-130-ig.
Szóval az tényleg drága lenne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#129
Attól félnek hogy rezonálni fog a kábel a széltõl.
De meg lehet oldani, csak helyenként lengetõmotorokat kell beépíteni, amik ellentétesen húzzák a kábelt, mint ahogy a szél.
Nem hinném, hogy a nanocsõt meghatná egyébként a légkör.
Az elõállításukat meg legjobb lenne organikusan megoldani. Kifejleszteni egy növényt, baktériumot, ami elõállítja, persze ez nem könnyû, mert nem aminosavakból épül fel. De ha jól tudom a nanocsõ bizonyos körülmények közt tud "nõni".
De meg lehet oldani, csak helyenként lengetõmotorokat kell beépíteni, amik ellentétesen húzzák a kábelt, mint ahogy a szél.
Nem hinném, hogy a nanocsõt meghatná egyébként a légkör.
Az elõállításukat meg legjobb lenne organikusan megoldani. Kifejleszteni egy növényt, baktériumot, ami elõállítja, persze ez nem könnyû, mert nem aminosavakból épül fel. De ha jól tudom a nanocsõ bizonyos körülmények közt tud "nõni".
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#128
Ostobaságokat ír be, ez tény, de ettõl még nem kellene lesüllyedni a szintjére. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#127
"Állandóan hazudnak, de mindig lebuknak. Mint a Holdraszállás képeivel is. MEGALOL!!!"
Leülhetsz, egyes! Állítólag több diplomával rendelkezel, és állandóan übermensch mivoltodról próbálod gyõzködni az ittenieket. Hát szerintem TE vagy az, aki lebukott, egy kis 10 éves pöcs lehetsz, akinek az a legnagyobb öröme az életében, hogy itt mindenkibe beleköt... Szánalmas...
Leülhetsz, egyes! Állítólag több diplomával rendelkezel, és állandóan übermensch mivoltodról próbálod gyõzködni az ittenieket. Hát szerintem TE vagy az, aki lebukott, egy kis 10 éves pöcs lehetsz, akinek az a legnagyobb öröme az életében, hogy itt mindenkibe beleköt... Szánalmas...
#126
LoL, hogy-hogynem aranylaci oldala állandóan elõkerül... 😊)))
A kedvencem az, amikor "bebizonyítja", hogy a Mars valójában nem is vörös. A "bizonyíték" a Mars-szondák és roverek képeinek fotoshoppal való átszinezése. Arra nem gondolt, hogy ez esetben akkor a csillagvizsgálók által készített képeken miért is vörös szinû a bolygó... :Ð
A kedvencem az, amikor "bebizonyítja", hogy a Mars valójában nem is vörös. A "bizonyíték" a Mars-szondák és roverek képeinek fotoshoppal való átszinezése. Arra nem gondolt, hogy ez esetben akkor a csillagvizsgálók által készített képeken miért is vörös szinû a bolygó... :Ð
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#125
Figyi, olvasd el, hogy milyen képletek alapján írták le az adott egyeletett, ott van az általad beidézet egyelet felett a képlet. Hogy megvilágítsam sötétben tapogatozó elmédet: nem egyszerû matematikai egyeletrõl van szó, ahol a x b = c x d, hanem egy fizikai képlet leírásáról: m(ts) x d(ts) = m(ss) x d(ss).
Azzal, hogy ezt képtelen vagy felfogni, csak azt bizonyítod be, hogy mennyire gyenge lábakon áll a tudásod...
Azzal, hogy ezt képtelen vagy felfogni, csak azt bizonyítod be, hogy mennyire gyenge lábakon áll a tudásod...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#124
Meg ott van az a tény is, hogy annak a kötélnek kifeszítve kell maradni. Így 100-36000km-ig minden egyes mûholdnak elöbb utóbb útjába lesz, mert egy körülfordulás alatt kétszer is áthaladnak az egyenlítõ fölött. Csak idõ kérdése lenne mikor kaszálja el vmelyik mûhold a kötelet...
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#123
Marmint a Santa Mariara erositett raketakkal..
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#122
Megmondom oszinten an az urliftet olyannak tartom mintha Kolumbuszek 3 soros evezosorral es vagy raketakkal probaltak volna az utat roviditeni Amerikaba... Persze akkoriban nem ismertek a repulest, de ez hozta a megoldast. Akkor mar inkabb vmi indukcios elven mukodo agyut kellene csinalniuk, ehhez mar most megvan minden. Nanocsobol 10 evig nemfognak 36eKm-t csinalni!!! Abszordum az egesz...
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#121
Ezek szerint te sem tudsz számolni.
#120
Ahhh <#csodalk>...hát ezt tényleg megnézem... Köszi!
#119
Ajanlom neked azt a weblapot: Osszeeskuves elmeletek
Itt egy helyen olvashatsz arrol, hogy a NASA hogy hamisitotta meg a holdraszallast es, hogy a nemetek mar `42 ben holdbazist epitettek. Persze mindezeket tenyekkel, bizonyitekokkal alatamasztva...
Itt egy helyen olvashatsz arrol, hogy a NASA hogy hamisitotta meg a holdraszallast es, hogy a nemetek mar `42 ben holdbazist epitettek. Persze mindezeket tenyekkel, bizonyitekokkal alatamasztva...
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#118
Ezt a dolgot nem én vetettem fel, csak hozzászóltam, így most nem jó emberbe kötöttél bele.
Aszteroida teljesen elégséges lenne ellensúlynak, geostat pályánál magasabban, mivel nagyobb sebességgel mozog a föld körül mint ahhoz magassághoz tartozó pályasebesség, ezér ki akar repülni, és így húzza a "kötelet".
Amúgy sztem is hülyeség az ûrlift, és nemhiszem hogy valaha megvalósítható lesz.
Aszteroida teljesen elégséges lenne ellensúlynak, geostat pályánál magasabban, mivel nagyobb sebességgel mozog a föld körül mint ahhoz magassághoz tartozó pályasebesség, ezér ki akar repülni, és így húzza a "kötelet".
Amúgy sztem is hülyeség az ûrlift, és nemhiszem hogy valaha megvalósítható lesz.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#117
Figyi, ha nem érted mirõl írnak, akkor inkább ne próbáld meg félremagyarázni a dolgot csak azért, mert nem érted.
Ez a probléma a holdraszállás-tagadókkal is. Olyan érveket hoznak fel, amelyek konkrétan nem állnak meg a lábukon, de elég tudományosan hangzanak ahhoz, hogy a laikusoknak hihetõnek tünjenek. Utána meg a laikusok rohannak tovább hírdetni az "igét"...
Ez a probléma a holdraszállás-tagadókkal is. Olyan érveket hoznak fel, amelyek konkrétan nem állnak meg a lábukon, de elég tudományosan hangzanak ahhoz, hogy a laikusoknak hihetõnek tünjenek. Utána meg a laikusok rohannak tovább hírdetni az "igét"...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#116
Az ûrlift elegáns megoldásnak tûnik, de mikor lesz kivitelezhetõ? Én még abban sem vagyok biztos, hogy ebben az évszázadban... Amikor pár éve egy ûrlift-konferencián felmerült a kábelre veszélyes légköri turbolenciák kikerülése érdekében az a megoldás, hogy egy 50 km-es (!!!) torony tetejérõl indulna a kábel, és nem a tengerszint közelébõl, az építészek azt válaszolták, hogy végülis megvalósítható... no persze nem lesz olcsó, és bele fog telleni egy kis idõbe, amíg elkészül...
A nanocsövek sorozatgyártása a másik fontos kérdés, fõleg az, hogy mennyiért is lehet majd elõállítani õket. A végsõ kérdés pedig az lesz, hogy ki fogja mindezt finanszírozni, és üzemeltetni?
A nanocsövek sorozatgyártása a másik fontos kérdés, fõleg az, hogy mennyiért is lehet majd elõállítani õket. A végsõ kérdés pedig az lesz, hogy ki fogja mindezt finanszírozni, és üzemeltetni?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#115
A kg költségeket nagyon egyszerû lesz összevetni, hiszen szükség lesz egy Saturn V. szintû rakétára, ami 125 tonnát lesz képes LEO pályára juttatni, ez lesz a HLV, és az STS technológiáját fogja használni (ET, SRB, SSME).
Na, sok a rövidítés, egy kis magyarázat, akiknek kínai:
LEO: Alacsony Föld körüli keringési pálya (~200-1500km között)
ET: External Tank, az induláskor az ûrsikló hasa alatt lévõ narancs szinû külsõ üzemanyag tartály
SRB: Az ûrsikló üzemanyagtartályának két oldalán lévõ szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta
SSME: Az ûrsikló fõ hajtómûvei (három van belõle beépítve)
CEV: Az ûrsiklót leváltani szándékozó ûrhajó, amely olyasmi lesz kis túlzással, mint egy felfújt Apollo-ûrhajó
HLV: Az ûrsikló külsõ üzemanyag tartályára, az ûrsikló hajtómûveire és a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára épülõ nagy méretû hordozórakéta, amely 125 tonnát lesz képes Föld körüli pályára jutattni, és mintegy 54 tonnát a Holdra.
CLV: A CEV-et feljutattó indítórakéta, amelynek alapja az ûrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétája
A költségek terén egy kis jeges zuhany még 2005-bõl (2014-re számolva az elsõ emberes ûrrepülést):
CEV költség tervezete 2004-14 között: 20 milliárd $
HLV költség tervezete 2014-ig: 17 milliárd $
CLV fejlesztési költsége: ~5 milliárd $
Szép számok igaz? A CLV fejlesztési költségét eredetileg még 1.5 milliárd dollárra becsülték, de 2005 végére ez az elõrejelzés elérte az 5 milliárd $-t. Igaz azóta változtattak rajta, és a CEV-en is, talán a költségcsökkentés okán is lett a CEV átmérõje 5 méter - holott eredetileg 5.5 méter volt. Azt azért lehet látni, hogy amire az elsõ személyzettel ellátott CEV ûrhajó fel fog emelkedni, a teljes programra (beleértve a Holdutazáshoz szükséges HLV-t és holdraszálló egységet is) több, mint 40 milliárdot kell(ene), hogy elköltsenek. Mintezt a mellett, hogy az ûrsiklónak is kellene még jópárszor fordulnia, hogy befejezhessék az ISS Alfát.
Nem tudom, nekem valahogy úgy tünik, hogy a CEV minden lesz, csak nem olcsó... 😊
Na, sok a rövidítés, egy kis magyarázat, akiknek kínai:
LEO: Alacsony Föld körüli keringési pálya (~200-1500km között)
ET: External Tank, az induláskor az ûrsikló hasa alatt lévõ narancs szinû külsõ üzemanyag tartály
SRB: Az ûrsikló üzemanyagtartályának két oldalán lévõ szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta
SSME: Az ûrsikló fõ hajtómûvei (három van belõle beépítve)
CEV: Az ûrsiklót leváltani szándékozó ûrhajó, amely olyasmi lesz kis túlzással, mint egy felfújt Apollo-ûrhajó
HLV: Az ûrsikló külsõ üzemanyag tartályára, az ûrsikló hajtómûveire és a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára épülõ nagy méretû hordozórakéta, amely 125 tonnát lesz képes Föld körüli pályára jutattni, és mintegy 54 tonnát a Holdra.
CLV: A CEV-et feljutattó indítórakéta, amelynek alapja az ûrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétája
A költségek terén egy kis jeges zuhany még 2005-bõl (2014-re számolva az elsõ emberes ûrrepülést):
CEV költség tervezete 2004-14 között: 20 milliárd $
HLV költség tervezete 2014-ig: 17 milliárd $
CLV fejlesztési költsége: ~5 milliárd $
Szép számok igaz? A CLV fejlesztési költségét eredetileg még 1.5 milliárd dollárra becsülték, de 2005 végére ez az elõrejelzés elérte az 5 milliárd $-t. Igaz azóta változtattak rajta, és a CEV-en is, talán a költségcsökkentés okán is lett a CEV átmérõje 5 méter - holott eredetileg 5.5 méter volt. Azt azért lehet látni, hogy amire az elsõ személyzettel ellátott CEV ûrhajó fel fog emelkedni, a teljes programra (beleértve a Holdutazáshoz szükséges HLV-t és holdraszálló egységet is) több, mint 40 milliárdot kell(ene), hogy elköltsenek. Mintezt a mellett, hogy az ûrsiklónak is kellene még jópárszor fordulnia, hogy befejezhessék az ISS Alfát.
Nem tudom, nekem valahogy úgy tünik, hogy a CEV minden lesz, csak nem olcsó... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#114
Ez nem úgy megy, mint a közértben, amikor kérsz 15 dkg párizsit!
1. Hol találsz egy megfelelõ tömegû szteroidát?
2. Hogyan viszed a helyére?
Önmagában egy aszteroida ellensúlynak nem elégséges. Idõnként pályakorrekcióra van szükség, azt egy aszteroida magától nem tud csinálni. Ehhez hajtómû és üzemanyag kell. De mivel a korrekció során az üzemanyag tömege csökken, így azt valahogy pótolni kell. Vagyis: egyszerûbb lenne a Földrõl felvinni ilyesmit.
De ezzel együtt is ostobaságnak tartom ezt az egész ûrliftet. Nem megvalósíthatatlannak, csak ostobaságnak.
1. Hol találsz egy megfelelõ tömegû szteroidát?
2. Hogyan viszed a helyére?
Önmagában egy aszteroida ellensúlynak nem elégséges. Idõnként pályakorrekcióra van szükség, azt egy aszteroida magától nem tud csinálni. Ehhez hajtómû és üzemanyag kell. De mivel a korrekció során az üzemanyag tömege csökken, így azt valahogy pótolni kell. Vagyis: egyszerûbb lenne a Földrõl felvinni ilyesmit.
De ezzel együtt is ostobaságnak tartom ezt az egész ûrliftet. Nem megvalósíthatatlannak, csak ostobaságnak.
#113
Ha hallgattál volna...
Csak olyasmibe kötök bele, amibe bele lehet kötni.
Csak olyasmibe kötök bele, amibe bele lehet kötni.
#112
Ez lenne a nagy nasa? Még számolni sem tudnak... Nevetséges!
Állításuk szerint: http://vesuvius.jsc.nasa.gov/er/seh/Tethered_Satellites.pdf
a 3. oldalon
500kg x 20,000m = 100,000kg x 1,000m
Nem véletlen, hogy egy szavukat sem hiszem. Állandóan hazudnak, de mindig lebuknak. Mint a Holdraszállás képeivel is. MEGALOL!!!
Állításuk szerint: http://vesuvius.jsc.nasa.gov/er/seh/Tethered_Satellites.pdf
a 3. oldalon
500kg x 20,000m = 100,000kg x 1,000m
Nem véletlen, hogy egy szavukat sem hiszem. Állandóan hazudnak, de mindig lebuknak. Mint a Holdraszállás képeivel is. MEGALOL!!!
#111
Nem kell bazinagy aszteroida, csak egy kisebb, az meg nem jelent veszélyt 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#110
Azért igazán vicces dolog volna keresni egy aszteroidát, letéríteni a pályájáról, föld körüli pályára állítani, ügyelve arra, hogy közben lehetõleg ne csapódjon be a földbe...
lehgevésbésem = legkevésbé sem
lehgevésbésem = legkevésbé sem
#109
nagyobb égéshõ->nagyobb hõmérséklet->nagyobb nyomás->nagyobb kiáralmási sebesség
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#108
A hajtóanyag égéshõje a lehgevésbésem számít egy rakéta esetén. A reakció "hevessége" számít, mert az löki elõre a rakétát (ált. isk. fizika).
#107
Hát, végülis csak szénre van szükség, az meg elég gyakori elem "odakint" is.
De elõször egy gyors és olcsó eljárás kéne nanocsövek gyártására.
De elõször egy gyors és olcsó eljárás kéne nanocsövek gyártására.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#106
én azt tartom gazdasági szempontokat is figyelembe vevõ lehetséges kivitelezésnek, ha az ürlift anyaga már eleve az ûrben van, mert azt a földrõl adagokban fellõdözni olyan szinten drága lenne a mai technológiákkal, hogy az egész több generációt is csúszhat ( akár évszázadokat is ) ... az hogy eleve az ürben van az anyag úgy kell érteni, hogy nem csak ellensúlynak jó egy aszteroida, hanem alapanyagnak is ... nem csak azért kell keresgélni az égi sziklákat hogy találjunk egy olyat ami a fejünkre esik majd jól kiírt minket, hanem azért is mert akár hasznunkra is válhatnak.
#105
Az SRB-vel az a baj, hogy nem lehet lekapcsolni, ha beindítják, akkor amíg kiég mûködik.
A Saturn V sem lenne ilyen drága, ha az alsó szint nem kerozinnal menne, hanem hidrogénnel, aminek cirka tripla akkora égéshõje van, és máris sokkal nagyobb lehet a hasznos teher.
De vannak még a hidrogénnél jobb üzemanyagok is, de a hidrogén még környezetbarát is.
Szerintem a jövõ egyértelmûen az ûrlifté.
De nem 30 km, hanem 30 EZER km kell ilyen szénszálból.
Vannak koncepciók, hogy úgy súlyozza magát ellen, hogy olyan hosszú, hogy a végé húzza kifele, de olyan is van, hogy kicsivel a GEO pályán túl rákötnek egy aszteroidát, mint ellensúlyt.
Amennyit lefele megy egy felvitelkor az nem sok, tényleg csak a hasznos teher számít, mert mikor lefele megy, akkor a szállítóeszköz meg visszamegy.
Egyesek szerint lineáris motorral kéne hajtani, de annak speckó pálya kell, szerintem bõven elég lenne nekünk az is, ha egy villanymotor fel tudná magát húzni rajta.
Energiát szerezhet a napelemekkel is, nem kell a Földrõl.
A Saturn V sem lenne ilyen drága, ha az alsó szint nem kerozinnal menne, hanem hidrogénnel, aminek cirka tripla akkora égéshõje van, és máris sokkal nagyobb lehet a hasznos teher.
De vannak még a hidrogénnél jobb üzemanyagok is, de a hidrogén még környezetbarát is.
Szerintem a jövõ egyértelmûen az ûrlifté.
De nem 30 km, hanem 30 EZER km kell ilyen szénszálból.
Vannak koncepciók, hogy úgy súlyozza magát ellen, hogy olyan hosszú, hogy a végé húzza kifele, de olyan is van, hogy kicsivel a GEO pályán túl rákötnek egy aszteroidát, mint ellensúlyt.
Amennyit lefele megy egy felvitelkor az nem sok, tényleg csak a hasznos teher számít, mert mikor lefele megy, akkor a szállítóeszköz meg visszamegy.
Egyesek szerint lineáris motorral kéne hajtani, de annak speckó pálya kell, szerintem bõven elég lenne nekünk az is, ha egy villanymotor fel tudná magát húzni rajta.
Energiát szerezhet a napelemekkel is, nem kell a Földrõl.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#104
Én a kgmonkénti hasznos teher páyára állítási költségét próbáltam összevetni, legyen az ûrhajó, ember, vagy bármi.. de ez annyira teoretikus saconometria, hogy kár is vele tovább foglalkozni.
A CEV sem kerülne ennyibe, ha nem harminc éves szünet után kanyarodnánk vissza hozzá. De ez is csak hasalás és tippelés.
Mindezektõl függetlenül maradok tisztelettel a sok apró lépés híve.
Az SRB leválasztás kérdésében
itt egyértelmûen fogalmaznak: megszakítás csak az SRBk üzemidejét követõen. Nem számoltak volna egy ilyen meghibásodással..? Vagy ez egyike a "Nem túlélhetõ" problémáknak..?
A Venture Star áttekintést köszönöm.
A CEV sem kerülne ennyibe, ha nem harminc éves szünet után kanyarodnánk vissza hozzá. De ez is csak hasalás és tippelés.
Mindezektõl függetlenül maradok tisztelettel a sok apró lépés híve.
Az SRB leválasztás kérdésében
itt egyértelmûen fogalmaznak: megszakítás csak az SRBk üzemidejét követõen. Nem számoltak volna egy ilyen meghibásodással..? Vagy ez egyike a "Nem túlélhetõ" problémáknak..?
A Venture Star áttekintést köszönöm.
#103
nem értem mit problémáztok ti az ûrlift energiaközlési gondjain??! Ha megvan a vezérszál ami képes geostat pályán keringeni "függõleges" helyzetben szakadás nélkül (ez már magában is orbitális mutatvány 😄) akkor arra a teherbírás határáig pakolhatunk szerelvényeket; ergo energiát közlõ vezetékeket ... és épp ez a lényeg az egyész tákolmányban, hogy a rajta közlekedõ jármûnek nem kell magával vinnie a hajtóanyagot ... az energiát a elég a földön elõállítani, a közvetítés már nem okoz túl nagy veszteségeket
#102
A Saturn V. beszerzési ára mai árfolyamon lenne mintegy három milliárd dollár, hogy valójában mennyibe kerülne, az a pontos szerzõdéstõl és egyébb tényezõktõl függene. Egyébként az árba azt is számísd bele, hogy az STS már egy ûrhajót is magába foglal, amely embereket visz fel, míg a Saturn V. esetén csak a puszta hordozórakétáról beszélünk, így pedig máris igencsak rossz a Saturn V. aránya.
A fejlesztések mindig csak új, ismeretlen területek felfedezésével haladhat csak látványosan elõre, és nem biztos, hogy jobb megoldás optimalizálni egy régi, noha bevált módszert, mint adott esetben egy teljesen új rendszert kipróbálni. A CEV az élõ példa rá, amelynek kifejlesztése annak ellenére is dollármilliárdokba kerül, hogy elvileg csak egy "optimalizálása" az Apollo-nak, és a jelek szerint nem fog komoly árcsökkenést elérni.
Az SRB-ket illeti, én nem vagyok biztos abban, hogy le lehetne választani õket idõ elõtt, illetve hogy ez esetben az ûrsikló képes lenne-e biztoságosan leszállni, miután az SRB-k leválasztása után röviddel az ET-tõl is meg kellene szabadulnia.
A Venture Star program még az X-33 tesztjármûnél bukott el, a teljes történet itt olvasható. A lényeg az, hogy eredetileg kompozit mûanyagból akarták elkészíteni a folyékony hidrogén tartályt, de az erre törekvõ igyekezetek egymás után buktak el, mivel nem sikerült megfelelõ kompozit tartályt megalkotni. Ezután csináltak egy Litium-Aluminium ötvözet tartályt, amelynél viszont politikai csaták kezdtek kibontakozni, miszerint a NASA pénzt dob ki az ablakon, ha egyszerûen lemond az X-33 egyik (legnagyobbnak nevezett) technikai újításáról. Az igazság az, hogy az X-33 több rendkívûli dolgot is tesztelt volna még ezen túl is, például az Aerospike hajtómûvet vagy a fém alapú hõvédõ pajzsot. A vége az lett, hogy másfél milliárd dollár után a program támogatását az állam megvonta, a Lockheed pedig nem folytatta tovább (a Lockheed a fejlesztés egy részét saját zsebbõl fizette, a késõbbi megrendelés reményében, ez volt a másik politikai vitaalap, mert a Lockheed nem szándékozott további pénzeket ölni a fejlesztésbe, ha kétségessé válik a Venture Star beszerzése). Így aztán az X-33 és a Venture Star is szépen kimúlt 2001-re.
A fejlesztések mindig csak új, ismeretlen területek felfedezésével haladhat csak látványosan elõre, és nem biztos, hogy jobb megoldás optimalizálni egy régi, noha bevált módszert, mint adott esetben egy teljesen új rendszert kipróbálni. A CEV az élõ példa rá, amelynek kifejlesztése annak ellenére is dollármilliárdokba kerül, hogy elvileg csak egy "optimalizálása" az Apollo-nak, és a jelek szerint nem fog komoly árcsökkenést elérni.
Az SRB-ket illeti, én nem vagyok biztos abban, hogy le lehetne választani õket idõ elõtt, illetve hogy ez esetben az ûrsikló képes lenne-e biztoságosan leszállni, miután az SRB-k leválasztása után röviddel az ET-tõl is meg kellene szabadulnia.
A Venture Star program még az X-33 tesztjármûnél bukott el, a teljes történet itt olvasható. A lényeg az, hogy eredetileg kompozit mûanyagból akarták elkészíteni a folyékony hidrogén tartályt, de az erre törekvõ igyekezetek egymás után buktak el, mivel nem sikerült megfelelõ kompozit tartályt megalkotni. Ezután csináltak egy Litium-Aluminium ötvözet tartályt, amelynél viszont politikai csaták kezdtek kibontakozni, miszerint a NASA pénzt dob ki az ablakon, ha egyszerûen lemond az X-33 egyik (legnagyobbnak nevezett) technikai újításáról. Az igazság az, hogy az X-33 több rendkívûli dolgot is tesztelt volna még ezen túl is, például az Aerospike hajtómûvet vagy a fém alapú hõvédõ pajzsot. A vége az lett, hogy másfél milliárd dollár után a program támogatását az állam megvonta, a Lockheed pedig nem folytatta tovább (a Lockheed a fejlesztés egy részét saját zsebbõl fizette, a késõbbi megrendelés reményében, ez volt a másik politikai vitaalap, mert a Lockheed nem szándékozott további pénzeket ölni a fejlesztésbe, ha kétségessé válik a Venture Star beszerzése). Így aztán az X-33 és a Venture Star is szépen kimúlt 2001-re.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#101
Az Apollót kétségkívül nem költséghatékonyságra optimalizálták, de azért egy néhány száz km magas pályához általában nincs szükség a Saturn V képességeire. (Bár, ha a Saturn V hárommilliárdért képes LEOra emeli 118 tonnát, akkor az ugye kb 25.500 $/kg, míg ugyanez az STS használatával 20.000 $/kg. Ehhez vegyük hozzá, hogy ha a Saturnból nem húszonpárat, hanem százharmincat építenek, akkor ugye nem három milliárd darabja, folyamatosan lehetett volna reszelgetni, fejleszteni..) Úgy gondolom - mint ahogy az orosz Szojuz és az azt követõ Kliper is mutatja - az egyszer használatos rendszerekben bõven voltak még fejlesztési, optimalizálási lehetõségek az Apollo szintjén, és nem kellett volna egy új koncepció kedvéért ismeretlen területre merészkedni.
A Challenger esetében a robbanás elõtt kb. tíz másodperccel egyértelmûen látszott, hogy csökken a jobb oldali SRB tolóereje. Tudtommal az SRBk leválasztása 4 másodpercet vesz igénybe. Miért nem történt ez meg? Nekem erõsen az az érzésem, hogy a felszállást felügyelõ, operatív helyzetben lévõ döntéshozók felelõssé tehetõek a katasztrófa bekövetkeztéért. Született-e ezzel kapcsolatban elmarasztaló vizsgálati eredmény?
Végül mi lett a Venture Star program sorsa? Hallottam egy kijelentést valahol, hogy a jelenlegi technikai-gazdasági szinten még nem lehet megvalósítani a program célkitûzéseinek megfelelõ jármûvet. Ez igaz, vagy újabb szakértõ politikusi döntés született..?:-)
A Challenger esetében a robbanás elõtt kb. tíz másodperccel egyértelmûen látszott, hogy csökken a jobb oldali SRB tolóereje. Tudtommal az SRBk leválasztása 4 másodpercet vesz igénybe. Miért nem történt ez meg? Nekem erõsen az az érzésem, hogy a felszállást felügyelõ, operatív helyzetben lévõ döntéshozók felelõssé tehetõek a katasztrófa bekövetkeztéért. Született-e ezzel kapcsolatban elmarasztaló vizsgálati eredmény?
Végül mi lett a Venture Star program sorsa? Hallottam egy kijelentést valahol, hogy a jelenlegi technikai-gazdasági szinten még nem lehet megvalósítani a program célkitûzéseinek megfelelõ jármûvet. Ez igaz, vagy újabb szakértõ politikusi döntés született..?:-)
#100
Ja azthittem hogy csak a kísérletrõl van szó, nem ûrliftrõl 😊 így már ok.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#99
Az ûrlift mindenképpen azt feltételezi hogy egy helyben áll az egész kóceráj a földfelszín egy meghatározott pontja felett.
Én mondtam azt hogy az ûrlift madzagból lehetne áramot nyerni, ami ha egyhelyben áll tényleg hülyeség.
Én mondtam azt hogy az ûrlift madzagból lehetne áramot nyerni, ami ha egyhelyben áll tényleg hülyeség.
#98
Ki mondta hogy a vezeték együtt forog a földdel? Nem volt szó geostat pályáról szóval akkor nem forog együtt a földel 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#97
Volt már olyan hozzászólásod amiben nem kötöttél bele valakibe/valamibe? 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#96
#95
Nah, megvan a kísérlet!
Elég komoly munka volt megtalálni 😊
NASA kísérlet leírás
TSS The Tethered Satellite System
Elég komoly munka volt megtalálni 😊
NASA kísérlet leírás
TSS The Tethered Satellite System
#94
Igaz, indukció biztos nem lesz belõle. Keresem a vonatkozó kísérlet leírását.
#93
Ezt a linket most fáradt vagyok elolvasni de elolvasom ígérem.:-) Hogy termelõdik áram a vezetékben ha együtt forog a Földdel? Jó legyen mikrohullám nekem mind1.:-) De ha kikapcsol akkor lift puff le. 1 Lifthez 1 atomerõmûvet...zöldek nem néznék jó szemmel a dolgot.:-)))Csak azért mondtam az antigravitációt mert sok módszerrel elérhetõ, mûködõ modellek lézetnek,talán nem csak modellek, ez ez a lift...hát...modellben sem láttam, nekem kicsit abszurd. Talán mert helyhez kötött...vagy nem is tudom...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#92
Egyébként mindenképp olvasd el azt a cikket amit a #87-esben írtam.
#91
Ezek szerint fogalmad sincs az indukcióról.
#90
#89
"Bocs,hogy folyton leszóllak"
Nem gond, ha nem alpári módon teszed.
Egyébként a külsõ egység energiaellátását (ami a madzagot tartja) napelemekkel, illetve atomerõmûvel lehet fenntartani. Az ion hajtómû meg szintén baromira gyenge, de a rakétáknak nem sok létjogosultsága lenne az üzemanyagfelhasználás miatt.
Én nem azt mondom hogy most egybõl ilyet fognak építeni de milliárdszor inkább ennek van jelenleg valóságalapja mint az antigravitációnak.
A lézer / mikrohullám csak a madzagon közlekedõ egység mozgatásához kell, az út elején lentrõl, aztán pedig fentrõl kapná.
Egyébként szerintem itt már simán lehetne magát a madzagot is áramfejlesztésre használni (egy elég hosszú függõlegesen kihúzott vezetõben a föld mágneses mezeje miatt áram indukálódik). Volt is pár éve egy (európai?) mûhold, amirõl egy nagyon hosszú madzagot lógattak ki pont ennek a hatásnak a megmérésére, de ott valami probléma volt és asszem elszakadt a madzag és nem tudták kimérni a dolgot 😊
Nem gond, ha nem alpári módon teszed.
Egyébként a külsõ egység energiaellátását (ami a madzagot tartja) napelemekkel, illetve atomerõmûvel lehet fenntartani. Az ion hajtómû meg szintén baromira gyenge, de a rakétáknak nem sok létjogosultsága lenne az üzemanyagfelhasználás miatt.
Én nem azt mondom hogy most egybõl ilyet fognak építeni de milliárdszor inkább ennek van jelenleg valóságalapja mint az antigravitációnak.
A lézer / mikrohullám csak a madzagon közlekedõ egység mozgatásához kell, az út elején lentrõl, aztán pedig fentrõl kapná.
Egyébként szerintem itt már simán lehetne magát a madzagot is áramfejlesztésre használni (egy elég hosszú függõlegesen kihúzott vezetõben a föld mágneses mezeje miatt áram indukálódik). Volt is pár éve egy (európai?) mûhold, amirõl egy nagyon hosszú madzagot lógattak ki pont ennek a hatásnak a megmérésére, de ott valami probléma volt és asszem elszakadt a madzag és nem tudták kimérni a dolgot 😊
#88
Ezt már megint nem értem.:-(( Folyékony nitrogén akkor folyékony ha -200fok körül van vagy magas nyomás alatt. Szénszálak ide hogy jönnek? És ha jól tudom, ilyen mélyfagyasztott szupravezetõket csak lap formában tudnak gyártani. De a maglev vasútaknál jelenleg is alkalmazzák ezeket.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#87
Már a 80-as években is meg tudták csinálni a magashõmérsékletû szupravezetést (folyékony nitrogén hõmérsékletén) nanocsövekkel, és olyan két éve olvastam, hogy elméletileg megoldható a csõ megfelelõ szennyezésével hogy a csõ közepén elektronok áramoljanak. Eléggé speciálisan kellene a csövet kialakítani (ez jelenleg elképzelhetetlen), de csak fizikai akadályai vannak a dolognak, elméletileg mennie kell.
Egyébként ezt szerintem mindenképpen érdemes elolvasni:
Nanouniverzum – parányperspektíva
Egyébként ezt szerintem mindenképpen érdemes elolvasni:
Nanouniverzum – parányperspektíva
#86
Bocs,hogy folyton leszóllak, de a plazma hajtómû nagyon gyenge! Gondolom az ion hajtómûre gondoltál. Csak 0 gravitációban ér valamit. És mi van ha a lézer vagy ionhajtómû leáll? Leesik a lift? Lifterrõl hallottál? J Naudin találta ki 1 ilyet én is építettem 1 éve. Magasfeszültségtõl lebeg. Csak kicsi nagyon az ereje. Na ezt nagyban továbbfejleszve volna érdemes csinálni. Ez nem ionszél mert minden irányban mûködik itt a Földön.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#85
Megjegyezném nincs szupravezetõ szobahõmérsékleten. Ha lenne az nagy királyság lenne.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#84
Ja ezt énis tom csak 100 évig gyárthatnának ilyen maddzagokat, mire lenne elég. Fehérje alapú is létezik pl Copperfield is Ilyenekkel csinta a repülõs mutatványait merthogy 1 szál 100KG-ot bír és hajszál vékony szó szerint. Afelõl kétségeim vannak,hogy a lézer vagy mikrohullám akkora enerhiát szolgáltatna,hogy a kabin kijusson a világûrbe. Már csak a fénytörés miatt is. Ja és az erõs lézer rendkívül sok ózont termel...már a lézernyomtatók is pedig az csak 1 szelén hengert pásztáz.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#83
na ne marháskodj 😊 szerinted 30 km ilyen madzagot milyen árban mérnek? ha jelenleg egy centit tudtak belõle legyártani? szal van ennél a madzagnál olcsóbb ellensúly is, és ezt is fel kell oda vinni, ahhoz, hogy ellensúly lehessen
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#82
Fel van írva a téréképen is, de akkor itt van:
55 55 43 N 37 38 48 E
55 55 43 N 37 38 48 E
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#81
"Egészen véletlenül nem ezért indulnak el a pilóták szkafanderben a felszálláskor?"
Akkoriban nem használtak szkafandereket, a mai narancssárga ruhákat a baleset után rendszeresítették. Ha megnézed a cikkben lévõ képet: gyakorlatilag abban a ruhában + bukósisakban szálltak fel.
Akkoriban nem használtak szkafandereket, a mai narancssárga ruhákat a baleset után rendszeresítették. Ha megnézed a cikkben lévõ képet: gyakorlatilag abban a ruhában + bukósisakban szálltak fel.