180
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#140
Egy akkora méretű indukciós ágyú megépítése, amely képes egy megfelelő méretű űrhajót felgyorsítani (méghozzá jelentős sebességre, de úgy, hogy a gyorsulás mértéke ember számára elviselhető legyen), igencsak komoly erőforrásokat igényelne. Több km hosszúnak kellene lennie, és a gyorsítást már a "csőben" lévő légellenállás is fékezné, ezért ideális esetben légritka teret kell létrehozni a gyorsítási szakaszon. Ettől függetlenül maga az elv nem rossz, de Földi körülmények között szerintem sose lesz igazán gazdaságos. Amit ki lehetne használni, az inkább a légkör, vagyis hogy az első fázisban egy, a légkör oxigénjét használó repülőgép emeli fel az űrhajót, amelyet nagy magasságból indít, tehát ez lenne az első fokozat. Hasonlóan, mint a Scaled Composites White Knight / SSO párosa esetén.
Ettől függetlenül az indukciós gyorsító szerintem mindenképpen a jövő egyik alapvetű űrbéli árú(és utas)mozgatás eszköze lesz, de az olyan bolygók/holdak esetén, ahol nincs légkör, ami fékezze az induló űrhajót, tehát például a Hold felszínén lehetne használni. -
#139
Nem tudom, nekem valahogy gigantomán ötletnek tűnik az egész űrlift project, éppen az ilyan dolgok miatt. Azt el kell ismerni, hogy elegáns, és tele van érdekes technikai problémákkal, amik megoldása nagy kihívást jelenthet, de nem tűnnek megvalósíthatattlannak - ha rendelkezésre áll minden szükséges erőforrás. Ha 1x az emberiség összefog, és egységes, békés társadalommá fejlődik, amely kihívásnak fogja tekinteni az ilyen volumenű építkezéseket és fejlesztéseket, akkor megvalósulhat. Magasztos cél, de én szkeptikus vagyok e téren. :) -
Zedas #138 #54 ;) -
#137
Az ágyúval csak gond van. Erről jut eszmbe egy tanárom mondása, aki felháborodott azon, hogy a média, és mindenki a rakéta indítását kilövésnek nevezi, mert az ágyúgolyót szokták kilőni... Talán érezni hogy mi a baja.
Szóval az ágyúban nagyo nnagy gyorsulások lennének, amit a szervezet illetve a műszerek se bírnának. Már ha elvilselik a mágneses teret. :-) Persze hosszú gyorsítási szakasszal lehet finomítani, de közelébe e érne a rakétának.
Emellett az is baj ,hogy az ágyú egy irányba kilövi az objektumot, és utánna magára marad. Márpedig ahhoz, hogy na hulljon vissza a földre, elég pontosan kéne biztosítani az érintő "körpálya" érintő irányú első kozmikus sebességét.Ezt meg a kilövés utáni korrekció nélkül(amihez megint csak rakétatecnológiát tudunk csak segítségül hívni) ne mtudjuk biztosítani. Így sztem per pill ez sem jelenti a jövőt. :-) -
#136
Kisebb raketat talan jobb 5lett volna igy elinditani. -
lokko #135 indukciós ágyú? finom műszereknek halál, élő anyagnak halál (kivéve egysejtűeknek azok hihetetlen milyen terhelések elviselésére képesek) ... de nyersanyag fellődözésére talán használható, bár azt nem tudom hogy honnan lehetne tüzelni vele, mert ha nincs plusz meghajtás, akkor a torkolati sebességnek orbitális sebességen felülinek kell lennie, az pedig olyan megadurva surlódást jelent a légkör alsóbb rétegeiben, hogy nem is tudom mi viselné el. -
lokko #134 én sokkal abszurdabbnak találom a naprendszer gyarmatosítását (ez lenne a cél) rakétameghajtással, mint űrlifttel, bár maga az ürlift is abszurd, de ha az megvan olyan szinten egyszerűsödik le a többi gond hogy eszetlenség lenne nem valóra váltani egy ilyen grandiózus elgondolást ... az űr nagy biznisz, tele mindenféle jó nyersanyaggal, csakhát a gravitációnak köszönhetően jelenleg még egy földhöz ragadt gazdaságban élünk, de egy idő után muszáj lesz terjeszkedni, vagy összeolani ami előbb vagy utóbb úgyis bekövetkezik, de inkább legyen utóbb, és ahhoz folyton ki kell tágítani a határokat ... -
#133
Ez a resz nekem is tetszett, foleg az miatt, hogy a Pathfinder direkt vitt fel egy palettal, nehany alapszinnel, hogy az azokrol keszult fenykepek utan, megfelelo szinkorrekciot tudjanak alkalmazni a kepeknel. Na ehhez kellett a photoshop, es tkeppen a valodi kep a voroses eltolodasu nem a szinkorrektura utani kek egboltos. Itt egy kicsit merges is vagyok, mert ez a dolog egyertelmuen a butasag/tudatlansag szulemenye, es igy tenyleg konnyen hulyehez lehet hasonlitani azt, aki nem hiszi el az "iget" csak ugy.
Caro: Kicsit sok a lehetetlen!:)
Ki mit szol az indukcios agyuhoz ?? -
roliika #132 Végre valami érdemi hozzászólás. :-) 
-
mrzool #131 Van egy szint, ahol már az én agyam is ledobja az ékszíjat... -
Caro #130 Ja, a torony:
Acélból ha jól tudom max 5 km-est lehet építeni :)
Kompozit anyagokból ez felmegy 100-130-ig.
Szóval az tényleg drága lenne. -
Caro #129 Attól félnek hogy rezonálni fog a kábel a széltől.
De meg lehet oldani, csak helyenként lengetőmotorokat kell beépíteni, amik ellentétesen húzzák a kábelt, mint ahogy a szél.
Nem hinném, hogy a nanocsőt meghatná egyébként a légkör.
Az előállításukat meg legjobb lenne organikusan megoldani. Kifejleszteni egy növényt, baktériumot, ami előállítja, persze ez nem könnyű, mert nem aminosavakból épül fel. De ha jól tudom a nanocső bizonyos körülmények közt tud "nőni". -
#128
Ostobaságokat ír be, ez tény, de ettől még nem kellene lesüllyedni a szintjére. :) -
mrzool #127 "Állandóan hazudnak, de mindig lebuknak. Mint a Holdraszállás képeivel is. MEGALOL!!!"
Leülhetsz, egyes! Állítólag több diplomával rendelkezel, és állandóan übermensch mivoltodról próbálod győzködni az ittenieket. Hát szerintem TE vagy az, aki lebukott, egy kis 10 éves pöcs lehetsz, akinek az a legnagyobb öröme az életében, hogy itt mindenkibe beleköt... Szánalmas... -
#126
LoL, hogy-hogynem aranylaci oldala állandóan előkerül... :))))
A kedvencem az, amikor "bebizonyítja", hogy a Mars valójában nem is vörös. A "bizonyíték" a Mars-szondák és roverek képeinek fotoshoppal való átszinezése. Arra nem gondolt, hogy ez esetben akkor a csillagvizsgálók által készített képeken miért is vörös szinű a bolygó... :Ð -
#125
Figyi, olvasd el, hogy milyen képletek alapján írták le az adott egyeletett, ott van az általad beidézet egyelet felett a képlet. Hogy megvilágítsam sötétben tapogatozó elmédet: nem egyszerű matematikai egyeletről van szó, ahol a x b = c x d, hanem egy fizikai képlet leírásáról: m(ts) x d(ts) = m(ss) x d(ss).
Azzal, hogy ezt képtelen vagy felfogni, csak azt bizonyítod be, hogy mennyire gyenge lábakon áll a tudásod... -
#124
Meg ott van az a tény is, hogy annak a kötélnek kifeszítve kell maradni. Így 100-36000km-ig minden egyes műholdnak elöbb utóbb útjába lesz, mert egy körülfordulás alatt kétszer is áthaladnak az egyenlítő fölött. Csak idő kérdése lenne mikor kaszálja el vmelyik műhold a kötelet... -
#123
Marmint a Santa Mariara erositett raketakkal.. -
#122
Megmondom oszinten an az urliftet olyannak tartom mintha Kolumbuszek 3 soros evezosorral es vagy raketakkal probaltak volna az utat roviditeni Amerikaba... Persze akkoriban nem ismertek a repulest, de ez hozta a megoldast. Akkor mar inkabb vmi indukcios elven mukodo agyut kellene csinalniuk, ehhez mar most megvan minden. Nanocsobol 10 evig nemfognak 36eKm-t csinalni!!! Abszordum az egesz... -
IoIa #121 Ezek szerint te sem tudsz számolni. -
eke #120 Ahhh 
...hát ezt tényleg megnézem... Köszi!
-
#119
Ajanlom neked azt a weblapot: Osszeeskuves elmeletek
Itt egy helyen olvashatsz arrol, hogy a NASA hogy hamisitotta meg a holdraszallast es, hogy a nemetek mar `42 ben holdbazist epitettek. Persze mindezeket tenyekkel, bizonyitekokkal alatamasztva... -
#118
Ezt a dolgot nem én vetettem fel, csak hozzászóltam, így most nem jó emberbe kötöttél bele.
Aszteroida teljesen elégséges lenne ellensúlynak, geostat pályánál magasabban, mivel nagyobb sebességgel mozog a föld körül mint ahhoz magassághoz tartozó pályasebesség, ezér ki akar repülni, és így húzza a "kötelet".
Amúgy sztem is hülyeség az űrlift, és nemhiszem hogy valaha megvalósítható lesz. -
#117
Figyi, ha nem érted miről írnak, akkor inkább ne próbáld meg félremagyarázni a dolgot csak azért, mert nem érted.
Ez a probléma a holdraszállás-tagadókkal is. Olyan érveket hoznak fel, amelyek konkrétan nem állnak meg a lábukon, de elég tudományosan hangzanak ahhoz, hogy a laikusoknak hihetőnek tünjenek. Utána meg a laikusok rohannak tovább hírdetni az "igét"... -
#116
Az űrlift elegáns megoldásnak tűnik, de mikor lesz kivitelezhető? Én még abban sem vagyok biztos, hogy ebben az évszázadban... Amikor pár éve egy űrlift-konferencián felmerült a kábelre veszélyes légköri turbolenciák kikerülése érdekében az a megoldás, hogy egy 50 km-es (!!!) torony tetejéről indulna a kábel, és nem a tengerszint közeléből, az építészek azt válaszolták, hogy végülis megvalósítható... no persze nem lesz olcsó, és bele fog telleni egy kis időbe, amíg elkészül...
A nanocsövek sorozatgyártása a másik fontos kérdés, főleg az, hogy mennyiért is lehet majd előállítani őket. A végső kérdés pedig az lesz, hogy ki fogja mindezt finanszírozni, és üzemeltetni? -
#115
A kg költségeket nagyon egyszerű lesz összevetni, hiszen szükség lesz egy Saturn V. szintű rakétára, ami 125 tonnát lesz képes LEO pályára juttatni, ez lesz a HLV, és az STS technológiáját fogja használni (ET, SRB, SSME).
Na, sok a rövidítés, egy kis magyarázat, akiknek kínai:
LEO: Alacsony Föld körüli keringési pálya (~200-1500km között)
ET: External Tank, az induláskor az űrsikló hasa alatt lévő narancs szinű külső üzemanyag tartály
SRB: Az űrsikló üzemanyagtartályának két oldalán lévő szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta
SSME: Az űrsikló fő hajtóművei (három van belőle beépítve)
CEV: Az űrsiklót leváltani szándékozó űrhajó, amely olyasmi lesz kis túlzással, mint egy felfújt Apollo-űrhajó
HLV: Az űrsikló külső üzemanyag tartályára, az űrsikló hajtóműveire és a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára épülő nagy méretű hordozórakéta, amely 125 tonnát lesz képes Föld körüli pályára jutattni, és mintegy 54 tonnát a Holdra.
CLV: A CEV-et feljutattó indítórakéta, amelynek alapja az űrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétája
A költségek terén egy kis jeges zuhany még 2005-ből (2014-re számolva az első emberes űrrepülést):
CEV költség tervezete 2004-14 között: 20 milliárd $
HLV költség tervezete 2014-ig: 17 milliárd $
CLV fejlesztési költsége: ~5 milliárd $
Szép számok igaz? A CLV fejlesztési költségét eredetileg még 1.5 milliárd dollárra becsülték, de 2005 végére ez az előrejelzés elérte az 5 milliárd $-t. Igaz azóta változtattak rajta, és a CEV-en is, talán a költségcsökkentés okán is lett a CEV átmérője 5 méter - holott eredetileg 5.5 méter volt. Azt azért lehet látni, hogy amire az első személyzettel ellátott CEV űrhajó fel fog emelkedni, a teljes programra (beleértve a Holdutazáshoz szükséges HLV-t és holdraszálló egységet is) több, mint 40 milliárdot kell(ene), hogy elköltsenek. Mintezt a mellett, hogy az űrsiklónak is kellene még jópárszor fordulnia, hogy befejezhessék az ISS Alfát.
Nem tudom, nekem valahogy úgy tünik, hogy a CEV minden lesz, csak nem olcsó... :) -
IoIa #114 Ez nem úgy megy, mint a közértben, amikor kérsz 15 dkg párizsit!
1. Hol találsz egy megfelelő tömegű szteroidát?
2. Hogyan viszed a helyére?
Önmagában egy aszteroida ellensúlynak nem elégséges. Időnként pályakorrekcióra van szükség, azt egy aszteroida magától nem tud csinálni. Ehhez hajtómű és üzemanyag kell. De mivel a korrekció során az üzemanyag tömege csökken, így azt valahogy pótolni kell. Vagyis: egyszerűbb lenne a Földről felvinni ilyesmit.
De ezzel együtt is ostobaságnak tartom ezt az egész űrliftet. Nem megvalósíthatatlannak, csak ostobaságnak. -
IoIa #113 Ha hallgattál volna...
Csak olyasmibe kötök bele, amibe bele lehet kötni. -
IoIa #112 Ez lenne a nagy nasa? Még számolni sem tudnak... Nevetséges!
Állításuk szerint: http://vesuvius.jsc.nasa.gov/er/seh/Tethered_Satellites.pdf
a 3. oldalon
500kg x 20,000m = 100,000kg x 1,000m
Nem véletlen, hogy egy szavukat sem hiszem. Állandóan hazudnak, de mindig lebuknak. Mint a Holdraszállás képeivel is. MEGALOL!!! -
#111
Nem kell bazinagy aszteroida, csak egy kisebb, az meg nem jelent veszélyt :) -
csibra #110 Azért igazán vicces dolog volna keresni egy aszteroidát, letéríteni a pályájáról, föld körüli pályára állítani, ügyelve arra, hogy közben lehetőleg ne csapódjon be a földbe...
lehgevésbésem = legkevésbé sem -
Caro #109 nagyobb égéshő->nagyobb hőmérséklet->nagyobb nyomás->nagyobb kiáralmási sebesség -
csibra #108 A hajtóanyag égéshője a lehgevésbésem számít egy rakéta esetén. A reakció "hevessége" számít, mert az löki előre a rakétát (ált. isk. fizika). -
Caro #107 Hát, végülis csak szénre van szükség, az meg elég gyakori elem "odakint" is.
De először egy gyors és olcsó eljárás kéne nanocsövek gyártására. -
lokko #106 én azt tartom gazdasági szempontokat is figyelembe vevő lehetséges kivitelezésnek, ha az ürlift anyaga már eleve az űrben van, mert azt a földről adagokban fellődözni olyan szinten drága lenne a mai technológiákkal, hogy az egész több generációt is csúszhat ( akár évszázadokat is ) ... az hogy eleve az ürben van az anyag úgy kell érteni, hogy nem csak ellensúlynak jó egy aszteroida, hanem alapanyagnak is ... nem csak azért kell keresgélni az égi sziklákat hogy találjunk egy olyat ami a fejünkre esik majd jól kiírt minket, hanem azért is mert akár hasznunkra is válhatnak. -
Caro #105 Az SRB-vel az a baj, hogy nem lehet lekapcsolni, ha beindítják, akkor amíg kiég működik.
A Saturn V sem lenne ilyen drága, ha az alsó szint nem kerozinnal menne, hanem hidrogénnel, aminek cirka tripla akkora égéshője van, és máris sokkal nagyobb lehet a hasznos teher.
De vannak még a hidrogénnél jobb üzemanyagok is, de a hidrogén még környezetbarát is.
Szerintem a jövő egyértelműen az űrlifté.
De nem 30 km, hanem 30 EZER km kell ilyen szénszálból.
Vannak koncepciók, hogy úgy súlyozza magát ellen, hogy olyan hosszú, hogy a végé húzza kifele, de olyan is van, hogy kicsivel a GEO pályán túl rákötnek egy aszteroidát, mint ellensúlyt.
Amennyit lefele megy egy felvitelkor az nem sok, tényleg csak a hasznos teher számít, mert mikor lefele megy, akkor a szállítóeszköz meg visszamegy.
Egyesek szerint lineáris motorral kéne hajtani, de annak speckó pálya kell, szerintem bőven elég lenne nekünk az is, ha egy villanymotor fel tudná magát húzni rajta.
Energiát szerezhet a napelemekkel is, nem kell a Földről. -
Deus Ex #104 Én a kgmonkénti hasznos teher páyára állítási költségét próbáltam összevetni, legyen az űrhajó, ember, vagy bármi.. de ez annyira teoretikus saconometria, hogy kár is vele tovább foglalkozni.
A CEV sem kerülne ennyibe, ha nem harminc éves szünet után kanyarodnánk vissza hozzá. De ez is csak hasalás és tippelés.
Mindezektől függetlenül maradok tisztelettel a sok apró lépés híve.
Az SRB leválasztás kérdésében
itt egyértelműen fogalmaznak: megszakítás csak az SRBk üzemidejét követően. Nem számoltak volna egy ilyen meghibásodással..? Vagy ez egyike a "Nem túlélhető" problémáknak..?
A Venture Star áttekintést köszönöm. -
lokko #103 nem értem mit problémáztok ti az űrlift energiaközlési gondjain??! Ha megvan a vezérszál ami képes geostat pályán keringeni "függőleges" helyzetben szakadás nélkül (ez már magában is orbitális mutatvány :D) akkor arra a teherbírás határáig pakolhatunk szerelvényeket; ergo energiát közlő vezetékeket ... és épp ez a lényeg az egyész tákolmányban, hogy a rajta közlekedő járműnek nem kell magával vinnie a hajtóanyagot ... az energiát a elég a földön előállítani, a közvetítés már nem okoz túl nagy veszteségeket -
#102
A Saturn V. beszerzési ára mai árfolyamon lenne mintegy három milliárd dollár, hogy valójában mennyibe kerülne, az a pontos szerződéstől és egyébb tényezőktől függene. Egyébként az árba azt is számísd bele, hogy az STS már egy űrhajót is magába foglal, amely embereket visz fel, míg a Saturn V. esetén csak a puszta hordozórakétáról beszélünk, így pedig máris igencsak rossz a Saturn V. aránya.
A fejlesztések mindig csak új, ismeretlen területek felfedezésével haladhat csak látványosan előre, és nem biztos, hogy jobb megoldás optimalizálni egy régi, noha bevált módszert, mint adott esetben egy teljesen új rendszert kipróbálni. A CEV az élő példa rá, amelynek kifejlesztése annak ellenére is dollármilliárdokba kerül, hogy elvileg csak egy "optimalizálása" az Apollo-nak, és a jelek szerint nem fog komoly árcsökkenést elérni.
Az SRB-ket illeti, én nem vagyok biztos abban, hogy le lehetne választani őket idő előtt, illetve hogy ez esetben az űrsikló képes lenne-e biztoságosan leszállni, miután az SRB-k leválasztása után röviddel az ET-től is meg kellene szabadulnia.
A Venture Star program még az X-33 tesztjárműnél bukott el, a teljes történet itt olvasható. A lényeg az, hogy eredetileg kompozit műanyagból akarták elkészíteni a folyékony hidrogén tartályt, de az erre törekvő igyekezetek egymás után buktak el, mivel nem sikerült megfelelő kompozit tartályt megalkotni. Ezután csináltak egy Litium-Aluminium ötvözet tartályt, amelynél viszont politikai csaták kezdtek kibontakozni, miszerint a NASA pénzt dob ki az ablakon, ha egyszerűen lemond az X-33 egyik (legnagyobbnak nevezett) technikai újításáról. Az igazság az, hogy az X-33 több rendkívűli dolgot is tesztelt volna még ezen túl is, például az Aerospike hajtóművet vagy a fém alapú hővédő pajzsot. A vége az lett, hogy másfél milliárd dollár után a program támogatását az állam megvonta, a Lockheed pedig nem folytatta tovább (a Lockheed a fejlesztés egy részét saját zsebből fizette, a későbbi megrendelés reményében, ez volt a másik politikai vitaalap, mert a Lockheed nem szándékozott további pénzeket ölni a fejlesztésbe, ha kétségessé válik a Venture Star beszerzése). Így aztán az X-33 és a Venture Star is szépen kimúlt 2001-re. -
Deus Ex #101 Az Apollót kétségkívül nem költséghatékonyságra optimalizálták, de azért egy néhány száz km magas pályához általában nincs szükség a Saturn V képességeire. (Bár, ha a Saturn V hárommilliárdért képes LEOra emeli 118 tonnát, akkor az ugye kb 25.500 $/kg, míg ugyanez az STS használatával 20.000 $/kg. Ehhez vegyük hozzá, hogy ha a Saturnból nem húszonpárat, hanem százharmincat építenek, akkor ugye nem három milliárd darabja, folyamatosan lehetett volna reszelgetni, fejleszteni..) Úgy gondolom - mint ahogy az orosz Szojuz és az azt követő Kliper is mutatja - az egyszer használatos rendszerekben bőven voltak még fejlesztési, optimalizálási lehetőségek az Apollo szintjén, és nem kellett volna egy új koncepció kedvéért ismeretlen területre merészkedni.
A Challenger esetében a robbanás előtt kb. tíz másodperccel egyértelműen látszott, hogy csökken a jobb oldali SRB tolóereje. Tudtommal az SRBk leválasztása 4 másodpercet vesz igénybe. Miért nem történt ez meg? Nekem erősen az az érzésem, hogy a felszállást felügyelő, operatív helyzetben lévő döntéshozók felelőssé tehetőek a katasztrófa bekövetkeztéért. Született-e ezzel kapcsolatban elmarasztaló vizsgálati eredmény?
Végül mi lett a Venture Star program sorsa? Hallottam egy kijelentést valahol, hogy a jelenlegi technikai-gazdasági szinten még nem lehet megvalósítani a program célkitűzéseinek megfelelő járművet. Ez igaz, vagy újabb szakértő politikusi döntés született..?:-)