Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #102
    A Saturn V. beszerzési ára mai árfolyamon lenne mintegy három milliárd dollár, hogy valójában mennyibe kerülne, az a pontos szerződéstől és egyébb tényezőktől függene. Egyébként az árba azt is számísd bele, hogy az STS már egy űrhajót is magába foglal, amely embereket visz fel, míg a Saturn V. esetén csak a puszta hordozórakétáról beszélünk, így pedig máris igencsak rossz a Saturn V. aránya.

    A fejlesztések mindig csak új, ismeretlen területek felfedezésével haladhat csak látványosan előre, és nem biztos, hogy jobb megoldás optimalizálni egy régi, noha bevált módszert, mint adott esetben egy teljesen új rendszert kipróbálni. A CEV az élő példa rá, amelynek kifejlesztése annak ellenére is dollármilliárdokba kerül, hogy elvileg csak egy "optimalizálása" az Apollo-nak, és a jelek szerint nem fog komoly árcsökkenést elérni.

    Az SRB-ket illeti, én nem vagyok biztos abban, hogy le lehetne választani őket idő előtt, illetve hogy ez esetben az űrsikló képes lenne-e biztoságosan leszállni, miután az SRB-k leválasztása után röviddel az ET-től is meg kellene szabadulnia.

    A Venture Star program még az X-33 tesztjárműnél bukott el, a teljes történet itt olvasható. A lényeg az, hogy eredetileg kompozit műanyagból akarták elkészíteni a folyékony hidrogén tartályt, de az erre törekvő igyekezetek egymás után buktak el, mivel nem sikerült megfelelő kompozit tartályt megalkotni. Ezután csináltak egy Litium-Aluminium ötvözet tartályt, amelynél viszont politikai csaták kezdtek kibontakozni, miszerint a NASA pénzt dob ki az ablakon, ha egyszerűen lemond az X-33 egyik (legnagyobbnak nevezett) technikai újításáról. Az igazság az, hogy az X-33 több rendkívűli dolgot is tesztelt volna még ezen túl is, például az Aerospike hajtóművet vagy a fém alapú hővédő pajzsot. A vége az lett, hogy másfél milliárd dollár után a program támogatását az állam megvonta, a Lockheed pedig nem folytatta tovább (a Lockheed a fejlesztés egy részét saját zsebből fizette, a későbbi megrendelés reményében, ez volt a másik politikai vitaalap, mert a Lockheed nem szándékozott további pénzeket ölni a fejlesztésbe, ha kétségessé válik a Venture Star beszerzése). Így aztán az X-33 és a Venture Star is szépen kimúlt 2001-re.