174
  • NEXUS6
    #94
    Hát itt most bejöhetne egy másik perverzióm, a kvantummechanika és a fraktálokkal leírható, káoszelmélet viszonya.

    A kvantummechanika ugye a perturbáció számításon alapul, ami a "kis zavar kis eltérés a jövőbeni állapotokban" elvét követi. Miközben ugye az összetett dinamikai rendszerek a kis zavarra/eltérésre a kezdeti paraméterekben akár teljesen más állapotokkal is válaszolhatnak.

    Van egy-két példa, hogy kvantummechanikai problémáknál is alkalmazható a káoszelmélet.

    Szal lehet, hogy azok a véletlen sorozatok, valójában csak véletlen szerűek;)
    De ezt a kvantummechanika jelenlegi matematikájával nem lehetne bizonyitani, mert itt minden nagyösszetettségű állapot egyenletet megpróbálnak egyszerűbb esetekre visszavezetni, és így elleve elveszik a komplex struktúra.

    De ez még ezekhez a fantasztikus eredményekhez képest is csak scifi;))))
  • valamit
    #93
    akár véletlen szám generátornak is jó lenne? (tom, nem igazán ide tartozik)
  • mrzool
    #92
    A "fénysebességnél gyorsabb" átvitel a kvantum-összefonódásnál lép fel. Ott pedig véletlen sorozatról van szó. Bizonyítottan. Ennyi.
  • NEXUS6
    #91
    Igen biztos vagyok benne!;)

    Szerintem nem véletlen jelsorozatot lehet átvinni, elég sokan dolgoznak pl a kvantum repeateren is.
  • Pash
    #90
    Ez abban az esetben igaz, ha hagyományos(urán, vagy plutónium) nukleáris töltetről van szó. Kísérleteztek azonban más instabilabb, de kisebb kritikus tömegű radioaktív anyagokkal is, melyek az általad említettnél jóval kisebb mennyiségnél is képesek a láncreakcióra. Hivatalosan persze ezek nem léteznek...
  • Tiberius B
    #89
    Igazakat mondasz. Ha majd megújul, nézz el a Transzporter című magazin honlapjára. Ott van néhány cikk erről. Pl. a régi Star Trekesek (TNG) még ismerték ugye az alkotót, és legszívesebben kinyírnák a felsővezetést, ha tönkreteszi az álmát. Jó kis magazin az is.
  • Tiberius B
    #88
    Mindent tudni szeretnék, de vhol el kell kezdeni. Az is benne van a tervben.
  • Caro
    #87
    A bolygóhoz képest ~végtelenből jön, és ~végtelenbe tart, tehát energiaszintje nem sokat változik, valóban csak az irányát módosíthatja.
  • Caro
    #86
    Nem akarok önreklámot csinálni, de javaslom inkább a BME TTK-t. :)
    Főleg ha inkább gyakorlatra szeretnél orientálódni.
  • Caro
    #85
    Fúzióval lehetne.
  • partiZan8
    #84
    Bocs, de azt hiszem súlyos tévedés történt:) az "atombomba szerű" dolgok csak kritikus tömeg elérése esetén képesek robbanni... ez pedig 7kg....tehát a "sok kicsi" dolog felejtős:)
  • Deus Ex
    #83
    A Star Trek univerzum egyik legnagyobb problémája az, hogy több tucatnyian dolgozták ki, és sok kérdés nincs tisztázva, rögzítve, így pl. a sebességeké sincs, az írók sokáig az aktuális történet céljainak megfelelően kezelték a sebesség kérdését. Pl. egy, az Original Series idejében játszódó regényben negyven nap elég volt warp 5 fokozaton a galaxisunk magjáig, a Voyager sorozatban mindez warp 9,995 sebességgel kb. negyven évet vesz igénybe..
    A Trek csúcsát jelentő Deep Space 9 sorozatban kezdett valami konzekvens technológiai háttér körvonalazódni, bár az erőegyensúly kérdése továbbra is sokféle képet mutatott..
  • Tiberius B
    #82
    Addig mondjuk még hátravan 2 év. Sajnos.
  • Tiberius B
    #81
    Kösz szépen. Az ELTE TTK-n meg amúgyis gondolkozom, de tudtommal ma már nem kell szakosodni, bármely tantárgy felvehető.
  • Tiberius B
    #80
    Ha megnézel egy diagrammot a sebesség, fokozat feltüntetésével, akkor rájössz, hogy 0-10-ig maga a sebesség rögtön a c fölött kezdődik, és a 10-es előtt ér véget. Gyakorlatilag végtelenül tart a Warp 1 a c-hez, ergo nem tom min vitatkozunk, az alapegyenlet megkötéseket is tartalmaz. De sajnos nem írják le, sehol rendesen. Asszem.
    Mint írtam: csak okoska vagyok.
  • fako
    #79
    jol sejted. nem magyarazok itt a link: http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_slingshot
  • Deus Ex
    #78
    Linket nem tudok, de ajánlom figyelmedbe Brian Greene Az elegáns univerzum c. könyvét. Bár nagyobb részt húrelméletet népszerűsít, az első száz oldalban viszonylag sok szó esik a rel alapjairól, közérthetően megfogalmazva.
    Haladó szinten Hraskó Péter Relativitáselmélet c. könyvét ajánlom, valamint az ELTE TTK megfelelő szakirányait..:-)
  • Tiberius B
    #77
    Pedig úgy tom. Megvan! Az egyik részben volt vmi hasonló, csak a skála olyan, amilyen, nem pontos gyakorlatilag
  • Tiberius B
    #76
    Bocs elnéztem
  • Tiberius B
    #75
    Ha jobban belemászol a témába, kiderül, hogy nem pontosan Warp 1=c
  • mrzool
    #74
    Te biztos, hogy a hozzászólásomra reagáltál? Mert a kettő között semmilyen korrelációt nem vélek felfedezni...
  • Tiberius B
    #73
    Véletlen belekevertem egy másik témát.
  • 0Cupi0
    #72
    Még megsem ismertük a földünket, nincsen 10000 éve, hogy kimásztunk a barlangokból és máris a világűr hatalmas titkeit próbáljuk megfejteni, sztem bámulatos :P
  • _Vegeta_
    #71
    Nem vezetek, csak egy saccperkabe szamot mondtam. :)

    #61: Nezd meg ujra a tablazatot:
    warp 10 nem letezo sebesseg.
    a warp 1es a fenysebesseg.
  • Deus Ex
    #70
    Jóestét!

    Szóba került a gravitációs hintamanőver, mint a sebességváltoztatás eszköze. Itt ugye arról van szó, hogy az égitest pályamenti sebességének valamely komponensét hozzáadjuk vagy levonjuk az űrekszöz sebességéből..? Elképzelésem szerint egy égitest pusztán a gravitációs terével (vagy térgörbületével, vagy hívja mindenki annak, aminek akarja) nem képes megváltoztatni egy űreszköz sebességének nagyságát, csak annak irányát.

    Alapvetően azok válaszát várom, akik részletekbe menően ismerik a gravitációs himtamanőver lényegét.

    Köszönettel, további kellemest.
  • Caro
    #69
    Ott a féreglyuk :)
  • NEXUS6
    #68
    Igen mindíg ezzel jönnek!

    Csak a dolog abban az esetben tök mindegy hogy az eredeti változat megsemmisül, vagy nem visszanyerhető, ha a teleporból kilépő Kirk kapitány még se lesz amnéziás és eltudja mondani, a flotta tanácskozásán hallottakat.
    ;)))))
  • Garrett27
    #67
    én mai napig falom...sztem az enterprise a legjobb abbol a mufajbol, es sztem is mar csak egy ilyesmi hianyzik... :)
  • mrzool
    #66
    Ha a kvantum-összefonódási és fénysebességnél gyorsabb információátvitelre gondolsz, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak: _hasznos_ információt nem lehet így átvinni, csak véletlen jelsorozatot. És ami az egészben a "legszebb", hogy bizonyítottan csak véletlen 0-1 sorozatokat tudsz átvinni, magyarul használhatatlan (legalábbis arra a célra, amire te gondolsz - egyébként nagyon is használható pl. kriptográfia terén.)
  • NEXUS6
    #65
    Amúgy meg lehet nyugodni, jó pár éve már végrehajtottak olyan kísérleteket, amelyek a fénysebességnél nagyobb sebsségeket eredményeztek.

    Minimum 4X!

    Igaz itt csak kvantumállapot átvitelről volt szó, és csak néhány részecske erejéig.

    De ha sikerülne egy az ember anyagi struktúráját leíró koherens "kvantum-reprezentációt" létrehozni azt egy csillagkapuszerűséggel a világegyetem bármely más csillakapujához el tudnánk juttatni!

    Az elv bizonyítottan működik, kérdés hogy létrehozható-e egy az embert leíró bonyolultságú kvantum-reprezentáció!

    Szal lehet hogy negyven év múlva útnak indítunk egy csillagkaput az Alpha Centaurihoz ami másik 40 múlva oda ér, és akkor kinyílik az univerzum az emberiség elött!!!!
  • Cat #64
    "Én arra lennék kiváncsi, mikor a tudomány elkezd a parajelenségekkel foglalkozni, és kiderül, hogy nincs is bennük semmi para"

    ha már a tudomány komolyan foglalkozik vele, automatikusan nem parajelenség :)
  • NEXUS6
    #63
    Háj!
    rel elm wiki

    A részecskék kölcsönhatására azt szokták mondani, hogy a kölcsönhatást közvetítő részecskékkel (általában bozonok-egész spinü) pinpongoznak az "anyagi" részecskék (általában fermionok, feles spinű, Pauli kizárási elv alá eső részecskék).

    Ez egy egyszerűsített kép további egyszerűsítése, mert a valóság az, hogy a részecskék állandó kapcsolatban vannak az őket körül vevő térrel ,éterrel, kvantumvákuummal, nevezd ahogy akarod. Egyrészt folyamatosan elbomlanak és energiájuk kvantumállapotuk, tömegüknek megfelelő utód részecskéket hoznak létre, majd ezek a részsecskék megint elbomlanak és létrehoznak más részecskéket. A stabil anyagnál az a pláne, hogy nagy valószínűséggel pont az eredeti anyagot. Na most ha két részecske egymás közelébe kerül és ott folytatja ezt a szétbomlok összeálok táncot, akkor a kvantumállapotaik összekeverednek, befolyásolják egymást és a keletkező új részecskék másképp viselkednek. Valahogy így;)
  • Sanyix
    #62
    Hát igen az jó lenne ha saját hajtóművel elérnék a szökési sebességet, de az még odébb van. Ezt a sarkokon spirálisan belépést a légkörbe és aztán leszállást hogy gondolod? Mert amikor egy ürhajó a hangsebesség 26000-27000 km/h-val belép a légkörbe nem nagyon lehet vele még kanyarodni, amíg le nem lassul normálisabb sebbességre, mondjuk 5000 km/h alá. Ha meg már az űrben lelassítana az nem lenne valami jó, mert akkor szépen elkezdené maga felé húzni a föld, aztán meg szép függőleges sebességet érne el mínuszban, és pillanatok alatt elégne. Van erre megoldás, hogy az űrhajó lebegtető rakétákkal lassítaná az esést, de ehhez nem kevés üzemanyag kéne :)
  • Tiberius B
    #61
    Ebben az a vicc, hogy a Star Trekben a Warp 10 szintén olyan, mint a fénysebesség. Meg a Warp 20, 30 ... is. De ebbe ne menjünk bele. Meg kéne értenünk még sok mindent a tudományban, és sok minden másban is. Az univerzum egy nagy rejtvény ami kb. azt kérdezi mi a neved, de senki se tudja. Ezért elkezdtük megnézni a beceneveinket, a fizikai jelenségeket. Remélem egyszer majd megfejtjük. Tök jó lesz. George Lucas: Még remek 300 000 év elé nézünk, még csak most léptünk ki a világűrbe. Nem pontosan, de ezt mondta. Ha már bekevertük az EM kölcsönhatást, megmagyarázná vki, hogy mi az oka egyáltalán annak, hogy keletkeznek közvetítőrészecskék. Nagyon érdekelne. Steven Hawking mondott egyszer egy nagyon idevágó nagyon okosat, csak most nem jut eszembe. Majd megírom, ha igen. Akartam még vmit, de azt is elfelejtettem. Na mindegy. Nem tudna vki egyszer mellékelni egy linket egy olyan oldalra, ahol MAGYARUL le vannak írva rendesen a relativitáselméletek. Nagyon megköszönném.
    Csak írjatok továbbra is ilyen okosakat, mert egyre jobban érzem magam itt. Egyre okosodom. Kösz mindenkinek, aki hozzájárult. Meg persze megbizonyosodtam, hogy vannak még parajelenség-hívők. Én arra lennék kiváncsi, mikor a tudomány elkezd a parajelenségekkel foglalkozni, és kiderül, hogy nincs is bennük semmi para.
    Elnézést, ha vkit idegesít "néha" az okoskodásom, sajnos családi vonás.
  • Turmoil
    #60
    Einstein egyenleteiben van valami ilyen az osztóban: 1-v²/c²

    Ez 0 sebességnél 1, a fénysbesség felénél 0.75, háromnegyedénél 0.43, 90%-nál 0.19, 99%-nál ~0.02, 100%-nál végtelen, ill. 0-val való osztást eredményezne.

    Szóval annyi az egész, hogy fénysebességnél a tömeg lenne végtelen, azt meg csak végtelen további energiával lehetne tovább gyorsítani, ami egyelőre lehetetlen, de talán csak azért, mert nem ismerjük a viszonyokat ilyen állapotban.
    Mert ugye a tömeg görbíti a teret. Ha végtelen a tömeg, akkor az végtelenül összehúzná az univerzumot, tehát belépne a Warp10, azaz a hajónk képes lenne egy azon pillanatben elfoglani az univerzum összes terét, de természetesen ezen az univerzum összes anyagmennyiségével osztoznia kellene:) És ha elég ügyesek a hajó tervezői, akkor a sebesség hirtelen lecsökkentésével visszaállhat a normális térszerkezet és szerencsés esetben a hajó azon a ponton tartózkodik, ahova épp menni akartunk:)

    Aztán még van pár érdekes momentum. Állítólag a Föld a forgásánek megfelelően a tér szerkezete is meggörbül, mintha megcsavarnénk egy kicsit a hálót. Vajon egy jóval nagyobb forgó tömeg mit csinál a körülötte található térrel?

    És egyáltalán, azok, akik részei ennek a térnek, vajon érzékelik-e, hogy a tér velük együtt (vagy csak rajtuk keresztül) görbül?
    Mert így az is előfordulhat, hogy össze-vissza görbülünk a térrel. Már ha egyáltalán létezik a tér és nem csak érzékcsalódás az egész...

    Stb., stb... Ebbe szerintem már jóőár ember belezöldült, én nem szeretnék:)
  • Pash
    #59
    A csillagközi utazásra jelenleg az úgynevezett fényvitorlás űrjármű tűnik legmegfelelőbbnek, amely a fotonok impulzusát használná fel, körülbelül úgy, mint a hajók vitorlája. Persze itt is megjelenik a napelemek problémája, hogy a naptól távolodva csökken a fotonok száma. Ezt a nap körüli pályára telepített műholdakról kibocsájtott fokuszált energianyalábbal(pl. lézer) tudnák megoldani. Következő probléma a fékezés, amit a tükröző felület egy részének leválasztásával, és annak a jármű elé helyezésével oldanának meg. Ugyanilyen elven akár egy visszatérő modult is ki lehetne alakítani, ami a visszaverődő fény 'hátán' mintákat, vagy asztronautákat juttathatna haza a földre. A technológia fejlesztés alatt...ha jól tudom a számítások szerint akár a fénysebesség 30-40%-át is elérné a jármű sebessége.
  • Caro
    #58
    Az nem arra vonatkozik, ez az anyag által tárolt energia, az anyag-energia ekvivalencia elve.
  • pepii
    #57
    atlagos autok fektavja 40-50m 100km/h -> 0km/h
  • Komolytalan
    #56
    Nem a relativitáselmélettel van bajom, de 2 db szorzásból álló képlet (E=m*c*c) sehol máshol nem lehet végtelen csak a végtelenben. Ahhoz valami alma/(a-x)-nek kellene lennie, ahol a valami konstans, és ha x tart a-hoz akkor a függvényérték tart a végtelenbe. Szóval Einstein bácsi okosakat mondott, de azért ne akarjuk már a 2+2-vel is az ő állítását alátámasztani.
  • Caro
    #55
    Nem, ez nem egészen így van.
    Az a lényeg, hogy egy test mozgási energiája tetszőlegesen nagy lehet, ehhez az energiához mindig is tudsz egy sebességet rendelni, de tetszőlegesen nagy energia esetén sem fogja elérni a sebessége a c-t.