174
-
Komolytalan #54 Nem tom, de szerintem az exponenciális függvény határértéke az a végtelenben van, nem 300000ezernél, tehát ez nem magyarázza meg azt hogy miért nem lehet elérni a fénysebességet. 300000nél is sok, de nem végtelen.
Meg úgy eleve az E=m*c2-ben hol van benne az objektum aktuális sebessége (c ugyebár konstans vagy mi). Vagy c volna a sebesség (aliasolta c-re a v-t Einstein bátyó?)? -
Caro #53 A relativitás alapkísértlete a nagy sebességgel mozgó elektronok mágneses eltérítése.
Abból indul ki, hogy az elektronok becsapódási helye nem parabola lesz, hanem eltér tőle.
Ebből arra következtettek, hogy az elektron fajlagos töltése megváltozik, ami akkor lehet, ha
a)változik a tömege
b)változik a töltése
A töltésváltozást kizárták, tehát maradt, hogy a nagyobb sebességű elektronoknak nagyobb a tömegük.
De mi van akkor, ha csak a hatás változott meg?
Szerintem inkább így kell a relativitást felfogni.
Mivel a fénysebességgel mozgó űrhajó is áll önmagához képest, de ha azt nézzük, hogy mihez mozog, és azt tekintjük állónak, akkor már összeáll a kép: ez mind csak kívülről érvényes.
Persze ez most csak egy gyors eszmefuttatás volt, a "hivatalos" álláspont persze nem ez. :)
Hiszen az e=mc^2 megadja a fissziónál/fúziónál felszabaduló energiát is, pedig a kettőnek nem sok köze van egymáshoz(legalábbis első ránézésre). -
#52
Ettől szép a relativitás elmélet;)
Viszont a gyorsítást ne keverd össze az adott sebességgel történő mozgással, mert ez utóbbi Newton óta nem igényel külön energiát. Viszont a gyorsítás igen!
A fénysebesség feléig történő gyorsításig szerencsére nagyjából lineáris(ként is értelmezhető) a gyorsítás és a szükséges energia viszonya (helyesebben az impulzusé, mert ez írható le mint m*v, az energiájé valójában ugye m*v-négyzet). Utána viszont ugye átmegy exponenciálisba, ami azt jelenti, hogy bármennyi volt a kiindulási sebesség (pl akár a c 99%-a) a fénysebesség eléréséhez akkor is végtelen energiára lesz szükség!
Másrészt a rel elm ilyen szempontból valszeg nem teljes, hiszen azt mondja ki, hogy v1 sebről v2 sebre gyorsításhoz ennyi meg ennyi energia szükséges.
Na de arról semmit nem szól, hogy mennyire fontos az, hogy ezt a gyorsítást magát mennyi idő alatt végezzük el!!!???;)))
Tegyük fel, hogy az első esetben viszonylag nagy idő alatt történik a gyorsítás, és akkor a szükséges energia mennyiség teljesen egybevág a rel elmmel, de mi van ha a másodperc törtrésze alatt gyorsítassz valamit fénysebre?
Ezt nem tudjuk!
(Zárójelbe jegyzem meg, hogy ez a teljes fizikai világképünket befolyásolja. Mi van ha a gyorsítókban érzékelt egyre nagyobb energiájú részecskék teljességgel műtermékek???!!! Nincs kötési energia, mert ezek az ütközés során szétrepülő részecskék nincsenek is benn a protonokban/atommagokban, hanem a mért/kiszámított kötési energia valójában az a plusz energia többlet, amit a mind nagyobb energájú részecske C-ről nullára történű lefékezésekor extrában kapunk;)))) -
Kutuvoz #51 Ezt nem teljesen értem...
Ha közelítünk a fénysebességhez, a Földhöz viszonyítva, akkor pl. egy távolodó galaxishoz képest még nem. Szóval, a galaxishoz képest még lehet gyorsulni, a Földhöz képest már nem. Különben is, ha nem látunk semmit, nincs viszonyítási alap, csak a nagy semmi, akkor pedig gyorsulhatunk a végtelenségig úgyis csak egy helyben állunk
...
-
Turmoil #50 Képletet nem írok, de ahogy a hajónk közelít a fény sebességéhez, a tömege is a végtelenhez. Ahhoz, hogy ezt az egyre hatalmasabb tömeget ugyanolyan mértékben gyorsítsad, egyre hatalmasabb energiamennyiségre lenne szükség.
A fény sebessége ~300 000 km/s. A Cassini max sebessége 15.5 km/s, a Wiki szerint 30 km/s a maximum, amit ember építette jármű eddig elért (a Földhöz viszonyítva).
Emlékeim szerint a képlet legalább négyzetes, azaz 10x nagyobb sebességhez 100x erősebb hajtómű kellene, 100x-oshoz 10000, de lehet, hogy tévedek és a növekedés mértéke még nagyobb.
Még egy apróság: ahhoz, hogy hatás-ellenhatás révén gyorsuljunk, hártafelé ki kell dobálni mindenféle anyagot. A sebesség növekedésével ugyan nő a kidobálandó cuccok tömege, csak éppen azt az erőt nem tudjuk arányosan növelni, amivel ezeket a dolgokat kidobáljuk... -
Madáár #49 Szóval ha van egy űrhajó mondjuk és olyan hajtónűve van elég mindig csak egy nagy robbanásszerű löketet adnia ami gyorsítja aztán egyre nagyobb energiával egyre gyorsabban menne nem? -
_Vegeta_ #48 Ha hulyevagy hozze ne szolj bele. :) -
#47
mi ez a szarság? semmit sem értek, de szép lila...
nemesgázzal hajtott autók? hmm...fingani kell a Suzukiba hogy menjen? :-) -
#46
"A Smart-1 idén kezdte feltérképezni a hold felszínét és ionhajtóművel renlkezik, úgyhogy élesben is szépen működik. Annyi tolóerővel rendelkezik, mint egy papírlap."
Ha így lenne, akkor olcsóbb lett volna papírlapokkal kitapétézni a járgány alját. -
Tiberius B #45 Ezt is elírtam egy kicsit, de azért lényegileg stimmel. 
-
slackface #44 Biztos az ufók csinálták.
-
pimplike #43 A gravitáció mindig a föld közepe felé hat, a centripetális gyorsulás pedig a forgási tengelyre merőleges. Tehát vagy az egyenlítő fölött kering, vagy "bolyong" az északi és déli félteke között. A pálya szélessége ilyenkor harmonikus.
Speciel az északi sark körül semmiképp sem fordulhat elő, Vagy csak egy rövid időre, de akkor már mindegy...
Szóval ahhoz hogy ott kezdjen el spirál alakban leszállni, iszonyatos energia kellene. -
fako #42 Nem lehet. Errol szol a relativitas elmelet. Minel jobban kozelitsz a fenysebesseghez, annal tobb energia szukseges az egysegnyi gyorsitashoz.
-
_Vegeta_ #41 Joak film. De mini feketelyuk? Neeemaa :D
Madáár: En ugytom ugyvan ha valamit ellokunk az urben az a vegtelensegig fog azzal a sebesseggel mozogni. Tehat csak fel kell gyorsitani az urjarmut onnantol megy szepen mig a fekezohajtomuket be nem indijjuk. :) -
Madáár #40 Hali bocsi a hülye kérdésért de megkérdezhetem, hogy egy állandó tolóerő melett az űrben nem lehet a végtelenségig gyorsulni ugye?
Jó a cikk látom sokmindenkinek beindította a fantáziáját beleértve engem is.Idő kell ezekhez a dolgokhoz de ha így halad tovább akkor nemsoká lehet hogy valóraválnak ezek a fantáziálások :)
-
#39
Ez mind szép és jó, de elöször azt kellene megoldani ,hogy ürsiklók/hajók, saját hajtóművel érjék el a szökési sebbességet, és tudjanak szinkronpályán mozogni, azaz ne egy meteorként hulljanak be a légkörbe, hanem mondjuk az északi sark felett spirál pályán lépjenek be és szálljanak le pl. Budapesten.
Ez után már el lehet kezdeni tervezni a bolygóközi utazásokat.
Szerintem
-
cain #38 ezen majd beszartam:
"...azaz a Nap által kibocsátott villamosított gáz plazmája eléri a Föld mágneses mezejét..."
aszt 4es vagy 6os villamossal jón a gázplazma a földre, komám? :D -
mstummer #37 Hátt jah nemlehet elérni a fénysebességet...de ha teret meghajlítjuk...:D Event Horizon rulez... pont most megy :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#36
No problemo, én is azért rákerestem a google-val, nehogy a véletlenül hülyeséget írjak. ;) -
Tiberius B #35 Bocs, ha rosszul írtam de én is hezitáltam rajta eleget. A memóriám sajnos nem mindig perfekt. -
#34
1. Lehetőség: az út első felében gyorsítunk, majd 180°-os fordulatot teszünk, és a hátralévő úton lassítunk ugyanakkor erővel.
2. Lehetőség: kihasználjuk a csillag és/vagy valamelyik bolygó gravitációs mezejét, hogy befoga az elsuhanó űrhajót. Elég preciz manővert igényel, és tudni kell előre a gravitációs erőket, valamint a pályákat, ezért egy nem kellően ismert rendszerben nem célszerű megoldás.
3. Lehetőség: aerodinamikai fékezés, vagyis egy légkörrel rendelkező bolygó vagy hold felső légkörébe beleereszkedünk, és a hajó hővédő pajzsa által a mozgási energiát a légkör surlódása által hőenergiává alakítjuk. Erre is igaz, hogy ott célszerű használni, ahol ismerjük a tényezőket (bolygó vagy hold pontos pályája, a légkör összetétele és sűrűsége, stb.). -
Caprioli #33 ami a lassú mélyűr-szondákat illeti: Kolumbusz se várta meg gőzhajók korát, hogy felfedezze Amerikát, hanem elindult a karavelláival. ha tudunk szondát küldeni, küldjünk, legfeljebb a következő, ami gyorsabb, másik célt kap, hogy az első se menjen kárba. van elég érdekes objektum az űrben.
(a hasonlat egyébként nem tőlem származik: Zsoldos Péter - A Viking viszzatért) -
_Vegeta_ #32 Az a durva h autonal amikor megyunk 100km/h-val akkor van vagy 10meteres fektav. Ez egy 300 000km/s-nal mennyi lenne? :) -
#31
A hatás-ellenhatás Newton III. törvénye írja le, a IV. törvény az erőhatások függetlenségének az elve. -
_Vegeta_ #30 Akko megeri ezen a meghajtason agyalni. Egy mars misszioba gondolom hasznalhato lenne. Koszi a linket, nagyon mákosbejgli. :)
#26: Azthiszem ha valaki kedveli a scifit, akkor annyival tisztaban van h a mai tudasunk szerint (Einstein bacsikanak is koszonhetoen) tudjuk h nem lehet elerni a fenysebesseget. Persze arrol nem szol a palma h tullepni lehet-e.
-
Turmoil #29 Az egészben az a legjobb, hogy előbb-utóbb elérjük, hogy baromira fel tudunk gyorsulni. És akkor már csak azt kell megoldani, hogy a célig le is tudjunk annyira lassulni, hogy ne repüljünk át rajta, vagy el mellette 
-
Tiberius B #28 A Sci-fik meg jók, akármennyire is fikázod őket, vannak rosszak is, nem arról van szó. -
Tiberius B #27 Ismerem a lendületmegmaradás törvényét, tudod az arról ír, hogy az impulzus (lendület) átadása a tömeggel arányosan nő vagy csökken. Meg zárt rendszerekben a rendszer elemei közt is létezik. És ez az egész akkor igaz ha nincs külső erő. A rakétameghajtás meg eleve a hatás-ellenhatás törvényén alapszik, asszem Newton IV. 
-
IoIa #26 Látom, hogy az itt hozzászólók a sci-fi sorozatokkal kapcsolatban nagyon otthonosan szólnak hozzá, de a fizikáról fingjuk sincs. Hallottatok már az impulzusmegmaradás törvényéről? Jó lenne, mert a rakétahajtás lényege ezen alapszik. Ha egy picit is ismernétek, akkor nem fantáziálnátok ilyen marhaságokról, mint amiket írtok, meg amiről a cikk is szól. -
#25
Jójó, persze nem idevagott, de akkoris mien szupi lenne ily sebesseggel futkarozni a galaxisban. Neadjisten Warp10el. :)))
Per pillanat még az sincs tisztázva, hogy egyáltalán átléphető-e a fénysebesség. Ha nincs meg a megfelelő szintű elméleti tudásunk, hogy lehetne fénynél gyorsabban haladni, akkor hogy akarunk hozzá hajtóművet készíteni?
Szerinted mien jovoje lehet ennek a technologianak? Gondolom ennek is van valamien maximuma, pl alkalmas lenne egy ilyen eszkoz naprenceren beluli utazasra?
Röviden és tömören: Valószinüleg ezek jelentik a jövőt. Előnyük, hogy akár nukleáris reaktor nélkül, nagy méretű napelemekkel is táplálható (hátránya: a napelemek hatásfoka a naptól távolodva egyre kisebb, ezért csak a belső bolygók közötti utazásnál merülhet fel ez a lehetőség).
Az összes eddigi Mars-misszió terv @ Astronautix.com -
MrTressy #24 bind1
-
Tiberius B #23 Több tíz éve létezik ez a meghajtás a Star Trekben, az Enterpriset meg eleve elszarták. Remélem megéljük a térhajtóművet, de addig is ezek a legjobb jövőbeli módszerek, én olyanról hallottam pl., hogy amikor megcsinálták a 10 Machot az egy olyan kutatás része volt, hogy hogyan juttssák el a kis ion-, ill. plazmahajtóműveket olyan magasságba a légkörön belül!!! Hogy már mehessenek, nincs az túl magasan, de nem emlékszem pontosan mennyire.
-
_Vegeta_ #22 Jójó, persze nem idevagott, de akkoris mien szupi lenne ily sebesseggel futkarozni a galaxisban. Neadjisten Warp10el. :)))
Szoval a realitas: Szerinted mien jovoje lehet ennek a technologianak? Gondolom ennek is van valamien maximuma, pl alkalmas lenne egy ilyen eszkoz naprenceren beluli utazasra? -
Fenjoy #21 nah ez már valami, szívesen olvasok ilyen cikkeket, még több ilyet...
:)
-
Prof William #20 Hát igen egy Warp 9-esnek én is örülnék. De csak idő kérdése. :) Addig már gugolva is kibírjuk. -
#19
Azért maradjunk a realitás talaján. :) -
#18
Van esetleg link vagy valami forrás? Mert ilyen atombomba-robbanásos megoldásnál én még nem láttam/tudok Földröl induló verzióról, csak "hagyományos" atomhajtóműről... -
Athlon64 #17 Állati jó dolog ez a hi-tech kutatás!
Ezért is imádom a Sci-fi -ket, mert ott egy kicsit a jövőbe lehet pillantani!
Ionsugár hajtómű!
Beszarás
tök jó
-
Alfa Of NS #16 Jó hogy végre fejlődik ez a meghajtásmód is, mert a jövőben az energia nagy része elektromos energia formájában lesz jelen a fuzziós energiatermelés megoldása után, így olyan hajtómúnek lesz létjogosultsága elsősorban, ahol a meghajtáshoz létrejött tolóerő minnél nagyobb részben az elektromos energiából származik. Ennél a meghajtásnál azért ez jobban teljesül, mint a kémiai hajtóműveknél. -
_Vegeta_ #15 Egy ilyen hajtomunek jobban orulnek. 
Star Trek Time to Travel