174
-
MrTressy #1 már csak hipertér hajtómü hiányzik a buliból 
.Lehet túl sok StarTrek Enterprise-t néztem?
-
saldi #2 Végre valami innováció -
#3
Ja legközelebb már impulzus meghajtás lesz :P -
pimplike #4 Valakinek van róla információja, hogy az a sokkal kevesebb, meg a többszöröse konkrétan mekkora tolóerőt jelent? -
#5
Erről az ionhajtóműről is lemaradtam, fogalmam se volt, hogy ilyesmi létezik. Azt tényleg használják mrá élesben, vagy még csak ki lett próbálva egyszerűen? -
Pash #6 Ezeknek a hajtóműveknek nincs akkora tolóereje, hogy elszakadhassanak a Főld gravitációs terétől, ezért hagyományos rakétákkal kell őket feljuttatni az űrbe. Előnyük abban van, hogy az űr vákumában jóval kevesebb üzemanyaggal képesek sokkal tovább működni, így elméletben óriási sebességet tudnak elérni. A Deep Space1-en lévő xenon gázzal működő ionhajtómű például 80kg(!!!) üzemanyagot használt fel a több éves küldetése során. -
roliika #7 Pár hónapja ezeknek utánanéztem..hajjaj...60-as-70-es években is sok érdekes dologgal próbálkoztak jobbára csak elméletben! Ez az ionhajtómő sem új keletű cucc ám! Volt olyan elgondolás is, hogy sok apró atombombát kell felrobbantgatni és ez hajtotta volna az űrhajót. :-)))) Aztán baromi erős lézeres megoldás is volt, gravitáció ellen ható hanghullámok is+sok más még...legtöbb csak elmélet persze. Szerencsére. :-D -
Zedas #8 A Smart-1 idén kezdte feltérképezni a hold felszínét és ionhajtóművel renlkezik, úgyhogy élesben is szépen működik. Annyi tolóerővel rendelkezik, mint egy papírlap. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#9
Miután még csak a kisérleti fázisban van ez a technológia, nyílván nincsenek konkrét adatok, csak becslések. De a hagyományos ion-hajtóművekhez képest többszörös tolóerő azonos üzemanyag-felhasználás mellett azért mégiscsak jelentős előrelépés. A SMART-1 1350 wattnyi elektromos energiával termelt 0.07 newton tolóerőt. Ha így haladnak a fejlesztések, akkor 20-30 év múlva az ion- illetve plazmahajtóművek már olyan szintre jutthatnak, hogy az emberes bolygóközi űrutazás egyik fő meghajtásává léphet elő. -
Zedas #10 "Volt olyan elgondolás is, hogy sok apró atombombát kell felrobbantgatni és ez hajtotta volna az űrhajót"
Ez egyáltalán nem akkora baromság mint amilyennek elsőre hangzik. Pici, "tiszta" bombákat használtak volna. Nem biztos hogy sokkal jobban szennyezné a környezetet (sőt) mint egy űrrepülő kilövés. A projektet a rádioaktivitástól való félelem miatt állították le. -
#11
Pardon, ennél az elgondolásnál tudtommal az űrben lévő meghajtásra gondoltak, ott meg ugye a sugárzástól igazából csak az űrhajó fedélzetén lévőknek kellett volna félnie. ;) -
Zedas #12 Én még olyan rajzokat láttam, amin kilövőállás is volt (a 60-as kévekből), de valószínűleg Te tudod jobban. -
Gézu88 #13 Nem néztél sokat, ha sokat néztél volna nem irnál ilyen baromságot, ott szubtérhajtómű van -
Xantia #14 Állítólag már ilyen ion hajtással elérhetővé válna a szomszéd naprendszer is. kb. 40 év lenne oda és 40 év vissza az út. A fénysebesség 1/10 részére gyorsítanák fel a szondát.
Csak azért nem érdemes kivitelezni, mert várhatóan a következő 10-15 évben akár kétszer nagyobb sebesség is elérhető lesz. Másrészt meg gőzerővel folyik az automatikus szondairányítás projekt és előbb ezt kellene megoldani. -
_Vegeta_ #15 Egy ilyen hajtomunek jobban orulnek.
Star Trek Time to Travel -
Alfa Of NS #16 Jó hogy végre fejlődik ez a meghajtásmód is, mert a jövőben az energia nagy része elektromos energia formájában lesz jelen a fuzziós energiatermelés megoldása után, így olyan hajtómúnek lesz létjogosultsága elsősorban, ahol a meghajtáshoz létrejött tolóerő minnél nagyobb részben az elektromos energiából származik. Ennél a meghajtásnál azért ez jobban teljesül, mint a kémiai hajtóműveknél. -
Athlon64 #17 Állati jó dolog ez a hi-tech kutatás!
Ezért is imádom a Sci-fi -ket, mert ott egy kicsit a jövőbe lehet pillantani!
Ionsugár hajtómű!
Beszarás
tök jó
-
#18
Van esetleg link vagy valami forrás? Mert ilyen atombomba-robbanásos megoldásnál én még nem láttam/tudok Földröl induló verzióról, csak "hagyományos" atomhajtóműről... -
#19
Azért maradjunk a realitás talaján. :) -
Prof William #20 Hát igen egy Warp 9-esnek én is örülnék. De csak idő kérdése. :) Addig már gugolva is kibírjuk. -
Fenjoy #21 nah ez már valami, szívesen olvasok ilyen cikkeket, még több ilyet...
:)
-
_Vegeta_ #22 Jójó, persze nem idevagott, de akkoris mien szupi lenne ily sebesseggel futkarozni a galaxisban. Neadjisten Warp10el. :)))
Szoval a realitas: Szerinted mien jovoje lehet ennek a technologianak? Gondolom ennek is van valamien maximuma, pl alkalmas lenne egy ilyen eszkoz naprenceren beluli utazasra? -
Tiberius B #23 Több tíz éve létezik ez a meghajtás a Star Trekben, az Enterpriset meg eleve elszarták. Remélem megéljük a térhajtóművet, de addig is ezek a legjobb jövőbeli módszerek, én olyanról hallottam pl., hogy amikor megcsinálták a 10 Machot az egy olyan kutatás része volt, hogy hogyan juttssák el a kis ion-, ill. plazmahajtóműveket olyan magasságba a légkörön belül!!! Hogy már mehessenek, nincs az túl magasan, de nem emlékszem pontosan mennyire. 
-
MrTressy #24 bind1 
-
#25
Jójó, persze nem idevagott, de akkoris mien szupi lenne ily sebesseggel futkarozni a galaxisban. Neadjisten Warp10el. :)))
Per pillanat még az sincs tisztázva, hogy egyáltalán átléphető-e a fénysebesség. Ha nincs meg a megfelelő szintű elméleti tudásunk, hogy lehetne fénynél gyorsabban haladni, akkor hogy akarunk hozzá hajtóművet készíteni?
Szerinted mien jovoje lehet ennek a technologianak? Gondolom ennek is van valamien maximuma, pl alkalmas lenne egy ilyen eszkoz naprenceren beluli utazasra?
Röviden és tömören: Valószinüleg ezek jelentik a jövőt. Előnyük, hogy akár nukleáris reaktor nélkül, nagy méretű napelemekkel is táplálható (hátránya: a napelemek hatásfoka a naptól távolodva egyre kisebb, ezért csak a belső bolygók közötti utazásnál merülhet fel ez a lehetőség).
Az összes eddigi Mars-misszió terv @ Astronautix.com -
IoIa #26 Látom, hogy az itt hozzászólók a sci-fi sorozatokkal kapcsolatban nagyon otthonosan szólnak hozzá, de a fizikáról fingjuk sincs. Hallottatok már az impulzusmegmaradás törvényéről? Jó lenne, mert a rakétahajtás lényege ezen alapszik. Ha egy picit is ismernétek, akkor nem fantáziálnátok ilyen marhaságokról, mint amiket írtok, meg amiről a cikk is szól. -
Tiberius B #27 Ismerem a lendületmegmaradás törvényét, tudod az arról ír, hogy az impulzus (lendület) átadása a tömeggel arányosan nő vagy csökken. Meg zárt rendszerekben a rendszer elemei közt is létezik. És ez az egész akkor igaz ha nincs külső erő. A rakétameghajtás meg eleve a hatás-ellenhatás törvényén alapszik, asszem Newton IV. 
-
Tiberius B #28 A Sci-fik meg jók, akármennyire is fikázod őket, vannak rosszak is, nem arról van szó. -
Turmoil #29 Az egészben az a legjobb, hogy előbb-utóbb elérjük, hogy baromira fel tudunk gyorsulni. És akkor már csak azt kell megoldani, hogy a célig le is tudjunk annyira lassulni, hogy ne repüljünk át rajta, vagy el mellette 
-
_Vegeta_ #30 Akko megeri ezen a meghajtason agyalni. Egy mars misszioba gondolom hasznalhato lenne. Koszi a linket, nagyon mákosbejgli. :)
#26: Azthiszem ha valaki kedveli a scifit, akkor annyival tisztaban van h a mai tudasunk szerint (Einstein bacsikanak is koszonhetoen) tudjuk h nem lehet elerni a fenysebesseget. Persze arrol nem szol a palma h tullepni lehet-e.
-
#31
A hatás-ellenhatás Newton III. törvénye írja le, a IV. törvény az erőhatások függetlenségének az elve. -
_Vegeta_ #32 Az a durva h autonal amikor megyunk 100km/h-val akkor van vagy 10meteres fektav. Ez egy 300 000km/s-nal mennyi lenne? :) -
Caprioli #33 ami a lassú mélyűr-szondákat illeti: Kolumbusz se várta meg gőzhajók korát, hogy felfedezze Amerikát, hanem elindult a karavelláival. ha tudunk szondát küldeni, küldjünk, legfeljebb a következő, ami gyorsabb, másik célt kap, hogy az első se menjen kárba. van elég érdekes objektum az űrben.
(a hasonlat egyébként nem tőlem származik: Zsoldos Péter - A Viking viszzatért) -
#34
1. Lehetőség: az út első felében gyorsítunk, majd 180°-os fordulatot teszünk, és a hátralévő úton lassítunk ugyanakkor erővel.
2. Lehetőség: kihasználjuk a csillag és/vagy valamelyik bolygó gravitációs mezejét, hogy befoga az elsuhanó űrhajót. Elég preciz manővert igényel, és tudni kell előre a gravitációs erőket, valamint a pályákat, ezért egy nem kellően ismert rendszerben nem célszerű megoldás.
3. Lehetőség: aerodinamikai fékezés, vagyis egy légkörrel rendelkező bolygó vagy hold felső légkörébe beleereszkedünk, és a hajó hővédő pajzsa által a mozgási energiát a légkör surlódása által hőenergiává alakítjuk. Erre is igaz, hogy ott célszerű használni, ahol ismerjük a tényezőket (bolygó vagy hold pontos pályája, a légkör összetétele és sűrűsége, stb.). -
Tiberius B #35 Bocs, ha rosszul írtam de én is hezitáltam rajta eleget. A memóriám sajnos nem mindig perfekt. -
#36
No problemo, én is azért rákerestem a google-val, nehogy a véletlenül hülyeséget írjak. ;) -
mstummer #37 Hátt jah nemlehet elérni a fénysebességet...de ha teret meghajlítjuk...:D Event Horizon rulez... pont most megy :) -
cain #38 ezen majd beszartam:
"...azaz a Nap által kibocsátott villamosított gáz plazmája eléri a Föld mágneses mezejét..."
aszt 4es vagy 6os villamossal jón a gázplazma a földre, komám? :D -
#39
Ez mind szép és jó, de elöször azt kellene megoldani ,hogy ürsiklók/hajók, saját hajtóművel érjék el a szökési sebbességet, és tudjanak szinkronpályán mozogni, azaz ne egy meteorként hulljanak be a légkörbe, hanem mondjuk az északi sark felett spirál pályán lépjenek be és szálljanak le pl. Budapesten.
Ez után már el lehet kezdeni tervezni a bolygóközi utazásokat.
Szerintem
-
Madáár #40 Hali bocsi a hülye kérdésért de megkérdezhetem, hogy egy állandó tolóerő melett az űrben nem lehet a végtelenségig gyorsulni ugye?
Jó a cikk látom sokmindenkinek beindította a fantáziáját beleértve engem is.Idő kell ezekhez a dolgokhoz de ha így halad tovább akkor nemsoká lehet hogy valóraválnak ezek a fantáziálások :)