Túlesett az elsõ teszteken a plazma hajtómû

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#124
Te reklamálsz?
Olyant írni, hogy 100 km/h-s sebességnél 30 m a féktáv...?
Ember, térj magadhoz, ne hülyítsd itt a naívakat.

Kara kánként folytatom tanításom.

#123
Na jólvan ez volt az utolsó, hogy beírtam a fórumba. Idefigyelj OKOSKA!!!

Hozzászóltam a témához? Nem. Mert nem értek hozzá...viszont érdekel. De láttam egy elírást amit legjobb tudomásom szerint igyekeztem kijavítani.

Te még ebbe is belekötsz? Hihetetlen mi megy itt a fórumban...pfffff

Mindenki csak leszólja a másikat, hogy õ aztán jobban tudja, meg nem is így van hanem nem úgy...

Sok okoskodó okostojás csak ahhoz szóljon hozzá, amihez valójában ért, ne írjon f@aszságokat, inkább kussoljon, mert ezzel nem csak magát égeti, le, a többit is hülyíti, akik nem értenek hozzá..


Te is jobban tennéd, ha nem kötözködnél, hanem a témához szólnál hozzá építõ jelleggel...persze ha van vmi idevágó, és nem légbõl kapott információd...
Na pá
#122
Abszolút sebességeknél a c maximum. Mihez viszonyítod az absz. seb,-et? Az éterhez. Mi az éter? A háttérsugárzás.

Kara kánként folytatom tanításom.

#121
Mivel egyáltalán nem értek a témához:
Szóval a fény az általunk ismert körülmények között max c-vel tud terjedni <#fejvakaras>
Ha a fény betéved egy fekete lyuk vonzásába akkor nem kéne fénysebesség fölé gyorsulnia?
Gondolom itt jönnek a részletek amiben az ördög jó szokása szerint megbújt :)

#120
Azt is számold hozzá, hogy ha hintamanõverhez egy bolygó körüli pályára állsz, az adott bolygó nem áll egy helyben. Tehát nem csak irányváltoztatás történik, hanem "ütközés" is, amely szerencsés esetben hozzáad az ûrhajó sebességvektorához valamit.

Kara kánként folytatom tanításom.

valamit
#119
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afaq&url=/eletestudomany/archiv/2000/0017/diak/fizika.html
hosszú lenne leírni, de linken ott a válasz

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#118
Jó,hogy kételkedsz benne !
HA 2 foton megy egymással szemben akkor a sebességük egymáshoz viszonyítva bizony 2c ! Az kavar be sok embert pl.: hogy egy vonaton mész és zseblámpázol a menetiránnyal megegyezõen akkor a zseblámpából kiérkezõ foton sebessége ugyanúgy max c marad viszont nõ a frekvenciája egy álló megfigyelõ szemszögébõl aki a vonat elõtt áll (szerencsétlen:))!
valamit
#117
Fotoné biztos nagyon öntelt lehet, meg elhízott mondván: "egyszerre mindenhol ott vagyok" :)

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#116
"ami fénysebességgel halad, az mindenhez képest fénysebességgel halad?"

Elõbb értem meg a voodoot mint ezt :P
Ha két foton egy lézersugárban egymás mellett halad hogyan haladhatnak egymáshoz képest is fénysebességgel? Lehet hogy a fotonokra nem vonatkozik?
Valszeg nekem szegényes a fantáziám de amit még elképzelni sem tudok azt nehéz elhinnem.

#115
"Én mostantól úgy döntöttem, hogy szerintem vagy túl lehet lépni a fénysebességet, vagy nem :)"
Nincs kizárva, hogy van ami eleve fénysebesség "fölötti" sebességgel mozog, de akkor annak a dolognak éppen akkor probléma a C alá lassítani, mint innen lentrõl C fölé menni. De igazából nem is sok értelme van a dolognak, mert akkor az az objektum idõben visszafelé halad, ezért mondjuk antirészecske, és semmi feltûnõt nem látnál rajta itt.
Másrészt ami fénysebességgel "megy", annak az idõ áll, és a térben mindentõl való távolsága nulla, ergo az összes létezõ pontban egyszerre létezik. (Á lá Valószínûtlenségi Meghajtás by Douglas Adams)
Minden esetre vicces lehet fotonnak lenni.

#114
"az "atombomba szerû" dolgok csak kritikus tömeg elérése esetén képesek robbanni..."
Az SG néhány cikke (2003?) és pár egyébb 2002-es cikk alapján, valamint abból, amit Stanislaw Lem írt ...
Bizonyos izótopokat kritikus tömeg nélkül, erõs energiabevitellel (nagyenergiájú mikrohullám, vagy más?) rá lehet venni láncreakcióra. Ez elõre vetíti a "lokális" nukleáris fegyverek tényét, avagy háztömbnyi rész felrobbantása kockacukor méretû bombával, vagy páncélozott járgányok tömeges pusztulását egy kávéskanálnyi hasadóanyagtól.

#113
"Ha közelítünk a fénysebességhez, a Földhöz viszonyítva, akkor pl. egy távolodó galaxishoz képest még nem. Szóval, a galaxishoz képest még lehet gyorsulni, a Földhöz képest már nem."
Öööö, a relativitási elmélet egyik érdekessége nem az volt, hogy ami fénysebességgel halad, az mindenhez képest fénysebességgel halad?

#112
Oda nem kell relativitás, elég bevezetni a tehetetlenségi erõket.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#111
Én is tudom, csak szerintem rosszul értelmezik.
Ha egy fél fénysebességgel haladó testrõl mérnének egy másikat, ami szembe halad fél fénysebességgel, szerintem ugyanaz jönne be, mintha egy állóhoz képest menne egy másik fénysebességgel.
Végtelennek mérhetõ tömeg, stb.
Ja: az E=mc^2 teljesen másra vonatkozik.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#110
A relativitáselmélet legnagyobb újítása a Newtoni mechanikához képest, az (ha jól tom), hogy gyorsuló ponthoz viszonyított vonatkoztatási rendszerekben is érvényes. Ha jól emlékszem, egy könyvben olvastam, de nem biztos.<#nevetes1>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#109
Einstein azt is kijelentette, többek közt, hogy a fény sebessége az egyetlen, ami nem relatív. Ki tudja mér? A tömeg pedig a relativitáselméletben szintén nem relatív, asszem azért mert mindkettõ az energia ill. annak kvantuma (foton) valamely tulajdonsága, megjelenési formája... E=m*c*c Emlékszel?<#nezze>
Bocsánat, ha esetleg megbántottalak. De szerintem ez van.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#108
Én mostantól úgy döntöttem, hogy szerintem vagy túl lehet lépni a fénysebességet, vagy nem :)
Errõl még beszélni fogok a fizikatanárommal(bár asszem csak a vizsga után :D), de sztem. a relativitás az egymáshoz képesti rendszerekre vonatkozik.(most nem elmélet szintjén, hanem a valóságban)
Tehát a tömegnövekedés úgy lehet érvényes, hogy innen a Földrõl a nagy sebességgel mozgó valamit nehezebbnek észleljük, de a nagy sebességgel mozgó valamiben nem biztos!
Ezért túl lehet lépni.
Ez így felold egy csomó ellentmondást, pl.: hogy mihez kell mérni a fénysebességet.
Úgy lehetne effelõl megbizonyosodni csak, hogy dinamikai tömegmérést kellene végezni nagy sebességgel mozgó rendszerekben.
Mert ha tényleg így van, akkor soha nem fog számunkra kiderülni, mert mi csak a hatás nagyságából tudunk következtetni, de belsõ hatásokról már nem tudunk.
Tehát egy ûrhajó pl.: a Földhöz _mérve_ valóban nem lépheti túl a fénysebességet, de CSAK a Földhöz mérve. A valóságban szerintem igen, és nem hinném, hogy az ûrhajón is lehetne tapasztalni a tömegnövekedést.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#107
"QED és más kvantummezõ elméletek?"

Mi van velük?

"Gondolom a kísérlet matematikai leírásánál, a standard modellhez tartozó matematikát alkalmaztak, amelyek jórésze a perturbáció számításon alapul."

Rosszul gondolod. Elemi valószínûségszámítást használtak.
http://en.wikipedia.org/wiki/EPR_paradox

Érdekes, hogy ha magyarul keresek, a találatok fele olyan fórum, ahol ilyenekrõl vitáztunk.
(google)

"A kvantumfizika jelenlegi matematikai eszköztára nem képes minden esetet és bármilyen összetettségû rendszert kellõképpen leírni."

Nem a kvantumfizika, hanem a matematika eszköztára. Nem kell hozzá kvantum, hogy ne tudjuk megoldani egy differenciál egyenletet. A 3 test probléma sem oldható meg egzaktul, pedig az egyszerû newtoni mechanika.
Viszont numerikusan (számítógéppel) mindent meg lehet oldani (persze nem tökéletesen pontosan).
Természetesen, amikor közelítõ megoldást használ az ember (akár numerikusat, akár valami matematikai trükköt), mindíg meg kell vizsgálni, hogy elegendõen pontos-e a módszer (a legtöbb módszernél viszonylag könnyen becsülhetõ a pontosság).

valamit
#106
télleg, ezen már morfondíroztam. egy napvitorlás, ha képes elegendõ energiát gyûjteni, hogy el-el hagyjon naprendszereket, afféle örökmozgószerûségként vándorolhatna közöttük, nem? (a programja meg figyelné, hogy nem e épp most robban fel :) )

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#105
Ti most komolyan egy személygépkocsi körülbelüli fékútjából extrapoláljátok egy ûrhajó fékútját?
Remélem, akik ehhez a szálhoz hozzászóltak, remélem még nem végezték el a középiskola 1. osztályát, ha mégis, akkor azonnal kezdjék újra, de legalább olvassák el az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.

#104
Az attól függ hogy mekkora erõvel fékezünk.
A fékerõ nem nagyon lehet nagyobb, mint az út elején a gyorsítóerõ(legalábbis ésszerûen), viszont addigra könnyebb lesz a jármû, úgyhogy nem pont a feléig kell gyorsítani, onnan lassítani.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#103
így errõl hely dologról eszembe jutott, hogy milyen lesz amikor a Földrõl a Marsra (vagy a Holdra) lesznek dugók? :))

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

valamit
#102
még az a szerencse, hogy ott fent nem méterekben mérik a helyt ;) na meg a féktávnál sok múlik gondolom pl. azon, hogy emberi személyzet van e, avagy nincs,... lehet, hogy még a versenyautóknál is számít?

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#101
"Talán 35-40 méter (minimum)"

nem minimum, maximum, ennél jobban, csak a versenyautók fékeznek.
#100
"Az a durva h autonal amikor megyunk 100km/h-val akkor van vagy 10meteres fektav. Ez egy 300 000km/s-nal mennyi lenne? :)"

10 m? Talán 35-40 méter (minimum), szóval a 300 000km/h-ról való fékezés....számold ki;)))

NEXUS6
#99
"Ennek semmi köze a kvantumfizikához."

Ezt szerintem gondold át mégegyszer!
QED és más kvantummezõ elméletek?

Gondolom a kísérlet matematikai leírásánál, a standard modellhez tartozó matematikát alkalmaztak, amelyek jórésze a perturbáció számításon alapul.

A kvantumfizika jelenlegi matematikai eszköztára nem képes minden esetet és bármilyen összetettségû rendszert kellõképpen leírni.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#98
"A kvantummechanika ugye a perturbáció számításon alapul, ami a "kis zavar kis eltérés a jövõbeni állapotokban" elvét követi."

Ennek semmi köze a kvantumfizikához. A perturbáció számítás egy matematikai trükk, ami a differenciál egyenletek közelítõ megoldását adja bizonyos feltételek mellett.

"Szal lehet, hogy azok a véletlen sorozatok, valójában csak véletlen szerûek;)"

Nem arról van szó, hogy megfigyeltük, hogy a sorozatok véletlenszerûek, hanem arról, hogy matematikailag igazolt, hogy nem lehetséges hasznos információt átvinni. Ugyanis az információ kinyeréséhez egy kiegészítõ adatfolyam is kell, ami a hagyományos módon max. fénysebességgel jut el a címzetthez.

#97
T-Reaktorline..
#96
1ébként tökre kúúl az a lila reaktor.. venni kéne 1et otthonra vagy mi.. :-)

#95
"mély-ûr expedíciókhoz"

Uram atyám! nincs ez még messze kicsit?

NEXUS6
#94
Hát itt most bejöhetne egy másik perverzióm, a kvantummechanika és a fraktálokkal leírható, káoszelmélet viszonya.

A kvantummechanika ugye a perturbáció számításon alapul, ami a "kis zavar kis eltérés a jövõbeni állapotokban" elvét követi. Miközben ugye az összetett dinamikai rendszerek a kis zavarra/eltérésre a kezdeti paraméterekben akár teljesen más állapotokkal is válaszolhatnak.

Van egy-két példa, hogy kvantummechanikai problémáknál is alkalmazható a káoszelmélet.

Szal lehet, hogy azok a véletlen sorozatok, valójában csak véletlen szerûek;)
De ezt a kvantummechanika jelenlegi matematikájával nem lehetne bizonyitani, mert itt minden nagyösszetettségû állapot egyenletet megpróbálnak egyszerûbb esetekre visszavezetni, és így elleve elveszik a komplex struktúra.

De ez még ezekhez a fantasztikus eredményekhez képest is csak scifi;))))

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

valamit
#93
akár véletlen szám generátornak is jó lenne? (tom, nem igazán ide tartozik)

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#92
A "fénysebességnél gyorsabb" átvitel a kvantum-összefonódásnál lép fel. Ott pedig véletlen sorozatról van szó. Bizonyítottan. Ennyi.

NEXUS6
#91
Igen biztos vagyok benne!;)

Szerintem nem véletlen jelsorozatot lehet átvinni, elég sokan dolgoznak pl a kvantum repeateren is.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#90
Ez abban az esetben igaz, ha hagyományos(urán, vagy plutónium) nukleáris töltetrõl van szó. Kísérleteztek azonban más instabilabb, de kisebb kritikus tömegû radioaktív anyagokkal is, melyek az általad említettnél jóval kisebb mennyiségnél is képesek a láncreakcióra. Hivatalosan persze ezek nem léteznek...

#89
Igazakat mondasz. Ha majd megújul, nézz el a Transzporter címû magazin honlapjára. Ott van néhány cikk errõl. Pl. a régi Star Trekesek (TNG) még ismerték ugye az alkotót, és legszívesebben kinyírnák a felsõvezetést, ha tönkreteszi az álmát. Jó kis magazin az is.<#nevetes1>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#88
Mindent tudni szeretnék, de vhol el kell kezdeni. Az is benne van a tervben.<#nevetes1>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#87
A bolygóhoz képest ~végtelenbõl jön, és ~végtelenbe tart, tehát energiaszintje nem sokat változik, valóban csak az irányát módosíthatja.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#86
Nem akarok önreklámot csinálni, de javaslom inkább a BME TTK-t. :)
Fõleg ha inkább gyakorlatra szeretnél orientálódni.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#85
Fúzióval lehetne.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#84
Bocs, de azt hiszem súlyos tévedés történt:) az "atombomba szerû" dolgok csak kritikus tömeg elérése esetén képesek robbanni... ez pedig 7kg....tehát a "sok kicsi" dolog felejtõs:)
#83
A Star Trek univerzum egyik legnagyobb problémája az, hogy több tucatnyian dolgozták ki, és sok kérdés nincs tisztázva, rögzítve, így pl. a sebességeké sincs, az írók sokáig az aktuális történet céljainak megfelelõen kezelték a sebesség kérdését. Pl. egy, az Original Series idejében játszódó regényben negyven nap elég volt warp 5 fokozaton a galaxisunk magjáig, a Voyager sorozatban mindez warp 9,995 sebességgel kb. negyven évet vesz igénybe..
A Trek csúcsát jelentõ Deep Space 9 sorozatban kezdett valami konzekvens technológiai háttér körvonalazódni, bár az erõegyensúly kérdése továbbra is sokféle képet mutatott..
#82
Addig mondjuk még hátravan 2 év. Sajnos.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#81
Kösz szépen. Az ELTE TTK-n meg amúgyis gondolkozom, de tudtommal ma már nem kell szakosodni, bármely tantárgy felvehetõ.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#80
Ha megnézel egy diagrammot a sebesség, fokozat feltüntetésével, akkor rájössz, hogy 0-10-ig maga a sebesség rögtön a c fölött kezdõdik, és a 10-es elõtt ér véget. Gyakorlatilag végtelenül tart a Warp 1 a c-hez, ergo nem tom min vitatkozunk, az alapegyenlet megkötéseket is tartalmaz. De sajnos nem írják le, sehol rendesen. Asszem.
Mint írtam: csak okoska vagyok.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#79
jol sejted. nem magyarazok itt a link: http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_slingshot
#78
Linket nem tudok, de ajánlom figyelmedbe Brian Greene Az elegáns univerzum c. könyvét. Bár nagyobb részt húrelméletet népszerûsít, az elsõ száz oldalban viszonylag sok szó esik a rel alapjairól, közérthetõen megfogalmazva.
Haladó szinten Hraskó Péter Relativitáselmélet c. könyvét ajánlom, valamint az ELTE TTK megfelelõ szakirányait..:-)
#77
Pedig úgy tom. Megvan! Az egyik részben volt vmi hasonló, csak a skála olyan, amilyen, nem pontos gyakorlatilag

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#76
Bocs elnéztem

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#75
Ha jobban belemászol a témába, kiderül, hogy nem pontosan Warp 1=c

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant