174
-
Tiberius B #134 A Newtoni mechanikában csak olyan pontokhoz köthetjük a rendszert melyek NYUGALOMBAN VANNAK vagy EGYENES VONALÚ EGYENLETES MOZGÁST VÉGEZNEK, nem gyorsulót. Én legalábbis ezt tanultam a tanáraimtól. -
Caro #133 Erre az n-test problémára én nemrég írtam egy szimulációt(fizikai tömegpont szimuláció).
Minél pontosabban számolsz, annál jobb eredmény jön ki, de a vonalak tartanak egy véglegeshez, van határértékük!
Azt lenne érdemes mondjuk megvizsgálni, hogy sokkal később mi történik, de ennyit még nem foglalkoztam vele :) -
Caro #132 Nem a relativitásra van szükség a gyorsuló rendszerek leírásához, hanem a tehetetlenségi erőket kell bevezetni, onnan megy sima Newtoni mechanikával meg Galilei-féle relativitással. -
Caro #131 Szerintem ha két foton halad egymással szembe, akkor használhatjuk a relativisztikus képleteket.
Csak éppenséggel komplex megoldások fognak kijönni.
De két szembehaladó foton egymáshoz képest nem létezik, mert nincsen egymásról információjuk. Csak akkor látják egymást, mikor találkoznak.
Másik:A doppler-effektus magyarázható azzal is, ha a fény mégiscsak gyorsabban ér oda, ha gyorsabb forrásból származik!
De itt megint bekavartuk a részecske/hullám hülyeséget.
Szóval ha részecske, akkor az lenne a logikus, hogy amiről leválik, viszi a sebességét, ha hullám, akkor a közegben terjed.
Namost a kísérlet azt mutatja, hogy közegben terjed.
De azért én megnézném azt a kísérletet, hogy pontosan hogy is ment.
Ha valami hiba lenne benne, akkor nekem lenne igazam :) -
#130
Kezdjük a végén:
3 test probléma. A dolog úgy áll hogy valóban nem megoldható hagyományos matematikai úton, főleg mert ez tipikus káosz probléma!!!!!
A káoszelmélet (jelenlegi) eszköztárával sem tudunk esetekre lebontva megoldásokat találni. Főleg a valós kezdeti értékek és a számításhoz felhasználtak közötti különbségek okozta "pillangó effektus" miatt.
Viszont a káoszelmélet és a nagyteljesítményű számítógépek segíthetnek különböző szempontok szerinti álapotterek összeállításában, ami azért jelentősen több mint ha csak azt mondjuk, hogy papír és ceruzával valamint kis agyunk felhasználásával semi értelmeset nem tudunk róla kinyögni.
EPR.
Az EPR nem tiszta elvont valószínűségi probléma, hanem olyan probléma ami vastagon érinti a kvantummchanika alapvető elemeit pl a Planc állandót, mint tapasztalati értéket.
(Csak egy kérdés: változik a Planck állandó nagy tömegek hatására? Ki tudja nem igaz? Talán a Jóisten!)
És itt jön a képbe az hogy a QED is, egyrészt maga is félig meddig tapasztalati és nem egzakt elmélet (renormálás ugye), másrészt az alapja a perturbáció számítás.
Ha a perturbáció számítás csak matematikai eszköz akkor ugye simán használható helyette bármilyen más módszer, ami adott feltételek mellett legalább olyan jó eredményeket ad. Csak éppen az a gond, hogy a különböző matematikai elméletek a vizsgált paraméter zónán túl tök más eredményeket adnak!
A gugli jó volt!;))))
Amúgy mostanában én is igencsak rámozdultam a wikire, egész használható!;) -
Tiberius B #129 Itt nem értem mire gondolsz. Az előzőnél meg szerintem vmit félreértettél. -
Caro #128 Az éter=tér.
Elektromágneses térelmélet. -
zpe #127 Hát megmondom őszintén,hogy bekavartál ezzel a kérdéssel !
De a legjobb ha megkérdezel egy KFKI-s fizikust modjuk DcsabaS-t ,mert én régebben az ő szavaiból azt vettem ki,hogy úgy kell értelmezni a sebességeket ahogy leírtam alább! A saját véleményem pedig az,hogy igenis létezik éter melynek hulláma a fény ,viszont nem magyarázna meg az éter sokmindent egy plusz dimenzió bevezetése nélkül! De hangsúlyozom ez csak az én elméletem !
-
Epikurosz #126 Ha csak a fékutat nézzük:
20.....4,6
50.....22
90.....63
110....92
130....126
Természetesen a fékutat lehet rövidíteni, spéci esetekben.
Repülőgép anyahajókon a leszálló vadászgépeket pányvával is fékezik (a fékező ejtőernyő mellett).
Bummmm!
-
Epikurosz #125 Féktávolság = reakcióidő alatt megtett út + fékút
Én most személygépkocsikról fogok beszélni, amelyek aszfaltozott úton haladnak!
Sebesség (km/h)........... Féktávolság (m)
20 ........................10,2
50 ........................36
90 ........................88
110........................122
130........................162
Egyéb kérdés? -
Epikurosz #124 Te reklamálsz?
Olyant írni, hogy 100 km/h-s sebességnél 30 m a féktáv...?
Ember, térj magadhoz, ne hülyítsd itt a naívakat. -
Stephan07 #123 Na jólvan ez volt az utolsó, hogy beírtam a fórumba. Idefigyelj OKOSKA!!!
Hozzászóltam a témához? Nem. Mert nem értek hozzá...viszont érdekel. De láttam egy elírást amit legjobb tudomásom szerint igyekeztem kijavítani.
Te még ebbe is belekötsz? Hihetetlen mi megy itt a fórumban...pfffff
Mindenki csak leszólja a másikat, hogy ő aztán jobban tudja, meg nem is így van hanem nem úgy...
Sok okoskodó okostojás csak ahhoz szóljon hozzá, amihez valójában ért, ne írjon f@aszságokat, inkább kussoljon, mert ezzel nem csak magát égeti, le, a többit is hülyíti, akik nem értenek hozzá..
Te is jobban tennéd, ha nem kötözködnél, hanem a témához szólnál hozzá építő jelleggel...persze ha van vmi idevágó, és nem légből kapott információd...
Na pá -
Epikurosz #122 Abszolút sebességeknél a c maximum. Mihez viszonyítod az absz. seb,-et? Az éterhez. Mi az éter? A háttérsugárzás. -
haxoror #121 Mivel egyáltalán nem értek a témához:
Szóval a fény az általunk ismert körülmények között max c-vel tud terjedni
Ha a fény betéved egy fekete lyuk vonzásába akkor nem kéne fénysebesség fölé gyorsulnia?
Gondolom itt jönnek a részletek amiben az ördög jó szokása szerint megbújt :) -
Epikurosz #120 Azt is számold hozzá, hogy ha hintamanőverhez egy bolygó körüli pályára állsz, az adott bolygó nem áll egy helyben. Tehát nem csak irányváltoztatás történik, hanem "ütközés" is, amely szerencsés esetben hozzáad az űrhajó sebességvektorához valamit. -
#119
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afaq&url=/eletestudomany/archiv/2000/0017/diak/fizika.html
hosszú lenne leírni, de linken ott a válasz -
zpe #118 Jó,hogy kételkedsz benne !
HA 2 foton megy egymással szemben akkor a sebességük egymáshoz viszonyítva bizony 2c ! Az kavar be sok embert pl.: hogy egy vonaton mész és zseblámpázol a menetiránnyal megegyezően akkor a zseblámpából kiérkező foton sebessége ugyanúgy max c marad viszont nő a frekvenciája egy álló megfigyelő szemszögéből aki a vonat előtt áll (szerencsétlen:))! -
#117
Fotoné biztos nagyon öntelt lehet, meg elhízott mondván: "egyszerre mindenhol ott vagyok" :) -
haxoror #116 "ami fénysebességgel halad, az mindenhez képest fénysebességgel halad?"
Előbb értem meg a voodoot mint ezt :P
Ha két foton egy lézersugárban egymás mellett halad hogyan haladhatnak egymáshoz képest is fénysebességgel? Lehet hogy a fotonokra nem vonatkozik?
Valszeg nekem szegényes a fantáziám de amit még elképzelni sem tudok azt nehéz elhinnem. -
Inquisitor #115 "Én mostantól úgy döntöttem, hogy szerintem vagy túl lehet lépni a fénysebességet, vagy nem :)"
Nincs kizárva, hogy van ami eleve fénysebesség "fölötti" sebességgel mozog, de akkor annak a dolognak éppen akkor probléma a C alá lassítani, mint innen lentről C fölé menni. De igazából nem is sok értelme van a dolognak, mert akkor az az objektum időben visszafelé halad, ezért mondjuk antirészecske, és semmi feltűnőt nem látnál rajta itt.
Másrészt ami fénysebességgel "megy", annak az idő áll, és a térben mindentől való távolsága nulla, ergo az összes létező pontban egyszerre létezik. (Á lá Valószínűtlenségi Meghajtás by Douglas Adams)
Minden esetre vicces lehet fotonnak lenni. -
Inquisitor #114 "az "atombomba szerű" dolgok csak kritikus tömeg elérése esetén képesek robbanni..."
Az SG néhány cikke (2003?) és pár egyébb 2002-es cikk alapján, valamint abból, amit Stanislaw Lem írt ...
Bizonyos izótopokat kritikus tömeg nélkül, erős energiabevitellel (nagyenergiájú mikrohullám, vagy más?) rá lehet venni láncreakcióra. Ez előre vetíti a "lokális" nukleáris fegyverek tényét, avagy háztömbnyi rész felrobbantása kockacukor méretű bombával, vagy páncélozott járgányok tömeges pusztulását egy kávéskanálnyi hasadóanyagtól. -
Inquisitor #113 "Ha közelítünk a fénysebességhez, a Földhöz viszonyítva, akkor pl. egy távolodó galaxishoz képest még nem. Szóval, a galaxishoz képest még lehet gyorsulni, a Földhöz képest már nem."
Öööö, a relativitási elmélet egyik érdekessége nem az volt, hogy ami fénysebességgel halad, az mindenhez képest fénysebességgel halad? -
Caro #112 Oda nem kell relativitás, elég bevezetni a tehetetlenségi erőket. -
Caro #111 Én is tudom, csak szerintem rosszul értelmezik.
Ha egy fél fénysebességgel haladó testről mérnének egy másikat, ami szembe halad fél fénysebességgel, szerintem ugyanaz jönne be, mintha egy állóhoz képest menne egy másik fénysebességgel.
Végtelennek mérhető tömeg, stb.
Ja: az E=mc^2 teljesen másra vonatkozik. -
Tiberius B #110 A relativitáselmélet legnagyobb újítása a Newtoni mechanikához képest, az (ha jól tom), hogy gyorsuló ponthoz viszonyított vonatkoztatási rendszerekben is érvényes. Ha jól emlékszem, egy könyvben olvastam, de nem biztos. 
-
Tiberius B #109 Einstein azt is kijelentette, többek közt, hogy a fény sebessége az egyetlen, ami nem relatív. Ki tudja mér? A tömeg pedig a relativitáselméletben szintén nem relatív, asszem azért mert mindkettő az energia ill. annak kvantuma (foton) valamely tulajdonsága, megjelenési formája... E=m*c*c Emlékszel?
Bocsánat, ha esetleg megbántottalak. De szerintem ez van. -
Caro #108 Én mostantól úgy döntöttem, hogy szerintem vagy túl lehet lépni a fénysebességet, vagy nem :)
Erről még beszélni fogok a fizikatanárommal(bár asszem csak a vizsga után :D), de sztem. a relativitás az egymáshoz képesti rendszerekre vonatkozik.(most nem elmélet szintjén, hanem a valóságban)
Tehát a tömegnövekedés úgy lehet érvényes, hogy innen a Földről a nagy sebességgel mozgó valamit nehezebbnek észleljük, de a nagy sebességgel mozgó valamiben nem biztos!
Ezért túl lehet lépni.
Ez így felold egy csomó ellentmondást, pl.: hogy mihez kell mérni a fénysebességet.
Úgy lehetne effelől megbizonyosodni csak, hogy dinamikai tömegmérést kellene végezni nagy sebességgel mozgó rendszerekben.
Mert ha tényleg így van, akkor soha nem fog számunkra kiderülni, mert mi csak a hatás nagyságából tudunk következtetni, de belső hatásokról már nem tudunk.
Tehát egy űrhajó pl.: a Földhöz _mérve_ valóban nem lépheti túl a fénysebességet, de CSAK a Földhöz mérve. A valóságban szerintem igen, és nem hinném, hogy az űrhajón is lehetne tapasztalni a tömegnövekedést. -
BiroAndras #107 "QED és más kvantummező elméletek?"
Mi van velük?
"Gondolom a kísérlet matematikai leírásánál, a standard modellhez tartozó matematikát alkalmaztak, amelyek jórésze a perturbáció számításon alapul."
Rosszul gondolod. Elemi valószínűségszámítást használtak.
http://en.wikipedia.org/wiki/EPR_paradox
Érdekes, hogy ha magyarul keresek, a találatok fele olyan fórum, ahol ilyenekről vitáztunk.
(google)
"A kvantumfizika jelenlegi matematikai eszköztára nem képes minden esetet és bármilyen összetettségű rendszert kellőképpen leírni."
Nem a kvantumfizika, hanem a matematika eszköztára. Nem kell hozzá kvantum, hogy ne tudjuk megoldani egy differenciál egyenletet. A 3 test probléma sem oldható meg egzaktul, pedig az egyszerű newtoni mechanika.
Viszont numerikusan (számítógéppel) mindent meg lehet oldani (persze nem tökéletesen pontosan).
Természetesen, amikor közelítő megoldást használ az ember (akár numerikusat, akár valami matematikai trükköt), mindíg meg kell vizsgálni, hogy elegendően pontos-e a módszer (a legtöbb módszernél viszonylag könnyen becsülhető a pontosság). -
#106
télleg, ezen már morfondíroztam. egy napvitorlás, ha képes elegendő energiát gyűjteni, hogy el-el hagyjon naprendszereket, afféle örökmozgószerűségként vándorolhatna közöttük, nem? (a programja meg figyelné, hogy nem e épp most robban fel :) ) -
Dömper Ármánd #105 Ti most komolyan egy személygépkocsi körülbelüli fékútjából extrapoláljátok egy űrhajó fékútját?
Remélem, akik ehhez a szálhoz hozzászóltak, remélem még nem végezték el a középiskola 1. osztályát, ha mégis, akkor azonnal kezdjék újra, de legalább olvassák el az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. -
Caro #104 Az attól függ hogy mekkora erővel fékezünk.
A fékerő nem nagyon lehet nagyobb, mint az út elején a gyorsítóerő(legalábbis ésszerűen), viszont addigra könnyebb lesz a jármű, úgyhogy nem pont a feléig kell gyorsítani, onnan lassítani. -
#103
így erről hely dologról eszembe jutott, hogy milyen lesz amikor a Földről a Marsra (vagy a Holdra) lesznek dugók? :)) -
#102
még az a szerencse, hogy ott fent nem méterekben mérik a helyt ;) na meg a féktávnál sok múlik gondolom pl. azon, hogy emberi személyzet van e, avagy nincs,... lehet, hogy még a versenyautóknál is számít? -
Stephan07 #101 "Talán 35-40 méter (minimum)"
nem minimum, maximum, ennél jobban, csak a versenyautók fékeznek. -
Stephan07 #100 "Az a durva h autonal amikor megyunk 100km/h-val akkor van vagy 10meteres fektav. Ez egy 300 000km/s-nal mennyi lenne? :)"
10 m? Talán 35-40 méter (minimum), szóval a 300 000km/h-ról való fékezés....számold ki;)))
-
#99
"Ennek semmi köze a kvantumfizikához."
Ezt szerintem gondold át mégegyszer!
QED és más kvantummező elméletek?
Gondolom a kísérlet matematikai leírásánál, a standard modellhez tartozó matematikát alkalmaztak, amelyek jórésze a perturbáció számításon alapul.
A kvantumfizika jelenlegi matematikai eszköztára nem képes minden esetet és bármilyen összetettségű rendszert kellőképpen leírni. -
BiroAndras #98 "A kvantummechanika ugye a perturbáció számításon alapul, ami a "kis zavar kis eltérés a jövőbeni állapotokban" elvét követi."
Ennek semmi köze a kvantumfizikához. A perturbáció számítás egy matematikai trükk, ami a differenciál egyenletek közelítő megoldását adja bizonyos feltételek mellett.
"Szal lehet, hogy azok a véletlen sorozatok, valójában csak véletlen szerűek;)"
Nem arról van szó, hogy megfigyeltük, hogy a sorozatok véletlenszerűek, hanem arról, hogy matematikailag igazolt, hogy nem lehetséges hasznos információt átvinni. Ugyanis az információ kinyeréséhez egy kiegészítő adatfolyam is kell, ami a hagyományos módon max. fénysebességgel jut el a címzetthez. -
Deus Ex #97 T-Reaktorline.. -
Farseer #96 1ébként tökre kúúl az a lila reaktor.. venni kéne 1et otthonra vagy mi.. :-) -
Farseer #95 "mély-űr expedíciókhoz"
Uram atyám! nincs ez még messze kicsit?