Bemutatta űrjármű-tervét a Northrop-Boeing páros
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#89
Látom tályékozott vagy,de a cselt még mindíg nem érted.
Ugyanis miközben az elõmelegített H kitágul munkát végez önmagán,és mivel szabad úttal csak egy irányba rendelkezik,ez a munkavégzés (a kémiai potenciálon túl) a gáz gyorsítására fordítódik,miközben az lehûl,ezt ugyanis a hõbõl fedezi.
Tehát lesz nekünk gyorsan áramló,lehûlt H gázunk,amibe ekkor O-gázt engedünk,és beindul az égés,mely ismét hõvel látja el az ekközben vízzé alakuló gázt a további táguláshoz/gyorsuláshoz.Tehát mindkét hõközlés a kiáramlási sebesség mövelésére fordítódik,és a relatív nyomás is növekszik.
Olyan ez mint a repülõgépeken az utánégetõ....
Ugyanis miközben az elõmelegített H kitágul munkát végez önmagán,és mivel szabad úttal csak egy irányba rendelkezik,ez a munkavégzés (a kémiai potenciálon túl) a gáz gyorsítására fordítódik,miközben az lehûl,ezt ugyanis a hõbõl fedezi.
Tehát lesz nekünk gyorsan áramló,lehûlt H gázunk,amibe ekkor O-gázt engedünk,és beindul az égés,mely ismét hõvel látja el az ekközben vízzé alakuló gázt a további táguláshoz/gyorsuláshoz.Tehát mindkét hõközlés a kiáramlási sebesség mövelésére fordítódik,és a relatív nyomás is növekszik.
Olyan ez mint a repülõgépeken az utánégetõ....
#88
Te tudsz néhány dolgot, de nem érted az összeset.
Na figyelj:
Kiáramló gáz: legyen 1 kg/s
gázhõmérséklet: T K
nyomás: p=nRT/V
n, R és V jelen esetben állandó, mert a belsõ térfogat állandó, a rakéta pedig pont annyi hajtóanyagot lök ki, amennyi belemegy a tartályból.
Ebbõl következik, hogy p egyenesen arányos T-vel.
A rakéta tolóerõképlete:
F=A*p(rel)+(m/t)*v
A állandó, p T-tõl függ. v is T tõl függ, és m állandó.
Ebbõl az következik, hogy csak a gáz hõmérséklete számít a tolóerõ meghatározásánál.
Mindegy mivel éred el.
Tehát ha kitágítod a hidrogént és lehûtöd, akkor semmit nem érsz el.
Azért jobb a nukleáris meghajtás, mint a sima rakéta, mert lehet, hogy akkora hõmérséklet, viszont lehet tiszta hidrogént használni, nem kell hozzá 8x akkora tömegû oxigén.
Másik:kit érdekel a hidrogén sûrûsége? A légellenállás számít, hosszú rakétát kell építeni, hogy kicsi legyen a merõleges felület. A tömeg a lényeg. Egyáltalán nem lesz nehéz tõle. Az üzemanyagtartály a legkisebb súly.
A 40 éves Saturn V elsõ fokozatának adatai:
Weight (loaded):5017000 lbs
Weight (dry): 289900 lbs
20-ad része a tartály az üzemanyag tömegének!
Na figyelj:
Kiáramló gáz: legyen 1 kg/s
gázhõmérséklet: T K
nyomás: p=nRT/V
n, R és V jelen esetben állandó, mert a belsõ térfogat állandó, a rakéta pedig pont annyi hajtóanyagot lök ki, amennyi belemegy a tartályból.
Ebbõl következik, hogy p egyenesen arányos T-vel.
A rakéta tolóerõképlete:
F=A*p(rel)+(m/t)*v
A állandó, p T-tõl függ. v is T tõl függ, és m állandó.
Ebbõl az következik, hogy csak a gáz hõmérséklete számít a tolóerõ meghatározásánál.
Mindegy mivel éred el.
Tehát ha kitágítod a hidrogént és lehûtöd, akkor semmit nem érsz el.
Azért jobb a nukleáris meghajtás, mint a sima rakéta, mert lehet, hogy akkora hõmérséklet, viszont lehet tiszta hidrogént használni, nem kell hozzá 8x akkora tömegû oxigén.
Másik:kit érdekel a hidrogén sûrûsége? A légellenállás számít, hosszú rakétát kell építeni, hogy kicsi legyen a merõleges felület. A tömeg a lényeg. Egyáltalán nem lesz nehéz tõle. Az üzemanyagtartály a legkisebb súly.
A 40 éves Saturn V elsõ fokozatának adatai:
Weight (loaded):5017000 lbs
Weight (dry): 289900 lbs
20-ad része a tartály az üzemanyag tömegének!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#87
Nem...
Kifelyezetten mélyûrben akarják használni,de elég erõs ahhoz,hogy Földi indításra is alkalmas legyen.
Te valószínûleg kevered a nukleáris-ion,és nukleáris-plazma hajtómûvekkel.
Azoknál egy atomreaktorral elõbb áramot termelnek (lényegében egy mini erõmû),majd az elektromossággal mûködtetik a hajtómûveket.(Ilyen hajtja majd a JIMO-t is.)
Az "atomhajtómûnél" ellenben H2-t hevítenek közvetlenül,úgy hogy egy kis reaktoron vezetik keresztül.
Kifelyezetten mélyûrben akarják használni,de elég erõs ahhoz,hogy Földi indításra is alkalmas legyen.
Te valószínûleg kevered a nukleáris-ion,és nukleáris-plazma hajtómûvekkel.
Azoknál egy atomreaktorral elõbb áramot termelnek (lényegében egy mini erõmû),majd az elektromossággal mûködtetik a hajtómûveket.(Ilyen hajtja majd a JIMO-t is.)
Az "atomhajtómûnél" ellenben H2-t hevítenek közvetlenül,úgy hogy egy kis reaktoron vezetik keresztül.
#86
Földi indításhoz nukleáris hajtómû? Ne viccelj. Az kifejezetten mélyûri hajtómû.
Gracie Barra
#85
Hát nem....
Egyszerû példával:
Egy CO2 patronnál legyen a hõmérsékleti limit szobahõmérséklet.
Engedjük ki belõle a gázt egy tartályba,melyen A keresztmetszetû lyuk van.
Elõször csak hagyjuk,hadd menjen ki ahogy neki jólesik.A patronból kiáramló,és kitáguló gáz ekkor erõsen lehûl,és pl. 2xlégköri nyomáson távozik a lyukon.
A második esetben zárt tartályba engedjük a gázt,hagyjuk felmelegedni szobahõmérsékletre (nõ a nyomás is),és ezután eresszük ki a lyukon.
Ekkor a nyomás nagyobb pl. 4xlégköri...(elhanyagoljuk,hogy ez a kiáramlás során csökken,a lényeg így is világos)
Az elsõ esetben a felületen 1 Atm. a túlnyomás a másodikban 3 ezt beszorozva az A felülettel adódik az erõ,mely gyorsítani igyekszik tartályunkat (és a gázt).
Ha az A felület helyébe a rakéta fúvókájának keresztmetszetét helyettesíted és a szobahõmérséklet helyébe kb.3000 K-t akkor megérted mirõl beszéltem.
Csupán annyi,hogy 2 részletben közöljük a hajtógázzal azt a hõt,melyet pl. anyagszerkezeti okokból egy részletben nem tudunk,mert egy köztes adiabatikus hûlés,kitágulás nélkül nem menne.(Vagy,mert nem menne végbe az égés,vagy mert a fellépõ hõmérsékletet nem bírná a ketyere.)
A molekulasebesség miatt természetesen valóban a H2 és a He az elõnyös,de H2 bõl ha csak azzal mész irdatlan térfogat kell (nagy,nehéz rakéta),mert nagyon alacsony a sûrûsége (cseppfolyósítva is) és elveszted az égésbõl származó + energiafelszabadítás lehetõségét is.Egyébként kimondottan az ûrbe pl.Föld körüli orbitális pályáról a Marsig csak hidrogénes változatot akarnak használni.
És,hogy a He-ról is szóljak,azzal az a nagy baj,hogy iszonytatóan drága,és cseppfolyósítani/tárolni sem eccerû.....
Egyszerû példával:
Egy CO2 patronnál legyen a hõmérsékleti limit szobahõmérséklet.
Engedjük ki belõle a gázt egy tartályba,melyen A keresztmetszetû lyuk van.
Elõször csak hagyjuk,hadd menjen ki ahogy neki jólesik.A patronból kiáramló,és kitáguló gáz ekkor erõsen lehûl,és pl. 2xlégköri nyomáson távozik a lyukon.
A második esetben zárt tartályba engedjük a gázt,hagyjuk felmelegedni szobahõmérsékletre (nõ a nyomás is),és ezután eresszük ki a lyukon.
Ekkor a nyomás nagyobb pl. 4xlégköri...(elhanyagoljuk,hogy ez a kiáramlás során csökken,a lényeg így is világos)
Az elsõ esetben a felületen 1 Atm. a túlnyomás a másodikban 3 ezt beszorozva az A felülettel adódik az erõ,mely gyorsítani igyekszik tartályunkat (és a gázt).
Ha az A felület helyébe a rakéta fúvókájának keresztmetszetét helyettesíted és a szobahõmérséklet helyébe kb.3000 K-t akkor megérted mirõl beszéltem.
Csupán annyi,hogy 2 részletben közöljük a hajtógázzal azt a hõt,melyet pl. anyagszerkezeti okokból egy részletben nem tudunk,mert egy köztes adiabatikus hûlés,kitágulás nélkül nem menne.(Vagy,mert nem menne végbe az égés,vagy mert a fellépõ hõmérsékletet nem bírná a ketyere.)
A molekulasebesség miatt természetesen valóban a H2 és a He az elõnyös,de H2 bõl ha csak azzal mész irdatlan térfogat kell (nagy,nehéz rakéta),mert nagyon alacsony a sûrûsége (cseppfolyósítva is) és elveszted az égésbõl származó + energiafelszabadítás lehetõségét is.Egyébként kimondottan az ûrbe pl.Föld körüli orbitális pályáról a Marsig csak hidrogénes változatot akarnak használni.
És,hogy a He-ról is szóljak,azzal az a nagy baj,hogy iszonytatóan drága,és cseppfolyósítani/tárolni sem eccerû.....
#84
De ha kitágul már akkor nem tudod elégetni. Akkor tök mindegy.
Van X m3 gázod, ennek van egy kiterjedése X Y és Z fokon.
Attól hogy elõbb melegíted X-rõl Y-re aztán lehûtöd Z-re, vagy X-bõl egybõl Z-t csinálsz lényegtelen. A térfogat ugyanakkora lesz. Azt így nem tudod felhasználni.
És pont ezt írtam, hogy 3000K-n már nem létezik víz. És ha van már az is gáz, nem gõz.
Nyilván a H2 és a He a legjobb, mert nekik a legnagyobb a molekulasebességük adott hõmérsékleten, és ezért belõlük van a legnagyobb tolóerõ is.(lendületmegmaradás ugye)
A vízben annyi extra van, hogy O2 is van benne. Aminek kisebb lesz a sebessége, viszont nagyobb a tömege.
Csak a sebesség a hõmérséklet gyökével egyenesen arányos.
Van X m3 gázod, ennek van egy kiterjedése X Y és Z fokon.
Attól hogy elõbb melegíted X-rõl Y-re aztán lehûtöd Z-re, vagy X-bõl egybõl Z-t csinálsz lényegtelen. A térfogat ugyanakkora lesz. Azt így nem tudod felhasználni.
És pont ezt írtam, hogy 3000K-n már nem létezik víz. És ha van már az is gáz, nem gõz.
Nyilván a H2 és a He a legjobb, mert nekik a legnagyobb a molekulasebességük adott hõmérsékleten, és ezért belõlük van a legnagyobb tolóerõ is.(lendületmegmaradás ugye)
A vízben annyi extra van, hogy O2 is van benne. Aminek kisebb lesz a sebessége, viszont nagyobb a tömege.
Csak a sebesség a hõmérséklet gyökével egyenesen arányos.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#83
Ja,és ha érdekel a mai hagyományos rakéták hajtómûvében is úgy 3800 K körüli az égési hõmérséklet.....
#82
Ha nyersanyagforrásokat keresnek akkor az aszteroidákon érdemes körülnézni,néhányan közülük (úgy gondolják a kisbolygókutatók) szinte tiszta formában tartalmazzák a legkülönfélébb nyersanyagokat,nagyobb mennyiságben mint bármely földi lelõhely.....
#81
Az tudom,hogy egy ponton túl már stabilabb,ha nem áll össze vízzé,ez nyilvánvaló.Adott hõmérséklet fölött plazmává válik,változnak az egyensúlyi paraméterek stb...ez nem új.
A visszahûtésrõl annyit,hogy,ha attól hûl,hogy kitágul,akkor alacsonyabb hõmérsékletû és ritkább gázt kapsz,ha ezt még pluszban elégeted az ismét növeli a hõmérsékletet és vele a nyomást,tehát a ritkább gázból is kihozhatsz akkora nyomást,és így tolóerõt mint elõmelegítés,majd tágulás nélkül csak sûrûbb gázból.Ez tömegmegtakarításhoz vezet az üzemanyag szempontjából.
Ha vizet hasznélnának az olcsó lenne,de sok kellene belõle,mert a 3000 K-re melegített víz,még akkora tolóerõt sem adna mintha csak simán H2 és O2 reagálna.
És a reaktor sem szeretné annyira a vizet mint a hidrogént.A víz ugyanis egy elég agresszív anyag (fõleg ha 3000 fokos) és mindenféle korróziókat okozna a reaktorban.
A solar thermal rocket nem rossz,de sajna csak légkörön kívül használható,mert légkörön áthaladáskor a nagy tükörfelületek erõsen fékeznének.
Az a nagy hejzet,hogy Földi indításhoz jelenleg az alternatívák közül csak a nukleáris hajtás lenne megfelelõ (és sajna ezt sem merik használni)......
A visszahûtésrõl annyit,hogy,ha attól hûl,hogy kitágul,akkor alacsonyabb hõmérsékletû és ritkább gázt kapsz,ha ezt még pluszban elégeted az ismét növeli a hõmérsékletet és vele a nyomást,tehát a ritkább gázból is kihozhatsz akkora nyomást,és így tolóerõt mint elõmelegítés,majd tágulás nélkül csak sûrûbb gázból.Ez tömegmegtakarításhoz vezet az üzemanyag szempontjából.
Ha vizet hasznélnának az olcsó lenne,de sok kellene belõle,mert a 3000 K-re melegített víz,még akkora tolóerõt sem adna mintha csak simán H2 és O2 reagálna.
És a reaktor sem szeretné annyira a vizet mint a hidrogént.A víz ugyanis egy elég agresszív anyag (fõleg ha 3000 fokos) és mindenféle korróziókat okozna a reaktorban.
A solar thermal rocket nem rossz,de sajna csak légkörön kívül használható,mert légkörön áthaladáskor a nagy tükörfelületek erõsen fékeznének.
Az a nagy hejzet,hogy Földi indításhoz jelenleg az alternatívák közül csak a nukleáris hajtás lenne megfelelõ (és sajna ezt sem merik használni)......
#80
Nem mondom, hogy olyan egyszerû, mint amerikát megkerülni, de akkori technikával az sem voilt könnyû. És az új világot is csak kereskedelmi utak keresése közben találták meg, most nyersanyag-lelõhelyeket keresünk/fogunk keresni. A fennttartható fejlõdéshez terjeszkedni, vagy háborúzni kell. Nekem az elõbbi jobban tetszik.
Gracie Barra
#79
most hogy így téged olvaslak az elõzõ hozzászólásom stornó.
viszont ahhoz, amit írsz: itt az sg-n már többször lehetett Mars kolonizálási terveket olvasni (tom, messzi jövõ, de abban asszem megegyezhetünk, h nem ragadhatunk le a Földnél... legalábbis ha nem pusztulunk ki), ami lehetne majd az elsõ új Ámerika. a Hold lehetne egy kikötõ efelé, ahonnan pl. nem okoz gondot nukleáris hajtõmûvel ûrhajót indítani (mert ha ott robban is az elég messze van már, hogy itt ne fájjon), ahol ki lehetne tapasztalni (minden ilyenféle tapasztalás olcsóbb a Holdon mint távolabb), hogy miként lehet bázist létrehozni más planétán (ez kéne késõbb pl. a Marson is, persze remélhetõleg csak átmenetileg), illetve az embereket is fel lehetne márni hogy viselkednek ilyen új jellegû környezetben, stb-stb-stb. ... plusz hozhatna egy csomó új felfedezést, mind a Holdon, mind a Marson, mind közben felmerülõ kutatások során, a meglévõ technikák finomondnák, a most még jövõbeliek elõkerülnének (meg mit tom én, még biztos sok mindent lehetne írni, most így hirtelenjében ezek jutottak eszembe) ... kissé talán hülyén fogalmazva: a part menti csónakjainkat (jelenlegi rakéták és ISS), felváltanák az evezõs gályák (ugyanez a technika csak messzibb távra) és talán megjelennének a vitorlás hajók-ladikok (nukleáris, ion, napvitorla, meg mit tom én mi még)
persze tom, ez most mind meglehetõsen futurisztikus
viszont ahhoz, amit írsz: itt az sg-n már többször lehetett Mars kolonizálási terveket olvasni (tom, messzi jövõ, de abban asszem megegyezhetünk, h nem ragadhatunk le a Földnél... legalábbis ha nem pusztulunk ki), ami lehetne majd az elsõ új Ámerika. a Hold lehetne egy kikötõ efelé, ahonnan pl. nem okoz gondot nukleáris hajtõmûvel ûrhajót indítani (mert ha ott robban is az elég messze van már, hogy itt ne fájjon), ahol ki lehetne tapasztalni (minden ilyenféle tapasztalás olcsóbb a Holdon mint távolabb), hogy miként lehet bázist létrehozni más planétán (ez kéne késõbb pl. a Marson is, persze remélhetõleg csak átmenetileg), illetve az embereket is fel lehetne márni hogy viselkednek ilyen új jellegû környezetben, stb-stb-stb. ... plusz hozhatna egy csomó új felfedezést, mind a Holdon, mind a Marson, mind közben felmerülõ kutatások során, a meglévõ technikák finomondnák, a most még jövõbeliek elõkerülnének (meg mit tom én, még biztos sok mindent lehetne írni, most így hirtelenjében ezek jutottak eszembe) ... kissé talán hülyén fogalmazva: a part menti csónakjainkat (jelenlegi rakéták és ISS), felváltanák az evezõs gályák (ugyanez a technika csak messzibb távra) és talán megjelennének a vitorlás hajók-ladikok (nukleáris, ion, napvitorla, meg mit tom én mi még)
persze tom, ez most mind meglehetõsen futurisztikus
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#78
Van róla.
http://en.wikipedia.org/wiki/Alcubierre_Drive
http://en.wikipedia.org/wiki/Alcubierre_Drive
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#77
errõl egyébként most hirtelen Kolumbusz jutott eszembe (nem lényeg, csak beugrott)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#76
Teljesen egyetértek veled, de azért hadd hívjam fel egy egészen ki különbségre Kolumbusz Amerikája és a Hold között.
Az új világ felfedezése azért adott nagy lökést, mert Európa túlnépesedett, Amerikában pedig csak a kezüket kellett kinyújtani és volt minden (föld, bölény, nyersanyag, arany, rabszolga, leölhetõ, kifosztható indián stb...)
A Holdon csak annyi van, amit odaviszel magaddal, meg hélium 3 izotóp, amirõl regélik, hogy jó lehet valamire.
Vésztartaléknak akkor lenne jó, ha önfenntartó lenne, kiinduló pontnak pedig akkor lenne jó, ha legalább az elméleti fizikusoknak lenne lövésük arra a kérdésre, hogy hogyan juthat el egy ember "A" naprendszerbõl "B" naprendszerbe.
Az új világ felfedezése azért adott nagy lökést, mert Európa túlnépesedett, Amerikában pedig csak a kezüket kellett kinyújtani és volt minden (föld, bölény, nyersanyag, arany, rabszolga, leölhetõ, kifosztható indián stb...)
A Holdon csak annyi van, amit odaviszel magaddal, meg hélium 3 izotóp, amirõl regélik, hogy jó lehet valamire.
Vésztartaléknak akkor lenne jó, ha önfenntartó lenne, kiinduló pontnak pedig akkor lenne jó, ha legalább az elméleti fizikusoknak lenne lövésük arra a kérdésre, hogy hogyan juthat el egy ember "A" naprendszerbõl "B" naprendszerbe.
#75
Ha olaj nncs is, de nagy mennyiségben van a holdon a hidrogénnek egy olyan fajtája, ami nagyon jó üzemanyag, a földön meg alig van. A hold az elsõ lépés az ûr meghódításához. Azt pedig meg kell hódítani, két ok miatt:
- az emberi kíváncsiság
- a fejlõdés fenntartása.
Hol lennénk, ha Magellán, Kolombusz és a többiek nem akarnak annyira felfedezni? Sehol. Az emberiségnek terjeszkedni kel. Minden nagy civilizácoió addig volt nagy, amíg terjeszkedett. Utána szépen összeroskadt. A jövõ múlik ezen. Plusz a kimerülõ nyersanyagokat is pótolni kell majd valahonnan, illetve nem ártana, ha lenne egy nagyobb kolónia(pár millió fõ minimum), katasztrófa esetére vésztartaléknak.
- az emberi kíváncsiság
- a fejlõdés fenntartása.
Hol lennénk, ha Magellán, Kolombusz és a többiek nem akarnak annyira felfedezni? Sehol. Az emberiségnek terjeszkedni kel. Minden nagy civilizácoió addig volt nagy, amíg terjeszkedett. Utána szépen összeroskadt. A jövõ múlik ezen. Plusz a kimerülõ nyersanyagokat is pótolni kell majd valahonnan, illetve nem ártana, ha lenne egy nagyobb kolónia(pár millió fõ minimum), katasztrófa esetére vésztartaléknak.
Gracie Barra
#74
jah, hát én is remélem...
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#73
A nukleáris hajtómûvek technologiája elég fejlett, igaz komolyan csak az 1950-es és 60-as években foglalkoztak vele. De több kisérleti hajtómû is volt, és elég jól kidolozták a megoldásokat. A magas hõmérséklet is megoldható, egyszerûen hûteni kell a hajtómû falát, erre használható az üzemanyag is, a falban futó vezetékek segítségével.
Az ion-hajtómû a Holdra tényleg elég hosszadalmas lenne, de a Mars esetén reális megoldás, igaz nem olyan effektív, mint az atomhajtómû.
Az ion-hajtómû a Holdra tényleg elég hosszadalmas lenne, de a Mars esetén reális megoldás, igaz nem olyan effektív, mint az atomhajtómû.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#72
Így ez esetben marad az, hogy kevés pénzbõl, nagy rizikóval fog valaki majd remélhetõleg áttörést hozni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71
A tudomány, technika elõremozdítása az emberiség szempontjából igen is fontos. Az egyik legnagyobb kihívást ebbõl az ûrkutatás jelenti.
Ha nincs eszköz, hiába vannak célok, nincs mivel elérni. A kérdés felvetés azonban valóban jogos. Az USA megtehette volna, hogy amikor megnyerte az ûrversenyt, akkor fokozatosan kitûzzön nagyobb célokat, magának és akkor valahová vezetett volna az emberes ûrrepülés. Én azonban azt látom, hogy az ûrsikló program után szépen ráült a babérjaira. Megelégedett azzal, hogy van egy ûrsikló, ami nem egy darabig nem esett szét, kicsit elavult ugyan, meg eredendõen sem azt tudta, amit akartak, de mindegy.
Amikor meg jöttek a Kínaiak, akkor mosolyogtak a bajszuk alatt, hagyjál már csórikám, most jössz azzal, hogy feltaláltad a spanyol viaszt újra.
Aztán volt ûrsikló, nem volt ûrsikló és most megy a buta amerikai rácsodálkozás: Nem mi vagyunk a világelsõk az ûrben?
Mit tûzzünk ki célul? Újrafelhasználható szállítójármûvet? Csökkentsük az ûrutazás költségét? Indítsuk be az ûrturzmust? Próbáljuk új meghajtási módokat (ûrlift, ion hajtómû, napvitorla)? Áhh, dehogy, az nem látványos, menjünk a Holdra és a Marsra. Jó drága, tudományos haszna minimális, de aláfûtünk a Kínaiaknak.
Ha nincs eszköz, hiába vannak célok, nincs mivel elérni. A kérdés felvetés azonban valóban jogos. Az USA megtehette volna, hogy amikor megnyerte az ûrversenyt, akkor fokozatosan kitûzzön nagyobb célokat, magának és akkor valahová vezetett volna az emberes ûrrepülés. Én azonban azt látom, hogy az ûrsikló program után szépen ráült a babérjaira. Megelégedett azzal, hogy van egy ûrsikló, ami nem egy darabig nem esett szét, kicsit elavult ugyan, meg eredendõen sem azt tudta, amit akartak, de mindegy.
Amikor meg jöttek a Kínaiak, akkor mosolyogtak a bajszuk alatt, hagyjál már csórikám, most jössz azzal, hogy feltaláltad a spanyol viaszt újra.
Aztán volt ûrsikló, nem volt ûrsikló és most megy a buta amerikai rácsodálkozás: Nem mi vagyunk a világelsõk az ûrben?
Mit tûzzünk ki célul? Újrafelhasználható szállítójármûvet? Csökkentsük az ûrutazás költségét? Indítsuk be az ûrturzmust? Próbáljuk új meghajtási módokat (ûrlift, ion hajtómû, napvitorla)? Áhh, dehogy, az nem látványos, menjünk a Holdra és a Marsra. Jó drága, tudományos haszna minimális, de aláfûtünk a Kínaiaknak.
#70
azér olyan f*sza hogy az usának ennyi pénze van, és azt igazán fontos dolgokra költi, mint az ûrutazás.
de mi a pék f*száért. mi az igazi értelme ennyi pénzt arra költeni, hogy valaki elmenjen a holdra egy-két napra? Hogy elmondhassa, hogy: hugyoztam a holdon, én vagyok a mayer a városban? Talán olaj van a holdon, vagy mi? Még szerencse hogy ott nem él senki mert akkor már lenne moonfor, aki jól békét osszon bombákkal a népnek, ráfogják hogy ez szent ügy, és megmondják a tutit. De hát ezért szeretjük amerikát, onnan olyan sok érték jön: a hálivúdi filmek, mekdonáldz...
de mi a pék f*száért. mi az igazi értelme ennyi pénzt arra költeni, hogy valaki elmenjen a holdra egy-két napra? Hogy elmondhassa, hogy: hugyoztam a holdon, én vagyok a mayer a városban? Talán olaj van a holdon, vagy mi? Még szerencse hogy ott nem él senki mert akkor már lenne moonfor, aki jól békét osszon bombákkal a népnek, ráfogják hogy ez szent ügy, és megmondják a tutit. De hát ezért szeretjük amerikát, onnan olyan sok érték jön: a hálivúdi filmek, mekdonáldz...
#69
" -Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek ûrbe juttatására. Eddig is kellett az ûrkompnak kettõ belõle, plusz a komp saját hajtómûve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen."
Az SRB felett van még egy folyékony üzemanyagú 2. fokozat is, ez valszeg elkerülte a figyelmed.
Az SRB felett van még egy folyékony üzemanyagú 2. fokozat is, ez valszeg elkerülte a figyelmed.
#68
Na várjunk csak, valami bûzlik Dániában!
Vagy hülye vagyok (ez esetben Cifu kijavít 😊), vagy a NASA készül kiadni egy gyerekeknek szóló színes mesekönyvet az USA választópolgárai számára, hogy jó helyre húzzák az X-et.
Feljutás:
-Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek ûrbe juttatására. Eddig is kellett az ûrkompnak kettõ belõle, plusz a komp saját hajtómûve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen.
-Bevált technikákkal dolgoznak, semmi újítás, de ennek ellelnére minden kétszer akkora lesz. És szériatartozék lesz az ajándék klíma és az utas oldali légzsák. Ennek ellenére a kapszula leszáll a földre, amit még sohasem próbáltak. Ha pedig tényleg ez lesz a kiírás, akkor kész verzióban kapacitás tekintetében a 2x-bõl lesz jó esetben 1,5x max 1x.
Költségek:
-Közgazdaságtanból megbuktam, de azért ha mondjuk kezdõ háziasszon és a konyhapénz esetébõl indulok ki, akkor a cikk végén a számok a következõ képpen alakulnak:
5,5M dobozos CEV +50% ingyen + CLV vacsira 3,2M + 2,5M gyereknek csokira = 11,2M Ellenoldal: Bush papa kabátzsebõl, ami még nem kocsmázott el Irakban, 1,8M végeredmény: Inkább elmegyek a Kínaiba, ami két hét múlva nyit a Holdon.
Szóval én örülök meg minden, és ha a NASA megfilmesíti és benne lesz a Halle Berry és a Hugh Jackman, akkor meg is nézem, csak aztán valakinek a keze nehogy beleérjen a bilibe.
Vagy hülye vagyok (ez esetben Cifu kijavít 😊), vagy a NASA készül kiadni egy gyerekeknek szóló színes mesekönyvet az USA választópolgárai számára, hogy jó helyre húzzák az X-et.
Feljutás:
-Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek ûrbe juttatására. Eddig is kellett az ûrkompnak kettõ belõle, plusz a komp saját hajtómûve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen.
-Bevált technikákkal dolgoznak, semmi újítás, de ennek ellelnére minden kétszer akkora lesz. És szériatartozék lesz az ajándék klíma és az utas oldali légzsák. Ennek ellenére a kapszula leszáll a földre, amit még sohasem próbáltak. Ha pedig tényleg ez lesz a kiírás, akkor kész verzióban kapacitás tekintetében a 2x-bõl lesz jó esetben 1,5x max 1x.
Költségek:
-Közgazdaságtanból megbuktam, de azért ha mondjuk kezdõ háziasszon és a konyhapénz esetébõl indulok ki, akkor a cikk végén a számok a következõ képpen alakulnak:
5,5M dobozos CEV +50% ingyen + CLV vacsira 3,2M + 2,5M gyereknek csokira = 11,2M Ellenoldal: Bush papa kabátzsebõl, ami még nem kocsmázott el Irakban, 1,8M végeredmény: Inkább elmegyek a Kínaiba, ami két hét múlva nyit a Holdon.
Szóval én örülök meg minden, és ha a NASA megfilmesíti és benne lesz a Halle Berry és a Hugh Jackman, akkor meg is nézem, csak aztán valakinek a keze nehogy beleérjen a bilibe.
#67
😉))))
Végre itt nem én irtam elõszõr errõl a könyvrõl.
A magán úrhajózásos, meg kinai ûrversenyes rész is érdekes. Mert azok is télleg bejöttek eddig.
De az igazán érdekes dolog az, hogy minek is akarnak a NASAék a Holdra meg a Marsra menni😉))))
Érdekes lenne, ha az is bejönne, de hát ez az Aldrin csak tud valamit elvégre õ elég kozelrõl ismeri a NASAt!
Végre itt nem én irtam elõszõr errõl a könyvrõl.
A magán úrhajózásos, meg kinai ûrversenyes rész is érdekes. Mert azok is télleg bejöttek eddig.
De az igazán érdekes dolog az, hogy minek is akarnak a NASAék a Holdra meg a Marsra menni😉))))
Érdekes lenne, ha az is bejönne, de hát ez az Aldrin csak tud valamit elvégre õ elég kozelrõl ismeri a NASAt!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#66
A nukleáris hajtómû valós alternatíva (ez talán a legmegvalósíthatómm a közeljövõben). Ugyanis nem az atombomba elvén mûködik, hogy berobbantják, aztán majd elrepül a végére rakott hajó, inkább hasonlít egy nukleáris reaktorral táplált ionhajtómûhöz (persze nem ugyanaz), ami hosszú ideig képes elég nagy teljesítményt leadni.
Egyébként a nagy hõt mágneses térrel is lehet irányítani, nem csak anyaggal.
Egyébként a nagy hõt mágneses térrel is lehet irányítani, nem csak anyaggal.
Gracie Barra
#65
Ismerõs volt nekem ez a CEV valahonnan, azután beugrott. Valamikor a kilencvenes évek második felében egy nagyszerû könyvet írt az Aldrin-Barnes szerzõpáros (az Aldrin név ugye mindenkinek mond valamit?) A csillagok fiai" címmel. Na abban szó van egy Galamb néven emlegetett ûrhajóról, ami az Apollo szakasztott mása, csak éppen hat fõt tud szállítani és a Shuttle alternatívájaként fejlesztették ki. Érdekes. Õ már akkor tudott valamit, ami nem csoda, tudtommal az ûriparban dolgozik/dolgozott.
#64
Ha visszahûtöd akkor már teljesen mindegy 😊
Egyszerûen arról van szó, hogy ahogy melegíted csökken az égéshõje.
És van egy pont, ahol 0-ra vált, majd megfordul.
Ekkor a bomlás fog energiafelszabadulással járni.
Szóval lehet jobban járnának, ha vizet használnának.
Tárolni is 1000x könnyebb.
Egyébként simán használhatnának solar thermal rocket-et is.
Egy 100 kW-os teljesítményhez elég 100 m2 tükörfelület. Az nem túl sok, fõleg ha a napvitorlák több km2-es méretéhez hasonlítjuk.
És azért mondjuk használnak 10000m2-t(ez még mindig csak egy 100x100 m-es alufólia! persze megfelelõen beállítva), akkor meg már 10 MW-juk van.
Azzal azért már lehet hajtani dolgokat.
Egyszerûen arról van szó, hogy ahogy melegíted csökken az égéshõje.
És van egy pont, ahol 0-ra vált, majd megfordul.
Ekkor a bomlás fog energiafelszabadulással járni.
Szóval lehet jobban járnának, ha vizet használnának.
Tárolni is 1000x könnyebb.
Egyébként simán használhatnának solar thermal rocket-et is.
Egy 100 kW-os teljesítményhez elég 100 m2 tükörfelület. Az nem túl sok, fõleg ha a napvitorlák több km2-es méretéhez hasonlítjuk.
És azért mondjuk használnak 10000m2-t(ez még mindig csak egy 100x100 m-es alufólia! persze megfelelõen beállítva), akkor meg már 10 MW-juk van.
Azzal azért már lehet hajtani dolgokat.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#63
Itt csak azon áll vagy bukik a dolog,hogy lesz-e végre egy ûrhivatal olyan bátor,hogy nukleáris hajtómûvet szereljen a rakétáira a várható (fõleg tudatlanságból adódó) társadalmi tiltakozás ellenére.
Úgy érzem ugyanis,hogy itt az ok amiért nem teszik csak lélektani és ezt a gátat egy bátor lépéssel át lehetne törni.
Mert a nép látná,hogy mûködik,és még olcsóbb is,és ez már meggyõzõ lenne...
Úgy érzem ugyanis,hogy itt az ok amiért nem teszik csak lélektani és ezt a gátat egy bátor lépéssel át lehetne törni.
Mert a nép látná,hogy mûködik,és még olcsóbb is,és ez már meggyõzõ lenne...
#62
Egy hajtómûben egyszerre általában kevés üzemanyag van,a reaktorban meg egyébként is csak H van ami magában nem robban,hogy szétvesse a reaktort.Egy rakéta akkor robban nagyot,ha az üzemanyagtartályt eléri a tûz,és az üzemanyag érintkezik az oxidálószerrel.Ez azonban a reaktoron kívül történik,és ha a reaktoros hajtómûvet eléggé kompaktra és erõs szerkezetûre építik akkor csak jó messzire elhajítja a robbanás aztán csak meg kell keresni....
Amúgy meg,ha Floridából lövik,akkor engem nem zavar.....<#nyes>
Amúgy meg,ha Floridából lövik,akkor engem nem zavar.....<#nyes>
#61
Ilyen már régóta van,le is tesztelték számtalanszor és müxik....
#60
Ha a hidrogént hagyják adiabatikusan kitágulni,és ezután égetik el egy égéstérben akkor kinyerhetõ nagyobb teljesítmény.
Egyébként úgy tudom 4-5 ezer K közt van az a határ ahonnan már a H-O plazma stabilabb.
Egyébként úgy tudom 4-5 ezer K közt van az a határ ahonnan már a H-O plazma stabilabb.
#59
Mondom hogy ilyen hajtómû a hatvanas évek óta van.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#58
Ilyen hõmérsékleten már nem a víz, hanem a H-O plazma a stabilabb. Szóval több energiát nem lehet kinyerni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#57
Nukleáris hajtómû csak álom marad, mivel azt a hõt, amit a hajtómû kibocsájt, semmilyen anyag nem bírná el (eddig ismert anyagok). Szal kilõvés közben elolvadna az ûrhajó. 😄
Ionnal csak hosszútávra lehet, mert lassan gyorsúl fel, tény. Szal egyenlõre marad a hagyományos. 😊 Egész addig, amíg nem találunk fel egy olyan ötvözetet, ami bírja ezt a hõt (kb 3000 Celsius fok). Viszont az óriási áttörés lesz, hisz a nukleáris hajtómûvek nem kis sebességet adnak. 😉
Ionnal csak hosszútávra lehet, mert lassan gyorsúl fel, tény. Szal egyenlõre marad a hagyományos. 😊 Egész addig, amíg nem találunk fel egy olyan ötvözetet, ami bírja ezt a hõt (kb 3000 Celsius fok). Viszont az óriási áttörés lesz, hisz a nukleáris hajtómûvek nem kis sebességet adnak. 😉
#56
Nukleáris hajtómûvel nem kéne földközelben dobálózni, épp elég rizikó a kilövés, ami 100ból 1szer nem sikerül, azaz felrobban, beterítve a környezetét. Hold utazáshoz nem jó az ion sem, mert a holdig fel sem tudja gyorsítani kellõképp. Odáig épp elég a mostani hajtórendszer. A marsra már lehet gondolkodni nagyobban. Bár az ion sztem még oda is kevés lenne, nem pár óráig gyorsítják a pici szondát sem, hanem hetekig-hónapokig.
Gracie Barra
#55
már errõl egyszer hasonló témában írtam. szal az a véleményem, hogy a jelen társadalom, ill. gazdasági rendszer nem szereti a kockázatot, és ezzel ellene hat nagy avagy gyors változásoknak
mire törekszik szinte minden gazdaság? alacsony inflációra. a fejlett társadalmak többsége 1-5 % körüli inflációval gazdálkodik. ez egyszersmind a kockázatvállalási küszöb is (pl. a kamatlábon keresztül). azaz, sokan mernek így majd vállalkozni, hisz 10 %-os nyereség már hasznot hoz, ez viszont általában nem igényel nagy kockázatot. (hisz épp ezért mernek vállalkozni) a hatalmas összeggel való hatalmas kockázatvállalás meglehetõsen ritka (és tök érthetõ is)
a globális növekedés egy-két százalék körül van, ez kb. azt jelenti, hogy a változás elég kicsi világszinten. (persze tudom, h cél a fenntartható növekedés, ami meg teljesül)
(persze lehet ez tök hülye megközelítés, mert most találtam ki😊 ) mindenesetre érdekel kinek mi a véleménye errõl
mire törekszik szinte minden gazdaság? alacsony inflációra. a fejlett társadalmak többsége 1-5 % körüli inflációval gazdálkodik. ez egyszersmind a kockázatvállalási küszöb is (pl. a kamatlábon keresztül). azaz, sokan mernek így majd vállalkozni, hisz 10 %-os nyereség már hasznot hoz, ez viszont általában nem igényel nagy kockázatot. (hisz épp ezért mernek vállalkozni) a hatalmas összeggel való hatalmas kockázatvállalás meglehetõsen ritka (és tök érthetõ is)
a globális növekedés egy-két százalék körül van, ez kb. azt jelenti, hogy a változás elég kicsi világszinten. (persze tudom, h cél a fenntartható növekedés, ami meg teljesül)
(persze lehet ez tök hülye megközelítés, mert most találtam ki😊 ) mindenesetre érdekel kinek mi a véleménye errõl
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#54
Pardon, akkor félreértés részemrõl. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53
Ha hosszú távon gondolkozol, akkor bizony igenis számít! Ha csak fele annyiért juttathatsz fel azonos terhet, akkor még évi négy fellövéssel is néhány éven belül megtakarítható annyi, hogy behozzon mondjuk egy ötmilliárdos fejlesztési költséget. Persze kockáztatás, nem vitás, szóval a kérdés inkább az, hajlandóak-e kockáztatni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52
Szerintem a Holdutazáshoz a nukleáris hajtómû lenne a legideálisabb.
Ha ugyanis a hidrogént elõmelegítenék 2-3 ezer K hõmérsékletre mielõtt O2 vel elégetik akkor jelentõs teljesítménynövekedést érnének el.Már egy 50%-os + teljesítmény is mivel hatványozottan számít,óriási üzemanyagmegtakarítást tenne lehetõvé,ami pedig csökkentené a méreteket és így a költségeket is.
És ennek külön elõnye,hogy a Földrõl való felszálláshoz is használható.
Sõt,ha magát a nukleáris hajtómûvet egy automatikus visszatérõ kapszulába építik,akkor hozzákapcsoható lenne jelenlegi rakétákhoz is (azok hajtómûve helyett),és igy visszatárhetne a kilövés után.....
Amúgy létezik ehhez hasonló terv,vagy ez csak az én ötletem???...(c)
Ha ugyanis a hidrogént elõmelegítenék 2-3 ezer K hõmérsékletre mielõtt O2 vel elégetik akkor jelentõs teljesítménynövekedést érnének el.Már egy 50%-os + teljesítmény is mivel hatványozottan számít,óriási üzemanyagmegtakarítást tenne lehetõvé,ami pedig csökkentené a méreteket és így a költségeket is.
És ennek külön elõnye,hogy a Földrõl való felszálláshoz is használható.
Sõt,ha magát a nukleáris hajtómûvet egy automatikus visszatérõ kapszulába építik,akkor hozzákapcsoható lenne jelenlegi rakétákhoz is (azok hajtómûve helyett),és igy visszatárhetne a kilövés után.....
Amúgy létezik ehhez hasonló terv,vagy ez csak az én ötletem???...(c)
#51
Voltak olyan tervek is, hogy egy ûrrepülõt csinálnak, ami sima sugárhajtómûvével felszáll a földrõl, szépen emelkedik amíg elég a levegõ, aztán begyújtja a rakétahajtómûvét, és tovább... Aztán ûrsikló szerûen visszatér a földre, egészben. Ezzel a tervel mi lett elfelejtették?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
Annyi pénbõl, amennyibõl "kifejlesztették" ( leporolták az Apolló terveit)lehetett volna építeni egy jó kis lineáris villanymotort..
Hiába nekem ez a gyengém 😊 😊 😊
Ezzel felllövik a nehezét, az utasok meg mennek, ahogy András javasolja..
Fent összeállítják a zûrhajót, és irány a .... amerre csak akarnak 😊
Hiába nekem ez a gyengém 😊 😊 😊
Ezzel felllövik a nehezét, az utasok meg mennek, ahogy András javasolja..
Fent összeállítják a zûrhajót, és irány a .... amerre csak akarnak 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#49
Szal még jó hogy amiket leírtam, az egyáltalán nem SCI-FI, mert a teknológiák évtizedek óta rendelkezésre állnak!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#48
Na most jól félreértettél!!!😉
Nem azt mondom hogy a fellõvésnél kellene ion/plazma hajtómûvet használni. (Bár van olyan is amit lehetne használni: a VASIMR vagy hogy híjják, csak ahhoz ugye rengeteg elektromos energiára lenne szükség. Pl egy atomerõmûvet kéne a zûrhajóba építeni!)
Én arra gondoltam, hogy az emberkéket szállító kapszulát föllövik szépen kémiai rakétával, minnél kisseb tömeg annál jobb. Aztán az ûrben hozzákapcsolódik az ion-drive-val felszerelt mûszaki egységhez, meg mindenhez amit átakarnak a Holdhoz tólni. Egy napelemmel táplált ion hajtómû ugyan nagyságrendelig kisebb tolóerõvel rendelkezik, de amíg egy kémiai rakéta, max pár perc alatt adja át a kellõ impulzust ez nagyságrendekkel nagyobb idõtartamig folyamatosan üzemelhet.
Így a Mûszaki egység is többször/akár évekig/ használható lenne!!!
Monnyuk valszeg egy Föld-Hold távolság esetén azért valamivel rá kellene segíteni a napelemekre, Pl termoelemes izotópos áramforrással, vagy üzemanyagcellával.
Nem azt mondom hogy a fellõvésnél kellene ion/plazma hajtómûvet használni. (Bár van olyan is amit lehetne használni: a VASIMR vagy hogy híjják, csak ahhoz ugye rengeteg elektromos energiára lenne szükség. Pl egy atomerõmûvet kéne a zûrhajóba építeni!)
Én arra gondoltam, hogy az emberkéket szállító kapszulát föllövik szépen kémiai rakétával, minnél kisseb tömeg annál jobb. Aztán az ûrben hozzákapcsolódik az ion-drive-val felszerelt mûszaki egységhez, meg mindenhez amit átakarnak a Holdhoz tólni. Egy napelemmel táplált ion hajtómû ugyan nagyságrendelig kisebb tolóerõvel rendelkezik, de amíg egy kémiai rakéta, max pár perc alatt adja át a kellõ impulzust ez nagyságrendekkel nagyobb idõtartamig folyamatosan üzemelhet.
Így a Mûszaki egység is többször/akár évekig/ használható lenne!!!
Monnyuk valszeg egy Föld-Hold távolság esetén azért valamivel rá kellene segíteni a napelemekre, Pl termoelemes izotópos áramforrással, vagy üzemanyagcellával.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#47
"De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtómûvet raktak volna rá!!!!"
Azoknak nagyon picike a tolóereje, csak nagyobb távolságok esetén van értelme használni. A Földrõl való felszállásra meg tökéletesen alkalmatlanok.
Szerintem egy sugárhajtómû-scramjet-rakéta kombó lenne a leghatékonyabb a jelenlegi technológiával. Az elsõ kettõ a légkörben marad (és szépen leszáll), a többi megy tovább.
Azoknak nagyon picike a tolóereje, csak nagyobb távolságok esetén van értelme használni. A Földrõl való felszállásra meg tökéletesen alkalmatlanok.
Szerintem egy sugárhajtómû-scramjet-rakéta kombó lenne a leghatékonyabb a jelenlegi technológiával. Az elsõ kettõ a légkörben marad (és szépen leszáll), a többi megy tovább.
#46
A francokat ..
Fel kell nyomni egy csillagkaput és kééész ... csak meg kell keresni a másikat valahol az északisarkon, az is jó lesz ... ;-)
Fel kell nyomni egy csillagkaput és kééész ... csak meg kell keresni a másikat valahol az északisarkon, az is jó lesz ... ;-)
#45
Nem állnak Holdkörüli pályára.
Az üzemagyag csak a szabad-visszatérés pályájára elegendõ.
Ez azt jelenti hogy az ûrhajó egyszer suhan át a Hold túlsó oldala felett 2-300km magasságon, aztán jön is vissza. A túlsó oldal felett így kb. 1 órát lehet tölteni.
Az üzemagyag csak a szabad-visszatérés pályájára elegendõ.
Ez azt jelenti hogy az ûrhajó egyszer suhan át a Hold túlsó oldala felett 2-300km magasságon, aztán jön is vissza. A túlsó oldal felett így kb. 1 órát lehet tölteni.
#44
ja igen, már valamikor írtam, de fentartom: Asimov a Halhatatlanság halálában elég jól fejtegeti azt pl., hogy egy az elégedettségre épülõ társadalom a fejlõdésében milyen nehézségekkel néz szembe. ugyanis a változás nem szabadna, hogy egy ilyenben bárkinek is igénye legyen, hiszen a cél: az elégedettség. (boldogság, stb.) pedig az igazi nagy fejlõdések jelentõs változást, helyenként akár sok ember életet követelõ kockázatot rejtenek magukban, olykor akár önfeláldozást.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#43
a gazdaságosság esetenként nem kedvez az új technológiáknak, mert azt elég nagy költség kifejleszteni, letesztelni, és nem biztos, hogy költséghatékonyabb, fõleg kezdetben, stb.
gyakorlatilag a fejlõdés rengeteg esetben nem (vagy csak a látótávolságunknál hosszabb távon) gazdaságos... (ezen egyébként érdemes elgondolkodni hosszabban is szerintem, mert némi veszélyt is rejt ez magában, de per pill ez van és ez a program egy kis lépés el effelõl)
nekem is tetszenek az új technológiák, szerintem is az lenne a (távolabbi, megvalósítandó) jövõ, de amit ez a program leír, ma még az is sci-fi. plussz az tetszik, hogy állandó kolóniát tervezenek a holdra, hogy bányászni akarnak ott is és a Marson is, helybõl akarnak energiát elõállítani. ezek hatalmas lépések lennének elõre. és alapvetõ feltételei a letelepedésnek szvsz.
gyakorlatilag a fejlõdés rengeteg esetben nem (vagy csak a látótávolságunknál hosszabb távon) gazdaságos... (ezen egyébként érdemes elgondolkodni hosszabban is szerintem, mert némi veszélyt is rejt ez magában, de per pill ez van és ez a program egy kis lépés el effelõl)
nekem is tetszenek az új technológiák, szerintem is az lenne a (távolabbi, megvalósítandó) jövõ, de amit ez a program leír, ma még az is sci-fi. plussz az tetszik, hogy állandó kolóniát tervezenek a holdra, hogy bányászni akarnak ott is és a Marson is, helybõl akarnak energiát elõállítani. ezek hatalmas lépések lennének elõre. és alapvetõ feltételei a letelepedésnek szvsz.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#42
Hát nekem is ez jutott elsõre eszembe, ha 1975-ben bejelentik, hogy addig is amíg nincsen jobb technológiánk ilyen cev-szerû Apollo2-vel közlekedünk a Holdra, akkor All right!
De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtómûvet raktak volna rá!!!!
A személyzeti kapszulát télleg jó hogy többször lehet felhasználni, de a mûszaki egységet is lehetne! Egy ion hajtómûves megoldás ideális lett volna, ha már úgy is másik rakétával indítják a Hold felé indító gyorsító fokozatot, meg a leszálló egységet.
Rendben van hogy a jó pár ezer munkahelyet meg akarják tartani, de akkor legalább értelmes munkát adnának nekik!
Ilyen alacsony hatékonyság mellett még a SC magán ûrhajója is elõbb jut el a Holdra mint a NASA.
De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtómûvet raktak volna rá!!!!
A személyzeti kapszulát télleg jó hogy többször lehet felhasználni, de a mûszaki egységet is lehetne! Egy ion hajtómûves megoldás ideális lett volna, ha már úgy is másik rakétával indítják a Hold felé indító gyorsító fokozatot, meg a leszálló egységet.
Rendben van hogy a jó pár ezer munkahelyet meg akarják tartani, de akkor legalább értelmes munkát adnának nekik!
Ilyen alacsony hatékonyság mellett még a SC magán ûrhajója is elõbb jut el a Holdra mint a NASA.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
A baj az, hogy a CEV aligha lesz olcsó, egy ûrhajó ára várhatóan félmilliárd dollár körüli, egy fellövés ára várhatóan százmillió dollár feletti. Persze ezek durva becslések...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#40
Mindenféle ûrutazáshoz - legyen az holdutazás, marsutazás, vagy messzebb - a sebesség problémát kell megoldani. Mennyivel is mehetnek most az ûrhajók az ûrben? 15-20 km/s? (Javítson ki valaki, ha tévednék!) Amíg ezt nem 10-szerezzük meg (minimum), addig ne is álmodjunk marsutazásról... Az embernek legalább egy méteres szakálla nõne, mire odaérne, nem is beszélve a visszaútról. Meg a hosszú idõ alatt csomó minden elromolhat. Szóval a kulcsszó a sebesség. (és ennek függvényében az idõ)