139
-
Caro #99 Na az utánégető az nem valami takarékos megoldás... :)
Figyelj, én csak azt mondtam, hogy a hőmérséklettől függ.
Szerintem az uránnal is meg lehetne csinálni a 4000K-t, bár lehet hogy nem.
Abban az esetben jó.
Én csak azt mondtam, hogy a hidrogén egy hőmérséklet felett nem éghető.
Pontosan ez mennyi, azt nem tudom, de létezik, és ilyen ezres nagyságrendű. -
Epikurosz #98 Azér' nem ilyen eccerű.
engem rég kísért a gondolat, hogy kísérletezzem, de robbanószerrel való visszaélés miatt rövid távon lecsuknának.
apropó: láátam a tévében, hogy amerikában a rakétamodellezők minden évben csinálnak dzsemborit a sivatagban, és lődözik fel a házikészítésű rakettákat. Náluk hogy van ez? Amit lehet ott, itt nem lehet? Hátha vki ebben okosabb nálam...
Mer' érdekelne a dolog... -
gyozo #97 Most tényleg, most egyetlen egy dolgot mondjon el nekem valaki. Adott egy ország, ami olyan pici, hogy nagyobb atlaszokon nem is jelölhető. Űrkutatásra fordított összeg stagnál a nullához, ám ennek ellenére egyetlen cikk hozzászólásiból össze lehet rakni egy űreszközt. Kérdés:
A NASA-nak akkor ebben mi ennyire bonyolult? -
Epikurosz #96
-
Epikurosz #95 http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=157230
lehet pályázni -
juzosch #94 Ismerem a nukleáris meghajtási módokat, de uránnal(plutóniummal stb) teletömni egy szerkezetet, amik közül minden 100. felrobban nem kicsit aggasztó. Túl sok szintén jó hatásfokú de sokkal biztonságosabb terv létezik, hogy ezt használják, jónéhányukról itt is olvashatsz. -
Kryon #93 http://www.sg.hu/cikk.php?cid=16624
Itt van szó ilyenről,hirtelen ezt találtam,de csak mert valamiért nem jön be a Google,ha beírod hogy nukleáris/atom/reaktoros rakétahajtómű,vagy ehhez hasonlót,te is találsz bőven cikkeket erről....
Mostmár viszont tényleg megyek.... -
Caro #92 Ez így nagyon nem jó.
Ugyanis: ha van egy egy irányba áramló gázod, akkor ha begyújtod, a mozgása ismét kaotikussá válik. Ha meg már az égéstéren kívül ég, akkor semmit nem ér, csak egy látványos lángcsóva lesz, de a tolóereje=0!
Nézd meg ezeket a képleteket. Ezek nem hazudnak.
A wikipedián is egy _csomó_ eljárás jön be a "spacecraft propulsion"-re, de ilyen nincs. Pedig ott tényleg minden van. És nem véletlenül. -
Kryon #91 Na én most elvonulok 1-2 napra.... 
-
Kryon #90 A rakéta mérete egyáltalán nem lényegtelen,ugyanis a kilövés költségei még atomhajtással is magasak lennének (de azért lényegesen olcsóbb mint ma).
Minden egyes kg költségnövekedést okozna,és egy nagyobb rakéta bizony igen nagy túlsúlyt jelentene,nomeg a hidrogén is egy költséges üzenanyag,úgyhogy nem árt vele takarékoskodni.....
A légkörön áthaladáskor valóban rengeteget számít a légellenállás,ezt abszolút jól látod.
Mellesleg a Saturn V tényleg bazi nagy volt,de nagyon drága is,pont ezért vonták ki a forgalomból.... -
Kryon #89 Látom tályékozott vagy,de a cselt még mindíg nem érted.
Ugyanis miközben az előmelegített H kitágul munkát végez önmagán,és mivel szabad úttal csak egy irányba rendelkezik,ez a munkavégzés (a kémiai potenciálon túl) a gáz gyorsítására fordítódik,miközben az lehűl,ezt ugyanis a hőből fedezi.
Tehát lesz nekünk gyorsan áramló,lehűlt H gázunk,amibe ekkor O-gázt engedünk,és beindul az égés,mely ismét hővel látja el az ekközben vízzé alakuló gázt a további táguláshoz/gyorsuláshoz.Tehát mindkét hőközlés a kiáramlási sebesség mövelésére fordítódik,és a relatív nyomás is növekszik.
Olyan ez mint a repülőgépeken az utánégető....
-
Caro #88 Te tudsz néhány dolgot, de nem érted az összeset.
Na figyelj:
Kiáramló gáz: legyen 1 kg/s
gázhőmérséklet: T K
nyomás: p=nRT/V
n, R és V jelen esetben állandó, mert a belső térfogat állandó, a rakéta pedig pont annyi hajtóanyagot lök ki, amennyi belemegy a tartályból.
Ebből következik, hogy p egyenesen arányos T-vel.
A rakéta tolóerőképlete:
F=A*p(rel)+(m/t)*v
A állandó, p T-től függ. v is T től függ, és m állandó.
Ebből az következik, hogy csak a gáz hőmérséklete számít a tolóerő meghatározásánál.
Mindegy mivel éred el.
Tehát ha kitágítod a hidrogént és lehűtöd, akkor semmit nem érsz el.
Azért jobb a nukleáris meghajtás, mint a sima rakéta, mert lehet, hogy akkora hőmérséklet, viszont lehet tiszta hidrogént használni, nem kell hozzá 8x akkora tömegű oxigén.
Másik:kit érdekel a hidrogén sűrűsége? A légellenállás számít, hosszú rakétát kell építeni, hogy kicsi legyen a merőleges felület. A tömeg a lényeg. Egyáltalán nem lesz nehéz tőle. Az üzemanyagtartály a legkisebb súly.
A 40 éves Saturn V első fokozatának adatai:
Weight (loaded):5017000 lbs
Weight (dry): 289900 lbs
20-ad része a tartály az üzemanyag tömegének! -
Kryon #87 Nem...
Kifelyezetten mélyűrben akarják használni,de elég erős ahhoz,hogy Földi indításra is alkalmas legyen.
Te valószínűleg kevered a nukleáris-ion,és nukleáris-plazma hajtóművekkel.
Azoknál egy atomreaktorral előbb áramot termelnek (lényegében egy mini erőmű),majd az elektromossággal működtetik a hajtóműveket.(Ilyen hajtja majd a JIMO-t is.)
Az "atomhajtóműnél" ellenben H2-t hevítenek közvetlenül,úgy hogy egy kis reaktoron vezetik keresztül.
-
juzosch #86 Földi indításhoz nukleáris hajtómű? Ne viccelj. Az kifejezetten mélyűri hajtómű. -
Kryon #85 Hát nem....
Egyszerű példával:
Egy CO2 patronnál legyen a hőmérsékleti limit szobahőmérséklet.
Engedjük ki belőle a gázt egy tartályba,melyen A keresztmetszetű lyuk van.
Először csak hagyjuk,hadd menjen ki ahogy neki jólesik.A patronból kiáramló,és kitáguló gáz ekkor erősen lehűl,és pl. 2xlégköri nyomáson távozik a lyukon.
A második esetben zárt tartályba engedjük a gázt,hagyjuk felmelegedni szobahőmérsékletre (nő a nyomás is),és ezután eresszük ki a lyukon.
Ekkor a nyomás nagyobb pl. 4xlégköri...(elhanyagoljuk,hogy ez a kiáramlás során csökken,a lényeg így is világos)
Az első esetben a felületen 1 Atm. a túlnyomás a másodikban 3 ezt beszorozva az A felülettel adódik az erő,mely gyorsítani igyekszik tartályunkat (és a gázt).
Ha az A felület helyébe a rakéta fúvókájának keresztmetszetét helyettesíted és a szobahőmérséklet helyébe kb.3000 K-t akkor megérted miről beszéltem.
Csupán annyi,hogy 2 részletben közöljük a hajtógázzal azt a hőt,melyet pl. anyagszerkezeti okokból egy részletben nem tudunk,mert egy köztes adiabatikus hűlés,kitágulás nélkül nem menne.(Vagy,mert nem menne végbe az égés,vagy mert a fellépő hőmérsékletet nem bírná a ketyere.)
A molekulasebesség miatt természetesen valóban a H2 és a He az előnyös,de H2 ből ha csak azzal mész irdatlan térfogat kell (nagy,nehéz rakéta),mert nagyon alacsony a sűrűsége (cseppfolyósítva is) és elveszted az égésből származó + energiafelszabadítás lehetőségét is.Egyébként kimondottan az űrbe pl.Föld körüli orbitális pályáról a Marsig csak hidrogénes változatot akarnak használni.
És,hogy a He-ról is szóljak,azzal az a nagy baj,hogy iszonytatóan drága,és cseppfolyósítani/tárolni sem eccerű.....
-
Caro #84 De ha kitágul már akkor nem tudod elégetni. Akkor tök mindegy.
Van X m3 gázod, ennek van egy kiterjedése X Y és Z fokon.
Attól hogy előbb melegíted X-ről Y-re aztán lehűtöd Z-re, vagy X-ből egyből Z-t csinálsz lényegtelen. A térfogat ugyanakkora lesz. Azt így nem tudod felhasználni.
És pont ezt írtam, hogy 3000K-n már nem létezik víz. És ha van már az is gáz, nem gőz.
Nyilván a H2 és a He a legjobb, mert nekik a legnagyobb a molekulasebességük adott hőmérsékleten, és ezért belőlük van a legnagyobb tolóerő is.(lendületmegmaradás ugye)
A vízben annyi extra van, hogy O2 is van benne. Aminek kisebb lesz a sebessége, viszont nagyobb a tömege.
Csak a sebesség a hőmérséklet gyökével egyenesen arányos. -
Kryon #83 Ja,és ha érdekel a mai hagyományos rakéták hajtóművében is úgy 3800 K körüli az égési hőmérséklet..... -
Kryon #82 Ha nyersanyagforrásokat keresnek akkor az aszteroidákon érdemes körülnézni,néhányan közülük (úgy gondolják a kisbolygókutatók) szinte tiszta formában tartalmazzák a legkülönfélébb nyersanyagokat,nagyobb mennyiságben mint bármely földi lelőhely..... -
Kryon #81 Az tudom,hogy egy ponton túl már stabilabb,ha nem áll össze vízzé,ez nyilvánvaló.Adott hőmérséklet fölött plazmává válik,változnak az egyensúlyi paraméterek stb...ez nem új.
A visszahűtésről annyit,hogy,ha attól hűl,hogy kitágul,akkor alacsonyabb hőmérsékletű és ritkább gázt kapsz,ha ezt még pluszban elégeted az ismét növeli a hőmérsékletet és vele a nyomást,tehát a ritkább gázból is kihozhatsz akkora nyomást,és így tolóerőt mint előmelegítés,majd tágulás nélkül csak sűrűbb gázból.Ez tömegmegtakarításhoz vezet az üzemanyag szempontjából.
Ha vizet hasznélnának az olcsó lenne,de sok kellene belőle,mert a 3000 K-re melegített víz,még akkora tolóerőt sem adna mintha csak simán H2 és O2 reagálna.
És a reaktor sem szeretné annyira a vizet mint a hidrogént.A víz ugyanis egy elég agresszív anyag (főleg ha 3000 fokos) és mindenféle korróziókat okozna a reaktorban.
A solar thermal rocket nem rossz,de sajna csak légkörön kívül használható,mert légkörön áthaladáskor a nagy tükörfelületek erősen fékeznének.
Az a nagy hejzet,hogy Földi indításhoz jelenleg az alternatívák közül csak a nukleáris hajtás lenne megfelelő (és sajna ezt sem merik használni)...... -
juzosch #80 Nem mondom, hogy olyan egyszerű, mint amerikát megkerülni, de akkori technikával az sem voilt könnyű. És az új világot is csak kereskedelmi utak keresése közben találták meg, most nyersanyag-lelőhelyeket keresünk/fogunk keresni. A fennttartható fejlődéshez terjeszkedni, vagy háborúzni kell. Nekem az előbbi jobban tetszik. -
#79
most hogy így téged olvaslak az előző hozzászólásom stornó.
viszont ahhoz, amit írsz: itt az sg-n már többször lehetett Mars kolonizálási terveket olvasni (tom, messzi jövő, de abban asszem megegyezhetünk, h nem ragadhatunk le a Földnél... legalábbis ha nem pusztulunk ki), ami lehetne majd az első új Ámerika. a Hold lehetne egy kikötő efelé, ahonnan pl. nem okoz gondot nukleáris hajtőművel űrhajót indítani (mert ha ott robban is az elég messze van már, hogy itt ne fájjon), ahol ki lehetne tapasztalni (minden ilyenféle tapasztalás olcsóbb a Holdon mint távolabb), hogy miként lehet bázist létrehozni más planétán (ez kéne később pl. a Marson is, persze remélhetőleg csak átmenetileg), illetve az embereket is fel lehetne márni hogy viselkednek ilyen új jellegű környezetben, stb-stb-stb. ... plusz hozhatna egy csomó új felfedezést, mind a Holdon, mind a Marson, mind közben felmerülő kutatások során, a meglévő technikák finomondnák, a most még jövőbeliek előkerülnének (meg mit tom én, még biztos sok mindent lehetne írni, most így hirtelenjében ezek jutottak eszembe) ... kissé talán hülyén fogalmazva: a part menti csónakjainkat (jelenlegi rakéták és ISS), felváltanák az evezős gályák (ugyanez a technika csak messzibb távra) és talán megjelennének a vitorlás hajók-ladikok (nukleáris, ion, napvitorla, meg mit tom én mi még)
persze tom, ez most mind meglehetősen futurisztikus -
Caro #78 Van róla.
http://en.wikipedia.org/wiki/Alcubierre_Drive -
#77
erről egyébként most hirtelen Kolumbusz jutott eszembe (nem lényeg, csak beugrott) -
gyozo #76 Teljesen egyetértek veled, de azért hadd hívjam fel egy egészen ki különbségre Kolumbusz Amerikája és a Hold között.
Az új világ felfedezése azért adott nagy lökést, mert Európa túlnépesedett, Amerikában pedig csak a kezüket kellett kinyújtani és volt minden (föld, bölény, nyersanyag, arany, rabszolga, leölhető, kifosztható indián stb...)
A Holdon csak annyi van, amit odaviszel magaddal, meg hélium 3 izotóp, amiről regélik, hogy jó lehet valamire.
Vésztartaléknak akkor lenne jó, ha önfenntartó lenne, kiinduló pontnak pedig akkor lenne jó, ha legalább az elméleti fizikusoknak lenne lövésük arra a kérdésre, hogy hogyan juthat el egy ember "A" naprendszerből "B" naprendszerbe. -
juzosch #75 Ha olaj nncs is, de nagy mennyiségben van a holdon a hidrogénnek egy olyan fajtája, ami nagyon jó üzemanyag, a földön meg alig van. A hold az első lépés az űr meghódításához. Azt pedig meg kell hódítani, két ok miatt:
- az emberi kíváncsiság
- a fejlődés fenntartása.
Hol lennénk, ha Magellán, Kolombusz és a többiek nem akarnak annyira felfedezni? Sehol. Az emberiségnek terjeszkedni kel. Minden nagy civilizácoió addig volt nagy, amíg terjeszkedett. Utána szépen összeroskadt. A jövő múlik ezen. Plusz a kimerülő nyersanyagokat is pótolni kell majd valahonnan, illetve nem ártana, ha lenne egy nagyobb kolónia(pár millió fő minimum), katasztrófa esetére vésztartaléknak. -
#74
jah, hát én is remélem... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73
A nukleáris hajtóművek technologiája elég fejlett, igaz komolyan csak az 1950-es és 60-as években foglalkoztak vele. De több kisérleti hajtómű is volt, és elég jól kidolozták a megoldásokat. A magas hőmérséklet is megoldható, egyszerűen hűteni kell a hajtómű falát, erre használható az üzemanyag is, a falban futó vezetékek segítségével.
Az ion-hajtómű a Holdra tényleg elég hosszadalmas lenne, de a Mars esetén reális megoldás, igaz nem olyan effektív, mint az atomhajtómű. -
#72
Így ez esetben marad az, hogy kevés pénzből, nagy rizikóval fog valaki majd remélhetőleg áttörést hozni... -
gyozo #71 A tudomány, technika előremozdítása az emberiség szempontjából igen is fontos. Az egyik legnagyobb kihívást ebből az űrkutatás jelenti.
Ha nincs eszköz, hiába vannak célok, nincs mivel elérni. A kérdés felvetés azonban valóban jogos. Az USA megtehette volna, hogy amikor megnyerte az űrversenyt, akkor fokozatosan kitűzzön nagyobb célokat, magának és akkor valahová vezetett volna az emberes űrrepülés. Én azonban azt látom, hogy az űrsikló program után szépen ráült a babérjaira. Megelégedett azzal, hogy van egy űrsikló, ami nem egy darabig nem esett szét, kicsit elavult ugyan, meg eredendően sem azt tudta, amit akartak, de mindegy.
Amikor meg jöttek a Kínaiak, akkor mosolyogtak a bajszuk alatt, hagyjál már csórikám, most jössz azzal, hogy feltaláltad a spanyol viaszt újra.
Aztán volt űrsikló, nem volt űrsikló és most megy a buta amerikai rácsodálkozás: Nem mi vagyunk a világelsők az űrben?
Mit tűzzünk ki célul? Újrafelhasználható szállítójárművet? Csökkentsük az űrutazás költségét? Indítsuk be az űrturzmust? Próbáljuk új meghajtási módokat (űrlift, ion hajtómű, napvitorla)? Áhh, dehogy, az nem látványos, menjünk a Holdra és a Marsra. Jó drága, tudományos haszna minimális, de aláfűtünk a Kínaiaknak. -
G0blin #70 azér olyan f*sza hogy az usának ennyi pénze van, és azt igazán fontos dolgokra költi, mint az űrutazás.
de mi a pék f*száért. mi az igazi értelme ennyi pénzt arra költeni, hogy valaki elmenjen a holdra egy-két napra? Hogy elmondhassa, hogy: hugyoztam a holdon, én vagyok a mayer a városban? Talán olaj van a holdon, vagy mi? Még szerencse hogy ott nem él senki mert akkor már lenne moonfor, aki jól békét osszon bombákkal a népnek, ráfogják hogy ez szent ügy, és megmondják a tutit. De hát ezért szeretjük amerikát, onnan olyan sok érték jön: a hálivúdi filmek, mekdonáldz...
-
mrzool #69 " -Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek űrbe juttatására. Eddig is kellett az űrkompnak kettő belőle, plusz a komp saját hajtóműve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen."
Az SRB felett van még egy folyékony üzemanyagú 2. fokozat is, ez valszeg elkerülte a figyelmed. -
gyozo #68 Na várjunk csak, valami bűzlik Dániában!
Vagy hülye vagyok (ez esetben Cifu kijavít :)), vagy a NASA készül kiadni egy gyerekeknek szóló színes mesekönyvet az USA választópolgárai számára, hogy jó helyre húzzák az X-et.
Feljutás:
-Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek űrbe juttatására. Eddig is kellett az űrkompnak kettő belőle, plusz a komp saját hajtóműve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen.
-Bevált technikákkal dolgoznak, semmi újítás, de ennek ellelnére minden kétszer akkora lesz. És szériatartozék lesz az ajándék klíma és az utas oldali légzsák. Ennek ellenére a kapszula leszáll a földre, amit még sohasem próbáltak. Ha pedig tényleg ez lesz a kiírás, akkor kész verzióban kapacitás tekintetében a 2x-ből lesz jó esetben 1,5x max 1x.
Költségek:
-Közgazdaságtanból megbuktam, de azért ha mondjuk kezdő háziasszon és a konyhapénz esetéből indulok ki, akkor a cikk végén a számok a következő képpen alakulnak:
5,5M dobozos CEV +50% ingyen + CLV vacsira 3,2M + 2,5M gyereknek csokira = 11,2M Ellenoldal: Bush papa kabátzseből, ami még nem kocsmázott el Irakban, 1,8M végeredmény: Inkább elmegyek a Kínaiba, ami két hét múlva nyit a Holdon.
Szóval én örülök meg minden, és ha a NASA megfilmesíti és benne lesz a Halle Berry és a Hugh Jackman, akkor meg is nézem, csak aztán valakinek a keze nehogy beleérjen a bilibe. -
#67
;)))))
Végre itt nem én irtam előszőr erről a könyvről.
A magán úrhajózásos, meg kinai űrversenyes rész is érdekes. Mert azok is télleg bejöttek eddig.
De az igazán érdekes dolog az, hogy minek is akarnak a NASAék a Holdra meg a Marsra menni;)))))
Érdekes lenne, ha az is bejönne, de hát ez az Aldrin csak tud valamit elvégre ő elég kozelről ismeri a NASAt! -
juzosch #66 A nukleáris hajtómű valós alternatíva (ez talán a legmegvalósíthatómm a közeljövőben). Ugyanis nem az atombomba elvén működik, hogy berobbantják, aztán majd elrepül a végére rakott hajó, inkább hasonlít egy nukleáris reaktorral táplált ionhajtóműhöz (persze nem ugyanaz), ami hosszú ideig képes elég nagy teljesítményt leadni.
Egyébként a nagy hőt mágneses térrel is lehet irányítani, nem csak anyaggal. -
Thrawn #65 Ismerős volt nekem ez a CEV valahonnan, azután beugrott. Valamikor a kilencvenes évek második felében egy nagyszerű könyvet írt az Aldrin-Barnes szerzőpáros (az Aldrin név ugye mindenkinek mond valamit?) A csillagok fiai" címmel. Na abban szó van egy Galamb néven emlegetett űrhajóról, ami az Apollo szakasztott mása, csak éppen hat főt tud szállítani és a Shuttle alternatívájaként fejlesztették ki. Érdekes. Ő már akkor tudott valamit, ami nem csoda, tudtommal az űriparban dolgozik/dolgozott. -
Caro #64 Ha visszahűtöd akkor már teljesen mindegy :)
Egyszerűen arról van szó, hogy ahogy melegíted csökken az égéshője.
És van egy pont, ahol 0-ra vált, majd megfordul.
Ekkor a bomlás fog energiafelszabadulással járni.
Szóval lehet jobban járnának, ha vizet használnának.
Tárolni is 1000x könnyebb.
Egyébként simán használhatnának solar thermal rocket-et is.
Egy 100 kW-os teljesítményhez elég 100 m2 tükörfelület. Az nem túl sok, főleg ha a napvitorlák több km2-es méretéhez hasonlítjuk.
És azért mondjuk használnak 10000m2-t(ez még mindig csak egy 100x100 m-es alufólia! persze megfelelően beállítva), akkor meg már 10 MW-juk van.
Azzal azért már lehet hajtani dolgokat. -
Kryon #63 Itt csak azon áll vagy bukik a dolog,hogy lesz-e végre egy űrhivatal olyan bátor,hogy nukleáris hajtóművet szereljen a rakétáira a várható (főleg tudatlanságból adódó) társadalmi tiltakozás ellenére.
Úgy érzem ugyanis,hogy itt az ok amiért nem teszik csak lélektani és ezt a gátat egy bátor lépéssel át lehetne törni.
Mert a nép látná,hogy működik,és még olcsóbb is,és ez már meggyőző lenne... -
Kryon #62 Egy hajtóműben egyszerre általában kevés üzemanyag van,a reaktorban meg egyébként is csak H van ami magában nem robban,hogy szétvesse a reaktort.Egy rakéta akkor robban nagyot,ha az üzemanyagtartályt eléri a tűz,és az üzemanyag érintkezik az oxidálószerrel.Ez azonban a reaktoron kívül történik,és ha a reaktoros hajtóművet eléggé kompaktra és erős szerkezetűre építik akkor csak jó messzire elhajítja a robbanás aztán csak meg kell keresni....
Amúgy meg,ha Floridából lövik,akkor engem nem zavar.....
-
Kryon #61 Ilyen már régóta van,le is tesztelték számtalanszor és müxik.... -
Kryon #60 Ha a hidrogént hagyják adiabatikusan kitágulni,és ezután égetik el egy égéstérben akkor kinyerhető nagyobb teljesítmény.
Egyébként úgy tudom 4-5 ezer K közt van az a határ ahonnan már a H-O plazma stabilabb.