139
-
Kryon #139 Mert ahhoz,hogy legyen más irány is,előbb ki kell építeni az alapokat az új helyen.Az "űrgyarmatosítás" nem olyan mint a nagy földrajzi felfedezések korszaka,hogy akárhová vetődött is a hajós,szinte mindenütt volt élelem,víz,fa,munkaerő stb. ami megkönnyítette a hídfőállás hiépítését.
A Marson vagy a Holdon lényegében nincs semmi amit közvetlenül fel lehetne használni,csak a nyeranyagok adottal,ezek hasznosításához pedig ipart kell telepíteni,ami se nem egyszerű,se nem olcsó mulatság..... -
messen #138 Áve!
Még mindig csak abban gondolkodtok, hogy a Földről kell mindent elküldeni...
A marsra küldött automata akár küldhetne az emberes expedíció elé is üzemenyagot, oxigént, stb...
Ezt nem értem igazán a Hold expedícióknál sem. Miért csak egy irányról van mindig szó?
Csürsz!
Én -
#137
A CNN-en most olvastam, hogy a kínaiak egy évvel az amcsik elött akarnak holdraszállni és kifejezetten a z ott levő H izotóp vizsgálatáért. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#136
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Sajnos a politika és az túlzott önzés ezt szinte teljesen reménytelenné teszi. Az ESA és az Oroszok illetve a Kínaiak és az Oroszok sem azért működnek együtt, mert "közös célért dolgoznak", hanem mert az oroszoknál van megfelelő tapasztalat, az ESA-nál illetve a Kínaiaknál meg pénz... -
HUmanEmber41st #135 Akkor legyen kompromisszum!
Lőjenek fel egy mentőűrhajót, meg vigyenek magukkal sok üzemanyagot, h ne kelljen tehetetlenségi pályán vacakolni, hanem végig gyorsulva/lassulva tehessék meg rövidebb idő alatt az utat.
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Egyedül bevállalni hatalmas költség és nagy rizikó is egyben (sztem )
Aztán ne felejtsenek el vinni magukkal egy nagy hatótávolságú wlan routert sem ! :) :) ( net nélkül 1 lépést se ! ) -
#134
Igen, de így nem csak évente 1 alkalommal lehetne űrhajót indítani.
Lehetőség lenne mentőakciót is felküldeni ha baj van. Pl ha nem tudnak valami meghibásodás miatt vissza indulni. Így talán még az elött odaérhetne egy mentőexpedíció, hogy a készleteik kifogynak.
Mondom, ha csak zászlót akarnak kitűzni akkor aláíropm, hogy felesleges, de ha rendszeres kutatást, ne adj isten kolonizálni akarnak akkor nem!
Amúgy ha megnézed
ezt az oldalt, akkor láthatod, hogy az L pointok, nem csak pár százezer km távolságra vannak. Másrészt a több lépcsős rakéta elve is az, hogy gazdaságosabb, jobb, olcsóbb, nagyobb teherbírású járművet lehet készíteni, ha nem cipelsz magaddal olyan tömeget, ami nem kell. A tankolásos koncepció is ezt az elvet követi. -
kamov #133 Itt is az a gond hogy a jóval több üzemanyagra ezen L pontok miatt lenne szükség.
Egyszerűen felesleges macera.
Ugyanis ezen L pontok csak párszázezer km-re vannak a Marstól, tehát a Földről indítva szinte ugyanannyi üzemanyag kell a Mars eltalálására mintha ezen (egyébként valójában Nap-Mars L3 és L4) pontokat akarnánk elérni.
Mindezek persze kémiai hajtóműre vonatkoznak.
Tisztán elektromos (ion,plazma)meghajtás esetén az űrhajónak nem okoz gondot a megfelelő üzemanyagmennyiség magával vitele, ami feleslegessé tesz mindenfajta utántöltést. -
#132
Feltételezve hogy a forgás irány ez ->
A bolygó állások pedig:
------------(L1)-----MARS-----(L2)------
/
/
-----FÖLD------------------------------
Látható, hogy egy viszonylag kedvezőtlen helyzetből is indítható űrhajó a Mars L1-es pontjába, úgy hogy oda 0 sebességgel érkezzen onnan pedig feltankolva tovább mehessen a Mars felé.
Az L pontok rendelkeznek egyfajta befogó képességgel is, ami az ottani manőverezést nagyban megkönnyíti.
Az L pontokban levő "benzinkutak" több expedíónak elegendő üzemanyagot tárolnának.
A Marsról való visszaút pedig szintén történhetne 2 lépcsőben , vagy egy fordulattal később hasonló bolygóállásnál az L1 pontot érintve. Vagy még egy fordulaton belül sokkal töb üzemanyagot felhasználva az L2 pont érintésével. -
#131
Akkor ugyan is nem tehetetlenségi pályán fog menni! -
#130
Na ja, de mi van ha folyamatosan üzemelő ion hajtóművel megy???!!!! -
Epikurosz #129 lehet, hogy igazad van. mivel az űrben nincs légellenállás, a kezdőlökés után tökmindegy, hogy mennyi üzemanyag van a hátizsákodban. -
kamov #128 A probléma ezen Napkörüli pályával az hogy az utántöltőegység küldése a Földről és az összekapcsolódás jóval több üzemanyag küldését igényelné, mintha eleve az űrhajót szerelnéd fel annyi üzemanyaggal hogy ugyanazt a menetidőt fussa.
-
#127
Jól nem erre gondoltam!
A benzinkút nem minimum energiás Föld-Mars, hanem egy Nap körüli pályán lenne.
Az L pontok meg még jobbak. Pl ha nagyobb mennyiségű üza lenne az L pontokban (többen is), akkor akár több ugrással is meg lehetne oldani a Mars utazást. Kisebb tömegű üzát gyorsabban lehetne égetni, ergó nagyobb sebességgel rövidebb idő alatt lehetne oda érni.
Nem kellene mindíg a megfelelő Föld-Mars együttállásra várni. Ráadásul több alternetív/vész útvonal is létezne.
Ha egy 500 km-es kirándulásra a legrövidebb úton de lovaskocsival indulsz (mert nincs közben töltő állomás) akkor kajából is jobban fel kell készülnöd, mint ha autóval mész, és 150 km-enként ki tudsz szálni pisikélni, meg kólázni a benzinkúton!
Asszem télleg ez lenne a jó megoldás, persze csak ha komolyan gondolják azt a Mars expedíció(ka)t és nem csak azért mennek hogy a csillagos sávosat kitűzzék!
-
Epikurosz #126 "librációs pontjai"
látszik, hogy ki az okos. én még csak nem is hallottam, ezeket a varázsigéket, vagy nagyon rég, és elfelejtettem. -
kamov #125 Lehet hogy minimum energiás(Hohmann) pályán elindítasz egy űreszközt, majd két hónap múlva indítasz egy másikat gyorsabb pályán. Ekkor a segességkülönbség miatt a két cucc akár többszáz m/s-al suhan el egymás mellett. Szinkronizáni kell a pályákat, dokkolni, tölteni, plusz pályakorrekciókat végezni. Tehát gyakorlatilag felzabálni azt a hajtóanyag mennyiséget amit áttankolnánk. Ez így egyszerű pazarlás. Az utántöltőegység pedig mindenképp egyszerhasználatos lesz.
Összekapcsolódásra elsődlegesen alkalmas pontok Mars űrhajó esetén, a Földkörüli pálya, a Föld-Hold rendszer egyes librációs pontjai, a Föld-Nap rendszer egyes librációs pontjai és a Marskörüli pálya. Ekkor az üzemanyagigény minimális.
Másodlagosan alkalmas lehet még a Holdkörüli pálya is de ez már eléggé üzemanyagigényes.
-
#124
Szerintem lehetne olyan pályát találni (pl egy elnyúlt elipszis), illetve az utazások idejét úgy időzíteni, hogy a cammogóval való találkozás biztosítva legyen.
Másrészt a rengeteg űreszköz viszont jelentősen növelné pl a meteor veszély kockázatát.
Amíg 1 jármű csak egy helyen tartózkodik, addig ez a rengeteg eszköz összeviszza szálldos, sokszorosára növelve egy meteor találatot!
Ráadásul bármelyik eszköz elvesztése katasztrófához vezetne.
És azért még mindíg az ember a legjobban használható univerzális javító eszköz. Ha baj van nem árt ha kéznél van!
(Repgép szerelők beceneve: beszélő szerszám;)))
Szal gáz esetén az űrhajósok mindíg tudnak valamit tenni.
Mi lett volna, ha az Apollo programot is ennyire szétbontják. Az Apollo-13 biztos katasztrófa lett volna, ott elég sok múllott az űrhajósokon.
-
Epikurosz #123 ellentmondásos, amit írsz. -
#122
Epikurosz, a több hajóból álló Mars misszió ellen szól szerintem az eddigi küldetések sikeressége. Ha megnézed, majd minden második Marsra indított járgány így vagy úgy a feledata teljesítése nélkül végezte.
A Nasa szerintem jót húz azzal, hogy a Hold és a Mars engergiáira épít. Persze akkor, ha ezt a továbbiakban is tervezi. Azaz, mind a Hold, és főképp mind a Mars lehetne egyfajta benzinkút az űrjárművek számára. Másrészt, ha képesek lennénk helyi energiatermelésre, az rövid távon is lehetőséget adhatna Hold és Mars telepek kialakítására, persze először csak ember nélkül, robotokkal. Ezek meg kialakíthatnák azt, hogy később már az ember is ellehessen ott. -
Caro #121 :)
A vízbontás eléggé egyszerű dolog :)
De feltétlen az kell?
Miért nem jó a Hold pora? Azt felgyorsítani, és kilőni hátrafele. Persze mondjuk csak a pályakorrekciókhoz, mert a Mars pályát már a Holdon gyorsulva is meg lehet neki adni. -
Epikurosz #120 Kösz a linket!
"A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómű esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az űrhajót. "
Ezzel az a gond, hogy a Holdra kell vinned mindenféle gyártási technológiát, amely itt a Földön alapértelmezésben rendelkezésre áll.
Én nem hiszek a Hold ilyetén hasznosításában. A holdbányászatnak az ott létrehozandó kolónia szempontjából lehet jelentősége. -
#119
Sacc per kábé erre akartam felhívni a figyelmed - feltaláltad a spanyol viaszt. A legtöbb marsűrhajó elképzelés esetén az űrben építenének össze a járművet. Volt egy olyan elképzelés, ami hasonló a tiédhez, ebben a Mars felé egy egész flottányi űrhajó haladt volna, és a nagy részük csak üzemanyagot cipelt volna magával. Ez volt Von Braun első Mars-utazás elképzelése.
Mielött további elképzelésekben törnél ki, javaslom nézd meg Mark Wade gyűjteményét az elmúlt 60 év marsűrhajó-terveiről.
Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegőben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.
Eredetileg nem annyira a vadászok, mint inkább a nagy hatótávolságú bombázók számára találták ki a légi utántöltést. Viszont a hasonlat meglehetősen fals - sokkal nehezebb egy Föld-Mars viszonylatban a megfelelő pontokra üzemanyagutántöltő állomásokat v. űrhajókat telepíteni, mint a levegőbe emelni pár légi tankert.
A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómű esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az űrhajót. Ez persze nem az én ötletem, csak egy a sok elképzelés közül. -
Epikurosz #118 Itt különben azt hiszem, hogy nyitott kapukat döngetek, mert nincs olyan izmos rakéta tudtommal, amely a legénységes marsutazáshoz való űrhajót, a teljes üzemanyagmennyiséggel együtt fel tudja juttatni földkörüli pályára... -
Epikurosz #117 A lényeget nézd.
Az elvem az, hogy egyrészt atomenergiával működő telepet használok a marson, a másik meg, hogy elválasztom a terhet és a legénységet. Sőt, mivel a Marsra menet sok üzemanyag kell, azt nem a legénységet szállító űrhajóval juttatom fel az űrbe, hanem külön. Ezen van a lényeg: a fiúknak nem kell puskaporos hordó tetején ülniük. Mert ugye a reszkír a fel/leszálláson van; ha egyszer kijutottál az űrbe, a napkitöréseket és esetleg kóborló kődarabokat leszámítva, nyugodtan hátradőlhetsz a fotelben.
A cammogóra lehet nincs is szükség, ha kapsz innen földkörülről jó nagy lendületet, akkor meg sem állsz a Marsig. Modnjuk annyi logika lenne benne, hogy ha sokáig tart az út, esetleg beüthet a krach, és akkor jó ha van egy menhely. A cammogó mozgását meg nyilván összehangolom minden más cucc (Föld, Mars, űrhajó) mozgásával, így minden ott van a kellő pillanatban, ahol lennie kell.
(Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegőben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.) -
#116
Nem, a bolygók nem állnak, de a "cammogód" sem. Ha odaúton "félúton" lesz, akkor visszaúton már bizonyosan nem lesz félúton, sőt, a Mars-Föld útvonal közelébe se nagyon. -
mrzool #115 Felesleges az ISS-t erőltetni, a pályája miatt nem érdemes ilyen célra használni (legalábbis Kennedy-ről nem gazdaságos bármit is az ISS-re juttatni), túl sok plusz erőforrást igényelne. -
Epikurosz #114 Aszed én úgy gondoltam, hogy a két bolgyó áll egy helyben? Na, ne!
Lényeg, a lényeg: különböző feldadatokat érdemes különválasztani.
A Földről való felszállás, a bolgyóközi út, a Marsra való leszállás, az onnan való felszállás, a Földre visszatérés ezek olyan feladatok, amelyek más-más igényeket támasztanak. Érdemes modulárisan gondolkodni, és felhasználni a meglévő erőforrásokat.
Az üzemanyagot könnyebb mondjuk 3-4 fuvarral felvinni az ISS mellé, ott dokkoltatni, majd utána legénységet. Az tény, hogy ha elég nagy lökést adsz innen az űrhajónak, nem kell közbenső benzinkút.
Ott orbiterek vannak, tehát ez megspórolható.
A leszállás-felszállás nem gond, sima ügy. Nincs olyan sűrű atmoszféra.
-
kamov #113 1.Nem igazán érdemes az ISS-től indulni.
2.A "félúton" elnevezést pontosítani kéne. A bolygóközi tér ugyanis felejtős.
Mindezek beláthatóak némi égimechanikai alapismeretek birtokában...
-
Caro #112 Na, jövő héten összedobjuk őket a garázsba'? :D
De hegesztőt hozzál :) -
Epikurosz #111 Nézd, nekem egy ember egyszer azt mondta, hogy nekem a NAZÁ-nál lenne a helyem. (Na, jó, ő pszichológus volt, de akkor is.)
Nem megyek a NAZÁ-hoz, mert én itt a K. medencében szeretnék villogni.
Most akkor mondom a lényeget:
A marsi utazást nem lehet csak úgy, mindent egybe elv alapján lebonyolítani. Az amcsik ha engem kérdeznének, én a következőt mondanám:
1. Vegyél egy teherűrhajót, tegyél bele egy atomreaktort, olyant, amilyen az atomtengeralattjárókákon van, de kicsiben, és lődd neki a Marsnak. Most, hogy előre ott legyen. Legyen rajta kaja, pia, cigi. Pakolj ebbe egy holdjárót is Nem olyan pici Pathfingert, hanem nagy, holdon használt járgányt. Legyen ennek a neve Gézengúz.
2. Vegyél egy másik űrhajót, legyenek napelemei, pakolj bele oxigént, kaját, hidrogént, miegymást, és lődd neki a Marsnak. Legyen ennek a neve Keljfeljancsi. Ez szálljon le a másiktól kb. 20 kilométerre. Kezdjék el a munkát a Marson, szántsanak, vessenek.
3. Vegyél egy másik űrhajómodult, legyen a neve Csupaszem, lődd neki a Marsnak, és hagyd Mars-körüli pályán. Ő majd a távközés terén fog tüsténkedni, de legyen a fedélzetén oxigén, víz, kaja, pia, cigi, - vészhelyzetre.
4. Vegyél egy negyedik transzportert, amely üzemanyagot, kaját, piát visz magával,. Legyen a neve Cammogó. Ő félúton marad a Mars és a Föld között. Amolyan benzinkút lesz.
5. Vegyél egy ötödik űrhajót, pakolj bele 4 embert, esetleg ötöt, kaját, piát, cigit, csajt, oxigént, üzemanyagot mérsékelt mennyiségben, és lődd fel Föld körüli pályára. Legyen a neve Móricka. Ő üzemanyagot vesz fel az ISS-en, majd elindul a Mars felé. Félúton tankol a Cammogotól, és leszáll a Marson.
Ott várja a teljes panzió (Gézengúz és Keljfeljancsi). Sétálj egyet, szívd tele a tüdőd a marsi levegpvel, csinálj néhány fotót, tegyél a zsákodba marsi kőzeteket, ha lehet gyémántot, aranyat, més ha kipihented magad a Valle Marinerist csodálva, szállj fel, tankolj Csupaszemtől, majd megint Cammogótól, és végül az ISS-nek integetve
gyere vissza a Földre. Ennyi. 
-
HUmanEmber41st #110 De tényleg mit csinálnak ott a Holdon?
Hoznak még 1-2 kavicsot.
Ezekből a kavicsokból aztán megint jól hangzó elméletek 100ait építik fel.
Mivel 1 kis expedíció Holdraszállítása is manapság nagyon költséges, ilyen tempóban soha sem lesz holdbázis..anélkül meg hogyan szednek össze annyi H3-t, hogy azzal gyorsan el lehessen jutni a Marsra? -
#109
Egyetértek, és ez a legantipatikusabb vonás Griffin hozzáállásában. Mit nekünk ISS, mit nekünk nemzetközi együttműködés... Majd mi megmutattjuk, hogy vissza tudunk menni a Holdra, és el tudunk jutni a Marsra... -
#108
Hát ha már a dumánál tartunk, legalább légy következetes. Először jössz a hővédő téglák problémájával, majd a teher + személyzetszállítás elvének hibájával. Ha már kritizálsz valamit, akkor nem árt logikusan tenni... :)
A ruszkik legalább ennyit megtanultak.
Tényleg? Mond, a Buran akkor miért rendelkezett raktérrel?
Az, hogy az oroszok a Progresz és a Szojuz megoldáshoz folyamodtak, egyszerű költséghatékonyságból és az egyszerű megoldásra való törekvésből fakadt. Volt egy személyszállító űrhajójuk, a Szojuz, és csináltak az alapján egy teherszállító változatott, a Progreszt, amelynek a feladata kizárólag az űrállomások ellátása.
Az űrsiklók teljesen más filózófia szerint készültek. Az űrsikló legyen képes ne csak személyzetett felvinni, de akár műholdat vagy egy űrállomás részegységét is. Akkoriban ez alapjában véve előremutató gondolkodás volt, hiszen egyetlen eszközzel lehet elvégezni mindent. Lehet űrállomást építeni, a személyzetett és az ellátmányt elvinni egy űrállomásra, de lehet műholdakat pályára állítani, sőt, pályán keringő műholdakat szervizelni, vagy adott esetben visszahozni. Ilyen fokú rugalmasságra csak az űrsikló képes.
Az egy más tészta, hogy gazdasági és biztonsági oldalról bebukták a dolgot... -
mrzool #107 Ez a mostani helyzet kissé hasonlít Baxter Voyage c. regényében felvázolt szitura, melyben a 70-es évek elején mindent (holdutazások, shuttle, űrállomás) a kukába dobnak egyetlen marsutazásért cserébe. -
Epikurosz #106 lehet űrsiklani, de az ne vigyen személyzetet, hanem rakományt. arra jó.
ott fent, az égben, az űrhajósok meg ha összekapcsolódtak, a tágas teret ki tudják használni. de a sikló maradjon fent.
Ha az amcsik ezzel a filozófiával indultak volna neki, 6 űrsiklóból már egy izmos űrállomásuk állt volna össze. -
Epikurosz #105 jaj, ez a sok duma.
miért nem tetszik már elfogadni, hogy az legénységet és az terhet külön kell választani.
kell egy kapszula, amellyel felmennek a fiúk és lányok, és a rakományt vigye egy másik raketta. A ruszkik legalább ennyit megtanultak. Ott fent aztán össze lehet kapcsolódni, nem gond. Lejönni meg megint külön kell.
Minek összevegyíteni a pisit, a kakát, a széndioxidot a műszerekkel, drága laborberendzésekkel? Hát nem kár értük? -
#104
Teljesen másról beszélünk.
A hőszigetelés problémájára is több tanulmány készült, többek között nagyobb részegségekből álló rendszerre való áttérés - abból se lett semmi. Volt terv az SRB-k lecserlésére, folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazására - ez is elsikkadt. Az STS nem volt gazdaságos, ez tény, viszont ahelyett, hogy előre lépnének, most gyakorlatilag visszalépnek. Nem emlegeti senki fel a Venture Star esetén alkalmazni kívánt rendszert. A Venture Star laposabb szögben lép be a légkörbe, így kevésbé melegszik fel, és nagy modulos, egyszerűbb szerkezetű hőpajzsa volt.
A NASA mostani "biztonság-mániája" szvsz többet árt, mint használ... -
Epikurosz #103 Az űrsiklóknál lehetett tudni, hogy nem lesz egy sikeres program. sok benne a kockázati tényező.
nem tudnm neked pontosan megmondani, de ha jólt emlékszem több ezer (tízezer) kerámialap biztosítja a hőszigetelést. statisztikailag ezekből egy--kettő nagy valószínűséggel 10 repülésből 1-ben meghibásodik. ez Murphy törvénye.
A kapszula nem ennyire kockázatos. -
#102
Griffin egy marharépa szerintem (már elnézést). Az nem zavarja, hogy a hordozórakéták terén politikai szélkakast kell játszania, és hogy technikai megoldások terén nem lép igazán előre a CEV-el... -
#101
Itthon is lehet, csak megfelelő engedélyeket kell szerezni hozzá. A probléma az, hogy az USA-ban van olyan hely, mint pl. az Arizoniai sivatag, ahol 30km-en belül nincs lakott terület, és nem kell amiatt aggódni, hogy egy balul elsült indítás embereket veszélyeztett. Itthon ilyen terep nincs, tehát egy fokkal rosszabb a helyzet. De ha a rakéta és a visszatérő rendszer (ejtőernyő) elég normális, akkor szvsz a légügyi hatóságtól lehet engedélyt kérni, csak itthon ugye le kell zárni a légteret azon a részen...
Egyébként az USA-ban sem fenékig tejfel az élet, mert tilos bármiféle irányítórendszert beleszerelni a rakétába (akkor már ugyanis fegyvernek minősül). -
Epikurosz #100 Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) rosszul választott az 1970-es években, amikor programjait az űrsiklóra és a nemzetközi űrállomásra (ISS) összpontosította - jelentette ki Michael Griffin, a NASA igazgatója a USA Today című napilap szerdai számában megjelent interjúban.
Griffin szerint ma már elfogadott nézet, hogy nem ez volt a helyes út az amerikai űrkutatásban, és jelenleg a NASA olyan irányváltáson dolgozik, amely a lehető legkevesebb kárt okozza. Az igazgató az űrsiklóprogramot "rendkívül agresszívnek és alig kivitelezhetőnek", ezért hibásnak nevezte. Ami pedig a Nemzetközi Űrállomást illeti, Griffin kijelentette, hogy "ha rajtam múlt volna a döntés, nem építettük volna meg".
Griffin szeptember 19-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok négy űrhajóst kíván küldeni a Holdra 2018-ban egy olyan rakéta által felvitt űrkabinban, amelyet az űrsikló helyett kell megépíteni.
http://www.hirado.hu/archivum.php?id=14&page=3