139
-
xtaki #1 lehet, hogy csak nekem, de hianyzik a tobbszor felhasznalhatosag...mar megint csak szennyezzuk a legkort... -
Szalma #2 (Azon gondolkodom, hogy miért nem visznek fel magukkal egy "instant" lakóteret? Felfújják, 5-10cm hab a külső/belső rétegek között, stb... Akkor nem kellene a hasznos rakodótér kárára életteret fenntartani.)
Szeretettel:
Szalma -
Cat #3 ugye most te erre gondolsz? :)
Az amerikai kormány engedélyt adott a Bigelow Aerospace számára a felfújható modulok űrbe juttatására.
de van ilyen is: Próbaútra készül a felfújható űrhajó -
#4
Akkor az egy guliverkli lenne :) -
Ren #5 Engem kicsit zavar, hogy nem látok lényeges újítást az Apollohoz képest. Hogy jutunk el így a Marsra? Mert ezzel biztos nem. Ráádasul szerintem pl. a holdutazásnál a két külön fellövés csak növeli a hibák lehetőségét, ráadásul ott van még a dokkolás is. No mind1, majd meglátjuk -
Caro #6 Sajnos igen.
Egyszerűen fogták a mai technológiákat és beültették egy Apolló vázba.
Olyan dolgokkal érnek el tömegcsökkentést, mint hogy nem szobányi számítógép, meg könnyebb anyagok.
De ez nem fejlődés. Egy normális meghajtás kéne végre. -
assdf #7 Hát igen. Ki kéne már találni vmi új meghajtás módot, mert ez a rakétechnika egy kalap sz..rt sem ért a világürben lévő távolságoknál -
#8
A NASA is retro lázban ég? Vissza a gyökerekhez! 
-
#9
Én az egészet nem értem.
Gondolom az a cél, hogy építsünk egy Hold bázist. Na most először ennek a paramétereit kellene meghatározni, és utána jöhetne az, hogy mi az a legideálisabb szállítóeszköz ennek kiszolgálására!
Ugyan így a Mars űrhajónál.
Mik a követelmények, mert az rendbe4n van hogy ez a kütyü 180 napig is működhet autómatikusan, csak éppen egy marsutazás meg 2 évig tartana!!!!!!!
-
fako #10 A kapszula lesz az ujrafelhasznalhato resz.
Egyebkent az ursiklo kozel sem olyan jo mint amilyennek latszik. Annak is elegsok egyszerhasznalatos resze van (gyorsitoraketa, uzemanyagtartaly), emellet a hovedo pajzsot ami elmeletileg ujrafelhasznalhato, szinte minden felszallas elott cserelni kell mert megserul a felszallaskor levalo darabok miatt. Es ket repules kozott amugy is szinte darabokra kell szedni az ujrafelhasznalhato reszt hogy minden ellenorizzenek.
Az ursiklo masik nagy problemaja hogy az osszetettsege, bonyolultsaga miatt sokkal tobb a hibalehetoseg, es emiatt sokkal tobbet kell kolteni a biztonsagra.
A Soyuz raketak mar 40 eve mukodnek es szinte futoszalagon gyartjak oket fillerekert. A nasa valoszinuleg ezt irigyelte meg most hogy ilyen szukos a koltsegvetese.
-
Caro #11 Akkor már inkább a kliper. Ott sokkal nagyobb az újrafelhasználható rész, mint itt.
Az űrsikló gyorsítórakétáit viszont újrahasznosítják, kihalásszák őket az óceánból. -
Kryon #12 Nekem ez a terv tetszik is meg nem is......,és mindkettőnek azonos az oka...
Tetszik,mert úgy tűnik biztosra akarnak menni,és végre "sietnek",és a jól bevált dolgokat használják.
Ez a szilárd fokozatú kilövés tetszik igazán,mert ez valószínűleg olcsó is lesz...,de
ami nem tetszik az,hogy 40 évet lépnek vissza,és építenek egy egyszerhasználatos cuccot amelyben tényleg csak az elektronika lesz modernebb mint az Apollóban,nomeg talán itt-ott kompozitból készítik.....
A CLV pedig ugyancsak egy egyszerhasználatos rakéta.....
Így a XXI. században többet várnék tőlük,pl.többször használatos járműveket,legalább valami klipper szerűt,amit esetleg egy roton jellegű rakétával lőnek fel....
De ha nem is mennek el eddig,akkor legalább a hajtóművek újrahasznosítását megoldhatnák,úgyis az az érték egy rakétán a többi csak tartály....
Nomeg,ha már itt tartunk kifejleszthetnének végre valami jobb hajtóművet is,elvégre ekkora utazásokra kémiai hajtás már kész pazarlás...
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Űrsikló részeiből építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
De legalább történik valami.....
-
stormlg #13 Hello!
Egy érdekes kis video: érdekes video...
Föleg a 2:05-tól elhangzó dolgok. Nem tudom mi lehet igaz belőle, a link-en találtam... -
Thrawn #14 Nyilvánvaló, hogy ezzel a kütyüvel nem lehet a Marsot elérni. Esetleg a kabin megfelelő hővédő pajzzsal alkalmas lehet a Földre való visszatérésre, de csak közvetlenül a leszállást megelőző átszállással. Most hagyjuk az expedíció hatalmas ellátmány igényét, melynek szállítására ez a rendszer alkalmatlan. Nézzük csak a kabin hasznos térfogatát. 7-8 hónapos repülés nem lehetséges vele. Tekintettel a legénység fizikai és mentális igényeire. Ide tér kell, akkora, mint a MIR, vagy az ISS belső tere. Egy ilyen kabinból fél év elmúltával testi és lelki nyomorékok szállnának ki. A kilencvenes évek végén született tervekben kétszintes, ~270 köbméter térfogatú egység szerepel. Ez a tizede sincs. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#15
A CEV előírás része, hogy 40 tonnát el kell tudni juttatni a Holdra. A Holdbázist pedig úgy fogják tervezni, hogy ezzel a hordozórakétával vihessék fel a részegységeit.
A Mars-űrhajó esetén a CEV személyszállító modulja (amiről itt szó van) csak a személyzet Földről való felviteléért és visszahozataláért felel, én azt tartom valószinűnek, hogy nem is utazik el a Marsra... -
#16
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Űrsikló részeiből építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
Valószinüleg politikai/gazdasági lobby. Az STS rendszer több (tíz)ezer embernek ad kenyeret. Megszüntetni, és leváltani egy gazdaságos, akár teljesen újrafelhasználható rendszerrel (a Delta IV. nem ilyen! A Roton viszont ilyen lett volna)? Ez ugyan logikus lépés lenne, de nem tetszik a szenátoroknak, mert ezrek helyett csak százak kellenének az üzemeltetéshez, vagyis sok munkahely szünne meg. Nem tetszene a gyártóknak sem, mert elég zsíros profittól esnének el. Az STS-ről sok mindent el lehet mondani, azt nem, hogy a gazdaságos üzemeltetés mintaképe. -
Kryon #17 Kíváncsi leszek a Lockheed tervére,ők ugyanis (ellentétben ezzel a párossal) épp a radikális újításaikról híresek (pl. Venturestar,vagy a vadászgéptenderen az "emelőlégcsavar",stb...) -
Caro #18 Még egy ígéretes projekt, amit berekesztettek?
Azért vicces, hogy mit írtam 2 órával ezelőtt:
http://www.sg.hu/cikkek/40307 /#26
hangsúly az utolsó mondaton.
Ezek szomorú dolgok. A politika mindenbe beleszól. Pedig már rég a Marson lehetnénk, ha mondjuk a most Irakban eldurrogtatott pénz a NASA-nak ment volna. -
Caro #19 Egyébként ha már a Holdon lennénk sokkal egyszerűbb dolgunk lenne. A Holdon a szökési sebesség 2.4 km/s körül van. És mivel nincs légkör, lehetne gyorsítópályát építeni. 5g-vel egy 30 km-es pálya elég lenne. Ez nem túl sok, mivel mágneses gyorsítógyűrűkkel meg lehet oldani. A gyűrűnek van valamilyen irányú mágneses tere, és ha átmegy rajta az űrhajó, amin meg egy elektromágnes van, akkor csak felcseréljük a polaritást. A következőt olyan távolra kell rakni, hogy annyit essen, ameddig odaér, hogy pont beletaláljon.
Így az elején több kell, a végén kevesebb.
Egy Saturn V méretű rendszerrel hetek alatt a Marsra lehetne onnan jutni.
Ha pedig ezt kombináljuk a gyorsítópályával, akkor gondolom nem kell részleteznem... :) -
Kryon #20 A probléma ott kezdődik,hogy a gyorsítópályát me kell építeni....
A részeit (sok-sok ezer t) fel kellene juttatni ami nem 2 fillér és egy kissé sokáig is tartana....
Ha pedig a Holdon építenék,ahhoz komplett telepített iparra lenne szükség a Holdon,és máris visszajutottunk az előző problémához.... -
#21
Mondok egy érdekeset: elképzelhető, hogy csak apróságokban fog különbözni a Boeing-NorthropGrumman tervtől. A dolog pikantériája ugyanis az, hogy a NASA csinált egy "vázlatott" arról, mit is szeretne: tessék, itt láthatóak.
Magyarul, ők egy Apollo 2 rendszert akarnak, az STS alapjain létrehozott hordozóeszközökön. Tessék, kérem nyújtsák be a terveiket, de olyat, amilyet mi akarunk. Jó, mi? -
Kryon #22 Ez elég hervasztó..... 
-
#23
Azért vannak ebben bíztató dolgok is, jóval túlmutatóak az Apollokon:
The new crew vehicle will be shaped like an Apollo capsule, but it will be three times larger
The new spacecraft has solar panels to provide power, and both the capsule and the lunar lander use liquid methane in their engines.
NASA is thinking ahead, planning for a day when future astronauts can convert Martian atmospheric resources into methane fuel.
The new ship can be reused up to 10 times.
ew lunar lander, the system sends twice as many astronauts to the surface as Apollo,
Once a lunar outpost is established, crews could remain on the lunar surface for up to six months. -
#24
Ezzel csak az a baj, hogy ez az 1970-es években tényleg mellbevágóan hangzott volna, de azóta egy-két dolog azért változott. A beltér sehol sincs az STS-hez képest, a 10 újrafelhasználás már látszólag sem túl meggyőző, főleg, hogy csak a személyzeti modulra vonatkozik, a műszaki modul egyszer használatos. Akkor pedig még a költségekről nem is beszéltünk....
Vicces, de a Szojuz elöbb juthat el a Holdig, minthogy a CEV egyáltalán felszálljon. A Space Adventures és az Energia tervezgeti, hogy 2009-ben két űrturista repülhet a Hold körül, méghozzá a jó öreg Szojuzzal. Két hordozórakéta indul, az egyik maga a Szojuz, a másik egy gyorsító modul, amely a Hold körüli pályára juttatja a Szojuzt, majd visszajutattja a Földkörüli pályára. A Föld körül összecsatlakoznak, elrepülnek a Holdig, tesznek pár kört, majd visszatérnek. A jegyek ára egyenként 100 millió $, ami elsőre soknak tűnik, de ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy üzleti módszerrel 200 millió dollárért nyereséges Hold körüli utazás lehetséges. A CEV biztos, hogy drágább lesz, és ráadásul 2012 elött még el sem indulhat, előnye mindössze annyi, hogy egy emberrel többet vihet a Holdig és hogy a hajó legénységi modulja 10x újrahasználható.
Magyarul a Space Adventures és az orosz űrhivatal adott egy brutális fricskát a NASA-nak és a CEV-nek... -
#25
persze, biztos meg lehet fogni a negatív oldaláról is, de én örülök, hogy beindul talán valami, ami előre mutat. mert azért ennek a programnak vannak nagyon messzire előre mutató dolgai. (főleg a holdon és a marson beszerzendő energiára gondolok) persze épp emiatt félek is, hogy semmi se valósul meg belőle, mire odaérünk. -
Kryon #26 Az ESA és az oroszok összefognak saját programjukra,a NASA-nál igencsak irigyek lesznek..... -
#27
Én csak amiatt sajnálkozom, hogy a CEV-nél kismillió előremutatóbb programtervet vizsgált a NASA, mégis egy gyakorlatilag egyhelyben topogó megoldást választott. A CEV igazából nem jelent komoly előrelépést, nem alkalmaznak áttörő újításokat, mélységében ott találjuk az 1970-es évek elképzeléseit, csak legfeljebb a mai technikai színvonalhoz igazítva a részleteit. -
Caro #28 Ez sajnos nagyon így van.
És ez szégyenletes.
Nekünk azt mondták, hogy a fizikával kapcsolatos ismereteink jelenleg 10 évente kétszereződnek, és ez a periódus csökken.
Ennek ellenére a fejlődés csak lassulni látszik.
Egy anyag-antianyag hajtóművel fillérekért lehetne utazni, legalábbis ha az antianyagot elég jó hatásfokkal elő lehetne állítani. De még egy sima fissziós hajtómű, ami már a 60-as évek óta létezik is hatalmas lökés lenne. -
Yeti #29 Jaja, még a végén túl gyors is lesz:) Mert ugye azért nem kéne túlmenni rajta:) -
Caro #30 Nem gond, majd ledobják a vasmacskát :) -
#31
Mikor lesznak mar "normalis" kinezetu raketaink...? (andromeda, star wars...stb...) -
#32
Párszáz év? :P -
juzosch #33 Nem az a cél, hogy újrafelhasználható legyen, hanem hogy olcsó. És lehet ez a legolcsóbb. És mivel a távolsági űrutazások 35 éve megszakadtak, célszerű ott folytatni, ahol abbahagyták. -
Caro #34 Ez egy mikro fogyasztói társadalom.
Nem olcsó kell, hanem környezetbarát, mert ha az űrtechnológia már nem csak havi 1 fellövést fog jelenteni, hanem napi 10-et, akkor már nem úgy fogunk állni. De így is tele vagyunk űrszeméttel.
És az újrafelhasználható az olcsó is. Ha jól csinálják. -
etzel #35 A NASA egy dinoszaurusz, csak zabálja a költségvetési pénzeket, és minimális mértékben viszi előbbre a tudományt. Kedvencem a X-Price-féle kiírás, űrlift építésére, a kiírt díj 100MHUF nagyságrendű (ami bagó egy ilyen projektnél). A valódi innovációt meg szeretnék másokkal elvégeztettni aprópénzért... -
G0blin #36 feszíccsenek ki kötelet akor má a hold meg a föld között, és akkor már csak kötelet kell mászni, az űrig lesz nehéz, és hátizsákba meg jól belefér a szalonna meg a paprika és a digitális fényképező masinéria is, legyen mit mutogatni az onokáknak.
Valyon akkor most már télleg eljutnak a holdra?
Meg megmondom, fluxuskondenzátor kell nekik, azzal úgy közlekedhetnének az űrben mint a kölkök biciglivel a kerületben. És kombinálhatnák a téridő ugrással, hogy ne kelljen annyira sietni, csak fellővik őket, elvannak kint két évig, és akkor majd amikor visszajönnek, még kényelmesen hazaérnek a saját születésükre. De hát nem néznek ezek tévét. -
#37
http://www.russianspaceweb.com/kliper.html
De hogy őszinte legyek, mindannyian azt szeretnénk, hogy EZ megvalósuljon. -
juzosch #38 Egy már létező technológia olcsóbb. A nem újrafelhasználható űrhajók meg nem az űrben dobálják szét a cuccaikat, hanem visszadobják a földre, ahol az elég, és sekinek semmi kárt nem okoz. -
juzosch #39 Bár sok fejlődést nem hoz a 30éves technika felújítása, de nem akarnak 30-40milliárdokat erre költeni, kell a pénz irakba:) -
scheitz601 #40 Mindenféle űrutazáshoz - legyen az holdutazás, marsutazás, vagy messzebb - a sebesség problémát kell megoldani. Mennyivel is mehetnek most az űrhajók az űrben? 15-20 km/s? (Javítson ki valaki, ha tévednék!) Amíg ezt nem 10-szerezzük meg (minimum), addig ne is álmodjunk marsutazásról... Az embernek legalább egy méteres szakálla nőne, mire odaérne, nem is beszélve a visszaútról. Meg a hosszú idő alatt csomó minden elromolhat. Szóval a kulcsszó a sebesség. (és ennek függvényében az idő)