139
-
Caro #59 Mondom hogy ilyen hajtómű a hatvanas évek óta van. -
Caro #58 Ilyen hőmérsékleten már nem a víz, hanem a H-O plazma a stabilabb. Szóval több energiát nem lehet kinyerni. -
RedPriest #57 Nukleáris hajtómű csak álom marad, mivel azt a hőt, amit a hajtómű kibocsájt, semmilyen anyag nem bírná el (eddig ismert anyagok). Szal kilővés közben elolvadna az űrhajó. :D
Ionnal csak hosszútávra lehet, mert lassan gyorsúl fel, tény. Szal egyenlőre marad a hagyományos. :) Egész addig, amíg nem találunk fel egy olyan ötvözetet, ami bírja ezt a hőt (kb 3000 Celsius fok). Viszont az óriási áttörés lesz, hisz a nukleáris hajtóművek nem kis sebességet adnak. ;) -
juzosch #56 Nukleáris hajtóművel nem kéne földközelben dobálózni, épp elég rizikó a kilövés, ami 100ból 1szer nem sikerül, azaz felrobban, beterítve a környezetét. Hold utazáshoz nem jó az ion sem, mert a holdig fel sem tudja gyorsítani kellőképp. Odáig épp elég a mostani hajtórendszer. A marsra már lehet gondolkodni nagyobban. Bár az ion sztem még oda is kevés lenne, nem pár óráig gyorsítják a pici szondát sem, hanem hetekig-hónapokig. -
#55
már erről egyszer hasonló témában írtam. szal az a véleményem, hogy a jelen társadalom, ill. gazdasági rendszer nem szereti a kockázatot, és ezzel ellene hat nagy avagy gyors változásoknak
mire törekszik szinte minden gazdaság? alacsony inflációra. a fejlett társadalmak többsége 1-5 % körüli inflációval gazdálkodik. ez egyszersmind a kockázatvállalási küszöb is (pl. a kamatlábon keresztül). azaz, sokan mernek így majd vállalkozni, hisz 10 %-os nyereség már hasznot hoz, ez viszont általában nem igényel nagy kockázatot. (hisz épp ezért mernek vállalkozni) a hatalmas összeggel való hatalmas kockázatvállalás meglehetősen ritka (és tök érthető is)
a globális növekedés egy-két százalék körül van, ez kb. azt jelenti, hogy a változás elég kicsi világszinten. (persze tudom, h cél a fenntartható növekedés, ami meg teljesül)
(persze lehet ez tök hülye megközelítés, mert most találtam ki:) ) mindenesetre érdekel kinek mi a véleménye erről -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#54
Pardon, akkor félreértés részemről. :) -
#53
Ha hosszú távon gondolkozol, akkor bizony igenis számít! Ha csak fele annyiért juttathatsz fel azonos terhet, akkor még évi négy fellövéssel is néhány éven belül megtakarítható annyi, hogy behozzon mondjuk egy ötmilliárdos fejlesztési költséget. Persze kockáztatás, nem vitás, szóval a kérdés inkább az, hajlandóak-e kockáztatni... -
Kryon #52 Szerintem a Holdutazáshoz a nukleáris hajtómű lenne a legideálisabb.
Ha ugyanis a hidrogént előmelegítenék 2-3 ezer K hőmérsékletre mielőtt O2 vel elégetik akkor jelentős teljesítménynövekedést érnének el.Már egy 50%-os + teljesítmény is mivel hatványozottan számít,óriási üzemanyagmegtakarítást tenne lehetővé,ami pedig csökkentené a méreteket és így a költségeket is.
És ennek külön előnye,hogy a Földről való felszálláshoz is használható.
Sőt,ha magát a nukleáris hajtóművet egy automatikus visszatérő kapszulába építik,akkor hozzákapcsoható lenne jelenlegi rakétákhoz is (azok hajtóműve helyett),és igy visszatárhetne a kilövés után.....
Amúgy létezik ehhez hasonló terv,vagy ez csak az én ötletem???...(c) -
#51
Voltak olyan tervek is, hogy egy űrrepülőt csinálnak, ami sima sugárhajtóművével felszáll a földről, szépen emelkedik amíg elég a levegő, aztán begyújtja a rakétahajtóművét, és tovább... Aztán űrsikló szerűen visszatér a földre, egészben. Ezzel a tervel mi lett elfelejtették? -
HUmanEmber41st #50 Annyi pénből, amennyiből "kifejlesztették" ( leporolták az Apolló terveit)lehetett volna építeni egy jó kis lineáris villanymotort..
Hiába nekem ez a gyengém :) :) :)
Ezzel felllövik a nehezét, az utasok meg mennek, ahogy András javasolja..
Fent összeállítják a zűrhajót, és irány a .... amerre csak akarnak :) -
#49
Szal még jó hogy amiket leírtam, az egyáltalán nem SCI-FI, mert a teknológiák évtizedek óta rendelkezésre állnak!!!! -
#48
Na most jól félreértettél!!!;)
Nem azt mondom hogy a fellővésnél kellene ion/plazma hajtóművet használni. (Bár van olyan is amit lehetne használni: a VASIMR vagy hogy híjják, csak ahhoz ugye rengeteg elektromos energiára lenne szükség. Pl egy atomerőművet kéne a zűrhajóba építeni!)
Én arra gondoltam, hogy az emberkéket szállító kapszulát föllövik szépen kémiai rakétával, minnél kisseb tömeg annál jobb. Aztán az űrben hozzákapcsolódik az ion-drive-val felszerelt műszaki egységhez, meg mindenhez amit átakarnak a Holdhoz tólni. Egy napelemmel táplált ion hajtómű ugyan nagyságrendelig kisebb tolóerővel rendelkezik, de amíg egy kémiai rakéta, max pár perc alatt adja át a kellő impulzust ez nagyságrendekkel nagyobb időtartamig folyamatosan üzemelhet.
Így a Műszaki egység is többször/akár évekig/ használható lenne!!!
Monnyuk valszeg egy Föld-Hold távolság esetén azért valamivel rá kellene segíteni a napelemekre, Pl termoelemes izotópos áramforrással, vagy üzemanyagcellával. -
BiroAndras #47 "De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtóművet raktak volna rá!!!!"
Azoknak nagyon picike a tolóereje, csak nagyobb távolságok esetén van értelme használni. A Földről való felszállásra meg tökéletesen alkalmatlanok.
Szerintem egy sugárhajtómű-scramjet-rakéta kombó lenne a leghatékonyabb a jelenlegi technológiával. Az első kettő a légkörben marad (és szépen leszáll), a többi megy tovább. -
plamex #46 A francokat ..
Fel kell nyomni egy csillagkaput és kééész ... csak meg kell keresni a másikat valahol az északisarkon, az is jó lesz ... ;-) -
kamov #45 Nem állnak Holdkörüli pályára.
Az üzemagyag csak a szabad-visszatérés pályájára elegendő.
Ez azt jelenti hogy az űrhajó egyszer suhan át a Hold túlsó oldala felett 2-300km magasságon, aztán jön is vissza. A túlsó oldal felett így kb. 1 órát lehet tölteni. -
#44
ja igen, már valamikor írtam, de fentartom: Asimov a Halhatatlanság halálában elég jól fejtegeti azt pl., hogy egy az elégedettségre épülő társadalom a fejlődésében milyen nehézségekkel néz szembe. ugyanis a változás nem szabadna, hogy egy ilyenben bárkinek is igénye legyen, hiszen a cél: az elégedettség. (boldogság, stb.) pedig az igazi nagy fejlődések jelentős változást, helyenként akár sok ember életet követelő kockázatot rejtenek magukban, olykor akár önfeláldozást. -
#43
a gazdaságosság esetenként nem kedvez az új technológiáknak, mert azt elég nagy költség kifejleszteni, letesztelni, és nem biztos, hogy költséghatékonyabb, főleg kezdetben, stb.
gyakorlatilag a fejlődés rengeteg esetben nem (vagy csak a látótávolságunknál hosszabb távon) gazdaságos... (ezen egyébként érdemes elgondolkodni hosszabban is szerintem, mert némi veszélyt is rejt ez magában, de per pill ez van és ez a program egy kis lépés el effelől)
nekem is tetszenek az új technológiák, szerintem is az lenne a (távolabbi, megvalósítandó) jövő, de amit ez a program leír, ma még az is sci-fi. plussz az tetszik, hogy állandó kolóniát tervezenek a holdra, hogy bányászni akarnak ott is és a Marson is, helyből akarnak energiát előállítani. ezek hatalmas lépések lennének előre. és alapvető feltételei a letelepedésnek szvsz. -
#42
Hát nekem is ez jutott elsőre eszembe, ha 1975-ben bejelentik, hogy addig is amíg nincsen jobb technológiánk ilyen cev-szerű Apollo2-vel közlekedünk a Holdra, akkor All right!
De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtóművet raktak volna rá!!!!
A személyzeti kapszulát télleg jó hogy többször lehet felhasználni, de a műszaki egységet is lehetne! Egy ion hajtóműves megoldás ideális lett volna, ha már úgy is másik rakétával indítják a Hold felé indító gyorsító fokozatot, meg a leszálló egységet.
Rendben van hogy a jó pár ezer munkahelyet meg akarják tartani, de akkor legalább értelmes munkát adnának nekik!
Ilyen alacsony hatékonyság mellett még a SC magán űrhajója is előbb jut el a Holdra mint a NASA. -
#41
A baj az, hogy a CEV aligha lesz olcsó, egy űrhajó ára várhatóan félmilliárd dollár körüli, egy fellövés ára várhatóan százmillió dollár feletti. Persze ezek durva becslések... -
scheitz601 #40 Mindenféle űrutazáshoz - legyen az holdutazás, marsutazás, vagy messzebb - a sebesség problémát kell megoldani. Mennyivel is mehetnek most az űrhajók az űrben? 15-20 km/s? (Javítson ki valaki, ha tévednék!) Amíg ezt nem 10-szerezzük meg (minimum), addig ne is álmodjunk marsutazásról... Az embernek legalább egy méteres szakálla nőne, mire odaérne, nem is beszélve a visszaútról. Meg a hosszú idő alatt csomó minden elromolhat. Szóval a kulcsszó a sebesség. (és ennek függvényében az idő) -
juzosch #39 Bár sok fejlődést nem hoz a 30éves technika felújítása, de nem akarnak 30-40milliárdokat erre költeni, kell a pénz irakba:) -
juzosch #38 Egy már létező technológia olcsóbb. A nem újrafelhasználható űrhajók meg nem az űrben dobálják szét a cuccaikat, hanem visszadobják a földre, ahol az elég, és sekinek semmi kárt nem okoz. -
#37
http://www.russianspaceweb.com/kliper.html
De hogy őszinte legyek, mindannyian azt szeretnénk, hogy EZ megvalósuljon. -
G0blin #36 feszíccsenek ki kötelet akor má a hold meg a föld között, és akkor már csak kötelet kell mászni, az űrig lesz nehéz, és hátizsákba meg jól belefér a szalonna meg a paprika és a digitális fényképező masinéria is, legyen mit mutogatni az onokáknak.
Valyon akkor most már télleg eljutnak a holdra?
Meg megmondom, fluxuskondenzátor kell nekik, azzal úgy közlekedhetnének az űrben mint a kölkök biciglivel a kerületben. És kombinálhatnák a téridő ugrással, hogy ne kelljen annyira sietni, csak fellővik őket, elvannak kint két évig, és akkor majd amikor visszajönnek, még kényelmesen hazaérnek a saját születésükre. De hát nem néznek ezek tévét. -
etzel #35 A NASA egy dinoszaurusz, csak zabálja a költségvetési pénzeket, és minimális mértékben viszi előbbre a tudományt. Kedvencem a X-Price-féle kiírás, űrlift építésére, a kiírt díj 100MHUF nagyságrendű (ami bagó egy ilyen projektnél). A valódi innovációt meg szeretnék másokkal elvégeztettni aprópénzért... -
Caro #34 Ez egy mikro fogyasztói társadalom.
Nem olcsó kell, hanem környezetbarát, mert ha az űrtechnológia már nem csak havi 1 fellövést fog jelenteni, hanem napi 10-et, akkor már nem úgy fogunk állni. De így is tele vagyunk űrszeméttel.
És az újrafelhasználható az olcsó is. Ha jól csinálják. -
juzosch #33 Nem az a cél, hogy újrafelhasználható legyen, hanem hogy olcsó. És lehet ez a legolcsóbb. És mivel a távolsági űrutazások 35 éve megszakadtak, célszerű ott folytatni, ahol abbahagyták. -
#32
Párszáz év? :P -
#31
Mikor lesznak mar "normalis" kinezetu raketaink...? (andromeda, star wars...stb...) -
Caro #30 Nem gond, majd ledobják a vasmacskát :) -
Yeti #29 Jaja, még a végén túl gyors is lesz:) Mert ugye azért nem kéne túlmenni rajta:) -
Caro #28 Ez sajnos nagyon így van.
És ez szégyenletes.
Nekünk azt mondták, hogy a fizikával kapcsolatos ismereteink jelenleg 10 évente kétszereződnek, és ez a periódus csökken.
Ennek ellenére a fejlődés csak lassulni látszik.
Egy anyag-antianyag hajtóművel fillérekért lehetne utazni, legalábbis ha az antianyagot elég jó hatásfokkal elő lehetne állítani. De még egy sima fissziós hajtómű, ami már a 60-as évek óta létezik is hatalmas lökés lenne. -
#27
Én csak amiatt sajnálkozom, hogy a CEV-nél kismillió előremutatóbb programtervet vizsgált a NASA, mégis egy gyakorlatilag egyhelyben topogó megoldást választott. A CEV igazából nem jelent komoly előrelépést, nem alkalmaznak áttörő újításokat, mélységében ott találjuk az 1970-es évek elképzeléseit, csak legfeljebb a mai technikai színvonalhoz igazítva a részleteit. -
Kryon #26 Az ESA és az oroszok összefognak saját programjukra,a NASA-nál igencsak irigyek lesznek..... -
#25
persze, biztos meg lehet fogni a negatív oldaláról is, de én örülök, hogy beindul talán valami, ami előre mutat. mert azért ennek a programnak vannak nagyon messzire előre mutató dolgai. (főleg a holdon és a marson beszerzendő energiára gondolok) persze épp emiatt félek is, hogy semmi se valósul meg belőle, mire odaérünk. -
#24
Ezzel csak az a baj, hogy ez az 1970-es években tényleg mellbevágóan hangzott volna, de azóta egy-két dolog azért változott. A beltér sehol sincs az STS-hez képest, a 10 újrafelhasználás már látszólag sem túl meggyőző, főleg, hogy csak a személyzeti modulra vonatkozik, a műszaki modul egyszer használatos. Akkor pedig még a költségekről nem is beszéltünk....
Vicces, de a Szojuz elöbb juthat el a Holdig, minthogy a CEV egyáltalán felszálljon. A Space Adventures és az Energia tervezgeti, hogy 2009-ben két űrturista repülhet a Hold körül, méghozzá a jó öreg Szojuzzal. Két hordozórakéta indul, az egyik maga a Szojuz, a másik egy gyorsító modul, amely a Hold körüli pályára juttatja a Szojuzt, majd visszajutattja a Földkörüli pályára. A Föld körül összecsatlakoznak, elrepülnek a Holdig, tesznek pár kört, majd visszatérnek. A jegyek ára egyenként 100 millió $, ami elsőre soknak tűnik, de ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy üzleti módszerrel 200 millió dollárért nyereséges Hold körüli utazás lehetséges. A CEV biztos, hogy drágább lesz, és ráadásul 2012 elött még el sem indulhat, előnye mindössze annyi, hogy egy emberrel többet vihet a Holdig és hogy a hajó legénységi modulja 10x újrahasználható.
Magyarul a Space Adventures és az orosz űrhivatal adott egy brutális fricskát a NASA-nak és a CEV-nek... -
#23
Azért vannak ebben bíztató dolgok is, jóval túlmutatóak az Apollokon:
The new crew vehicle will be shaped like an Apollo capsule, but it will be three times larger
The new spacecraft has solar panels to provide power, and both the capsule and the lunar lander use liquid methane in their engines.
NASA is thinking ahead, planning for a day when future astronauts can convert Martian atmospheric resources into methane fuel.
The new ship can be reused up to 10 times.
ew lunar lander, the system sends twice as many astronauts to the surface as Apollo,
Once a lunar outpost is established, crews could remain on the lunar surface for up to six months. -
Kryon #22 Ez elég hervasztó..... 
-
#21
Mondok egy érdekeset: elképzelhető, hogy csak apróságokban fog különbözni a Boeing-NorthropGrumman tervtől. A dolog pikantériája ugyanis az, hogy a NASA csinált egy "vázlatott" arról, mit is szeretne: tessék, itt láthatóak.
Magyarul, ők egy Apollo 2 rendszert akarnak, az STS alapjain létrehozott hordozóeszközökön. Tessék, kérem nyújtsák be a terveiket, de olyat, amilyet mi akarunk. Jó, mi? -
Kryon #20 A probléma ott kezdődik,hogy a gyorsítópályát me kell építeni....
A részeit (sok-sok ezer t) fel kellene juttatni ami nem 2 fillér és egy kissé sokáig is tartana....
Ha pedig a Holdon építenék,ahhoz komplett telepített iparra lenne szükség a Holdon,és máris visszajutottunk az előző problémához....