Bemutatta űrjármű-tervét a Northrop-Boeing páros
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#39
Bár sok fejlõdést nem hoz a 30éves technika felújítása, de nem akarnak 30-40milliárdokat erre költeni, kell a pénz irakba😊
Gracie Barra
#38
Egy már létezõ technológia olcsóbb. A nem újrafelhasználható ûrhajók meg nem az ûrben dobálják szét a cuccaikat, hanem visszadobják a földre, ahol az elég, és sekinek semmi kárt nem okoz.
Gracie Barra
#37
http://www.russianspaceweb.com/kliper.html
De hogy õszinte legyek, mindannyian azt szeretnénk, hogy EZ megvalósuljon.
De hogy õszinte legyek, mindannyian azt szeretnénk, hogy EZ megvalósuljon.
#36
feszíccsenek ki kötelet akor má a hold meg a föld között, és akkor már csak kötelet kell mászni, az ûrig lesz nehéz, és hátizsákba meg jól belefér a szalonna meg a paprika és a digitális fényképezõ masinéria is, legyen mit mutogatni az onokáknak.
Valyon akkor most már télleg eljutnak a holdra?
Meg megmondom, fluxuskondenzátor kell nekik, azzal úgy közlekedhetnének az ûrben mint a kölkök biciglivel a kerületben. És kombinálhatnák a téridõ ugrással, hogy ne kelljen annyira sietni, csak fellõvik õket, elvannak kint két évig, és akkor majd amikor visszajönnek, még kényelmesen hazaérnek a saját születésükre. De hát nem néznek ezek tévét.
Valyon akkor most már télleg eljutnak a holdra?
Meg megmondom, fluxuskondenzátor kell nekik, azzal úgy közlekedhetnének az ûrben mint a kölkök biciglivel a kerületben. És kombinálhatnák a téridõ ugrással, hogy ne kelljen annyira sietni, csak fellõvik õket, elvannak kint két évig, és akkor majd amikor visszajönnek, még kényelmesen hazaérnek a saját születésükre. De hát nem néznek ezek tévét.
#35
A NASA egy dinoszaurusz, csak zabálja a költségvetési pénzeket, és minimális mértékben viszi elõbbre a tudományt. Kedvencem a X-Price-féle kiírás, ûrlift építésére, a kiírt díj 100MHUF nagyságrendû (ami bagó egy ilyen projektnél). A valódi innovációt meg szeretnék másokkal elvégeztettni aprópénzért...
#34
Ez egy mikro fogyasztói társadalom.
Nem olcsó kell, hanem környezetbarát, mert ha az ûrtechnológia már nem csak havi 1 fellövést fog jelenteni, hanem napi 10-et, akkor már nem úgy fogunk állni. De így is tele vagyunk ûrszeméttel.
És az újrafelhasználható az olcsó is. Ha jól csinálják.
Nem olcsó kell, hanem környezetbarát, mert ha az ûrtechnológia már nem csak havi 1 fellövést fog jelenteni, hanem napi 10-et, akkor már nem úgy fogunk állni. De így is tele vagyunk ûrszeméttel.
És az újrafelhasználható az olcsó is. Ha jól csinálják.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#33
Nem az a cél, hogy újrafelhasználható legyen, hanem hogy olcsó. És lehet ez a legolcsóbb. És mivel a távolsági ûrutazások 35 éve megszakadtak, célszerû ott folytatni, ahol abbahagyták.
Gracie Barra
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#32
Párszáz év? 😛
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
Mikor lesznak mar "normalis" kinezetu raketaink...? (andromeda, star wars...stb...)
#30
Nem gond, majd ledobják a vasmacskát 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#29
Jaja, még a végén túl gyors is lesz😊 Mert ugye azért nem kéne túlmenni rajta😊
#28
Ez sajnos nagyon így van.
És ez szégyenletes.
Nekünk azt mondták, hogy a fizikával kapcsolatos ismereteink jelenleg 10 évente kétszerezõdnek, és ez a periódus csökken.
Ennek ellenére a fejlõdés csak lassulni látszik.
Egy anyag-antianyag hajtómûvel fillérekért lehetne utazni, legalábbis ha az antianyagot elég jó hatásfokkal elõ lehetne állítani. De még egy sima fissziós hajtómû, ami már a 60-as évek óta létezik is hatalmas lökés lenne.
És ez szégyenletes.
Nekünk azt mondták, hogy a fizikával kapcsolatos ismereteink jelenleg 10 évente kétszerezõdnek, és ez a periódus csökken.
Ennek ellenére a fejlõdés csak lassulni látszik.
Egy anyag-antianyag hajtómûvel fillérekért lehetne utazni, legalábbis ha az antianyagot elég jó hatásfokkal elõ lehetne állítani. De még egy sima fissziós hajtómû, ami már a 60-as évek óta létezik is hatalmas lökés lenne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#27
Én csak amiatt sajnálkozom, hogy a CEV-nél kismillió elõremutatóbb programtervet vizsgált a NASA, mégis egy gyakorlatilag egyhelyben topogó megoldást választott. A CEV igazából nem jelent komoly elõrelépést, nem alkalmaznak áttörõ újításokat, mélységében ott találjuk az 1970-es évek elképzeléseit, csak legfeljebb a mai technikai színvonalhoz igazítva a részleteit.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26
Az ESA és az oroszok összefognak saját programjukra,a NASA-nál igencsak irigyek lesznek.....
#25
persze, biztos meg lehet fogni a negatív oldaláról is, de én örülök, hogy beindul talán valami, ami elõre mutat. mert azért ennek a programnak vannak nagyon messzire elõre mutató dolgai. (fõleg a holdon és a marson beszerzendõ energiára gondolok) persze épp emiatt félek is, hogy semmi se valósul meg belõle, mire odaérünk.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#24
Ezzel csak az a baj, hogy ez az 1970-es években tényleg mellbevágóan hangzott volna, de azóta egy-két dolog azért változott. A beltér sehol sincs az STS-hez képest, a 10 újrafelhasználás már látszólag sem túl meggyõzõ, fõleg, hogy csak a személyzeti modulra vonatkozik, a mûszaki modul egyszer használatos. Akkor pedig még a költségekrõl nem is beszéltünk....
Vicces, de a Szojuz elöbb juthat el a Holdig, minthogy a CEV egyáltalán felszálljon. A Space Adventures és az Energia tervezgeti, hogy 2009-ben két ûrturista repülhet a Hold körül, méghozzá a jó öreg Szojuzzal. Két hordozórakéta indul, az egyik maga a Szojuz, a másik egy gyorsító modul, amely a Hold körüli pályára juttatja a Szojuzt, majd visszajutattja a Földkörüli pályára. A Föld körül összecsatlakoznak, elrepülnek a Holdig, tesznek pár kört, majd visszatérnek. A jegyek ára egyenként 100 millió $, ami elsõre soknak tûnik, de ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy üzleti módszerrel 200 millió dollárért nyereséges Hold körüli utazás lehetséges. A CEV biztos, hogy drágább lesz, és ráadásul 2012 elött még el sem indulhat, elõnye mindössze annyi, hogy egy emberrel többet vihet a Holdig és hogy a hajó legénységi modulja 10x újrahasználható.
Magyarul a Space Adventures és az orosz ûrhivatal adott egy brutális fricskát a NASA-nak és a CEV-nek...
Vicces, de a Szojuz elöbb juthat el a Holdig, minthogy a CEV egyáltalán felszálljon. A Space Adventures és az Energia tervezgeti, hogy 2009-ben két ûrturista repülhet a Hold körül, méghozzá a jó öreg Szojuzzal. Két hordozórakéta indul, az egyik maga a Szojuz, a másik egy gyorsító modul, amely a Hold körüli pályára juttatja a Szojuzt, majd visszajutattja a Földkörüli pályára. A Föld körül összecsatlakoznak, elrepülnek a Holdig, tesznek pár kört, majd visszatérnek. A jegyek ára egyenként 100 millió $, ami elsõre soknak tûnik, de ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy üzleti módszerrel 200 millió dollárért nyereséges Hold körüli utazás lehetséges. A CEV biztos, hogy drágább lesz, és ráadásul 2012 elött még el sem indulhat, elõnye mindössze annyi, hogy egy emberrel többet vihet a Holdig és hogy a hajó legénységi modulja 10x újrahasználható.
Magyarul a Space Adventures és az orosz ûrhivatal adott egy brutális fricskát a NASA-nak és a CEV-nek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#23
Azért vannak ebben bíztató dolgok is, jóval túlmutatóak az Apollokon:
The new crew vehicle will be shaped like an Apollo capsule, but it will be three times larger
The new spacecraft has solar panels to provide power, and both the capsule and the lunar lander use liquid methane in their engines.
NASA is thinking ahead, planning for a day when future astronauts can convert Martian atmospheric resources into methane fuel.
The new ship can be reused up to 10 times.
ew lunar lander, the system sends twice as many astronauts to the surface as Apollo,
Once a lunar outpost is established, crews could remain on the lunar surface for up to six months.
The new crew vehicle will be shaped like an Apollo capsule, but it will be three times larger
The new spacecraft has solar panels to provide power, and both the capsule and the lunar lander use liquid methane in their engines.
NASA is thinking ahead, planning for a day when future astronauts can convert Martian atmospheric resources into methane fuel.
The new ship can be reused up to 10 times.
ew lunar lander, the system sends twice as many astronauts to the surface as Apollo,
Once a lunar outpost is established, crews could remain on the lunar surface for up to six months.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#22
Ez elég hervasztó.....<#sir>
#21
Mondok egy érdekeset: elképzelhetõ, hogy csak apróságokban fog különbözni a Boeing-NorthropGrumman tervtõl. A dolog pikantériája ugyanis az, hogy a NASA csinált egy "vázlatott" arról, mit is szeretne: tessék, itt láthatóak.
Magyarul, õk egy Apollo 2 rendszert akarnak, az STS alapjain létrehozott hordozóeszközökön. Tessék, kérem nyújtsák be a terveiket, de olyat, amilyet mi akarunk. Jó, mi?
Magyarul, õk egy Apollo 2 rendszert akarnak, az STS alapjain létrehozott hordozóeszközökön. Tessék, kérem nyújtsák be a terveiket, de olyat, amilyet mi akarunk. Jó, mi?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#20
A probléma ott kezdõdik,hogy a gyorsítópályát me kell építeni....
A részeit (sok-sok ezer t) fel kellene juttatni ami nem 2 fillér és egy kissé sokáig is tartana....
Ha pedig a Holdon építenék,ahhoz komplett telepített iparra lenne szükség a Holdon,és máris visszajutottunk az elõzõ problémához....
A részeit (sok-sok ezer t) fel kellene juttatni ami nem 2 fillér és egy kissé sokáig is tartana....
Ha pedig a Holdon építenék,ahhoz komplett telepített iparra lenne szükség a Holdon,és máris visszajutottunk az elõzõ problémához....
#19
Egyébként ha már a Holdon lennénk sokkal egyszerûbb dolgunk lenne. A Holdon a szökési sebesség 2.4 km/s körül van. És mivel nincs légkör, lehetne gyorsítópályát építeni. 5g-vel egy 30 km-es pálya elég lenne. Ez nem túl sok, mivel mágneses gyorsítógyûrûkkel meg lehet oldani. A gyûrûnek van valamilyen irányú mágneses tere, és ha átmegy rajta az ûrhajó, amin meg egy elektromágnes van, akkor csak felcseréljük a polaritást. A következõt olyan távolra kell rakni, hogy annyit essen, ameddig odaér, hogy pont beletaláljon.
Így az elején több kell, a végén kevesebb.
Egy Saturn V méretû rendszerrel hetek alatt a Marsra lehetne onnan jutni.
Ha pedig ezt kombináljuk a gyorsítópályával, akkor gondolom nem kell részleteznem... 😊
Így az elején több kell, a végén kevesebb.
Egy Saturn V méretû rendszerrel hetek alatt a Marsra lehetne onnan jutni.
Ha pedig ezt kombináljuk a gyorsítópályával, akkor gondolom nem kell részleteznem... 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#18
Még egy ígéretes projekt, amit berekesztettek?
Azért vicces, hogy mit írtam 2 órával ezelõtt:
http://www.sg.hu/cikkek/40307 /#26
hangsúly az utolsó mondaton.
Ezek szomorú dolgok. A politika mindenbe beleszól. Pedig már rég a Marson lehetnénk, ha mondjuk a most Irakban eldurrogtatott pénz a NASA-nak ment volna.
Azért vicces, hogy mit írtam 2 órával ezelõtt:
http://www.sg.hu/cikkek/40307 /#26
hangsúly az utolsó mondaton.
Ezek szomorú dolgok. A politika mindenbe beleszól. Pedig már rég a Marson lehetnénk, ha mondjuk a most Irakban eldurrogtatott pénz a NASA-nak ment volna.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#17
Kíváncsi leszek a Lockheed tervére,õk ugyanis (ellentétben ezzel a párossal) épp a radikális újításaikról híresek (pl. Venturestar,vagy a vadászgéptenderen az "emelõlégcsavar",stb...)
#16
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Ûrsikló részeibõl építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
Valószinüleg politikai/gazdasági lobby. Az STS rendszer több (tíz)ezer embernek ad kenyeret. Megszüntetni, és leváltani egy gazdaságos, akár teljesen újrafelhasználható rendszerrel (a Delta IV. nem ilyen! A Roton viszont ilyen lett volna)? Ez ugyan logikus lépés lenne, de nem tetszik a szenátoroknak, mert ezrek helyett csak százak kellenének az üzemeltetéshez, vagyis sok munkahely szünne meg. Nem tetszene a gyártóknak sem, mert elég zsíros profittól esnének el. Az STS-rõl sok mindent el lehet mondani, azt nem, hogy a gazdaságos üzemeltetés mintaképe.
Valószinüleg politikai/gazdasági lobby. Az STS rendszer több (tíz)ezer embernek ad kenyeret. Megszüntetni, és leváltani egy gazdaságos, akár teljesen újrafelhasználható rendszerrel (a Delta IV. nem ilyen! A Roton viszont ilyen lett volna)? Ez ugyan logikus lépés lenne, de nem tetszik a szenátoroknak, mert ezrek helyett csak százak kellenének az üzemeltetéshez, vagyis sok munkahely szünne meg. Nem tetszene a gyártóknak sem, mert elég zsíros profittól esnének el. Az STS-rõl sok mindent el lehet mondani, azt nem, hogy a gazdaságos üzemeltetés mintaképe.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
A CEV elõírás része, hogy 40 tonnát el kell tudni juttatni a Holdra. A Holdbázist pedig úgy fogják tervezni, hogy ezzel a hordozórakétával vihessék fel a részegységeit.
A Mars-ûrhajó esetén a CEV személyszállító modulja (amirõl itt szó van) csak a személyzet Földrõl való felviteléért és visszahozataláért felel, én azt tartom valószinûnek, hogy nem is utazik el a Marsra...
A Mars-ûrhajó esetén a CEV személyszállító modulja (amirõl itt szó van) csak a személyzet Földrõl való felviteléért és visszahozataláért felel, én azt tartom valószinûnek, hogy nem is utazik el a Marsra...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#14
Nyilvánvaló, hogy ezzel a kütyüvel nem lehet a Marsot elérni. Esetleg a kabin megfelelõ hõvédõ pajzzsal alkalmas lehet a Földre való visszatérésre, de csak közvetlenül a leszállást megelõzõ átszállással. Most hagyjuk az expedíció hatalmas ellátmány igényét, melynek szállítására ez a rendszer alkalmatlan. Nézzük csak a kabin hasznos térfogatát. 7-8 hónapos repülés nem lehetséges vele. Tekintettel a legénység fizikai és mentális igényeire. Ide tér kell, akkora, mint a MIR, vagy az ISS belsõ tere. Egy ilyen kabinból fél év elmúltával testi és lelki nyomorékok szállnának ki. A kilencvenes évek végén született tervekben kétszintes, ~270 köbméter térfogatú egység szerepel. Ez a tizede sincs.
#13
Hello!
Egy érdekes kis video: érdekes video...
Föleg a 2:05-tól elhangzó dolgok. Nem tudom mi lehet igaz belõle, a link-en találtam...
Egy érdekes kis video: érdekes video...
Föleg a 2:05-tól elhangzó dolgok. Nem tudom mi lehet igaz belõle, a link-en találtam...
#12
Nekem ez a terv tetszik is meg nem is......,és mindkettõnek azonos az oka...
Tetszik,mert úgy tûnik biztosra akarnak menni,és végre "sietnek",és a jól bevált dolgokat használják.
Ez a szilárd fokozatú kilövés tetszik igazán,mert ez valószínûleg olcsó is lesz...,de
ami nem tetszik az,hogy 40 évet lépnek vissza,és építenek egy egyszerhasználatos cuccot amelyben tényleg csak az elektronika lesz modernebb mint az Apollóban,nomeg talán itt-ott kompozitból készítik.....
A CLV pedig ugyancsak egy egyszerhasználatos rakéta.....
Így a XXI. században többet várnék tõlük,pl.többször használatos jármûveket,legalább valami klipper szerût,amit esetleg egy roton jellegû rakétával lõnek fel....
De ha nem is mennek el eddig,akkor legalább a hajtómûvek újrahasznosítását megoldhatnák,úgyis az az érték egy rakétán a többi csak tartály....
Nomeg,ha már itt tartunk kifejleszthetnének végre valami jobb hajtómûvet is,elvégre ekkora utazásokra kémiai hajtás már kész pazarlás...
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Ûrsikló részeibõl építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
De legalább történik valami.....
<#eljen>
Tetszik,mert úgy tûnik biztosra akarnak menni,és végre "sietnek",és a jól bevált dolgokat használják.
Ez a szilárd fokozatú kilövés tetszik igazán,mert ez valószínûleg olcsó is lesz...,de
ami nem tetszik az,hogy 40 évet lépnek vissza,és építenek egy egyszerhasználatos cuccot amelyben tényleg csak az elektronika lesz modernebb mint az Apollóban,nomeg talán itt-ott kompozitból készítik.....
A CLV pedig ugyancsak egy egyszerhasználatos rakéta.....
Így a XXI. században többet várnék tõlük,pl.többször használatos jármûveket,legalább valami klipper szerût,amit esetleg egy roton jellegû rakétával lõnek fel....
De ha nem is mennek el eddig,akkor legalább a hajtómûvek újrahasznosítását megoldhatnák,úgyis az az érték egy rakétán a többi csak tartály....
Nomeg,ha már itt tartunk kifejleszthetnének végre valami jobb hajtómûvet is,elvégre ekkora utazásokra kémiai hajtás már kész pazarlás...
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Ûrsikló részeibõl építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
De legalább történik valami.....
<#eljen>
#11
Akkor már inkább a kliper. Ott sokkal nagyobb az újrafelhasználható rész, mint itt.
Az ûrsikló gyorsítórakétáit viszont újrahasznosítják, kihalásszák õket az óceánból.
Az ûrsikló gyorsítórakétáit viszont újrahasznosítják, kihalásszák õket az óceánból.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#10
A kapszula lesz az ujrafelhasznalhato resz.
Egyebkent az ursiklo kozel sem olyan jo mint amilyennek latszik. Annak is elegsok egyszerhasznalatos resze van (gyorsitoraketa, uzemanyagtartaly), emellet a hovedo pajzsot ami elmeletileg ujrafelhasznalhato, szinte minden felszallas elott cserelni kell mert megserul a felszallaskor levalo darabok miatt. Es ket repules kozott amugy is szinte darabokra kell szedni az ujrafelhasznalhato reszt hogy minden ellenorizzenek.
Az ursiklo masik nagy problemaja hogy az osszetettsege, bonyolultsaga miatt sokkal tobb a hibalehetoseg, es emiatt sokkal tobbet kell kolteni a biztonsagra.
A Soyuz raketak mar 40 eve mukodnek es szinte futoszalagon gyartjak oket fillerekert. A nasa valoszinuleg ezt irigyelte meg most hogy ilyen szukos a koltsegvetese.
Egyebkent az ursiklo kozel sem olyan jo mint amilyennek latszik. Annak is elegsok egyszerhasznalatos resze van (gyorsitoraketa, uzemanyagtartaly), emellet a hovedo pajzsot ami elmeletileg ujrafelhasznalhato, szinte minden felszallas elott cserelni kell mert megserul a felszallaskor levalo darabok miatt. Es ket repules kozott amugy is szinte darabokra kell szedni az ujrafelhasznalhato reszt hogy minden ellenorizzenek.
Az ursiklo masik nagy problemaja hogy az osszetettsege, bonyolultsaga miatt sokkal tobb a hibalehetoseg, es emiatt sokkal tobbet kell kolteni a biztonsagra.
A Soyuz raketak mar 40 eve mukodnek es szinte futoszalagon gyartjak oket fillerekert. A nasa valoszinuleg ezt irigyelte meg most hogy ilyen szukos a koltsegvetese.
#9
Én az egészet nem értem.
Gondolom az a cél, hogy építsünk egy Hold bázist. Na most elõször ennek a paramétereit kellene meghatározni, és utána jöhetne az, hogy mi az a legideálisabb szállítóeszköz ennek kiszolgálására!
Ugyan így a Mars ûrhajónál.
Mik a követelmények, mert az rendbe4n van hogy ez a kütyü 180 napig is mûködhet autómatikusan, csak éppen egy marsutazás meg 2 évig tartana!!!!!!!
Gondolom az a cél, hogy építsünk egy Hold bázist. Na most elõször ennek a paramétereit kellene meghatározni, és utána jöhetne az, hogy mi az a legideálisabb szállítóeszköz ennek kiszolgálására!
Ugyan így a Mars ûrhajónál.
Mik a követelmények, mert az rendbe4n van hogy ez a kütyü 180 napig is mûködhet autómatikusan, csak éppen egy marsutazás meg 2 évig tartana!!!!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#8
A NASA is retro lázban ég? Vissza a gyökerekhez! <#vigyor3>
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#7
Hát igen. Ki kéne már találni vmi új meghajtás módot, mert ez a rakétechnika egy kalap sz..rt sem ért a világürben lévõ távolságoknál
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#6
Sajnos igen.
Egyszerûen fogták a mai technológiákat és beültették egy Apolló vázba.
Olyan dolgokkal érnek el tömegcsökkentést, mint hogy nem szobányi számítógép, meg könnyebb anyagok.
De ez nem fejlõdés. Egy normális meghajtás kéne végre.
Egyszerûen fogták a mai technológiákat és beültették egy Apolló vázba.
Olyan dolgokkal érnek el tömegcsökkentést, mint hogy nem szobányi számítógép, meg könnyebb anyagok.
De ez nem fejlõdés. Egy normális meghajtás kéne végre.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#5
Engem kicsit zavar, hogy nem látok lényeges újítást az Apollohoz képest. Hogy jutunk el így a Marsra? Mert ezzel biztos nem. Ráádasul szerintem pl. a holdutazásnál a két külön fellövés csak növeli a hibák lehetõségét, ráadásul ott van még a dokkolás is. No mind1, majd meglátjuk
#4
Akkor az egy guliverkli lenne 😊
Lelkem odvában megdöglött a bagoly!
#3
ugye most te erre gondolsz? 😊
Az amerikai kormány engedélyt adott a Bigelow Aerospace számára a felfújható modulok ûrbe juttatására.
de van ilyen is: Próbaútra készül a felfújható űrhajó
Az amerikai kormány engedélyt adott a Bigelow Aerospace számára a felfújható modulok ûrbe juttatására.
de van ilyen is: Próbaútra készül a felfújható űrhajó
#2
(Azon gondolkodom, hogy miért nem visznek fel magukkal egy "instant" lakóteret? Felfújják, 5-10cm hab a külsõ/belsõ rétegek között, stb... Akkor nem kellene a hasznos rakodótér kárára életteret fenntartani.)
Szeretettel:
Szalma
Szeretettel:
Szalma
#1
lehet, hogy csak nekem, de hianyzik a tobbszor felhasznalhatosag...mar megint csak szennyezzuk a legkort...
← ElőzőOldal 3 / 3