223
  • plamex
    #183
    "A kvantumfizika alapján az anyag szerkezetének kutatása részecskefizikai módszerekkel történik, fõleg úgy, hogy nagy energiára felgyorsított részecske nyalábokat ütköztetnek, s ennek során a részecskék egy része darabokra törik és a „törmelékeket” erre alkalmas technikai eszközökkel megfigyelik.
    Az ilyen „tördelések” során különös dolgokat lehet tapasztalni. Minél nagyobb energiájú részecskékkel dolgoznak, annál gyakrabban fordul elõ, hogy a törmelékek nagyobb tömegûek, mint az eredeti részecske. Olyan ez, mintha kalapáccsal hatalmasat csapnánk egy 1 kg-os kõdarabra, amire az 3 darabra törne szét és kapnánk egy 2 kg-os, egy 5 kg-os és egy 10 kg-os kõdarabot.
    Az is elõfordulhat, hogy egy részecskét ütköztetéssel darabokra tördelnek, majd a keletkezett törmelékeket tovább tördelve, végül egy törmelékben visszakapják az eredeti részecskét. A részecskék ezért bizonyos értelemben elpusztíthatók, de bizonyos értelemben elpusztíthatatlanok is.
    A jelenség a relativitáselmélet alapján magyarázható, ugyanis az ütköztetésben a részecskék felgyorsítására fordított energia tömeggé alakul át és ez fedezi a törmelékek tömeg többletét.

    "A kvantumfizika alapján az anyag szerkezetének kutatása részecskefizikai módszerekkel történik, fõleg úgy, hogy nagy energiára felgyorsított részecske nyalábokat ütköztetnek, s ennek során a részecskék egy része darabokra törik és a „törmelékeket” erre alkalmas technikai eszközökkel megfigyelik.
    Az ilyen „tördelések” során különös dolgokat lehet tapasztalni. Minél nagyobb energiájú részecskékkel dolgoznak, annál gyakrabban fordul elõ, hogy a törmelékek nagyobb tömegûek, mint az eredeti részecske. Olyan ez, mintha kalapáccsal hatalmasat csapnánk egy 1 kg-os kõdarabra, amire az 3 darabra törne szét és kapnánk egy 2 kg-os, egy 5 kg-os és egy 10 kg-os kõdarabot.
    Az is elõfordulhat, hogy egy részecskét ütköztetéssel darabokra tördelnek, majd a keletkezett törmelékeket tovább tördelve, végül egy törmelékben visszakapják az eredeti részecskét. A részecskék ezért bizonyos értelemben elpusztíthatók, de bizonyos értelemben elpusztíthatatlanok is.
    A jelenség a relativitáselmélet alapján magyarázható, ugyanis az ütköztetésben a részecskék felgyorsítására fordított energia tömeggé alakul át és ez fedezi a törmelékek tömeg többletét."

    Jó ez a hasonlat .. :)
  • plamex
    #182
    Még egy kis népokítás :)
  • plamex
    #181
    Más ... létezhetnek e természetes féregjárok ... és ha igen megfigyelhetők e ? (mint a feketelyukak)
  • plamex
    #180
    Egyvalami eszembejutott ... Makroszkópikus féregjáratot neház létrehozni a lent leírtak miatt. DE kvantumszinűt nem tehát információtovábbításra lehetne használni. Gondoljatok bele ... egy kommunikációs forma ami gyorsabb a fénynél ... ez szerintem már önmagában egy hatalmas áttörés lenne. (mondjuk nem tudom hogy így lehetne e jeleket küldeni a múltba mint ... Volt egy ilyen film "Frekvencia" arról szólt hogy rádiózott egy apa a fiával a jövőbe.)
  • plamex
    #179
    A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint minden mező energiasűrűsége - akár elektromos, mágneses, vagy gravitációs - ingadozik. Bizonyos időpontokban negatív értéket is felvehet, viszont a nagyobb értékű pozitív sűrűség által kiegyenlítődik. Mégpedig túlkompenzálódik a negatív kitérés, minél nagyobb az időintervallum a kitérések közt, annál jobban. Ezt a jelenséget kvantumkamatnak is nevezik: a negatív energia a kölcsön, amit kamatosan kell visszafizetni. Minél hosszabb a kölcsönnek az ideje (nagyobb időintervallum) és minél nagyobb a kölcsönösszeg (negatív energia), annál nagyobb a kamat (a pozitív kitérés). Ezzel együtt emelkedő kölcsönösszegeknél a futamidő egyre rövidebb.
  • plamex
    #178
    "A negatív energia előállítására több módszert is találtak már. A kvantumoptikában sikerült olyan különleges térállapotokat létrehozni, amelyekben a kvantuminterferencia elnyomja a vákuumfluktuációkat, s egymással váltakozó pozitív és negatív energiájú térrészek alakulnak ki. Nonlineáris optikai anyagokon átbocsátott lézerfénnyel hozhatók létre ilyen állapotok."

    Erről tudtok bővebben valamit ?
    Szóval itt azt írják hogy már állítottak elő negatív energiát...
  • plamex
    #177
    Vagyis itt ...
  • plamex
    #176
    Hasonló témájú cikk
  • HUmanEmber41st
    #175
    XALIEN : "ezt te állitod vagy álmodtad? kor helyett nem gombot akartal irni? az osrobbanas tenye bizonyitott amibol a kezdet is kovetkezik meg ha sorozatosan fluktal mint ahogy emlited akkor is van kezdete a minden egyes robbanas kezdet."

    Az ősrobbanás még mindig csak FELTEVÉS ! Azért, mert van 3 Kelvin háttérsugárzás, ez lehet éppen mástól is..

    CSak 1 példa az általatok ostorozott Védikus tudományból:

    Egy elem (ami Mengyelejev periodusos rendszerében szerepel) 5 féle elemi építőkőből épül fel. Tehát az elemek száma 1X2X3X4X5= 120. Ezt már ötezer évvel ezelőtt tudták..
    Hogy miért nem mondták eddig??? senki sem kérdezte..

    Az Univerzumunk tényleg gömb alakú, és "csak" 4 térdimenzióval rendelkezik. Az időben pedig nem lehet utazni, mert a múlt az nincs többé..a tudomány fejlődik, be fog bizonyosodni mindez..
  • NEXUS6
    #174
    ""A tudomány nem más, mint egyenletekkel és képletekkel leirt, kollektív : hit."

    Akkor miért van az, hogy azoknak is működik, akik enm hisznek benne? Sőt, azoknak is remekül működik, akik meg sem próbálnak elgondolkodni rajta."

    Na azért erről a kérdésről pont a tudománynak van egy sokkal árnyaltabb, kevésbé hurráoptimista képe.

    A tudomány végül is axioma rendszer, és azért Gödel óta nyilvánvaló, hogy minden axioma rendszer lehetővé tesz olyan állításokat, amelyről az axioma rendszer keretin belül nem eldönthető, hogy igaz vagy éppen hamis.
    És itt jön a hit.

    Ergo az tök mindegy hogy a tudomány végső soron fejlődik-e vagy sem, mert a valóság az, hogy bizonyos kérdésekre egy adott időpontban mindíg is csak egyfajta meggyőződés szerint adhatunk választ, mert a tudomány nem képes a dolgokat megválaszolni.

    Másrészt az amin nem kell gondolkodni szerintem inkább a technológiára igaz, mert a tudomány megértéséhez, működtetésére igen csak kell erőfeszítés, elgondolkodás.

    Másrészt ha már a világon mindenre tudunk megfelelő szabályokat alkalmazni, akkor jön be az összetett dinamikus (másnéven kaotikus) rendszerek azon szomorú tulajdonsága, hogy ha nem megfelelő pontossággal ismerjük a kezdeti állapotot, akkor hiába a rendszer tökéletes leírása, még sem leszünk képesek egy bizonyos határon túl megjósolni a rendszer állapotát!
  • kev
    #173
    "Akkor miért van az, hogy azoknak is működik, akik enm hisznek benne? Sőt, azoknak is remekül működik, akik meg sem próbálnak elgondolkodni rajta."

    Minden tudomány működik, addig amig a saját szabályai szerint játszák, és a saját korlátaiba nem ütközik.
  • BiroAndras
    #172
    "A tudomány nem más, mint egyenletekkel és képletekkel leirt, kollektív : hit."

    Akkor miért van az, hogy azoknak is működik, akik enm hisznek benne? Sőt, azoknak is remekül működik, akik meg sem próbálnak elgondolkodni rajta.
  • BiroAndras
    #171
    "Csak azt tudnám miből gondolják hogy így vannak ezek a dolog mikor még soha senki a közelébe se járt egy féreglyuknak. Annyira értelmetlen dolgokon tudnak vitatkozni a "tudós urak" egymással hogy az valami hihetetlen."

    Arra való a tudomány, hogy meg lehessen mondani, hogy mi fog történni. Bár ilyen extrém esetekben sok a bizonytalanság, azért néhány dolgot lehet biztosan mondani. Másrészt nem árt elgondolkodni a lehetőségeken, az egyes elméletek következményein. Előjöhet pl. valami olyan következmény, amit könnyen tudnak ellenőrizni, és így elméleteik helyességéről meg tudnak győződni. Rábukkanhatnak egy paradoxonra, ami arra készteti őket, hogy újragondolják az elméleteiket. Mellesleg valószínű, hogy előbb-utóbb sikerül előállítani valami hasonlót a részecskegyorsítókban, és ezért nem árt átgondolni, hogy ennek milyen következményei lehetnek.
  • BiroAndras
    #170
    "Szerintem a tér gömb alakú, gömb univerzumban élünk. Az elméletem szerint van az univerzumnak középpontja, egy óriási tömeg, ebből szakadnak ki sorozatos robbanások következtében a galaxisok, majd térnek vissza, a tér görbülete miatt és a tömegvonzás következtében a központi magba."

    Csak az a baj, hogy a megfigyelések ennek teljesen ellentmondanak ennek. A csillagászok jó messzire ellátnak, és mindent megmérnek. A galaxisok szép egyenletesen távolodnak tőlünk, enyhén növekvő sebességgel. Ráadásul a legfrissebb mérések szerinte a belátható világegyetem teljesen sík.
  • BiroAndras
    #169
    "Hogyan lehetne azt valaha is bizonyítani, hogy egy pl.: egy kvarknyi "térben" vagy még annál is kisebb illetve az alkotó "részben" egy milyenkhez hasonló vigáláegyetem, univerzum létezik. És ezt igy lefele és felefele léptékekkel végtelen sokasággal elképzelni, bizonyítani."

    A kvantumfizika szerint ilyen nincs. A természet viselkedése nagyon megváltozik az atomi méretek felé haladva. Egyrészt van a bizonytalansági reláció, másrészt az anyag-energia átalakulás, harmadrészt minden egyre egyszerűbb szerkezetű.
  • BiroAndras
    #168
    "Egy kis ellentmondás -a relativitás elmélet magyarázataiból- az hogy azt állítják(állították?) hogy egy adott térrészbe korlátlan mennyiségű energia koncentrálható."

    Ilyet soha senki nem állított. A relativitás elméletből csak az következik, hogy a (véges) energia/tömeg koncentrálódhat végtelen pici pontba. Ez viszont nyílvánvalóan az elmélet egyik korlátja. Ezért kell egyesíteni a kvantumfizikával.

    "Esetleg ha EGY fizika lenne elfogadott, nem a Newtoni, a relativitáselmélet és a kvantumelmélet -mindez kellően összekeverve-, akkor talán egy kissé egyszerűbben le lehetne írni a világunkat."

    EGY fizika van elfogadva. Annak az egynek viszon különböző részei vannak, amik a valóság különböző részeit írják le. A fizikusok folyamatosan azon dolgoznak, hogy egybegyúrják ezeket a darabokat egy egységes elméletbe. Jelenleg ott tart a dolog, hogy két nagy darab van, a relativitás elmélet, és a kvantumfizika. Van ugyan teljes elmélet is, de az még nincs teljesen kész.
    Azt viszont sajnos nem lehet várni, hogy ettől az átlag egység sugarú júzer számára érthetőbb lesz a fizika. Sőt, ellenkezőleg, olyan matematikai apparátus szükséges hozzá, hogy az ember belezöldül. Ráadásul, jó eséllyel egyszerű szemléletes képet sem lehet kitalálni hozzá, mert annyira távol van a hétköznapi tapasztalattól.

    "A részecskegyorsítókban sem közvetlenül a gyorsított anyag és a céltárgy ütközését vizsgálják, hanem az ütközés után a szerte-szana sugárzó EM sugárzást, ill. egyébb 'részecskék' álltal kiváltott másodlagos (vagy harmadlagos) hatásokat vizsgálják."

    Mivel mást nem lehet vizsgálni. Te sem közvetlenül vizsgálod a dolgokat, hanem a róluk szana-szerte sugárzó fotonokat detektálod, és egy bonyolult szoftverrel konvertálod azokat vissza 3D objekumokká. Sőt, valójában az utóbbi folyamat a bonyolultabb.

    "És minden eredmény csak az értelmezésen múlik, függetlenül az értelmezés helyes vagy helytelen mivoltától."

    Ezt miből gondolod? A tudományos mérési módszerek épp azért vannak, hogy ezt a hibát kiküszöböljék.

    "Mert jelenleg még nem tudunk olyan technológiáról, amivel közvetlenül is megfigyelhetőek ezek a folyamatok"

    Mert egyelőra minden amit a világról tudunk, azt mondja, hogy elvileg sem létezhet ilyen technológia. Valójában egyáltalán semmit nem érzékelsz közvetlenül (talán a saját gondolataidat).

    "Jelen cikkben már a féregjáratok kivitelezésének a nehézségeit boncolgatják, de jelenleg még csak feltevés szintjén mozog az is, hogy léteznek/létezhetnek féregjáratok."

    Miért baj, hogy egyeseknek fantáziájuk is van? Ezeket a "kutatásokat" úgy kell értelmezni, mint sci-fi regényeket, amelyeknél komolyan veszik a kifejezés első felét is.
  • kev
    #167
    A tudomány nem más, mint egyenletekkel és képletekkel leirt, kollektív : hit.
  • BiroAndras
    #166
    "Mellesleg bizonyos kvantumteleportációs kísérleteknél a kvantumállapot a berendezés elrendezésétől függően a fénysebesség többszörösével is terjedhet!!!!"

    Az még nem teljesen világos, hogy pontosan mi is történik ilyenkor, ez még a tudományfilozófia területe. Viszont az biztos (matematikailag igazolható), hogy ezzel a módszerrel információt továbbítani nem lehetséges, tehát a relativitáselmélet nem sérül (sajnos).
  • dez
    #165
    "ha valamit nem tudsz szamokkal egyenletekkel levezetni bizonyitani akkor az nem letezik vagy atkerul az elmeleti fizika reszebe vagy egyeb teruletekre lasd vallas ami tiszta kitalacio."

    Hm, azért a fizika matematikán alapuló, de az ember világból úgy-ahogy felfogott fogalmai is "kitalációk". Másrészt, vannak olyan tudományterületek, ahol nem egyenletekkel dolgoznak, de azért nem "tiszta kitaláció"-kkal foglalkoznak.
  • Alien_AM
    #164
    Ja es talaltam egy szep mondatot amit a templomban tanitani kene:

    "És a tudomány legalább eredményeket produkál, képes fejlődni és kijavítani a hibáit."
    -- BiroAndras --
  • sz4bolcs
    #163
    "Az emberi agy nem képes felfogni az időtlen és a végtelen fogalmát. Nem lehet számokkal és egyenletekkel leirni ezt a két fogalmat." -Tévedsz. Én egy karakterrel leírom, benne lesz a kedvenc smileymban: =8^)
  • Alien_AM
    #162
    es tisztazzuk a c allando. ennyi

    az mas kerdes hogy milyen esetben hol vizsgaljuk, szoval ezen kar vitaznotok.
  • Alien_AM
    #161
    "(úgy tudom a most "divatos" elmélet szerint : gyorsulva tágul) elméletnek nincs értelme."

    // ezt magyarazd meg nekem, kivancsi vagyok miert "divatos" es miert nincs ertelme.

    "Az univerzum mindig is volt, van és lesz. Nem volt kezdete, és nincs vége sem. Mint ahogy egy körnek sincs kezdete, és vége sem."

    // ezt te állitod vagy álmodtad? kor helyett nem gombot akartal irni? az osrobbanas tenye bizonyitott amibol a kezdet is kovetkezik meg ha sorozatosan fluktal mint ahogy emlited akkor is van kezdete a minden egyes robbanas kezdet.

    "És nem lehet csak számokkal / egyenletekkel leírni az univerzumot sem."

    // ha valamit nem tudsz szamokkal egyenletekkel levezetni bizonyitani akkor az nem letezik vagy atkerul az elmeleti fizika reszebe vagy egyeb teruletekre lasd vallas ami tiszta kitalacio.
  • TommyC
    #160
    Nem hinném, hogy az időutazás miatt feltétlenül át kellene rajta haladni...elég a gravitációja is a közelében és a spec rel....
  • dez
    #159
    "(úgy tudom a most "divatos" elmélet szerint : gyorsulva tágul)"

    A kozmológusok szerint ez nem puszta "elmélet". Tudományos értelemben több annál. Ha csak az lenne, nem fogadták volna el a fizikusok - így is nehezükre esett.
  • BiroAndras
    #158
    "Nos, nagyon szép ez a képlet, csak éppen minden tagját mérnünk kell, számolni, vagy egyszerűen csak nem állandó (pl a C sem, különböző anyagokban/körülmények között más és más)"

    A c az eléggé állandó. Például a relativitás elméletnek az egyik axiómája. Az elméletnek meg rengeteg következménye van, amit sokszorosan ellenőriztek. És alapból sem az ujjukból szopták, hanem kísérletekből. Az, hogy anyagban mennyi a fénysebesség az baromira nem számít, mert a c a vákuumbeli sebességet jelöli.

    "A tömeg a kvantummechanika számára még mindíg nagy talány."

    Bár vannak még kérdések a tömeggel kapcsolatban, azért mérni még elég jól tudjuk.

    "Az energiát általában lineáris, vagy integrálható esetekben tudjuk kiszámolni, miközben a világ általában nem ilyen folyamatokból épül fel."

    A kísérletekben simán előállíthatunk jól számolható szituációkat. Meg lehet mérni is. Meg lehet nemlineárisan számolni. Végső esetben pedig leeht számítógéppel numerikusan integrálni.

    "A C mint sebesség pedig tartalmazza teret és az időt. Ha viszont egy egymással kölcsönható párhuzamos világokkal teli multiverzumban élünk akkor ez az egy paraméter igen csak leegyszerűsítése a dolgoknak!"

    A c egy konstans. Ezen nincs mit egyszerűsíteni. Milliárdszor elvégzett ezer féle mérés bizonyítja, hogy így van. Persze csak olyan körülmébnyek közt, ahol mérni tudunk (ebben az esetben ez az egész látható világegyetem, 13 milliárd évre visszaemnőleg).

    "Ehhez képest a képlet meglepően használhatónak bizonyult, bár az előbbiek fényében, kb annyi esélye volt ere mint, hogy a védákban az univerzum értelmes leírását találjuk."

    Nem kéne össze-vissza torzítani a tényeekt, meg sok hülyeséget összegyúrni, és akkor mindjárt érthetőbb lenne, hogy honnan ez a "szerencse".

    "Szerintem meg nem a korral van a gond, hanem a tudomány és az oktatás intézményrencereinek hierarchikus voltával. A fiatalok is tudnak gecik lenni, ha olyan pozícióba kerülnek. Sajnos."

    Az sajnos igaz, hogy az oktatás szar. De nem azért, mert tudományt oktatnak védák helyett, hanem azért, mert a tanárok sem értik amit tanítanak.
  • BiroAndras
    #157
    "-Magunk körül összesűrítjük a teret (de mi magunk nem mert küll. semmit nem érünk vele - ide kellene a buborék)
    -Előrre megyünk egy kicsit a sűrített térbe (ez a sűrítetlen térben nagy távolság)
    -Visszaállítjuk a teret és kész."

    Nagyjából így működik a 'warp drive'.
  • gabroos
    #156
    Csak azt tudnám miből gondolják hogy így vannak ezek a dolog mikor még soha senki a közelébe se járt egy féreglyuknak. Annyira értelmetlen dolgokon tudnak vitatkozni a "tudós urak" egymással hogy az valami hihetetlen.
  • sz4bolcs
    #155
    "Ui.: Légyszi nagyon ne alázzatok meg. Olyan jó volt fantáziálni!"

    Én Magnum ezen mondatán beájultam a röhögéstől. :-))))
  • kev
    #154
    Szerintem a tér gömb alakú, gömb univerzumban élünk. Az elméletem szerint van az univerzumnak középpontja, egy óriási tömeg, ebből szakadnak ki sorozatos robbanások következtében a galaxisok, majd térnek vissza, a tér görbülete miatt és a tömegvonzás következtében a központi magba.

    Igy az univerzum tágul-zsugorodik (úgy tudom a most "divatos" elmélet szerint : gyorsulva tágul) elméletnek nincs értelme. Hiszen mindkét folyamat zajlik egyszerre.

    Ha volt ösrobbanás, akkor az csak egy volt a végtelen robbanások közül.

    Az univerzum mindig is volt, van és lesz. Nem volt kezdete, és nincs vége sem. Mint ahogy egy körnek sincs kezdete, és vége sem.

    Az emberi agy nem képes felfogni az időtlen és a végtelen fogalmát. Nem lehet számokkal és egyenletekkel leirni ezt a két fogalmat.

    És nem lehet csak számokkal / egyenletekkel leírni az univerzumot sem.
  • Lipi1980
    #153
    "Ami ma lehetetlen az holnap már valóság!" egy kis túlzással. De az biztos, hogy egy pár 10 éven belül sikerülni fog. Anno a repülésre is azt mondták, hogy lehetetlen, és azóta már a Concorde-ot is kivonták a forgalomból. Anno a földre is azt mondták, hogy lapos, és hogy a "mai értelemeben vett látóhatáron" túl már nincs semmi, ott szabályosan az ember a lábát lógathatja a nagy semmibe!!! Durva
    Ilyen a tudomány!
    A számítógépek és a telefonok fejlődésérőől meg nem is beszélve!
    SŐT (sört) az is elképzelhető, hogy már régen megoldott problémáról van szó, csak a US gov titkolja a dolgot, mint az Area 51-et és az avval kapcsolatos témát!!!!
  • Csacsis
    #152
    "egyetlen proton esetében is nagy munkát jelent, így egy emberre szabott féreglyuk elkészítése teljesen lehetetlennek tűnik."

    És az atombombára anno mit mondtak?
  • vax
    #151
    Hogyan lehetne azt valaha is bizonyítani, hogy egy pl.: egy kvarknyi "térben" vagy még annál is kisebb illetve az alkotó "részben" egy milyenkhez hasonló vigáláegyetem, univerzum létezik. És ezt igy lefele és felefele léptékekkel végtelen sokasággal elképzelni, bizonyítani.
  • szivar
    #150
    Én csak arra célozgatok -mint lentebb leírtam- hogy a tömeg meggörbíti maga körül a teret. És valószínűsíthetőleg az energia is hasonlóképpen görbíti le a teret mint a tömeg ami az anyag 'mellékhatása'. De ez nem jelenti azt hogy az anyag és az energia egy és ugyanaz. Igaz ezt a feltevést -mármint hogy az anyag is energia- jelenleg nem cáfolhatom, de elég nehéz is bizonyítani a mai eszközeinkkel, amik -valljuk be- koránt sem tökéletesek, és főkképpen a mért adatok értelmezése körül támadnak kisebb-nagyobb hibák. Egyszóval mindent ki lehet magyarázni.

    Egy kis ellentmondás -a relativitás elmélet magyarázataiból- az hogy azt állítják(állították?) hogy egy adott térrészbe korlátlan mennyiségű energia koncentrálható. Ha a technikai korlátokat nem is számítjuk, akkor mi is a helyzet az E=mc^2 képlettel? És akkor még nem is feszegettem a kvantummechanika révén képbe kerülő virtuális részecskéket.

    Apropó, néhány hozzászólással lejjebb elba... izé, eltoltam mert az antiprotonban nem igazán a lenetebb említett kvarkok találhatóak. Az a neutron felépítése. De egy kicsit utánajártam a dolgoknak és a következő érdekes dolgot találtam:
    "A proton antirészecskéje az antiproton, melynek negatív a töltése. Közönséges protonnal találkozva szétsugárzik. Szétsugárzásuk termékeit pionoknak hívják."
    Forrás:
    http://iki.elte.hu/tanszekek/fizika/webfiz/tortenet/bevez7.htm

    Esetleg ha EGY fizika lenne elfogadott, nem a Newtoni, a relativitáselmélet és a kvantumelmélet -mindez kellően összekeverve-, akkor talán egy kissé egyszerűbben le lehetne írni a világunkat. Esetleg ha nem ilyen magyarázatokkal értetnék meg a dolgok lényegét hogy:

    "A kvark-gluon vertexre vonatkozó Bethe-Salpeter egyenletet létra közelítésben felírva megvizsgálták a QCD korrekt alkalmazása esetén feltétlenül megkívánt un. Slavnov-Taylor azonosságok következményeit. Azt találták, hogy a kvark-gluon vertexet a kvark propagátorral összekötõ Schwinger-Dyson egyenletekbõl a létra közelítésben a Bethe-Salpeter egyenletnek eleget tevõ kvark-gluon vertex esetén triviális kvark-propagátor adódik."

    Valószínűleg több embernek leesne a tantusz, mint jelenleg. Mellesleg olyan biztosak abban a tudósok hogy léteznek kvarkok és egyébb egzotikus részecskék. Igaz ezeket a következtetéseket mérések támasztják alá. LSd.: Partonok és kvarkok http://beszelo.c3.hu/04/09/12jeki.htm
    Itt még érdekesebb dolgokat is lehet olvasni.

    Szal a mai világban a fizika már olyan határokat próbál meg feszegetni, amiket lassan már az IQ-ban tudósok sem képesek felfogni, sem tapasztalni. A részecskegyorsítókban sem közvetlenül a gyorsított anyag és a céltárgy ütközését vizsgálják, hanem az ütközés után a szerte-szana sugárzó EM sugárzást, ill. egyébb 'részecskék' álltal kiváltott másodlagos (vagy harmadlagos) hatásokat vizsgálják. Jellemző erre a módszerre hogy rengeteg adat keletkezik minden ütközéskor (több TB) ebből viszont csak pár kB a hasznos adat. És minden eredmény csak az értelmezésen múlik, függetlenül az értelmezés helyes vagy helytelen mivoltától. Mert jelenleg még nem tudunk olyan technológiáról, amivel közvetlenül is megfigyelhetőek ezek a folyamatok :(. Jelenleg 6 kvarkról tudunk, de elméletileg 12 (remélem jól emlékszem) részecskéből áll a körülöttünk lévő világ. Legalábbis ami bizonyítottnak tűnik. Azonkívül már több száz (ezer?) olyan részecskét fedeztek fel, aminek az élettartama elég kevés (pár nano-, vagy femto-sec)... És mindezt csak így közvetve.

    És még a mai napig nem tudnak elfogadható magyarázatot adni alapvető dolgokra. Jelen cikkben már a féregjáratok kivitelezésének a nehézségeit boncolgatják, de jelenleg még csak feltevés szintjén mozog az is, hogy léteznek/létezhetnek féregjáratok. Persze, negatív energiával létre lehetne hozni ezen járatokat, persze elméletileg. Érdekes módon a negatív energiákkal (nem a parafenoménokra, távgyógyítókra és a jósokra gondolok) kapcsolatban mindig előkerül ez a Casimir effektus. Ha az egyik helyen kevesebb energia van mint a másikon akkor az negatí energia? Mert akkor az én pénztárcámban negatív pénz van a szomszéd pénztárcájához képest...

    De most már zárom soraim, mert én nem vagyok sehol sem cikkíró :), csak vérbeli okoskodó. Üdv mindenkinek.
  • [HUN]PAStheLoD
    #149
    anyag = a szuperhúr elmélet szerint ugye csak az energia egy pillanatnyi formája ami 3 kis dimenziónkban épp megkristályosodik..
  • [HUN]PAStheLoD
    #148
    a vallásban nincs helye levezetésnek , a vallás a cél. Ismered a tanmesét, nem ? Mikor a fizikusok másznak fel A Hegyre (gyk a tudás hegye..) és mire felérnek a teológusok mosolygós csapata fogadja őket.. ebben lehet valami igazság, és természetesen hihetetlen nagy ellentéteket is hordoz a dolog. Hogy honnan származik ? Egyszerű .. tegnap a Wc-n erőlködtem .. azt ez lett.. bizonyítsd be , hogy nincs igazam, vagy én bizonyítsam be hogy nekem igazam van, nem lehetséges... van egy ilyen matematikai tétel is , vannak dolgok amik se nem cáfolhatók, se nem bizonyíthatók.. szerintem ezek maximum nagyon jól megsejthetők :)
  • [NST]Cifu
    #147
    Ez a matematikai "zsonglőrködés" a teóriákkal és a lehetőségekkel elhasznál kb ugyanannyi energiát, mint az , amit mondjuk a Védák igazságtartalmának a keresésére fordítanánk.

    És hogy bizonyítod be a védák igazságtartalmát? Például az elemek számát? Csak úgy tudod, ahogy a fizika ma is teszi, lévén a védikus tanok ugye nem veszik a fáradtságot arra, hogy a "miértre" és a "hogyanra" is választ adjanak.
    Szóval ott vagyunk ahol a part szakad...

    Miért kell még mindig a próba-szerencse módszerével dolgozni a fizikában???

    Mondj másik módszert, amely működőképes.
  • HUmanEmber41st
    #146
    Látom a Védákra tett utalásom (mint mindig) jól felpezsdíti a társalgást, ennek örülök.
    Egyszer azért ki kellene próbálni mint kiindulást a vallásos nézeteket, és azokból levezetni matematikai úton "az életet, a világmindenséget, meg mindent".
    Arra akarok kilyukadni, hogy elméletileg mindegy mi a kiindulás, a végeredménynek meg kell felelnie a mostani világegyetemnek.
    Ez a matematikai "zsonglőrködés" a teóriákkal és a lehetőségekkel elhasznál kb ugyanannyi energiát, mint az , amit mondjuk a Védák igazságtartalmának a keresésére fordítanánk.
    Magyarul a szar munkát ugyanannyi energiába telik megcsinálni, mint a jót.
    Akkor miért nem csinálunk jó munkát??? Miért kell még mindig a próba-szerencse módszerével dolgozni a fizikában???
    Mert a legalapvetőbb dolgokal még mindig nincsenek tisztában ugye...mi a tömeg ? mi az energia? mi az anyag , honnét "származik" (mármint az ősrobbanás szingularitása stb..
  • dez
    #145
    Szivar arról beszélt, hogy szerinte az, hogy a tömeg átalakul energiává, nem jelenti azt, hogy az anyag (bármi legyen is az) alakul át. Hanem (akár nagy energiájú) tömegüket vesztett részecskékké alakul. (De mi az, hogy "anyag"?)
  • dez
    #144
    Ezzel most nem mondtál túl sok újat. De - akármennyire is nem tetszik ez esetleg neked - ma közelebb áll a kettő egymáshoz, mint pl. a materializmus fénykorában, és ez legalábbis figyelemre méltó. Az meg a másik dolog, hogy attól, hogy egy adott környezetben helyesnek bizonyul egy fizikai modell, még nem biztos, hogy hibátlan, és hogy egy nagyobb léptékben nem-e lesz teljesen hibás. Tehát egyik sem abszolút érvényű.