223
-
dez #102 Mostanában úgy is kezdik, nem? :) -
dez #101 Végülis az anyag a térrel és az idővel együtt alkotják azt a világot, amiben érvényes a termodinamika x. tétele. Ha nincs tér és idő, akkor nincs értelmezési tartomány sem. -
szivar #100 Dijjóhéjjban igen.
Csak ugye a kvarkok közt is léteznek bizonyos kötések, és állítólag ezek bírnak a legnagyobb energiával. Legalábbis azok energiafajták közül, amit jelenleg sejthetünk. -
szivar #99 Helyesbítenék:
...a kisugárzott részecskékről és energiákról szereznek tudomást... -
dez #98 Tehát, te azt mondod, hogy talán semmi más "érdekes" nem történik, csak kicsit átrendeződik az anyag, és közben persze némi energiát is kisugároz... -
szivar #97 De ha úgy kezdenénk hogy volt egyszer az információ? -
szivar #96 Hmm.
Thermodinamika főtétel, xxx. pont, jelentősen leegyszerűsítve:
Energia nem keletkezhet a semmiből.
Ok és okozat.
Ősrobbanás:
Kezdetben vala a nagy semmi. Aztán bumm, és lőn minden vacak, meg az is amiben ez elfér. Meg még az idő is ráadásnak, mert ez előtte nem létezett.
Ahhoz képest hogy mind a három teória elfogadott a tudomány szemében, nem sántít itt valami? -
szivar #95 Vegyük példának a proton- antiproton randit, mivel a részecskefizikai tudásom (is) erősen hiányos. A protonban -elméletileg- található 1 le(1/3-töltés) kvark és két fel(1/3+töltés) kvark. Az antiprotonban meg (talán) 2 le kvark ill. 1 fel kvark található. És innentől foggalmam sincs a dolgok állásáról, mivel a részecskekutatók is csak a kisugárzott részecskékről szereznek tudomást. Pontosabban arról hogy a kisugárzott részecske mivel és mikor ütközött oly mértékben, hogy azt észre is vegyék. Foggalmuk sincs (elméletileg van, de nem bizonyítható) hogy egy ilyen találka után milyen részecskék is maradnak hátra. Csak arról szerezhetnek tudomást, hogy mi, mivel és mikor ütközött, és hogy ezálltal mekkora észlelhető energia szabadult fel. A többi dolog az csak számítás kérdése... -
dez #94 De mi az, hogy "anyag"? Talán csak információ ("utasítás", "szabályzat") arra nézve, mit csináljanak az egyes energiafajták... -
plamex #93 Ebben az esetben milyen kötésről van szó ? -
szivar #92 Mivel -valószínűleg- energia nem vész el, csak átalakul, vagy valami anyagi kacat megköti azt. -
plamex #91 és mi van az anyag-andi anyag találkozónál ? ott már nem lesz mit a mérlegre dobni ... -
szivar #90 Szerintem az anyagban megkötött energia tömegével lesz kisebb a tömege a cuccnak. -
plamex #89 lényeg az ha a mérlegre dobjuk a fuzió utáni anyagot akkor a mutató kisebbet fog mutatni ...
E=m*c*c nek megfelelően -
dez #88 Hát, akkor ilyen alapon talán sosem lesz eldöntve, mert azt lehet mondani, hogy nem lehet tudni, hogy pl. a 26257. osztás után nem lehet majd tovább osztani. :) [De persze lehet, hogy más megközelítés nyerőbb lehet.] -
plamex #87 akkor a tömeg egy része energiává alakul ? :) -
szivar #86 A kötési energia miatt. Mivel a fúzió során jelentős energia szabadul fel, a felszabadult energia tömegével (lsd.: E=mc^2) csökken a késztermék tömege. -
szivar #85 Hát akkor ezek szerint mégsem az anyag alakul át energiává, csak a benne 'megkötött' energiák szabadulnak fel. Ennek örülök, mert ezek szerint nem vagyok teljesen hülye... -
plamex #84 de miért lesz más a darabra ugynannyi proton tömege ? A proton tömege nem változik attól még hogy a hélumban van. Vagy tévedek ? -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#83
igen :)
mert amikor a szabad proton és szabad neutronok összeállnak, mozgási energiájuk, vagy a tömegük.. vagy amijük van nekik :) átalakul kötési energiává... amikor meg bomlik , akkor felszabadul ez az energia, ami elektromágneses sugárzás (hő, fény, gamma sugárzás..) esetleg béta sugárzás (gyors elektorn v. pozitron) vagy alfa részecskék (2proton2neutron) formájában .. -
szivar #82 Valahogy így, csak ez egy kicsit még a filozófia felé hajlik, ha netán valaki bizonyítékot és/vagy magyarázatot találna rá, azt meg gyorsan ki kell magyarázni, és marad minden a régiben... -
#81
mert a vas atommagjában a protonok és neutronok száma optimális, a többiben, már túl nagy a széthúzás, a protonok töltése miatt, a vasnál kisebb tömeg- ill. rend-számúaknál pedig a kötési energia kisebb.. -
dez #80 Akkor úgy fogalmazok, hogy lehet "mahinálni" a kötési erőkkel. :) -
szivar #79 Az hogy nem az anyag veszik el hanem a tömege. Ha veszünk egy kiló hidrogént, (x számú protonnal) és 'csinálunk' belőle héliumot, akkor is meglesz az az x számú proton(és neutron) de a tömegük kevesebb lesz mint az darabra ugyanannyit protont tartalmazó hidrogén. Méghozzá az egyesülésükkor felszabaduló energiával lesz kevesebb. Ezt hívják valamiféle kötési energiának. -
#78
az a kötési energiás grafikon , ugye? -
plamex #77 amúgy miért van ez így ? Engem ez érdekelne ...miért pont a vas ? :) -
#76
igen ez az .. és mivel a fémlapok között a virtuális részecskék sűrűsége kisebb , ezért a fémlapokra erő ha, hogy a térfogat csökkenésével a nyomás kiegyenlítődjön.. -
plamex #75 ha emlékeim nem csalnak van az a bizonyos energiagödör ... a periódusos rendszerbe .. ahol a vasig a fuzió szolgáltat energiát ... vason túl pedig a bomlás ... -
dez #74 Én sem vagyok egy atomfizikus, de úgy tudom, ott azért több történik annál, mint hogy egyszerűen szétsugárzódnak a protonok, meg a neutronok. "Megaztán", ahogy ezek között fel lehet bontani a kötési erőket (így energia szabadul fel), úgy a kisebb részecskék között is, és így lefelé haladva nem marad más, csak energia... (+ információ, hogy azok majd hogy álljanak újra össze.) -
plamex #73 2 kiló hidrogénből lesz 1.x kiló hélium és a többi energiává alakul (most nem tudom a pontos arányokat) -
plamex #72 A napban se megy másképp ... hidrogénből lesz hélium + x energia ... amit napsütésként érzünk a bőrünkön. -
plamex #71 jelentős energiakibocsátás ... + anyagvesztés .... mi következik ebből ? :) -
plamex #70 nem vagyok fizikus ... 
nézz utánna ... -
#69
Régebben a hajósok is alig alig mertek elindulni, pl afrika felé..... azt megkerülve eljutni Indiába? 
de hisz az egyenlítónél és a jóreménység fokánál...stb
-
szivar #68 Szerintem meg csak az anyagot összetartó energia szabadul fel. Méghozzá az E=mc^2 képletnek megfelelően...
Mellesleg az anyag-antianyag sem vész el, csak -szintén szerintem- a kvarkok egy kicsit átrendeződnek, ill. új részecskéket alkotnak meg ilyenek... Jelentős energia kibocsátás mellett. -
szivar #67 Aminek a magyarázata elméletileg a virtuális részecskéken alapul. És az hogy az egyik helyen kevesebb (párdoon, csak a két fémlap közti hézag hosszúságánál kisebb hullámhosszú izék lehetnek, mint a fémlapokon kívül) energia van mint a másikon, az azt jelenti hogy ott negatív az energia? -
plamex #66 igen ... csak közben az anyag egy része tökéetes energiává alakul ...
ugyanez a helyezet az anyag-antianyag találkozónál :) is csak ott teljesen átalakul energiává az E=m*c*c nek megfelelően ... ezért lenen jó űrhajók hajtására az antianyag -
plamex #65 Nem ártana ezt előbb tudni minthogy a féreglyukakról elméleteket gyártanának vagy mielőtt 'negatív energiának' neveznének el valamit is. Bár matematikailag gyönyörűen le lehet vezetni a negatív energiával kapcsolatos elméleteket, de -véleményem szerint- ez éppen annyira reális, mint a -1 négyzetgyöke. Ami szintén létezik, de mégsem.
A negatív energia nem csak matematikai bohóckodás ... de nézz utána a Casimir-effektudnak ... -
szivar #64 Én meg naívan azt hittem hogy a protonok meg az egyébb bizbaszkák közt lévő kötési energia szabadul fel az atombomba esetén... -
ge3lan #63 A Newton törvénynek, Maxwell egyenleteknek, Bohr modellnek is van köze a valósághoz, csak mindegyiket a megfelelő helyen kell alkalmazni, mert csak ott működik jól