Maple
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#375
sztem az átlag usernek a Derive is bõven sok - de már én is megszoktam a szép windowsos felületet.
én javarészt mérnöki problémák megoldására használom - itt max egy-két diffegyenlet kacsingat vissza, de fõként optimálási feladatokat oldok meg vele.
A sorrend:
HP32SII - ha számolni kell
HP15C - ha kicsit nagyobb a baj
HP48SX - ha komoly a baj
MAPLE - minden más esetben
én javarészt mérnöki problémák megoldására használom - itt max egy-két diffegyenlet kacsingat vissza, de fõként optimálási feladatokat oldok meg vele.
A sorrend:
HP32SII - ha számolni kell
HP15C - ha kicsit nagyobb a baj
HP48SX - ha komoly a baj
MAPLE - minden más esetben
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#374
miért nem maple 12?
túl erõforrászabáló?
túl erõforrászabáló?
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#373
ha valaki zavarban lenne, elárulom, h ma kipróbáltam a hõn szeretett Maple 7 -emet Asus EeePC 701-en és hasít rendesen. Oprendszer WinXP de eredetileg Linux figyelt a kis masinán, amit vásárlás után a boldog tulajdonos egy mozdulattal tolt a kukába.
Gyönyörûen rajzolja a függvényeket, nagyszerûen számol, jó a solve - minden szuper!
Gyönyörûen rajzolja a függvényeket, nagyszerûen számol, jó a solve - minden szuper!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#372
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#371
Nekem elküldheted pdf-ben, kiváncsi vagyok, ha lesz idõm megnézem.
[email protected]
[email protected]
#370
jah igen, rsolve is megvan, csak ott az a baj, eleve kezdetiérték kell neki. most sajna csak kicsit tok foglalkozni problémával, de már van pár ötletem. azt mondjuk még nemtom h mapleben is lehet e ilyet.. bár elvégre szimbolikus rendszer, és sztem semmi sem lehetetlen, csak idõ kérdése😊
ZR: arról van szó, h a szokásos differenciaegyenletekben szereplõ változók helyett, most nem ezen változók abszolút értékére van felírva a diffegyenlet, mert az nemlineáris lenne, amit viszont nem tudunk kezelni (márha sztochasztikát is teszünk a rendszerbe), ezért valahogy lineáris alakra kell hozni. 1.fokú taylor közelítés pl. kiváló. A fókuszpont pedig az adott változó hosszú távú egyensúlyi szintje. nos és akkor a diffegyenletekben az adott változó ettõl (tehát egyensúlyi értékétõl) való eltérése szerepel mint x(t) vagy x(t+1) ,x(t+2). És miután így van felírva, gondolom hogy meg lehet úgy oldani, ahogy szerepel is megoldásban.
És ez zavar, h ugye akkor ehhez kellene az x(0) és x(1), úgy oké, királyság, megoldja a MAPLE, pl. k-idõig felírva, vagy még végtelenre is ugyanúgy nyilván. De pont a lényeg, hogy a másodfokú diffegyenletnek a megoldására nem ilyen alakot hoznak ki, hanem egy elsõfokút, odaírva h ez az egyetlen stabil megoldás. és persze a paraméterek legalább emeletestörtes, ilyen gyök olyan gyök alatt, felett.. szóval ezért mondtam, h ide is most leírhatnám, de kb. nem lehetne érteni belõle semmit, viszont feleslegesen nem akarom terhelni senki postafiókját, de
ha érdekel valakit, akkor pdf-be beírom a cuccost😊
összeségében nem hosszú, pár sor😄 és pont ez a bajom, h a kiindulás és a végeredmény között mi van?😄
mP.
ZR: arról van szó, h a szokásos differenciaegyenletekben szereplõ változók helyett, most nem ezen változók abszolút értékére van felírva a diffegyenlet, mert az nemlineáris lenne, amit viszont nem tudunk kezelni (márha sztochasztikát is teszünk a rendszerbe), ezért valahogy lineáris alakra kell hozni. 1.fokú taylor közelítés pl. kiváló. A fókuszpont pedig az adott változó hosszú távú egyensúlyi szintje. nos és akkor a diffegyenletekben az adott változó ettõl (tehát egyensúlyi értékétõl) való eltérése szerepel mint x(t) vagy x(t+1) ,x(t+2). És miután így van felírva, gondolom hogy meg lehet úgy oldani, ahogy szerepel is megoldásban.
És ez zavar, h ugye akkor ehhez kellene az x(0) és x(1), úgy oké, királyság, megoldja a MAPLE, pl. k-idõig felírva, vagy még végtelenre is ugyanúgy nyilván. De pont a lényeg, hogy a másodfokú diffegyenletnek a megoldására nem ilyen alakot hoznak ki, hanem egy elsõfokút, odaírva h ez az egyetlen stabil megoldás. és persze a paraméterek legalább emeletestörtes, ilyen gyök olyan gyök alatt, felett.. szóval ezért mondtam, h ide is most leírhatnám, de kb. nem lehetne érteni belõle semmit, viszont feleslegesen nem akarom terhelni senki postafiókját, de
ha érdekel valakit, akkor pdf-be beírom a cuccost😊
összeségében nem hosszú, pár sor😄 és pont ez a bajom, h a kiindulás és a végeredmény között mi van?😄
mP.
#369
sztem itt is érdemes lenne a problémát részletesebben felvetni, mert:
1.) látnánk ilyet is
2.) látnánk, h hogyan lehet ezt Maple-ban kezelni
3.) talán én is felfogom, mirõl van szó
4.) amúgy is nyári uborkaszezon van matekilag, sz'al jól fog jönni 😛 😉
1.) látnánk ilyet is
2.) látnánk, h hogyan lehet ezt Maple-ban kezelni
3.) talán én is felfogom, mirõl van szó
4.) amúgy is nyári uborkaszezon van matekilag, sz'al jól fog jönni 😛 😉
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#368
rsolve-ot próbáltad?
#367
jah bocsi, olyan forumozó kedvéért aki nem ismeri a TEX kódot, az alsóvonás jelentése, hogy az utána lévõ karakter alsó indexben van😊
bocs a tex-esektõl😄
mP.
bocs a tex-esektõl😄
mP.
#366
igen igen, ezek megvannak, át is néztem õket. de látom én nem voltam pontos. mert ezek ODE-t oldanak meg.
De nekem differencia-egyenletekhez kellenének számítást megkönnyítendõ.
És e-bookokat is találtam, de sehol nemláttam disztkrét idõt, mindenhol csak folytonosat. Vagy akkor marad az átírás? v én voltam figyelmetlen..
ill az egyenleteimben a változók adott adat százalékos elétérését jelentik egy fókuszponttól (merthogy eleve egy nemlineáris rendszerrel van dolgom, és 1fokú közelítéssel odljuk meg, magára a sokszor sok sztochasztikus differenciaegyenlet-rendszerre ismerek és használok is két algoritmust, de a kérdés igazából ennél egyserûbb😊). :
Angol tanulmányokban láttam, (csak levezetést nem, ez a baj), hgoy pl. gy 2.fokú differenciaegyenletre ezekre nemcsak a matekkönyvekbbõl is jólismert általános alakot adják megolásnak. Tehát nem az Au_t^(1)+Bu_t^(2) alakot egy másodfokú differenciaegyenletre (ahol ugye u^(1) és u^(2) t idõ vmilyen függvénye, és A és B tetszõleges konstansok, és akk nem is bezsélve most, ha inhomogénrõl van szó😊).
Nos tehát, százalékos elétést mutató-ként a stabil megoldást magukkal a szerepelt változókkal adják meg.
Ha esetleg nem érthetõ, vagy valakit érdekel a probléma, szeméylesen szívesen elküldök egy pdf-t, hogoy mire gondolok😊 [email protected]
üdv, és köszi, és minden jót mindenkinek!
mP
De nekem differencia-egyenletekhez kellenének számítást megkönnyítendõ.
És e-bookokat is találtam, de sehol nemláttam disztkrét idõt, mindenhol csak folytonosat. Vagy akkor marad az átírás? v én voltam figyelmetlen..
ill az egyenleteimben a változók adott adat százalékos elétérését jelentik egy fókuszponttól (merthogy eleve egy nemlineáris rendszerrel van dolgom, és 1fokú közelítéssel odljuk meg, magára a sokszor sok sztochasztikus differenciaegyenlet-rendszerre ismerek és használok is két algoritmust, de a kérdés igazából ennél egyserûbb😊). :
Angol tanulmányokban láttam, (csak levezetést nem, ez a baj), hgoy pl. gy 2.fokú differenciaegyenletre ezekre nemcsak a matekkönyvekbbõl is jólismert általános alakot adják megolásnak. Tehát nem az Au_t^(1)+Bu_t^(2) alakot egy másodfokú differenciaegyenletre (ahol ugye u^(1) és u^(2) t idõ vmilyen függvénye, és A és B tetszõleges konstansok, és akk nem is bezsélve most, ha inhomogénrõl van szó😊).
Nos tehát, százalékos elétést mutató-ként a stabil megoldást magukkal a szerepelt változókkal adják meg.
Ha esetleg nem érthetõ, vagy valakit érdekel a probléma, szeméylesen szívesen elküldök egy pdf-t, hogoy mire gondolok😊 [email protected]
üdv, és köszi, és minden jót mindenkinek!
mP
#365
Angolul pl. a Maple súgójában, részletes, példák is vannak erre. Pl. dsolve, pdsolve parancsoknál.
?dsolve
?pdsolve
Vagy keres rá google-lal találhatsz néhány magyar leírást is hozzá.
#364
Sziasztok,
diffegyenletek megoldásáról maple-ben vhol tud valaki vmi jó leírást?
köszi elõre is
diffegyenletek megoldásáról maple-ben vhol tud valaki vmi jó leírást?
köszi elõre is
#363
Ez azért nagy dobás lesz a Maplesofttól, ha kijön a végleges verzió.
Elektromos áramkörökre létezett már egy kis ingyenes csomag, a Syrup, amellyel egyszerûbb áramköröket lehetett szimbólikusan analizálni (DC, AC és tranziens). A csomag képes volt a rendszert leíró egyenletrendszereket generálni és jó esetben (ha kis méretû volt a hálózat) megoldani õket.
Persze a Syrup erõs korlátokkal rendelkezett, elsõsorban ami a elemezhetõ hálózatok kompexitását illeti. Topvábbá nem lehetett berajzolni a hálózatot, hanem netlist formában (Spice) lehetett megadni, amit viszont fel tudott ebbõl rajzolni. Másrészt nem voltak gyári alkatrésztípusok. A MapleSim fõ erõssége abban látszik, hogy azon kívül, hogy kényelmesen be lehet rajzolni könnyen a rendszert, képes szimbólikusan egyszerûsíteni a bonyolult egyenletrendszereket, ezáltal megoldhatóvá téve azokat.
Elektromos áramkörökre létezett már egy kis ingyenes csomag, a Syrup, amellyel egyszerûbb áramköröket lehetett szimbólikusan analizálni (DC, AC és tranziens). A csomag képes volt a rendszert leíró egyenletrendszereket generálni és jó esetben (ha kis méretû volt a hálózat) megoldani õket.
Persze a Syrup erõs korlátokkal rendelkezett, elsõsorban ami a elemezhetõ hálózatok kompexitását illeti. Topvábbá nem lehetett berajzolni a hálózatot, hanem netlist formában (Spice) lehetett megadni, amit viszont fel tudott ebbõl rajzolni. Másrészt nem voltak gyári alkatrésztípusok. A MapleSim fõ erõssége abban látszik, hogy azon kívül, hogy kényelmesen be lehet rajzolni könnyen a rendszert, képes szimbólikusan egyszerûsíteni a bonyolult egyenletrendszereket, ezáltal megoldhatóvá téve azokat.
#362
...tényleg jópofa..., akkor már diffegyenletet sem kell tudni felírni! 😄
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#361
Na, köszönöm javaslatodat, itt (classic worksheet) már valóban mûködik. 😊 (A nem classic-ban, még mindig nem, de egyelõre bõven megelégszem a classic-kal is)
#360
Pontosabban sárga ikonnal indul a Classic worksheet mód...
#359
Pedig ezzel a sorral nincs baj. Ha simán vágólapon bemásolod és enterezed sem mûködik? Hányas Maple? Milyen módban használod? Pl. próbáld meg Classic worksheeten is (piros ikonnal indul). Esetleg egy képernyõkopit is betehetnél róla.
#358
ja, igen onnan szedtem. de:
beírom, enter, eredmény: 100 (a többi szám lemarad)
ez miért van??? talán a beviteli mód nem helyes?
beírom, enter, eredmény: 100 (a többi szám lemarad)
ez miért van??? talán a beviteli mód nem helyes?
#357
ez benne van a for examples-ben is 😉 - mûködik gond nélkül Maple7 alatt nekem...
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#356
Sziasztok!
A következõ for ciklust szeretném lefuttatni:
for i from 6 by 2 to 100 do print(i) end do;
ami, ugye 6-tól kettesével kiírja 100-ig a számokat. A parancs futtatásának végeredménye szimplán 100 lesz. Valamiért csak ezt az egy számot írja ki. Az lenne a kérdésem, hogy a többit hogyan, milyen beállítással tudnám elõvarázsolni? pls valaki segítsen, köszi
A következõ for ciklust szeretném lefuttatni:
for i from 6 by 2 to 100 do print(i) end do;
ami, ugye 6-tól kettesével kiírja 100-ig a számokat. A parancs futtatásának végeredménye szimplán 100 lesz. Valamiért csak ezt az egy számot írja ki. Az lenne a kérdésem, hogy a többit hogyan, milyen beállítással tudnám elõvarázsolni? pls valaki segítsen, köszi
#355
Ez a MapleSim izgalmas dolognak tûnik:
http://www.maplesoft.com/products/maplesim/index.aspx
http://www.maple8.com/view.aspx?SID=6379
www.kimhua.co.kr/download/maple/MapleSim_Pilot_Dem.pdf
http://www.maplesoft.com/products/maplesim/index.aspx
http://www.maple8.com/view.aspx?SID=6379
www.kimhua.co.kr/download/maple/MapleSim_Pilot_Dem.pdf
#354
van valakinek tapasztalata, ASUS EeePC-n fut-e valamelyik verzió? (nekem a 7-es is jó!)
Azóta valaki felpakolta esetleg PocketPC-re???
Azóta valaki felpakolta esetleg PocketPC-re???
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#353
A 12-es is fent van már.
#352
Igen, elkapkodtam, de valóban nem kulcsfontosságú tényezõ 😊
#351
Igen, valóban..viszont kihagytad a q definiálását, de így is érthetõ😄 Illetve így azt hiszem feleslegesség is válik a q helyi változó <#vigyor2> , de az nem kulcsfontosságú tényezõ 😊 köszi az utánajárást, és a másik megoldást.
#350
Egy másik megoldás erre, egy fokkal egyszerûbb, mert van egy tau nevû függvény is a numtheory csomagban, amely a pozitiv osuztók számát adja közvetlenül.
koszto2:=proc(k::posint,Maxszam::posint)
local n,q:
for n from 1 to Maxszam do
if k=numtheory
end do:
return <'szám' n,'osztók_száma'=k="n,'osztók_száma'=k">;
end proc;
koszto2(12,10^12);
#349
Igen Vista , akkor megnézem torrenten a frissebbet. Elõzõ verziót nem is engedte felrakni, 10est. Persze most már nem fontos, van újabb 😊
#348
...mert ott ismert ilyen probléma. Jobb nem Vistára.
És érdemes a frissebb javítással feltenni. A mininovan 11.01. is van.
És érdemes a frissebb javítással feltenni. A mininovan 11.01. is van.
#347
Vistára lett telepítve?
#346
Azt nem tudod esetleg megmondani nekem, hogy a Maple-m (11), miért nem akar menteni? A mentésre kattintva, akár menüben, akár az ikonra, nem történik semmi.<#nemtudom>
#345
Igen, mondani akartam a stop gombot is, bár sajnos nem 100%-osan megbízható.
Lehetne hatékonyabb algoritmust is az osztó keresésre, meg lehetne elemibb uton is a divisors parancs nélkül. A felhasznált divisors parancsot egyébként ki is lehet listázni, ahogy a legtöbb maple parancsot. Az látszik, hogy a primtényezõs felbontás parancsát, az ifactor-t, pontosabban ennek egy változatát használja. Itt a törzstényezõk szerepelnek, valamilyen hatványokon, az összes osztóhoz elõ kell állítani a törzstényezõk kívül az összes ilyen hatványt is, ennyivel csinál többet a divisors lényegében. A divisors parancs eredménye egyébként halmaz típusú, benne az osztókkal {..}, az elemeinek számát a nops paranccsal lehet megkapni (nops=number of operands).
A geometry csomaggal pedig a szabályos sokszögeteket (regularpolygon) és a kört is fel lehet rajzolni, illetve mindenféle paraméterét számolni, beeértve a kerületet is.
Lásd a helpben ?geometry
Az evalf lebegõpontos kiértékelõ parancsban pedig meg lehet adni hány digitre számoljon. Pl evalf(K, 20);
Lehetne hatékonyabb algoritmust is az osztó keresésre, meg lehetne elemibb uton is a divisors parancs nélkül. A felhasznált divisors parancsot egyébként ki is lehet listázni, ahogy a legtöbb maple parancsot. Az látszik, hogy a primtényezõs felbontás parancsát, az ifactor-t, pontosabban ennek egy változatát használja. Itt a törzstényezõk szerepelnek, valamilyen hatványokon, az összes osztóhoz elõ kell állítani a törzstényezõk kívül az összes ilyen hatványt is, ennyivel csinál többet a divisors lényegében. A divisors parancs eredménye egyébként halmaz típusú, benne az osztókkal {..}, az elemeinek számát a nops paranccsal lehet megkapni (nops=number of operands).
A geometry csomaggal pedig a szabályos sokszögeteket (regularpolygon) és a kört is fel lehet rajzolni, illetve mindenféle paraméterét számolni, beeértve a kerületet is.
Lásd a helpben ?geometry
Az evalf lebegõpontos kiértékelõ parancsban pedig meg lehet adni hány digitre számoljon. Pl evalf(K, 20);
#344
Még szerencse, hogy a Maple-ben van STOP gomb ! <#vigyor>
Elõször nem értettem a kerületképletek miértjét, de én elõbb kérdezek, aztán gondolkodom..úgyhogy felrajzolás után már érthetõ volt minden. <#smile>
A programszerkezetet meg elemeznem kell kicsit, de nem nagy feladat...magamtól nem biztos, hogy ment volna 😄
Elõször nem értettem a kerületképletek miértjét, de én elõbb kérdezek, aztán gondolkodom..úgyhogy felrajzolás után már érthetõ volt minden. <#smile>
A programszerkezetet meg elemeznem kell kicsit, de nem nagy feladat...magamtól nem biztos, hogy ment volna 😄
#343
Szívesen!
A kerületképletek egyszerûen adódnak, ha felrajzolja az ember a sokszögeket meg a kört, és megfelelõ derékszögû háromszögeket.
Az osztós feladatnál pedig célszerû lehet az infintiy helyett valami nagy számot megadni a ciklusban, akár bemenõ paraméterként is, hogy ne keressen akármeddig, mert arra lehet, hogy nincs garancia, hogy van éppen k darab osztós szám egyáltalán, vagy ha van, akkor lehet, hogy az ilyenbõl a legkisebb is nagyon nagy.
A kerületképletek egyszerûen adódnak, ha felrajzolja az ember a sokszögeket meg a kört, és megfelelõ derékszögû háromszögeket.
Az osztós feladatnál pedig célszerû lehet az infintiy helyett valami nagy számot megadni a ciklusban, akár bemenõ paraméterként is, hogy ne keressen akármeddig, mert arra lehet, hogy nincs garancia, hogy van éppen k darab osztós szám egyáltalán, vagy ha van, akkor lehet, hogy az ilyenbõl a legkisebb is nagyon nagy.
#342
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ !! <#taps><#vigyor2>
#341
A kerüetek különbsége függni fog n-tõl, és r-tõl is a kör sugarától:
Kk:=proc(n,r)
local K, k:
K:=n*2*r*tan(Pi/n):# kör köré írt szabályos sokszog kerülete
k:=n*2*r*sin(Pi/n):# körbe írté
evalf(K-k);
end proc;
Kk(5,1);
1.387572757
Ha n nagy, akkor a kerületek különbsége nullához tart, és az egyes kerületek meg 2*r*Pi-hez.
#340
viszont van mégegy feladat és NAGYON örülnék neki ha ebben is segítenél <#worship>
Számítsuk ki a körbe és a kör köré írt szabályos n-szög kerülete közti különbséget (n paraméter) <#help>
Számítsuk ki a körbe és a kör köré írt szabályos n-szög kerülete közti különbséget (n paraméter) <#help>
#339
bocs, hülyeséget írtam. mégegyszer köszi a segítséget!
#338
Vagyis tudom az osztók számát, ami mondjuk 5, és meg akarom keresni azokat a számokat, amiknek 5 osztója van. Ezek közül pedig a legkisebbet akarom kiíratni.
#337
Köszi!! 😊😊
Azt esetleg meg tudod nekem mondani, hogy ha tudom az osztók számát, akkor visszafelé hogyan keresem meg a konkrét számok közül a legkisebbet?
Azt esetleg meg tudod nekem mondani, hogy ha tudom az osztók számát, akkor visszafelé hogyan keresem meg a konkrét számok közül a legkisebbet?
#336
A numtheory beépített csomag divisors parancsa egy egész szám pozitív osztóit keresi meg, ennek segítségével egy eljárás (Maple 11-ben):
koszto:=proc(k::posint)
local n,q:
for n from 1 to infinity do
q:=nops(numtheory
if k=q then break:end if:end do:
return ['szám'=n,'osztók'=numtheory
end proc;
pl.
koszto(12);
<`szám` 12="12" ="" 60,="60," `osztók`="`osztók`" {1,="{1," 2,="2," 3,="3," 4,="4," 5,="5," 6,="6," 10,="10," 12,="12," 15,="15," 20,="20," 30,="30," 60},="60}," `osztók_száma`="`osztók_száma`">
#335
Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni maple programozáshoz!
Milyen algoritmussal található meg a legkisebb pozitív egész szám, amelynek pontosan k pozitív osztója van (k paraméter) ?
Köszi, hajnee
Szeretnék segítséget kérni maple programozáshoz!
Milyen algoritmussal található meg a legkisebb pozitív egész szám, amelynek pontosan k pozitív osztója van (k paraméter) ?
Köszi, hajnee
#334
finom 😊
torrenten még nem kapható 😞
torrenten még nem kapható 😞
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#333
Itt találhatók bemutató-filmek róla:
http://www.maplesoft.com/products/Maple/demo/index.aspx#
http://www.maplesoft.com/products/Maple/demo/index.aspx#
#332
Megjelent a 12-es!
#331
Ha konkrétan megadod a függvényeket, többet lehet segíteni.
#330
az elsõ felét meg is oldottam, jól mûködik, csupán a szorzatfüggvény integrálásával van gond... 😞 Még játszom vele egy kicsit, ha nem jön össze, akkor lehet numerikusan kell megoldani.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#329
sziasztok!
Biztosan tudja valaki, hogyan lehet két piecewise()-al adott függvény szorzatát, mint függvényt elõállítani!?!
Egyszerû sziltanos számításhoz kell, ott van olyan, h két hajlítónyomatéki függvény szorzatát kell elõállítani. Itt mindegyik hajlítónyomatéki függvény szakaszonként adott, de az értelmezési tartomány ugyanaz.
Minden ötletnek nagyon örülök! Elõre is köszönöm!
Más - régi téma:
Biztos, hogy nem lehet egy kis ipaq-ra ráerõszakolni vmelyik régebbi MAPLE-t? Mi van ha DOS-os vagy még 16 bites windowsra (??nem értek hozzá) változatot próbálok installni egy modernebb masinára?
Valaki megpróbálhatná a kedvemért egy memókártyáról felnyomni egy PDA-ra, hátha összejön! Legfeljebb a kijelzõ okozhat gondot, de még talán az sem!
Biztosan tudja valaki, hogyan lehet két piecewise()-al adott függvény szorzatát, mint függvényt elõállítani!?!
Egyszerû sziltanos számításhoz kell, ott van olyan, h két hajlítónyomatéki függvény szorzatát kell elõállítani. Itt mindegyik hajlítónyomatéki függvény szakaszonként adott, de az értelmezési tartomány ugyanaz.
Minden ötletnek nagyon örülök! Elõre is köszönöm!
Más - régi téma:
Biztos, hogy nem lehet egy kis ipaq-ra ráerõszakolni vmelyik régebbi MAPLE-t? Mi van ha DOS-os vagy még 16 bites windowsra (??nem értek hozzá) változatot próbálok installni egy modernebb masinára?
Valaki megpróbálhatná a kedvemért egy memókártyáról felnyomni egy PDA-ra, hátha összejön! Legfeljebb a kijelzõ okozhat gondot, de még talán az sem!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#328
Mert nyilván az illetõ maple-rajongó, és jó gyakorlás ilyet írni maple-ben. Egyébként meg mapleben izgalmasabb progamozni mint a hagyományos programnyelvekben írja is az illetõ, és ez szerintem is így van, mondjuk ezt nem csak a maplet-írásra értem. Az persze jó lenne, ha valaha a mapleben is lehetne ilyen szép flashes dolgokat csinálni, de hát nem ez az elsõdleges célja a programnak.
#327
jópofa, de ezt minek maple-ben csinálta az elvetemült? 😊
akár flashben is például sokkal egyszerûbben létre lehet egy ilyet hozni, sokkal normálisabb irányítással, és az erõforrásokat se zabálná ennyire
akár flashben is például sokkal egyszerûbben létre lehet egy ilyet hozni, sokkal normálisabb irányítással, és az erõforrásokat se zabálná ennyire
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#326
Itt meg learás van hozzá:
http://www.geocities.com/andy_revenko/MyMaplet.html