5002
  • RelakS
    #5002
    Őszintén szólva azt sem látom át, hogy mi folyik itt :D
    Nem kellett nem hívnod a mentőt = mentőt kellett hívnod?
  • strepsils
    #5001

    あなたは 救急車を 呼ばざるを 得なかったの です か Mentőt kellett hívnod? De mért fordítjuk ennek amikor az van benne hogy ne hívj és hogy nem kapott. Vagy megint két negatív fogalom pozitívvá válik mint a matematikában az összeadásnál? Agybaj!
  • Tetsuo
    #5000
    Olvasmányos, izgalmas regényeket keresek az Edo-korról, a sógunátusokról, pl. a Tokugavák megerősödéséről. Tud valaki olyat, amit komoly háttértudással írtak meg?
    Illetve keresem ezen korszak történelmi leírásait, remélhetőleg több kötetben, mindezt magyar nyelven.
  • RelakS
    #4999
    Japók rittyentettek egy élő műsort a teljes holdfogyatkozásból :D
  • strepsils
    #4998
    A かもしれません,かもしれない,なければなりません,eket hogy kell értelmezni ,és miért van belőlük több amikor magyarul ugyan azt jelenti?
  • ZeroProcess #4997
    Hello!
    Nemrégiben tanultam a て-alakról és néhány abból képezhető kifejezésről. Így jutottam el a ~ている szerkezethez (ige て-alakja + いる). Nos jó pár forrást átnyálaztam, hogy érdemi képet kapjak erről s az lenne a kérdésem, h az alábbiak mennyire helytállóak? Tudom nem feltétlen az összes esetet fedi le, de ha kiindulási alapként akarom így megjegyezni, h majd később tovább tudjam bővíteni ezt.

    ~ている-t az alábbi esetekben használjuk:
    A) Ha ismétlődő/szokásos cselekvést akarok kifejezni (ide tartozik a foglalkozás is).
    Pl: さいきん マンガ を よんでいます。- Mostanság mangát olvasok.
    はは は こうこう で にほんご を おしえています。- Anyám a gimiben japánt tanít.

    B) Ha a jelenben zajló cselekvést akarok kifejezni.
    Általában ez az eset áll fent: ha cselekvés nincs hatással az alanyra
    Pl: いま マンガ を よんでいる。- Most könyvet olvasok.
    あめ が ふっている。- Esik az eső.

    Az alábbi mondat is ide tartozik a だんだん miatt, viszont, hogy pontosan miért azt nem teljesen értem.
    その いぬ は だんだん しんでいる。- A kutya fokozatosan haldoklik.

    C) Ha a cselekvés eredményét akarom kihangsúlyozni. Ilyenkor a cselekvés már végbement.
    Általában ez az eset áll fent:
    - ha a cselekvés hatással van az alanyra
    Pl: その いぬ は しんでいる。- A kutya halott.
    たなかさん は とうきょう に いっている。- Tanaka-san Tokióba ment. / Tanaka-san Tokióban van.
    - ha a cselekvés tárgya hatással van az alanyra
    Pl: さとみさん は め を あけている。- Satomi-sannak nyitva van a szeme.

    Tudom, sok múlik a szövegkörnyezettől, hogy melyik csoport által kell értelmezni a ている-s igét, de ha a fentebb említett esetek segítenek besorolni ている-s igék aktuális jelentését.
    Szóval még egyszer a fent leírtak helytállóak-e?

    Illetve lenne ehhez kapcsolódó kérdésem: ugye ha jelenben zajló cselekvést akarok kifejezni, akkor ている-t használok, viszont mikor van olyan jelen idejű mondat (ha van egyáltalán) ahol az ige szótári vagy masu alakját használom? Tippem az ha általánosságban beszélek vmiről.

    Előre is kösz a válaszokat!
    Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2021.01.10. 20:43:50
  • RelakS
    #4996
    Miért jönnek a legjobb ötletek akkor, amikor ezt a káposztalevet a fejemben nem használom? :D

    Japánban 25-én találták az első, a máig legjobban fertőző új koronavírussal fertőzött embert.

    Nem a szóközökkel van baj szerintem, hanem a szórenddel. Hozzá kell szokni, hogy mit mivel kapcsolnak össze, hogy hogyan csoportosítják az információt.

    Mondjuk a "ga" pl soha nem vonatkozik az utána levő szóra, a partikulák mindig az előttük lévő szóra vonatkoznak. Megjegyzem, ilyet sem láttam még, hogy három "ga" legyen egyetlen tagmondatban
    utsuru chikara ga tsuyoi - "fertőzés ereje erős". Szerintem jelzős szerkezetnek is nevezhetjük. pl: 彼は頭がいい "ő feje jó" - Ő okos. (ha nem rontottam el :D )
    Utoljára szerkesztette: RelakS, 2021.01.03. 12:51:45
  • strepsils
    #4995
    De mivel nincsenek szóközök honnan a francból lehet megállapítani hogy mikor vonatkozik a ga utánra és nem a következő szóra? Az erős lehetne az új koronavírus is .
  • RelakS
    #4994
    utsuru - ebben az esetben fertőz (病気などが他に自然に伝わる。)
    chikara - erő

    Szóval ahogy RészegKoldus is írta, a jobban fertőző vírusra utal.

    Nem tudom pontosan lefordítani, de úgy tűnik, hogy 25-én találták japánban az első, a gyorsabban terjedő koronavírussal fertőzött embert.
    Ez az "Ima made yori" valami elcseszett xar az elején, amit nem vágok, utána kéne néznem :D
    Utoljára szerkesztette: RelakS, 2021.01.03. 11:45:44
  • ReszegKoldus
    #4993
    Gondolom a még újabb vírusról van szó, ami az előzőnél jobban fertőz és erre a tulajdonságára vonatkozik a うつる力が強い rész. Legalábbis én valahogy úgy értelmezem, hogy "az eddiginél fertőzőbb új koronavírus".
  • strepsils
    #4992
    Ezzel a mondattal nem tudok megküzdeni: 今までよりうつる力が強い新しいコロナウイルスがうつった人が、25日に日本で初めて見つかりました。 Az elején nem értem mi az az ucuru csikara ami "mint máig". Sehova nem jutok azon kívül hogy erős mozgás mint máig. Semmi értelme. Arra már rájöttem hogy jápánéknál mindent visszafele kell lefordítani (már ha rájöttem) . Tehát ha yori van egy szó után akkor az nem az előző szóra vonatkozik hanem a következőre. Tehát nem máig mint ucuru csikara hanem ucuru csikara mint máig . Vagy több a fertőzött mint tavasszal az is úgy van hogy fertőzés ga tavasz mint fueta.
  • RelakS
    #4991
    Passz, a yuu-s változatot lehet, hogy elég, ha megérted.

    Ez valami olyat magyaráz, hogy az "iu" szeret összeolvadni "yuu"-vá, így lett az uborka is "kiuri"-ból "kyuuri"
  • strepsils
    #4990
    Miért van kétfajta mondás kifejezésük? Olyan megtévesztő mikor hallgatom hogy egyszer azt mondja íkoto mászor meg hogy júkoto.

    Írva: 言いこと 言うこと Meg a to itte imas . と言っています itt is í vel mondja. De ugyan azt jelenti.
  • ximix #4989
  • RelakS
    #4988
    A tari az felsorolás, mikor nem minden eshetőséget sorolsz fel.
    東京で見物をしたり、日本語を習ったりしました。Tokióban várost néztem, japán nyelvet tanultam (meg ilyenek/meg minden)

    A biblia szerint ismétlődés felsorolására is jó:
    天気は暖かかったり寒かったりです。Az időjárás egyszer meleg egyszer meg hideg.

    Példát is említhetsz vele:
    暇なときは本を読んだりします。Amikor ráérek, (például) könyvet olvasok.


    blablabla 場合は - Szerintem úgy lehetne legjobban fordítani, hogy abban az esetben.
    逃げることができない場合は椅子に座ってください。 Abban az esetben, ha nem tud elmenekülni, üljön le egy székre.
  • strepsils
    #4987
    Most meg a tari végződéseket nem értem. Az értelmezőben a tari ragra azt írja hogy alternatív forma. De hogy mit kell érteni alatta azt nem értem. Pl ilyenek vannak hogy できたり  きたり . Bizonytalanságot fejezne ki? tudhatom ... jöhetek... De nincs kérdőmondatban.
    A ha ragot meg a ...たら vagy ...ば jelzi.

    Meg van egy olyan szó hogy baai. 場合 és ezt is a fordítók ha nak fordítják közbe semmi köze a ha hoz a japán oldal szerint. Helyzet a jelentése. A mondatban így helyezkedik el 逃げることができない場合は... Menekülés nem tud helyzet (a téma)... Viszont tényleg úgy hangzik jól az egész mondatban hogy ha nem tudsz elmenekülni... mert a mondat többi része azt taglalja hogy mit kell csinálnod ekkor.
    Utoljára szerkesztette: strepsils, 2020.11.09. 17:29:41
  • RelakS
    #4986
    Jajj, de jó :D
    Szerintem ezt a szerkezetet ne használd.
    7時10分前
    Na, ez mit jelent?
    6:50, mert 10 perccel 7 előtt? Így viszont egyértelmű lenne: 7時の10分前
    7:09, mert 7:10 előtt?
    Ötletet loptam
  • RelakS
    #4985
    10 perccel fél tíz előtt. Simán lehet
    九時半 - fél tíz
    十分前 - tíz perccel előtte.

    Még azért nézem, hogy értelmesen valahol le van-e ez írva
  • strepsils
    #4984
    Ez jó részletes volt ,az én könyvemben nincs így részletezve.
    Azt hogy fél tíz lesz 10 perc múlva tényleg így kell mondani : 九時半十分前 ? Kilenc fél tízperc előtt ? Csak mert a könyvben valami ilyesmi IS van példának.
  • RelakS
    #4983
    A と sokminden is lehet (puskázok a Japán Nyelvtani Összefoglalóból)
    Lehet felsorolás:
    教室の中に椅子と机と黒板とがあります。 - A tanteremben szék, asztal és tábla van.
    Lehet összehasonlítő felsorolás:
    コーヒーと紅茶とどちらが好きすか。- A kávé és a tea közül melyiket szereted?
    Társas határozó:
    先生は良子のお母さんと話しています。- A tanár Yoshiko anyukájával beszél.
    Eredmény határozó:
    氷が水となります。 - A jégből víz lesz.
    Idézetet ezzel fejezed be:
    良子さんは「太郎は大学に入学しましたよ。」と言いました。- Tarót felették ám az egyetemre! - mondta Yoshiko.
    Függő beszéd:
    良子も来ると思います。 - Azt hiszem, Yoshiko is jön.
    "magyarázat"
    「砂の女」という映画を見ました。 - A "Homok asszonya" című filmet láttam.
    Hasonlóság, különbözőség kifejezése:
    私のかばんはあなたのかばんと同じです。- Az én táskám olyan, mint a te táskád.
    feltételes mondatokat is összekapcsolhat
    春が来ると、花が咲きます。 - Ha jön a tavasz, kinyílnak a virágok.

    Ilyen sorrendiségi dolgokból szerintem még van pár.
    九時半 - fél tíz
    リンゴを十個ください。 - Tíz almát kérek.
  • strepsils
    #4982
    A と ugye nem is igazán azt jelenti hogy és , mert mostmár nemtudom hanyadik mondatot olvasom amikor semmi értelme a magyar és nek ott hanem inkább mint valami következményre utal. Mindig van valami cselekmény és a to után a következmény áll . Ettől független lehet és is a jelentése a könyv szerint de van valami következmény kifejező értéke is? Jól gondolom?

    Meg csomó kifejezést fordított sorrendben írnak . Van hogy több mint 以上 de ez nem a szám előtt van hanem után . Több mint 100 azt úgy írják hogy 100 以上 . Meg van az a mondat hogy több lett mint tavasszal. Ott is úgy írja hogy Tavasz mint növekedett. De ott a mint より .

  • RelakS
    #4981
    Szerintem is a kitől kapnak a helyes. Ha bing translatorba írod, akkor azt kapod, csak annak a szövegezése kicsit fura lesz XD
    Ha kik kapnának, akkor lehet, hogy 人に lenne a megoldás. Ezeket az adok-kapok dolgokat megint át kéne rágni.
  • strepsils
    #4980
    Ez egy mondaton belüli zárójelben lévő mondat. A főmondat hogy 厚生労働省は ........ と言っています。 A minisztérium erről beszél.
    De miről? Arról hogy kitől vásároljuk meg a vakcinát , tehát miféle emberektől kapjunk vakcinát és erről gyorsan döntsünk.
    Vagy arról hogy kik kapjanak vakcinát és stb-ről gyorsan döntsünk.?

    Én alapból az elsőt fordítottam ki fejből de a gogli fordító úgy fordítja hogy kik kaphatnak vakcinát.
    Teljesen más a jelentése , de szerintem az a második hülyeség mert ha pusztán a japán szavak sorrendjét nézzük akkor ott valóban az van hogy kitől kapjon és kérdőjel KA utána stb ni cuite tehát arról kell gyorsan dönteni hogy kitől vásárolják meg a japcsik a vakcinát és még stb dolgokról amit egyébnek fordítanék.

    Na mindegy csak ez egy hivatalos japán híroldal ami direkt tanulóknak van ,kevés kanjival és egyszerűen fogalmazva. Hát ez tényleg egyszerű :D
  • RelakS
    #4979
    Ez így most elég wtf. Google-vel angolra fordítva:
    どのような人からワクチンを受ける - Milyen ebertől kapod a vakcinát. Eddig egyet is értek.
    どのような人からワクチンを受けるか - Ki kapja a vakcinát. Eeee.... heh? a "ka"-val megfordul az irány? WTF?!
    どのような人からワクチンを受けるかなどについて - Azzal kapcsolatban, hogy kitől kapd a vakcinát ... Na, ez mindjárt jobban hangzik.
    どのような人からワクチンを受けるかなどについて急いで決める - Gyorsan döntsd el, hogy milyen ember kapja a vakcinát. Őőőőő.... ezt úgy tudnám inkább érteni, hogy lemaradt a végéről egy from, és akkor "Gyorsan döntsd el, hogy milyen embertől kapod a vakcinát.
    Az 受ける és a について közötti かなど -t nagyon nem tudom hova tenni.
  • strepsils
    #4978
    te ezt hogy fordítanád ? どのような人からワクチンを受けるかなどについて急いで決める
  • strepsils
    #4977
    Szerintem is ez már csak úgymond belebonyolódás a semmibe. Én se találok olyat hogy különbség lenne a だ で です あります közt. Ez csak a létige aru 在る más más formája. A mondatoknak mind a kettőnél a Wa adja a témát és az ugyan úgy az EZ. És attól hogy kiveszed a magyar fordításból a könnyű szót az még ott van ,tehát ezt nem is értem ... Volt egy csomó ilyen feladat amit olvastam ahol pont azt kellett eltalálni hogy ez egy macska vagy ez valami más de ott is több mondatból derült ki és a が val kellett szórakozni hogy hova teszed mert ez jelenti az alanyt .
  • RelakS
    #4976
    Ebben nem fogok szerintem egyet érteni. Bonyolult a japán nyelv, de azért ennyire nem :D
    A ではありません simán csak a です tagadása, tehát az első mondadban azt mondod, hogy valami xy, a másodikban meg azt, hogy valami nem xy.
    Szóval magyarosan talán így lehetne.:
    Ez egy nem könnyű probléma. - itt szerintem simán kijelentjük, hogy ja, bonyodalom van.
    Ez nem egy könnyű probléma. - itt érzek némi feltételezést, hogy valaki könnyűnek látta a problémát.

    Szerintem. Aztán lehet, hogy egy japánt jobban értő másképp magyarázná.
  • ZeroProcess #4975
    Nos végül én is fölraktam a stackexchange-n a kérdést csak では ありません-nel és azt írták, h azzal ahogy ti is írtátok valóban nem helyes, viszont a じゃない-al ではない-al igen.

    Amúgy a különbség:
    これ は かんたん ではない もんだい です。- itt 100%, hogy az ez(これ) egy probléma(もんだい), csak nem könnyű.
    Míg itt これ は かんたんな もんだい では ありません。- az ez(これ) az nem probléma, hanem valami más (pl macska XD) .
    A melléknév tagadva vagy nem tagadva az a problémára (もんだい) vonatkozik, viszont a probléma csak az egyik esetben egyenlő az ezzel.

    A különbség akkor lesz nyilvánvaló amikor a mondatot visszafejtjük az alap állításra és elhagyunk minden extra info-t (jelen esetben a melléknevet):
    これ は もんだい です。
    これ は もんだい では ありません

    Amúgy szerintem a fordításod helyes, nekem most nem jut eszembe jobb.
  • RelakS
    #4974
    Talán annyi, hogy "Ez nem egy könnyű probléma" azzal szemben, hogy "Ez a probléma nem könnyű" :)
  • RelakS
    #4973
    Rendben, de akkor meg 簡単ではない a helyes (kommentben említik is). Ha megnézed a példát, ott is csak a vége van tiszteleti alakban, a melléknév közvetlen alakban van ragozva.
    Ha már de wa nai alakban van, akkor valódi melléknév, és az arra vonatkozó szabályokat használod.

    これは 簡単な 問題 では ありません。
    Akkor mit jelent? (Ez könnyű probléma van nem)
    田中さんは 学生 では ありません。 Tanaka-san wa gakusei dewa arimasen. mintájára gondolkoztam: Tanaka úr nem diák. (Tanaka-úr diák van nem)
    Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.09.28. 15:51:45
  • ZeroProcess #4972
    Nekem sem tűnt először helyesnek az utolsó, de aztán megtaláltam ezt: Do na-adjectives have an attributive negative form?.
    Igaz ott ugye じゃない van, illetve ott います-os mondat és nem です-es.

    Igaz máshol nem írnak semmit a témában, hogy akkor a na-s melléknevet h kell tagadni ha utána még van főnév. Persze max átrakom azt a főnevet a は elé: この 問題は 簡単ではない。és az ugyanazt jelenti és biztos, hogy korrekt. Viszont ez: これは 簡単な 問題 では ありません。nem használható alternatívaként mert mást jelent.
  • RelakS
    #4971
    De jó... töröltem a válaszom, de rossz billentyűzeten másoltam XD

    Szóval:
    これ は かんたん では ありません もんだい です。
    Ez így biztosan nem jó, az arimasen a mondat vége.
    これは 簡単な 問題 では ありません。 - Ez nem könnyű probléma.

    strepsils
    Azt a の-t nem igazán értem, nem csinálunk főnevet egy teljesen jó valódi melléknévből. A ない ugye valódi melléknevet csinál az álmelléknévből, tehát これは 簡単ない 問題です。
    Ami valahogy még mindig furán hangzik nekem. Én inkább útalakítanám, hogy この 問題は 簡単ではない。
    Lehet, hogy a これは 簡単なくない 問題です。 lenne a helyes megoldás, de ebben nem vagyok biztos. A legfelső mondatban a melléknév tagadása.
  • strepsils
    #4970
    Szerintem meg pont az a szabálytalan amit a végén csinálsz ha egyáltalán ennyire figyelembe akarjuk venni a szabályokat. Mert a japán nyelv SOV alany tárgy állítmány családba tartozik . Az inkább összetett mondat akar lenni. A ではありません nem az utána következő szónak a létigéje hanem az előtte lévő 簡単 nak. És a végén a です sem a pontra vonatkozik hanem hanem az előtte lévő 問題 ra. Csak te egybeírtad vessző nélkül vagy rakhattál volna közé egyが vagy で t vagy も t. És akkor kapna egy kiegészítés jelleget hogy Ez (a téma) nem könnyű de probléma. Ha szóköz nélkül írod vagy の val kapcsolod csak akkor lesz belőle nemkönnyű probléma.
    De a legegyszerűbb miért nem jó így : これは簡単ないの問題です。Sima naival tagadod a könnyűt és kapcsolod no val a problémához.
  • ZeroProcess #4969
    Végül még kutakodtam a kérdésben és máshol is utána kérdeztem és igazad van mindegyik mondat helyes.

    Viszont van különbség jelentésben, hogy a melléknevet vagy a főnevet tagadjuk.
    i-s melléknevek esetén:
    1, これ は かわいい ねこ では ありません。
    2, これ は かわいくない ねこ です。

    Az első mondatnál az alap kijelentés az, hogy: これ は ねこ では ありません。vagyis: "Ez nem macska.". A かわいい-val megtoldva pedig azt jelenti, hogy: "Ez nem macska ami aranyos.". Azaz a lényeg, hogy ez a valami semmilyen macska se nem aranyos, se nem lusta stb, mert az a valami valójában kutya.
    Míg a második esetben az alap az, hogy: これ は ねこ です。vagyis: "Ez (lenni) macska.". És a tagadott melléknévvel azt fogja jelenteni, hogy: "Ez macska, amely nem aranyos.". Azaz ez a valami macska, csak nem aranyos, hanem ronda.

    na-s melléknevek esetén:
    これ は かんたんな もんだい では ありません。az előzőek alapján már sejthető, hogy itt az alap a: これ は もんだい では ありません。vagyis hogy "Ez nem probléma.", hanem valami más pl ház. És akkor a melléknévvel megtoldva valami ilyesmi: "Ez nem probléma, ami egyszerű."

    Viszont akkor hogy kell a na-s melléknevet tagadni ha utána főnév áll? elméletileg ugyan úgy mintha nem állna utána:
    これ は かんたん では ありません もんだい です。- itt az alap már a これ は もんだい です。: "Ez probléma.". És akkor a tagadott melléknévvel: "Ez probléma, ami nem egyszerű."
    Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.09.26. 21:35:40
  • strepsils
    #4968
    Szerintem itt tök mindegy hogy mit tagadsz , mindegyik helyes , nincs ilyen szabály hogy hova tedd a tagadást. Ha még a létigébe is tagadást teszel akkor viszont ellenkezőjére vált és azt jelenti hogy ez nem egy nemaranyos macska. Vagyis aranyos.
  • ZeroProcess #4967
    Hello! Melléknév tagadásával kapcsolatban lenne kérdésem: nagyjából vágom hogyan kell csak nem nagyon láttam olyan példát ahol a melléknév után főnév is állt és úgy tagadják csak mindig önmagában a melléknév. Szóval oké hogy az alábbi mondatok így helyesek:
    このねこ は かわいくない です。- Ez a macska nem aranyos. (i-s melléknév i-jából くない lesz az ok)
    このもんだい は かんたん では ありません 。- Ez a feladat nem egyszerű. (oké itt nem a főnévből な-val képzett melléknevet, hanem magát a főnevet かんたん tagadjuk)

    Viszont mi van ha melléknév után főnév áll, olyankor a főnevet tagadom?
    これ は かわいい ねこ では ありません。 - Ez nem aranyos macska. (Vagy itt a melléknevet kellene és akkor így nézne ki: これ は かわいくない ねこ です。)
    これ は かんたんな もんだい では ありません。- Ez nem egyszerű feladat.


  • strepsils
    #4966
    です is an auxiliary verb. It can't be used without other noun or adjective.
    あります is a verb. It can be used without other noun or adjective.
    Ezt találtam .
  • RelakS
    #4965
    Nem feltétlen.
    Szerintem az segíthet, hogy a "van"-t belefordítanád-e.
    これは本 です か。Ez egy fa? (desu, nincs van)
    学校は駅の近くに あります か。Az iskola az állomás közelében van. (arimasu, van van)
    あの人は誰 です か。Az ki? (desu, nincs van)
    どちらが出口 です か。Melyik a kijárat? (desu, nincs van)
    出口はどこに あります か。Hol van a kijárat? (arimasu, van van) Mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy nem-e a következő formában kérdeznék a kijáratot is. Lehet, hogy más jelentésárnyalata van. Már ha a ni-s szerkezet egyáltalán jó. Létezés helyét tudnám ráhúzni, de rendszeresen olyan példamondatok jönnek, hogy valami valamiben, valamin van, nem pedig valahol van. Tehát lehet, hogy erre a jó válasz pl (出口は)台所にあります。(A kijárat) A konyhában van.
    郵便局はどこ です か。Bezavarás érdekében a helyet mutató névmásoknál lesz van. Hol van a posta? Desu, de mégis van van.
    あそこはトイレ です か。Ott wc van? Megint mutató névmás, megint desu, magyarban megint van. あれはトイレですか。Az a wc? desu, és nincs van. :)
    あそこに食堂が あります か。 Van ott ebédlő? (arimasu, van van)
  • strepsils
    #4964
    Én ebből azt veszem mostmár ki hogy bármilyen partikula van előtte akkor arimas/imas , de ha csak maga a szó van előtte akkor desz. Lényegében ez történik.
  • RelakS
    #4963
    Nem találok semmit, ami az esernyős résznél helytelennek mondaná a ga-t.
    Pl: 雨が降っています。Esik az eső.
    A válaszba azért tennék "ga"-t, mert ott szerintem van egy elhallgatott téma: (私は)レインコートがある。Esőkabát(om) van.

    wa-ga
    あなたの鞄どれですか。Melyik a te táskád?
    私の鞄これです。Ez az én táskám.
    Egyikbe se jutna eszembe ga-t tenni. Legalábbis nekem