Mûködõ vulkánok lehetnek a Marson
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#163
Ca atommag:
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#162
Rohán János
Az atommagban nincsenek neutronok.
A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerûen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak.
Rendsz Vegyjel m % izotóp Eford pep hamburger
1p H 1 99.985
2p 2n He 4 99.9998 240000 2
3p 4n Li 7 92.5 0.006
4p 5n Be 9 100 0.001
5p 6n B 11 80.1 0.001
6p 6n C 12 98.9 4600 6 = 2 + 4
7p 7n N 14 99.634 970
8p 8n O 16 99.762 10700 8 = 2 x 4
9p 10n F 19 100 0.4
10p 10n Ne 20 90.48 1340 10 = 2 + 2 x 4
11p 12n Na 23 100 22
12p 12n Mg 24 78.99 580 12 = 3 x 4
13p 14n Al 27 100 55
14p 14n Si 28 92.23 650 14 = 8 + 6
15p 16n P 31 100 7
16p 16n S 32 95.02 440 16 = 4 + 2x6
17p 18n Cl 35 75.77 1
18p 22n Ar 40 99.6 220 18 = 2+4 + 2x6 + (4n)
19p 20n K 39 93.26 3 19 = 1+2+4 + 2x6 + (1n)
20p 20n Ca 40 96.941 67 20 = 8 + 2 x 6
21p 24n Sc 45 100 0.03
22p 26n Ti 48 73.8 3 22 = 4 + 3x6 + (4n)
23p 28n V 51 100 0.7
24p 28n Cr 52 83.789 14 24 = 2+4 + 3x6 + (4n)
25p 30n Mn 55 100 8
26p 30n Fe 56 91.72 1090 26 = 4+4 + 3 x 6 + (4n)
27p 32n Co 59 100 3
28p 30n Ni 58 68.077 60 28 = 2+8 + 3x6 + (2n)
29p 34n Cu 63 69.17 0.06
30p 34n Zn 64 48.6 0.3 30 = 4+8 + 3x6 + (4n)
31p 38n Ga 69 60.1 0.01
32p 42n Ge 74 35.94 0.2 32 = 2+4 + 3x6 + 8 (10n)
33p 42n As 75 100 0.008
34p 46n Se 80 49.61 0.03 34 = 8+ 6+2x6 + 8 + (12n)
35p 44n Br 79 50.69 0.007
36p 48n Kr 84 57 0.04 36 = 2+8 +6+2x6 +8 + (12n)
37p 48n Rb 85 72.168 0.01
38p 50n Sr 88 82.58 0.04 38 = 4+8 +6+2x6 +8 + (12n)
39p 50n Y 89 100 0.007
40p 50n Zr 90 51.45 0.05 40 = 2+4 + 2x6+6 +2x8 +(10n)
41p 52n Nb 93 100 0.002
42p 54n Mo 96 16.68 0.005 42 = 6+12 + 3x8 + (12n)
43p 56n Tc 99 0
44p 58n Ru 102 31.6 0.004 44 = 2 +6+12 + 3x8 + (14n)
45p 58n Rh 103 100 0.0006
46p 60n Pd 106 27.33 0.002 46 = 2+2 +6+12 +3x8 + (14n)
47p 60n Ag 107 51.839 0.0006
48p 66n Cd 114 28.73 0.002 48 = 2+4 +18 +3x8 + (18n)
49p 66n In 115 95.7 0.0003
50p 68n Sn 118 24.23 0.004 50 = 8 + 18 + 3x8 + (18n)
51p 70n Sb 121 57.36 0.0004
52p 74n Te 126 18.952 0.009 52 = 2+4+4 + 18 + 3x8 + (22n)
53p 74n I 127 100 0.001
54p 78n Xe 132 26.9 0.01 54 = 2+2+4+4 + 18 + 3x8 + (24n)
55p 78n Cs 133 100 0.0008
56p 82n Ba 138 71.7 0.01 56 =4+4+4 + 18 + 3x8 + 2 +(26n)
57p 82n La 139 99.91
58p 82n Ce 140 88.48 58 = 2+2+4+4 +18 +3x8 + 4 (24n)
59p 82n Pr 141 100
60p 82n Nd 142 27.13 60 = 4+4+4+ 18 + 3x8 + 6 +(22n)
61p 84n Pm 145 0
62p 90n Sm 152 26.75 ? 62 = 4+4 + 18 + 24 + 12 + (28n)
63p 90n Eu 153 52.2
64p 94n Gd 158 24.84 64= 2+4+4 + 18 +24 + 12 + (30n)
65p 94n Tb 159 100
66p 98n Dy 164 28.18 66= 4+4+4 + 18 +24 + 12 + (32n)
67p 98n Ho 165 100
68p 98n Er 166 33.6 68 = 2 + 12+6 +24 +2x12 + (30n)
69p 100n Tm 169 100
70p 104n Yb 174 31.8 70 = 4 +12+6 +24 +2x12 + (34n)
71p 104n Lu 175 97.41 0.00000
72p 108n Hf 180 35.1 0.0007 72 = 2+4 +6+12 +24 +2x12 +(36n)
73p 108n Ta 181 99.988 0.00008
74p 110n W 184 30.64 0.0005 74= 8 +6+12 + 24 + 2x12 + (36n)
75p 110n Re 185 37.4 0.0002
76p 116n Os 192 41.0 0.003 76 =2+4+4 +6+12 +24 +2x12+(40n)
77p 116n Ir 193 62.7 0.002
78p 116n Pt 194 32.9 0.005 78 =2+2+8 +6+12 +24 +2x12+(38n)
79p 118n Au 197 100 0.0006
80p 122n Hg 202 29.86 0.001 80 = 2 +18 + 24 + 3x12 + (42n)
81p 124n Tl 205 70.476 0.0005
82p 126n Pb 208 52.4 0.01 82 = 2+2+18 + 24 + 3x12 + (44n)
83p 126n Bi 209 100 0.0007
84p 126n Po 210 0 84 = 4+2+18 + 24 + 3x12 + (42n)
85p At 210 0
86p 136n Rn 222 0 86 = 8 +18 + 24 + 3x12 + (50n)
87p Fr
88p Ra
89p Ac
90p Th
91p Pa
92p U
93p Np
94p Pu
95p Am
96p Cm
97p Bk
98p Cf
99p Es
100p Fm
101p Md
102p No
103p Lr
104p Rf
105p Db
106p Sg
107p Bh
108p Hs
109p Mt
110p
111p
112p
113p
114p
115p 184n Uup 299 115=1+2+2+ 12+6 + 24 +3x12 +2x16 (69n)
116p Uuh
Az atommagba beépülõ protonok (proton tóruszok) egy náluk nagyobb átmérõjû elektron tórusz belsejében helyezkednek el, ennek hatására a protonok átmérõje növekszik, az elektron "magára húzza" a proton gyûrût. A nagyobb átmérõjû proton kisebb energiát jelent, ez magyarázhatja a tömegdefektus jelenséget.
Ezzel szemben az elektron átmérõje csökken, energiája nõ, tehát a magban ilyen értelemben aktivált elektronok vannak. Ez magyarázattal szolgálhat a béta bomlás jelenségre, egy aktivált elektron könnyebben kiléphet a magból. Protonsugárzó atommagbomlás nincs, csak a stabil He magok léphetnek ki az instabil izotópokból.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#161
Elnevezhetjük ezt a felismerést Astrojan-féle alapigazságnak, ...az ellenkezõje sohasem...
Aha, elnevezhetjük, ráhibáztál. Arról nem beszélve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem érdemled de megsúgom, ezért nem fogjuk érezni a gyorsulást amikor egy másodperc töredéke alatt a fénysebesség fölé ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipulációs "térugrásos" ûrutazás. Valóban nagyjelentõségû felismerés, hogy nem a rakétaszék gyorsítja a tested hanem a fókuszált gravitációs tér amely a tested összes atomját egyformán gyorsítja s mintha szabadon esnél nem érzed a gyorsító erõt, nem présel palacsintává a gyorsulás. Pedig a fénysebesség ezerszeresére ugrasz másodpercenként húszszor.
Ennek van igazi jelentõsége de sose fogod megérteni.
Fénysebesség maximalisták kíméljenek !!
Aha, elnevezhetjük, ráhibáztál. Arról nem beszélve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem érdemled de megsúgom, ezért nem fogjuk érezni a gyorsulást amikor egy másodperc töredéke alatt a fénysebesség fölé ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipulációs "térugrásos" ûrutazás. Valóban nagyjelentõségû felismerés, hogy nem a rakétaszék gyorsítja a tested hanem a fókuszált gravitációs tér amely a tested összes atomját egyformán gyorsítja s mintha szabadon esnél nem érzed a gyorsító erõt, nem présel palacsintává a gyorsulás. Pedig a fénysebesség ezerszeresére ugrasz másodpercenként húszszor.
Ennek van igazi jelentõsége de sose fogod megérteni.
Fénysebesség maximalisták kíméljenek !!
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#160
"Csak arra kérlek kímélj meg az összefoglalóktól és wikipediától, mondom csak olyan tudományos cikk érdekel ahol a mérési eredmények, körülmények vannak leírva, hogy ellenõrizni lehessen a kisérlet megbízhatóságát."
Ilyeneket ne tõlem kérj, hanem tudományos folyóiratokban nézz utánna.
"A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései."
Nem értem miért ragaszkodsz pontosan ugyanahhoz a kísérlethez.
"Nem elegendõ egyetlen mérés, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, érted?"
Nam csak egy kísérlet volt. Egyébként nem szokás csalni a kísérleteknél, mert úgyis kiderül.
"A tengerentúli trip is csak egyetlenegy mérés, akkor 39 nanosec különbséget állapítottak meg. Itt nem arról van szó, hogy megerõsítették a Hafele kisérletet, mert azon nincs mit megerõsíteni, az úgy szar ahogy van."
Nem értelek. Ugyanazt a fizikai jelenséget vizsgálták egy hasonló kísérlettel. Az eredménynek nyílvánvalóan ugyanannak kell lenni. Egyébként is a jelenség általánosságban érdekel minket, így pláne hót mindegy, hogy melyik konkrét kísérletet végzik el.
"Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec."
Nem. Mint már mondtam, a spec. rel.-t millió kísérlet bizonyítja, és az ált. rel.-re is van pár (lásd link).
"Azt értsd meg, hogy a müonoknál nem lehet visszahozni az órát, menetközben vizsgálják õket. Semmilyen kisérlet nem bizonyítja azt, hogy a relelm által jósolt idõeltérések nem csupán látszólagosak, hanem egyben valóságosak is."
A müonos kísérlet a spec.rel. bizonyítása volt, arra meg van halom más is. Egyébként meg pontosan meg lehet mondani, hogy valóságos az eltérés. Tudjuk, hogy hol keletkeznek, milyen sebességgel haladnak, és mekkora az élettartamuk. A klasszikus fizika szerint nem érhetnék el a felszínt.
"Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is."
Dehogynem. A GPS-nél is látjuk ezt (ha két mérésnél minden külsõ körülmény azonos, akkor a mért eltérés nem lehet látszólagos), de ha az nem tetszik, van más is. Igaz, ezek nem az idõ, hanem a tér torzulását bizonyítják.
"Volna még a kozmikus sugárzás keltette müonok, csak ott sajnos a földfelszínen képzõdnek a müonok és így természetesen nem kell hozzá relativisztikus hatás."
Nagyon egyszerûen szûrhetõ ez a hatás.
"Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el."
Nem is kell elhinned, mert nem egy mérésrõl van szó.
"Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett."
Nem szedett össze, mert eleve korrigált órájuk van. És nem fogják õket lehozni még egy darabig, mert jobban kellenek ott ahol vannak. A 0.2 másodperc egyébként rettentõ sok egy atomóránál. Normál körülmények közt vagy egy millió év kell ekkora eltéréshez.
Egybként hogy képzeled ezt a látszólagos dolgot? Milyen hatás okozza, hogy nem azt az értéket olavssuk le innen a Földrõl, amit valójában mutat?
Ilyeneket ne tõlem kérj, hanem tudományos folyóiratokban nézz utánna.
"A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései."
Nem értem miért ragaszkodsz pontosan ugyanahhoz a kísérlethez.
"Nem elegendõ egyetlen mérés, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, érted?"
Nam csak egy kísérlet volt. Egyébként nem szokás csalni a kísérleteknél, mert úgyis kiderül.
"A tengerentúli trip is csak egyetlenegy mérés, akkor 39 nanosec különbséget állapítottak meg. Itt nem arról van szó, hogy megerõsítették a Hafele kisérletet, mert azon nincs mit megerõsíteni, az úgy szar ahogy van."
Nem értelek. Ugyanazt a fizikai jelenséget vizsgálták egy hasonló kísérlettel. Az eredménynek nyílvánvalóan ugyanannak kell lenni. Egyébként is a jelenség általánosságban érdekel minket, így pláne hót mindegy, hogy melyik konkrét kísérletet végzik el.
"Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec."
Nem. Mint már mondtam, a spec. rel.-t millió kísérlet bizonyítja, és az ált. rel.-re is van pár (lásd link).
"Azt értsd meg, hogy a müonoknál nem lehet visszahozni az órát, menetközben vizsgálják õket. Semmilyen kisérlet nem bizonyítja azt, hogy a relelm által jósolt idõeltérések nem csupán látszólagosak, hanem egyben valóságosak is."
A müonos kísérlet a spec.rel. bizonyítása volt, arra meg van halom más is. Egyébként meg pontosan meg lehet mondani, hogy valóságos az eltérés. Tudjuk, hogy hol keletkeznek, milyen sebességgel haladnak, és mekkora az élettartamuk. A klasszikus fizika szerint nem érhetnék el a felszínt.
"Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is."
Dehogynem. A GPS-nél is látjuk ezt (ha két mérésnél minden külsõ körülmény azonos, akkor a mért eltérés nem lehet látszólagos), de ha az nem tetszik, van más is. Igaz, ezek nem az idõ, hanem a tér torzulását bizonyítják.
"Volna még a kozmikus sugárzás keltette müonok, csak ott sajnos a földfelszínen képzõdnek a müonok és így természetesen nem kell hozzá relativisztikus hatás."
Nagyon egyszerûen szûrhetõ ez a hatás.
"Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el."
Nem is kell elhinned, mert nem egy mérésrõl van szó.
"Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett."
Nem szedett össze, mert eleve korrigált órájuk van. És nem fogják õket lehozni még egy darabig, mert jobban kellenek ott ahol vannak. A 0.2 másodperc egyébként rettentõ sok egy atomóránál. Normál körülmények közt vagy egy millió év kell ekkora eltéréshez.
Egybként hogy képzeled ezt a látszólagos dolgot? Milyen hatás okozza, hogy nem azt az értéket olavssuk le innen a Földrõl, amit valójában mutat?
#159
Csak arra kérlek kímélj meg az összefoglalóktól és wikipediától, mondom csak olyan tudományos cikk érdekel ahol a mérési eredmények, körülmények vannak leírva, hogy ellenõrizni lehessen a kisérlet megbízhatóságát.
A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései.
Nem elegendõ egyetlen mérés, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, érted?
A tengerentúli trip is csak egyetlenegy mérés, akkor 39 nanosec különbséget állapítottak meg. Itt nem arról van szó, hogy megerõsítették a Hafele kisérletet, mert azon nincs mit megerõsíteni, az úgy szar ahogy van.
Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec.
Azt értsd meg, hogy a müonoknál nem lehet visszahozni az órát, menetközben vizsgálják õket. Semmilyen kisérlet nem bizonyítja azt, hogy a relelm által jósolt idõeltérések nem csupán látszólagosak, hanem egybenvalóságosak is.
Az összes kisérlet azt bizonyítja, hogy van eltérés, s az megfelel a relelm elvárásainak. A GPS is.
Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is.
Ha ezt nem érted meg ne is válaszolj és ne bosszants a GPS -el például. Mert nincs visszahozva egy sem.
Volna még a kozmikus sugárzás keltette müonok, csak ott sajnos a földfelszínen képzõdnek a müonok és így természetesen nem kell hozzá relativisztikus hatás.
Még egyszer utoljára, a tutira bizonyított hatás létezik, megfelel a relelmnek, csak a valóságnak nem felel meg.
Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el. Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett.
A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései.
Nem elegendõ egyetlen mérés, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, érted?
A tengerentúli trip is csak egyetlenegy mérés, akkor 39 nanosec különbséget állapítottak meg. Itt nem arról van szó, hogy megerõsítették a Hafele kisérletet, mert azon nincs mit megerõsíteni, az úgy szar ahogy van.
Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec.
Azt értsd meg, hogy a müonoknál nem lehet visszahozni az órát, menetközben vizsgálják õket. Semmilyen kisérlet nem bizonyítja azt, hogy a relelm által jósolt idõeltérések nem csupán látszólagosak, hanem egyben
Az összes kisérlet azt bizonyítja, hogy van eltérés, s az megfelel a relelm elvárásainak. A GPS is.
Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is.
Ha ezt nem érted meg ne is válaszolj és ne bosszants a GPS -el például. Mert nincs visszahozva egy sem.
Volna még a kozmikus sugárzás keltette müonok, csak ott sajnos a földfelszínen képzõdnek a müonok és így természetesen nem kell hozzá relativisztikus hatás.
Még egyszer utoljára, a tutira bizonyított hatás létezik, megfelel a relelmnek, csak a valóságnak nem felel meg.
Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el. Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#158
"Egyébként ha végiggondolod a világon egyetlenegy kisérletet sem kell elvégezni ha elég okos vagy és tudod elõre a kisérleti eredményeket."
Nem errõl van szó. Itt a kísérlet el van végezve, csak az eredmény leolvasása nem közvetlen. Gondold végig, amit írtam.
"Egészen mást csináltak, mentek egyszer, hangsúlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilométert meg vissza.
Máskor köröztek egy kicsit repülõvel egy város felett.
Vagy vittek egy órát egy hegyre."
Ezek pontosan ugyanazt a jelenséget vizsgálják.
Egyébként a linkben találhatsz hivatkozást több más kísérletre is, amik a rel.elm.-et bizonyítják. Azon belül is az általánosat, mivel a speciális már réges régen teljesen tutira bizonyítva van számtalan különféle jelenségen keresztül. Például a részecskegyorsítókban ugye rutinszerûen dolgoznak fénysebesség közeli részecskékkel.
Még linkek:
http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/gravity.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_general_relativity
http://www.levity.com/mavericks/general.htm
Nem errõl van szó. Itt a kísérlet el van végezve, csak az eredmény leolvasása nem közvetlen. Gondold végig, amit írtam.
"Egészen mást csináltak, mentek egyszer, hangsúlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilométert meg vissza.
Máskor köröztek egy kicsit repülõvel egy város felett.
Vagy vittek egy órát egy hegyre."
Ezek pontosan ugyanazt a jelenséget vizsgálják.
Egyébként a linkben találhatsz hivatkozást több más kísérletre is, amik a rel.elm.-et bizonyítják. Azon belül is az általánosat, mivel a speciális már réges régen teljesen tutira bizonyítva van számtalan különféle jelenségen keresztül. Például a részecskegyorsítókban ugye rutinszerûen dolgoznak fénysebesség közeli részecskékkel.
Még linkek:
http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/gravity.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_general_relativity
http://www.levity.com/mavericks/general.htm
#157
Egyébként ha végiggondolod a világon egyetlenegy kisérletet sem kell elvégezni ha elég okos vagy és tudod elõre a kisérleti eredményeket. Teljesen feleslegesen áldoznak milliárdokat mindenféle kisérletekre, elég lenne megkérdezni téged.
Ha az elsõ kisérletnél a Hafele kisérletre gondolsz, akkor ott igenis szó van csalásról.
Ezt a kisérletet soha nem ismételték meg.
Egészen mást csináltak, mentek egyszer, hangsúlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilométert meg vissza.
Máskor köröztek egy kicsit repülõvel egy város felett.
Vagy vittek egy órát egy hegyre.
Ha ezekrõl tudsz leközölt adatokat, mérési adatokat nem pedig sommás véleményt, hogy lám megint bizonyítottuk a relelmet, konkrét manipulálatlan mérési adatok és körülmények az érdekel, más nem.
Ha az elsõ kisérletnél a Hafele kisérletre gondolsz, akkor ott igenis szó van csalásról.
Ezt a kisérletet soha nem ismételték meg.
Egészen mást csináltak, mentek egyszer, hangsúlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilométert meg vissza.
Máskor köröztek egy kicsit repülõvel egy város felett.
Vagy vittek egy órát egy hegyre.
Ha ezekrõl tudsz leközölt adatokat, mérési adatokat nem pedig sommás véleményt, hogy lám megint bizonyítottuk a relelmet, konkrét manipulálatlan mérési adatok és körülmények az érdekel, más nem.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#156
#127
Az is ott van, hogy az elsõ ilyen kísérlet valóban nem volt elég pontos (nincs szó csalásról), de késõbb megismételték már megfelelõ pontossággal (errõl nem találtam linket).
Egyéb kísérletek : http://www.reference.com/browse/wiki/Time_dilation
Egyébként, ha végiggondolod, nem is kell lehozni a GPS mûholdakat a méréshez. Ugyanis amikor egy teljes kör megtétele után hozzánk képest ugyanott van, mindenféle fizikai effektus azonos, tehát ha az idõtorzulás csak látszólagos, a mértéke nem változhatna. Ezzel szemben azt látjuk, hogy minden kör megtétele után egyre nagyobb az eltérés (illetve az elhangolt óra szinkronban jár ahelyett, hogy egyre jobban eltérne).
Az is ott van, hogy az elsõ ilyen kísérlet valóban nem volt elég pontos (nincs szó csalásról), de késõbb megismételték már megfelelõ pontossággal (errõl nem találtam linket).
Egyéb kísérletek : http://www.reference.com/browse/wiki/Time_dilation
Egyébként, ha végiggondolod, nem is kell lehozni a GPS mûholdakat a méréshez. Ugyanis amikor egy teljes kör megtétele után hozzánk képest ugyanott van, mindenféle fizikai effektus azonos, tehát ha az idõtorzulás csak látszólagos, a mértéke nem változhatna. Ezzel szemben azt látjuk, hogy minden kör megtétele után egyre nagyobb az eltérés (illetve az elhangolt óra szinkronban jár ahelyett, hogy egyre jobban eltérne).
#155
Azt, hogy a dolog látszólagos, vagy valóságos egyszerûen el lehet dönteni úgy, hogy visszahozzuk az órát.
Na végre valamiben egyet tudunk érteni, pontosan ezt kell tenni. Egy GPS órát kell visszahozni, mert a nanosec eltérésekkel remekül lehet csalni amint az a Hafele kisérletbõl kiderült. Megtennéd, hogy kikeresed a hozzászólásod számát ahol azt irtad, hogy vissza kell hozni egy GPS órát ?
Na végre valamiben egyet tudunk érteni, pontosan ezt kell tenni. Egy GPS órát kell visszahozni, mert a nanosec eltérésekkel remekül lehet csalni amint az a Hafele kisérletbõl kiderült. Megtennéd, hogy kikeresed a hozzászólásod számát ahol azt irtad, hogy vissza kell hozni egy GPS órát ?
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#154
"A probléma akkor keletkezik amikor a relativisták azt mondják: a földön elállítottam a GPS órát, fellõttem és lám a földrõl pont úgy látszik mint a földi UTC óra. Ha pedig úgy látszik akkor az a valóságban is gyorsabban jár."
Nem értem mi a probléma. Igen, gyorsabban jár a fellõtt óra a valóságban is ahhoz képest, ahogy a Földön járt elkészítésekor. Azt, hogy a dolog látszólagos, vagy valóságos egyszerûen el lehet dönteni úgy, hogy visszahozzuk az órát. De errõl már sokszor írtam.
"Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?"
Rosszul értettél, pedig sokszor sokféleképpen elmagyaráztam, és igyekeztem a lehetõ legvilágosabban fogalmazni.
Nem értem mi a probléma. Igen, gyorsabban jár a fellõtt óra a valóságban is ahhoz képest, ahogy a Földön járt elkészítésekor. Azt, hogy a dolog látszólagos, vagy valóságos egyszerûen el lehet dönteni úgy, hogy visszahozzuk az órát. De errõl már sokszor írtam.
"Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?"
Rosszul értettél, pedig sokszor sokféleképpen elmagyaráztam, és igyekeztem a lehetõ legvilágosabban fogalmazni.
#153
Rendben, úgy veszem, hogy lassabnak látod.
A probléma akkor keletkezik amikor a relativisták azt mondják: a földön elállítottam a GPS órát, fellõttem és lám a földrõl pont úgy látszik mint a földi UTC óra. Ha pedig úgy látszik akkor az avalóságban is gyorsabban jár.
Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?
Kelly Hafele Keating -bõl itt egy kicsit barátságosabban olvasható verzió, hátha valaki belenéz.
A probléma akkor keletkezik amikor a relativisták azt mondják: a földön elállítottam a GPS órát, fellõttem és lám a földrõl pont úgy látszik mint a földi UTC óra. Ha pedig úgy látszik akkor az a
Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?
Kelly Hafele Keating -bõl itt egy kicsit barátságosabban olvasható verzió, hátha valaki belenéz.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#152
Ott a válasz a linkedben
#151
Akkor most fent ülve a kétszeres sebességre gyorsított GPS holdon a földi órát gyorsabbnak vagy lassabnak látod?
Segítségül magasságfüggés
Segítségül magasságfüggés
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#150
Ha a sebességed növekszik, akkor a földi órát gyorsabbnak látod. A gravitáció csökkenésétõl látod lassabbnak.
#149
OK, akkor visszatérhetünk 132-höz
..felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS órával a relelm szerint. Eddig tiszta.
Most valaki beindítja a rakétákat amíg én alszom és a sebességemet kétszeresére növeli, a GPS mûhold új pályára áll. Látom, hogy a földi óra lassabban jár az én etalon GPS óráimhoz képest ami mind ott van mellettem. OK?
..felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS órával a relelm szerint. Eddig tiszta.
Most valaki beindítja a rakétákat amíg én alszom és a sebességemet kétszeresére növeli, a GPS mûhold új pályára áll. Látom, hogy a földi óra lassabban jár az én etalon GPS óráimhoz képest ami mind ott van mellettem. OK?
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#148
Azt pedig hogy a vilag hogy keletkezett maradjon ISTEN maganugye...
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#147
Irod a ter nem aramlik hanem a dvag vagy mi a f m. Attol hogy masnak nevezzuk
a dolgot nem lesz nekunk jobb. Van a ki TIPnek, teridoplazmanak nevezi.
Es akkok mi van?
En azt se merem kijelenteni, hogy a ter aramlik. Csak OLYAN az egesz, MINTHA a ter
aramlana. De hogy valojaban mi tortenik , halvany lilu gozom nincs.
Lehet hogy gravitonok csinaljak az egeszet, lehet hogy a virtualis reszecskek.
Lehet hogy a fotonok elnyelodesenel van egy asszimetria, lehet hogy a vakum kavar
valamit.Lehet hogy van eter. Lehet a Higgs bozon kavar.
Tul sok minden lehet.
a dolgot nem lesz nekunk jobb. Van a ki TIPnek, teridoplazmanak nevezi.
Es akkok mi van?
En azt se merem kijelenteni, hogy a ter aramlik. Csak OLYAN az egesz, MINTHA a ter
aramlana. De hogy valojaban mi tortenik , halvany lilu gozom nincs.
Lehet hogy gravitonok csinaljak az egeszet, lehet hogy a virtualis reszecskek.
Lehet hogy a fotonok elnyelodesenel van egy asszimetria, lehet hogy a vakum kavar
valamit.Lehet hogy van eter. Lehet a Higgs bozon kavar.
Tul sok minden lehet.
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#146
lekepzeles LOOOOOL
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#145
Igy van.
Nem feltetlenul kell az altrelt hasznalni, de ebbe inkabb ne menjunk bele.
Az en lekepzelesem a paradoxon feloldasara mas, mint a hivatalos verzio.
Lasd idoutazas topik.
Nem feltetlenul kell az altrelt hasznalni, de ebbe inkabb ne menjunk bele.
Az en lekepzelesem a paradoxon feloldasara mas, mint a hivatalos verzio.
Lasd idoutazas topik.
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#144
"Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos."
Kis kiegészítés: Azért hívják paradoxonnak, mert a spec. rel. alapján ellentmondásra jutunk: mindkét iker a másikat látja mozogni, és így lassabban öregedni.
A paradoxon felolda az, hogy nem vagyunk a spec. rel. keretein belül, mert az egyik iker gyorsult. Az ált. rel.-t kell használni, ami már számol a gyorsulással is, és konzisztens eredemény ad.
Kis kiegészítés: Azért hívják paradoxonnak, mert a spec. rel. alapján ellentmondásra jutunk: mindkét iker a másikat látja mozogni, és így lassabban öregedni.
A paradoxon felolda az, hogy nem vagyunk a spec. rel. keretein belül, mert az egyik iker gyorsult. Az ált. rel.-t kell használni, ami már számol a gyorsulással is, és konzisztens eredemény ad.
#143
El nem tudom kepzelni, hogy ennek mi koze a vulkanokhoz...
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#142
Van ket tukor, pattog kozottuk a feny. Ha mozognak a tukrok,
akkor a fenynek hosszabb utat kell megtennie, emiatt ritkabban fog
visszapattanni. Ez a fenyora.
Mivel az anyagban altalaban a foton a kozvetito,
emiatt minden anyagi dolog olyan mint a fenyora.
Ha valami mozog, akkor az ido lassabban telik benne kivulrol szemlelve.
kb ennyi a specrel lenyege. Mit nem tudsz ezen elfogadni?
Termeszetesen sok latszolagos dolog van belekeverve a specrelbe,
amit sokan valosagosnak hisznek. De ez nem valtoztat a lenyegen.
Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos.
Oka a fenyoraban tapasztaltak.
akkor a fenynek hosszabb utat kell megtennie, emiatt ritkabban fog
visszapattanni. Ez a fenyora.
Mivel az anyagban altalaban a foton a kozvetito,
emiatt minden anyagi dolog olyan mint a fenyora.
Ha valami mozog, akkor az ido lassabban telik benne kivulrol szemlelve.
kb ennyi a specrel lenyege. Mit nem tudsz ezen elfogadni?
Termeszetesen sok latszolagos dolog van belekeverve a specrelbe,
amit sokan valosagosnak hisznek. De ez nem valtoztat a lenyegen.
Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos.
Oka a fenyoraban tapasztaltak.
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#141
Volt ahol én is kevertem a kettõt.
#140
"Tehát a földrõl nézve egyformának látszanak, de azt állítod, hogy a GPS mûholdról nézve nem látszanak egyformának."
Keverednek a dolgok. Egy szabvány atomórát nem látsz egyformának sehonnan, viszont a GPS mûholdakon elhangolt órák vannak épp azért, hogy szinkronban járjanak a földiekkel. Tehát konkrétan a GPS esetén sehonnan nézve nem látsz eltérést, de ha egy szabvány atomórát viszel fel, akkor az a Földrõl nézve gyorsabbnak látod, míg fentrõl nézve a földieket látod lassabbnak.
Keverednek a dolgok. Egy szabvány atomórát nem látsz egyformának sehonnan, viszont a GPS mûholdakon elhangolt órák vannak épp azért, hogy szinkronban járjanak a földiekkel. Tehát konkrétan a GPS esetén sehonnan nézve nem látsz eltérést, de ha egy szabvány atomórát viszel fel, akkor az a Földrõl nézve gyorsabbnak látod, míg fentrõl nézve a földieket látod lassabbnak.
#139
blablalbabla
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#138
Tehát a földrõl nézve egyformának látszanak, de azt állítod, hogy a GPS mûholdról nézve nem látszanak egyformának. Akkor szerinted ha fent ülsz a GPS -en akkor milyennek látod a földi MC órát ?
1. Nem egyformának, ezt írtad 133 -ban (pedig a relativista válasz: egyformának látszik föntrõl is).
2. Lassabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?
3. Gyorsabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?
(a földrõl nézve napi 38 mikrosec lenne az eltérés, ha a keringõ óra nem lenne megerõszakolva)
1. Nem egyformának, ezt írtad 133 -ban (pedig a relativista válasz: egyformának látszik föntrõl is).
2. Lassabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?
3. Gyorsabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?
(a földrõl nézve napi 38 mikrosec lenne az eltérés, ha a keringõ óra nem lenne megerõszakolva)
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#137
Oke, akkor mondogasd magadban: mindenki hazudik, csak en tudom az igazsagot
LOOOOL ,,I,,
LOOOOL ,,I,,
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#136
"Azt azért már csak belátod, hogy a földrõl nézve a GPS óra pontosan egyformának látszik a földi Master Clock órával ?"
Belátom, mivel a GPS órákat direkt elhangolják, hogy kiküszüböljék az idõtorzulást (lásd lent). Ha viszont egyforma óráa lenne a földön, és a mûholdakon is, akkor azok másképp járnának.
"A relelm azt mondja és te is azt állítod, hogy a földön elõzetesen elállított majd keringésre fellõtt GPS óra nemcsak egyformának látszik a földrõl nézve, hanem a valóságban is olyan lesz mint a földi UTC MC óra"
Ha elállítás alatt azt érted, hogy picit más frekvencián járnak, akkor igen.
"Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?"
Próbáld értelmezni a mondatot. Egymáshoz képest tudnak gyorsabban vagy lassabban járni. Abszolút vonatkoztatási rendszer nincs.
"Az adatok nagyon gyengék, pont a Hafele kisérletre hivatkozol ami egy nagyon silány kisérlet rossz minõségû atomórákkal, jó ha azt lehet mondani a kisérletezõk nem szándékosan csaltak, lásd Kelly."
Volt más kísérlet is, aminek egyértelmû az eredménye. Már egyszer belinkeltem, de a biztonság kedvéért itt van újra : Einstein vs. GPS
Azt írják, hogy a GPS-ek óráját egy picit el kell hangolni ahhoz, hogy a földi referencia órákkal szinkronban járjanak.
Belátom, mivel a GPS órákat direkt elhangolják, hogy kiküszüböljék az idõtorzulást (lásd lent). Ha viszont egyforma óráa lenne a földön, és a mûholdakon is, akkor azok másképp járnának.
"A relelm azt mondja és te is azt állítod, hogy a földön elõzetesen elállított majd keringésre fellõtt GPS óra nemcsak egyformának látszik a földrõl nézve, hanem a valóságban is olyan lesz mint a földi UTC MC óra"
Ha elállítás alatt azt érted, hogy picit más frekvencián járnak, akkor igen.
"Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?"
Próbáld értelmezni a mondatot. Egymáshoz képest tudnak gyorsabban vagy lassabban járni. Abszolút vonatkoztatási rendszer nincs.
"Az adatok nagyon gyengék, pont a Hafele kisérletre hivatkozol ami egy nagyon silány kisérlet rossz minõségû atomórákkal, jó ha azt lehet mondani a kisérletezõk nem szándékosan csaltak, lásd Kelly."
Volt más kísérlet is, aminek egyértelmû az eredménye. Már egyszer belinkeltem, de a biztonság kedvéért itt van újra : Einstein vs. GPS
Azt írják, hogy a GPS-ek óráját egy picit el kell hangolni ahhoz, hogy a földi referencia órákkal szinkronban járjanak.
#135
Azt azért már csak belátod, hogy a földrõl nézve a GPS óra pontosan egyformának látszik a földi Master Clock órával ?
A relelm azt mondja és te is azt állítod, hogy a földön elõzetesen elállított majd keringésre fellõtt GPS óra nemcsak egyformának látszik a földrõl nézve, hanem a valóságban is olyan lesz mint a földi UTC MC óra, mert a GPS mûholdak nem geoszinkron pályán keringenek, és a gravitációs térerõsségben is van különbség.
...nem lehet mondani, hogy az óra gyorsabban vagy lassabban jár. Azt lehet mondani, hogy két óra egymáshoz képest egyformán vagy eltérõen jár...
Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?
Pont ezt mondom én is. A GPS óra a valóságban ugyanúgy jár mint a megerõszakolt földi óra, csak látszólag jár gyorsabban, látszólag ugyanúgy jár mint a földi MC.
gekko ne szívass légyszi, ezekben a kisérletekben csak egyetlen tény van, az, hogy elvégezték. Az adatok nagyon gyengék, pont a Hafele kisérletre hivatkozol ami egy nagyon silány kisérlet rossz minõségû atomórákkal, jó ha azt lehet mondani a kisérletezõk nem szándékosan csaltak, lásd Kelly.
Én szégyellnék ilyen kisérletre hivatkozni.
A relelm azt mondja és te is azt állítod, hogy a földön elõzetesen elállított majd keringésre fellõtt GPS óra nemcsak egyformának látszik a földrõl nézve, hanem a valóságban is olyan lesz mint a földi UTC MC óra, mert a GPS mûholdak nem geoszinkron pályán keringenek, és a gravitációs térerõsségben is van különbség.
...nem lehet mondani, hogy az óra gyorsabban vagy lassabban jár. Azt lehet mondani, hogy két óra egymáshoz képest egyformán vagy eltérõen jár...
Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?
Pont ezt mondom én is. A GPS óra a valóságban ugyanúgy jár mint a megerõszakolt földi óra, csak látszólag jár gyorsabban, látszólag ugyanúgy jár mint a földi MC.
gekko ne szívass légyszi, ezekben a kisérletekben csak egyetlen tény van, az, hogy elvégezték. Az adatok nagyon gyengék, pont a Hafele kisérletre hivatkozol ami egy nagyon silány kisérlet rossz minõségû atomórákkal, jó ha azt lehet mondani a kisérletezõk nem szándékosan csaltak, lásd Kelly.
Én szégyellnék ilyen kisérletre hivatkozni.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#134
A valosag csak latszat, illuzio.
Ezt mar Buddha is tudta.
A teny ez,
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/airtim.html
Nem kell muhold, vegyel ket atomorat, az egyiket vidd fel egy hegy tetejere.
Hagyd ott par napig, utanna hozd le. El fognak terni.
Az egyiket mozgasd nagy sebesseggel, hozd vissza . El fognak terni.
Ne torodj azzal ,mi latszik messzirol. Elveszi a figyelmedet a lenyegrol...
Ezt mar Buddha is tudta.
A teny ez,
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/airtim.html
Nem kell muhold, vegyel ket atomorat, az egyiket vidd fel egy hegy tetejere.
Hagyd ott par napig, utanna hozd le. El fognak terni.
Az egyiket mozgasd nagy sebesseggel, hozd vissza . El fognak terni.
Ne torodj azzal ,mi latszik messzirol. Elveszi a figyelmedet a lenyegrol...
Amit erzel meg amit latsz az csak az agyadban letezik ugy, mint amilyenek erzed es latod.
#133
"felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni. OK?"
Nem egészen, mivel a GPS mûholdak nem geoszinkron pályán keringenek, és a gravitációs térerõsségben is van különbség.
"A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár."
Nem egészen. A relativitás elmélet azt mondja, hogy nincs abszolút viszonyítási pont. Tehát nem lehet mondani, hogy az óra úgy általában gyorsabban vagy lassabban jár. Azt lehet mondani, hogy két óra egymáshoz képest egyformán vagy eltérõen jár.
"És kérlek felejtsd el egy pillanatra a kisérleteket, mert nem tudsz tõle koncentálni a kérdésre."
Hogy felejteném már el a kísérleteket? Pont azokat kéne magyarázni, nem?
Nem egészen, mivel a GPS mûholdak nem geoszinkron pályán keringenek, és a gravitációs térerõsségben is van különbség.
"A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár."
Nem egészen. A relativitás elmélet azt mondja, hogy nincs abszolút viszonyítási pont. Tehát nem lehet mondani, hogy az óra úgy általában gyorsabban vagy lassabban jár. Azt lehet mondani, hogy két óra egymáshoz képest egyformán vagy eltérõen jár.
"És kérlek felejtsd el egy pillanatra a kisérleteket, mert nem tudsz tõle koncentálni a kérdésre."
Hogy felejteném már el a kísérleteket? Pont azokat kéne magyarázni, nem?
#132
Rendben leírom neked a problémát, bár elolvashatnád az utolsó 7 bejegyzést az index fórumon 28488 -tól. Tehát
felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni. OK?
Most valaki beindítja a rakétákat amíg én alszom és a sebességemet kétszeresére növeli, a GPS mûhold új pályára áll. Látom, hogy a földi óra lassabban jár. OK?
A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár.
Ez itt a probléma. És kérlek felejtsd el egy pillanatra a kisérleteket, mert nem tudsz tõle koncentálni a kérdésre.
felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni. OK?
Most valaki beindítja a rakétákat amíg én alszom és a sebességemet kétszeresére növeli, a GPS mûhold új pályára áll. Látom, hogy a földi óra lassabban jár. OK?
A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár.
Ez itt a probléma. És kérlek felejtsd el egy pillanatra a kisérleteket, mert nem tudsz tõle koncentálni a kérdésre.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#131
Nem a földi óra jár össze-vissza. A repülõn/ûrhajón levõ óra jár másképp (az sem össze-vissza). És nem távolról figyelik meg, hanem a kísérlet végén, amikor a kettõt egymás mellé teszik, más idõt mutatnak.
#130
OK, itt van mégegy felezõ: forum.index.hu/astrojan
Csak ezt az egy dolgot magyarázd el: hogyan jár a földi óra a valóságban ismétlem és hangsúlyozom a valóságban összevissza attól, hogy valaki az Andromédán röpködve a földi órát figyeli ???
De nehogy elkezdd magyarázni a relativitáselméletet, és hogy mi látszik a repülõn ülve, meg hogy milyen kretén kisérleteket végeztek eddig mert az nem érdekel.
Ugyanis a probléma az, hogy a földi órák járása abszolúte független attól, hogy figyeli-e valaki egy gyorsan mozgó rendszerbõl vagy sem.
Nem a látszó eltérésekrõl beszélek amit az ûrhajón ülve látsz, mert az rendben van, az többé-kevésbé megfelel a relelm számításainak, ha ezt meg tudod érteni.
Csak ezt az egy dolgot magyarázd el: hogyan jár a földi óra a valóságban ismétlem és hangsúlyozom a valóságban összevissza attól, hogy valaki az Andromédán röpködve a földi órát figyeli ???
De nehogy elkezdd magyarázni a relativitáselméletet, és hogy mi látszik a repülõn ülve, meg hogy milyen kretén kisérleteket végeztek eddig mert az nem érdekel.
Ugyanis a probléma az, hogy a földi órák járása abszolúte független attól, hogy figyeli-e valaki egy gyorsan mozgó rendszerbõl vagy sem.
Nem a látszó eltérésekrõl beszélek amit az ûrhajón ülve látsz, mert az rendben van, az többé-kevésbé megfelel a relelm számításainak, ha ezt meg tudod érteni.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#129
Nem tudom mi a fenérõl beszélsz. Felvitték az órát, röptették egy kicsit, aztán lehozták, és összehasonlították a Földön maradt ugyanolyan órával. A kettõ által mutatott idõ eltért a hibahatárnál nagyobb mértékben, és pontosan annyival, amennyit Einstein jósolt. Ennyi, pont, vége.
#128
amit mindenki más le tudna vonni ott fenn csücsülve: nevezetesen, hogy tényleg, igazán, a valóságban stb. lassabban jár a földi óra. Keresnél más magyarázatot,
Igen jól látod én keresem a más magyarázatot, mert a földi óra a valóságban
teljesen nyilvánvalóan nem jár lassabban.
Csupán az ûrhajón lévõ órához képest látszik úgy.
Ha lehozzuk a GPS órát ez minden kétséget kizáróan ki fog derülni.
Igen jól látod én keresem a más magyarázatot, mert a földi óra a valóságban
teljesen nyilvánvalóan nem jár lassabban.
Csupán az ûrhajón lévõ órához képest látszik úgy.
Ha lehozzuk a GPS órát ez minden kétséget kizáróan ki fog derülni.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#127
Nem egészen értem mit akarsz ezzel a megerõszakolással.
Az általad javasolt kísérletet egyébként elvégezték, csak GPS-szel, hanem sima atomórákkal, és nem kellett 20 év. Az eredeti mérés ugyan nem volt elég pontos, de késõbb megismételték, as akkor már sikerült kimutatni az eltérést.
A GPS-rõl:
GPS vs. Eintstein
Az általad javasolt kísérletet egyébként elvégezték, csak GPS-szel, hanem sima atomórákkal, és nem kellett 20 év. Az eredeti mérés ugyan nem volt elég pontos, de késõbb megismételték, as akkor már sikerült kimutatni az eltérést.
A GPS-rõl:
GPS vs. Eintstein
#126
Kedves Astrojan!
Te vagy õrült vagy, vagy okos. :-)
Majd még elolvasgatom, mert most reggelre megfexi a gyomrom.
Te vagy õrült vagy, vagy okos. :-)
Majd még elolvasgatom, mert most reggelre megfexi a gyomrom.
Kara kánként folytatom tanításom.
#125
Le kell hozni és egymás mellé tenni a GPS órát és az ugyanúgy megerõszakolt földi órát.
Mit vársz ettõl a kísérlettõl? Hogy lehozás közben visszafelé fog pörögni a GPS mûhold órája?
Cseppet nem érdekel mit látsz a GPS órán lehozás közben, mint ahogy az sem érdekel mi van vele repülés közben mert a GPS órajelét mesterségesen kontrollálják a földrõl, egy elõre meghatározott megerõszakolt órajelet kap folyamatos korrekcióval.
Csak az érdekel, hogy amikor lehozod a GPS órát és a földi kontroll óra mellé helyezed akkor lesz e eltérés vagy sem. De nem az USNO normál földi idõhöz kell hasonlítani !!!
Hanem egy olyan megerõszakolt órához amivel hétrõl hétre beállítják a GPS órát, aminek a járását felküldik a mûholdra és ettõl a GPS óra szintén meg lesz erõszakolva (ennek hatására a földrõl pontosnak fog látszani).
Ha a relativitáselméletet követi a természet és valódi változást okoz a repülõ órák járásában akkor a földre visszahozott GPS óra néhány tizedmásodperces eltérést fog mutatni a földi etalon-megerõszakoló órához képest.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy 1 GPS órát ne lõjünk fel, s az mindig maradjon a földi megerõszakoló óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket a földön.
A 20 év után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.
A lelkem ráteszem, hogy egyformák lesznek !!!
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=62108903
Mit vársz ettõl a kísérlettõl? Hogy lehozás közben visszafelé fog pörögni a GPS mûhold órája?
Cseppet nem érdekel mit látsz a GPS órán lehozás közben, mint ahogy az sem érdekel mi van vele repülés közben mert a GPS órajelét mesterségesen kontrollálják a földrõl, egy elõre meghatározott megerõszakolt órajelet kap folyamatos korrekcióval.
Csak az érdekel, hogy amikor lehozod a GPS órát és a földi kontroll óra mellé helyezed akkor lesz e eltérés vagy sem. De nem az USNO normál földi idõhöz kell hasonlítani !!!
Hanem egy olyan megerõszakolt órához amivel hétrõl hétre beállítják a GPS órát, aminek a járását felküldik a mûholdra és ettõl a GPS óra szintén meg lesz erõszakolva (ennek hatására a földrõl pontosnak fog látszani).
Ha a relativitáselméletet követi a természet és valódi változást okoz a repülõ órák járásában akkor a földre visszahozott GPS óra néhány tizedmásodperces eltérést fog mutatni a földi etalon-megerõszakoló órához képest.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy 1 GPS órát ne lõjünk fel, s az mindig maradjon a földi megerõszakoló óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket a földön.
A 20 év után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.
A lelkem ráteszem, hogy egyformák lesznek !!!
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=62108903
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#124
fizika /pages/forum/topic.jsp?topicID=24 topik folytatása:
Almási Gábor
Ugyanúgy ahogy 10 km magasságban. A kozmikus sugaraknak nem egy maghatározott úthosszuk van, a levegõben megtett út Maxwell eloszlású, a nagyobbik része ütközve a levegõmolekulákkal a sztratoszférában elbomlik. Egy kisebb rész pedig lejut a földfelszínre. Ezt bizonyítják a földfelszíni müonok. A kozmikus sugárzás különbözõ enrgiájú részecskékbõl áll és vannak egészen nagyenergiájú források is: http://www.nrao.edu/pr/2006/ringcluster/
"Hogy alakult ki az Univerzum?"
Úgy véljük volt õsrobbanás, de a továbbiakban eltér a véleményem az áltreles forgatókönyvtõl:
- a világegyetem ciklusos, az indiaiak úgylehet tudnak valamit (Brahma - Visnu - Siva)
- az õsrobbanással nem keletkezett a világegyetem, fõleg nem egy pontból, csupán felrobbant egy ezt megelõzõ, kompakt állapota
- a visszatérés természetesen nem a tágulás fokozatos lelassulásával majd az ezt követõ összecsuklásával következik be mivel a gravitáció nem vonzóerõ.
"volt-e kezdete az idõnek?"
Igen, számunkra akkor kezdõdött amikor nagytudású elõdeink megfogalmazták vagy inkább körvonalazták, úgymond definiálták. Azelõtt (számunkra) nem létezett az idõ fogalma, mert az idõ nem anyag. Azért írom, hogy számunkra mert egy idegen civilizáció már régesrégen definiálhatta az idõ fogalmát.
Tehát az idõ fogalmának nemsok köze van az õsrobbanáshoz, az idõ csak a mi fejünkben létezik. Mi nem megismerjük az idõt, hanem létrehozzuk, kitaláljuk ugyanúgy mint a teret, mert a tér sem létezik fizikailag, a tér szintén nem anyag.
"a sötét energia... negatív nyomást fejt ki"
Nem. A sötét energia normális nyomást fejt ki, s a szélsõ galaxisokat gyorsítja mert az Univerzumon kivülrõl kisebb nyomóerõ érkezik. A sötét energia azonos a gravitációval, amely a sötét energia-gravitonsugárzás árnyékolásából ered és eddig vonzóerõnek hittük.
"Ezek a DVAGok szerinted mekkora sebességgel mozognak?"
A DVAG gravitonok sokkal inkább c2 (c négyzet) sebességgel mozognak mint c-vel. Ez persze nem sebesség ezért pontosabban 300 000 c körüli sebességgel, de ez csak becslés. Az einsteini E=mc2 kifejezésben pedig nem is a fény sebessége lenne hanem helyette a sokkal alapvetõbb, a világegyetemet meghatározó és alkotó gravitonok szerepelnének.
Gravitonból van minden, a világunk 4 elemi részecskébõl épül fel, ezek 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltés. Meg az energia. Más nincs, ezekbõl épül fel minden, a fény http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm , az elektronok, protonok, pozitron, antiproton és a többi nem stabil részecske is. Kvarkok nincsenek. Az elemi részecskéknek tömege sincs, a tömeg úgy áll elõ amikor a fény megáll és az egyik gravitonja gyûrû alakban körbe kezd keringeni. Ekörül kering egy töltésegység kialakítva egy tóruszt. Ha a töltés negatív akkor elõugrik az elektron. Ha pozitív akkor pozitron vagy proton. Ennél a két frekvenciánál stabil a ring, a többi frekvenciánál nem zárul körbe a graviton a tóruszon belül ezért a többi részecske elbomlik.
A neutron úgy képzõdik, hogy a magban egy elektron tórusz közepébe beépül a sokkal kisebb proton tórusz. A neutront tehát az elektromos töltések tartják össze. Az illeszkedés nem tökéletes ezért a neutron bomlékony. A magban ez nem okoz okvetlenül problémát mert a disszociáló elektron egy másik protonra ugrik rá. A szabad neutron viszont elbomlik.
A tömeg tehát csupán tehetetlenség, a sebesen pörgõ elektron (vagy proton) tórusz ellenállása az õt kimozditani kívánó erõvel szemben, ilyesmit akkor érzel amikor egy forgó fúrógépet hirtelen elfordítasz.
Ha a tóruszok forgástengelyét egymással rendezni tudnánk, vélhetõen az anyag elképesztõ tulajdonságai látnának napvilágot.
Almási Gábor
Ugyanúgy ahogy 10 km magasságban. A kozmikus sugaraknak nem egy maghatározott úthosszuk van, a levegõben megtett út Maxwell eloszlású, a nagyobbik része ütközve a levegõmolekulákkal a sztratoszférában elbomlik. Egy kisebb rész pedig lejut a földfelszínre. Ezt bizonyítják a földfelszíni müonok. A kozmikus sugárzás különbözõ enrgiájú részecskékbõl áll és vannak egészen nagyenergiájú források is: http://www.nrao.edu/pr/2006/ringcluster/
"Hogy alakult ki az Univerzum?"
Úgy véljük volt õsrobbanás, de a továbbiakban eltér a véleményem az áltreles forgatókönyvtõl:
- a világegyetem ciklusos, az indiaiak úgylehet tudnak valamit (Brahma - Visnu - Siva)
- az õsrobbanással nem keletkezett a világegyetem, fõleg nem egy pontból, csupán felrobbant egy ezt megelõzõ, kompakt állapota
- a visszatérés természetesen nem a tágulás fokozatos lelassulásával majd az ezt követõ összecsuklásával következik be mivel a gravitáció nem vonzóerõ.
"volt-e kezdete az idõnek?"
Igen, számunkra akkor kezdõdött amikor nagytudású elõdeink megfogalmazták vagy inkább körvonalazták, úgymond definiálták. Azelõtt (számunkra) nem létezett az idõ fogalma, mert az idõ nem anyag. Azért írom, hogy számunkra mert egy idegen civilizáció már régesrégen definiálhatta az idõ fogalmát.
Tehát az idõ fogalmának nemsok köze van az õsrobbanáshoz, az idõ csak a mi fejünkben létezik. Mi nem megismerjük az idõt, hanem létrehozzuk, kitaláljuk ugyanúgy mint a teret, mert a tér sem létezik fizikailag, a tér szintén nem anyag.
"a sötét energia... negatív nyomást fejt ki"
Nem. A sötét energia normális nyomást fejt ki, s a szélsõ galaxisokat gyorsítja mert az Univerzumon kivülrõl kisebb nyomóerõ érkezik. A sötét energia azonos a gravitációval, amely a sötét energia-gravitonsugárzás árnyékolásából ered és eddig vonzóerõnek hittük.
"Ezek a DVAGok szerinted mekkora sebességgel mozognak?"
A DVAG gravitonok sokkal inkább c2 (c négyzet) sebességgel mozognak mint c-vel. Ez persze nem sebesség ezért pontosabban 300 000 c körüli sebességgel, de ez csak becslés. Az einsteini E=mc2 kifejezésben pedig nem is a fény sebessége lenne hanem helyette a sokkal alapvetõbb, a világegyetemet meghatározó és alkotó gravitonok szerepelnének.
Gravitonból van minden, a világunk 4 elemi részecskébõl épül fel, ezek 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltés. Meg az energia. Más nincs, ezekbõl épül fel minden, a fény http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm , az elektronok, protonok, pozitron, antiproton és a többi nem stabil részecske is. Kvarkok nincsenek. Az elemi részecskéknek tömege sincs, a tömeg úgy áll elõ amikor a fény megáll és az egyik gravitonja gyûrû alakban körbe kezd keringeni. Ekörül kering egy töltésegység kialakítva egy tóruszt. Ha a töltés negatív akkor elõugrik az elektron. Ha pozitív akkor pozitron vagy proton. Ennél a két frekvenciánál stabil a ring, a többi frekvenciánál nem zárul körbe a graviton a tóruszon belül ezért a többi részecske elbomlik.
A neutron úgy képzõdik, hogy a magban egy elektron tórusz közepébe beépül a sokkal kisebb proton tórusz. A neutront tehát az elektromos töltések tartják össze. Az illeszkedés nem tökéletes ezért a neutron bomlékony. A magban ez nem okoz okvetlenül problémát mert a disszociáló elektron egy másik protonra ugrik rá. A szabad neutron viszont elbomlik.
A tömeg tehát csupán tehetetlenség, a sebesen pörgõ elektron (vagy proton) tórusz ellenállása az õt kimozditani kívánó erõvel szemben, ilyesmit akkor érzel amikor egy forgó fúrógépet hirtelen elfordítasz.
Ha a tóruszok forgástengelyét egymással rendezni tudnánk, vélhetõen az anyag elképesztõ tulajdonságai látnának napvilágot.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#123
Gravitáció és az Anyag
A gravitáció nem lehet vonzóerõ, sõt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerõk. Az összes vonzóerõ látszólagos, valódi nyomóerõk eredõje lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erõt és sohasem fordítva, visszafelé.
Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERÕ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erõ hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia. A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem csak a fejünkben létezõ dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idõvel is, az idõ nem anyag, az idõ nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridõt pedig már kedvem sincs megemlíteni.
A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltõ gravitációs sugárzás, gravitonokból áll, A világ meghatározó, legerõteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tûnik a leggyengébb hatóerõnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erõ azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erõvel nyom a Föld felé. Az alulról érkezõ DVAG keresztülhaladva a Földön, belõle egy kicsiny rész elnyelõdik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erõ különbsége a testünk súlya.
A világegyetemet kitöltõ DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hõn áhított, majd késõbb elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésbõl indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegõben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskébõl áll. A vivõrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettõs spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.
A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerûbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amibõl látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot elõállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.
A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességûnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világûrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világûrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Õ módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerõsítették, amely szerint a Föld a Leo/Kráter csillagkép irányába száguld.
A gravitonok valószínûleg nagyságrendekkel nagyobb sebességûek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.
A fény sebessége nem állandó, azt megfelelõ pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leesõ fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).
Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idõ nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni).
A gravitáció nem lehet vonzóerõ, sõt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerõk. Az összes vonzóerõ látszólagos, valódi nyomóerõk eredõje lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erõt és sohasem fordítva, visszafelé.
Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERÕ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erõ hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia. A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem csak a fejünkben létezõ dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idõvel is, az idõ nem anyag, az idõ nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridõt pedig már kedvem sincs megemlíteni.
A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltõ gravitációs sugárzás, gravitonokból áll, A világ meghatározó, legerõteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tûnik a leggyengébb hatóerõnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erõ azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erõvel nyom a Föld felé. Az alulról érkezõ DVAG keresztülhaladva a Földön, belõle egy kicsiny rész elnyelõdik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erõ különbsége a testünk súlya.
A világegyetemet kitöltõ DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hõn áhított, majd késõbb elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésbõl indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegõben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskébõl áll. A vivõrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettõs spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.
A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerûbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amibõl látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot elõállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.
A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességûnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világûrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világûrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Õ módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerõsítették, amely szerint a Föld a Leo/Kráter csillagkép irányába száguld.
A gravitonok valószínûleg nagyságrendekkel nagyobb sebességûek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.
A fény sebessége nem állandó, azt megfelelõ pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leesõ fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).
Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idõ nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni).
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#122
Simply Red 821,index.hu Van-e éter, válasz,
Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.
Attól, hogy a rendõrök éppen nem mérik az autód sebességét attól az autód még száguld. Ha máshogy nem hát 600 km/sec. Nem kell megmérned mindent és mindenkor, bizonyos dolgokat mérés (és detektálás) nélkül is lehet tudni bizonyos pontossággal.
Tehát igenis lehet tudni, hogy az Andromédáról egy millió évvel ezelõtt útjáraindult laser foton az bizony kb félúton jár a Föld felé. Ráadásul most nem is éppen felénk tart. És azt is meglehetõs pontossággal meg lehet mondani ELÕRE, hogy az a foton ha más baj nem éri kb 1.3 millió év múlva elkapható lesz egy távcsõvel vagy akár szabad szemmel itt a földön.
Hogy nem pontosan lehet tudni? Hohóó, hiszen a méréseitek sem pontosak. Egy csomó dolgot kiszámolunk. Nem mérünk meg mindent.
Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.
- A ..lézerhullám egész más tészta.
Hát ez az. Miért gondolod, hogy a lézer fénykristály foton egy egészen másfajta foton. Mert csõdöt mond a valószínûségi függvényed ?
- A lézerbõl kilépõ fénnyalábban a valószínûségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus.
Na, akkor meg is egyeztünk. A foton egyenes vonalban terjed.
Ha a lézerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilván más körülmények között is ezt teszi. Ezen más körülmények között (statisztikusan) a tér minden irányába indul egy egy foton. Ettõl azt hitted, hogy gömbszerûen terjed.
És ez azért van mert isteníted az egyfotonos kisérletet. Azok ugyanis nem tények hanem megfigyelések, borzasztó rossz értelmezéssel.
A fénykristályon remélem felakadtál, a lézerfény kristályos jellege a yin yang modellbõl ered, amely nagyon jól megmagyarázza, miért is alakulhat ki egyáltalán a lézerfény. A lézerfény ugyanis valódi fénykristály amit ugyanazok az elektromos töltések tartanak össze és rendeznek el mint ahogy az elektronok (és protonok) az atomos kristályokat.
Az elektronok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (-) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében részt vesznek (a modellben C).
Ugyanígy a protonok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (+) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében is részt vesznek (a modellben D).
A kristályból kihullanak az eltérõ frekvenciájú fotonok a lézerfény keletkezésekor, nem passzolnak bele a kristályba. A lézer ezért monokromatikus.
A kristályt az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltése tartja egyben, ez csak azonos fázisban lévõ fotonokra érvényesül, amikor az azonos töltések egymástól a legtávolabbra de az ellentétes elõjelû töltések egymáshoz a legközelebb tartózkodhatnak, mindezt menetközben, tartósan és a menetirányra merõleges síkban. A lézer ezért koherens.
A lézerfényben tehát kristályszerûen elrendezõdött fotonok vesznek részt amelyek egymással interferálnak.
Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.
Attól, hogy a rendõrök éppen nem mérik az autód sebességét attól az autód még száguld. Ha máshogy nem hát 600 km/sec. Nem kell megmérned mindent és mindenkor, bizonyos dolgokat mérés (és detektálás) nélkül is lehet tudni bizonyos pontossággal.
Tehát igenis lehet tudni, hogy az Andromédáról egy millió évvel ezelõtt útjáraindult laser foton az bizony kb félúton jár a Föld felé. Ráadásul most nem is éppen felénk tart. És azt is meglehetõs pontossággal meg lehet mondani ELÕRE, hogy az a foton ha más baj nem éri kb 1.3 millió év múlva elkapható lesz egy távcsõvel vagy akár szabad szemmel itt a földön.
Hogy nem pontosan lehet tudni? Hohóó, hiszen a méréseitek sem pontosak. Egy csomó dolgot kiszámolunk. Nem mérünk meg mindent.
Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.
- A ..lézerhullám egész más tészta.
Hát ez az. Miért gondolod, hogy a lézer fénykristály foton egy egészen másfajta foton. Mert csõdöt mond a valószínûségi függvényed ?
- A lézerbõl kilépõ fénnyalábban a valószínûségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus.
Na, akkor meg is egyeztünk. A foton egyenes vonalban terjed.
Ha a lézerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilván más körülmények között is ezt teszi. Ezen más körülmények között (statisztikusan) a tér minden irányába indul egy egy foton. Ettõl azt hitted, hogy gömbszerûen terjed.
És ez azért van mert isteníted az egyfotonos kisérletet. Azok ugyanis nem tények hanem megfigyelések, borzasztó rossz értelmezéssel.
A fénykristályon remélem felakadtál, a lézerfény kristályos jellege a yin yang modellbõl ered, amely nagyon jól megmagyarázza, miért is alakulhat ki egyáltalán a lézerfény. A lézerfény ugyanis valódi fénykristály amit ugyanazok az elektromos töltések tartanak össze és rendeznek el mint ahogy az elektronok (és protonok) az atomos kristályokat.
Az elektronok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (-) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében részt vesznek (a modellben C).
Ugyanígy a protonok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (+) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében is részt vesznek (a modellben D).
A kristályból kihullanak az eltérõ frekvenciájú fotonok a lézerfény keletkezésekor, nem passzolnak bele a kristályba. A lézer ezért monokromatikus.
A kristályt az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltése tartja egyben, ez csak azonos fázisban lévõ fotonokra érvényesül, amikor az azonos töltések egymástól a legtávolabbra de az ellentétes elõjelû töltések egymáshoz a legközelebb tartózkodhatnak, mindezt menetközben, tartósan és a menetirányra merõleges síkban. A lézer ezért koherens.
A lézerfényben tehát kristályszerûen elrendezõdött fotonok vesznek részt amelyek egymással interferálnak.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#121
Lukács Attila folyt
mi okozza a forgást? Csak a 'szülõ csillag' forgása és összehúzódása, vagy van még valami?
Igen a 'szülõ csillag' forgása és összehúzódása elsõsorban.
- Lehetséges-e valahol létezõ nem forgó vagy igen elhanyagolható perdületû (nagyméretû) F.Ly?
A világon minden lehetséges, de én azt gondolom, hogy ezek forognak az elõbb említett okból. Fogalmam nincs mi lesz a forgással, elképzelhetõ valamilyen fékezõdés, de nem értek ehhez.
A belül lévõ extra tömeget tekintjük forgónak, vagy a beáramló DVAG mozgási geometriáját?
Az eseményhorizonton belüli dolgok nyilván hipotetikusak, mint ahogy a fekete lyuk maga is az. Az én véleményem az, hogy a fekete lyuk egy csillag, ami már nem tud világítani, pontosabban valószínûleg világít csak nem láthatjuk. Mint ahogy a csillagok is forognak úgy forog a fekete lyuk is, az elsõ kérdés alapján valószínûleg sokkal gyorsabban. Mivel a DVAG kölcsönhatása az anyaggal nagyon nagyon kicsi, ezért a forgás nem túlságosan befolyásolja a beáramlás mozgási geometriáját, szerintem.
- János az eseményhorizontot egy valamilyen "vastag héjként" értelmezi és mögötte van az extra tömegû test, vagy magát a héjat tekintjük extra tömegûnek?
Nem, az eseményhorizont csak annyit jelent, hogy ott a DVAG sodrás sebessége = c. Ezt nehéz pontosan megfogalmazni mit jelent, majd okosabb emberek segítenek. A fekete lyuktól nagyon távol a sodrás sebessége nagyon kicsi, kvázi nulla, míg az eseményhorizonton belül a sodrás sebessége sokkal nagyobb lehet mint c. Az eseményhorizont nem egy héj, valószínûleg nincs ott azon a gömbfelszínen semmi, mert ha valamiféle anyag (barionosra gondolok) lenne rajta kívül, akkor az abból induló fény kimászhatna a gravitációs csapdából és látszana a fekete lyuk. De nem látszik.
- a gravitonok a horizont felett merre mozognak: sugárirányban? axiálisan? Van-e konkrét modell, érdekelne ha nem veszi tolakodásnak?
A DVAG gradiens véleményem szerint ugyanúgy mint egy kisebb tömegû test esetén, a tömegközéppont felé mutat. A gravitonok viszont minden irányban repkednek a horizont felett is meg alatt is. A gravitonok a meghatározók nem a tömeg. A tömeg nem vonzza a gravitonokat. A graviton arra megy amerre akar. A tömeg a világegyetemnek elenyészõ része. A DVAG graviton az anyagi világ döntõ része. Az a modell amiket válaszolok, ezeket mind én találtam ki. A fele sem biztos, hogy így is van. Nekem tetszik.
- c négyzet graviton sebesség logikus is lehet, ha feltételezzük, hogy a DVAG elõször eléri a C sebességet, ezzel mintegy kivetül, kifordul a normál térbõl, majd ezt követõen a horizont mögé érve visszalassul, de már nem az Univerzum geometriája szerint.
Nem nem ezzel nem értek egyet. A graviton sebessége a meghatározó, a kopasz graviton sebességét nem befolyásolja semmi. Ha elektromos töltések akaszkodnak rá, akkor lassul le c -re, ez lesz a fény. Ha ez a komplex "megáll" és egyhelyben topog akkor ez lesz a közönséges anyag, proton, atom, neutron.
A DVAG nem fordul ki a normál térbõl, minden a térben történik, nem kell az einsteini meg a brános hókuszpókusz. A DVAG áramlás csak annyit jelent, hogy szembõl kevesebb graviton jön, ettõl alakul ki a sodrás. Ezalapján nincs értelme a visszalassulás dolognak.
az eseményhorizonthoz érve (ott gondolom c a sebesség) azt követõen milyen ütemben növekszik meg c2-re DVAG sebesség? Elhagyja e a DVAG az eseményhorizontot, vagy benne áramlik tovább, esetleg a belsõ oldalon a középpont felé halad?
Az eseményhorizonton lévõ c áramlási, sodrási sebesség egy virtuális dolog, a gravitonok sebessége mindenhol c2. Az eseményhorizonton a befelé és a kifelé mozgó gravitonok egyensúlya alakítja ki a c sebességû sodrást. Így c2 akkor lesz belül, ha már semmi graviton nem jön a fekete lyuk középpontja felöl, tehát elég nagy a fekete lyuk. Itt lehet megkülönböztetni a fekete lyukakat, mert ez egy tömeghatár. Az ennél nagyobb tömegû fekete lyukak belsõ nyomása már nem nõ, maximális. Ezért nem lesz szingularitás, tehát a nyomás nem nõ a végtelenbe. A DVAG persze, elhagyja az eseményhorizontot, megy befelé. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor teljes egészében elnyelõdik.
Fenti kérdés sok ellentmondásra kínál lehetõséget...
Szerintem így semmi ellentmondás nincs benne.
- a szembe áramló gravitonok honnan jönnek, illetve milyen hatás miatt érkeznek kifelé.
A világûrbõl jönnek a fekete lyukon keresztül. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor nem jönnek szembe.
Van-e olyan határsebesség az Ön elméletében, ahol a szembe jövõ graviton már nincs fizikai kölcsönhatásban a befelé menõvel?
Az elõbbiek alapján ez nem szerencsés kérdés. Vagy jön szembe graviton, vagy nem. Ha elég nagy a lyuk akkor nem.
- a jetek a FLy. két tengelyénél mibõl származhatnak?
Huh, hát mindent én sem tudhatok. Elképzelésem van rá, ezt esetleg késõbb.
mi okozza a forgást? Csak a 'szülõ csillag' forgása és összehúzódása, vagy van még valami?
Igen a 'szülõ csillag' forgása és összehúzódása elsõsorban.
- Lehetséges-e valahol létezõ nem forgó vagy igen elhanyagolható perdületû (nagyméretû) F.Ly?
A világon minden lehetséges, de én azt gondolom, hogy ezek forognak az elõbb említett okból. Fogalmam nincs mi lesz a forgással, elképzelhetõ valamilyen fékezõdés, de nem értek ehhez.
A belül lévõ extra tömeget tekintjük forgónak, vagy a beáramló DVAG mozgási geometriáját?
Az eseményhorizonton belüli dolgok nyilván hipotetikusak, mint ahogy a fekete lyuk maga is az. Az én véleményem az, hogy a fekete lyuk egy csillag, ami már nem tud világítani, pontosabban valószínûleg világít csak nem láthatjuk. Mint ahogy a csillagok is forognak úgy forog a fekete lyuk is, az elsõ kérdés alapján valószínûleg sokkal gyorsabban. Mivel a DVAG kölcsönhatása az anyaggal nagyon nagyon kicsi, ezért a forgás nem túlságosan befolyásolja a beáramlás mozgási geometriáját, szerintem.
- János az eseményhorizontot egy valamilyen "vastag héjként" értelmezi és mögötte van az extra tömegû test, vagy magát a héjat tekintjük extra tömegûnek?
Nem, az eseményhorizont csak annyit jelent, hogy ott a DVAG sodrás sebessége = c. Ezt nehéz pontosan megfogalmazni mit jelent, majd okosabb emberek segítenek. A fekete lyuktól nagyon távol a sodrás sebessége nagyon kicsi, kvázi nulla, míg az eseményhorizonton belül a sodrás sebessége sokkal nagyobb lehet mint c. Az eseményhorizont nem egy héj, valószínûleg nincs ott azon a gömbfelszínen semmi, mert ha valamiféle anyag (barionosra gondolok) lenne rajta kívül, akkor az abból induló fény kimászhatna a gravitációs csapdából és látszana a fekete lyuk. De nem látszik.
- a gravitonok a horizont felett merre mozognak: sugárirányban? axiálisan? Van-e konkrét modell, érdekelne ha nem veszi tolakodásnak?
A DVAG gradiens véleményem szerint ugyanúgy mint egy kisebb tömegû test esetén, a tömegközéppont felé mutat. A gravitonok viszont minden irányban repkednek a horizont felett is meg alatt is. A gravitonok a meghatározók nem a tömeg. A tömeg nem vonzza a gravitonokat. A graviton arra megy amerre akar. A tömeg a világegyetemnek elenyészõ része. A DVAG graviton az anyagi világ döntõ része. Az a modell amiket válaszolok, ezeket mind én találtam ki. A fele sem biztos, hogy így is van. Nekem tetszik.
- c négyzet graviton sebesség logikus is lehet, ha feltételezzük, hogy a DVAG elõször eléri a C sebességet, ezzel mintegy kivetül, kifordul a normál térbõl, majd ezt követõen a horizont mögé érve visszalassul, de már nem az Univerzum geometriája szerint.
Nem nem ezzel nem értek egyet. A graviton sebessége a meghatározó, a kopasz graviton sebességét nem befolyásolja semmi. Ha elektromos töltések akaszkodnak rá, akkor lassul le c -re, ez lesz a fény. Ha ez a komplex "megáll" és egyhelyben topog akkor ez lesz a közönséges anyag, proton, atom, neutron.
A DVAG nem fordul ki a normál térbõl, minden a térben történik, nem kell az einsteini meg a brános hókuszpókusz. A DVAG áramlás csak annyit jelent, hogy szembõl kevesebb graviton jön, ettõl alakul ki a sodrás. Ezalapján nincs értelme a visszalassulás dolognak.
az eseményhorizonthoz érve (ott gondolom c a sebesség) azt követõen milyen ütemben növekszik meg c2-re DVAG sebesség? Elhagyja e a DVAG az eseményhorizontot, vagy benne áramlik tovább, esetleg a belsõ oldalon a középpont felé halad?
Az eseményhorizonton lévõ c áramlási, sodrási sebesség egy virtuális dolog, a gravitonok sebessége mindenhol c2. Az eseményhorizonton a befelé és a kifelé mozgó gravitonok egyensúlya alakítja ki a c sebességû sodrást. Így c2 akkor lesz belül, ha már semmi graviton nem jön a fekete lyuk középpontja felöl, tehát elég nagy a fekete lyuk. Itt lehet megkülönböztetni a fekete lyukakat, mert ez egy tömeghatár. Az ennél nagyobb tömegû fekete lyukak belsõ nyomása már nem nõ, maximális. Ezért nem lesz szingularitás, tehát a nyomás nem nõ a végtelenbe. A DVAG persze, elhagyja az eseményhorizontot, megy befelé. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor teljes egészében elnyelõdik.
Fenti kérdés sok ellentmondásra kínál lehetõséget...
Szerintem így semmi ellentmondás nincs benne.
- a szembe áramló gravitonok honnan jönnek, illetve milyen hatás miatt érkeznek kifelé.
A világûrbõl jönnek a fekete lyukon keresztül. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor nem jönnek szembe.
Van-e olyan határsebesség az Ön elméletében, ahol a szembe jövõ graviton már nincs fizikai kölcsönhatásban a befelé menõvel?
Az elõbbiek alapján ez nem szerencsés kérdés. Vagy jön szembe graviton, vagy nem. Ha elég nagy a lyuk akkor nem.
- a jetek a FLy. két tengelyénél mibõl származhatnak?
Huh, hát mindent én sem tudhatok. Elképzelésem van rá, ezt esetleg késõbb.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#120
LA folyt.
Amennyiben nem áramlik a tér c sebességgel a fekete lyuk felé..
Ezt mindenképpen pontosítanám, a tér nem áramlik. A DVAG "áramlik" amely a gravitoniok összegzett mozgását jelenti: ha mindkét irányban egyforma mennyiségû a gravitonsugárzás akkor nincs net áramlás. Fekete lyuk eseményhorizontján a fekete lyuk felõl kevesebb graviton érkezik mint befele és ez ad egy bizonyos áramlás jelleget amely inkább gradiens jellegû. Az eseményhorizonton ez a befelé irányuló sodrás éppen c -nek megfelelõ, ezért a kifelé indított fény látszólag áll, sziszifuszi munkával kapaszkodik kifelé de a szembeszél miatt a földre nem képes eljutni soha.
a fekete lyuk eseményhorizontja közelében szerintem érintõ irányú gyorsulás és mozgás lehetséges, sugár irányú nem.
Ezzel nem értek egyet, ott már csak befelé lehet gyorsulni. Az eseményhorizonton belül c -nél nagyobb a sodrás sebessége. Kívül kisebb, ezért a kívülrõl a föld felé indított fénysugár lassan ki tud mászni a gödörbõl, szép lassan felgyorsul ahogy a sodrás csökken, s mire a földre ér fénysebességû (c) lesz., ezt mérjük.
a teret alkotó gravitonok (amennyiben alkotják a teret)
Nem, a teret nem alkotják a gravitonok, a teret nem alkotja semmi, a tér egy geometriai definíció, üres. A DVAG -ot alkotják.
változó sûrûségben vannak-e jelen?
A világûrben homogén, tömegek közelében gradiens ami azt is jelenti, hogy ott kevesebb a tömegek felõl érkezõ graviton.
Befolyásolja -e a gravitonok jelenléte (és sûrûsége) a lokális fizikai folyamatok történésének ütemét tetszõlegesen felvett etalon tér tartományhoz képest?
Nagyonis jó a kérdés, szerintem nem, a relativitáselmélet szerint igen. Szerintem a folyamatokról hozzánk jutó információ sebessége változik az elõbbiek szerint.
Erre szokták hozni az órákat a toronyban és a torony alján, de szerintem ha ismét egymás mellé teszik az órákat kiderül, hogy megint egyformán járnak és az eltérés csak látszólagos volt. A GPS meg bonyolult rendszer a szatellitek mozgása miatt.
Az Ön modellje szerint A és B típusú graviton alkothat egy protont
A protont B+D alkotja, nem A+B. Az A+B egy gravitont épít fel. Az elektront A+C építi fel, nincsenek kvarkok, vagy legalábbis nincs szerepük az anyag felépítésében
Amenyiben az A és B graviton mérete a Planck mérethez közeli (lévén elemi objektumok), hogyan lehet két ilyen valamibõl egy 10^25 nagyságrenddel nagyobb hidrogén atommag?
Ezt a linket nézze meg, szerintem egy ilyesmi lehetséges. Itt az alkotórészek (esetemben B és D) aprók, de a részecske amit felépítenek (proton) mégis sokkal nagyobb.
http://smart1234.s-enterprize.com/PhotonWithMath2.htm
Tudomásom szerint a fényérzetet az orvostudományban a retinát ért fénnyomásból eredeztetik, ahol a fotonok pillanatnyi mikrogravitációs változása hat.
Hát ez meredek, a fénynek energiája is van, s ez elég a magyarázathoz. A fénykvantum a látásnál az A vitamint izomerizálja, egy közönséges kémiai reakció amelynek visszafordítását enzimek végzik.
- a foton = a gravitonnal?
Nem. Szerintem a foton egy megbéklyózott graviton, a C és a D elektromágneses töltésegység béklyózza meg, ezáltal a graviton éppen fénysebességre lassul.
Ha állóra van béklyózva akkor lép fel a közönséges anyag, a proton, elektron és mint fény megszûnik. Helyette van a barionos anyag. (természetesen a fény is anyag)
- Vagy a foton a gravitonok hullámszerû rezgésébõl ered (részecske szerû hatás), ahol a graviton helyhez kötött?
Nem.
- esetleg maguk a az A és B gravitonpárok áramlanak?
Igen. Õ maguk a közeg, ha úgy tetszik. Ez az A+B graviton alkotja a világ döntõ többségét. A látható anyag (csillagok, bolygók, ködök) csak elenyészõ rész, de ezt is a gravitonok alkotják, csak itt hozzájuk vannak kapcsolódva az elektromos töltések is. A kopasz graviton (A+B) egyenes vonalban, DNS szerû spirális pályán halad. A térnek nincs semmiféle szövete. A DVAG -nak lehet, ha úgy tetszik. A térnek nem.
Ezek a dolgok nincsenek könyvben, sehol. Ezek a saját gondolataim, és bárhol lehetnek tévesek. A relativitáselmélettel, mainstreem fizikával, egy csomó megfigyelés értelmezésével persze élesen szemben állnak.
Remélem ennek ellenére el tud fogadni belõle dolgokat, legalább mint lehetõséget,
Üdv, János
Amennyiben nem áramlik a tér c sebességgel a fekete lyuk felé..
Ezt mindenképpen pontosítanám, a tér nem áramlik. A DVAG "áramlik" amely a gravitoniok összegzett mozgását jelenti: ha mindkét irányban egyforma mennyiségû a gravitonsugárzás akkor nincs net áramlás. Fekete lyuk eseményhorizontján a fekete lyuk felõl kevesebb graviton érkezik mint befele és ez ad egy bizonyos áramlás jelleget amely inkább gradiens jellegû. Az eseményhorizonton ez a befelé irányuló sodrás éppen c -nek megfelelõ, ezért a kifelé indított fény látszólag áll, sziszifuszi munkával kapaszkodik kifelé de a szembeszél miatt a földre nem képes eljutni soha.
a fekete lyuk eseményhorizontja közelében szerintem érintõ irányú gyorsulás és mozgás lehetséges, sugár irányú nem.
Ezzel nem értek egyet, ott már csak befelé lehet gyorsulni. Az eseményhorizonton belül c -nél nagyobb a sodrás sebessége. Kívül kisebb, ezért a kívülrõl a föld felé indított fénysugár lassan ki tud mászni a gödörbõl, szép lassan felgyorsul ahogy a sodrás csökken, s mire a földre ér fénysebességû (c) lesz., ezt mérjük.
a teret alkotó gravitonok (amennyiben alkotják a teret)
Nem, a teret nem alkotják a gravitonok, a teret nem alkotja semmi, a tér egy geometriai definíció, üres. A DVAG -ot alkotják.
változó sûrûségben vannak-e jelen?
A világûrben homogén, tömegek közelében gradiens ami azt is jelenti, hogy ott kevesebb a tömegek felõl érkezõ graviton.
Befolyásolja -e a gravitonok jelenléte (és sûrûsége) a lokális fizikai folyamatok történésének ütemét tetszõlegesen felvett etalon tér tartományhoz képest?
Nagyonis jó a kérdés, szerintem nem, a relativitáselmélet szerint igen. Szerintem a folyamatokról hozzánk jutó információ sebessége változik az elõbbiek szerint.
Erre szokták hozni az órákat a toronyban és a torony alján, de szerintem ha ismét egymás mellé teszik az órákat kiderül, hogy megint egyformán járnak és az eltérés csak látszólagos volt. A GPS meg bonyolult rendszer a szatellitek mozgása miatt.
Az Ön modellje szerint A és B típusú graviton alkothat egy protont
A protont B+D alkotja, nem A+B. Az A+B egy gravitont épít fel. Az elektront A+C építi fel, nincsenek kvarkok, vagy legalábbis nincs szerepük az anyag felépítésében
Amenyiben az A és B graviton mérete a Planck mérethez közeli (lévén elemi objektumok), hogyan lehet két ilyen valamibõl egy 10^25 nagyságrenddel nagyobb hidrogén atommag?
Ezt a linket nézze meg, szerintem egy ilyesmi lehetséges. Itt az alkotórészek (esetemben B és D) aprók, de a részecske amit felépítenek (proton) mégis sokkal nagyobb.
http://smart1234.s-enterprize.com/PhotonWithMath2.htm
Tudomásom szerint a fényérzetet az orvostudományban a retinát ért fénnyomásból eredeztetik, ahol a fotonok pillanatnyi mikrogravitációs változása hat.
Hát ez meredek, a fénynek energiája is van, s ez elég a magyarázathoz. A fénykvantum a látásnál az A vitamint izomerizálja, egy közönséges kémiai reakció amelynek visszafordítását enzimek végzik.
- a foton = a gravitonnal?
Nem. Szerintem a foton egy megbéklyózott graviton, a C és a D elektromágneses töltésegység béklyózza meg, ezáltal a graviton éppen fénysebességre lassul.
Ha állóra van béklyózva akkor lép fel a közönséges anyag, a proton, elektron és mint fény megszûnik. Helyette van a barionos anyag. (természetesen a fény is anyag)
- Vagy a foton a gravitonok hullámszerû rezgésébõl ered (részecske szerû hatás), ahol a graviton helyhez kötött?
Nem.
- esetleg maguk a az A és B gravitonpárok áramlanak?
Igen. Õ maguk a közeg, ha úgy tetszik. Ez az A+B graviton alkotja a világ döntõ többségét. A látható anyag (csillagok, bolygók, ködök) csak elenyészõ rész, de ezt is a gravitonok alkotják, csak itt hozzájuk vannak kapcsolódva az elektromos töltések is. A kopasz graviton (A+B) egyenes vonalban, DNS szerû spirális pályán halad. A térnek nincs semmiféle szövete. A DVAG -nak lehet, ha úgy tetszik. A térnek nem.
Ezek a dolgok nincsenek könyvben, sehol. Ezek a saját gondolataim, és bárhol lehetnek tévesek. A relativitáselmélettel, mainstreem fizikával, egy csomó megfigyelés értelmezésével persze élesen szemben állnak.
Remélem ennek ellenére el tud fogadni belõle dolgokat, legalább mint lehetõséget,
Üdv, János
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#119
Megpróbálhatnál olyan elméletet kidolgozni, ami legalább a tényeknek nem mond ellent.
#118
"A c szerintem nem szélsõérték"
A kísérletek szerint meg igen.
"a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek."
Nem. Az ált. rel. elm. szerint pontosan fénysebességgel mozognak. És mivel az elméletet pontosan egyezik a megfigyelésekkel, ez kénytelen igaz lenni.
"Az idõ nem fagy be mert az egy definíció."
Minden fogalom definíció. A tégla is definíció, mégis lehet belõle házat építeni.
"Hiányzik az egyetemes fizikai mérõszám az abszolút idõ ütem mérésére"
Nem hiányzik, mivel nincs olyan. Legalábbis gyakorlati szempontból nem létezik, mivel nem lehetséges mérni.
"A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút idõt."
A rel. elm., mint a neve is mutatja, egy elmélet. Tehát méréssel nem foglalkozik, az a kísérleti fizika dolga. Viszont alapoz korábbi megfigyelésekre, amikbõl pontosan az következik, hogy nincs abszolút idõ.
"A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy õ a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belõle."
Mi mást lehet mérni, mint a valóságot? És amit elvileg sem lehet mérni/megfigyelni, az egyáltalán valóságos-e?
"Az abszolút idõt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet."
Hogy lehet számítani?
"Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet."
Ez következménye a rel. elm.-nek, nem alapfeltevése. Tehát nem vezethet tévútra semmiképp. Egy dologra jó, le lehet ellenõrizni, és ha nem igaz, akkor téves a rel. elm. Persze a kísérletek szerint létezik az effektus.
A kísérletek szerint meg igen.
"a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek."
Nem. Az ált. rel. elm. szerint pontosan fénysebességgel mozognak. És mivel az elméletet pontosan egyezik a megfigyelésekkel, ez kénytelen igaz lenni.
"Az idõ nem fagy be mert az egy definíció."
Minden fogalom definíció. A tégla is definíció, mégis lehet belõle házat építeni.
"Hiányzik az egyetemes fizikai mérõszám az abszolút idõ ütem mérésére"
Nem hiányzik, mivel nincs olyan. Legalábbis gyakorlati szempontból nem létezik, mivel nem lehetséges mérni.
"A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút idõt."
A rel. elm., mint a neve is mutatja, egy elmélet. Tehát méréssel nem foglalkozik, az a kísérleti fizika dolga. Viszont alapoz korábbi megfigyelésekre, amikbõl pontosan az következik, hogy nincs abszolút idõ.
"A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy õ a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belõle."
Mi mást lehet mérni, mint a valóságot? És amit elvileg sem lehet mérni/megfigyelni, az egyáltalán valóságos-e?
"Az abszolút idõt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet."
Hogy lehet számítani?
"Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet."
Ez következménye a rel. elm.-nek, nem alapfeltevése. Tehát nem vezethet tévútra semmiképp. Egy dologra jó, le lehet ellenõrizni, és ha nem igaz, akkor téves a rel. elm. Persze a kísérletek szerint létezik az effektus.
#117
LA kérdései,
Huh, köszönöm szépen ezt a kis eszmefuttatást, több helyen látok némi általam is elfogadható kiutat, de sajnos én már a legelemibb dolgokkal sem tudok egyetérteni.
a gravitációs jelenséget a téridõ gyorsuló áramlása okozza..?
NEM. De ebbõl van kiút számomra.
http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm
Nekem a tér egy definíció, egy koordináta rendszer, teljesen üres, nincs benne semmiféle anyag, nem fizikailag létezõ anyag, ezáltal nem görbíthetõ, semmiképpen nem áramlik, nem torzul, benne a fény mehet görbén, mint pl egy nagyító lencsén áthaladva, de ettõl ott nem görbül a tér.
Az idõ nem fizikailag létezõ valami, nem anyag, (csak anyaghoz köthetõ, annak a mozgásához köthetõ), hanem szintén egy definíció.
A téridõ ahogy ezt Einstein kitalálta, nem létezõ dolog, tehát nem áramolhat, semmilyen sebességgel, nemhogy gyorsulva.
Nos, most tegyük bele ebbe a koordinátarendszer térbe az anyagot, elsõsorban a DVAG sötét energiát, ez már áramolhat, de vélhetõen nem fog gyorsulni a DVAG áramlása a tömegek közelében, csak egy DVAG gradiens alakul ki. Az egyszerûség kedvéért vegyük úgy, hogy a DVAG gravitonokból áll. Véleményem szerint a kopasz gravitonok
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
sebessége sokkal nagyobb mint a fény, s ez akkor sem fog nõni ha történetesen a gravitonok a Föld felé mennek.
és nem valamilyen téridõben áramló hullámok?
De igen. Ezek a gravitonok, amik a DVAG -ot alkotják okozzák a nyomóerõt a Föld közelében, mert a Földön keresztül a túloldalról (alulról) némileg kevesebb DVAG éri a testünket. A két erõ különbsége a testünk súlya.
A tér áramlás sodorja magával a benne lévõ anyagot. Úgy, mint egy patak,...
Nem a tér hanem a DVAG áramlása sodorja. Erõtér nevezéktan is jó lehet talán, csak egyedül a tér nem. A többi stimmel.
melyben a pisztrángok teste ugyancsak vízbõl épül fel.
Nem kell vizbõl legyen, bármi lehet. Fény, atomok, két fekete lyuk, stb.
Az anyag a téridõt csavarja fel lokálisan
Az elõbbiek alapján a téridõt nem lehet felcsavarni, sem áramlásra késztetni.
Áramló térben az idõ fogyatkozik.
Hát ezt nem értem, de nem baj. A tér nem áramlik.
Szélsõérték: c sebesség , "befagyott idõ".
A c szerintem nem szélsõérték, a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek. Az idõ nem fagy be mert az egy definíció.
Hiányzik az egyetemes fizikai mérõszám az abszolút idõ ütem mérésére,
A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút idõt. A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy õ a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belõle. Az abszolút idõt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet.
A spec. rel. szerint a sebesség irányában az álló megfigyelõhöz képest kontrakciót szenved az anyag.
Igen a specrel szerint, sajnos. Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet.
Úgyhogy ezen dolgok miatt sokmindennel nem tudok azonosulni, ideteszek néhány közvetlen linket a könnyebb fellelés érdekében.
A véleményem cseppet sem elfogadott dolog, de nekem ez van. Az képzelem be magamnak róla, hogy kerek és megáll a lábán.
http://160.114.99.91/astrojan/vita3.htm
http://160.114.99.91/astrojan/vita.htm
http://160.114.99.91/astrojan/einstein.htm
http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm
http://160.114.99.91/astrojan/morley.htm
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
http://forum.index.hu/Search/changeASNavigatorStep?o=2&aq_text=&aq_cre=0&user_id=470067&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=1
Üdv, János
Huh, köszönöm szépen ezt a kis eszmefuttatást, több helyen látok némi általam is elfogadható kiutat, de sajnos én már a legelemibb dolgokkal sem tudok egyetérteni.
a gravitációs jelenséget a téridõ gyorsuló áramlása okozza..?
NEM. De ebbõl van kiút számomra.
http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm
Nekem a tér egy definíció, egy koordináta rendszer, teljesen üres, nincs benne semmiféle anyag, nem fizikailag létezõ anyag, ezáltal nem görbíthetõ, semmiképpen nem áramlik, nem torzul, benne a fény mehet görbén, mint pl egy nagyító lencsén áthaladva, de ettõl ott nem görbül a tér.
Az idõ nem fizikailag létezõ valami, nem anyag, (csak anyaghoz köthetõ, annak a mozgásához köthetõ), hanem szintén egy definíció.
A téridõ ahogy ezt Einstein kitalálta, nem létezõ dolog, tehát nem áramolhat, semmilyen sebességgel, nemhogy gyorsulva.
Nos, most tegyük bele ebbe a koordinátarendszer térbe az anyagot, elsõsorban a DVAG sötét energiát, ez már áramolhat, de vélhetõen nem fog gyorsulni a DVAG áramlása a tömegek közelében, csak egy DVAG gradiens alakul ki. Az egyszerûség kedvéért vegyük úgy, hogy a DVAG gravitonokból áll. Véleményem szerint a kopasz gravitonok
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
sebessége sokkal nagyobb mint a fény, s ez akkor sem fog nõni ha történetesen a gravitonok a Föld felé mennek.
és nem valamilyen téridõben áramló hullámok?
De igen. Ezek a gravitonok, amik a DVAG -ot alkotják okozzák a nyomóerõt a Föld közelében, mert a Földön keresztül a túloldalról (alulról) némileg kevesebb DVAG éri a testünket. A két erõ különbsége a testünk súlya.
A tér áramlás sodorja magával a benne lévõ anyagot. Úgy, mint egy patak,...
Nem a tér hanem a DVAG áramlása sodorja. Erõtér nevezéktan is jó lehet talán, csak egyedül a tér nem. A többi stimmel.
melyben a pisztrángok teste ugyancsak vízbõl épül fel.
Nem kell vizbõl legyen, bármi lehet. Fény, atomok, két fekete lyuk, stb.
Az anyag a téridõt csavarja fel lokálisan
Az elõbbiek alapján a téridõt nem lehet felcsavarni, sem áramlásra késztetni.
Áramló térben az idõ fogyatkozik.
Hát ezt nem értem, de nem baj. A tér nem áramlik.
Szélsõérték: c sebesség , "befagyott idõ".
A c szerintem nem szélsõérték, a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek. Az idõ nem fagy be mert az egy definíció.
Hiányzik az egyetemes fizikai mérõszám az abszolút idõ ütem mérésére,
A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút idõt. A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy õ a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belõle. Az abszolút idõt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet.
A spec. rel. szerint a sebesség irányában az álló megfigyelõhöz képest kontrakciót szenved az anyag.
Igen a specrel szerint, sajnos. Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet.
Úgyhogy ezen dolgok miatt sokmindennel nem tudok azonosulni, ideteszek néhány közvetlen linket a könnyebb fellelés érdekében.
A véleményem cseppet sem elfogadott dolog, de nekem ez van. Az képzelem be magamnak róla, hogy kerek és megáll a lábán.
http://160.114.99.91/astrojan/vita3.htm
http://160.114.99.91/astrojan/vita.htm
http://160.114.99.91/astrojan/einstein.htm
http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm
http://160.114.99.91/astrojan/morley.htm
http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
http://forum.index.hu/Search/changeASNavigatorStep?o=2&aq_text=&aq_cre=0&user_id=470067&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=1
Üdv, János
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#116
"ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációbõl indul ki."
A gravitáció többnyire vonzó (+kozmológiai állandó).
"fõleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínû."
A gravitáció is fénysebességgel terjed.
A gravitáció többnyire vonzó (+kozmológiai állandó).
"fõleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínû."
A gravitáció is fénysebességgel terjed.
#115
"..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget?"
Az energia alakul tömeggé. De itt a tömeg a vonatkoztatási rendszertõl függ, mint ahogy a mozgási energia is.
"Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?"
Mérések igazolják. A részecskegyorsítókban napi rutin a fénysebesség közelébe gyorsítani a részecskéket. És mivel a gyorsítás körpályán történik elektromágneses térben, a tömegnövekedés azt jelenti, hogy a részecske letér a pályáról, ami eléggé jól észlelhetõ (és kompenzálni kell a térerõ növelésével).
"A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos."
Az ikerparadoxon is telejsen valóságos, már a múltkor elmagyaráztam. Bár az eredeti kísérletet értelemszerûen nem tudjuk elvégezni, de részecskékkel meg lehet csinálni. Az, hogy egy felgyorsított részecske élettartama sokszorosára nõ eléggé valóságos jelenség. Mint már mondtam, a paradoxon feloldásának kulcsa a gyorsulás.
A többit nem sikerült értelmeznem, mert azt nem írod, hogy melyik mire válasz.
Az energia alakul tömeggé. De itt a tömeg a vonatkoztatási rendszertõl függ, mint ahogy a mozgási energia is.
"Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?"
Mérések igazolják. A részecskegyorsítókban napi rutin a fénysebesség közelébe gyorsítani a részecskéket. És mivel a gyorsítás körpályán történik elektromágneses térben, a tömegnövekedés azt jelenti, hogy a részecske letér a pályáról, ami eléggé jól észlelhetõ (és kompenzálni kell a térerõ növelésével).
"A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos."
Az ikerparadoxon is telejsen valóságos, már a múltkor elmagyaráztam. Bár az eredeti kísérletet értelemszerûen nem tudjuk elvégezni, de részecskékkel meg lehet csinálni. Az, hogy egy felgyorsított részecske élettartama sokszorosára nõ eléggé valóságos jelenség. Mint már mondtam, a paradoxon feloldásának kulcsa a gyorsulás.
A többit nem sikerült értelmeznem, mert azt nem írod, hogy melyik mire válasz.
#114
Szia,
Ezt csak azert irtam le mert telleg jol mutatja a mai tudomanyos berkek legkoret.
Igen tudományos berkekben is ilyesmi a légkör, de Friderikusz semmiképpen sem tudományos berek. Neki joga van úgy viszonyulni, ahogy neki tetszik. A tudományos berkeknek nincs joga így viszonyulni. Természetesen megtehetik, meg is teszik.
Mint mondtad felesleges a szingularitas, csak egy nagyon suru anyaghalmaz kell, ez egy feketelyuk? Igen.
Es innen hogy indult meg a tagulas?
Ezt kapod házi feladatnak, ha eléggé megértetted a nyomó gravitációt, nem lesz túl nehéz kitalálni mi fog történni a DVAG -gal.
Igazabol a nyomo gravitacio, azaz siman eleg nevezni DVAG nek, miatt tunik ugy hogy valahol a szeleken gyorsabban tagul?
Szerintem nyomó gravitációval értelmezhetõ a "szélek" gyorsabb tágulása, legalábbis sokkal logikusabban mint a vonzó grav modell esetén, vagy akár az áltrellel, mert az áltrel sem tud vele mit kezdeni, amit nem csodálok, ugyan honnan is tudna.
A DVAG t tulajdonsagait itelve vehetjuk egy olyan "eronek" mely minnel nagyobb tomeggel all szemben annal nagyobb lesz a hatasa.
Igen. Annál nagyobb része mutatkozik meg. Egy elég nagy fekete lyuk mellett valószínûleg a teljes ereje is megmutatkozik. Ennél negyobb erõ nincs. A gravitáció tehát nem a természet leggyengébb, hanem ellenkezõleg, a természet mindent meghatározó, legnagyobb ereje. Kisebb tömeg mellett ebbõl csak kevés mutatkozik meg, és ezt a megmutatkozást hívjuk hagyományosan gravitációnak. A gravitáció oka viszont a DVAG.
Ezzel mivel a DVAG sugarzas ugy szinten energiat vesz fel, mit ugye akar ki is sugarozhat rogton, vagy leadhat, DE LE IS KOTODHET
Ezt nem teljesen értem.
s mivel az anyag nem mas mint lekotott energia igy tomeget nyerhet (mi ugye bar csak a mi matematikai talalmanyunk, mivel ezt merni tudjuk, s altalaban arra buszkek vagyunk amit merni tudunk.
Igen valahogy így..
Ez minnel nagyobb a test annal nagyobb merteku, tehat a hatalmas tomegu testeknek egyre nagyobb mertekben novekedne a tomeguk (tobb anyaguk lenne).
Ezt használhatod a házi feladatban.
S szerinted a graviton athatolokepessege miért pont a tomegtol fugg?
Hú, hát fogalmam sincs.
A DVAG gravitonjai sok mast is megmagyarazhatnak szerintem a jovoben.
Igen, az elektromos töltésekkel együtt pedig szerintem mindent.
Megjelent a szügyi könyve decemberben, õ is ilyen töltéspárti, a töltései nekem is tetszenek, pontosabban õ is hasonlót talált ki. Vele csak az a baj, hogy csinált 1 (Egy azaz egyetlenegy) ejtõkisérletet, ráadásul rosszul és erre alapozza a mindent megdöntõ elméletét, sajnos. Kár pedig a töltések nem rosszak. (az index fórumon szívatják szegényt) Persze engem is.
..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget? Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?
A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos. Ezek csak akkor léteznek (látszólagosan csakis) ha nézzük õket. Ha nem nézzük nem léteznek. Miért lenne a tömegnövekedés kivétel ?
Üdv, János <#wave>
Ezt csak azert irtam le mert telleg jol mutatja a mai tudomanyos berkek legkoret.
Igen tudományos berkekben is ilyesmi a légkör, de Friderikusz semmiképpen sem tudományos berek. Neki joga van úgy viszonyulni, ahogy neki tetszik. A tudományos berkeknek nincs joga így viszonyulni. Természetesen megtehetik, meg is teszik.
Mint mondtad felesleges a szingularitas, csak egy nagyon suru anyaghalmaz kell, ez egy feketelyuk? Igen.
Es innen hogy indult meg a tagulas?
Ezt kapod házi feladatnak, ha eléggé megértetted a nyomó gravitációt, nem lesz túl nehéz kitalálni mi fog történni a DVAG -gal.
Igazabol a nyomo gravitacio, azaz siman eleg nevezni DVAG nek, miatt tunik ugy hogy valahol a szeleken gyorsabban tagul?
Szerintem nyomó gravitációval értelmezhetõ a "szélek" gyorsabb tágulása, legalábbis sokkal logikusabban mint a vonzó grav modell esetén, vagy akár az áltrellel, mert az áltrel sem tud vele mit kezdeni, amit nem csodálok, ugyan honnan is tudna.
A DVAG t tulajdonsagait itelve vehetjuk egy olyan "eronek" mely minnel nagyobb tomeggel all szemben annal nagyobb lesz a hatasa.
Igen. Annál nagyobb része mutatkozik meg. Egy elég nagy fekete lyuk mellett valószínûleg a teljes ereje is megmutatkozik. Ennél negyobb erõ nincs. A gravitáció tehát nem a természet leggyengébb, hanem ellenkezõleg, a természet mindent meghatározó, legnagyobb ereje. Kisebb tömeg mellett ebbõl csak kevés mutatkozik meg, és ezt a megmutatkozást hívjuk hagyományosan gravitációnak. A gravitáció oka viszont a DVAG.
Ezzel mivel a DVAG sugarzas ugy szinten energiat vesz fel, mit ugye akar ki is sugarozhat rogton, vagy leadhat, DE LE IS KOTODHET
Ezt nem teljesen értem.
s mivel az anyag nem mas mint lekotott energia igy tomeget nyerhet (mi ugye bar csak a mi matematikai talalmanyunk, mivel ezt merni tudjuk, s altalaban arra buszkek vagyunk amit merni tudunk.
Igen valahogy így..
Ez minnel nagyobb a test annal nagyobb merteku, tehat a hatalmas tomegu testeknek egyre nagyobb mertekben novekedne a tomeguk (tobb anyaguk lenne).
Ezt használhatod a házi feladatban.
S szerinted a graviton athatolokepessege miért pont a tomegtol fugg?
Hú, hát fogalmam sincs.
A DVAG gravitonjai sok mast is megmagyarazhatnak szerintem a jovoben.
Igen, az elektromos töltésekkel együtt pedig szerintem mindent.
Megjelent a szügyi könyve decemberben, õ is ilyen töltéspárti, a töltései nekem is tetszenek, pontosabban õ is hasonlót talált ki. Vele csak az a baj, hogy csinált 1 (Egy azaz egyetlenegy) ejtõkisérletet, ráadásul rosszul és erre alapozza a mindent megdöntõ elméletét, sajnos. Kár pedig a töltések nem rosszak. (az index fórumon szívatják szegényt) Persze engem is.
..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget? Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?
A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos. Ezek csak akkor léteznek (látszólagosan csakis) ha nézzük õket. Ha nem nézzük nem léteznek. Miért lenne a tömegnövekedés kivétel ?
Üdv, János <#wave>
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Oldal 1 / 4Következő →