#124
fizika /pages/forum/topic.jsp?topicID=24 topik folytatása:
Almási Gábor [Alma, Kisalma] kérdése: a Föld felszínén hogy keletkezik müon?
Ugyanúgy ahogy 10 km magasságban. A kozmikus sugaraknak nem egy maghatározott úthosszuk van, a levegőben megtett út Maxwell eloszlású, a nagyobbik része ütközve a levegőmolekulákkal a sztratoszférában elbomlik. Egy kisebb rész pedig lejut a földfelszínre. Ezt bizonyítják a földfelszíni müonok. A kozmikus sugárzás különböző enrgiájú részecskékből áll és vannak egészen nagyenergiájú források is: http://www.nrao.edu/pr/2006/ringcluster/
"Hogy alakult ki az Univerzum?"
Úgy véljük volt ősrobbanás, de a továbbiakban eltér a véleményem az áltreles forgatókönyvtől:
- a világegyetem ciklusos, az indiaiak úgylehet tudnak valamit (Brahma - Visnu - Siva)
- az ősrobbanással nem keletkezett a világegyetem, főleg nem egy pontból, csupán felrobbant egy ezt megelőző, kompakt állapota
- a visszatérés természetesen nem a tágulás fokozatos lelassulásával majd az ezt követő összecsuklásával következik be mivel a gravitáció nem vonzóerő.
"volt-e kezdete az időnek?"
Igen, számunkra akkor kezdődött amikor nagytudású elődeink megfogalmazták vagy inkább körvonalazták, úgymond definiálták. Azelőtt (számunkra) nem létezett az idő fogalma, mert az idő nem anyag. Azért írom, hogy számunkra mert egy idegen civilizáció már régesrégen definiálhatta az idő fogalmát.
Tehát az idő fogalmának nemsok köze van az ősrobbanáshoz, az idő csak a mi fejünkben létezik. Mi nem megismerjük az időt, hanem létrehozzuk, kitaláljuk ugyanúgy mint a teret, mert a tér sem létezik fizikailag, a tér szintén nem anyag.
"a sötét energia... negatív nyomást fejt ki"
Nem. A sötét energia normális nyomást fejt ki, s a szélső galaxisokat gyorsítja mert az Univerzumon kivülről kisebb nyomóerő érkezik. A sötét energia azonos a gravitációval, amely a sötét energia-gravitonsugárzás árnyékolásából ered és eddig vonzóerőnek hittük.
"Ezek a DVAGok szerinted mekkora sebességgel mozognak?"
A DVAG gravitonok sokkal inkább c2 (c négyzet) sebességgel mozognak mint c-vel. Ez persze nem sebesség ezért pontosabban 300 000 c körüli sebességgel, de ez csak becslés. Az einsteini E=mc2 kifejezésben pedig nem is a fény sebessége lenne hanem helyette a sokkal alapvetőbb, a világegyetemet meghatározó és alkotó gravitonok szerepelnének.
Gravitonból van minden, a világunk 4 elemi részecskéből épül fel, ezek 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltés. Meg az energia. Más nincs, ezekből épül fel minden, a fény http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm , az elektronok, protonok, pozitron, antiproton és a többi nem stabil részecske is. Kvarkok nincsenek. Az elemi részecskéknek tömege sincs, a tömeg úgy áll elő amikor a fény megáll és az egyik gravitonja gyűrű alakban körbe kezd keringeni. Ekörül kering egy töltésegység kialakítva egy tóruszt. Ha a töltés negatív akkor előugrik az elektron. Ha pozitív akkor pozitron vagy proton. Ennél a két frekvenciánál stabil a ring, a többi frekvenciánál nem zárul körbe a graviton a tóruszon belül ezért a többi részecske elbomlik.
A neutron úgy képződik, hogy a magban egy elektron tórusz közepébe beépül a sokkal kisebb proton tórusz. A neutront tehát az elektromos töltések tartják össze. Az illeszkedés nem tökéletes ezért a neutron bomlékony. A magban ez nem okoz okvetlenül problémát mert a disszociáló elektron egy másik protonra ugrik rá. A szabad neutron viszont elbomlik.
A tömeg tehát csupán tehetetlenség, a sebesen pörgő elektron (vagy proton) tórusz ellenállása az őt kimozditani kívánó erővel szemben, ilyesmit akkor érzel amikor egy forgó fúrógépet hirtelen elfordítasz.
Ha a tóruszok forgástengelyét egymással rendezni tudnánk, vélhetően az anyag elképesztő tulajdonságai látnának napvilágot.