Informatika és tudomány

  • Astrojan
    #162
    Az atommag szerkezete
    Rohán János

    Az atommagban nincsenek neutronok.
    A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.

    A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak.

    Rendsz Vegyjel m % izotóp Eford pep hamburger
    1p H 1 99.985
    2p 2n He 4 99.9998 240000 2
    3p 4n Li 7 92.5 0.006
    4p 5n Be 9 100 0.001
    5p 6n B 11 80.1 0.001
    6p 6n C 12 98.9 4600 6 = 2 + 4
    7p 7n N 14 99.634 970
    8p 8n O 16 99.762 10700 8 = 2 x 4
    9p 10n F 19 100 0.4
    10p 10n Ne 20 90.48 1340 10 = 2 + 2 x 4
    11p 12n Na 23 100 22
    12p 12n Mg 24 78.99 580 12 = 3 x 4
    13p 14n Al 27 100 55
    14p 14n Si 28 92.23 650 14 = 8 + 6
    15p 16n P 31 100 7
    16p 16n S 32 95.02 440 16 = 4 + 2x6
    17p 18n Cl 35 75.77 1
    18p 22n Ar 40 99.6 220 18 = 2+4 + 2x6 + (4n)
    19p 20n K 39 93.26 3 19 = 1+2+4 + 2x6 + (1n)
    20p 20n Ca 40 96.941 67 20 = 8 + 2 x 6
    21p 24n Sc 45 100 0.03
    22p 26n Ti 48 73.8 3 22 = 4 + 3x6 + (4n)
    23p 28n V 51 100 0.7
    24p 28n Cr 52 83.789 14 24 = 2+4 + 3x6 + (4n)
    25p 30n Mn 55 100 8
    26p 30n Fe 56 91.72 1090 26 = 4+4 + 3 x 6 + (4n)
    27p 32n Co 59 100 3
    28p 30n Ni 58 68.077 60 28 = 2+8 + 3x6 + (2n)
    29p 34n Cu 63 69.17 0.06
    30p 34n Zn 64 48.6 0.3 30 = 4+8 + 3x6 + (4n)
    31p 38n Ga 69 60.1 0.01
    32p 42n Ge 74 35.94 0.2 32 = 2+4 + 3x6 + 8 (10n)
    33p 42n As 75 100 0.008
    34p 46n Se 80 49.61 0.03 34 = 8+ 6+2x6 + 8 + (12n)
    35p 44n Br 79 50.69 0.007
    36p 48n Kr 84 57 0.04 36 = 2+8 +6+2x6 +8 + (12n)
    37p 48n Rb 85 72.168 0.01
    38p 50n Sr 88 82.58 0.04 38 = 4+8 +6+2x6 +8 + (12n)
    39p 50n Y 89 100 0.007
    40p 50n Zr 90 51.45 0.05 40 = 2+4 + 2x6+6 +2x8 +(10n)
    41p 52n Nb 93 100 0.002
    42p 54n Mo 96 16.68 0.005 42 = 6+12 + 3x8 + (12n)
    43p 56n Tc 99 0
    44p 58n Ru 102 31.6 0.004 44 = 2 +6+12 + 3x8 + (14n)
    45p 58n Rh 103 100 0.0006
    46p 60n Pd 106 27.33 0.002 46 = 2+2 +6+12 +3x8 + (14n)
    47p 60n Ag 107 51.839 0.0006
    48p 66n Cd 114 28.73 0.002 48 = 2+4 +18 +3x8 + (18n)
    49p 66n In 115 95.7 0.0003
    50p 68n Sn 118 24.23 0.004 50 = 8 + 18 + 3x8 + (18n)
    51p 70n Sb 121 57.36 0.0004
    52p 74n Te 126 18.952 0.009 52 = 2+4+4 + 18 + 3x8 + (22n)
    53p 74n I 127 100 0.001
    54p 78n Xe 132 26.9 0.01 54 = 2+2+4+4 + 18 + 3x8 + (24n)
    55p 78n Cs 133 100 0.0008
    56p 82n Ba 138 71.7 0.01 56 =4+4+4 + 18 + 3x8 + 2 +(26n)
    57p 82n La 139 99.91
    58p 82n Ce 140 88.48 58 = 2+2+4+4 +18 +3x8 + 4 (24n)
    59p 82n Pr 141 100
    60p 82n Nd 142 27.13 60 = 4+4+4+ 18 + 3x8 + 6 +(22n)
    61p 84n Pm 145 0
    62p 90n Sm 152 26.75 ? 62 = 4+4 + 18 + 24 + 12 + (28n)
    63p 90n Eu 153 52.2
    64p 94n Gd 158 24.84 64= 2+4+4 + 18 +24 + 12 + (30n)
    65p 94n Tb 159 100
    66p 98n Dy 164 28.18 66= 4+4+4 + 18 +24 + 12 + (32n)
    67p 98n Ho 165 100
    68p 98n Er 166 33.6 68 = 2 + 12+6 +24 +2x12 + (30n)
    69p 100n Tm 169 100
    70p 104n Yb 174 31.8 70 = 4 +12+6 +24 +2x12 + (34n)
    71p 104n Lu 175 97.41 0.00000
    72p 108n Hf 180 35.1 0.0007 72 = 2+4 +6+12 +24 +2x12 +(36n)
    73p 108n Ta 181 99.988 0.00008
    74p 110n W 184 30.64 0.0005 74= 8 +6+12 + 24 + 2x12 + (36n)
    75p 110n Re 185 37.4 0.0002
    76p 116n Os 192 41.0 0.003 76 =2+4+4 +6+12 +24 +2x12+(40n)
    77p 116n Ir 193 62.7 0.002
    78p 116n Pt 194 32.9 0.005 78 =2+2+8 +6+12 +24 +2x12+(38n)
    79p 118n Au 197 100 0.0006
    80p 122n Hg 202 29.86 0.001 80 = 2 +18 + 24 + 3x12 + (42n)
    81p 124n Tl 205 70.476 0.0005
    82p 126n Pb 208 52.4 0.01 82 = 2+2+18 + 24 + 3x12 + (44n)
    83p 126n Bi 209 100 0.0007
    84p 126n Po 210 0 84 = 4+2+18 + 24 + 3x12 + (42n)
    85p At 210 0
    86p 136n Rn 222 0 86 = 8 +18 + 24 + 3x12 + (50n)
    87p Fr
    88p Ra
    89p Ac
    90p Th
    91p Pa
    92p U
    93p Np
    94p Pu
    95p Am
    96p Cm
    97p Bk
    98p Cf
    99p Es
    100p Fm
    101p Md
    102p No
    103p Lr
    104p Rf
    105p Db
    106p Sg
    107p Bh
    108p Hs
    109p Mt
    110p
    111p
    112p
    113p
    114p
    115p 184n Uup 299 115=1+2+2+ 12+6 + 24 +3x12 +2x16 (69n)
    116p Uuh


    Az atommagba beépülő protonok (proton tóruszok) egy náluk nagyobb átmérőjű elektron tórusz belsejében helyezkednek el, ennek hatására a protonok átmérője növekszik, az elektron "magára húzza" a proton gyűrűt. A nagyobb átmérőjű proton kisebb energiát jelent, ez magyarázhatja a tömegdefektus jelenséget.

    Ezzel szemben az elektron átmérője csökken, energiája nő, tehát a magban ilyen értelemben aktivált elektronok vannak. Ez magyarázattal szolgálhat a béta bomlás jelenségre, egy aktivált elektron könnyebben kiléphet a magból. Protonsugárzó atommagbomlás nincs, csak a stabil He magok léphetnek ki az instabil izotópokból.
    Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.