Génmanipulált élelmiszerek
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#86
Szinte természetes, hogy a Critical Biomass ezt írja. <#levele> (Nem neked szól a kritika.)
#85
Jó volt, de dolphin bejegyzéseit is érdemes elolvasni.
#84
nekem lejött mind a 28 perc, viszont amikor a felénél jártam az online hallgatásnál és beletekertem, akkor meghalt, szal inkább letöltöttem
#82
Erre gondoltál?
#78
nem tod, neten fenn van-e az a vitamûsor?
#77
A tud. szakértõi publikációkat meg nem lehet a reklámok közé sorolni.
#75
De kit érdekel, ha a saját termékét promótálja? Mindenki azt teszi. Megvenni viszont nem kötelezõ.
#74
A hazai felhasználás lehetõségére gondoltam végig mivel a topik fejlécében is úgy szól a kérdés: Kell ez nekünk? Erre én a magam részérõl nyugadtan ki merem jelenteni hogy nem.
#73
Mi nem értehetõ azon hogy van egy cég ami saját portékáját "favorizálja",pártfogolja más hasonló termékkel szemben? Nem érzem hogy helytelenül írtam volna amit leírtam ebben a vonatkozásban.
A szakértõket nem ismerem,sem a gmo mellett,sem az ellene érvelõket mivel nem vagyok sem biogenetikus,sem mezõgazdász.Egy vitamûsort hallottam a Kossuth Rádióban errõl a témáról és az ott hallott szakértõk véleményeibõl ismerem csak a témát és az ott elhangzottak megerõsítették a témáról alkotott addigi elképzeléseimet.Ennyi.
A szakértõket nem ismerem,sem a gmo mellett,sem az ellene érvelõket mivel nem vagyok sem biogenetikus,sem mezõgazdász.Egy vitamûsort hallottam a Kossuth Rádióban errõl a témáról és az ott hallott szakértõk véleményeibõl ismerem csak a témát és az ott elhangzottak megerõsítették a témáról alkotott addigi elképzeléseimet.Ennyi.
#72
Most már csak a hazai GM a téma? Nem maga a GM?
Tehát, azért mert te úgy ítéled meg hogy szükség nálunk itthon nincsen rá (amivel én is 1etértek). Abból 1enesen az kéne következzen, h be kell tiltani és ha vmely gazda úgy ítélné meg, h neki volna rá szüksége, akkor õ neki ilyen lehetõsége ne is legyen? Aztán, ha meg pont emiatt menne tönkre, akkor majd ugye ki lesz segítve, elvégre nem az õ hibájából ment tönkre (ez persze csak a lehetõségekrõl szól), vagy hoppá errõl már nincsen szó, hiszen ilyen intézkedés (tudtommal) nincsen.
Tehát, azért mert te úgy ítéled meg hogy szükség nálunk itthon nincsen rá (amivel én is 1etértek). Abból 1enesen az kéne következzen, h be kell tiltani és ha vmely gazda úgy ítélné meg, h neki volna rá szüksége, akkor õ neki ilyen lehetõsége ne is legyen? Aztán, ha meg pont emiatt menne tönkre, akkor majd ugye ki lesz segítve, elvégre nem az õ hibájából ment tönkre (ez persze csak a lehetõségekrõl szól), vagy hoppá errõl már nincsen szó, hiszen ilyen intézkedés (tudtommal) nincsen.
#71
Bemutatnád kérlek, a GM növények mellett és ellen érvelõ (a tudományterületen) szakértõk számának idõbeli lefolyását? Párhuzamba állítva az újabb felfedezésekkel a GM területén?
Vagy ez is csak ilyen riporterek tollából olvasott hatásvadász közhely, amit minden mondat végére odabiggyeszthetnek, h az átlag, egyre inkább alul oktatott olvasói tábor létszámát növelje? Mégpedig úgy, h véletlenül se adjon korrekt és egyre mélyebb tájékoztatást a témáról, mert az már neki is fáradságos és büdös meló?
Azt viszont végképp nem értem, h mit értesz azon, h a "magtenyésztõk" favorizálják a saját terméküket. Nem azok kéne favorizálják, akik megveszik/megrendelik?
Vagy ez is csak ilyen riporterek tollából olvasott hatásvadász közhely, amit minden mondat végére odabiggyeszthetnek, h az átlag, egyre inkább alul oktatott olvasói tábor létszámát növelje? Mégpedig úgy, h véletlenül se adjon korrekt és egyre mélyebb tájékoztatást a témáról, mert az már neki is fáradságos és büdös meló?
Azt viszont végképp nem értem, h mit értesz azon, h a "magtenyésztõk" favorizálják a saját terméküket. Nem azok kéne favorizálják, akik megveszik/megrendelik?
#70
Ráadásul még nincs vele valódi élettani tapasztalat sem mert nem öregedett meg még egy olyan generáció ami ezen nõtt volna fel.
#69
Itthon elegendõt tudtunk termelni minden szükséges terménybõl,sõt a hagyományos exportterményekbõl szinte minden évben jut exportra is.Ha voltak is szélsõséges idõjárások és gyenge hozamok de általában véve ez a helyzet.Az állami intézmény ami ezzel foglalkozik kiváló minõségû magokat állít elõ keresztezésekkel de nem génmódosítással.
Mi indokolná hát hogy itthon elkezdjünk ilyen új módszerrel elõállított magokra átállni amikor a sajátjaink is jó minõségûek? Olyan országokban ahol nehezen teremnek meg ezek a növények,nagy az éhínség és jobb híján nem látnak más megoldást ott elismerem hogy lehet létjogosultsága,de itthon szerintem nincs.
Mi indokolná hát hogy itthon elkezdjünk ilyen új módszerrel elõállított magokra átállni amikor a sajátjaink is jó minõségûek? Olyan országokban ahol nehezen teremnek meg ezek a növények,nagy az éhínség és jobb híján nem látnak más megoldást ott elismerem hogy lehet létjogosultsága,de itthon szerintem nincs.
#68
Mondjuk a kártevõ ragadozóját vetik be és nem egy újabb kártevõt, sztem. De az nem intézi el az összes kártevõt, lásd macska-egér, vadász-vadak és fellépnek veszteségek, ami által kevésbé hatékony.
Eddig - tudtommal - ekkora népességet, ekkora mennyiségû élelmiszerrel még nem láttak el az általad még nem definiált "normális növénytermesztés"-sel.
Eddig - tudtommal - ekkora népességet, ekkora mennyiségû élelmiszerrel még nem láttak el az általad még nem definiált "normális növénytermesztés"-sel.
#67
Csak a gmo-sat a világ legnagyobb amerikai magtenyésztõi és forgalmazói favorizálják,a mentes mellett meg egyre nehezebb lesz érvelni mert ahol a pénz ott a média-és a szakemberek véleménye is ennek megfelõen tud rugalmasan változni,ennyi csupán a különbség.
#66
Olyan módszer is van hogy kártevõ ellen másik kártevõt használnak stb.Sokféle módja van a normális növénytermesztésnek ahogy volt eddig is.Kimondtuk a nemet a gmo-s növényekre,tartani kell magunkat ehez.A kapzsiság ne legyen döntõ ebben a kérdésben.A piac amúgy is jobban megfizeti a gmo-mentest,ahova mi adunk el ott a gmo-mentest preferálják.Ez egy szûk lobbinak üzlet,a többség nem kér belõle.
#65
Én még azt is tudom, h rengeteg ellenük érvelõ riportert tudnak csatasorba állítani-ez is csak pénzkérdés.A riporterek szinte bármirõl képesek meggyõzni bárkit,csak szépen kell köríteni a propagandát.
#64
Az nem zavar, ha a nem GM növénynél többször annyi növényvédõ szert permeteznek, amit aztán a talajból is felszívnak a növények?
Már csak azt hagytad ki az ostorozásaidból.
Már csak azt hagytad ki az ostorozásaidból.
#63
Majd elolvasom,azt tudom hogy rengeteg mellettük érvelõ szakembert tudnak csatasorba állítani-ez is csak pénzkérdés.A szakértõk szinte bármirõl képesek meggyõzni bárkit,csak szépen kell köríteni a propagandát.
#62
illetve, inkább
dolphin: GM témájú posztok
dolphin: GM témájú posztok
#61
Ja igen és érvelni próbálnak természetesen mellette azzal is hogy kártevõ rezisztens(igen maga a növény termeli azokat a mérgeket ami elriaszt bizonyos kártevõket-már ez önmagában nagyon bíztatóan hangzik)meg hogy olcsó és akkora a hozama hogy a gazdák gazdagok lesznek tõle.
Hogy félkilós tumor nõ az fogyasztók valagában tõle az már nem zavarja a tisztelt üzletelõ urakat.
Hogy félkilós tumor nõ az fogyasztók valagában tõle az már nem zavarja a tisztelt üzletelõ urakat.
#59
A génmódosított szójával állítólag máris elársztották a mezõgazdaságot és az élelmiszeripart,így áttételesen már biztos mi is szépen eszegetjük ezeket-mivel a városi ember-ha munkahelye is van ahol ráadásul nem 8 hanem 12 órában dolgozik-akkor nehezen teheti meg hogy saját terményekbõl fõzzön,marad a szupermarket ami mindenhol kéznél van-és ezzel együtt a rákkeltõ élelmiszerek és csemegék.
#58
Szerintem helyes hogy azonnal agyonvágták az itthoni génmódosított terménnyel való próbálkozást.Igen,káros mert elfogyasztása után olyan aminosavak vagy mik maradnak vissza a szervezetben amik anyagcserével nehezen ürülnek ki és rákkeltõek-több biológus is megerõsítette már ezt.Azoknak éri meg üzletelni ezzel akik az egész vetõmag világpiacot a kezükbe akarják venni.Fertõznek vele hogy azt mondjuk:"mostmár úgyis mindegy",meghogy "úgyis van más terményekben" stb.Érdekükben áll elbagatellizálni a dolgot mert kell nekik a sok pénz,a befolyás és a soknál csak a még több a jobb.Gyanítom hogy a széles tömegek szisztematikus megbetegítése (elrákosítása) is a céljaik közé tartozik,elõttem ma még nem teljesen világos célból.
#57
A hosszú cikket bevallom nem olvastam el. Annyi idõm most nincs...
#56
Nemtom. Lehet csak elírás vagy tényleg van mögötte vmi. Pl. lehet, h a hagyományosba a vetésforgó alkalmazását is beleérti.
Ha a teljes cikkben nincsen errõl vmi, akkor úgy látom mind2 helyen lehet kommentálni.
Ha a teljes cikkben nincsen errõl vmi, akkor úgy látom mind2 helyen lehet kommentálni.
#55
A Monsanto-s filmben elhangzik, hogy nem magával a transzgénnel van baj, hanem magával a technológiával amivel a módosítást végrehajtják. Azt gondoltam, hogy mindez a könyvben ki lesz fejtve, de nem találom az erre vonatkozó részt.
Esetleg valaki más hallott errõl a kérdésrõl valamit?
Mert ez fontos részletkérdés. Hisz innen kezdve mindegy milyen módosítást hajtanak végre, az eredmény katasztrofális lesz. Valamint ebbõl következik az is, hogy a nemesítés nem ugyanaz mint a génmódosítás.
Esetleg valaki más hallott errõl a kérdésrõl valamit?
Mert ez fontos részletkérdés. Hisz innen kezdve mindegy milyen módosítást hajtanak végre, az eredmény katasztrofális lesz. Valamint ebbõl következik az is, hogy a nemesítés nem ugyanaz mint a génmódosítás.
#54
"The key is not to give the insects a chance to develop resistance, for example, as the authors propose, by alternating different transgenic breeds, or alternating transgenic and 'regular' crops."
vs.
"Korábban a farmerek vetésforgót használtak, leginkább szójával váltva a tengerit – így az egyik évben lerakott petékbõl kikelõ kártevõk a következõ évben éhen pusztultak, mert nem volt a környéken kukorica, csak szója."
Kíváncsi vagyok mi az a maximális változás, amihez a kukoricabogár még alkalmazkodni tud. Ha képtelen alkalmazkodni ahhoz a változáshoz amit a szójára való áttérés jelentene, de a GM kukoricához simán alkalmazkodott, akkor lehet sem a hagyományos, sem az egyéb GM nem lesz neki akadály. Pl. a hagyományos kukorica miért okozna nehézséget számára? A Monsanto GM kukoricához alkalmazkodott kukoricabogár nem tud megbirkózni vele?
vs.
"Korábban a farmerek vetésforgót használtak, leginkább szójával váltva a tengerit – így az egyik évben lerakott petékbõl kikelõ kártevõk a következõ évben éhen pusztultak, mert nem volt a környéken kukorica, csak szója."
Kíváncsi vagyok mi az a maximális változás, amihez a kukoricabogár még alkalmazkodni tud. Ha képtelen alkalmazkodni ahhoz a változáshoz amit a szójára való áttérés jelentene, de a GM kukoricához simán alkalmazkodott, akkor lehet sem a hagyományos, sem az egyéb GM nem lesz neki akadály. Pl. a hagyományos kukorica miért okozna nehézséget számára? A Monsanto GM kukoricához alkalmazkodott kukoricabogár nem tud megbirkózni vele?
#53
Na bumm, nem jó már a link. Akit érdekel a könyv, írjon privátban.
#52
Visszanyalt a fagyi? <#nevetes1>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#51
#48
Még egy dolgot hozzáfûznék. Én egyelõre megtehetem hogy bio élelmiszereket vásárolok. Persze sok a nyitott kérdés még így is, de megtettem az elsõ lépést. És hogy mibõl telik rá? Ismerõseim távoli kontinensekre utaznak, én a bio-boltba járok. Ugye kinek mi a fontos. Ezt mindenkinek el kell dönteni elõbb vagy utóbb, és nem csak az élelmiszerekkel kapcsolatban.
#47
Nem a génmanipuláció elvével van bajom, hanem a gyakorlatával.
#46
Afrikáról meg annyit, hogy az én megoldásom is megoldás, nem kell azonnal egy olyan technológiát bevezetni melytõl aztán mindenki függõvé válik. Kivéve ugye, ha ez a cél. Ez lenne a cél?
A sivatagosodás kérdésével nem foglalkoztam, de nem megoldás abbagyni azon emberi tevékenységeket melyek az elsivatagosodást okozzák?
A sivatagosodás kérdésével nem foglalkoztam, de nem megoldás abbagyni azon emberi tevékenységeket melyek az elsivatagosodást okozzák?
#45
Lehet ezzel a véleményemmel egyedül vagyok, de az élelmiszer esetén az utolsó dolog ami számít, az az ára. Az élethez szükséges alapvetõ dolgoknál nem ismerek pardont: levegõ, víz, élelmiszer - a legjobb elérhetõ minõség az egyetlen elfogadott. Ez nem játék, bár egyeseknek úgy tûnhet.
És az, hogy milyen az élelmiszer minõsége, az még csak a kezdet...
A növényvédõszerre és egyéb mesterséges szerekrõl meg írtam: számomra nem elfogadható a növényvédõszeres táplálék (ahogy írod, nem minden mosható le, van ami beépül), de még mindig jobb a génmanipulált dolgoknál.
És az, hogy milyen az élelmiszer minõsége, az még csak a kezdet...
A növényvédõszerre és egyéb mesterséges szerekrõl meg írtam: számomra nem elfogadható a növényvédõszeres táplálék (ahogy írod, nem minden mosható le, van ami beépül), de még mindig jobb a génmanipulált dolgoknál.
#44
A génmanipuláció is olyan dolog mint bármi más, az is lehet hasznos, nem a sátántól való, és persze nem is alkalmazható korlátok nélkül....
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#43
1, nem minden növényvédõszert lehet lemosni, valamennyi a növénybe is bekerül
2, a bio élelmiszereket nem átlagembernek termesztik, kisebb a terméshozam, ezért drága
évrõl-évre egyre nagyobb az elsivatagosodott terület, ha lenne pár kalászos faj ami megélne azon az éghajlaton, máris lenne kenyerük, nem éheznének
ez miért mélyítené a problémájukat? inkább segítené õket
2, a bio élelmiszereket nem átlagembernek termesztik, kisebb a terméshozam, ezért drága
évrõl-évre egyre nagyobb az elsivatagosodott terület, ha lenne pár kalászos faj ami megélne azon az éghajlaton, máris lenne kenyerük, nem éheznének
ez miért mélyítené a problémájukat? inkább segítené õket
#42
1) A növényvédõszert le lehet mosni, a mérget amit a növény termel, azt nem.
2) Eleve olyan ételt kellene enni ami növényvédõszer-mentes.
Tehát nemhogy a génmanipulált ultra-rossz, hanem a növényvédõszeres is rossz.
Afrikában simán megteremne több élelmiszer, ha pl. nem lennének arra kényszerítve hogy exportra termeljenek. Exportra szánt kávé helyet lehetne helyi igények kielégítésére élelmiszert termelni. Nem génmanipuláció kell ide... Ez nem megoldja a problémákat, hanem tovább mélyíti.
2) Eleve olyan ételt kellene enni ami növényvédõszer-mentes.
Tehát nemhogy a génmanipulált ultra-rossz, hanem a növényvédõszeres is rossz.
Afrikában simán megteremne több élelmiszer, ha pl. nem lennének arra kényszerítve hogy exportra termeljenek. Exportra szánt kávé helyet lehetne helyi igények kielégítésére élelmiszert termelni. Nem génmanipuláció kell ide... Ez nem megoldja a problémákat, hanem tovább mélyíti.
#41
növényvédõszert jobb enni? <#hawaii>
eltelt pár évtized a kezdeti módosítgatás óta, nincs negatív hatás, persze attól még lehet
de ha pl. Afrikában több élelmiszer megteremne akkor máris megérné
egyébként az ember évezredek óta beavatkozik a természet rendjébe a különbözõ nemesítések által
ha valakit érdekel a téma, olvassa el Watson - DNS (Az élet titka) címû könyvét
eltelt pár évtized a kezdeti módosítgatás óta, nincs negatív hatás, persze attól még lehet
de ha pl. Afrikában több élelmiszer megteremne akkor máris megérné
egyébként az ember évezredek óta beavatkozik a természet rendjébe a különbözõ nemesítések által
ha valakit érdekel a téma, olvassa el Watson - DNS (Az élet titka) címû könyvét
#40
a kérdéseket azért vettem fel ,hogyha ismerjük a választ, akkor ez a dolog sehogy sem áll össze.
a kérdésekre adott válaszok fejben mindig megadják a választ.
a kérdés: amikor megeszünk valamit ,akkor annak a genetikai összetevöje be tud-e épülni az én dns láncomba???
a sejtnek alapanyagra van szüksége nem dns láncra.
a szervezet sejteket gyárt amiben állandó a dns.egy év alatt az összes sejt lecserélödik.
ebböl következve ha a dns láncba a génmanipulált kaja beépül ugy hogy a dns láncot megváltoztatja akkor elég nagy gáz van.
egy év alatt meg is hallnék.
az öregedés pld a kromoszomák végén található kupakok a felelösek,és nem a holepkével beoltot kukorica.
az emberben lezajlo folyamatokat legfejebb az egyensuly felboritásával lehet befolyásolni pld tul sok c vitamin bevitelével.(de itt a c vitamin tisztaságát is elövehetnénk)
söt ha minden ugymond "tiszta" lenne akkor már nem is élnénk, a szervezet ellenálloképesége miatt.
de mi is az a "tiszta" kaja ami jo a szervezetnek????(és lám ebben a kérdéssben is benne van a válasz,mert nem lehet válaszal felelni rá, mert nem tudjuk, nem értjük ,hogy mi is az, ami jo a szervezet münködéséhez.)
de mondok más:(csak hogy érthetöbb legyen, hogy kell e félni, vagy sem.)
elkezdtük a növények génmanipulácioját, de az emberen fogják folytatnni.mindegy hogy az egyház vagy a társadalom ellenkezik ez a jövö.ebben vagy benne lesznek az emberek vagy lemaradnak rola.
a kérdésekre adott válaszok fejben mindig megadják a választ.
a kérdés: amikor megeszünk valamit ,akkor annak a genetikai összetevöje be tud-e épülni az én dns láncomba???
a sejtnek alapanyagra van szüksége nem dns láncra.
a szervezet sejteket gyárt amiben állandó a dns.egy év alatt az összes sejt lecserélödik.
ebböl következve ha a dns láncba a génmanipulált kaja beépül ugy hogy a dns láncot megváltoztatja akkor elég nagy gáz van.
egy év alatt meg is hallnék.
az öregedés pld a kromoszomák végén található kupakok a felelösek,és nem a holepkével beoltot kukorica.
az emberben lezajlo folyamatokat legfejebb az egyensuly felboritásával lehet befolyásolni pld tul sok c vitamin bevitelével.(de itt a c vitamin tisztaságát is elövehetnénk)
söt ha minden ugymond "tiszta" lenne akkor már nem is élnénk, a szervezet ellenálloképesége miatt.
de mi is az a "tiszta" kaja ami jo a szervezetnek????(és lám ebben a kérdéssben is benne van a válasz,mert nem lehet válaszal felelni rá, mert nem tudjuk, nem értjük ,hogy mi is az, ami jo a szervezet münködéséhez.)
de mondok más:(csak hogy érthetöbb legyen, hogy kell e félni, vagy sem.)
elkezdtük a növények génmanipulácioját, de az emberen fogják folytatnni.mindegy hogy az egyház vagy a társadalom ellenkezik ez a jövö.ebben vagy benne lesznek az emberek vagy lemaradnak rola.
#38
Menjünk sorjában.
Elõször mi is az a génmanipuláció.
Ugyebár nagy csinnadrattával bejelentették, hogy elkészült a humán genom program keretein belül az emberi DNS-nek a "dekódolása".
És????
Az nem a te DNS-ed volt! Igaz, hogy több mint 99%-ban megegyezik a tied vele, de nem ugyanaz!
Gondold csak el, hogy pl. az igazságügyi orvosszakértõ sem tudja megkülönböztetni két testvér (nem ikrek!) DNS-ét!
Akinek van testvére tudja, hogy mekkora óriási külsõ és belsõ tulajdonságbeli különbségek lehetnek (és vannak) köztük.
Tehát még a 99,99%-os azonosság sem jelent semmit.
3.000.000.000 génje van kb. az embernek, ennek a 0.01%-a 300.000 gén különbözik.
Ez még gombócból is sok :-).
Továbbá minden sejtedben jelen van a DNS-ed.
Következõ kérdés: Különböznek-e a különbözõ sejtjeidben található DNS-ek?
A válasz: igen!
Folyamatosan mutálódnak, illetve javítják õket bizonyos molekulák.
De honnan tudja az a hibajavító enzim, hogy melyik a helyes sorrend?
Nagyon egyszerû: nem tudja, demokratikus szavazással a többség dönt.
Így aztán neked is folyamatosan változik a DNS-ed bázissorrendje.
Persze biztos akad köztük számtalan egyforma is, ezt meg lehet becsülni statisztikai számolással.
Tehát a génsebészetnek semmi köze a hagyományos sebészethez, hogy kiveszem a rosszat és helyére teszek egy újat. Ahhoz az összes sejtedet le kéne cserélned!
Csak a petesejtben lehet ezt megvalósítani, hiszen ott csak 1 DNS-t kell kicserélni. Bár a legtöbbször ezt az egyszerûnek tûnõ mûveletet sem tudják megoldani. Lásd: klónozás
Amit megkajálsz azt meg a gyomor és a belek lebontják (jó esetben)
Ha a cucc kompatibilis olyan cuccokkal amelyekre a szervezetednek szüksége van, akkor az eljuthat bizonyos helyekre.
Ha ennek a cuccnak egyik vége frankó, a másik vége (vagy részei) unfrankó akkor bukod a dolgot.
Elvileg a DNS egy ilyen molekula, csakhogy a szervezeted gyárt saját DNS-eket, úgyhogy az idegen DNS-ek legfeljebb alapanyagként jöhetnek szóba.
Tehát beépülhet a DNS-edbe, de abban a sorrendben, ahogy annak be kell épülnie.
Pl. A te DNS-ed: AAACCTGGG
És jön egy idegen darab: CTCAGAGAG
Ekkor ez szépen lebomlik és lesz belõle a neked megfelelõ: AAACCTGGG
Elvileg.
Csak sajnos (vagy éppen szerencsére) a gyakorlat ritkán követi az elméletet....
Egy élõ szervezet bonyolultsági foka (entrópiája:-)) elképesztõen magas.
A legtöbb folyamat abszolút kiszámíthatatlan, úgyhogy a legjobb ha kísérleteket végzel ha van hozzá türelmed.
Tehát: az idegen DNS beépül a te újonnan szintetizált DNS láncodba, de olyan formában ahogy az neked kell (elvileg).
Viszont a szervezeted többi része nem ilyen rendezõpályaudvar-szerû, tehát oda sokkal inkább beépülhetnek nem oda illõ cuccok.
Szerintem. :-)
Elõször mi is az a génmanipuláció.
Ugyebár nagy csinnadrattával bejelentették, hogy elkészült a humán genom program keretein belül az emberi DNS-nek a "dekódolása".
És????
Az nem a te DNS-ed volt! Igaz, hogy több mint 99%-ban megegyezik a tied vele, de nem ugyanaz!
Gondold csak el, hogy pl. az igazságügyi orvosszakértõ sem tudja megkülönböztetni két testvér (nem ikrek!) DNS-ét!
Akinek van testvére tudja, hogy mekkora óriási külsõ és belsõ tulajdonságbeli különbségek lehetnek (és vannak) köztük.
Tehát még a 99,99%-os azonosság sem jelent semmit.
3.000.000.000 génje van kb. az embernek, ennek a 0.01%-a 300.000 gén különbözik.
Ez még gombócból is sok :-).
Továbbá minden sejtedben jelen van a DNS-ed.
Következõ kérdés: Különböznek-e a különbözõ sejtjeidben található DNS-ek?
A válasz: igen!
Folyamatosan mutálódnak, illetve javítják õket bizonyos molekulák.
De honnan tudja az a hibajavító enzim, hogy melyik a helyes sorrend?
Nagyon egyszerû: nem tudja, demokratikus szavazással a többség dönt.
Így aztán neked is folyamatosan változik a DNS-ed bázissorrendje.
Persze biztos akad köztük számtalan egyforma is, ezt meg lehet becsülni statisztikai számolással.
Tehát a génsebészetnek semmi köze a hagyományos sebészethez, hogy kiveszem a rosszat és helyére teszek egy újat. Ahhoz az összes sejtedet le kéne cserélned!
Csak a petesejtben lehet ezt megvalósítani, hiszen ott csak 1 DNS-t kell kicserélni. Bár a legtöbbször ezt az egyszerûnek tûnõ mûveletet sem tudják megoldani. Lásd: klónozás
Amit megkajálsz azt meg a gyomor és a belek lebontják (jó esetben)
Ha a cucc kompatibilis olyan cuccokkal amelyekre a szervezetednek szüksége van, akkor az eljuthat bizonyos helyekre.
Ha ennek a cuccnak egyik vége frankó, a másik vége (vagy részei) unfrankó akkor bukod a dolgot.
Elvileg a DNS egy ilyen molekula, csakhogy a szervezeted gyárt saját DNS-eket, úgyhogy az idegen DNS-ek legfeljebb alapanyagként jöhetnek szóba.
Tehát beépülhet a DNS-edbe, de abban a sorrendben, ahogy annak be kell épülnie.
Pl. A te DNS-ed: AAACCTGGG
És jön egy idegen darab: CTCAGAGAG
Ekkor ez szépen lebomlik és lesz belõle a neked megfelelõ: AAACCTGGG
Elvileg.
Csak sajnos (vagy éppen szerencsére) a gyakorlat ritkán követi az elméletet....
Egy élõ szervezet bonyolultsági foka (entrópiája:-)) elképesztõen magas.
A legtöbb folyamat abszolút kiszámíthatatlan, úgyhogy a legjobb ha kísérleteket végzel ha van hozzá türelmed.
Tehát: az idegen DNS beépül a te újonnan szintetizált DNS láncodba, de olyan formában ahogy az neked kell (elvileg).
Viszont a szervezeted többi része nem ilyen rendezõpályaudvar-szerû, tehát oda sokkal inkább beépülhetnek nem oda illõ cuccok.
Szerintem. :-)