DcsabaS#60
Értem. Ilyesmi egyenesen valószínű, de csak olyan értelemben, hogy az embertől függetlenül nem tudnak evolúciósan létrejönni az újabb (és esetleg fejlettebb) fajok, mert az emberrel összefügésben (akár a mi szándékaink ellenében) viszont igen. Vagyis az ember megjelenése átszabja a játékteret és a szabályokat, de nem szünteti meg az evolúciót. "Csupán" más medret szab neki. (Valahogy úgy, mint az egykori oxigéntermelő algák, amelyek oxigénnel annyira megfertőzték a légkört és az óceánokat is, hogy az élővilág szinte teljesen kicserélődött. (Azokra a fajokra, amelyek profitálni tudtak az oxigénből.)
Nulladik közelítésben én a következőket várom:
- A jelenlegi fajok döntő többsége (pl. 99 százaléka) kipusztul.
- Az emberiség új fajokat segít világra, szám szerint akár többet is, mint ahány kipusztult. Ezek (ember nélküli) önfenntartó képessége viszont kérdéses.
- A múltbéli, a jelenlegi, és a mesterséges fajok génállományát archiválják, a tényleges élőlényeket pedig a konstrukció/rekonstrukció előtt modellezik.
- A (mesterséges) intelligencia egyre inkább belekeveredik a genetikába, vagyis pl. ami "klasszikusan" nem volt lehetséges az evolúcióban, ti. hogy a tanult tulajdonságok öröklődjenek, ezután valóra válik.
- Az előbbi miatt olyan ütemű és irányú változások mehetnek végbe, amit mai ésszel lehetetlennek tűnik követni. Az evolúciónak egy magasabb szintje.