320
SEGÍTSETEK!
  • dregnarr1 #320
    Én az ütközéseket sem meteoritokkal kapcsolatban hoznám fel, nagyobb méretekben gondolkodnék (galaxisok akár), a deformációról meg a fekete lyukak jutnak eszembe. Nyilván a fizikaórán éppen tárgyalt dolgokkal relevánsnak kell lennie, nem tudom mi a fő téma.
  • bazsidiver
    #319
    Üdv! Fizikából kellene előadást tartanom ebben a témában: Deformációk és ütközések a világűrben. Az ütközésekkel nincs gond majd beszélhetek meteoritokról meg a találtam egy cikket a galaxis összeütközésekről, de deformációkról nem találtam semmit. Valakinek van valamilyen ötlete hogy honnan szedhetnék infókat?
  • balintk
    #318
    Hali! Az alábbi feladatokhoz kérnék segítséget, megoldást. Előre is nagyon szépen köszönöm!

    1,
    Mekkora az 16O (tömegszám) magnak a kötési energiája?
    Ha:

    m0=16,002u
    mp=1,0073u
    mn=1,0087u
    u=1,6605x10^(-27)

    Előre is köszi!

    2,Melyik elemet kell a kérdőjel helyére írni?

    a, 4He+36Fe...........2H+p
    b, 16O+p..........4He+p
    c, Milyen magok keletkeznek az átalakulás során?
    214Po(alfa) 32P(béta)

  • nearo
    #317
    oké, megvan a hiba... bármilyen meglepő, de egy kettes szorzó maradt le :D
    kicsit bővebben: logikával próbáltam kiszámolni az eredményt képlet helyett, és a coriolis gyorsulást csak majdnem sikerült jól felírnom :)
  • nearo
    #316
    Sziasztok!
    Remélem él még a topic... egy viszonylag egyszerű dinamkai feladattal van problémám. Illetve lehet, hogy nincs is problémám, hanem a megoldókulcs szar. Szóval a feladat:
    A P anyagi pont az egyenes körkúp A-C alkotója mentén mozog, a kúphoz viszonyítva állandó sebességgel. A kúp a rögzített z tengely körül állandó szögsebességgel forog.
    Adott mennyiségek:
    R=0,3m
    h=0,6m
    z0=0,2m
    omega=30 1/s
    w=2 m/s
    Számítsa ki a P pont pillanatnyi abszolút
    (a) sebességvektorát,
    (b) gyorsulásvektorát.


    Az (a) rész megvan, a (b) részben viszont feleakkora érték jött ki az x irányú összetevőre, mint ami a megoldókulcsban szerepel... érdekelne, hogy én vagyok hülye, vagy a megoldókulcs rossz? Előre is köszi, ha valaki foglalkozik vele!
  • Quantizs
    #315
    Köszönöm a segítséget.
  • qetuol
    #314
    nem változtatja meg, inkább úgy mondanám, hogy a törésmutató függ a fény erősségétől (nem csak a frekvenciájától - diszperzió), de ez már nem lineáris effektus, nagyon erős intenzitás szükséges. Az , hogy hogyan függ a törésmutató a fényerősségtől, a közegtől függ: lehet lineáris (Pockels-effektus) vagy kvadratikus (Kerr-effektus).
  • Dj Faustus #313
    "Arra lennék kíváncsi, hogy ha a fény áthalad egy átlátszó dielektrikumon akkor megváltoztatja-e a közeg törésmutatóját."
    Közvetve biztos megváltoztathatja.

    Mondok egy példát: jég - törésmutatója 0°C-on, 589,3 nm hullámhosszúságú fényre vonatkoztatva: 1,309.
    Ha ezt infralámpával felmelegítem vízzé alakul. A víz törésmutatója 20 °C-on 589,3 nm hullámhosszúságú fényre 1,333.
    törésmutatók adatait innen >>
  • Quantizs
    #312
    Sziasztok, kérdezni szeretnék:
    Arra lennék kíváncsi, hogy ha a fény áthalad egy átlátszó dielektrikumon akkor megváltoztatja-e a közeg törésmutatóját.
    Számomra az tűnik logikusnak, hogy ha az elektromos tér meg tudja változtatni egy átlátszó dielektrikum törésmutatóját (pockels effektus) akkor a dielektrikumon áthaladó fény is megváltoztathatja azt, mivel a fény elektromágneses hullám.
    Illetve, még arra is kiváncsi lennék, hogy amennyiben nem tévedek a fentiekben és a fény tényleg hat annak a dielektrikumnak a törésmutatóára amin áthalad, akkor hogyan lehetne kiszámítani, hogy adott fényerősség mellett, mekkora a törésmutató változása.
  • Desiderata #311
    felraktam köszi :) nem szakadt még le :DD
  • ZilogR
    #310
    :)

    Amúgymeg rárakja, ha látja, h majd leszakad, akkor nem pakol rá többet. Évezredek óta így pakolnak az emberek ;)
  • uwu 80
    #309
    Rakd a szélétől 35 cm-re, úgy jó lesz.
  • Desiderata #308
    köszönöm a hozzászólásokat, húú, nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett a dolog
    garázsban lenne felszerelve a polc (kisebb terheléssel mintha könyvekkel lenne megpakolva), 35 cm széles, 2 cm vastag, élfóliázott pozdorja az anyaga
    cél az lenne, hogy ne törjön le a széle vagy a közepe
    ilyen függőleges falisín és beakasztható konzol tartaná
  • ZilogR
    #307
    Ahogy uwu is próbálta jelezni, itt kellene még némi infó. Csak a legszükségesebbek:

    1.) Milyen terhelése lesz a polcnak? Azaz ha balról elindulsz jobbra, akkor milyen tömegű cumók lesznek milyen távolságra a baloldaltól? Gondolom, hogy ráfektetve lesznek dolgok (pl. könyvek), így az első körben az az infó is elég, h az egész polcon kb. 40 kilónyi könyv lesz egyenletesen felpakolva...

    2.) Mi a cél? Mit szeretnél elérni? Minimálisan süllyedjen le a közepe? Ne emelkedjen el a két vége? A lehető legvékonyabb legyen és ehhez szeretnél keresztmetszetet választani?

    3.) Keresztmetszet, jut eszembe: Milyen legyen a keresztmetszete? Pl.: 18x250mm-es lécből készült fapolc. Ha ezt így megadod máris előrébb vagyunk!

    4.) Két ponton akarod alátámasztani, ez OK. De csak a polc deszka alakváltozása érdekel, vagy amire rárakod, az is számít? Pl.: ha az ablakpárkányba rakott polcról van szó, ami két lábon áll, akkor valszeg mindegy, de ha egy "akasztófához" hasonló két db konzolon van, akkor azoknak az alakváltozása is érdekes lehet (ami jó eséllyel nagyobb is, mint magáé a polcé).


    Olvasd át ezeket alaposan és próbálj rájuk sorrendben válaszolni!
  • uwu 80
    #306
    Ja egyébként épp nem lett mindegy az eredmény szempontjából a támasz típusa.
    Akkor lenen mindegy hogy csukló vagy befogás ha a támasznál az elfordulás csukló esetén is 0. Amúgy jó amit írtam csak a zárójeles rész hibás. Ha a mözvetlenül egymás mellett lévő támaszokat is beleszámítjuk 2 olyan támaszelrendezés létezik amikor mindegy hogy a támasz csukló, vagy befogás.
  • uwu 80
    #305
    Ez így édeskevés a feladat megoldásához.
    Tudni kéne hogy az "aláfogás" csukló, vagy befogás. (bár van olyan eset amikor mindegy, pl. a lentebbi megoldás épp olyan lesz) Meg hogy milyen a teher a polcon.
    És tudni kell a polc keresztmetszetét és anyagát is.

    A támaszok típusa befolyásolja az erőjátékot, a teher szintén.
    Ha a keresztmetszet állandó, akkor is lehet bordás, ha mondjuk fémből van és felhajtott peremei vannak. De ha egyszerű téglalap keresztmetszetű, és fából van, a fa nem ugyanúgy bírja a nyomást és a húzást, szóval nem az a legjobb ha a negatív és pozitív nyomaték egyforma.

    Ha a példa szimmetrikus keresztmetszetű, egyenletesen megoszló teherrel terhelt polcra vonatkozik, ami olyan anyagból van ami ugyanúgy bírja a nyomást és a húzást. Valamint a pontszerű csuklós támaszokat úgy akarjuk elhelyezni hogy a szélső szálfeszültségek minimálisak legyenek lent és fent, akkor a befüggesztett résznek gyöknyolcszorosának kell lennie a két konzolhoz képest. Tehát a támaszokat 170cm polc esetén 35.2cm-re kell rakni a szélétől.

    A megoldás a nyomatéki ábra felrajzolása után triviális. Egyenlővé kell tenni a negatív és pozitív nyomatékot, így a támaszbeosztást alkotó ismeretleneknek egyenletrendezés után adódik az aránya.
  • Desiderata #304
    adott egy 170 cm polc
    két helyen van aláfogva
    hová érdemes rakni az alátámasztásokat?
  • artiny
    #303
    Fizika - alapsulis, középsulis ebookra lenne szükségem behoznia fizikában való hiányoságokat?
    elektrotechnikai egyetemre járok és az első szemeszterben közepsulis fizika van.
    MIvel ekonomiai kozepbe jartam nem tudok szinte semmit ...

    Fizikai szoveges peldakat szeretnem megtanulni megoldani...
    Ha tudnatok segiteni :)
  • polarka
    #302
    Sztem írd le a megoldásod/5leted, mi meg majd kijavítunk, ha tévedsz. Ugye nem gondoltad, h helyetted csináljuk meg a házidat - ráadásul ingyen?
  • senior44
    #301
    Javítva
    *
    http://kep.psharing.com/430319.jpg
    http://kep.psharing.com/430321.jpg
  • senior44
    #300
    Sziasztok

    Valaki tudna ezekben a feladatokban segíteni?

    http://kep.psharing.com/430316.t.jpg
    http://kep.psharing.com/430317.t.jpg
  • dukki
    #299
    http://fefe.inf.nyme.hu/szigfiz/0field_potentials.html
    evvel a Java-animációval vannak a következő kérdések:

    - Választani lehet a három szcenárió közül (az egyik ábrázolás hibás, de melyik??)
    - Kattintgassuk körbe a töltéseket (Milyen erővonal és potenciál rendszer alakult ki?
    - Ha utólag elmozdítjuk a töltéseket, újrarajzolja az E vektorokat, majd az egész ábrát is (HF: mi nem stimmel, hogyan lehet kijavítani?)
  • ziipp
    #298
    Beadtam, elfogadta, jegy megajánlva. Köszönöm a segítségeteket.

    Egy apró kiegészítés:
    Egy háromfázisú, 1.3 kW teljesítményű motort 180 V-os hálózatról üzemeltetünk. A teljesítménytényező 0.83, a hatásfok 0.9. Mekkora áramot vesz fel a hálózatból?

    Ebben a feladatban I=P/η/cosφ/U képletben a teljesítményt el kell még osztani gyök hárommal, mivel háromfázisú motorról van szó.
  • ZilogR
    #297
    Forgó gépeknél a hasznos, azaz a forgógép tengelyén leadott teljesítményt Ph=M*omega összefüggéssel számíthatjuk, azaz: M=Ph/(2*PI*n)=5000W/(2*PI*(1450ford/min / 60s/min))= 32.9Nm

    n0: kapásból azt mondom, h 1500ford/min, ellenben a gerjesztőáram frekvenciájából számítható, ha tudjuk, h hány pólusú a villanymotor.
  • ziipp
    #296
    Hm, most nézem, hogy a hatásfokot nem számítottam bele... :[ Ráadásul a szöveg formázásába is hiba csúszott.

    Hatásos teljesítmény:[\b]
    Már adott, tehát p = 5kW a hatásos teljesítmény.
    [b]Látszólagos teljesítmény:[\b]
    p = S * cosφ * η
    S = p / cosφ / η
    S = 5 * 10^3 W / 0,85 / 0,91 = 6,46 * 10^3 = 6,46 kW
    [b]Hálózatból felvett áramerősség:[\b]
    S = U * I
    I = S / U
    I = 6,46 * 10^3 W / 380 V = 0,017 * 10^3 = 17 A
    [b]Meddő teljesítmény:[\b]
    Ez már problémásabb, itt is bele kell tenni a hatásfokot?
    Q = U * I * sinφ
    Először sinφ-t számolom ki.
    cosφ = 0,85
    φ = arccos0,85 = 31,79 rad [Vagy fok? Habár ez mindegy, hiszen visszaalakul dimenzió nélkülire.]
    sin31,79 = 0,53
    sinφ = 0,53
    Q = U * I * sinφ = 380 V * 15,5 A * 0,53 = 3121,7 VAr = 3,1217 kVAr
    [b]Névleges nyomatékra:

    Közben találtam egy képletet hozzá, remélem jó.
    M = p / n
    M = 5 kW / 1450 1/min = 5 * 10^3 W / 24,167 1/s = 206,89 Nm
  • ziipp
    #295
    A CH 200 M4 típusú, háromfázisú aszinkron motor adatai: p = 30 kW; U1 = 380 V; n = 1450 1/min.; cosφ = 0,85; η = 0,91; f1 = 50 Hz. Határozzuk meg a motor által felvett névleges hatásos-, meddő- és látszólagos teljesítményt, továbbá a hálózatból felvett áramerősséget, a motor névleges nyomatékát és szlipjét!


    [b]Hatásos teljesítmény:[\b]
    Ezt elvileg már megadták, tehát p = 5kW a hatásos teljesítmény.
    [b]Látszólagos teljesítmény:[\b]
    p = S * cosφ
    S = p / cosφ
    S = 5 * 10^3 W / 0,85 = 5,88 * 10^3 = 5,88 kW
    [b]Hálózatból felvett áramerősség:[\b]
    S = U * I
    I = S / U
    I = 5,88 * 10^3 W / 380 V = 0,0155 * 10^3 = 15,5 A
    [b]Meddő teljesítmény:[\b]
    A jegyzet alapján a meddő teljesítmény képlete Q = U * I * sinφ. Innentől már ingoványosnak érzem a terepet.
    cosφ = 0,85
    φ = arc cos 0,85 = 31,79
    sin31,79 = 0,53
    sinφ = 0,53
    Q = U * I * sinφ = 380 V * 15,5 A * 0,53 = 3121,7 VAr = 3,1217 kVAr

    A névleges nyomaték, szlip kiszámításhoz viszont nem tudom, hogy kéne neki kezdeni. A szliphez találtam képletet, de n0-t nem tudom, hogy miből kéne meghatározni.
  • polarka
    #294
    "Elvileg ez így rendben van, nem? Egyébként a hatásfokot miért kell belevinni a megoldásba, ha az eredetiben -
    P = U * I * cosφ = S * cosφ - nincs benne?"
    Én nem látok benne bakit. Mert a feladat megadta, ha megadja a hatásfokot is, akkor az csak apró nehezítésnek akarják beletenni. Meghogy szoktassanak hozzá, h az S-ből számolt P nagyon nem megy át 100%-ban a motor által végzett munkára.

    "Igen, de a kW miatt teljesítménynek kell lennie. Meg ahogy elnéztem, a feladatokban nem szoktak 30 póluspárt megadni."
    Jah, valószínűsíthető lett volna számomra, h P-nek érted, de lett volna rá esély, h a "0 kW"-ot írtad el. Jó, hát legközelebb bátrabban állok hozzá.

    "Amikor a tanár rákérdezett, letagadta, hogy mellettem ült volna. Aztán kiment reklamálni, és feltornászta 4-esre a jegyét, ami azért komoly teljesítmény, akárhogy is nézzük. :D"
    Nah, az aztán a tanár

    Megy már az 1. feladat a belinkelt jegyzet alapján? 60. oldaltól vannak az aszinkron motorok.
  • ziipp
    #293
    "1,3kW a termelt, hasznos, hatásos teljesítmény, amit a látszólagosból (S) kapjuk, ha azt beszorozzuk a cosφ-vel, ami a teljesítménytényező és a hatásfokkal. S meg U*I-vel egyenlő."

    Ha csak fele ilyen érthetően adták volna le, itt se lennék. :/

    Kikerestem egy feladatot a megadott példák közül, ahol a fenti összefüggések szerepelnek.
    Egy háromfázisú motor mechanikai teljesítménye 5kW, teljesítménytényezője 0.78, hatásfoka 0.84. Üzemi feszültsége 380 V. Mekkora a felvett látszólagos teljesítmény és az áram?

    I = p / η / cosφ / U
    I = 5 * 10^3 W / 0,84 / 0,78 / 380 V = 20,08 A
    S = U * I = 380 V * 20,08 A = 7630,4 VA

    Elvileg ez így rendben van, nem? Egyébként a hatásfokot miért kell belevinni a megoldásba, ha az eredetiben -
    P = U * I * cosφ = S * cosφ - nincs benne?

    "Azért gondoltam, h elírtad mert p-vel teljesítményszintet vagy jelen témakörben póluspár számot szoktak jelölni.

    Igen, de a kW miatt teljesítménynek kell lennie. Meg ahogy elnéztem, a feladatokban nem szoktak 30 póluspárt megadni.


    getoul:

    Amikor a tanár rákérdezett, letagadta, hogy mellettem ült volna. Aztán kiment reklamálni, és feltornászta 4-esre a jegyét, ami azért komoly teljesítmény, akárhogy is nézzük. :D
  • polarka
    #292
    A feladat megoldásra most nem tudok mit mondani. Az adatok alapján ez tűnik a logikus megoldásnak. 1,3kW a termelt, hasznos, hatásos teljesítmény, amit a látszólagosból (S) kapjuk, ha azt beszorozzuk a cosφ-vel, ami a teljesítménytényező és a hatásfokkal. S meg U*I-vel egyenlő.

    Azért gondoltam, h elírtad mert p-vel teljesítményszintet vagy jelen témakörben póluspár számot szoktak jelölni. Aztán nem akartam kitalálni, h most melyikkel lehet valóságban elképzelhető eredményt kihozni.

    Egyébként - habár van emelt 100%-os elektro érettségim - elismerem, h a motoros témákat nem tanultam meg soha ilyen részletesen. Itt olvashatsz még róla. Szerintem az ott levő képletek, leírások alapján valszeg meg is bírod oldani egyéb segítség nélkül.
  • qetuol
    #291
    rájött h rólad másolta...:D
  • ziipp
    #290
    Én is érzem. Ebből látszik, hogy mennyire káros tud lenni egy ilyen tanár, hiszen még arra is képtelen, hogy legalább az alapokat valahogy elhelyezze a fejekben. :[ Nekem szerencsém volt, mert az első két dogám jó lett, és onnantól fejre osztályzott* - így meg lesz a jegy, a többieknek viszont komoly mutatvány lesz átcsúszni ebből a tárgyból. A legfőbb gond még is az, hogy majd külön, önszorgalomból kell behoznom a lemaradást, hogy a későbbiekben egyáltalán esélyem legyen továbbtanulni.

    * Egyik haverom ugyanazt - értsd egy betű különbség nem volt a dolgozatunkban - írta, és adta be, amit én, nekem 5-ös, neki 2-es. :D Szólj hozzá! :D
  • Molnibalage
    #289
    Pedig ez tényleg az. A legeslegeslegalapabb dolgokat kérdezi meg. Az fordóvektro vetületeinek jelentését. Fejből már nem tudom az összefüggéseket 100% pontosan, de szerintem a függvénytáblában benne van és bármelyik elektro könyv ezzel kezd az tuti...
  • ziipp
    #288
    Köszönöm a választ.

    Mennyire vagy biztos a megoldásodban? Esetleg tudnál adni valamilyen forrást, ahol ezek jól le vannak írva? Sajnos nem egy nagy szám az elektrotechnika tanárom, pedig később erre a tantárgyra épül majd - ha eljutok addig - a mechatronika és az irányítás technika.

    Nem írtam el. Esetleg az előfordulhat, hogy már az eredetiben (4. feladat) is hibásan szerepel az érték. Soknak találod? Vagy az a gond, hogy miért kéri a névleges teljesítményt, ha már egyszer megadta?
  • polarka
    #287
    Az elsőnél meg nem írtad el a "p = 30 kW"-ot?
  • polarka
    #286
    A 2. feladatot sztem így kéne:
    P = 1,3kW; U = 180V; cosφ = 0,83; η = 0,9

    I = P/η/cosφ/U ≈ 9,67A
  • ziipp
    #285
    Sziasztok!

    Segítségre van szükségem két elektrotechnikai példában.

    A CH 200 M4 típusú, háromfázisú aszinkron motor adatai: p = 30 kW; U1 = 380 V; n = 1450 1/min.; cosφ = 0,85; η = 0,91; f1 = 50 Hz. Határozzuk meg a motor által felvett névleges hatásos-, meddő- és látszólagos teljesítményt, továbbá a hálózatból felvett áramerősséget, a motor névleges nyomatékát és szlipjét!


    Egy háromfázisú, 1.3 kW teljesítményű motort 180 V-os hálózatról üzemeltetünk. A teljesítménytényező 0.83, a hatásfok 0.9. Mekkora áramot vesz fel a hálózatból?


    Ezeket kell beadnom háziként, és akkor megajánlják a jegyet, de sajnos nem tudok hozzákezdeni. Elképzelhető, hogy többeknek csak egyszerű behelyettesítési feladat lesz, számomra azonban komoly kihívást jelentenek. :)

    Előre is köszönöm.
  • Freddycom
    #284
    Valaki felvenne engem MSN-re, mert segítségre lenne majd szükségem, és ezt nem lehet így itt megbeszélni.
    A profilban a címem.

    Előre is köszönöm.
  • nikiherceg
    #283
    Na elfogadta :-) Kicsit kötekedett,de végül meglett :-) Köszönöm mindenkinek a segítséget :-)
  • nikiherceg
    #282
    Tudom :-) Köszike! Nekem is ezek jöttek ki, kérdés,hogy jó lesz e :-) Kettőkor eldől :-P
  • ZilogR
    #281
    Annyira szégyenletesen egyszerű a megoldása a te problémádnak, hogy alig merem leírni: A p1 nyomás TÚLnyomásként van megadva, azaz a bourdon csöves manométer túlnyomást mér. A megoldáshoz annyit kell tenned, hogy ahol "p1" szerepel a leírásomban, ott mindenhová "p1+p0" -t írsz!

    Ezzel:

    v_2= 27.85 m/s
    Q= 0.01157 m3/s
    m_pont= 11.50 kg/s

    HA ezek után sem stimmel, légyszíves bogarászd át a kezdő adataidat, ugyanis nálad a csőátmérő 23mm, míg a szkennelt példánál 49mm - így nem is lehet ugyanaz az eredmény!