320
SEGÍTSETEK!
-
#200
"De baszki, négyjegyű függvénytábla, ha már fejből nem tudod? Nagyjából a négyjegyűből le lehet érettségizni fizikából meg matekból... És használható a vizsgán. (Vagy manapság már annyira primitívek a feladatok, hogy nem ér?)"
Leérettségiztem már, csak a választott tantárgy nem fizika volt hanem informatika. Itt a főiskolán meg már nem lehet használni a négyjegyűt, mert sokan több oldal puskát beleírtak és ez miatt megtiltották a használatát. -
#199
Az a helyzet, hogy házépítésnél ha épp nem te lopod magadnak össze az anyagot, akkor tőled lopják. :P
Készen vett lakásról meg már ne is beszéljünk... -
#198
Ez tök jó, mert akkor házépítésnél lazán átkúrhat bárki, hogy hogy X köbméter anyagot neked bármiből és - már elnézét - olyan buta vagy, hogy nem tudod még lecsekkolni sem.
Szégyen hová züllik ez az ország. A népesség cirka 70-80%-a természettudományos analfabéta és kb. ilyen arányban műszaki is. És a legszomorúbb, hogy sokszor ezek az emberek okoskodnak még és akarják a frankót megmondani. -
#197
Láttam az új négyjegyűt, sokkal vastagabb mint a régi klasszikus. Az a könyv egy kincsesbánya. Mai napig imádom csak böngészni, nagyon érdekes dolgokra bukkanhat az ember benne. -
#196
Az még rosszabb...
De baszki, négyjegyű függvénytábla, ha már fejből nem tudod? Nagyjából a négyjegyűből le lehet érettségizni fizikából meg matekból... És használható a vizsgán. (Vagy manapság már annyira primitívek a feladatok, hogy nem ér?) -
#195
Tudom egyszerű feladat, de már 3 éve nem volt fizikám és sokat felejtettem.
Azt tudtam, hogy m=ró*V, csak azt nem tudtam, hogy hogy lehet kiszámolni az átmérőből a térfogatot. -
#194
Hát akkor egy rakás szar ma az oktatás. Én a pi-vel már 6. környékén - hanem hamarabb - találkoztam. Persze akkor még nem teljesen értettem, hogy mire jó, de tudtam haszálni. -
#193
A gömb térfogata - emlékeim szerint - középiskolai tananyag (hisz a pi-t is csak akkor vezetjük be).
A sűrűség viszont általános iskolai.
-
#192
Ez most komoly??? Ez általános iskolai példa... -
#191
Nagyon köszönöm. 
-
#190
1. Számítsd ki a térfogatát (Tegyük fel, hogy a csillag egy gömb. A gömb térfogata: 4/3*Pi*r^3, ahol az r a gömb sugara).
2. A térfogat és a sűrűség ismeretében kiszámítható a tömeg (m=ró*V, ahol m a tömeg, ró a sűrűség, V a térfogat).
-
#189
Valaki segíthetne ebben:
A Proxima Centauri nevű csillag 50 Mm átmérőjű és 1 Tg/m3 sűrűségű. Határozza meg a tömegét!
Ennyit kellene kapni végeredménynek: 6,45•1031 kg
Hogy kéne megoldani? Előre is köszönöm a segítséget. -
#188
persze a képletben a d a négyzeten van 
tehát E=k*Q/d^2 -
#187
figyelj, nem oldom meg, de segítek. van 2 töltés, Q és -Q (Q=...), távolságuk 2d. k=ozöttük mindkét töltéstől d távra a térerősség E. Ez a feladat. Nos, tudod mennyi a térerősség egy ponttöltéstől d távolságra, ha a töltés Q? ennyi: E = k*Q/d (k konstans). ha meg két töltésed van, akkor simán összeadod az egyes töltésektől "származó" térerősséget. vigyázz, mindkét tag elöjele azonos lesz, mert bár a másik töltés -Q, de a d vektor irány is ellentétes.
-
Multisync #186 Hello!
Valaki meg tudná nekm oldani ezt az elektrosztatika példát?
Van két töltés: Q1,Q2 és csak előjelben különböznek(töltésük 10^-8 C). a két pontot összekötő szakasz felezőmerőlegesén helyezkedik el egy pont, amiben a térerősség E=300V/m. Kérdés: a pont távolsága a két töltést összekötő szakasztól?
Előre is nagyon-nagyon köszönöm! :) -
#185
Lesz még fizikád a jövőben is? Mert akkor írj hamarabb és inkább megtanítom, mint megoldom. Nem volt kötözködés, hogy akkor ez most hogyan és miér és tényleg így, stb. Főleg az első ingás kapcsán? -
#184
Naon szépen köszcsi:) megmentettél egy buktától;)örök hálám:D komolyan:) -
#183
Nos? -
#182
Üzenet elment. -
#181
köszcsi:) úristen, naon hálás vagyok! Komolyan:D :))) Naon szépen köszönöm! -
#180
Akkor kegyes leszek.
Az inga akkor az tisza? Ott csak az l hossz kell. Valójában a példa elég idióta, mert a g értéke valóban változik a Föld, de azért annyira nem, hogy fonálingával ki lehetne mutatni szerintem... Játszadozhatsz a l értékvél amíg, 9,81 körüli értéket nem kapsz. Ez esetben a g-t tekinted ismertnek. Ha legalább a példát nem tudod megoldani azt bizonyítsd be a tanárnak, hogy ÉRTED, hogy mire megy ki a játék. Ez érhető?
A másikat akkor leírom neked és elküldöm pdf-ben. -
#179
*nem jött össze... de azért köszcsi a próbálkozást... jah h értsd, miért vagyok ennyire sötét, a kettesért írom én ezt:D* -
#178
Jajj, naon köszcsi:) most megpróbálom felfogni, h mit írtál le... az a para, h holnapra kell... {és a sötétség nálam kóros:D}
Boldog szülcsinapot;)
fizetek én neked annyi sört, amennyit szeretnél:D:D:D *megpróbálok rájönni a feladatokra:D* -
#177
Mikorra kell? Mert először gondolkodásra szertnélek serkenteni. Az nem megoldás, hogy más csinálja meg helyetted az nem vezet sehová az életben sem.
1. Függvénytábla, mechanikai rész. Az elején van a régiben. Mostanában kezembe került egy új kiadás. úgy láttam észre, hogy keményen bővítve lett. Ez jó. Persze a régi is bőven elég.
2. Azért adok pár tippet, hogy gondolkozz is egy kicsit.
"Mennyinek mérték a gravitációs vagy nehézségi gyorsulását annak az iskolának a tornatermében, ahol a mennyezetre erősített fonalinga 6 perc 41 másodperc alatt 100 lengést végzett?"
Ez ugyebár akkor egy inga. Ez benne is van a függvénytáblában. Nos van egy időd és az események száma. Mi lesz a kettő hányadosa? Igen, frekvencia ami a periódus idő reciproka. Tehát f = 100/41 = 0,41 Ennek reciprok a periódusidő 1/0,41 = 2,439 sec. ---> Erre van egy összefüggés fonálinga esetén. T = 2 * 3,14 * gyök(l / g)
A gond az, hogy hiányzik a fonál hossza... Ha az megvan akkor át lehet rendezni az egyenletet. Enélkül NEM lehet megcsinálni, ugyanis egy inga sajátfrekveciája az függ a gravitációtól és magától az inga anyagától és nagyságától is. (fonál inga esetén ez nem igaz, de gondolom feltűnt, hogy a nagy ingaróák ingái lassan lengenek...) Próbáld ki, lógass le kötél végén 1kg tömegű súlyt. Aztán változtasdt a kötél hosszát.
A második példa megfogalmazása meg érdekes. Kissé mintha pontatlan lenne és nem igazán középiskolás anyag. Az nem fogalkozik pontszerű mozgásokon kívűl amennyire emlékszem. Miért is?
A./ A kérdésben ott a válasz. A gömb tengelye egyhelyben áll és CSAK akörül forog.
B./ A gömb pontjait haladó mozgást végeznek szerintem. (sajnos régen foglalkoztam mechanikával már...)
C./ Ez megválaszolható. Az átmérő fele a sugár és ezen a karon hat az erő. A többi legyen a te dolgod.
D./ A gömb tehetlenségi noymatéka a fv táblából: Teta = (2/5) * m * R
Tehát tömeg, és sugár függvénye. Juhé, ismertek. Hajrá.
E./ Itt a perdület tétel kell ami a hasolnít a Newton törvényekre. (valójában annak alkalmazása, de ezt most ne firtassuk...) Tehát F = m * a analógiából jön a M = Teta * beta, tehát Fogatónyomaték = teh. nyomaték * szöggyorsulás Teta a D./ pontban lett számolva és M a C./ pontban. Hajrá.
F./ A beta (szöggyorsulás) állandó. Erre is van összefüggés a fügvénytáblában. szögelfordulás (fi) = omega_null * idő + 0,5 * beta * idő * idő
Az omega_null az most 0.
G./ Erre is szintén összeffüggés. beta = omega / (eltelt)idő Átrendezve Szögsebességet megkapod.
F./ Az előző pontban számolt szögesebességből a forulatszám számítható. omega = 2 * 3,14 * frekvencia (f) ---> frekvencia megvan. Fordulatszám alatt gondolom a percenkéntit értik. f *60 = fordulatszám
Remélem nem gépeltem el sehol. Jössz sok sörrel, főleg hogy holnap leszek 25... -
#176
Sziasztok!
Ti itt mind olyan okosak vagytok, én pedig baromira nem értek a fizikához... az évvégi kettesem múlik ezen és képtelen vagyok megcsinálni. Kérlek segítsetek! Fontos lenne:$
Mennyinek mérték a gravitációs vagy nehézségi gyorsulását annak az iskolának a tornatermében, ahol a mennyezetre erősített fonalinga 6 perc 41 másodperc alatt 100 lengést végzett?
Egy 10 kg tömegű 2 m átmérőjű tengelyezett gömböt megforgatunk a kppontján átmenő tengely körül, az egyenlítője mentén 50 N erővel.
A; Milyen mozgást végez a forgó gömb
B; Milyen mozgást végeznek a forgó gömb egyes pontjai.
C; Mekkora a forgatónyomaték hat a tengelyre?
D; Mekkora a tengelye körül forgó forgó gömb tehetetlenségi nyomatéka?
E; Mekkora a szöggyorsulással forog a gömb. (forgómozgás alapegyenlete)
F; Mekkora a kerületi pontjainak 5 s alatt az elfordulása?
G; mekkora a gömb szögsebessége az 5. másodperc végén, ha a kezdőpillanatban állt?
H; Mekkora a fordulatszáma a megpörgetett korongnak, az 5. másodperc végén? (kezdetben állt)
-
#175
Hőveztésnél jópofa volt, hogy a végén mivel jelöltük már az időfüggő dolgokat. Tau a bevett szokás, ha a t vagy T már fogalalt. Egyébként kinek szólt ez a jótanács.
Én is baromságnak tartottam az alapképzés sok tárgyát a BME gépészmérnökin, de utólag visszanézva NAGYON nem volt ez. Hőtan, villanytan, fémtech, matek, mozgástan olyen szintem alapvető ami szinten oktatják. -
lally #174 Pár, fórumi-cikket tanulmányozgatva; -ha elfogadtok tőlem néhány tippet:
-1; Cirka 10-15 évem ment rá az iparban, mire végre fel is fogtam, hogy egy-egy tárgyra miért is volt szükségünk technikum-,és/vagy az egyetemen!)
-2; Műszaki-hőtanban, célszerű, ha a 'kis t'-vel a Celsius-fokban,
'nagy T'-vel a (fok-) Kelvin-ben megadott értékeket jelölitek !
(-e probléma akkor persze bonyolódik, ha közben még az 'idő-járásunk' lineárisan-, és/avagy periódusilag is ketyeg .)
(-hogy:A szabványos-jelölések, mértékegységek kiagyalóit, ezúton is; 'Csókultassam' !)
-
#173
Nehogy már ez ne menjen...
Vezeték ellenállása R = fajlagos ell*hossz/felület
Veszteségteljesítmény P = I*I*R
P/1000W = a kérdés. -
#172
szisztok.
HELP Pls:D
1 kW teljesítményű, 6 A áramfelvételű fogyasztóhoz 500m hosszú, 4 négyzetmm keresztmetszetű 3*10 a -8ohm fajlagos ellenállásúalumínium vezetékpár szállítja az elektromos energiát.
Az áramforrás által leadott energia hány százaléka vész kárba a vezetéken?
-
#171
Hali! adott egy feladat ezt kéne megoldanom, valaki segitsen plz.
"Mennyi idő múlva lesz a váltóáram pillanatnyi feszültsége a maximális feszültség fele ha a periódus idő T=0,003sec"
szerintem ezt kéne használni: Upillanatnyi=Umax*sin*2pi/T *t
pi-vel gondolom fokokban kell számolni -
greenish #170 Másodikos anyag, nemde?
Sajna csak annyit tudok így kapásból segíteni, hogy: Wr=1/2×D×deltaLnégyzet
Ez a rugalmas munka kiszámításának módja.(Kissé porosak az emlékeim e téren) -
greenish #169 Másodikos anyag, nemde?
Sajna csak annyit tudok így kapásból segíteni, hogy: Wr=1/2×D×deltaLnégyzet
Ez a rugalmas munka kiszámításának módja.(Kissé porosak az emlékeim e téren) -
centauri99 #168 Légyszi válaszoljon valaki minél hamarabb,mert ürgős lenne!köszi! -
centauri99 #167 Van egy érdekes feladatom!A hooke-törvénynek megfelelőenviselkedő rugó megfeszítéséhez szükséges erő 0-ról 50N-ra nő,miközben a rugót nyugalmi állapotból 12cm-rel kihúzzuk.a)Mekkora a rugóállandó?b)Mennyi munkát végeztünk a rugó megnyúlása során?
Ha vki tudna segíteni,akkor mondjátok meg nekem,hogy szerintetek jó-e az alábbi megoldás:
mivel a végzett munka= a grafikon alatti síkidom területe(F-x grafikon),ezért W=Fx/2,viszont a munka tétele alapján deltaEmozg=Wö,ezt felírva:
3=(1/2)*D*0,1^2(0,1 négyzet)
ebből pedig D=416,6 N/m,a b kérdésre pedig a fentiek alapján 3 lett a válaszom.na? ki mit mond? -
greenish #166 Mozaik kiadó, II.fejezet, 71.o./6. ?
-
greenish #165 Hűű! Mi ebből írunk most TZ-t.
Sztem viszont: E*A*sinß -
#164
pszi=E*A*cosfí (fluxus=el. térerősség*felület*cos a lap és az erővonalak által bezárt szög)) -
Abruzzi #163 Ebben segítene valaki?
500 N/c térerősségű mezőben a térerősségre merőlegesen elhelyezünk egy 30 cm(négyzet) területű lapot.
Mennyi ennek a lapnak fluxusa?
Mennyi lesz a lap fluxusa ha 90 fokkal elforgatjuk?
Mennyi lesz a lap fluxusa az eredeti helyzetből történt 90 fokos elforgatás után?
annyira nem értem mire lesz ez jó valaha is meg h h kell megcsinálni :)
-
#162
Hát van rá egy 5letem, de nem biztos h jó:
1 db elektron elektromos töltése kb. 1,6E-19. Tehát ha 1 C az együttes töltése akkor 6,25E18 db e- van benne (és mivel semleges ugyanennyi proton és kb. neutron is). Egy Al atomban 13 p+ van tehát ha ezt elosztjuk 13-al akkor megkapjuk mennyi Al atom van (4,8E17) és ha ezt még elosztjuk az Avogadro számmal, megkapjuk hány mólnyi anyagunk van. (8E-07). Ezt megszorozva a moláris tömeggel kijön 2,16E-5 g. -
Bammy #161 Nha picit jöjjön át a sok agy a matekos topikból:)
Mekkora tömegű az a semleges alumíniumtest, amelyben az elektronok együttes töltése éppen 1 C? használjuk fel a számítsban a következőket: Al rendszáma 13, moláris tömege 27 g/mol, 1 molnyi al-ben lévő atomok=6x10 a 23.-on.
thx