Fizika lecke

Másodikos anyag, nemde?
Sajna csak annyit tudok így kapásból segíteni, hogy: Wr=1/2×D×deltaLnégyzet
Ez a rugalmas munka kiszámításának módja.(Kissé porosak az emlékeim e téren)

Másodikos anyag, nemde?
Sajna csak annyit tudok így kapásból segíteni, hogy: Wr=1/2×D×deltaLnégyzet
Ez a rugalmas munka kiszámításának módja.(Kissé porosak az emlékeim e téren)

Légyszi válaszoljon valaki minél hamarabb,mert ürgõs lenne!köszi!

Van egy érdekes feladatom!A hooke-törvénynek megfelelõenviselkedõ rugó megfeszítéséhez szükséges erõ 0-ról 50N-ra nõ,miközben a rugót nyugalmi állapotból 12cm-rel kihúzzuk.a)Mekkora a rugóállandó?b)Mennyi munkát végeztünk a rugó megnyúlása során?
Ha vki tudna segíteni,akkor mondjátok meg nekem,hogy szerintetek jó-e az alábbi megoldás:
mivel a végzett munka= a grafikon alatti síkidom területe(F-x grafikon),ezért W=Fx/2,viszont a munka tétele alapján deltaEmozg=Wö,ezt felírva:
3=(1/2)*D*0,1^2(0,1 négyzet)
ebbõl pedig D=416,6 N/m,a b kérdésre pedig a fentiek alapján 3 lett a válaszom.na? ki mit mond?

Mozaik kiadó, II.fejezet, 71.o./6. ?

Hûû! Mi ebbõl írunk most TZ-t.
Sztem viszont: E*A*sinß

pszi=E*A*cosfí (fluxus=el. térerõsség*felület*cos a lap és az erõvonalak által bezárt szög))

Ebben segítene valaki?
500 N/c térerõsségû mezõben a térerõsségre merõlegesen elhelyezünk egy 30 cm(négyzet) területû lapot.
Mennyi ennek a lapnak fluxusa?
Mennyi lesz a lap fluxusa ha 90 fokkal elforgatjuk?
Mennyi lesz a lap fluxusa az eredeti helyzetbõl történt 90 fokos elforgatás után?
annyira nem értem mire lesz ez jó valaha is meg h h kell megcsinálni :)

Hát van rá egy 5letem, de nem biztos h jó:
1 db elektron elektromos töltése kb. 1,6E-19. Tehát ha 1 C az együttes töltése akkor 6,25E18 db e- van benne (és mivel semleges ugyanennyi proton és kb. neutron is). Egy Al atomban 13 p+ van tehát ha ezt elosztjuk 13-al akkor megkapjuk mennyi Al atom van (4,8E17) és ha ezt még elosztjuk az Avogadro számmal, megkapjuk hány mólnyi anyagunk van. (8E-07). Ezt megszorozva a moláris tömeggel kijön 2,16E-5 g.

Nha picit jöjjön át a sok agy a matekos topikból:)
Mekkora tömegû az a semleges alumíniumtest, amelyben az elektronok együttes töltése éppen 1 C? használjuk fel a számítsban a következõket: Al rendszáma 13, moláris tömege 27 g/mol, 1 molnyi al-ben lévõ atomok=6x10 a 23.-on.
thx

Valaki tudna segíteniebben a feladatban?(Téma: tömegvonzás):
Határozzuk meg az átlagos sûrûségét annag a gömba alakú bolygónak, amely 6 óra alatt fordul meg a tengelye körül és amelynek egyenlítõén 10%-kal kisebbenk mérjük (rugós erõmérõvel) valamely test súlyát, mint a pólusán!
Ha azon vacilálsz hogy segítesz e én biztosan segítenék neked <#love12>

Tehát: kezdetben a mindkét kis(fém) golyón van valamekkora töltés.
Mivel szigetelõvel nyúlunk hozzá, és töltésmegmaradás van ( elektrosztatika alaptörvényei ) így töltés nem tûnhet el róla.
Az F0 jelenti a kezdeti taszító(vonzó) erõt, ami a két kisgömb között ébred. ( azonos töltéssel rendelkezõk taszítják egymást .. )

a esetben az egyik pozitív, másik negatív töltésû. összeéríntve õket, kiegyenlítik egymást, így semlegesek lesznek, tehát a köztük ható erõ 0 lesz.

b mindkét kisgömbön azonos mennyiségû töltés van, azonos polaritással. összeérintve nem tud "jobban megoszlani" a töltés, ezért megmaradnak ugyan úgy mint ahogy voltak. köztük taszítás van, F0 erõvel.

c Q és -3Q nak az összege( összeérintése): -2Q. Ez oszlik meg a két golyóbis között, azaz fejenként -Q jut rájuk. Ez a kezdeti -3 nak a harmada, és immáron taszítják egymást.

d Q és 3Q = 4Q, fejenként 2Q töltés. Kezdetben volt 3* os, mostmeg 2*2 lett. Azaz 4/3 a kezdeti erõnek.

az erõhatás ugye a költés szorzatával arányos.

Heló! Ismét én... És még lehet, h párszor leszek, mert hülye vok fizikához, meg az egész osztály is, de érdekes, h csak ebbõl a tantárgyból.


Szal a kérdés: Két elektromos töltéssel rendelkezõ, egyforma kis fémgömböt szigetelõrudakkal tartva egymáshoz érintünk, majd ismét az eredeti távolságba visszük õket egymástól.

Hogyan változik az eredetihez viszonyítva a két gömb közötti elektromos erõhatás nagysága és iránya, ha a gömbök kezdeti töltése

a. Q és -Q b. Q és Q c. Q és -3Q d. Q és 3Q

A megoldásokat azt tudom: a. F=0 b. F=F0* c. F= -1/3 F0 d. F= 4/3 F0*

*= a 0 indexbe van az F után.

Tehát csak magyarázatok kellenének, hogy miért is ezek a megoldások.
Az a és a b az még naggyából oké, arra elég lenne egy gyorsabb válasz is a biztonság kedvéért, de a c.rõl és a d.rõl fogalmam sincs, hogy miért annyi!

Thx a helpet elõre is!

Szerintem valami olyasmi lehet a megoldás, hogy elõször lebeg a gyufaszál a tetején, mert ugyanakkora felhajtóerõ hat rá, mint ami lehúzza (gravitációs erõ vagy mi). Aztán amikor beledugja valaki a dugót, akkor a levegõ lefelé "nyomul" és nagyobb erõt fejt ki, mint a víz felhatjóereje, ezért megy lejjebb a gyufaszál... A folyadék meg ugyebár összenyomhatatlan, tehát az nem megy lejjebb. Persze mindezt a fizika nyelvén kéne megfogalmazni. <#vigyor4>

Öööö... de amúgy lehet, hogy most baromságot mondtam. Utóljára 12-ben tanultam fizikát, akkor sem ezt. <#vigyor5>

Sziasztok! valaki plz help!

Következõ kisérletet kellene megmagyaráznom:

A tanár egy üveg vizbe rak egy gyufaszálat és elkezdi rányomni a dugot, minnél lejjebb nyomja a dugot annál lejjebb megy a gyufaszál. Ha felengedi feljön a gyufa szál.

Teljes magyarázat kellene hozzá. Elvileg az Arkhimédeszi és Pascal törvényét kellene használni. A suliba elektrosztatikát vesszük, bár nem tudom ennek miköze ahhoz.

Hallottál már arról, hogy a mágnes északi és déli pólusa vonzzák egymást? Ugyanez a helyzet az ellentétes töltésekkel is. A negatív töltésû rúd a pozitív töltéseket vonzza magához. (Ez látható a 2. ábrán.)Ezzel megosztja a töltéseket a két tányéron. Amennyiben a negatív töltésû rudat elveszed, a töltések ismét kiegyenlítõdnek. Amennyiben a rudat ott tartod és a tányérok közötti vezetõt veszed el és csak ezt követõen a rudat, a töltések a tányérokban a korábbi szétoszlás szerint megmaradnak a megosztó erõ nélkül is, hiszen nincs vezetõ, amelyen keresztül ki tudnának egyenlítõdni.

Heló kéne egy kis help. Itt van ez a kép: http://www.kepfeltolte(s).hu/view/070109/fizikaa2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]katt

(s nincs zárójelbe)

Ha kimentitek és kinagyítjátok akkor lehet, csak igazán látni :). Tehát elvileg elkéne róla mondani, h mi történik a képeken. Vmi elektrosztatikai alapismeretek fejezetbe van ez a kép.

Vhogy így kezdõdik a magyarázása, hogy: 1. kép: van 2 semleges töltésû elektroszkóp.

2. kép: Negatíz töltésû rudat közel rakjuk hozzá, és akkor asszem vmi elektromos megosztás történik. Innét már nem igazán tudom a hátralévõ részt.


Ja és még 1 valami. Még kaptam azt a feladatot is, hogy:
Mi történik ha a 3. ábránál elvesszük a megosztó testet, utána a szigetelõ nyelet. Mit tapasztalok. Meg asszem magyarázás is kell.
Szal fárasztó. Nálunk kész terror egy fizika óra.

Thx a válaszokat elõre is :). Ja és ha vki olvassa ezt a hsz-emet és már elmúlt január 10 (szerda) 7:10 perc, akkor már nem kell válaszolni :).

Köszi az infókat.
Tényleg tanulságos volt végig olvasni....

Nekünk még úgy tanították hogy hagyományos erõmûhöz a fosszilisek tartoznak. Bár ez a "hagyományos" megnevezés elég pontatlan.

"elvi kapcsolásuk"

fosszilis erõmû = szén/olaj/földgáz (de mûködtethetõ biomasszával - fa, biogáz, biodízel, bioetanol is) elégetésébõl szerez hõenergiát.

"hagyományos erõmû"
Az meg mi? Mitõl hagyományos?

szeretnék ebben segítséget kérni:
széntüzelésû és hagyományos erõmû mûködési elve, fajtái és elvi kapcsolásuk.
thx

"és lehet valahogy ezeket a gerjesztett mikrohullámokat valamilyen módon koncentrálni (valamilyen nyallábban kezelni)?"
A fémrõl visszapattan a mikrohullám, így megfelelõ fémcsõben remekül terjed.
Koncentrálni talán parabola alakú lemezzel lehetne.

De még egyszer felhívom a figyelmedet: a nagy teljesítményû mikrohullám nem játék!

Itt találhatsz érdekes információkat a mikrosütõkrõl.

Köszi,
nem gongoltam hogy ilyen magas freki kell
és lehet valahogy ezeket a gerjesztett mikrohullámokat valamilyen módon
koncentrálni (valamilyen nyallábban kezelni)?
esetleg hogyan lehet "árnyékolni"?

<#guluszem1>

Igen, azt hiszem ez lesz a jó megoldás.

Valószínûleg inkább GHz-es tartomány lehet - gondolj csak a mikrohullámú sütõre (azokban körülbelül 2,45 GHz-es/2450 MHz-es magnetron van).
Bár a magnetronnal vigyázz - egyrészt a nagyfeszültség miatt, másrészt az ember 70%-a víz...

Igen, ez még ok, volt ... csak azzal volt a problémám, hogy párolgáshõ vagy forráshõ kell még :) mert le is kell csapódnia annak a gõznek...végülis asszem forráshõ kell (azaz: c1*m1*(T1-Tk)+Lf*m1=c2*m2*(Tk-T2).

Hi
ki tudja nekem megmondani hogy mennyi a víz saját frekvenciája?
(k vagy M Hz-ben)
<#conf>

A leadott hõmennyiség: Q=c*m*dT, ha ezt a két esetben egyenlõvé teszed akkor megkapod a közös hõmérsékletet.

Nagyon amatõr kérdés lesz, de kicsit nem figyeltem ekkor-akkor, szóval öh
van 0,7 kg vizünk, ahol
T=40°C
és 0,08 kg vízgõzünk, ahol
T=100°C

A közös hõmérséklet a kérdés. azt nem tom, hogy a leadott hõ a vízgõznél össz. hogy jön ki, mert nem tom, hogy lecsapódásnál mennyi energia kell, vagy mibõl kell számolni. Uh, tényleg nagyon gáz, de vannak az embernek rossz napjai :$.

"Mer' divat :) :)"
Van benne olyasmi is, de arra akartam utalni, hogy a sötét színû ruha jobban elnyeli a napsugárzást (Egyes sarkvidéki állatok - sok napsugárzás híján - meg inkább jól elrejtõznek fehér bundájukban - hogy meg ne zabálják õket/el ne szökjenek elõlük).

haha épp fizika zh-t írok és sejthetõ h mi a végeredmény :D
mint a csoport 99%-ának

"* Miért öltöznek az emberek télen feketébe, nyáron fehérbe?"

Mer' divat :) :)

A végállapot azonos, dupla térfogaton, dupla nyomás..

Így az energia állapot is azonos..

Sziasztok! A következõ feladatot hogyan lehet megoldani számolás nélkül????

Normál állapotú, 160g tömegû oxigéngáz nyomását elsõ esetben állandó térfogaton melegítve kétszresére növeljük, majd állandó nyomáson folytatva a melegítést, térfogatát is megduplázzuk.
Második esetben, elõször duplázzuk meg a gáz térfogatát állandó nyomáson való melegítéssel, majd a térfogatot állandó értéken tartva a gázt addig melegítjük, míg a nyomása meg nem kétszerezõdik..

a) Mekkora a végállapotok és a kezdeti állapot közötti belsõ energia különbsége?

b) Mennyi hõt kellet közölni a gázzal az elsõ ill. második esetben??



Elõre is köszi.. :)

1. Egy tárgyat azért látunk színesnek, mert a tárgyra ráesõ fény egy részét elnyeli, másik részét visszaveri.
2. Minél több részét nyeli el a fénynek egy tárgy, annál több energiát raktározhat el. Ez természetesen függ az adott tárgy anyagától, felületétõl is (de ez esetben két azonos anyagú, felületû tárgyról beszélünk).
3. Ha minél több az elraktározott energia, annál jobban felmelegszik.

Lásd:
* Miért festik a napkollektorokat (sima síkkollektorokat) feketére?
* Miért tükrös a termosz belseje?
* Miért öltöznek az emberek télen feketébe, nyáron fehérbe?

Épp most vitáztam egy ismerõssel, hogy a tárgyak szinei nem befolyásolják a tárgy hõmérsékletét, ha kirakjuk a napra. Ezen jó nagyot röhögtem, majd kitettem egy sötétzöld mûanyag és egy fehér mûanyag széket a napra. Már 10 perc múlva forró volt a zöld, míg a fehér enyhén meleg. Ismerõs megfogta, láttam az arcán, hogy érzi a különbséget, de õ akkorse hiszi el, mert õ látta a deltában, hogy a szín nem befolyásolja a hõmérsékletét a napra kitett tárgynak.

Valaki tudna valami tudományos magyarázattal szolgálni és igazságot tenni köztünk?

"Ebben szeretném, ha segíteni valaki =>> Milyen terhelést jelenthet a környezetre nézve az erõmû mûködése? Hogyan lehet ezek ellen védekezni?"
Hm, ez a kérdés általános iskolásoknak (7-8. osztály) szól. <#csodalk>

Mi keletkezik a szén elégésekor C+O2->CO2
Mi van még a kõszénben a szénen kívûl? Kén, egyéb szennyezõanyagok (radioaktív izotópok is!).
A kén elégésekor mi keletkezik? S+O2->SO2 (Kén-dioxid)
A kén dioxid mit okoz? A levegõbe kerûlve egyrészt nem épp egészséges (aki tesz el befõttet, vagy foglalkozik borászattal az tudhatja, milyen a kén-dioxid), másrészt savas esõt (méghozzá kénsavasat).
A szén-dioxid mit okoz? Egyrészt az sem egészséges (gondolj bele a pincebalesetekre, amikor a forrásban levõ must embereket õl), másrészt üvegházhatást okoz.

Mit lehet tenni ellene?
* Kéményre szûrõ (drága, így az erõmûvek üzemeltetõi kifizetik inkább a bírságot)
* Régi berendezések ceréje, optimalizációja.
* Biomassza (fa, bioetanol, biodizel, biogáz, energiafû, stb) használata, ami egyrész megújuló energia, másrészt kevesebb szennyezõanyag kerûl kibocsátásra.
* Egyéb alternatívák (atom, fúziós, víz, szél, árapály, geotermikus, nap)

No meg nézd meg
ezt a lapot, ott van felsorolva a kérdés mellett a megoldás (szövegértõ olvasás).

Jól sejtem, hogy EZ egy középiskolai éretségi feladat? <#merges2><#shakehead>

hello! segítséget szeretnék érni egy fizika tétellel kapcsolatban:

Az ábrán egy széntüzelésû erõmû vázlatos rajza látható. Az ábra alapján ismertesse, hogy hol és milyen energiaátalakulások mennek végbe a szén elégésétõl a generátor kimenetéig!

Miért nem lehet a szén elégésébõl származó energiát teljes egészében a turbina meghajtására fordítani? Általánosítható-e ez a tapasztalat minden hõerõgépre, vagy másképpen: létezhet-e olyan hõerõgép, amely a hõenergiát teljes egészében munkává alakítja?



Ebben szeretném, ha segíteni valaki =>> Milyen terhelést jelenthet a környezetre nézve az erõmû mûködése? Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

köszönöm elõre is! <#worship>

Köszi szépen! Így már meglesz a fizika 3-asom.

Szevasz!
Igen, különbözõ gázokban más a hullám terjedési sebessége (a héliumgázban könnyebben terjed a rezgés, a kénhexafluoridban lassabban), így a hullámhossz, és a hangmagasság is más.

Delta - fizikaverseny a II. forduló megoldásai
6.2.1. A hang fogalma. A hangtér jellemzõi

Helló!
Fizikai kísérlet bemutatása céljából arról kéne információ, hogy miért mélyül be a hangunk bizonyos gázok hatására. A kísérletet egy vizipipával szemléltetnénk, hogy beszívom a füstöt, beszélve fújom ki, és addig mélyebb a hangom. Azt tudom, hogy a hang rezgése lelassul, vagy ilyesmi, de ennél részletesebb info-ra lenne szükségem.

Csá! Ez egy nagyon alap feladat! :D

M=10kg m=7kg a=? K=?

Ma=Mg-K
ma=K-mg

két ismeretlen két egyenlettel! A többi már gondolom menni fog!

Sziasztok!
Hogy tudnám megoldani a követkzõ feladatot:
Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegûû test van.Hogyan mozog ez a két testbõl álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erõ fesziti a kötelet?

Hello!

Érettségi elõtt állok és az egyik szóbeli tételben az a feladat, hogy : Mutassa be(a rendelekzésre álló eszközök segítségével), mi a különbség az elektromos megosztás és az elektromos polarizáció között!

Tudna ebben valaki segíteni nekem?

köszönöm elõre is

Hozzá lehet venni hogy a környezetét, meg a csöveket is melegíti és a turbinával ugye a gõz mozgási energiáját használjuk fel.

Ez alapján:
http://www.npp.hu/mukodes/tipusok/pwr.htm

Szvsz:
A többi energia elveszik, méghozzá a Dunába egy hõcserélõ segítségével. (= a Dunát melegíti)
A hatásfok egyszerû arányszám: mû = 440 MW / 1375 MW = 0,32 = 32%

Ha tévedek szóljatok.

A paksi atomerõmûben egy reaktor 1375 MW teljesítménnyel termel hõt, ebbõl 440 MW lesz a hasznosítható elektromos teljesítmény. Mire fordítódik a többi? Mekkora az elektromos energia termelésének hatásfoka?
Hogyan kell ezt kiszámolni? Tud valaki segíteni?
Nem jutottunk el idáig és már nem lesz több óránk.

Mégsem kellenek!

Császtok!!!
Tudna vki segíteni abban hogy mondana pár II. részes feladat megoldását az Egyenes út az egyetemre 8-11. feladatsorból? Sürgõs lenne!
Köszi!