320
SEGÍTSETEK!
-
nikiherceg #280 Valaki megszánna engem? :-) -
nikiherceg #279 Nos senki? -
#278
csináltam, legyen 7vége és jövök vele... :) -
nikiherceg #277 Szia!
Ezt adtam neki oda(bocsi a gyűrődésért,de nem szeretgettem meg :-DDD)
![]()
Azt mondják ez a helyes megoldás( Amit linkeltem) De amit kiszámoltam a srác adataival,hát nem ezek az eredmények jöttek ki(pedig még Maple 12-be is beraktma,hátha én voltam bamba) Szóval nem értem.
![]()
![]()
-
#276
Bocs, de nem szedem szét a bongot... :D -
#275
végzett valaki itt rajtam kívül kísérletet vagy nem? 
-
#274
hmm... érdekes a dolog, mert a jegyzetének 29. oldalán ő is hasonlóképpen értelmezi az egyes tagokat, sőt, a nyomás dimenzióra rendezett alak esetén külön kiemeli a térfogategységre fajlagosított mennyiségeket.
Annyit lehet esetleg pontosítani az ábrán, hogy pl. az edényben levő folyadék felszínhez berajzolod a függőleges, z tengely kezdőpontját, így értelmezhető a helyzeti energia-különbség rho*g*(z2-z1) értéke.
Így utólag ismeretlenül is elnézést kérek a tanárodtól a lentiek miatt, de nem hiszem, hogy túl nagy szemlélet különbség van az ő értelmezése és az enyém között. Talán a nyomás-tagot kell még pontosabban értelmeznem, de azzal sem állok nagyon hadilábon... ;) :P -
nikiherceg #273 Pokorádi László -
nikiherceg #272 Pokorádi László -
nikiherceg #271 Egy az egybe azt írtam amit te,de majd csütörtökön feltöltöm ide,mert itt fent nincs szkennerem,egyébként nagy agy tanár. -
#270
Hát az tényleg nagyon durva lenne, ha egy tanár visszadobná amit te írtál. Ugyanazt írtad fel, mint én (már amennyire emlékszem). -
#269
figyelmesen olvasd végig a kommenteket, nagyon sok minden benne van és a két szkennelésen a példa megoldási menete is rendben van, de a te kedvedért még egyszer átnézem.
a Bernoulli egyenlet lényege veszteségmentes esetben az, hogy a folyadék "ahonnan indul", ott a folyadék helyzeti és mozgási energiájának összege + az a munka, amit a külső nyomásból származó erők végeznek rajta ugyanannyi, mint abban a pontban, "ahová érkezik" a folyadék.
Ha az oktatód azt mondja, hogy ez baromság, akkor javasolt neki egy kurzus a Mérnöktovábbképző Intézetben - vagy üljön be Általános géptanra a BME-re - LOL ekkora fasságot!
Már így is többet tudsz, mint az, hogy "p + rho*v^2/2 + rho*g*z", mert érted, mik az egyes tagok (#255!!!)
Szeretném, ha ide másolnád, amit te odaadtál a tanárodnak, mert elképzelhető, hogy mégsem értetted meg az itt leírtakat és ezt azonnal kiszúrta a tanár! -
nikiherceg #268 Debrecen E. Műszaki Kar
Ahogy láttam a nyomást össze kell adni,nem kivonni,csinálni kell egy p1'-őt vagy valami ilyesmi... Lövésem sincs már,van rá egy hetem.. :S -
#267
????? ÉRDEKELNE MELYIK SULIBA IS JÁRSZ TE?!??!??!? -
nikiherceg #266 Rossz koncepció ezzel vágta vissza a tanár a feladatot,azt mondta,hogy még közelében sincs az eredmény,aminek lennie kéne. De az egész megoldás menete rossz :-S Teljesen tanácstalan vagyok :-S
-
#265
éjjel gyártottam egy kis szerkentyűt, ma éjjel mérek, aztán jövök az eredménnyel -
#264
értem amit leírsz, egyet is érte(né)k veled, egy valami dolog zavar. ugyanis elvégeztem a kísérletet, és azt találtam, hogy ha z1B<0 (vagyis ha a cső szabad vége feljebb van mint a vízbe lógó vége) , akkor a víz egyáltalán NEM folyik. sőt a v2 nem is az z1A -tól hanem a z1B -től látszott függni.továbbá a gondolatmeneted szerint a csőben pontról pontra változik a víz sebessége, mivel a pot. energia is. ez megintcsak ellentmond a megfigyelésemmel, mert ekkor a csőben levegőbuborékoknak kellet volna lenniük , tekintve hogya víz összenymhatatlan. jó lenne, ha még valaki ellenőrzné ezt kísérlettel. -
#263
A bor lefejtéséhez:
Jól lehet látni, ha a szívócső belépő keresztmetszetében levő, tartály nagy felületéhez tartozó 1b pontra írjuk fel a Bernoulli egyenletet és a 2-es kifolyási pontra, akkor is ugyanazt az eredményt kapjuk, mintha a szabad folyadékfelszín egy 1a pontjára és a 2-es kifolyási pontra írtuk volna fel.
Miután mindenki saját maga is leírta és megértette, mit miért és úgy írt oda, akkor mehet tovább a vita - ha van ezek után még értelme vitázni...! :) ;)
![]()
-
Adam224 #262 "akkor magától is elindulna a bor áramlása, nem kellene megszívni! (persze erre lehet olyat mondani, hogy azért nem indul meg, mert először "felfelé kell mennie", de ez is hibás gondolatmenet)"
Miért is hibás, ezt nem értem.A nyomás a cső végén ahol a bor kifolyik a külső nyomás minusz a felette lévő bor súlyábol eredő nyomás, hasonlóan a másik végéhez.De ha lentebb van a cső vége, több bor van felette tehát kisebb lesz a nyomás, szóval van nyomáskülönbség a kettő között nem?? -
#261
igen igazad van,pongyolán fogalmaztam. a bor meg is indul, de nem tud magasabbra felkúszni, mint a bor szintje a hordóban, mert a nyomás a csöben levö borfelszínen és a hordóban levö borfelszínen ugyanakkora . tehát a megszívással nem csinálunk mást, mint a csöben levö bort olyan helyzetbe hozzuk, ahol a nyomás a bor egyik végén a csőben kisebb lesz, mint a csö másik végén a borban. csak azt akartam mondani hogy mindenképpen VAN nyomáskülönbség a bor "két végén", k=ulönben a bor nem mozogna.nem? -
#260
nem okostojáskodni akarok, de ez sem igaz: gondolj bele: akkor magától is elindulna a bor áramlása, nem kellene megszívni! (persze erre lehet olyat mondani, hogy azért nem indul meg, mert először "felfelé kell mennie", de ez is hibás gondolatmenet)
Egyszerűen arról van szó, hogy a közeg "két végén" a külső nyomás által végzett munka összege megegyezik a helyzeti- és mozgási energia változással.
Ha ugyanakkora a nyomás a két oldalon, akkor az történt, hogy a helyzeti energia csökkenése okozza a mozgási energia növekedését:
A cső végét lejjebb kell lógatni, mint a folyadék szabad felszíne. Ekkor, amennyivel lentebb van a cső vége, az annak megfelelő helyzeti energia okozza ugyanebben a keresztmetszetben a mozgási energia megnövekedését, azaz itt a közeg sebessége nagyobb lesz mint 0. -
#259
borlefejtéshez:
"...pedig a demizsonban a bor fölött is légköri a nyomás és a cső kilépő keresztmetszetében is légköri a nyomás."
habár a bor felszínén a légynyomás légköri,a cső borba lógó nyílásánál már nem, hanem a fölötte lévö borréteg hidrosztatikai nyomásával több. tehát VAN nyomáskülönbség, ez hajtja a bort. imho -
#258
Valami már rémlik. Akkor a B-E egy térfogategységre fajlagosított egyenlet, csak nem látszik rajta elsőre. :) -
nikiherceg #257 Köszönöm szépen! Sokat jelentett nekem :-) -
#256
Jah, az aláírásomból kiderül, mi a gyengém... Várom az ajánlatokat! :P
Bármi érdekel, ami még a DOS korszak gyermeke, vagy PSION, vagy menedzserkalkulátor, vagy programozható zsebszámológép, vagy bármi, ami... Csak így tovább, teljes indukcióval :P -
#255
Igen, mert nem igaz az, hogy a nyomáskülönbség a hajtóerő. Ha veszek egy demizson bort és beledugok egy gumicsövet és megszívom a kilógó végét, a bor lefolyik a csövön ("lefejtem a bort"), pedig a demizsonban a bor fölött is légköri a nyomás és a cső kilépő keresztmetszetében is légköri a nyomás.
Sokkal jobb kezdetnek elképzelni egy "folyadékdugót" egy csőben, aminek a két oldalán ("ahonnan" és "ahová" áramlik a közeg) más és más a nyomás, de megvizsgálom azt is, hogy "ahonnan" áramlik, ott mennyi volt az éppen ott tartózkodó folyadék mozgási és helyzeti energiája és ezt összehasonlítom azzal, ami az "ahová" helyen volt. A kettő különbségét a folyadékdugóra ható külső nyomás okozza.
Jól látható ez a Bernoulli egyenletben levő tagok mértékegységén is:
A "p" mértékegysége Pa, ami: Pa = N/m^2, ha ezt bővítem egy m/m taggal, megkapom azt a fizikai tartalmat, amiről az imént beszéltem: (N*m)/(m^2*m) = J/m^3, azaz a "p"-s tagok jelentése az a munka, amit a külső nyomás végez egységnyi térfogatú folyadékon.
Hasonlóan: rho/2*v^2 szintén Pa dimenziójú és könnyen kitalálható, hogy egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját jelenti - ez onnan is sejthető, hogy 1/2*v^2 van benne, ami gyanús! (Ugye a mozgási energia: Em= 1/2*m*v^2, és most én is pongyola leszek - de valóban szemléletes: ha ezt elosztom a folyadékrész térfogatával, ami V=m/rho: Em/V = rho/2*v^2 - és erről beszéltünk...)
Gondolom ezek után az sem meglepő, hogy a szintén Pa dimenziójú rho*g*z tag az egységnyi térfogatú közeg helyzeti energiáját jelenti: Eh = m*g*z, ami leosztva a V=m/rho taggal adja a fenti Eh/V = rho*g*z tagot. -
#254
"Molnibalage: "Egy tanár biztos belekötne..."
Márminthogy akkor mégsem? :) -
#253
Na, akkor minden komment nélkül...
![]()
Persze, ha kérdés van, segítek! Nikiherceg meg örülhet a potyajópontnak! :P
A Bernoulli egyenlet nagyon egyszerű áramlásokra felírható azzal az egyszerű megfontolással, hogy ha veszünk egy tetszőleges csövet, aminek a falán nem lép át közeg - az ilyet áramcsőnek nevezik - akkor az áramló folyadék bármely darabjára igaz az, hogy a folyadékdarabra hetó külső erők munkája a közeg mozgási és helyzeti energiáját növeli.
A fenti mondat alapján bárki le tudja gyártani a Bernoulli egyenlet névre hallgató dolgot, minden komolyabb áramlástani és matematikai ismeret hiányában - csak elemi fizikai ismeretekre van szükség.
Molnibalage: "Egy tanár biztos belekötne..."
-
nikiherceg #252 EZ egy nagyon korrekt leírás volt,nagyon hasznos volt,most már értem,sőt már meg is tudtam határozni :-P Köszönöm szépen Azért valakitől még a megoldást várom,hátha elrontottam :-D -
#251
Akkor egy kis fizikai magyarázat az egyenlethez átrendezés után. Egy tanár biztos belekötne, de megpróbálok szemléletes lenni.
p1 - p0 jelentése a potencái különbés. Ezt nevezhetjük hajtóerőnek. Ez olyam mint az elektromosság. Ha két pont között feszültség (potenciál különbség) van akkor a kettő között áram folyik. Tehát az analgóia a nyomás - térfogatáram, feszülség - elektromos áram.
A Rho * *g * (h-l) egyfajta "ellenállás tag" ("hivatalos" áramlástani terminológia szerint nem az). A potencált csökkenti, hiszen emelni kell a folyadékot. Magyarán, ha csak egy lejtőn megy a folyadék ez magyarázza, hogy mitől folyik le. A kisebb potenciálú pont felé van áramlás.
Így már érhető, hogy miről szól a B-E? Egyes pontok potencálja alapján megmondható az áramok iránya. Persze ez ami fel van írva ez az ideális B-E. A nem ideális eseten a csőkönyök és a falsúrlódás is csökkenti a potenciált, tehát a valós kiáramlási sebesség kisebb lesz a kiszámolt értéknél. -
#250
Ha megvan a kiáramlási sebesség akkor mi a gond?
Térfogatáram = Keresztmetszet * sebesség
Tömegáram = Térfogatáram * sűrűség
Akkor leírom, hogy szerintem mi a megoldás.
A két pont amire felíród a B-E-t a két átalad sárgával jelölt pont. A tartályban levő sárga pont a 0 magasságú pont. Áramlási sebesség ott nincs tehát a bal oldalon csak statilus nyomás tag van.
p1 = p0 + Rho * g * (h-l) + Rho * 0.5 * v * v
Ebből kell v-re rendezni az egyenletet. Sebesség ismeretében a térfogatáram és tömegáram kiszámolható. -
nikiherceg #249 Kajak nem megy. Sebességet kiszámoltam, meg a hidrisztatikai nyomást,de nem tudok továbbmenni rajta :-S -
#248
A ZilogR nem postolja holnapig akkor majd én. De tényleg nem megy ez magadtól? Keress a neten egy példamegoldást és látni fogod hogyan kell használni egy Bernoulli-egyenletet. -
nikiherceg #247 Sehon senki? :-( -
Nuki #246 Ha a fordított U-cső nekem szól, akkor köszönöm már nincs szükségem rá, mert megoldottam azóta :) -
#245
a ggogle kidob egy doc-ot, egy Bukta Péter féle leírást, beleolvastam, óva intek mindenkit ettől, vannak benne alapvető hibák, pl.: ábrán a magasságok jelölése, olyan mondatok, mint pl.: "Tudjuk, hogy a magasság vesztesség abból adódott, hogy a cső a talajhoz képest nem vízszintes helyzetű."
Most épp van más dolgom, de ha estig kitartatok, akkor jövök a jó és helyes megoldással és akkor már a fordított U-csőre is rátérünk! -
nikiherceg #244 Ha segítenél a megoldásban,azt nagyon megköszönném :-) Ha nem nagy pofátlanság,akkor leírhatnád,hogy hogyan csináltad meg,melyből megértem én is a feladatot :-$ A válaszodat előre is köszönöm! -
nikiherceg #243 Álltalános Géptan nekem is volt, nem emlékszem ilyen feladatra, sőt meg is néztem nem vettünk ilyet. Hőtanból vettünk dolgokat,de integrálni derviálni nem tudok :-S, de csak megoldottam azt is :-D Úgy meg tudom csinálni már,ha egyszer látom a megoldás menetét... Nem teheek róla,ilyen vagyok,lassan indul be a gondolkodásom.. :-S -
Nuki #242 Én vegyész szakközépbe jártam, ott is tanultunk Bernoulli egyenletet, meg Reynolds számot is, de így első félévben a BME-VBK-n is említették, habár még számolnunk, így nem kellett vele (egyetemen).
Szóval még nincs elveszve a mai fiatalság
-
#241
Csepelen a Jedlikbe. Persze elég rég volt, 2001-ben végeztem (meg fizika faktos is voltam, de emlékeim szerint nem ott tanultam),
