Hunter

Képesek vagyunk egy mamut klónozására?

Nemrég egy kiváló állapotban konzerválódott mamut tetemet fedeztek fel, melyből állítólag vért is sikerült kinyerni, ennek ellenére a szakértők minimálisnak tartják a klónozhatóság esélyét.

"Egy mamut klónozása még ép sejtek, mi több ép genom felfedezésével is kivételesen bonyolult, mondhatni lehetetlen. Ennek a mamutnak a felfedezése egy enyhe elmozdulást jelent a lehetetlen irányából" - mondta Love Dalén, a svéd Természet Történeti Múzeum paleogenetikusa, utalva egy, a szibériai partoktól nem messze fekvő sziget jeges tundráján talált bámulatos állapotban konzerválódott mamut tetemre.

Annak ellenére, hogy a jég fogságába zárt szövetekből a feltáráskor a kutatók elmondása szerint vér csordogált, sejtszinten a lelet komoly sérüléseket szenvedhetett el, ezáltal valószínűleg nagyon kevés hasznos DNS nyerhető ki belőle. Külső szakértők még nem vizsgálták meg a szövetet és a vért, melyek a beszámolók szerint 10.000 évesek lehetnek, azonban Dalén szerint rendkívüli, DNS szempontból talán minden eddig felfedezett példánynál jobb állapotban maradtak fenn.


Mivel a gyorsfagyasztás megőrizheti a sejteket és elvileg a bennük rejlő genetikai információt, a terület kutatói egy olyan példányt keresnek, ami például bele esett egy fagyott tóba, azonnal jéggé fagyva és az azóta eltelt időt ebben az állapotban töltve, magyarázta Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem evolúciós genetikusa, hozzátéve, hogy egy ilyen tökéletes eset esélyei rendkívül alacsonyak. Még ha egy mamut a felfedezésekor a jég alá temetve pihen is, nem lehet tudni, hányszor olvad fel, majd fagyott meg újra az évezredek során, adott hangot aggályainak Poinar. Az eddigi mamut felfedezések kívülről nagyon jó képet tártak a kutatók elé, vérnek tűnő folyadékot sem először találtak a maradványokban, ám ezek eddig csak súlyosan sérült sejteket és használhatatlan DNS-t tartalmaztak.

A klónozáshoz sértetlen DNS-re van szükség, mivel az eljárásban egy elefánt petesejtjének DNS-ét helyettesítenék egy mamut genomjával, hogy beültetve a petesejtet egy elefántba immár egy mamut bébinek adjanak életet. Az idő és az időjárás azonban könyörtelenül roncsolják a DNS-t, milliónyi apró darabra tördelve, melyeket rendkívül nehéz lenne összeillesztgetni. Egy 2012-es tanulmány például egy csontot talált, melyben a DNS kémiai kötéseinek fele már a halált követő 521 éven belül lebomlott, a genetikai anyag pedig teljes egészében elpusztult 6,8 millió év alatt.


Amennyiben a mostani felfedezés fehérvérsejtjei, vagy még inkább a szövetei elég jó állapotban nyerhetők vissza, akkor jó esély lenne hosszabb, érintetlen DNS darabokra, melyeket könnyebb lenne összerakni, fejezte ki reményét Poinar. A rekonstrukcióban segíthetne az elefánt genomja, ami egyfajta "alaprajzként" szolgálna. A genomok összehasonlításával a kutatók megpróbálhatnák azonosítani a kulcs géneket, melyeknek az egyedi jegyek, mint a testméret, az agyarak és a gyapjas szőr tulajdonítható, majd mindezt összefércelhetnék az elefánt genommal, folytatta eszmefuttatását Poinar, bár azt maga is elismeri, hogy eredmény nem lenne feltétlenül kielégítő. Ezzel a módszerrel valószínűleg csak egy külsejét tekintve mamutnak tűnő elefántot kapnánk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • primavis #35
    A mamut főtápláléka a mamutfű, amely tundrai növény és télen is kikaparható a hó alól, ergo nem kell éppen koplalnia, már csak azért sem mert arra fele a tél 9-10 hónapig tart! A Kárpát-medencéből is azért tűntek el a mamutok kb. 10-12.000 éve mivel mentek a mamutfű után, ahogy az megtelepedett az olvadó jégpajzs helyén. Csak ugyebár északon nem szárazföld, hanem tenger van s mikor a parthoz értek nem volt hova menni tovább s táplálék sem igen volt. Ezért is pusztultak ki.
  • torcipepe #34
    ez nem a tudósok feladata eldönteni, hogy jó-e, amit csinálnak. ha meg tudnak valamit csinálni, akkor csinálják meg. ez a tudomány lényege. aztán majd a felhasználók eldöntik, mit kezdenek vele.
    a legjobb példa erre a maghasadás felfedezése. nem az volt a célja, hogy bombát gyártsanak, ahogy az sem, hogy áramot termeljenek belőle. egyszerűen felfedezték, megértették, majd megcsinálták.
    vagy az elektromosság is csak vásári mulatság volt egészen addig, míg rá nem jöttek, mi is az és hogy lehet vele világítani a sötétben.
    lehet hogy egy következő jégkorszakban vagy pl a mars terraformálásakor még nagyon hasznos lesz, hogy most csinálunk egy mamutot és modern technikával tartósítjuk. akkor majd csak elő kell venni a hűtőből.
  • Renegade #33
    Szerintem fel is van osztva mind altudományok, mind szabályozás terén. Lásd mezőgazdaság (manipulált/nem manipulált területek), állattenyésztés (klónozni nem szabad, de "ikreket" készíteni igen).

    Természetesen lesznek, sőt biztos vagyok benne, hogy vannak gondok (mind etikai mind egészségügyi), ahogy te is írtad, én mégis pártolom az ez irányú kutatásokat. Tehát legyen kismamut, kádban nőt hús, növesztett szerv/végtag, 100%-ban megfejtett DNS, amiből retrovírusok kapják ki a szemetet és regenerálják a telomerázt (biológiai óra).

    Bízom benne, hogy lesznek olyan emberek is akik képesek helyes döntéseket hozni egy-egy áttörésnél. Természetesen olyanok is lesznek akik öncélúan akarják ezeket majd hasznosítani, pl katonaság.
  • Vol Jin #32
    A klónozás rutineljárás. A probléma itt, hogy nincs mit klónozni, mert nem épp a sejt. Tehát a sok töredékből kellene összeollózni. Ha sok töredék lenne, akkor az nyílván máshol törne a különböző sejtekben. Így, ha ezernyi sejtet önállóan lehetne vizsgálni, akkor összekombinálható lenne a különböző töredékekből, hogy melyik melyiknek a fojtatása.
  • Vol Jin #31
    Én különválasztanám a klónozást és a génmanipulációt. Meg a génmanipulációt is felosztanám fajta és fajok közöttire. Tehát, ha egy orosz búzafajt kereszteznek egy magyar fajtával, abból sok gond nem lehet. De, ha mondjuk egy filodentronnal, abból már igen. Mert az egyiket régóta esszük, míg a másikat meg nem. Például, ha azt gondoljuk, hogy a filodentron egyik génjétől szárazságtűrő lesz, közben meg valami alkaloidát is termel az a gén, amivel a rovarok ellen védekezik, mi meg bezabáljuk a biorovarirtót, és májrákot kapunk tőle.
  • johnfly #30
    Mindig elkövetem azt a hibát az sg fórumon, hogy próbálom röviden kifejezni magam, mert feltételezem, hogy mások értik amiről beszélek, vagy legalábbis érteni akarják.
    Azonban abban valóban igazad van, hogy szúrja a szemem, hogy ennek ekkora feneket kerítenek, és ez némi kisebbségi ellenállástól nem igazán fog változni, de "Attól még, hogy így van, nem biztos, hogy jól van"
    Nekem nem azzal van a bajom, hogy klónozni akarják a mamutot. Tőlem elférne akármennyi a tajgán. Engem az zavar, hogy egy olyan technológiát fejlesztenek ezzel, aminek a felhasználói kicsit sem fognak törődni semmiféle erkölccsel, és már megint több embernek ártanak vele, mint akinek használni fog.
    Ha törvényi szabályozással rá lehetne bírni bárkit a "fair trade" alapelveinek mindenkori betartására, akkor valóban alaptalan lenne mindenféle aggodalom bármilyen technológiai újítás alkalmazásával kapcsolatban, de mivel ez totális leányálom, így kicsit sem oktalan az aggodalom.
  • Katalizátor #29
    "kihalt?környezet elintézte?Hát párhuzamos példa és technológia az lcd monitort pl. sosem teremtette meg a környezet, mégis használod"

    Ez igen! Micsoda körmönfont logika! Nagyon tolod öregem!

    Egyébként feltámasztani kihalt fajokat nem menő, inkább őrültség, akárcsak a fajok irtása! Valójában nem is látok erkölcsi különbséget a kettő között.
  • Renegade #28
    szkepticizmus helyett, inkább irónia
  • Renegade #27
    tényleg nem érted

    amit csinált az sima szkepticizmus, bár szerencsésebb lett volna mondjuk MDMA-val példálozni (ha már gyógyszerészet/drogok/orvosi kutatások).

    számtalan gyógyászattal kapcsolatos dologról állították, már hogy világmegváltó, aztán vagy kiderült, hogy nem arra való mint gondolták (lsd), vagy mai napig használják, de nem lett világmegváltó (kokain, morfium), esetleg az derült ki (össejt kutatás), hogy kell vagy 100 év mire kiforrjon (1960 óta, ez idáig csontvelő átültetésnél hasznos, ha jól tudom), de ha zavar a gyógyszerészet (gondolom pontosan tudod, hogy gyógyszerész találta fel és nem a hipiknek, meg kémeknek készült az LSD), akkor helyettesítsd be nukleáris energiával, akkumulátorokkal.

    egyébként szerintem is go transzhumanizmus, de ettől még rosszul értelmezted a kommentet
  • teddybear #26
    A klónozás már eléggé megy az orvosoknak, ha éppen gyakorolni akarnak, akkor ott vannak a jól bejáratott laborállatok nekik.

    Viszont mamutot, gyapjas-orrszarvút, és más, aránylag nemrég kihalt, vagy éppen kihalófélben lévő állatfajokat klónozással a legegyszerűbb egyrészt visszahozni az életbe, illetve elszaporítani.
    És persze ez mindenképp sajtószenzáció, akármennyire is zavar ez téged, és a hozzád hasonlókat.