Hunter
Egy mamut lesz a 2005-ös világkiállítás sztárja
Vezető nélkül sikló buszok, mágneses mezőkön lebegő vonatok és a jövő sok más víziója jelenik meg jövőre a Japánban megrendezésre kerülő világkiállításon. Az Expo 2005 központi eleme azonban mégis a távoli múltba fog visszanyúlni, ami nem más, mint egy gyapjas mamut megfagyott maradványai.
A hatalmas állat szinte sértetlen fejét, agyarait és mellső lábát júniusban ásták ki a szibériai tundrából és az Expo szervezői úgy tervezik, hogy egy laboratóriummal együtt állítják ki, ahol a látogatók figyelemmel kísérhetik, amint a tudósok kísérleteket végeznek a maradványokon. "Azt szeretnénk, ha az emberek úgy tekintenének a jövőbe, hogy elsőként egy kis visszapillantást kapnának a múltból" - mondta Naoki Suzuki, a jövő márciustól Nagojában megtekinthető kiállítást felügyelő japán tudós.
A jégbe fagyott maradványokat évente csupán néhány hónapig lehet kutatni
Eközben a tudósok reménykednek, hogy a konzerválódott maradványok választ adnak a gyapjas mamutok legnagyobb rejtélyére, azaz miért haltak ki 10.000 évvel ezelőtt. A speciális fagypont alatti hőmérsékletet biztosító laboratóriummal és a legmodernebb berendezésekkel felfegyverkezett kutatók a legújabb röntgen technikával terveznek betekinteni a mamut fejébe, hogy elkészíthessék agyának háromdimenziós térképét. Ezen felül megvizsgálják az izomszöveteket, hogy kiszámíthassák a mamut mozgását, valamint szemügyre veszik az állat szőrébe ágyazódott, illetve az ásatás helyén begyűjtött kőzeteket, polleneket és növényeket. Belevágnak az agyarba is, megállapítandó az állat korát, étkezési szokásait és egészségi állapotát. Természetesen nem maradhat el a DNS elemzés sem, amitől olyan kérdésekre várnak választ, mint a betegségek és a vírusok témaköre.
A mamutok 4 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, majd közel 2 millió évvel később vándoroltak át Szibériába mielőtt 10 évezreddel ezelőtt hirtelen kihaltak. A tudósokat megosztja a kihalás miértjének kérdése, egyes elméletek az emberi vadászatokat okolják, míg mások egy betegségre vagy az éghajlatváltozásra hivatkoznak.
Mostanáig a kiforratlan technikák megakadályozták a tudósok a szövetek megmentésére tett igyekezetét, melyből többet tudhattak volna meg az óriás őslényről. A paleontológusok rendszerint hajszárítóval olvasztották fel a maradványokat, ami károsította az izmot, a szerveket és a bőrt, így végeredményben a leletből nem maradt más, mint egy kiszáradt kövület. Ha ugyanez történne a világkiállításra szánt mamuttal, akkor bizony igen ritka lehetőséget szalasztanának el az őslénykutatók, mivel a mostani lelet az eddigi legtökéletesebb állapotú, amit az elmúlt 200 évben találtak.
Életnagyságú mamut - az igazi sztár az élő, klónozott pélány lenne
Suzuki szeretné, ha a kiállítandó mamutot nem szeletelnék fel, ehelyett röntgen letapogatásokra és nagy teljesítményű számítógépekre bízzák a háromdimenziós leképezést, ami csupán minimális sebészi beavatkozást igényel. "Manapság már egyetlen bemetszés nélkül betekinthetünk a belső szervekbe" - mondta Suzuki.
A tervezettel kapcsolatban jelenleg még elég sok a megválaszolatlan kérdés, például mennyit áldoznak az Expo 2,7 milliárd dolláros költségvetéséből a mamut kiállításra, de az sem elhanyagolandó, hogy a maradványok még mindig Oroszországban vannak, és Japánba érkezésükről semmi biztosat nem lehet tudni.
A hatalmas állat szinte sértetlen fejét, agyarait és mellső lábát júniusban ásták ki a szibériai tundrából és az Expo szervezői úgy tervezik, hogy egy laboratóriummal együtt állítják ki, ahol a látogatók figyelemmel kísérhetik, amint a tudósok kísérleteket végeznek a maradványokon. "Azt szeretnénk, ha az emberek úgy tekintenének a jövőbe, hogy elsőként egy kis visszapillantást kapnának a múltból" - mondta Naoki Suzuki, a jövő márciustól Nagojában megtekinthető kiállítást felügyelő japán tudós.
A jégbe fagyott maradványokat évente csupán néhány hónapig lehet kutatni
Eközben a tudósok reménykednek, hogy a konzerválódott maradványok választ adnak a gyapjas mamutok legnagyobb rejtélyére, azaz miért haltak ki 10.000 évvel ezelőtt. A speciális fagypont alatti hőmérsékletet biztosító laboratóriummal és a legmodernebb berendezésekkel felfegyverkezett kutatók a legújabb röntgen technikával terveznek betekinteni a mamut fejébe, hogy elkészíthessék agyának háromdimenziós térképét. Ezen felül megvizsgálják az izomszöveteket, hogy kiszámíthassák a mamut mozgását, valamint szemügyre veszik az állat szőrébe ágyazódott, illetve az ásatás helyén begyűjtött kőzeteket, polleneket és növényeket. Belevágnak az agyarba is, megállapítandó az állat korát, étkezési szokásait és egészségi állapotát. Természetesen nem maradhat el a DNS elemzés sem, amitől olyan kérdésekre várnak választ, mint a betegségek és a vírusok témaköre.
A mamutok 4 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, majd közel 2 millió évvel később vándoroltak át Szibériába mielőtt 10 évezreddel ezelőtt hirtelen kihaltak. A tudósokat megosztja a kihalás miértjének kérdése, egyes elméletek az emberi vadászatokat okolják, míg mások egy betegségre vagy az éghajlatváltozásra hivatkoznak.
Mostanáig a kiforratlan technikák megakadályozták a tudósok a szövetek megmentésére tett igyekezetét, melyből többet tudhattak volna meg az óriás őslényről. A paleontológusok rendszerint hajszárítóval olvasztották fel a maradványokat, ami károsította az izmot, a szerveket és a bőrt, így végeredményben a leletből nem maradt más, mint egy kiszáradt kövület. Ha ugyanez történne a világkiállításra szánt mamuttal, akkor bizony igen ritka lehetőséget szalasztanának el az őslénykutatók, mivel a mostani lelet az eddigi legtökéletesebb állapotú, amit az elmúlt 200 évben találtak.
Életnagyságú mamut - az igazi sztár az élő, klónozott pélány lenne
Suzuki szeretné, ha a kiállítandó mamutot nem szeletelnék fel, ehelyett röntgen letapogatásokra és nagy teljesítményű számítógépekre bízzák a háromdimenziós leképezést, ami csupán minimális sebészi beavatkozást igényel. "Manapság már egyetlen bemetszés nélkül betekinthetünk a belső szervekbe" - mondta Suzuki.
A tervezettel kapcsolatban jelenleg még elég sok a megválaszolatlan kérdés, például mennyit áldoznak az Expo 2,7 milliárd dolláros költségvetéséből a mamut kiállításra, de az sem elhanyagolandó, hogy a maradványok még mindig Oroszországban vannak, és Japánba érkezésükről semmi biztosat nem lehet tudni.
