Hunter
Klónozható mammutsejteket találtak
Orosz tudósok a múlt héten bejelentették élő sejteket találtak egy jégbe fagyott mammutban, amiből kinyerhetik a hosszú ideje kihalt agyarasokat életre keltő DNS-t.
A sejteket egy Szibériában tavaly nyáron felfedezett mammut lábából sikerült kinyerni, számolt be Vlagyimir Repin, a Vektor vírus- és biotechnológiai kutatóintézet munkatársa. A sejteket megtalálásuk után azonnal formalinba helyezték. Belső szerkezetük sértetlen "ami arra utal, hogy a fagyott szövetek hasonló ép sejtrétegeket tartalmazhatnak", magyarázta Repin az Informscience hírügynökségnek, hozzátéve, hogy az élő sejtek alkalmasnak bizonyulhatnak a klónozáshoz.
"Egyedülálló a sejtanyag, mivel nem csupán sértetlen mammut DNS-t tartalmaz, de teljes sejteket is, amik tökéletesen konzerválódtak évtízezredeken át" - közölte a Vektor hírszolgálata.
A legutóbbi lelet áldásként jött annak az orosz és japán tudóscsoportnak, akik életre szeretnék kelteni a mammutot, amint használható DNS anyagra bukkannak. A csapatot a japán Kazufumi Goto, a Kagosima Egyetem egykori reprodukciós élettan professzora vezeti, aki tavaly augusztusban már elmondta, "technikailag lehetséges" mammutborjak előállítása a DNS használata és egy nőstény elefánt mesterséges megtermékenyítésével.
A mammut fagyott maradványait - amit még mindig a vöröses bunda borított - a Jakutszk folyó melletti talajban találták. A kutatók vízsugárral mosták át a maradványt, majd fagyasztóba helyezték és elszállították a Jakutszki Mammut Múzeumba. Goto reméli, hogy a jégkori mammut DNS-ének felhasználásával képes lesz egy mammut és egy elefánt keresztezésére. A keverékek megtermékenyítése a mammut DNS-sel olyan hibrideket eredményezhet, melyeknél az eredeti mammut genetikai felépítése van túlsúlyban. A japán tudósok reményei szerint az így életre keltett mammutok a Kamcsatka félsziget északi háborítatlan részén élhetnek majd, ahol a jelenlegi körülmények nagyban hasonlítanak eredeti lakhelyükre.
A gyapjas mammut a hideg, száraz tundrákon és sztyeppéken élt Európa és Amerika északi tájain, valamint Szibériában. Méreteit tekintve átlagosan 3,5 méter hosszú, 3 méter magas és 4500 kilogramm testtömegű. A felnőtt példányok akár 200 kilogramm növényzetet is elfogyasztottak naponta, agyarai a 4 méteres hosszt is elérhették, az utóbbi kétmillió év legnagyobb szárazföldi emlősei közé tartoztak, jelenlegi státuszuk: kihalt.
A sejteket egy Szibériában tavaly nyáron felfedezett mammut lábából sikerült kinyerni, számolt be Vlagyimir Repin, a Vektor vírus- és biotechnológiai kutatóintézet munkatársa. A sejteket megtalálásuk után azonnal formalinba helyezték. Belső szerkezetük sértetlen "ami arra utal, hogy a fagyott szövetek hasonló ép sejtrétegeket tartalmazhatnak", magyarázta Repin az Informscience hírügynökségnek, hozzátéve, hogy az élő sejtek alkalmasnak bizonyulhatnak a klónozáshoz.
"Egyedülálló a sejtanyag, mivel nem csupán sértetlen mammut DNS-t tartalmaz, de teljes sejteket is, amik tökéletesen konzerválódtak évtízezredeken át" - közölte a Vektor hírszolgálata.
A legutóbbi lelet áldásként jött annak az orosz és japán tudóscsoportnak, akik életre szeretnék kelteni a mammutot, amint használható DNS anyagra bukkannak. A csapatot a japán Kazufumi Goto, a Kagosima Egyetem egykori reprodukciós élettan professzora vezeti, aki tavaly augusztusban már elmondta, "technikailag lehetséges" mammutborjak előállítása a DNS használata és egy nőstény elefánt mesterséges megtermékenyítésével.
A mammut fagyott maradványait - amit még mindig a vöröses bunda borított - a Jakutszk folyó melletti talajban találták. A kutatók vízsugárral mosták át a maradványt, majd fagyasztóba helyezték és elszállították a Jakutszki Mammut Múzeumba. Goto reméli, hogy a jégkori mammut DNS-ének felhasználásával képes lesz egy mammut és egy elefánt keresztezésére. A keverékek megtermékenyítése a mammut DNS-sel olyan hibrideket eredményezhet, melyeknél az eredeti mammut genetikai felépítése van túlsúlyban. A japán tudósok reményei szerint az így életre keltett mammutok a Kamcsatka félsziget északi háborítatlan részén élhetnek majd, ahol a jelenlegi körülmények nagyban hasonlítanak eredeti lakhelyükre.
A gyapjas mammut a hideg, száraz tundrákon és sztyeppéken élt Európa és Amerika északi tájain, valamint Szibériában. Méreteit tekintve átlagosan 3,5 méter hosszú, 3 méter magas és 4500 kilogramm testtömegű. A felnőtt példányok akár 200 kilogramm növényzetet is elfogyasztottak naponta, agyarai a 4 méteres hosszt is elérhették, az utóbbi kétmillió év legnagyobb szárazföldi emlősei közé tartoztak, jelenlegi státuszuk: kihalt.