Hunter

Újravizsgálták Einstein agyát

Albert Einstein szürkeállományának egy új elemzése kimutatta, hogy a híres tudós agyának egyes részei eltértek a legtöbb emberétől, ezáltal összefügghetnek kivételes kognitív képességeivel, ugyanakkor több korábbi megállapítást cáfolnak.

1955-ben bekövetkezett halála után dr. Thomas Harvey patológus eltávolította Einstein agyát és különböző szögekből részletes felvételeket készítettek róla, majd 240 szeletet vágott ki belőle, melyekből hisztológiai metszetek készültek. A Florida Állami Egyetem evolúciós antropológusa, Dean Falk által vezetett kutatócsoport az amerikai Nemzeti Egészségügyi és Gyógyászati Múzeum nem rég fellelt fényképeinek felhasználásával első alkalommal írta le Einstein agyának teljes agykérgét.

Falk és munkatársai 85 "normális" ember agyával vetették össze a speciális relativitás elmélet atyjának agyát a mai funkcionális képfeldolgozási tudományok fényében, értelmezve szokatlan jegyeit. "Einstein rendkívüli prefrontális kéreggel rendelkezett, ami példátlan kognitív képességeinek neurológiai táptalaja lehetett. A központi árok közelében elhelyezkedő elsődleges szomatoszenzoros és motorikus kérgek nagymértékben kiszélesedtek a bal agyféltekében" - magyarázta Falk. "Einstein parietális lebenyei szintén szokatlanok, neurológiailag alátámasztva vizuospaciális és matematikai képességeinek egy részét"

Az új tanulmány kiemeli, hogy a korábbi megállapításokkal ellentétben Einstein agya méretét és alakját tekintve is normális volt, és nem hiányzott a parietális operculum, a két agyfélteke közötti, átlagosan 5 milliméter széles árok sem, ami az elméletek szerint meggyorsíthatta a féltekék közötti kommunikációt. Falk munkája a Brain szaklapban jelent meg, bemutatva Harvey felvételeit és a fényképek alapján készült illusztrációkat, melyek a metszetekként szolgáló szövetminták eredeti helyeit rekonstruálják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Barkasfarkas #29
    Einsten agya (is) csupán eszköz volt, nem az eredő, ezért vizsgálhatják jobbról és balról is, nem sok minden fog kiderülni belőle.
  • ugh #28
    Tokeletesen igazad van.
  • ugh #27
    Nekem tetszett a valaszod :D
  • ugh #26
    Persze, hogy eltert mert full gyagyas volt ugy egyebkent.
  • Vol Jin #25
    Alekosz óta mindenki ismeri ezt a betegséget, és azt is, hogy nem minden esetben jár együtt zsenialitással. :-)
  • TreDoR #24
    Már akinek
  • Tetsuo #23
    Nyugat-Európában arányaiban sokkal több elmebeteg van, mint Kelet-Európában.
    Továbbá, Magyarország nagybetűvel kezdődik. Nagyobbal, mint Asperger vagy Tredor.
  • TreDoR #22
    Nem, hogy nem vitatkoznak róla, de 30 éve neve is van a betegségnek: Asperger-szindróma. Az meg, hogy csak egy teruleten volt kiemelkedo, magától értetodo, a betegsége miatt. Már más kérdés, hogy magyarországon a mai napig jóformán ismeretlen ez a betegség.
  • vumbi #21
    Kauzalitas, nem pedig klauzalitas.
  • vumbi #20
    Van egy kifejezes: klauzalitas. Annyit tesz, hogy az univerzumban vegbemeno esemenyek, nem teljesen kaotikusak, hanem folyamatokba rendezodnek, ezek a folyamatok nagyjabol ugyanugy ismetlodnek ujra es ujra. vagyis a vilag megismerheto, kialakitao egy altalanos tudastar ami alapjan lehet altalanositani es kis mertekben josolni is.
    Az emberi agy sem kivetel. Ahogy mondtad minden ember eseten elteresek vannak az agy felepiteseben, de ha hasonlosagokat veszed figyelembe akkor a meglevo kulonbsegek elenyeszove valnak. Ha viszont talalsz egy 10-20 dekas extra idegszovetet abban a regioban ami a pont a vilag lekepezeseert szavakba onteseert felel, es ez az egyed arrol nevezetes hogy kiotolt valami nagyon eredeti, nagyon elvonatkoztatott de IGAZ elmeletet, akkor joggal teszed fel a kerdest van e osszefugges az adott teruleteken talalt atlagostol valo eleteresek es a gondolkozasbeli teljsesitmeny kozott. Ez meg onmagaman nem a Valasz. Csak egy hipotezis. Tudosemeber nem tesz hasrautesszeruen nagy hordereju kinyilatkozasokat.